Irodalom | Könyvek » Galyasi Miklós bibliográfiája

Galyasi Miklós Költő, múzeumigazgató, művelődésszervező, az Őszi Tárlatok megálmodója (1903 – 1974) BIBLIOGRÁFIA Összeállította: Béres Dezső Hódmezővásárhely, 2004 Tartalomjegyzék Előszó Galyasi Miklós versei – leltár Tőle közölt irodalom a)Galyasi Miklós, a költő b)Galyasi Miklós, a publicista Róla szóló irodalom Iránytű 6 18 25 25 33 46 73 5 Előszó „[Galyasi] Miklós élete maga volt a költészet, ő maga volt a műfaj, az életmű. Mindennel együtt tudom, hogy Vásárhelyen kultúrát akart csinálni, fiatalabb embereket akart indítani egy magasabb horizont felé. Azért számára mégis az volt a legtöbb, hogy verseket írt. [] Félig álmodott álmok ezek a versek, és az ember életében nem csak a konkrét történések; az álmai is fontosak.” (Szabó Éva) „én a költészetet is úgy csináltam, mint a cigányprímás: kotta nélkül. Például a legkevesebb szóval írok az összes modern költő

közül. 1953-ban abbahagytam az írást. Körülbelül háromszáz versem közül van még ötven, amit nem szégyellek a magyar irodalomban. [] Megírtam a verset, és azzal elintézettnek tartottam a dolgot Nem futkostam azért, hogy megjelenjenek. Rá is jöttem, hogy olyan költők mellett, mint Illyés Gyula vagy József Attila, nem hiányoznak az én verseim.” Ezeket a tiszteletre méltóan szerény sorokat olvashatjuk többek között abban a megkésett interjúban, mit Galyasi adott László Józsefnek, és a Délsziget című periodika 1987. évi 9 számában találunk Fölmerülhet a kérdés: meddig költő a költő? Addig csak, míg verset ír? Mikor már nem érzi a késztetését a vers megírására, meghal a költő az emberben? Nem hiszem, költő marad utána is, örök költő, csak ha nincs mit megírni, minek erőltetni? Ha erőltetett, akkor vagy csukló-gyakorlat, vagy program- esetleg plakátköltészet lesz az. Rímeket faragni mindenki tud Csak hogy nem

rímtől vers a vers. Rimbaud óta tudjuk: költő marad az ember akkor is, ha tizenhét évesen hátat fordít a költészetnek, és fölcsap kereskedőnek, költő marad akkor is, ha éltesebb korára múzeum-igazgató lesz belőle. Egyre megy Vöröss Istvánt, az induló, ifjú poétát bíztatta így Galyasi 1936-ban: „Költő vagy, költőnek születtél. A szépség keresője, a miértek vallatója. Költő vagy, és nem lényeges, hogy versíró leszel-e?” Tehát a kérdésre maga Galyasi adja meg a választ: költő marad az ember akkor is, ha már nem ír többé verset. Aki kézbe veszi jelen bibliográfiát, felfigyelhet rá: ekkora életúthoz képest (hetvenegy évet élt) valóban csekély publikációinak a száma. A hosszú életrajzot vizsgálva azonban rá kell jönni: nem véletlen, hisz több, sorsformáló tényező ötlik szemünkbe. Az Osztrák-Magyar Monarchia (Nagy-Magyarország) széthullását, a vörös terrort, majd a román megszállást, a román

szolgálatba szegődött Berényi László és Nagy Géza hóhér munkáját, mikor is a román hatóságok hallgatólagos beleegyezésével végigrabolták a várost, mondván: kommunistákat keresnek, s végül 56 letartóztatott „gyanús elemet” legéppuskáztak a kutasi út melleti Nagy Dezső-féle tanyánál, az ezt követő Trianon gyalázatát szinte még gyermek fejjel élte át – 1921 július 13-án állították ki érettségi bizonyítványát a református Bethlen Gábor Gimnáziumban. A fentebb említett nyilatkozatában mondta, hogy jó körülmények között éltek Kinizsi utcai otthonukban. A sütő-ipart özvegyi jogon édesanyja vitte, apja, vegyeskereskedő és a zsidó hitközség pénztárnoka, 1918. május 1-jén halt meg „Az ínségadó kimutatását minden adózó megtekintheti” – írja a Vásárhelyi Reggeli Újság 1923 január 20-án, és a listán olvasható, hogy Reisinger Gyuláné sütő 1464 korona megfizetésére köteleztetett, a szegény

sorsúak javára. Közvetve nem maradt nyoma költészetében a viharos történelemnek, de a kimutatható vívódások egyik táptalaja lehet, mint származása is; bár vallását nem igazán gyakorolta, és nem zsidó barátai közelebb álltak hozzá, mint hittestvérei, azonban az izraelita hitközség kultúrmunkájában aktívan 6 vett részt. A vallását nem igazán gyakorolta – mégis, a hitközség Kitérési anyakönyve szerint csak 1946. július 2-án keresztelkedett ki, és tért át a református hitre 1923-ban beiratkozott a Máramarosszigetről Hódmezővásárhelyre, a gimnázium falai közé menekült református jogakadémia államtudományi karára – tehát nem jogtudós lett belőle, mint csúfolták tréfásan. Itt lehet, vagy kell megjegyezni, hogy a Galyasi nevet csak költőként használta, de ekkor még nem is jelentkezett versekkel. Hivatalos irataiban, közéleti szerepléseinél az anyakönyvi Reisinger nevet használta. Belügyminiszteri

engedéllyel 1935-ben változtatta meg nevét hivatalosan is Galyasira. (Ezekben az években – pontosabban 1933-ban – a Trianon okozta sebek miatt felerősödött irredenta mozgalom szárnyai alatt működő Névmagyarosítási Bizottság közleménye szerint 2.200000 magyarnak nem magyar neve van, de ez persze nem azt jelenti, hogy ennyi lenne a zsidók lélekszáma.) A jogakadémia sorsa részben – ha nem teljesen – az ő sorsa is. Az erdélyi román megszállás miatt 1921-ben Vásárhelyre költözött intézmény hivatalosan 1924. szeptember 15-én beszünteti működését A református egyetemes konvent Kecskemétet jelöli ki a Vidéki Egyetemes Református Jogakadémia városának. 1924 szeptemberétől 1925 szeptemberéig Szegeden folytatta tanulmányait, majd az abszolutoriumot 1928. június 13-án Kecskeméten, az államtudományi karon állították ki nevére. Az egyetem hányatott sorsa mellett nehézzé teszi számára a hétköznapokat, hogy már 1927-ben

zavargások vannak az egyetemeken. Az 1920-ban elfogadott numerus clausus tervezett enyhítése miatt a diákság leggyakrabban hangoztatott jelszavai: „Vesszenek a zsidók!” „Éljen a numerus clausus!” „Le Klebelsbergerrel!” A Magyar Fascista Párt vásárhelyi szervezete egyébként csak 1929. február 6-án alakult meg Hódmezővásárhelyen Az 1929-30-as tanévet Párizsban töltötte, a Sorbonnon Bergsont hallgatott. A 75 Rue St Luise alatt lakott, márciusban tért haza. Hogy költő rejtőzködik a Kinizsi utcai pékség lakószobájában, azt néhány jó baráton kívül alig tudta valaki. Galyasi Miklós érdeklődését a műszaki dolgok, közelebbről a rádiózás kötötte le, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a városban ő a második rádiótulajdonos, még a húszas évek elején. (1928 elején is csak 300 rádiókészülék van a városban, ez a szám év végére érte el a 900-at.) Ennek azért van jelentősége, mert a rádió, a mindig friss

kávé és péksütemény, és Galyasi édesanyjának vendégszeretete volt az a vonzerő, ami egy olyan építően vitatkozó baráti kört alakított ki, mely magva lett a Műverömnek, ez pedig alapja a Tornyai Társaságnak. (Mint visszaemlékezésében írta: „Büszke vagyok arra, hogy a Műveröm káoszából alakult ki a Tornyai Társaság.”) Egyetemi tanulmányi mellett közszerepléseket vállalt, 1924-ben a Vásárhelyi Diákszövetség választmányi tagja, az 1926-ban életre hívott Rádió Unió vezetőségi tagja (ez a Rádió Unió Berger Vilmos Deák Ferenc utca 1. szám alatti telephelyén működött, és rádiók, rádióállomások, antennák felszerelésére szakosodott), aktív tagja a Rádióbarátok Egyesületének, mely a Rádió Unióból fejlődött tovább. Ennek keretében több, a rádiót bemutató, népszerűsítő előadást tartott, emlékezetes volt például Edisonról tartott előadása, annak halála kapcsán. 1927-ben a Torna és Vívó

Egylet titkára, tagja a Sütőiparosok Sportegyletének. A Tornyai Társaság megalakulásáig 9 egyletben, egyesületben tevékenykedik. Friss diplomával a zsebében sikertelenül pályázott 1928-ban a városnál megüresedett irodatiszti és írnoki állásra. Ebben az évben állította össze Fut a lidérc című verseskötetét, mely édesanyja támogatásával szeptemberben hagyta el a szegedi Schwarcz Jenő nyomdáját. Bátor vállalkozás, mert előzménye az 1927-28-as években összesen hat vers publikálása, Galyasi néven, holott így az olvasóközönség nem ismeri. Nem is tudott eladni egyetlen példányt sem. Ez volt költői mivoltának első kudarca, pedig a beérkezés örömét remélte, kimondhatta a szó meddőségét, a tett szükségességét, 7 az élet kíméletlenségét – szerelme, lélekben menyasszonya, kinek nevét nem őrizte meg az emlékezet, ekkortájt halt meg –, kimondhatta, hogy az alkotni vágyó embernek szellemi vagy fizikai

ínségmunkával kell a mindennapi kenyérért megküzdeni. Talán ezek a kudarcok indították arra, hogy Párizsba menjen. Párizsi tartózkodását dokumentálja az Egyszer lombeső esett, Apokrif sorok című versei, és a Péter-Pál a Szajna partján, Vidám koldusok című tárcanovellái. Párizsból való visszatérése után nem sokáig pihen. Újra összegyűlik a vidám-vitatkozó vendégsereg a Műverömben Pákozdy Ferenc így írja le a szobát Az utolsó találkozás címen közreadott beszédében: [Elhangzott 1967-ben, Debrecenben, egy József Attila-esten.] „Egy veremre való Mont Parnasse volt az a szoba. A gazdája csempészte haza, a kufferjában, Párizsbul, ahová a nagybátyja, műértő-műgyűjtő Héthársi nemes [Nemes Marcell] jóvoltábul, no meg a maga félkögyelmibül jutott, jó tíz évvel azelőtt, [1929 – 1930] a menyasszonya halála után, nagy bánatában, de tán még a bánatnál is nagyobb örömmel. Nikita, mi csak így hívtuk, az

iskolatársai, remek fickó volt, egy kicsit egy Dumas-testőr meg egy garabonciás diák szerencsés körösztözése. Halott menyasszonyának a fotográfiája ott trónolt a remekművek kellős közepén. Nikita ugyanis mellesleg vagy főleg költő is volt Villon, Baudelaire, Musset ittasa, de mindenekelőtt és fölött Adyé meg a nótafáké.” Galyasi, amint memoárjában felidézi, első, állandó látogatói Losonczy Endre, Pákozdy Ferenc voltak, később járt ott Baktay Ervin, Veress Péter, Sinka István, Tornyai János, Iványi Grünvald Béla, Kurucz D. István, Kohán György, Kamotsay István, Orbán Sándor, Szathmári János, Rudolfi Rezső, és még sokan mások. „Sajátos emberi magatartás bölcsője volt ez a kis társaság” – emlékezik vissza. És Pákozdy Ferenc, a költőbarát, „a magyar szó Tornyaija” – miként jellemzi Szigeti János – így vél vissza ezekre az évekre, fent már idézett beszédében: „ A findu siècle [a francia

századvég, polgári dekadencia elnevezése] és a XXI. század külképviselete a vásárhelyi ugaron De meg is fordult szobájában, a műveremben, akkorra már majdcsak mindenki, aki maradandónak bizonyult a két háború köze, a második magyar reformkor vetélkedőjében, majdcsak minden szellemhordozó, toll és tett titkosa, testlélek viselős, választott embere. Attila is, József Attila Kávé, kenyér mindig került a műveremben, forró, finom feketekávé és friss, foszlós fehérkenyér [], s ami még ennél is többet ér, tömény barátság, buzogány igazság, szabad szó, szabad gondolat. A műveremben, ott még találkozott ilyesmi, ha másutt már nem is, vagy csak véletlenül. Mintha ott húzta volna meg magát az álombeli ország, a jövendő. Hát ezért tanyáztunk ott, reggeltől estig, estétől reggelig, mikor hogy, amikor csak tehettük. Akkor este is [1937 december 4., József Attila halálának másnapján] A gazda ugyan nem volt odahaza,

elkódorgott valamelyik ejnye-bejnye hivatalába, de mit számított az. A kávé, a lombik, az ott volt, de meg különben is, tulajdonképpen nem az övé volt a Müveröm, hanem a miénk. Attila sem volt ott Lehetett már esztendeje, vagy még több, hogy utoljára ott járt. Hogy láttuk hol komoly, hol dévaj Petőfi-arcát, nagy meleg barna medve-szemét Hogy hallottuk zengő, zúgó hangját, azt a dalra-mesére temetődzött, tiszta hangot, amelyben ahány hangulat, annyi hangszer lelke rejtezett, de leginkább a mélyhegedűé, meg a harangé. Hogy is tudott meglakni abban a nyivászna, törékeny testben ilyen óriás, ilyen hatalmas muzsika?!” József Attila is újra gyakori vendég tehát Galyasi hazatérte után. (József Attila 1929 február elejétől tartózkodik hosszabb-rövidebb idegig a városban, nővére, József Jolán családjánál, Makai Ödönék házában. Ahogyan Grezsa Ferenc fogalmaz: „Akár egy modern Pygmalion-mesében, nap mint nap éli a szegény

