Egészségügy | Anatómia » Idegi szabályozás

Idegi szabályozás Funkciója: külső és belső ingerek felvétele, továbbítása és a válaszadás biztosítása Váladékképződés Mozgás - szervek működtetése, szervek működésének összehangolása - kapcsolatteremtés a hormonális rendszerrel - magasabb rendű idegtevékenységek ( gondolkodás ) Inger: az a külső vagy belső környezeti változás, hatás melyet az élőlény érzékelni tud. Ingerküszöb: az a határ ahonnan már érzékelhető az inger. Ingerület: az inger hatására történő anyagcsere változás Neuron felépítése ( neuron: az idegrendszer alaki és működési egysége ( idegsejt )) Ideg sejt: nyúlványos sejt ( rövid és hosszú nyúlványok ) Rövid nyúlvány  dendrit Hosszú nyúlvány  axon ( sejtenként 1,2 db; hossza akár 1m is lehet ) Az axonon támasztó sejtek ( velős hüvelyű és szakaszos; a szakaszok között a befűződés helyei ) Az axon végén végfácskák a végfácska végén végtalpacskák A

vétalpacskák egy másik neuronhoz nagyon közel de nem érnek össze. ( szinaptikus rés  az egyik idegsejt végződése ( végtalpacska) és a másik idegsejt ( sejtfal vagy dendrit ) közötti távolság. Az a hely ahol az inger átadódik egyik idegsejtről a másik idegsejtre a szinapszis. Neuronok csoportosítása működés szerint. - érző neuronok: általában 2 axonos. Inger felvétel továbbítás interneuron: sok nyúlvány, sok központ felé mozgató (végrehajtó) neuron: a válasz az ingerre (izmokba (mozgás) vagy mirigyekbe (váladékképződés) végződik) Reflex: inger hatására létrejövő változás, válaszreakció Elemi ideg jelenségek: Feszültség különbség a sejten belüli  és a sejten kívüli tér között –90mV + pozitív töltés Nátrium és Kálium kationokból; a – töltést a klorid és a fehérje anionok adják. Állapotbeli különbségek: - Polarizált állapot = nyugalmi állagot - Depolarizált állapot: ingerület

hatására ( az ionok nem egyenlő eloszlása miatt akár +100-120mV feszültség különbség is mérhető - Repolarizáció: a nyugalmi potenciál visszaállása Ingerület átadás a szinaptikus résen keresztül a végtalpacskákban lévő szinaptikus hólyagokból ( csak egy irányba ) Végrehajtó neuronok Állatok idegrendszere: Csalánozók szövetesek működéselosztás Diffúz idegrendszer: idegsejtek elszóródva az egész testben. Az inger terjedése lassú és energia igényes Férgek: Dúc idegrendszer: kisebb idegsejt csoportosulások Gyűrűsférgek: hasdúclánc ( fejdúc és szelvényenként ismétlődő hasdúc ) (reflexek, féregmozgás ) Ízeltlábúak: nagyobb fejdúc ( puhatestűek is pl.: polipok ) Gerincesek: cső idegrendszer ( lándzsahal – nincs agy ) Halak: megjelenik az agy Minél fejlettebb az élőlény annál fejlettebb agy!! Az idegrendszer érző működése Külső és belső érzékelés  az inger receptorok ingerületet adnak át  az

érző neuronoknak  innen a gerincvelőbe megy a hátsó szarvon keresztül  ahonnan átkapcsolásokkal a magasabb rendű központok felé  agytörzs átkereszteződés  talamusz ( minden érző rost átmegy rajta kivéve a szaglást )  agykéreg fali lebeny elülső része. Ha azonos feladatra szakosodott receptorok egy csoportba tömörülnek akkor érzékszervről beszélünk. Receptor fajták: mechano-, foto-, termo-, kemoreceptorok. Szem Helye: a koponya csontos ürege Felépítése: - szemöldök - szemhéj - szempilla Védelmi funkció - faggyúmirigy - könnymirigy - szemmozgató izmok - szemgolyó Szemgolyó felépítése: Ideg hártya ( retina; receptorok ): - csapok: színes látás, 3-4-szeres fény igény; legtöbb csap a sárgafoltban - pálcikák: kis fényenergia igény; fekete-fehér látás Fény hatására ingerületbe jönnek, különböző átkapcsolásokkal a látó központba, a nyakszirtlebenybe jutnak. Hallás és egyensúly érzékelés