és megtűrt rokon megalázó helyzetét, mégis, a Galyasi-féle Műverömben baráti szeretet veszi körül. Méltató kritikát is kap tőlük, Pákozdy Ferenc tollából, aki az elsők között van Magyarországon József Attila költészetének értésében.”) 8 Galyasi 1930. május 21-re szervezett egy úgynevezett falukutató megbeszélést, a Tisza Szálló különtermébe. József Attila és Fábián Dániel orvos mint előadók, a helyi értelmiségiek közül Pákozdy Ferenc, Faragó Sándor, Losonczy Endre, Ernyei György, Bányai László, Szathmári János, a gazdálkodók nevében Elek Pál, Nagy Tóth Ferenc, B. Széll Ferenc, Bodrogi Dezső mint okleveles gazdálkodók voltak jelen „A művelt társadalmi rétegek hajoljanak le gyöngéd, gyógyító szeretettel a paraszt sebei fölé, keressék meg a betegség okát, ne sajnálják sem az orvosszert, sem a fáradtságot s akkor el fog következni Magyarország állami létének egy olyan ujjászületése,

melyben úr és paraszt egyaránt otthon érzi magát, szóval végre-valahára csakugyan testvérként foghat kezet.” – Idézte József Attilát a Vásárhelyi Reggeli Újság A találkozót lekicsinylő visszaemlékezést (Szathmári János: Műveröm.) itt ki kell igazítani, mert annál többről volt itt szó, mint az elvált József Jolán férjhez adása – Bányai Lászlóhoz. Ez is eredmény volt, kétségtelen. De itt a Barta Miklós Társaság képviselői látogattak el a városba, József Attila és Fábián Dániel személyében, a jelen lévő hallgatók pedig megalakították a Barta Miklós Társaság Vásárhelyi Baráti Körét. Azt nem tudni, hogy ez a kör meddig prosperált, mindenesetre tény, hogy ennek a találkozónak következményeként a helyi Törekvés nyomdában készült el s jelent meg június elejére József Attila és Fábián Dániel közös munkája Ki a faluba címmel. Kiadóként a Barta Miklós Társaság jegyezte magát. Galyasi

publicisztikája, közéleti tevékenysége hirtelen nagy lendületet vett. Vélhetőleg jó hatással volt rá Wéber Józsa közelsége, aki szintén állandó vendég a Műverömben, és 1940-ben a felesége is lett. Mind költészeti, mind prózai közléseinek száma megszaporodik, szereplései pedig az izraelita hitközség kultúrcsoportjában hoznak számára sikereket. Hogy mi indította az eszperantó mozgalom felé, nem tudni, de a Magyar Országos Eszperantó Szövetség Vásárhelyi Csoportja is tiszteletbeli elnökévé választotta. Közleményei között riportok, tudósítások szólnak a képzőművészeti életről, elkötelezettjévé válik és élete végéig az is marad Tornyai piktúrájának. Előkészíti második verseskötetét, a A nagy törvény mentént, melynek gazdag illusztrációja Kohán György munkája. (Megjegyzem: az Ázsia című vershez Ázsia pihen címen készült, tenyérnyi grafika Heverő bivaly címmel monumentális freskóvázlatként

szerepel a gyulai Kohán Múzeum állandó kiállításán.) De itt már nem az ismeretlen Galyasi lépett a nyilvánosság elé, ráadásul jó a szervezés. A beharangozó sajtó, szerzői est – várakozással tölt el mindenkit, aki a kultúrára fogékony a városban. Nem az ismeretlen Galyasi lépett a nyilvánosság elé: nem is kellett lépnie, már ott van. A szerzői estet a Kereskedelmi Testület nagytermében rendezték meg, házigazda Pádozdy Ferenc volt. A fogadtatás szinte ujjongó A legértőbb elemzést Pákozdytól olvashatjuk a Vásárhelyi Újságban, ezt ő az esten el is mondotta. Idézek belőle: „elsősorban a gondolat költőjének tartom Galyasi Miklóst, anélkül, hogy ezzel érzésvilágának közvetlen megnyilatkozó készségét tagadásba venném, azzal a hittel követem újra meg újra az „Aratás”, a „Kövek”, a „Megint elmúlt egy nap”, a „Bolondok gyűlésén”, az „Apokrif sorok”, a „Mória hegyén”, a „Nihil”, a

„Légy meséje” szemmel láthatólag Galyasi törte csapásait, hogy közelebb férkőzöm az egyetlen felelethez, akár az egyén, akár az emberiség, akár pedig a gondolkodás végkérdései villódzanak agyamban. Ez viszont annál a már magában komoly ténynél is többet jelent, hogy Galyasi Miklós a mai magyar lantos költészet kiemelkedő jelenségei közé lépett új kötetével. [] Kifejezésmódjában hellyel-közzel visszaüt még a jelképiség, amit a holnaposok költői köre, csordultig telten egy hanyatló társadalmi rend korjelző hangulatával az irodalomtörténet óramutatója szerint Baudelaire után többé-kevésbé idejét múltan épített korszakos állomássá a magyar művelődésben. S hogy a versírás végeredményben 9 magánügy, ez a józan észből következő tétel csattanós bizonyítékra lel Galyasi Miklósban, akit értelme és ösztönei egyaránt a történelmi alapjaiban recsegő-ropogó egyénelvű világnézet híveként

határoztak egyéniséggé.” A kötet megjelenése után két és fél hónappal – elsősorban Baktay Ervin sugallatára, akit nagyon vonzott a vásárhelyi cserepesség, majolika – megalakult a város kultúregyesülete, mely sokáig meghatározó szerepet töltött be a város életében. Ez az egyesület volt a Tornyai Társaság. 1934 július 12-én Szathmáry Tihamér elnökletével szerveződött meg, melynek célját Pákozdy Ferenc ismertette. A következő közgyűlésig az ideiglenes tisztikarba titkárnak választották Galyasi Miklóst. Ebben a posztjában az első rendes közgyűlésen megerősítették. Céljuk volt a vásárhelyi vagy a vásárhelyhez kötődő írók, művészek tömörítése, a város és az ország művelődésének szolgálatára, a város közönsége érdeklődésének felkeltése a művészetek iránt, a közönség művészi ízlésének céltudatos fejlesztése, a társaságon belüli és kívüli tehetségek fölkarolása és

támogatása, az írott és a tárgyi népművészet, néprajz értékeinek mentése. Alapító tagok voltak: Balázs Árpád, Faragó Sándor, Galyasi Miklós, dr. Hollósy Antal, Kohán György, Pákozdy Ferenc, Plohn József, Rudolfi Rezső , Vén Emil, Wiener Tibor. A Társaság első feladata volt Tornyai János ötven éves alkotói munkásságának méltó megünneplése, amit meg is tettek. Kollektív kiállítást rendeztek a városházán, díszhangversenyt, ünnepi díszközgyűlést tartottak. A többi rendezvényük is – bár nem ily nagy horderejű, de gazdag, sokoldalú, magas színvonalú volt. És nem utolsó sorban: látogatott. Végül is a Társaság beszüntetéséig – 1948 – 118 rendezvényen 92 előadást, 20 kép- és 3 szoborkiállítást, 3 egyéb műfajú programot szervezett. A társaság működésének értékéből semmit sem von le az a tény, hogy egy művészeti lap indítására – a Hódtava – volt szándékuk, és ez az első szám után

csak kísérlet maradt. Ez a törekvésük csak a háború után tudott megvalósulni. Még 1934 novemberében Pákozdy Ferenc társaságában a szegedi Dugonics Társaság vendége volt, ahol a lapbeszámolók szerint nagy sikert arattak. S ez így lehetett, igazolni látszik, hogy a Dugonics Társaság december 30.-i közgyűlésén költői munkásságuk elismeréseként tagjai soraiba választotta őket. A nagy ünneplésben azért ne feledkezzünk meg a kor politikai légköréről. Röviden néhány szalagcím a korszak helyi sajtójából: Horogkeresztes cédulákkal ragasztották tele a várost. A röpcédulákat a fővárosban állították elő – A horogkeresztesek országos vezérkara körzeti nagygyűlést akar tartani Vásárhelyen. – Betiltották a nyilaskeresztesek szervezkedéseit. A nemzeti szocialisták mozgalma az 1922. évi XI tc 7 és következő paragrafusaiba ütközik – Paál Jób a boldog élet titkairól faggatja Spira Lázár munkácsi főrabbit. Egyik

fő kérdése: milyen lesz a zsidók útja? – Vásárhelyi horogkeresztesek idillje. A Meskó-féle nyilaskeresztes párt elnöke, Hegedűs Imre gazdálkodó, és helyettese, ifj. Farkas Imre rágalmazási és becsületsértési pere kibéküléssel végződött. Míg a világ közvéleményét az olasz-abesszín háború foglalkoztatja (csak érdekességként említem meg, hogy európai tanulmányútja során 1937. október 20-án Vásárhelyre érkezett az Abesszínia felszabadításáért küzdő néger politikai párt vezére, Kola Ajayi nigériai publicista), meg az óceán-átrepülések, a Zeppelinek sikeres útjai, a közép-európai veszettségre: a zsidóüldözésre, fajgyűlöletre alig figyel valaki. 1936-ban a Nemzeti Egység lobogója alatt „egymásra talált Hódmezővásárhely hazafias ifjúsága”. Megalakult a Nemzeti Egység Pártja, a faji öntudat és összetartás jegyében. Mintegy erre (is) reagálva dr. Hollósy Antal ügyvéd, a Tornyai Társaság

ügyésze, alapító tag, Bolsevizmus vagy diktatúra című vezércikkében (Népújság, 1936. szeptember 20) elítéli mind a jobboldali diktatúrákat, mind a baloldali népfrontokat. Ezekkel állítja szembe az örök törvények és erkölcsi igazságok világfrontját, a vallást, a kultúrát. 1938 10 május 29.-én kihirdetik az 1938: XV törvénycikket, az úgynevezett I zsidótörvényt, mely szerint a sajtó, ügyvédi, mérnöki és orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20%-a lehet zsidó. Zsidó az, aki izraelita vallást gyakorol. Ilyen nyomás mellett nem lehet csodálkozni, hogy Galyasi Miklós felállt székéből. A Vásárhelyi Reggeli Újság július 31-én adta hírül, hogy lemondott titkári tisztségéről. „Az egészséges váltógazdálkodás híve vagyok, s úgy érzem, csak használni fogok a Tornyai Társaság egyéneken felülemelkedett céljainak, ha átengedem helyemet.” – nyilatkozta Diplomatikus

megfogalmazás, mely mögött valójában az áll, hogy barátainak, munkatársainak nem akar kellemetlenséget származása miatt. Endrey Béla elnök és Pákozdy Ferenc ügyvezető közös indítványára érdemei elismeréseként a közgyűlés tiszteleti taggá választotta, s helyére vitéz Erdős Jánost nevezte ki. Ezek után már csak két verset és két publicisztikát közöl, utoljára1939. december 23-án Mintegy a világtól visszavonultan él és dolgozik – pékségükben még 1937. március 5-én, egy négytagú bizottság előtt letette a mestervizsgát. Ő az első, ha nem az utolsó államtudományból doktorált pék Hódmezővásárhelyen. Volt még egy hasonló államtudós, de ő szállítmányozási vállalkozással foglalkozott. Utána már csak egy hír 1940-ből: december 30-án tartja esküvőjét Wéber Józsa kisasszonnyal. Szilencium A következő hír 1944. április 29-én a Népújságban: dr Galyasi-Reisinger Miklóst internálták. „Tegnap

[április 28] őrizetbe vették politikai megbízhatatlansága miatt” Egyébként a város vezetősége, jelesen Beretzk Pál helyettes polgármester elszabotálta a gettósítást, azt azonban nem tudta megakadályozni, hogy június 14.-én ne kezdjék összeszedni a mintegy 300 családban élő, 737 zsidó vallású vagy származású lakosságot, és Szegedre, a gyűjtőtáborba átszállítsák. Amit el tudott érni annyi, hogy mindezt emberséges körülmények között tették. A deportáltak nagy része soha nem tért haza. (Napjainkban a zsidó hitközség közel száz hívet számlál) A sors fintora, hogy a deportálás után néhány hónappal, pontosan október 8-án, a városból kivonultak a német és magyar csapatok, s helyükbe megérkeztek a szovjet hadsereg egységei. Az élet lassan visszatért a rendes kerékvágásba, október 23.-tól már sajtója is van a városnak: megjelent a kommunista napilap, a Vásárhely Népe. Galyasi Miklós, akit tulajdonképpen nem

is internáltak, hanem munkaszolgálatra hívtak be, majd hadifogságba esett – 1945. júliusában tért haza, s már augusztusban elnökké választották az Újságírók, Írók, Művészek Szabad Szakszervezetében. Ezt a tisztséget addig Pákozdy Ferenc töltötte be. Az Alföldi Újságban, a szociáldemokrata párt lapjában kezdett publikálni. Szocializmus – parasztszocializmus: ez egyik vezércikkének címe. Szociáldemokrata gondolatoktól vezérelve foglalkozik a parasztság, s kapcsolódóan az ipari munkásosztály szociális kérdéseivel, ami tulajdonképpen aktuális politikai kérdés, hisz a pengő romlása, a munkanélküliség, a naponta növekvő árak éhséget, az éhség zavargásokat szült, olyannyira, hogy 1946 májusában már a fellázadt tömeg kirabolta a piacot, behatoltak a városházára, a kisgazdapártot és a termelőket okolva sanyarú helyzetükért. Ez a kaotikus állapot csak augusztus elsejére változott meg, mikor a kormány

kibocsátotta az értékálló forintot. Galyasit 1946. január 14-én nevezték ki az egyesített múzeum, könyvtár és képtár igazgatójává. 1946 február 10-re összehívta a Tornyai Társaság tagválasztó és tisztújító közgyűlését. A társaság ujjászerveződéséről olvashatunk az Alföldi Újságnak adott nyilatkozatában (1946. február 9, 1p) E szerint a Társaság a háború alatt mérsékelte működését, átmentése az új életbe pedig Pákozdy Ferenc tevékenységének köszönhető. „A Társaság célja, hogy a decentralizált kultúra híveinek munkáját megkönnyítse, és a lehetőség szerint fel tudja dolgozni a város kulturális és tudományos értékeit. [] Meg kell tehát teremteni mindazokat a lehetőségeket az emberi igények terén, amit ez a nép joggal követel és megérdemel. A zárt tagú létszám a Tornyai 11 Társaság esetében nem akadémikus elzártságot jelent, csupán csak annyit, hogy emberek százai nem tudnak

egységes irányvonalat tartani. Ezért kellett a minőségi embereket bevonni, és belőlük megalkotni a Társaságot. De ez korántsem jelenti azt, hogy a gyakorlati ember – mint az agrárváros képviselője – ne találná meg köztünk a helyét. [] Munkakörünk kiterjed zeneesték rendezésétől az olvasókörök könyvtárainak rendezéséig, a városrendezés és szépítés tervszerű kivitelezésétől a művésztelep és a kultúrpalota felépítéséig, és a belterjes gazdálkodás megvalósításáig.” Tehát február 10.-én megtartották a közgyűlést, ahol felkérték és megválasztották az elnöki feladatok ellátására, a titkári teendőket pedig Kristó Nagy István, Tárkány Szűcs Ernő és Dömötör János látták el. Publicisztikájában merőben szokatlan hangot ütött meg, mert amit eddig nem tapasztalhattunk meg: politizál. A háború előtt nem is nagyon tehette, hisz gyakorlatilag egy törvény létezett számára: a túlélés

törvénye. Elgondolkodtató sorok azok, melyeket az Alföldi Újság 1946. március 31-i számában, a második oldalon olvashatunk Nem én emeltem ki az idézett gondolatokat, maga Galyasi emelte ki, dőlt betűkkel. A cikk címe: Werbőczi utódok. „Elhibázott eszme az, hogy politikai drótostótok itt is, egy-egy odavetett folttal próbálják demokratikussá tenni Werbőczi pereputtya számára készült törvényeinket, alkotmányunkat. [] Mi a segítség? Kisöpörni a magyar törvényhozás és rendeletgyártás fészkeit, új, emberséges alapokra fektetni, kipótolni alkotmányunk hiányos vagy meg nem felelő részeit, nem dilettánsokkal, hanem értelmes, haladó, első rangú emberekkel felcserélni a Bach-korszak itt maradt patkányait, de gyorsan, mert Éhes magyarnak Nem futja a kedvük Míg az igazukat Tán kiverekedjük Ady” Csak előre jegyzem meg, hogy 1956-ban sokkal mérsékeltebben, sőt, higgadtságra, jogi toleranciára kérve fogalmazott, mégis

börtönbe csukták. Még az év februárjában, az ujjászervezés után két nappal Kurucz János nyomdász tett egy felajánlást a Társaságnak, miszerint ha toboroznak ezer előfizetőt, saját költségén folyóiratot hoz létre. A Társaság ezt a kérést teljesítette, és őszre megérkezett a Tájékoztatási Minisztériumtól a Szövetséges Ellenőrző Bizottság – melynek elnöke K. J Vorosilov marsall – lapindítási engedélye Tárkány Szűcs Ernő, az egyik titkár, így foglalta össze a lap célkitűzéseit: a.) Hozzájárulni az alföldi szellemi élet megindulásához koalíciós vagy népfrontos alapon. b) Irodalmat, művészetet, tudományt, korszerű gazdaságot együtt művelni a realitások talaján, a népi hagyományok mellett. c) hidat verni az alföldi városok és a főváros, valamint a határon túli magyarság között. Puszták Népe – ez lett az évnegyedes folyóirat címe Kristó Nagy István, a Társaság másik titkára, a lap budapesti

szerkesztője megfogalmazása szerint: „Ezt a címet adta Illyés Gyula úttörő munkájának, mely először nyomult be könyörtelen nyerseséggel és őszinteséggel a magyar táj és magyar parasztság gondjai, bajai közé. [] E füzet kiadói azért írták ugyanezt a címet a sokféle, de szándékában egy felé mutató cikkek élére, mert a Puszták Népe példáját szeretnénk követni”. Galyasi Miklós szerint pedig: „A Tornyai Társaság tisztán érzi, milyen nagy feladatra vállalkozik akkor, amikor életre hívja kultúrpolitikai szemléjét: a „Puszták Népét.” Nem szeretjük a nagy szavakat, a nagyhangú jelzőket, a nagy ígéreteket, de illő szerénységgel jelentjük be, hogy pártokon és napi politikán felüli szemléletünkkel igyekszünk megoldást találni, utat egyengetni, ha kell bírálni és harcolni a puszták népéért, a föld fiaiért. 12 Sorainkba hívunk mindenkit, akinek komoly mondanivalója van. Nem nézzük, milyen ágyban

született, nem nézzük, milyen pártjelvényt visel, csak egyet követelünk: értsen ahhoz, amit csinál és munkáját becsületesen bocsássa a mi szűkebb közönségünk és így közvetve a magyar haladás és művelődés szolgálatába, az emberibb életért és az emberebb emberért. Érezzük felelősségünket és vállaljuk azt.” A lapot vizsgálva látható: egyik pillére a szociográfia műfaja volt, de a szépirodalom is jelentős helyet kapott. Menedéket, fórumot adott Németh Lászlónak, aki ebben az időben Hódmezővásárhelyen élt és tanított, alkotott. A mondat születése (Leányairól szóló írás), Pusztuló magyarok (1936-ban íródott vígjátéka), Összefoglaló a nyolcadikban (filozófia-óráinak összegzése) – ezeket a munkáit publikálták, de újra leközölték Gulyás Pál Mély magyarság című tanulmányát is, melyet 1939-ben vetett papírra Németh László védelmében. Gulyás Pál szerint (is) a mély magyarság gondolata nem

a fajiság szellemét szolgálta, mint félremagyarázták oly sokan, hanem Németh László gondolatai értelmében az igazi humánum és európaiság a valós tartalma. Németh László 1948. nyarán kezd el dolgozni az Égető Eszter című regényén, ezen a valóságos hódmezővásárhelyi eposzon, s a regényben szereplő Gyenes figuráját Galyasiról mintázza meg. Így emlékezik az Óraadók királyságában: „Akkor került elő bilgerijében [1945. június] Galyasi Miklós, a későbbi múzeumigazgató – egy helyi pékcsalád fia –, aki tán legcsodálatosabban mutatta Vásárhely asszimiláló erejét; egy évet élt Párizsban, franciául tudó költő, biológus, ugyanakkor a legigazibb vásárhelyi különc volt.” (Homályból homályba, II. kötet, 26 p) A fővárosi és vidéki napilapok jelentősebbjei, a kulturális laptársak lapszemléikben pozitívan értékelték valamennyi lapszámot, maga Ortutay Gyula is elismerőleg nyilatkozott a folyóiratról. A

belpolitikai harcokban, az 1947 késő nyarán lezajlott választásokból győztesen kikerülő MKP új alapokon szerveződő egység feltételeit határozta meg. S mivel a politikának mindig is – sajnos – a művészet, ezen belül az írott és hangzó irodalom az egyik legfőbb fóruma, a marxista bírálatok hatására fölszámolták a vidéki folyóiratokat, civil szerveződéseket, olvasóköröket, hogy helyükbe föntről ellenőrzöttek kerülhessenek. Véget ért a kultúra decentralizáltsága A Puszták Népe, a Tornyai Társaság sem kerülhette el ezt a sorsot. A lapnak kilenc száma jelent meg összesen. 1948 novemberében szűnik meg a Társaság is Ez a centralizáció veszteség volt, országos szinten hatott ki a következő évtized kulturális életének egészére. Szovjet mintájú szocialista realista korszak következett, az irodalomban pedig a sematikus irányvonal lett az egyetlen mérvadó. Már a bevezetőben idéztem Szabó Évát, ismét az ő

visszaemlékezésére támaszkodom, mikor megpróbálom érzékeltetni Galyasi múzeumának hangulatát. „Én Miklóstól kaptam könyveket a kezembe, Miklósnál találkoztam olyan emberekkel, akikre később kiváncsiakká lettünk. Csak néhány név: Medgyessy Feri bácsi, Dratsay Jenő, László Gyula, Banner János. Akik a szellemi életben számítottak, és megfordultak Vásárhelyen, azok mind megfordultak a múzeumban is, és mi, gyerekek, akik ott voltunk, tényleg „speciál kollégiumként” kaptuk ezeket az embereket gimnáziumi, egyetemi éveinkhez. [] Mi a múzeumban dzsungelt játszottunk A múzeum volt a mi dzsungelünk. Ott az embereknek neve volt Akéla Miklós volt, az öreg farkas, és ezt a szerepet idővel nekem kellett volna átvenni. Tudta rólam, hogy verseket írok, és a GYŰLÉS SZIKLÁJÁN a helyét idővel elfoglalhatom. Balu volt Mónus Feri, a református lelkész és tanár, Bagira a Kati, aki azután Sterbetz István, az ornitológus felesége

lett. Nagy játék volt ez a dzsungel, egy olyan világban, ami elég szoros világ volt. Az ötvenes évekről van szó Ebben a múzeumban gyerekként is szabadok maradtunk. Mondhattuk, amit gondolunk, amit érzünk, írhattuk a magunk verseit vagy 13 prózáját. Itt fotografálhattunk, kijártunk a Sasérre Miklós egyszer adott egy természeti környezetet, ahol a világnak az alapdolgait figyelhette meg az ember, és egyszer adott egy olyan szellemi környezetet is, ami szintén utakat jelentett az ember számára.” Galyasi – aki múzeum-igazgatóként büszkén vallotta, hogy szűkebben vett feladatát elhanyagolta, például egyetlen műtárgyat be nem leltározott soha – irodája mintegy pótolta az államosított pékség „Műveröm”-jét, bárki betért hozzá, ugyanaz a vendégszeretet fogadta, mint a két háború között a Kinizsi utcában. Személyiségének köszönhető, hogy jó néhány festőművész telepedett le a városban, hogy Kurucz D. István

Tükör utcai házában létrejött a Művészeti Alap első művésztelepe Hódmezővásárhelyen, hogy Szabó Iván 1953-tól nyaranta idehozta képzőművészeti főiskolás hallgatóit. Kurucz D Istvánnal, Szabó Ivánnal, Almási Gyulával folytatott beszélgetései ebben az irodában hozták felszínre a gondolatot: összefogásra, munkaszervezetként is működő kiállítás(ok)ra van szükség. Eme gondolatok jegyében nyitotta meg kapuit 1954. október 8-án az első Őszi Tárlat A kiállítás meghívásos jellegű volt, föltétel: olyan művészek szerepeltetése, akik valamilyen szállal kötődnek a városhoz. Erkölcsi, társadalmi elismerésként a kiállítás bíráló bizottsága kiadta, és azóta is kiadja a Tornyai-plakettet, mely 1970-től pénzdíjjal is jár. Az első kitüntetett Medgyessy Ferenc volt. 2003-ban már az ötvenedik alkalommal rendezték meg a Tárlatot, és nyugodtan mondhatjuk, hogy Galyasi álma országos visszhangra talált,

művészettörténeti eseménnyé lett, hisz díjazottjainak jó része – azon túlmenően, hogy művészeti lexikonok címszavai – országos, szakmai díjakban (Munkácsy- és Kossuthdíj) részesültek. A tárlatsorozat egyszer került válságba: az V Őszi Tárlat megrendezése –1958-ban – vált kérdésessé, mert Galyasi Miklóst az 1956-os események miatt börtönbüntetésre, majd állásvesztésre, kényszernyugdíjaztatásra kárhoztatták. Ezért szolidaritásból több meghívott művész maradt távol a kiállítástól. Végülis a tárlatsorozat napjainkig töretlen maradt De tulajdonképpen mit tett Galyasi, hogy börtönbe került? Semmit. Mint korábban megjegyeztem, higgadtságra, jogi toleranciára kért mindenkit, óva intett a forradalmi lincs-hangulattól, a lámpavasra akasztásoktól. Testvér, ne adjuk című versét pedig nem most írta, emlékezzünk a bevezetőre: „1953-ban abbahagytam az írást.” Golyó és betű, mind a kettő ólom. Kasza

is, kard is tűzben vert acél. Fáradhatatlan a gondolat-sólyom, Ne adjuk egymást a hollóknak, testvér! Mezőt nevel a májusi zápor, Zápora az eszméknek s a szóknak. Az anyanyelv mindenütt ujjongó mámor, Testvér, ne adjuk egymást a hollóknak! A máglya mért kúszik alant, A másik meg mért, hogy az egekig ér? Káin, ne várd, míg kibékít a hant, Ne adjuk egymást a hollóknak, testvér! Bennem is, benned is piros a vér, Itt is, másutt is ára van a csóknak. Az anyatej mindenütt édes és fehér, Testvér, ne adjuk egymást a hollóknak! 14 Ezt a versét 1948. március 14-én már leközölte a Vásárhely Népe, ez a vers a második világháborúról szól, jóllehet, rá lehet fogni Galyasi ötvenhatos, forradalmi gondolkodását, igazságérzetét, humanizmusát. Jóllehet, nem is tudott arról, hogy a munkástanácsok, az ifjúság, és a hódmezővásárhelyi Nemzeti Bizottság lapjában, a Nemzeti Újságban, a felelős szerkesztő és kiadó

Moldvay Győző leközölte: És a Most ne jussoljunk című vezércikkéből, mely szintén a Nemzeti Újságban jelent meg: „Egyik barátom mondta két évtizeddel ezelőtt: Minden rendszer, minden világszemlélet annyit ér, ahány tisztességes ember fér el benne. – Nos, azoknak az embereknek – akiket az elmúlt közel két évtized nevelési módszerei, féktelen uszításai és a halálfélelem tettek megalkuvókká, és nem követtek el embertelenül nagy bűnöket – adjunk alkalmat arra, hogy visszatérhessenek a tisztességes emberek sorába, a félelem nélküli életbe. A fiatalok és a többi szabadsághősök a két évtized óta immár becstelennek tartott magyar földet vérükkel mosták tisztára. Fővárosunk romja felett állunk. Kizsarolt földek Elhanyagolt iparágak, aljas és hóbortos tervek semmit se érő felesleges beruházásaik, a magyar parasztság, munkásság és értelmiség testben és lélekben, emberségben való megalázása tették

tönkre ezt az országot. Szabadságunk korán sem jött el. A szovjet nagyhatalom tankjai sok-ezer ágyúcsöve mered felénk annak ellenére, hogy a magyar nép kimondta semlegességét és a maga módján, és a maga szíve szerint akarja élni életét. Lehet, hogy békés kivonulás, lehet, hogy harc lesz a vége. Mi kimondtuk az utolsó szót, és ha kell, elpusztulunk országunk védelmében. Erre az eshetőségre kell minden erő, minden erkölcsi tartalék, minden elszántságunk. Itt nincs min osztozni, itt nincs min jussolni Építenünk kell, nem az örök magyar pert folytatnunk. Itt csak magyarság és emberség kérdése van, itt csak önkéntes áldozatvállalásról, hivatástudatról és becsületes munkáról lehet szó. Nem csak gazdasági kérdés ez, de elsősorban erkölcs, becsület és emberség kérdése. És ha egy nemzedék munkája után ezt az országot a tisztességes emberek országának tartják, majd akkor jussolhatunk, akkor az osztozkodás is

tisztességes lesz. Tanuljunk a magyar fiataloktól.” „A Galyasi vezette vásárhelyi múzeum az október-novemberi napokban a szokottnál is jóval forgalmasabb hely volt. Itt gyülekeztek a diákok, itt gyülekezett jónéhány tanáruk is: Nikolin [később: Szabó] Éva, Láng István, Felletár Béla is. Úgy hisszük, az említetteket nem kell Vásárhelyen bemutatnunk. Innen mentek megkoszorúzni a művészetek nevében a Kossuth-szobrot is, mely koszorúzáson Nikolin Éva javasolta, hogy: – Ne fekete szalagot tegyünk a koszorúra, hanem fehéret, mert az ősmagyaroknál a fehér volt a gyász színe Hát ősmagyarok ide, ősmagyarok oda, a fehér szín elég régóta az ellenforradalom színe már. [] S most térjünk rá a Fedor Ágnes által az „egy fiatalember” elnevezés jótékony (?) ködébe burkolt szereplőre. Ez az „egy fiatalember” az októberi események idején fegyveresen védelmezte a városi pártbizottságot. Lehet, hogy ennek az „egy

fiatalembernek” vannak hibái, s követett el hibákat, de annyi bizonyos, hogy nem szegődött az ellenforradalom oldalára, mint főnöke, Galyasi Miklós. Az a Galyasi Miklós, aki ezt az „egy fiatalembert”, mint ávós besúgót eltanácsolta az ellenforradalmároktól és szimpatizánsaiktól telített múzeumból úgyannyira, hogy november 4.-én, mikor az „egy fiatalember” meg akarta akadályozni a diákok közötti fegyverosztást, Nikolin Éva figyelmeztette: se az iskolába, se a múzeumba ne menjen; mert félő, hogy a diákok, akik nagyon haragusznak rá, agyonlövik. Miért haragudhatnak a diákok egy régészre, akihez semmi közük, honnan is ismerhetik? Nem nehéz az utat megtalálnunk Galyasihoz, a régész elleni diák- 15 ellenszenv szellemi atyjához.” – Ennyi idézetnek talán elég, hogy érzékeltessem a Magyar Szocialista Munkáspárt álláspontját Galyasival szemben. Ezt a megyei lapjukban, a Csongrád megyei Hírlap 1957. október 3-i

számában, a harmadik oldalon hozták nyilvánosságra. Az „egy fiatalember” kilétére nincs bizonyság, így maradjon rejtve továbbra is személye. Az MSZMP álláspontját publikussá tenni azért vált szükségessé, mert Fedor Ágnes a Nők Lapja szeptember 26.-i számában, a 10 oldalon, Galyasi Miklós védelmében írt egy cikket, mely szinte már a naívságig ártalmatlan, és annak, aki nem ismerte az ötvenhatos vásárhelyi eseményeket, semmi mást nem üzen, mint azt, hogy Galyasi Miklóst „meg akarják fúrni” igazgatói székében. Fedor cikkéből csak az nem derül ki, ami a lényeg: a levert forradalom egyik képviselőjét távolították el pozíciójából és börtönözték be, olyanok, akik utána még évtizedekig támaszkodtak az „ideiglenesen hazánkban tartózkodó” szovjet tankokra. Galyasit ötvenötödik születésnapján Pákozdy Ferenc így köszöntötte 58. június 18 című versében: „Zsidó – nem zsidó egy seregben, de te