Külső fül: - a hangrezgések eljuttatása a halló szervhez Középfül: - dobhártya (feszes hártya) - halló csontocskák (kalapács, üllő, kengyel) Belső fül: - ovális ablak - csiga (halló szerv) - egyensúlyozó szerv A hang terjedésének útja: - külső hallójárat vezeti a középfülbe a levegő rezgéseit - megrezegteti a dobhártyát - hallócsontocskák - az ovális ablakon keresztül a csiga folyadékrendszerébe - a különböző magasságú hangok más-más távolságban rezegtetik meg a folyadékot a rezgés hatására a fedőlemez hozzá ér a receptorhoz és ingerületet hoz létre ami a hallás agyidegén keresztül jut az agy halántéklebenyi hallóközpontjába. Az ember központi idegrendszere Hierarchikus rend Nagy agy  Közti agy hipotalamusz része  Nyúlt agy  Gerincvelő 1. Gerincvelő A csigolyák által létrehozott üregben ( csatorna ) helyezkedik el. Minden csigolyánál jobbra is és balra is ideg kötegek lépnek ki. Az

ágyéki csigolyák 2. ,3 tagjától már csak idegrostok futnak tovább nem gerincvelő A gerincvelő idegek mind kevert rostok ( érző és mozgató rostok együtt ) Érző ideg axonjai Idegsejtek Ez a kettő együtt fut tovább kevert rostként Mozgató ideg axonjai A gerincvelőt 3 hártya védi; ezek között folyadék. A központi csatorna az agyvizet tartalmazza. 2. Agyvelő Helye: koponya csontos ürege. Tömege: kb 1350-1500g között ( csimpánz 500g ) Felszíne barázdált Hártyák burkolják ( kötőszövet ) Célja: védelem és táplálás. Belűről kifelé: - pókhálóhártya - lágyhártya - keményhártya Felépítése Agytörzs: - nyúlt agy - híd - közép agy Köztiagy: - hipotalamusz - talamusz Nagyagy: - kéreg test - limbikus rendszer ( érzelmi központ ) - kéreg ( szürkeállomány ) Kisagy Fehér állomány ( a gerincvelőből érkező rostok haladnak rajta keresztül ) Nyúltagy: kapcsolatteremtés a gerincvelővel ( az öreglyukon keresztül )

életfontosságú vegetatív központ!! Védekezési reflex ( tüsszentés, köhögés, nyelés, szopás, könnyezés, légzés, keringésszabályozás, szemhéj zárás ) Táplálkozási reflex: nyelés, hányás, szopás, nyál elválasztás Automatikus reflex: légzés, keringésszabályozás. Híd: összeköttetés a nagyagy és a kisagy között Középagy: bonyolult testtartás és a reflexek központja Hipotalamusz: általános vegetatív központ ( belső szervek működése: máj, bél, légvétel ) - Szimpatikus hatás : Fűtő központ - Paraszimpatikus hatás: Hűtő központ Táplálkozás és szomjúság központ Agresszív magatartás, düh központ Fájdalomérzékelés központ Hormonális szabályozó központ Talamusz: ( a köztiagy része ) a felszálló pályák utolsó átkapcsolási helye. Nagyagy: a legfiatalabb és a legnagyobb, barázdált felszínű, két részre tagolódik ( jobbfélteke, balfélteke ) - homloklebeny - halántéklebeny - fali lebeny -