maradtál s most is itt vagy. Persze, hogy rab vagy, persze hogy áldozat, bűnbak vértanú vagy. Mint a többi jóbolond, aki pennával vívott nem ököllel. Van itt ma holló, van bíró, van akasztófa, van vesztőhely. Üzemben van itt a halálnak minden ócska és modern gyára. Gyűlölet, bosszú, vakhit, óh mind termel végre-valahára. Csupán az élet hever porban, megaláztatván, megbüntetvén. A könny, a vér, a nyersanyag, az élő vas, az eleven szén.” Igazgatói székében Almási Gyula Béla, 1958-ban Osváth Béla, majd 1961-ben dr. Dömötör János váltotta föl, az Őszi Tárlat hagyományait ők vitték tovább A múzeum szolgálati lakásában megmaradhatott. Ezt a házat (Zsigmond u 1 szám) Székely János, a városi könyvtár első kezelője alapítványként hagyta a városra, és a múzeum céljaira rendelte. A Műveröm szellemisége e házba költözött, mostmár itt folytak építő szellemű viták, tervezgetések. A Művészeti Alap számára

végzett adatszolgáltatásokat, írta jelentéseit a város művészeti életének eseményeiről. Korának kultúrpolitikája támadta őt is, barátait is realista törekvéseikért, mert vallották, hogy a föntről hintett szocialista realizmus hamis, mert ha valódi lenne, akkor pont azt fedné föl, amit takargatni kíván. Így változott át a vásárhelyi iskolában a szocialista realizmus alföldi realizmussá. Kétségtelen: voltak, akik alkotásaikban a téeszesítést vagy gyárakat ábrázoltak, de a többség a pusztuló tanyákat, a letűnő paraszti világot mentette. „Egy Dezséry László készítette rádióinterjú, Tornyai pályaívének szavakba fogalt méltatása fent Északon, esztétikai remeklés Csohány Kálmánról a Hevesi Szemle hasábjain, végül versek, majd fiatal vásárhelyi festőkről írott eligazító sorok egy hatvani újságban, amit akkor nyomtak ki, amikor örökre lehunytad szemed Miklós bátyám, e megnyilatkozások voltak az

utolsók, amelyek a külső világgal való kapcsolatodat dokumentálták, s amelyek a szülőföld iránt érzett szerelmed és a benned munkáló 16 szolgálatszellem fülünkben visszacsengő, vagy éppen hangszalagon, nyomtatásban reánk maradt bizonyságai.” E szavakkal kezdte búcsúbeszédét Moldvay Győző1974. június 6-án, Galyasi Miklós temetésén. S hogy biológiai halálával a költő nem hal meg, bizonyság rá az a mintegy negyven bibliográfiai tétel, melyek a költő l974. június 3-ával kezdődő utóéletét dokumentálják. Ezek közül legfontosabb a két posztumusz verseskötet, az Akéla búcsúdala és az Irígyelj. Az első válogatott verseinek gyűjteménye, 1993 december 13.-án volt a könyv bemutatója Szerkesztette, válogatta, az előszót írta Szabó Éva, a Magyar Rádió szerkesztő-riportere, műsorvezetője, költőnő, aki Galyasi Miklóst apjának tekintette. A könyv kéziratát a Bécsben élő Borsodi Ferenctől kapta meg, aki

maga is a múzeumi gyerekek közé tartozott. A könyv a vásárhelyi önkormányzat nyomdájában készült, az utószó Kőszegfalvi Ferenc munkája. Az Irígyelj összes hátrahagyott verseinek gyűjteménye, belső címlapja szerint maga, a költő állította össze, még 1968-ban. Születésének 100 évfordulójára, 2003 június 13-ára jelent meg Kiadta Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. A könyv készítői most körültekintőbben jártak el; a könyvnek van impresszuma, az ISBN szám is fel lett tüntetve. Összesen tizenegy olyan versről számolhat be a kutató, melyek csak folyóiratokban szerepelnek, és a kötetekből kimaradtak, továbbá három olyan versről tud, melyek sehol sem jelentek meg. Mindent összeszámolva körülbelül rendelkezésünkre áll az a 300 költemény, melyről a bevezetőben idézett nyilatkozatában említést tesz. Moldvai Győző a búcsúbeszédet így folytatta, majd fejezte be: „Kell a kohó, kell az

érlelő pince, kell a szellemi műhely, kellenek a találkozások, kell az együvé tartozás bátorító melege. Nem mindenki Kohán György, hogy harcát egyedül, farkasmagányban vívja meg. [] Isten veled! S tisztelő baráti üdvözletünket tolmácsold majd Bibó Lajos bácsinak, meg Pákozdy Ferkó bátyánknak. Talán várnak rád az első kanyarban, hisz ők is csak tegnap indultak” * Munkám során saját kutatási eredményeimen kívül erősen támaszkodtam Borus Gábor és Kőszegfalvi Ferenc helytörténész urak szakmai útmutatására. Köszönet érte Felhasznált irodalom: - Galyasi Miklós: A Tornyai Társaság előzménye és megalakulása. Kézirat, én (Németh László Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye) -Pákozdy Ferenc: Az utolsó találkozás. Csongrád megyei Hírlap, vásárhelyi kiadása,1977május 1, 10p - Kőszegfalvi Ferenc: Puszták Népe. Repertórium Csongrád megyei könyvtári füzetek 14, Szeged, 1981 - Szathmáry János: Műveröm.

Kézirat, 1983 (Németh László Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye) - Szilágyi Ágnes: A Tornyai Társaság működése és közművelődési hatása. Kézirat, 1984 (Németh László Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye) - László József: Galyasi Miklós emléke. Megkésett riport Délsziget, 1987/9 szám - Grezsa Ferenc: Irodalom Vásárhelyen – Vásárhely az irodalomban. Hódmezővásárhely, 1993 - Kőszegfalvi Ferenc: Aki nem jussolt. Akéla búcsúdala Utószó Hódmezővásárhely, 1993 - Béres Dezső: Az Egressy utcától a Százados útig. Beszélgetés Szabó Évával Vásárhely és Vidéke, 1994. október 28-29 - Péter László: Galyasi Miklós, a költő. A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 Hódmezővásárhely, 1998. - Dömötör János: Galyasi Miklós arc- és pályaképvázlata. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Irodalomtörténeti közlemények. 3 kötet Szeged, 2001 - Szigeti János: Hódmezővásárhely

irodalomtörténeti emlékei. Mayer Nyomda és Könyvkiadó, Hódmezővásárhely-Budapest, 2003. 17 Galyasi Miklós versei – leltár Rövidítések: A: Akéla búcsúdala F: Fut a lidérc I: Irígyelj Nt: A nagy törvény mentén T: Tiszamenti ének. Zárójelben azon tételek számai, melyek folyóiratban történt közlést dokumentálnak. Kurzív betűkkel, számokkal pedig a Tiszamenti ének és az Irígyelj első közléseinek oldalszámai. „Beatus ille” I139 A dal szökik I42, A fecske I67, A gőgös falu I86, A göncölszekér A60.; I68, A kenyér A117.; I15, A kertben (50).; T63; I82, A költő egy A64.; I130, A költő felesége I48, A költő halála I60, A krónikás ember (43/a).; A68; I131, A láng legendája Nt8.; A25, A légy meséje (14).; Nt68; A52, A muzsikáló óra F37.; A18, A mű előttI96, A nagy törvény mentén Nt44.; A38, A négy elem I121, A parancs él A58.; I27, A parancs I89, A paraszt örök I29, A régi ideál F50, A síp I81, A szó I55, A

szó suhan A62.; I72, A tavasz I47, A troubadur halála F33, A vágy A85, I124 Ablakból I125 Aesopus után I120 Akéla búcsúdala (56).; A102; I207, Álom A65.; F39; I132, Aludj Atlantis (52).; A77; I149, 18 Anyám (38).; I68, Apokrif sorok (13).; Nt58; A46, Aratás Nt48.; A40, Árva ladik (egy ifjú poétának 1950-ben) A131.; I171, Aszú (50).; I74, Az alkonytban I66, Az alkotás (38, 53).; A56; I115, Az atheista F13.; A16, Az éj I206, Az élő Krisztus (25).; A115; I18, Az én földem ez (28).; A109; I33, Az idő I177, Az ősz poétája (1).; F43, Az újszegedi kertben F44, Az út végén I78, Ázsia Nt36.; A36, Bábel a pusztán! A132, Béke I106, Bocsáss meg I100, Boldog a dongó A107.; I173, Bolondok gyűlésén (21).; Nt56, Boszorkánytánc A72.; I123, Célok – eredmények F9.; A11, Credo I22, Csak az eső I185, Csak kölcsön kaptad I142, Csak lassan I150, Csókolj semiramis F21.; A16, Dalolunk kacagunk (9).; F61; A22, Délibáb I56, Dünnyög a szúnyog I122, Egy a

renddel A95.; I162, Egy a törvény (36).; I51, Egyszerű az élet I195, Egyszerű történet (35).; T59; I46, Együtt ébredek A106, I172, Éjszaka (45).; I114, Eke a toll I41, Elég volt A78.; I151, Endre Béla halálára (7).; F55; A20, Epilógus I59, Építsünk házat I128, Érdemes volt? I84, Esteledik I10, Estéli imádság I62, Esti ének (15).; Nt22, 19 Évvel vénebb (54).; I159, Ezeregy éjszaka I147, Ezerszájú csönd (16).; Nt21, Fájdalom I62 Fájdalomasszony Nt26, Falevelek I182, Faluvége A112.; I80, Fáradt a szemem A119.; I178, Fejfámra A134.; I205, Félelem I83, Fogy az élet A105.; I170, Fordított Jézusok! Nt62.; A49, Frissen, pirosan I129, Fut a lidérc F19, Futnak a napok F4, Futok I90, Garabonciás I104, Gyónok a halottnak F48, Ha lehull az álarc A82.; I155, Halkuló csókok A84.; I160, Hallgass, ne moccanj A88.; I187, Hallgassunk róla A76.; I147, Hamu Nt12.; A26, Harkály kopácsol? I94, Harmincéves találkozó I192, Három dal F45, Hazugság I17,

Helyetted szólok Nt64, A50, Hiába minden F32, Híd vagyok I53, Hinnék neked I157, Hulló csillag súgd meg nékem F46, Hulló csillagok A99.; I166, Igazad volt F30, Interieur (40).; T60; I88, Irígyelj (49).; A128; I109, Isten hátamögött (43).; A111; T61; I116, Isten Nt32.; A33, István király A110.; I24, Izzadj A130, Játék I87, Jég (41).; I97, 20 Kacag az élet I69, Kalendárium (43).; T62; I113, Kérdés? F29, Kezek (19).; Nt52; A42, Ki fél I183, Ki vagy te asszony? Nt14.; A27, Ki vagy Te nékem? A92.; I146, Kicsi volt A86.; I9, Klio I5, Koldus vagyok F28, Költő halt meg (Juhász Gyula halálára) A124.; I23, Költő, meteor I91, Könyvet böngészek I77, Körbe-körbe A108.; I176, Köszönöm nektek A122.; I180, Kövek Nt50, Küldetés (42).; I95, Látomás A67.; I136, Légy egyszerű I198, Levél Pákozdy Ferenchez I36, Lihegek, futok I179, Luminál (18).; Nt24, A30, Madárijesztő (37).; A113; I28, Mágia (45).; I98, Magunk ösvényén Nt28, Majdnem I133, Május

Nt23, Maradj csendben I145, Maradj veszteg I138, Megáldom a röppenő percetF23, Megbámultam A121, I186, Meghal a varázs I43, Meghalok I204, Megint elmúlott egy nap Nt54.; A44, Meggyfa I153, Mesén növekszünk I143, Messzi csillagok I94, Michelangelo (59).; I44, Mikor elköszön a nyár (27).; I45, Minden régi A126.; I191, Minden rendben I164, Minek jön felhő F47, Mint a patak I120, Mint mag a földben I101, Móra Ferenc könyve (Ének a búzamezőkről) F60.; A21, Mórija hegyén Nt60.; A47, Művészszerelem (3).; F24, 21 Nagy út van I49, Nagy utat mértem I11, Nagymesszi útra (57).; I118, Ne búbulj pajtás I197, Ne fáradj A63.; I79, Ne hidd A90.; I25, Néha szállást kér a titok A57., I20, Nekem más az utam I76, Nem az a baj A118.; I135, Nem érdem I169, Nem érzed? A104, Nem férhet a falu tőlem I200, Nem ismersz kedves I168, Nem tudom I145, Nemcsak éveidnek száma fogy A61.; I71, Nézem a tüzet (17).; Nt7, A24, Nihil Nt66, Nincs segítség I161, Nincsen

határ A96.; I164, Noé bárkája I199, Nyújtózik a vasárnap I188, Október A87.; I8, Ólmos eső A83.; I158, Olvadás (55).; T64; I148, Olykor tölgyet A66.; I134, Omár Khájjám testamentuma Nt18.; A30, Ölelj szorosan I166, Öregszem A98.; I165, Őrizlek A89, I21, Örök nőstény I156, Őszi dal I52, Ötven méter A79.; I152, Pán sípját keressed (34).; I47, Paraszt 2. I57, Paraszt A116.; I64, Pogány intelem A70.; I137, Pogány istenek visszavárunk F8, Porba írtam I111, Prometheus F15, Quo vadis F11.; A12, Rádborulok A91.; I146, Réti sas I203, Ritka az öröm I190, Rossz álmotok volt? I35, Rossz sejtelmek I30, 22 Sárkány a vers (48).; I127, Sárkányt ereget I184, Sas a sas I85, Se kint, se bent I126, Semmiország királya F12.; A13, Semper idem I32, Subás nyár A81.; I154, Szabad akarat I14, Számvetés I144, Szánom az embert I93, Szélmalom I63, Szemek ha beszélnek(2).; F27, Szemtől szemben Nt19, Szépség A74.; I140, Szeresd A93.; I161, Szeressetek! I88,

Szilveszter bál a temetőben F57, Szobor (24).; Nt17, Szüret elmúlt (44).; T65; I34, Szürke színek A103.; I167, Talán I70, Tán valaha A97.; I167, Tarlóhántás (51).; I107, Tárt kapu A120.; I183, Tavasz van (25).; I13, Tavasz zsendül a lelkembenF45, Te vagy I54 , Téged öleltelek I156, Tél is elmúlt I196, Téli erdő Nt33.; A34, Temet az idő (4).; F10, Tigrisliliom I92, Tiszaháton I175, Tiszán (Sas-ér) A100.; I202, Tiszavirág (6).; F53; T66, Tiszta ízek I58, Titok (25).; I16, Tornyai (26).; A125; T67; I19, Torzó Nt34.; A35, Tudod, milyen jó I105, Tudod, mi voltál T68, Tudom, hogy vannak I50, Túl a nyelven A59.; I66, Tükör A94.; I162, 23 Tükör vagyok I61, Új Diogenes F7.; A10, Utak Nt30.; A33, Úton (39).; T69; I73, Üzenet I26, Vágyok valakire F41, Vallat a parázs Nt10, Van valahol (47, 59).; I103, Vannak csodák I117, Vártam A133, Vasárnap I65, Végrendelet I39, Vén gólya I163, Vénus I99, Verseny I75, Verset írok I134, Viszi a fecske a nyarat

I102, Visszhang I161, Voltam már I181, Zivatar lesz I174, Zöld A127.; I194, Csak folyóiratokban publikált versek A névtelen harmadik (25), A vers (37), Azt hittem, hogy a nap (33), Búcsúzkodó tücsök danája (10), Egyszer lombeső esett (12), Koldustarisznyával (11), Levél Cseszkó Mátéhoz rádió ügyben (5), Minutocska (20), Parasztmiatyánk (30), Spleen (29), Testvér, ne adjuk (46), Kéziratban maradt versek A nagy pazarló Mese Rossz sejtelmek 24 TŐLE KÖZÖLT IRODALOM a) Galyasi Miklós, a költő 1927 1. Az ősz poétája =Vásárhelyi Újság, december 10., 3p l.m: Fut a lidérc, 43p 1928 2. Szemek ha beszélnek =Vásárhelyi Friss Újság, január 5., 3p l.m: Fut a lidérc, 27p 3. Művész-szerelem =Vásárhelyi Friss Újság, január 12., 3p l.m: Fut a lidérc, 24p 4. Temet az idő =Vásárhelyi Friss Újság, február 2., 3p l.m: Fut a lidérc, 10p 5. (gm) [Galyasi Miklós] Levél Cseszkó Mátéhoz rádióügyben =Vásárhelyi Friss Újság, február

19., 3p Verses levél, válasz Cseszkó Máténak a Vásárhelyi Friss Újság február 17., 3p közölt, rádióról írott tréfák rigmusára. 6. Tiszavirág =Vásárhelyi Friss Újság, február 26., 3p l.m: Fut a lidérc, 53p 7. Endre Béla halálára =Vásárhelyi Friss Újság, augusztus 17., 3p Hódmezővásárhely, augusztus 14. l.m: Fut a lidérc, 55p; Vásárhelyi Reggeli Újság, 1934 augusztus 12, 7p; Akéla búcsúdala, 20.p 25 8. FUT A LIDÉRC =Szeged, Schwarcz Jenő nyomdája Versek, 64.p 9. Dalolunk Kacagunk =Vásárhelyi Újság, szeptember 23., 3p l.m: Fut a lidérc, 61p, Akéla búcsúdala, 22p 10. Búcsúzkodó tücsökdanája =Vásárhelyi Friss Újság, december 25., 3p 11. Koldustarisznyával =Vásárhelyi Friss Újság, december 30., 2p 1929 12. Egyszer lomb-eső esett =Vásárhelyi Friss Újság, december 25., 11p Párizs, 1929. december 13 1930 13. Apokrif sorok =Vásárhelyi Friss Újság, május 4., 4p Párizs, 1930. január 5 l.m: A nagy törvény

mentén 58p, Akéla búcsúdala 46p 1932 14. A légy meséje =Széphalom, 5. kötet, 88p – 88p l.m: A nagy törvény mentén, 68p, Akéla búcsúdala, 52p 15. Esti ének =Vásárhelyi Friss Újság, február 7., 3p l.m: A nagy törvény mentén, 22p 16. Ezerszájú csönd =Vásárhelyi Friss Újság, március 6., 6p 1932. február 19 l.m: A nagy törvény mentén, 21p 26 17. Nézem a tüzet =Hetivásár, március 20., 5p l.m: A nagy törvény mentén, 7p, Akéla búcsúdala, 24p 18. Luminál =Hetivásár, április 17., 13p l.m: A nagy törvény mentén, 24p-25p 19. Kezek =Hetivásár, május 1., 13p l.m: A nagy törvény mentén, 52p, Akéla búcsúdala, 43p 20. Gyenge Miklós [Galyasi Miklós]: Minutocska =Hétfői Újság, augusztus 1., 4p Bökvers. 1933 21. Bolondok gyűlésén =Hétfői Újság, december 11., 3p l.m: A nagy törvény mentén, 56p 1934 22. A NAGY TÖRVÉNY MENTÉN =Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Versek, Kohán György illusztrációival. 70p 23. A

nagy törvény mentén =Jövő Útja, augusztus, 3.p l.m: A nagy törvény mentén 44p; Akéla búcsúdala 38p 1935 24. Szobor =Könyvesláda, 1. szám (május) l.m: A nagy törvény mentén, 17p 27 1936 25. Tavasz van.; Az élő Krisztus; A névtelen harmadik; Titok =Hódtava (lapszám nélkül) Négy vers. l.m: Tavasz van: Irígyelj, 13p; Az élő Krisztus: Akéla búcsúdala, 115p, Irígyelj, 18.p; Titok: Irígyelj, 16p, 26. Tornyai =Népújság, szeptember 23., 1p l.m: Jövő Útja, november, 1p, Akéla búcsúdala, 125p, Irígyelj, 19p 27. Mikor elköszön a nyár =Vidám Ifjúság, november 21., 5p 28. Az én földem =Nagy Magyar Alföld, november 29., 5p l.m: Akéla búcsúdala 109p Irígyelj, 33.p 29. Spleen =Vidám Ifjúság, december 24., 2p 1937 30. Parasztmiatyánk =Vidám Ifjúság, január 24., 2p 31. Credo =Népújság, február 28., 8p l.m: Irígyelj, 22p 1939 32. Üzenet =Nagy Magyar Alföld, február 10., 6p l.m: Irígyelj, 26p 28 33. Azt hittem, hogy a nap

=Népújság, december 23., 13p 1946 34. Pán sípját keressed =Vásárhelyi Független Újság, június 1., 4p l.m: Irígyelj, 47p 35. Egyszerű történet =Puszták Népe, I/1. szám, 11p l.m: Irígyelj, 46p 36. Egy törvény =Alföldi Újság, december 25., 3p l.m: Irígyelj, 51p 37. A vers,; Madárijesztő. =Puszták Népe, I/2. szám, 28p Két vers. lm: Madárijesztő: Akéla búcsúdala, 113; Irígyelj, 28p 1947 38. Az alkotás.; Anyám =Tiszatáj, 1. szám, 11p, 41p Két vers. lm: Akéla búcsúdala, 56p, Irígyelj, 171p, 68p 39. Úton =Puszták Népe, II/1. szám, 47p l.m: Irígyelj, 73p 40. Interieur =Puszták Népe, II/2. szám, 104p l.m: Irígyelj, 88p 41. Jég =Alföldi Újság, augusztus 10., 3p l.m: Irígyelj, 97p 29 42. Küldetés =Puszták Népe, II/3. szám, 161p l.m: Irígyelj, 95p 43. Kalendárium.; Isten háta mögött =Puszták Népe, II/4. szám, 257p, 293p Két vers. lm: Kalendárium: Irígyelj, 113p; Isten háta mögött: a hódmezővásárhelyi

református Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, Hódmezővásárhely, 1970., 56p; Akéla búcsúdala, 111.p; Vásárhely és Vidéke, 1993 október 2, 3p; Irígyelj, 116p 1948. 43. A krónikás ember =Puszták Népe, III/2. szám, 112p l.m: Akéla búcsúdala, 68p, Irígyelj, 131p 44. Szüret elmúlt =Puszták Népe, III/3. szám, 183p l.m: Irígyelj, 34p 45. Éjszaka.; Mágia =Tiszatáj, 1 – 3. szám, 16p Két vers. lm: Irígyelj, 114p; 98p 46. Testvér, ne adjuk =Vásárhely Népe, március 14., 6p l.m: Nemzeti Újság, 1956 november 11, 3p 47. Van valahol =Alföldi Újság, március 28., 3p l.m: Irígyelj, 103p 1955 48. Sárkány a vers =Vásárhelyi Szó, június, 6.p l.m: Irígyelj, 127p 30 49. Irígyelj =Vásárhelyi Szó, július-augusztus, 14.p l.m: Délsziget, 1993 25 szám, 18p, Akéla búcsúdala, 128p, Irígyelj, 109p 50. Aszú,; A kertben =Vásárhelyi Szó, október, 16 – 17.p Két vers. lm: Irígyelj, 47p; 82p 1956 51. Tarlóhántás =Vásárhelyi Szó,

október, 2.p l.m: Irígyelj, 107p 1963 52. Aludj, Atlantisz! =Képírás, január-február-március, 28.p Alatta dátum: 1949. lm: Akéla búcsúdala, 77p 1971 53. Az alkotás =Nógrád, május 9. l.m: Délmagyarország, május 16, 7p Akéla búcsúdala, 56.p; Irígyelj, 115p 1974 54. Évvel vénebb =Hatvani Lenin Mgtsz. Üzemi lapja, február, 1p l.m: Irígyelj, 159p 1986 55. Olvadás =Délsziget, 6. szám, 13p l.m: Irígyelj, 148p 31 1991 56. Akéla búcsúdala =Vásárhelyi Promenád, május 18., 3p l.m: Akéla búcsúdala, 102p Irígyelj, 207.p 57. Nagymesszi útra =Délvilág vásárhelyi kiadása, december 7., 3p Fényképpel illusztrálva. 1993 58. AKÉLA BÚCSÚDALA =Hódmezővásárhely. [december 16] Válogatta, szerkesztette, előszavazta Szabó Éva. Utószó: Kőszegfalvi Ferenc 59. Van valahol, Michelangelo =Vásárhely és Vidéke, december 24., 4p Két vers. lm: Irígyelj, 103p; 44p 2000 60. Tiszamenti ének. Vásárhelyi versek a XX századból

=Hódmezővásárhely Galyasi Miklós versei: Egyszerű történet, Interieur, Isten háta mögött, Kalendárium, A kertben, Olvadás, Szüret elmúlt, Tiszavirág, Tornyai, Tudod, mi voltál?, Úton 59.p – 60p 2003 61. IRÍGYELJ =Hódmezővásárhely, június. Összes hátrahagyott versek. 32 b.) Galyasi Miklós, a publicista 1927 62. (V. Szigfrid) [Galyasi Miklós] Mikulási virgács =Vásárhelyi Reggeli Újság, december 6., 2p Tárca Mikulásnapra 1928 63. (R.M) [Galyasi Miklós] Fővárosi nívójú rádióüzlet Hódmezővásárhelyen. Séta Kemény Zoltán gépáruházának rádióosztályán. =Vásárhelyi Friss Újság, november 4., 6p Galyasi a VFU munkatársaként, a Magyar Hét alkalmából beszámol arról, hogy a vidék elhanyagolt rádiózási viszonyaihoz képest Kemény tőkéjével, Szöllős Károly rádiótechnikusi tapasztalataival olcsó, fővárosi léptékű perspektívákat nyitottak meg Hódmezővásárhelyen, a rádiózás területén. 1931 64.

Péter-Pál a Szajna partján =Vásárhelyi Friss Újság, február 15., 4 – 5p tárcanovella, Galyasi Miklós néven. 65. Szoborkiállítás a Kaszinóban =Vásárhelyi Újság, szeptember 4., 2p Nagy Gyula (akkor 25 éves) szobor- és képkiállításának kritikája. „Mindent összetéve, harcos, saját útját kereső, utánzás nélküli emlékekkel átszőtt, de ízig-vérig elhívatott művész alkotásai állanak előttünk.” dr Reisinger Miklós néven 66. Furcsa =Vásárhelyi Újság, szeptember 5., 3p Tárca a rádióról. 67. (R. – S) [Reisinger Miklós] Boletta helyett minimálják a búzaárat. =Vásárhelyi Reggeli Újság, október 11., 4p Gazdasági számításokon alapuló, politikai-gazdasági gondolatokkal megtámogatott nyílt javaslat a kormány rendeletére. 33 68. A színek ifjú poétája. =Vásárhelyi Reggeli Újság, december 18., 5p A Kaszinóban, december 13.-án megnyílt Vén Emil-kiállítás kritikája Dr Reisinger Miklós néven. 1932 69.

Vidám koldusok. =Heti Vásár, március 20., 10 -11p Elbeszélés. Párizsi emlék 70. A Gare de l’ Esten =Heti Vásár, április 10., 5p A dr. Reisinger Miklós néven jegyzett írásában gondolatait fejti ki az alkotói szabadságról, a művészi ízlésről, annak okán, hogy a Vajda János Társaság Zeneakadémián rendezet Ady-estjén a rendőrség nem engedélyezte Ady Endre Gare de l’ Esten és a Mai próféta átka című versek előadását. 1933 71. Népszavazás a magyar nóta mellett =Hétfői Újság, április 3., 1p A dr. Reisinger Miklós néven jegyzett írásában számol be a Fekete Sasban rendezett magyar nóta-estről 72. A Fábián-házaspár kultúrestje. =Hétfői Újság, május 22., 4p Az Izraelita Nőegylet rendezte esten, a Központi Szálló nagytermében Fábián Béláné a nő szerepéről beszélt a mai társadalomban, majd dr. Fábián Béla országgyűlési képviselő a társadalom válságát vallási, világnézeti okokra vezette vissza. Dr

Reisinger Miklós néven 73. El nem mondott köszöntő. =Hétfői Újság, május 29., 3p Dr. Reisinger Miklós néven jegyzett írás, Orbán Sándor nótaénekes tiszteletére 74. A napsugarak piktora. =Vásárhelyi Reggeli Újság, október 8., 4p A Kaszinó Kistermében rendezett Vén Emil-kiállítás kritikája, dr. Reisinger Miklós néven 75. Virágok, csendéletek, tájak =Vásárhelyi Reggeli Újság, november 12., 7p Hénel Gusztávnak és Hénel Margitának a Kaszinó kistermében rendezett kiállításáról, dr. Reisinger Miklós néven. 34 76. Balázs Árpád novelláskötete. =Hétfői Újság, november 13., 2p Az 1910-ben, Gyulán született szerző könyvének ismertetése, dr. Reisinger Miklós néven 1934 77. Új csapásokon a képzőművészet ismertetése. Dr Weiner Tibor országos előadássorozata =Hétfői Újság, február 19., 2p Galyasi Miklós néven jegyzett beszámoló. 78. Baktay Ervin előadóestje. =Vásárhelyi Reggeli Újság, április 24., 1p

Az április 22.-én, a Fekete Sasban, több mint 500 érdeklődőt vonzó, másfél órás, diavetítéssel egybekötött, Indiáról szóló előadás méltatása, Galyasi Miklós néven. 79. A Tornyai Társaság Naplója. =Vásárhelyi Reggeli Újság, július 22., 2p dr. Péczely Attila a szegedi Dómban rendezett egyházzenei hangversenyről írt jegyzetet, utána (T.TT) [Tornyai Társaság Titkára = Galyasi Miklós] röviden méltatja Simándi Béla Tanyai Írások című folyóiratát, Vén Emil festőművész munkásságát, és hírt ad Vajna és Erdei, induló képzőművészek Munkásotthonbeli kamara-kiállításáról. 80. A Tornyai Társaság Naplója. – Béla bácsi =Vásárhelyi Reggeli Újság, augusztus 12., 7p Galyasi Miklós visszaemlékezése Endre Bélára, halálának hatodik évfordulóján. Cím nélkül Endre Béla halálára című versével. 81. (G.M) [Galyasi Miklós] A Tornyai Társaság Naplója. – Vén Emil Képkiállítása =Vásárhelyi Reggeli