nyakszirt lebeny Szürkeállomány a felszínen található Fehérállomány ( belül ) rostok alkotják. Rostjai - felszálló és leszálló idegek - egy féltekén belül köti össze a különböző rostokat - a két féltekét összekapcsoló rostok Kisagy: a mozgások összehangolására szolgál Szomatikus hatás: a kívülről jövő ingerületek feldolgozása ( akaratlagos ) Vegetatív: a belső környezet fenntartása, az életfunkciók szabályozása ( akarattól független ) Központ: - szomatikus: agyvelő, gerincvelő - vegetatív: agyvelő és gerincvelő idegsejt csoportok magok Környéki: - szomatikus: agyi idegek ( 12 pár ), gerincvelői idegek ( 31 pár ) - vegetatív: vegetatív rostok ( központból induló axonok ) Vegetatív idegrendszer csoportosítása működés szerint: Szimpatikus: a szervezet tartalékainak mozgósítását biztosítja (adrenalinvércukorszint; szívműködés, légzés, vérnyomás, vér elvonás más szervekből ) Paraszimpatikus:

tartalék képzés történik, rostjai az agytörzsből és a keresztcsonti szakaszból lépnek ki. Minden szerv kettős beidegzésű ( minden szervhez tartozik egy szimpatikus és egy paraszimpatikus ideg ) Néhány jellemző vegetatív hatás Működés Szív működés Koszorú erek Bőr erek Vérnyomás Vércukor szint Oxigén szint, légzés Hörgők Bél perisztaltika Pupilla Szimpatikus hatás gyorsul tágulnak szűkülnek emelkedik emelkedik nő tágulnak lassul tágul Paraszimpatikus hatás lassul szűkülnek tágulnak csökken csökken csökken szűkülnek gyorsul szűkül Az idegrendszer mozgató működése Mozgató központ: a nagy agykéreg homloklebenyének hátsó területe ( innen indulnak a mozgató rostok, pályák) Izom összehúzódás: ideg – izom szinapszis Izomrángás: inger hatására összehúzódás majd elernyedés Tartós izom összehúzódás: az izomrostot úgy éri ingerület hatás hogy nincs elernyedés. Izom tónus: a vázizmok állandóan

mérsékelten feszült állapotban vannak; nincs 100%-os elernyedés ( készenléti állapot ) Pl.: egyensúlyi helyzet; állva normális testtartás; Mozgató pályák: Piramis pálya finom mozgás, akaratlagos Extrapiramidális pályák: durva mozgás, automatizált mozgások ( izomtónus ) Sima izom összehúzódás a gerincvelő középső szarvának vegetatív sejtjeiből indulnak ki, kilépésük az elülső szarvnál. Szívizom: nincs külső inger, saját ingerkeltés szinusz csomó ( jobb pitvar ) ( nincs tartós összehúzódás ) Inger terjedése: pitvar kamra szünet. A nagyagy legmagasabb rendű működése - Szürkeállomány: kívül 4-5 mm vastag, barázdált felületű hogy nagyobb felületű legyen, tisztán idegsejtek. Fehér állomány: idegrostok + csoportosult idegsejtek, limbikus rendszer belső és külső köre, a közti agy felett helyezkedik el. Külső kör a hipotalamusz működését befolyásolja + érzetek ( fájdalom, düh ) Belső kör:

emlékképek Oszlopos működés: szemcsés sejtek és piramis sejtek Szürke állomány: 6 rétegű felváltva szemcsés sejtek és piramis sejtek, inger hatására egy oszlop lép működésbe. Piramissejtek hosszú axonok  összeköttetés a rétegek között. Kosársejtek: nyúlványai az oszlopokat kötik össze. Társadalmi lény, eszközhasználat, beszéd, Kiválasztó szervrendszer Funkciója: A felesleges és káros anyagok eltávolítása a vérből A vér állandó összetételének beállítása ( vese ) Szervei: - páros vese ( bab alakú ) - húgyvezeték - húgyhólyag - húgycső Vese felépítése: kéreg állomány és velőállomány A szűrés folyamata: a vese testecskék ( nefronok ) segítségével. A vesetestecske a kéregállományban helyezkedik el egy hosszú csövecskével mely oda-vissza jár a kéreg és a vese medence közt elsődleges szűrlet ( 180 liter ). A másodlagos szűrlet a tartalma a medencébe ürül (1 liter vizelet). Vizelet tartalma (

víz, nátriumion, karbamid, káros anyagok )