Újság, augusztus 26., 5p Vén Emilnél, a Tornyai Társaság jegyzőjénél tett műtermi látogatásáról, az őszre tervezett kiállításról. 82. Vén Emil kiállítása =Vásárhelyi Reggeli Újság, szeptember 9., 4p A szeptember 8.-án, a Kaszinó kistermében, a művész 60 alkotásából nyílt kiállítás méltatása. 83. Post festam. =Vásárhelyi Friss Újság, december 2., 4p Tornyai Jánosról szóló írás, a Tornyai-ünnepség elmúltával. 35 1935 84. Galyasi Miklós – Faragó Sándor: A Tornyai Társaság zenei munkaterve. =Vásárhelyi Reggeli Újság, február 5., 2p Válasz Lehota László: Benyhe Sándor nótaestje című cikkére (Vásárhelyi Reggeli Újság, február 2., 2p), melyben felpanaszolja, hogy a filharmonikus zenekar feloszlott A Tornyai Társaság titkára és a karmester ezt a feltevést helyesbíti, a közeljövő terveivel cáfolja. 85. Madách Imre és a klasszikus ókor. Kovács Ernő dr könyve =Vásárhelyi Friss Újság, április

14., 6p Könyvkritika Galyasi Miklós néven. (A Vásárhelyi Friss Újság április 21, 3p (fs) [Faragó Sándor] Kovács Ernő dr. Madách-tanulmánya című írásában a „kritika kritikájával” él.) 1936 86. A péksütemény minősége. =Vásárhelyi Friss Újság, január 19., 2p A Reisinger Miklós néven jegyzett írás kitér a péksütemények, kenyerek árpolitikájára, gyártási technológiára, Hódmezővásárhely napi szükségletére, és reagál a sajtóban zajló, nem szakmabeliek által folytatott vitára bolettáról, búzaárról, péksütemények minőségéről. 87. A Tornyai Társaság célkitűzései. =Hódtava, 1. szám (Lapszám nélkül) A Társaság titkárának, a lap főmunkatársának írása a Társaság másfél éves múltjáról, jövőjéről. 88. Cseszkó Máté halála. =Népújság, április 25., 1p A keramikus, néprajzi író halálára írt nekrológ, Galyasi Miklós néven. 89. Juhász Gyula: Fiatalok, még itt vagyok. =Kelet Népe, 3.

szám, 44p A könyvek és írások rovatban Galyasi Miklós ismertetése a költő új verseskötetéről. 90. Levél Vöröss Istvánhoz. =Vidám Ifjúság, december 10., 2p Nyílt levélben köszönti az akkor 14 esztendős Vöröss Istvánt és annak első verseskötetét, a Papírsárkányt. 36 91. A színek nótafája: Mári. =Népújság, december 20., 2p Kovács Mári festőművészről, Tornyai „mindeneséről”, tanítványáról. A Tornyai Társaság rendezésében a katolikus elemi iskola tanácstermében ezen a napon nyílt meg Mári kiállítása. 92. Sostarics Lajos: Ahogy mi kinézünk! =Tornyai Társaság kiadása, Hódmezővásárhely. Lapszámozás nélkül A karikatúraalbum előszavát Galyasi Miklós jegyzi, karikatúra készült Galyasi Miklósról is. l.m: [] Három könyv= Vásárhelyi Újság, 1937, január 10, 4p Könyvismertetés 1937 93. (-) [Galyasi Miklós] „Mie mikinyi enyi enio” =Népújság, október 22., 2p Beszélgetés Kola Ayajival, a

nigériai író – publicistával. Előző nap a Korzó Moziban tartott előadást a néger kultúráról, függetlenségükért folytatott harcukról. A tolmács Hollósy Antal volt. 1938 94. Sütő Antal. Valaki az értől indult el =Népújság, október 2., 4p A fiatal, tehetséges, 16 éves képzőművész linómetszet- és szoborkiállításáról. 1945 95. [] Újabb vádak gyűlnek Beliczcky volt vásárhelyi rendőrfőtanácsos ellen. =Alföldi Újság, szeptember 12., 2p Galyasi Miklós nyilatkozata. 96. Kell-e kultúra Vásárhelyen? =Alföldi Újság, szeptember 19., 3p A vásárhelyi művészek, művészet sorsáról, művészéletről. 97. Kétféle reakció. =Alföldi Újság, szeptember 30., 2p A politikai és a szellemi reakcióról. 37 98. Himnusz és Internacionalé =Alföldi Újság, október 16., 1p Vezércikk. Tudósítás a Szociáldemokrata Párt gyűléséről 99. Idézetek Takács Ferenc felszólalásaiból. =Alföldi Újság, november 3., 3 – 4p

Galyasi Miklós bevezetőjével. 100. Még egyszer a húsellátásról. =Alföldi Újság, november 24., 2p Újságcikk. 101. Vásárhely, a mostoha város. =Alföldi Újság, december 2., 1p Vezércikk. 102. Szentgyörgyi beszélt. =Alföldi Újság, december 15., 1 – 2p Megjegyzések Szentgyörgyi Albert és a Magyar Tudományos Akadémia szakításához. Kitér a város művészeti helyzetére is. 103. Kultúra és ebadó. =Vásárhely Népe, december 17., 1p Vezércikk. A művelődés, a kulturális élet állami támogatottságáról 1946. 104. Magyar szocializmus – parasztszocializmus =Alföldi Újság, január 13., 1p Vezércikk. 105. Tanyaközpontokat. =Alföldi Újság, január 17., 2p Szociológiai hangú újságcikk. 106. Gyakorlati szocializmus. =Alföldi Újság, január 23., 1p Vezércikk a vásárhelyi mezőgazdaság gondjairól. 38 107. A Tornyai Társaság =Vásárhely Népe, február 1., 3p Galyasi Miklós közleménye, a február 10.-én tartandó

tagválasztó és tisztújító közgyűlésről 108. Ki a felelős? =Alföldi Újság, február 6., 1p Vezércikk a fasiszta jelképeket terjesztő gimnazistákról. 109. Fanyűvők. =Alföldi Újság, február 22., 1p Tiltakozó cikk a fák értelmetlen kivágása ellen. 110. Színház. A koncesszió ügye =Alföldi Újság, március 1., 2p Újságcikk. 111. A mezei nyúl. =Alföldi Újság, március 10., 1 – 2p A gyümölcsös kertek védelmében, a kártevő mezei nyulak ellen. 112. Kaméleonpárt. =Alföldi Újság, március 24., 3p A kisgazdapártból kizártak által szerveződött Kossuth-pártról. 113. Werbőczi utódok. =Alföldi Újság, március 31., 2p Alkotmányreformot követelő újságcikk. 114. Három szobor. =Alföldi Újság, április 24., 1p Hódmezővásárhely kulturális ügyeiről, az állami támogatás hiányáról, Szeged kiváltságos helyzetéről, 115. Megint lecsúsztunk. =Alföldi Újság, május 5., 1p A vezércikkben a mezőgazdasági

főiskoláról ír. 39 116. Állunk elébe! =Alföldi Újság, május 9., 1p Cikkében Pákozdy Ferenc védelmére kel, kinek Förgetegben című, új verseskötetét az ügyészség tiltó listára tette. 117. Husáng, vagy demokrácia? =Alföldi Újság, május 25., 1–2p A városban lezajlott tüntetésekről. Május 21-22-én a növekvő élelmiszerárak okozta általános éhség váltotta ki a zavargásokat. 118. Vidék és művelődés. =Alföldi Újság, június 3., 3p Újságcikk. 119. Kultúrbéke. =Alföldi Újság, június 23., 1p Beszámoló a Tornyai Társaság közgyűléséről, melyen elfogadták a javaslatot a Szabadművelődési Telep létrehozásáról. 120. A forint születésnapján. =Alföldi Újság, augusztus 1., 3p Újságcikk az értékálló forint bevezetése alkalmából. 121. Kérelem a város közönségéhez. =Alföldi Újság, október 2., 4p Galyasi Miklós, mint a múzeum igazgatója, használt képkereteket kér a múzeum birtokában lévő,

keretezetlen Tornyai-képek számára. l.m: =Vásárhely Népe, október 3, 3p 122. Tornyai és a Tornyai Társaság. =Vásárhelyi Független Újság, október 6., 3– 4p Tornyai halálának 10. évfordulójára rendezett emlékesten elhangzott beszéd 123. Induláshoz. =Puszták Népe, I. évfolyam, 1 szám, 1–2p Galyasi Miklós, mint felelős szerkesztő a folyóirat feladatairól szól, fölvázolja a város kulturális, szociális helyzetét is. 124. Tornyai János. =Puszták Népe, I. évfolyam, 1 szám, melléklet (lapszám nélkül) Rövid megemlékező írás a festőművész halálának 10. évfordulóján 40 125. Lássunk tisztán. =Vásárhelyi Független Újság, november 5., 2p Diplomatikus állásfoglalásban nyilatkozik az akkor induló Délszigetről, melyet mintegy a Tornyai Társaságból kiválva Moldvay Győző és Vöröss István bocsátott útjára. Fölöslegesnek érzi egy városban két, egymással konkuráló kulturális magazin jelenlétét. 126.

Élet a magyar Fiesoléban =Alföldi Újság, december 25., 4p A szakszervezeti képkiállításról. 127. Bevezető =Puszták Népe, I. évfolyam, 2 szám, 1–2p Galyasi Miklós a kultúra decentralizálása mellett emel szót. 1947. 128. Meghívó a Tornyai Társaság tisztújító közgyűlésére. =Vásárhely Népe, február 18., 3p Galyasi Miklós tette közzé. 129. Kertmagyarország. =Puszták Népe, II. évfolyam, 1 szám, 53–57p Galyasi Miklós és Dékány József közösen megalkotott javaslata, melyet a Tornyai Társaság jóváhagyásával az országgyűlés elé kívántak terjeszteni. A gyümölcsfák telepítését, gondozását szorgalmazták benne. 130. [] Államosítják a vásárhelyi múzeumot? =Vásárhelyi Független Újság, április 30., 3p Galyasi Miklós a kérdésre válaszolva elkerülhetetlennek ítéli meg az államosítást. 131. ifj. KI [Kovács Imre]: Színházi válság Hódmezővásárhelyen. =Vásárhely Népe, május 25., 6p Galyasi Miklós

nyilatkozata. 132. Szabó Magda: Bárány. Versek Egyetemi Nyomda, Bp, 1947 =Puszták Népe, II. évolyam 3 szám, 209–210p Galyasi Miklós jegyzete a könyvről 41 133. Köszöntő. =Alföldi Újság, október 24., 1p A Tornyai Társaságban, Takács Ferenc előadása előtt elhangzott beszéd. 134. Almási Gyula Béla kiállítása. =Független Újság, december 10., 4p A városi múzeumban rendezett kiállítás kritikája. l.m: =Alföldi Újság, december 10, 3p = Puszták Népe, II. évfolyam, 4 szám, 298–299p 135. Örökmécs. Húsz magyar vers Almási Gyula Béla fametszeteivel. A Tornyai Társaság kiadása, Hódmezővásárhely, 1947. =Puszták Népe, II. évfolyam, 4 szám, 294p Könyvismertetés. 136. (g-m) [Galyasi Miklós]: Magyar Művészet. (A Szinnyei-Merse Pál társaság kiadása, XV évfolyam, 1 szám) =Puszták Népe, II. évfolyam, 4 szám, 294–295p Galyasi Miklós mutatja be az újrainduló folyóiratot. 137. Halott vízimalom. Káldi János versei

Szombathelyi Szabadművelődési Tanács kiadása, 1947 Puszták Népe, II. évfolyam 4 szám, 297 –298p Galyasi Miklós mutatja be az új könyvet. 138. (g-m) [Galyasi Miklós]: Kalendáriumok =Puszták Népe, II. évfolyam, 4 szám, 298p Három, 1948 évi naptárat ismertet 139. (os)[Galyasi Miklós]: Dehény Lajos képei. =Független Újság, december 10., 4p A kiállítás kritikája. l.m: =Alföldi Újság, december 10, 3p =Puszták Népe, II. évfolyam, 4 szám, 299–300p 42 1948. 140. M. [~arkovics] Horváth Antal szobrai =Puszták Népe, III. évfolyam, 1 szám, 70–71p Galyasi Miklós bemutatja, méltatja a népi tehetség hagyatékát. Javaslatot tesz annak megvásárlás útján történő köztulajdonba kerülésére. 141. Lukács György: Az új magyar kultúráért. Szikra Könyvkiadó, Bp, 1948 =Puszták Népe, III. évfolyam, 3 szám, 221p Galyasi Miklós könyvismertetése a filozófus munkájáról. 142. József Attila. =Alföldi Újság, április 11., 3p

Galyasi Miklós megemlékezése, a költő születésének 43. évfordulóján 143. (m.gy)[Moldvay Győző]: Művelődési szerveink erős összefogása. =Független Újság, május 6., 2p Művészeti munkákról, feladatokról nyilatkozik Galyasi Miklós. 144. Vásárhelyi művészek sikere. =Vásárhely Népe, július 7., 3p Budapesten, az „Új magyar művészet” című kiállításon szereplő Kurucz D. István, Kamotsay István, s Tornyai kiállított képeinek közönségsikeréről szóló tudósítás. 145. Kinél van Endre Béla festmény? =Független Újság, augusztus 13., 2p Galyasi Miklós felhívása. Kiállítás rendezésének támogatására kéri magángyűjtők jelentkezését. 146. Megjelent az MSZMT vásárhelyi csoportja első kiadványa. =Vásárhely Népe, augusztus 15., 3p Galyasi Miklós ismerteti a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság együttműködésének első dokumentumát; Kovács Mihály: Egy vásárhelyi szegényparaszt család története című

könyvet. 1949. 147. (S)[Simonka György]: Rendeződik már a vásárhelyi múzeum ügye is. =Délvidéki Hírlap, május 26., 3p Beszélgetés Galyasi Miklóssal. 43 1952. 148. Bodnár Bertalan. =Viharsarok, május 8., 4p A természetrajz – földrajz szakos tanár, szakíró halálhírére írt nekrológ. 1955. 149. Tornyai János: Nagy Bercsényi Miklós. =Szabad Művészet, január, 27.–30p Tornyai János festményéről írt tanulmány. 150. Idáig is eljutottunk, János Bácsi =Viharsarok, október 9., 5p A hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatokról. Tornyai Jánost „szólítja meg” 1956 151. A Koplaló utcától az emberi szívig. =Vásárhelyi Szó, április (4. szám), 36–39p Tornyai János halálának 20. évfordulójára, két Tornyai-illusztrációval 152. Jut-e födél a tudománynak és a művészetnek Hódmezővásárhelyen? =Vásárhelyi Szó, szeptember (9. szám), 31–32p Általános körképet fest a város kulturális helyzetéről: közérzetéről,

anyagi helyzetéről, épület-gondjairól. 153. Most ne jussoljunk! =Nemzeti Újság, november 3., 1p Vezércikk. A lincshangulat, a statáriális bíráskodás helyett higgadt, józan cselekvésre kér. 1957. 154. A vásárhelyi művészélet. Kiss Lajos könyve =Csongrád megyei Hírlap, május 25., 5p Könyvismertetés. 44 1962. 155. Tornyai János festőművész működésének félévszázados jubileumi tárlata. =A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei. I 1962, 65 – 68p Az 1934. évi tárlat képjegyzéke Közzétette: Galyasi Miklós 1964. 156. A Juss. Adatok és reflexiók Tornyai János Juss című festményének eszmeköréhez =Művészettörténeti Értesítő.1964, március, 1 szám 31–35p 157. Tornyai János: Juss. Hogyan készül a mű? =Művészet, június, 6. sz, 15–17p Galyasi Miklós elemzése az alkotás folyamatáról. 1966. 158. Vásárhely és a képzőművészet. =Tiszatáj, 11. szám, 926–927p Galyasi Miklós hozzászólása

a folyóirat fenti címen, körlevél formájában közzétett nyílt vitájához. 1969. 159. Tornyai János. Gondolatok egy életműhöz =Művészet, október, 10. szám, 4–7p 1974. 160. Csohány Kálmán tárlata Hatvanban. =Hevesi Szemle, 1. szám, 62 – 63p Kiállításkritika. 161. Hatvani Galéria. Fodor József : Szénagyűjtés Vázlat =Hatvani Lenin Mgtsz., május, 3p Galyasi Miklós néhány gondolata a fenti mű kapcsán. Illusztrálva 45 RÓLA SZÓLÓ IRODALOM 1923. 162. [] Jogász hangverseny. = Vásárhelyi Újság, november 27., 3p November 25-én, a Visszhang utcai olvasókörben megtartott kultúrműsorban Reisinger Miklós a magyar dalról tartott előadást. A kultúrműsor és az azt követő bál a jogi akadémia javára szervezett pénzgyűjtést célozta. 1924. 163. dr. Soós István – dr Nagy Dezső: A Vásárhelyi Diákszövetség véglegesen megalakult. = Vásárhelyi Reggeli Újság, október 22., 1p Az elnökség közleménye, miszerint folyó hó

17.-én tartott gyűlésükön megalakították a választmányt. Ennek tagja lett Reisinger Miklós – akkor szegedi joghallgató – is 1926. 164. [] Rádióvállalat Vásárhelyen =Vásárhelyi Reggeli Újság, február 11., 3p A Rádió Unió néven alakult csoport rádiók, rádióállomások, antennát felszerelésére vállalkozott. Vezetőségi tagjai között van Reisinger Miklós is Telephelyük Berger Vilmos Deák Ferenc utca 1. szám alatti műhelye 1927. 165. [] A Torna- és Vívóegylet tisztújító közgyűlése. =Vásárhelyi Újság, január 11., 3p A január 9.-én tartott évi közgyűlésen titkárnak választották Reisinger Miklóst 1928. 166. (p.) [Pákozdy Ferenc] Költő a ravatalon. =Vásárhelyi Újság, február 29., 3p Életkép, egyik szereplője Galyasi Miklós. 46 167. [] Ma délben letelt a pályázati határidő =Vásárhelyi Friss Újság, június 19., 1p 16 állásra 100 pályázó közül Reisinger Miklós 15.-ként pályázott irodatiszti

és írnoki állásra. (Az állást nem kapta meg) lm.: [] Kik pályáztak a betöltésre kerülő városi állásokra? =Vásárhelyi Reggeli Újság, június 19, 1p [] Tizenhat városi állásra 110 pályázó=Vásárhelyi Újság, június 19., 2p 168. [] Fut a lidérc =Vásárhelyi Friss Újság, október 10., 3p (Hírek rovatban)”Galyasi Miklós verseskötete megjelent. Kapható az összes könyvkereskedésben 169. [] A Sütőiparosok Sportegyletének =Vásárhelyi Reggeli Újság, november 22., 2p társas vacsoráján felül fizetett többek között 2 pengő 50 fillérrel Reisinger Miklós. 1930 170. [] Megkezdte működését a Barta Miklós Társaság vásárhelyi csoportja =Vásárhelyi Reggeli Újság, május 23., 1p 1930. május 21-én a Tisza Szálló különtermében tartott zártkörű értekezleten GalyasiReisinger Miklós is felszólalt, ennek nyomán (is) határozták el a jelenvoltak a helyi csoport megalakítását. Az előkészítés után őszre tervezik a helyi,

nyilvános bemutatkozást. 171. [] A Rádióbarátok Egyesülete =Vásárhelyi Reggeli Újság, május 29., 3p Május 27.-én tartotta az egyesület hangosfilmet népszerűsítő előadását A filmvetítés előtt Bodnár Bertalan mondott bevezetőt, és dr. Reisinger Miklós tartott szakelőadást lm.: [] A rádióbarátok mozielőadása =Vásárhelyi Újság, május 29, 3p „dr Reisinger Miklós tartott értékes előadást a hangosfilmről.” 172. [] A hódmezővásárhelyi izraelita hitközség kultúrcsoportja =Vásárhelyi Reggeli Újság, október 19., 5p Előzetes az október 21.-én rendezendő műsorról, melynek keretében Galyasi Miklós saját novelláját fogja felolvasni. 47 173. [] Nívós műsorú kultúrest volt tegnap este =Vásárhelyi Újság, október 23., 3p A Kereskedelmi Testület nagytermében, a műsor részeként Galyasi Miklós a párizsi tartózkodását idéző Péter-Pál a Szajna partján című novelláját olvasta föl. 174. [] Az izraelita

hitközség kultúrcsoportjának estélyei =Vásárhelyi Újság, november 6., 3p A november 5.-ei esten Galyasi Miklós hosszabb lírai költeményét Loránt Gyula olvasta föl. „A vers figyelemre méltó termése Galyasi egyre messzibb horizontokra terjedő művészetének.” A rendezvény a Kereskedelmi Testületben volt 1931 175. [] Ma este lesz a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak nagy bálja. =Vásárhelyi Újság, február 7., 3p Előzetes. Az esten közreműködik többek között dr Reisinger Miklós is lm.: [] A magántisztviselők és kereskedő ifjak estélyének műsora =Vásárhelyi Reggeli Újság, február 7., 3p A műsor rendje; Galyasi Miklós novelláiból fog felolvasni. 176. [] A kereskedelmi és magánalkalmazottak estje. =Vásárhelyi Újság, február 8., 5p Beszámoló az estről. „Értékes száma volt a műsornak Galyasi Miklós novellája, melyet maga a szerző olvasott fel.” lm.: [] Magántisztviselők műsoros estje =Vásárhelyi

Reggeli Újság, február 8, 5p „Galyasi Miklós, az irodalom helyi, nagy jövőjű képviselője mindent elkövetett az est sikere érdekében.” 177. [] A magántisztviselők vasárnapi matinéjának részletes programja. =Vásárhelyi Reggeli Újság, augusztus 14., 3p A Korzó Moziban rendezendő, második matiné programján elsőként Galyasi Miklós olvas föl az új magyar költészetről. lm.: [] A magántsiztviselők és kereskedő ifjak matinéjának műsora =Vásárhelyi Újság, augusztus 14., 3p; [] Ma lesz a magántisztviselők matinéja =Vásárhelyi Reggeli Újság, augusztus 16, 5p 48 178. [] Nagy sikert aratott a Magántisztviselők második matinéja is. =Vásárhelyi Reggeli Újság, augusztus 18., 3p „Galyasi Miklós, a vásárhelyi irodalom egyik tehetséges reprezentánsának az új magyar költészetről tartott nívós felolvasásával indult a briliáns műsor.” 179./a [] A Magántisztviselők és Kereskedő Ifjak Egyesülete =Vásárhelyi

Újság, november 17., 3p ötödik zenei és irodalmi estjén dr. Reisinger Miklós Edisonról tart előadást lm.: []Edisonról, az emberiség halottjáról beszél Reisinger Miklós dr =Vásárhelyi Friss Újság, november 21., 2p 179./b [] A magántisztviselők ötödik műsoros délutánja. =Vásárhelyi Újság, november 25., 3p „dr. Reisinger Miklós Edisonról tartott mélyreható előadást” lm.: [] A magántisztviselők műsoros délutánjának nagy sikere =Vásárhelyi Friss Újság, november 24., 3p A nagy sikerű esten kiemelkedő volt Reisinger Miklós dr Edisonról írt tanulmánya, melyet maga olvasott föl. [] A magántisztviselők nagysikerű műsoros délutánja. =Vásárhelyi Reggeli Újság, november 24, 3p 1932 180. [] Szezonzáró kultúrest. =Vásárhelyi Friss Újság, május 28., 3p Az izraelita hitközség kultúrcsoportjának június 1-jén lesz. A programban elsőként Galyasi Miklós szerepel, költeményeivel. lm.: [] Szezonzáró kultúrest

=Vásárhelyi Reggeli Újság, május 29, 6p 181. [] Egynémely utcanév =Vásárhelyi Újság, május 29., Karikás melléklete, 2p Tréfás javaslat utcanevek megváltoztatására. E szerint a Fűzfa utca nevét Galyasi Miklós utcára kellene változtatni. 1933 182. [] A Magyar Országos Eszperantó Egyesület Hódmezővásárhelyi Csoportja =Vásárhelyi Újság, február 2., 3p január 28.-án tartotta évi rendes tisztújító közgyűlését, tiszteletbeli elnökké választották dr. Reisinger Miklóst 49 183. [] A sütőiparosok közgyűlésén =Vásárhelyi Friss Újság, április 4., 4p a liszt forgalmi adójának eltörlését, vagy egységesítését követelték. Megválasztották az új tisztikart is, jegyző lett, másodmagával dr. Reisinger Miklós 184. [] A sütőiparosok a boletta ellen. =Vásárhelyi Reggeli Újság, május 10., 2p A sütőiparosok szervezete budapesti, országos központjának május 9.-én tartott évi közgyűlésén dr. Reisinger Miklós

is felszólalt A közgyűlésen a boletta-rendszer ellen tiltakoztak. 185. [] Kultúrest. =Vásárhelyi Friss Újság, május 27., 3p Május 29.-én tartja az izraelita kultúrcsoport szezonzáró estjét A műsorban Galyasi Miklós költeményeiből olvas föl. lm.: [] Szezonzáró kultúrest =Vásárhelyi Reggeli Újság, május 27, 4p [] A kultúrcsoport szezonzáró kultúrestje. =Vásárhelyi Újság, május 25, 27, 28, 3p A programban többek között Galyasi Miklós új, értékes verseivel szerepel. 186. (dr.) [dr Hódi László] Az izraelita kultúrcsoport szezonzáró estje =Vásárhelyi Friss Újság, május 31., 2p Galyasi Miklós néhány új versét olvasta föl, szereplését pozitívan méltatja. l.m:[]: Az izraelita hitközség szezonzáró kultúrestje =Vásárhelyi Reggeli Újság, május 30., 3p Az est méltatása, név szerint Reisinger Miklós verseit is pozitívan értékeli (-y f-) [Pákozdy Ferenc]: Az izraelita művelődési kör évzáró estéje.

=Vásárhelyi Újság, május 31., 2pAz esten Galyasi Miklós „erőtől duzzadó költeményeivel” szerepelt 187. [] Felhívás az eszperantistákhoz. =Vásárhelyi Újság, június 10., 3p Levelezési címért jelentkezni lehet Hajdú Imrénél és dr. Reisinger Miklósnál 188. [] A magántisztviselők műsoros estje. =Vásárhelyi Újság, 1933. szeptember 1, 2, 3, 3p A Gazdasági Egyesület házában szeptember 2.-án rendezik meg az estet A műsorban Galyasi Miklós költeményeiből fog felolvasni. 50 189. [] Norvég eszperantista cserkészelőadása, vetített képekkel. =Vásárhelyi Újság, szeptember 19., 3p John Bergreen a világ cserkész-eszperantistáinak egyik vezetője hazájáról, kultúrájukról fog beszélni. Az esten Galyasi Miklós egyesületi tb elnök tart még előadást lm.: []: Norvég eszperantista =Vásárhelyi Reggeli Újság, szeptember 20, 4p 190. [] Kultúrest. =Vásárhelyi Reggeli Újság, október 27., 3p, október 29, 7p Október 30.-án,

a Központi Szálloda emeleti nagytermében az Izraelita Hitközség Kultúrcsoportja műsoros estet rendez. A műsorban Galyasi Miklós újabb költeményeiből olvas fel. lm.: []: =Vásárhelyi Újság, október 28, 3p 191. [] Az izraelita kultúrcsoport szezonnyitó estje. =Vásárhelyi Reggeli Újság, november 2., 3p Az est kritikusa kiemelten méltatta Galyasi Miklóst, aki négy új versének felolvasásával közönségsikert aratott. lm.: []: Beszámoló az izraelita kultúrcsoport estélyéről =Vásárhelyi Újság, november 5., 4p Szintén elismeréssel szól Galyasi Miklósról 192. [] Péter-Pál a Szajna mellett, Budapesten, Amerikában. =Hétfői Újság, november 27., 2p Tárca. Nyári Tibor néven Kleinné Kiss Ilona más címmel, de szóról szóra egyezően közli Galyasi Miklós munkáját a fővárosi Magyarság című lapban. Állítólagos forrása a Délamerikai Magyar Hírlap, az viszont a Párizsi Magyar Újságból vette át. 193. Pákozdy Ferenc: Galyasi

Miklósnak =Hétfői Újság, december 25., 6p Vers. 1934 194. [] Az Iparos Daloskör műsora =Vásárhelyi Újság, február 4., 5p Aznap este tartják a Daloskör estjét. Megnyitó- és ünnepi beszédet Galyasi Miklós író mond. Az est 6 műsorszáma: Galyasi – Singer [István, zongora]: a) Tudom, édes, b) Csalogat a Tisza vize, c.) Nem lesz nekem soha Három dal Énekel Misán István (Singer az Iparos Daloskör karnagya, Misán pedig szólistája volt.) 51 195. [] Pompásan sikerült az Iparos Dalárda vasárnapi estélye. =Vásárhelyi Újság, február 8., 4p Kiemeli Galyasi „tartalmas” megnyitóbeszédét, Singer és Misán szereplését. 196. [] Az Iparos Daloskör =Vásárhelyi Újság, február 11., 5p február 11.-én tartja következő estjét 8 műsorszám: Galyasi – Singer: Vihar van a pusztán című dal. 197. [] Kiss József emlékest. =Vásárhelyi Reggeli Újság, február 18., 4p Az izraelita kultúrcsoport Kiss József (1868-1899, zsidó költő,

publicista) emlékestje február 21.-én lesz, megnyitja Galyasi Miklós lm.: []: Az izraelita kultúrcsoport szerdai Kiss József emlékestje =Vásárhelyi Újság, február 18., 5p, []: =Vásárhelyi Reggeli Újság, február 21, 4p, 198. [] „A nagy törvény mentén” =Vásárhelyi Újság, március 28., 3p „a jövő hónap végén jelenik meg Galyasi Miklós verseskötete.” A rövid hír szerzője az új magyar líra legtehetségesebb képviselőjének nevezi. (Az ötödfélív méretű, tíz Kohán-pasztellt is magába foglaló könyv az Egyetemi Nyomdában készült. „Kedvezményes áron elő jegyezhető a Nemes-könyvkereskedésben.”) 199. [] Kultúrest. =Vásárhelyi Reggeli Újság, április 21., 3p Rövid szerkesztőségi hír. Előzetes Galyasi Miklósnak, az izraelita hitközség által április 25.-ére, a Kereskedelmi Testület nagytermébe szervezett szerzői estjéről l.m: []: Kultúrest = Vásárhelyi Friss Újság, április 22, 4p, 25, 3p, [.] Galyasi

Miklós szerzői estjének műsora = Vásárhelyi Reggeli Újság, április 22, 7p, 25, 3p [.] Galyasi Miklós szerzői estje = Hétfői Újság, április 23, 3p [.] Galyasi Miklós szerzői estje = Vásárhelyi Újság, április 25, 3p 200. [] Megjelent Galyasi Miklós verseskötete. =Vásárhelyi Reggeli Újság, április 24., 3p „Ma már kapható.” A A nagy törvény mentén című verseskötetet bemutató írás kiemelten méltatja Kohán György illusztrációit. 52 201. [] Galyasi Miklóst ünnepelte a tegnapi kultúrest közönsége. =Vásárhelyi Reggeli Újság, április 26., 4p Szerkesztőségi beszámoló az estről. lm.: []: Galyasi Miklós szerzői estje = Vásárhelyi Újság, április 26, 3p [] : Nagy sikert aratott Galyasi Miklós, szerzői estjén. = Vásárhelyi Friss Újság, április 27, 3p [] Galyasi Miklóst ünnepelte = Vásárhelyi Újság, április 27., 3p 202. Pákozdy Ferenc: Galyasi Miklós: A nagy törvény =Vásárhelyi Újság, április 29., 3p,

május 2, 2p Pákozdy Ferenc tanulmánya Galyasiról, melyet az esten, mint annak házigazdája, felolvasott. 203. Kelemen Károly: Levél Galyasi Miklóshoz, a költőhöz. =Hétfői Újság, április 30., 2p Nyílt levél. 204. [] Megalakult Vásárhely kulturális egyesülete, a Tornyai Társaság. =Vásárhelyi Reggeli Újság, július 13., 2p Július 12.-én, Szathmáry Tihamér elnökletével szerveződött meg a Társaság, melynek célját Pákozdy Ferenc ismertette. A következő, rendes közgyűlésig az ideiglenes tisztikarba titkárnak választották Galyasi Miklóst. Közli az ideiglenes tisztikar, a helyi és vidéki tiszteleti, valamint a rendes tagok névsorát. lm.:[]: Megalakult a Tornyai Társaság = Vásárhelyi Friss Újság, július 14, 3p, [] Tornyai János nevével kulturális társaság alakult Vásárhelyen. = Vásárhelyi Újság, július 14, 2p 205. [] A nagy törvény mentén =Jövő Útja, augusztus, 3.p Galyasi Miklós verseskötetének kritikája. 206.

[] Vén Emil képkiállítása. =Vásárhelyi Friss Újság, szeptember 16., 5p Rövid szerkesztőségi hír a kiállítás zárásának időpontjáról (szeptember 16., du 6 óra) A záró előadást Galyasi Miklós tartja. 53 207. [] A Tornyai-jubileumi ünnepségek teljes műsora =Vásárhelyi Friss Újság, november 11., 2p november 18, 2p November 18.-án, a Tornyai Társaság díszközgyűlésén harmadik napirendi pontként Galyasi Miklós fog megemlékezni Szathmáry Tihamérról, a Tornyai Társaság közelmúltban elhunyt alelnökéről. Ötödik napirendi pontként Galyasi Miklós dr beterjeszti a tisztikar és a rendes tagok névsorát. lm.: []: A Tornyai ünnepségek=Vásárhelyi Reggeli Újság, november 11, 2p, november 18., 3p, [] Teljes fényében bontakozik ki a Tornyai-jubileum hatalmas műsora = Vásárhelyi Újság, november 11., 1p, november 18, 1p 208. [] Tornyai János haza érkezett. =Vásárhelyi Reggeli Újság, november 13., 3p November 12.-én, az

állomáson a Tornyai Társaság nevében, a fogadóbizottság tagjaként Galyasi Miklós köszöntötte a festőművészt. 209. [] A szeretet szimfóniája volt a Tornyai-jubileum ünnepsége. =Vásárhelyi Friss Újság, november 20., 2p Beszámoló a festőművész pályafutásának ötvenedik évfordulójára rendezett november 18.-i ünnepi közgyűlésről, melyen Galyasi Miklós Szathmáry Tihamérról tartott megemlékező előadást. lm.: []: Visszajött a mi fiunk – A Tornyai-kiállítás megnyitó ünnepsége = Vásárhelyi Reggeli Újság, november 21., 2p, [] A Tornyai-ünnepségek = Vásárhelyi Újság, november 21, 2p 210. [] Vásárhelyiek a szegedi Dugonics Társaság felolvasó ülésén =Vásárhelyi Reggeli Újság, november 27., 3p Beszámoló a november 25.-én, Szegeden tartott rendezvényről, a Tornyai Társaság első vidéki fellépéséről, melyen Pákozdy Ferenc és Galyasi Miklós aratott nagy sikert, verseik felolvasásával. 211. [] Kultúrest.

=Vásárhelyi Friss Újság, december 25., 5p December 29.-én, a Kultúrcsoport rendezésében, a Kereskedelmi Testület nagytermében tartották. Közreműködött Galyasi Miklós, Örök emberi problémák Omar Khajjam költészetében című munkájának felolvasásával. lm.: [] Kultúrest = Vásárhelyi Reggeli Újság, december 25, 9p 54 1935 212. [] Vásárhelyi írók a szegedi Dugonics Társaságban. =Vásárhelyi Reggeli Újság, január 4., 3p A Dugonics Társaság 1934. december 30-án tartott közgyűlésén költői munkásságuk elismeréseként Pákozdy Ferencet és Galyasi Miklóst a Társaság tagjainak sorába választotta. 213. [] Júniusban országos eszperantó kongresszust tartanak Vásárhelyen. =Vásárhelyi Újság, január 15., 3p A Mária Valéria utcai állami iskolában tartott évi rendes közgyűlésen dr. Reisinger Miklós ismertette az egyesület céljait. Az új tisztikar tagjai között nem szerepel 214. [] Mokcsay-Bodnár székfoglaló

=Vásárhelyi Újság, március 7., 3p A Tornyai Társaság újabb estjének előzetese, a műsorban szerepel Galyasi Miklós is, aki új verseiből olvas föl. 215. [] Nagyszabású vásárhelyi népdalestet rendez a Tornyai Társaság. =Vásárhelyi Friss Újság, május 22., 2p A június 6.-ára, a városháza közgyűlési termébe tervezett est egyik közreműködője lesz Galyasi Miklós is, Föld és dal című előadásával. l.m: []: =Vásárhelyi Reggeli Újság, június 4, 4p, június 6 1 p, 216. [] Megjelent a Könyvesláda első száma. Vásárhelyi Friss Újság, június 2., 2p Weisz László papírkereskedő bocsátotta útjára az irodalmi, szellemi élet figyelőjének szánt kiadványt. A szerzők között felemlíti Galyasi Miklóst, aki Szobor című költeményét publikálta itt. 217. [] A Tornyai Társaság hangversenye =Vásárhelyi Újság, június 8., 3p Az Alföldi Hét rendezvénysorozatának első napján, június 6.-án tartott, a Tornyai Társaság által

szervezett est rövid méltatása. Az esten Galyasi Miklós Föld és dal címmel tartott előadásában „a népdalt nem tudományosan, hanem a lelken keresztül vizsgálta.” Kiemeli a többi előadó közül l.m: [] = Vásárhelyi Reggeli Újság, június 7, 2p 55 218. [] A Nyizsnyay emlékünnepély =Vásárhelyi Újság, június 18., 3p A június 23.-ára tervezett Nyizsnyay Aranka emlékünnepéj programja E szerint a Tornyai Társaság nevében Galyasi Miklós mond beszédet. 219. [] Vásárhely egész társadalmának szívbéli ünnepe lett a „Nyizsnyay Aranka emléknap.” =Vásárhelyi Reggeli Újság, június 25., 2p A kisdedóvóként, óvodai irodalmi alkotóként, dalköltőként tisztelt óvónő halálának 2. évfordulóján tartott megemlékezésen a Tornyai Társaság nevében Galyasi Miklós méltatta Nyizsnyay Arankánt, mint író- és dalköltő nőt. l.m: [] = Vásárhelyi Újság, június 25, 3p 220. [] A Tornyai Társaság VIII. előadóestje

csütörtökön =Vásárhelyi Friss Újság, október 2., 3p október 3, 3p Ötödik napirendi pont lesz: a Tornyai Társaság törekvései. Ismertetés Tartja Galyasi Miklós. l.m: [] = Vásárhelyi Újság, október 2, 3p, október 3, 3p 221. [] Nívós előadói est a Tornyai Társaságban. =Vásárhelyi Újság, október 5., 3p A program részeként „Galyasi Miklós, a társaság főtitkára számolt be a Társaság legközelebbi s távolabbi célkitűzéseiről. Beszámolójába nem csak a Társaság, de egész Vásárhely égetően szükséges kulturális, művészi programja foglaltatott, melyet azok is méltán vehetnek figyelembe, akiknek mindezek megvalósítása [] törvény szabta kötelességük.” 222. [] Névmagyarosítás. =Vásárhelyi Reggeli Újság, november 13., 3p „Reisinger Miklós dr. nevét belügyminiszteri engedéllyel Galyasira változtatta l.m: [] = Vásárhelyi Újság, november 13, 3p 223. [] Névnapmegváltás. = Vásárhelyi Friss Újság, december

6., 3p Galyasi Miklós dr. a polgármesteri hivatalnál 5 pengőt adományozott névnapmegváltás címén jótékony célra. 56 224. (–): Két előadás – és a a fiatal költők. =Vásárhelyi Friss Újság, december 14., 1p A Tornyai Társaság IX. előadói estjén (12-én) záró akkordként Galyasi Miklós dr négy, fiatal, induló költő (Endrey Gyula, Imre Károly, Kerekes Imre, Vöröss István) verseit olvasta föl. 1936 225. Kelemen Károly: Miklóskám. =Vásárhelyi Újság, január 22., 2p A lap munkatársa nyílt levélben, ironizáló hangon válaszol Galyasi: A péksütemény minősége (Vásárhelyi Friss Újság, 1936. január 19, 2p) című írására 226. [] A Tornyai Társaság tisztelgő küldöttsége Endrey Béla polgármesternél. =Vásárhelyi Friss Újság, január 25., 2p Endrey Béla, újonnan megválasztott polgármester előtt tisztelgő delegáció tagja volt, és üdvözlőbeszédet mondott dr. Galyasi Miklós Az üdvözlőbeszéd, és Endrey

polgármester válaszának kivonatos közlése. lm.: [] = Vásárhelyi Reggeli Újság, január 25, 1p 227. [] Megjelent a Hódtava első száma. =Vásárhelyi Reggeli Újság, február 16., 6p „Most hagyta el a sajtót”. Rövid szerkesztőségi tudósítás a Tornyai Társaság folyóiratának tartalmi ismertetésével. Mások mellett kiemeli Galyasi Miklós munkáit is 228. [] Tisztújító közgyűlés a Tornyai Társaságban. =Népújság, április 2., 3p dr. Galyasi Miklós titkári beszámolóját tetszéssel fogadták, a választáson posztjában megerősítették. 229. [] Április 23.-án lesz a Tornyai Társaság előadói estje =Vásárhelyi Reggeli Újság, április 18., 1 – 2p Rövid szerkesztőségi hír, az est tervezett programjával. A Társaság költőtagjainak – többek között Galyasi Miklósnak – munkásságáról Faragó Sándor fog előadást tartani, és olvas fel költeményeikből. lm.: [] = Népújság, április 18, 2p, [] = Vásárhelyi Reggeli

Újság, április 22, 4p, 23, 3p 57 230. [] Takács Ferenc székfoglalója a Tornyai Társaságban. =Vásárhelyi Újság, április 25., 2p Az április 23.-i, XIV előadóesten Takács Ferenc székfoglalóján kívül a programban Galyasi Miklós méltatta az április 22.-én elhunyt Cseszkó Máté érdemeit, Faragó Sándor tartott előadást a Társaság költő tagjairól, és olvasott föl költeményeikből. lm.: [] Vásárhelyi Reggeli Újság, április 26, 3p 231. [] Eltemették Cseszkó Mátét. =Népújság, április 28., 3p Cseszkó [Weisz Mihály] sírjánál a Tornyai Társaság nevében Galyasi Miklós dr. mondott búcsúbeszédet. lm.: [] = Vásárhelyi Reggeli Újság, április 28, 3p 232. [] A Tornyai Társaság =Vásárhelyi Újság, május 3., 5p vasárnap este [tehát aznap] rendezi meg a Kelet Népe Társaság vándorestjét. A vendégeket üdvözli a Tornyai Társaság nevében Galyasi Miklós. lm.: [] = Népújság, május 5, 2p Beszámoló a

rendezvényről [] = Vásárhelyi Reggeli Újság, május 6., 3p Beszámoló a rendezvényről 233. [] Ma délután fél 5-kor temetik Budapesten Tornyai Jánost. =Vásárhelyi Újság, szeptember 24., 1p A temetésen, a Tornyai Társaság nevében részt vesz Faragó Sándor és Galyasi Miklós. l.m: []: Nagy részvét mellett temették el Tornyai Jánost = Vásárhelyi Reggeli Újság, szeptember 24., 1p, []: A város megtámadja a legújabb Tornyai-végrendeletet =Vásárhelyi Újság, szeptember 25., 1p A temetésen a Tornyai Társaság nevében Galyasi Miklós mondott búcsúszavakat. []: Népújság, szeptember 25, 1p, - 2p 234. [] A felvidéki írók látogatása Vásárhelyen. =Vásárhelyi Reggeli Újság, november 8., 6p Rövid beszámoló a látogatásról és az irodalmi estről. A Tornyai Társaság nevében jelen volt Galyasi Miklós dr. is 58 235. [] Tornyai emlékest. =Népújság, november 15., 3p November 19.-én, a Tornyai Társaság estjét Tornyai János

emlékének fogja szentelni Galyasi Miklós a nemrégen elhunyt festőművész művészetéről fog beszélni. Több, a nagyközönség előtt ismeretlen Tornyai-képet is bemutat, többek között a legnagyobb Juss-képet, melyet már a művész nem tudott befejezni. lm.: []: = Vásárhelyi Újság, november 15, 6p, november 18, 3p, []: = Vásárhelyi Reggeli Újság, november 18., 2p, []: = Vidám Ifjúság, november 19, 3.p, []: Vásárhelyi Újság, november 20, 1p 236. [] Kitűnően sikerült a Tornyai-emlékest. =Népújság, november 21., 3p A november 19.-i, Tornyai Társaság által rendezett esten többek között Galyasi Miklós is felszólalt. Értekezésében esztétikai szempontok szerint tárgyalta a művész munkásságát, bemutatva azt a 20 Tornyai-képet, melyek a hagyatékkal kerültek Vásárhelyre. lm.: []: Tornyai a mienk = Vásárhelyi Újság, november 21, 1p 237. [] Kultúrest. =Vásárhelyi Újság, december 6., 6p, 11, 3p Az izraelita hitközség

kultúrcsoportjának december 10.-ére tervezett estjén dr Galyasi Miklós Juhász Gyula költészetéről fog előadást tartani. 238. [] Kultúrest. =Vásárhelyi Reggeli Újság, december 10., 4p Az esten egy szegedi vonósnégyes fellépése után tartotta meg előadását dr. Galyasi Miklós Juhász Gyula költészetéről. 239. [] A Vidám Ifjúság. =Vásárhelyi Újság, december 10., 3p Az újság friss számának tartalmi ismertetésében kiemeli Galyasi Miklósnak Vöröss Istvánhoz írott, nyílt levelét. 59 1937 240. [] Tornyai est a Munkásotthonban =Vásárhelyi Újság, január 23., 3p A január 25.-ére, szabadoktatási előadás keretében tervezett, műsorral egybekötött est előzetese. Az estet a Tornyai Társaság szervezi Címe: Magyar Népdalokról Megnyitót mond Galyasi Miklós, a Társaság titkára. 241. [] Galyasi Miklós dr. letette a mestervizsgát =Népújság, március 6., 3p Március 5.-én, a Kinizsi utcai Reisinger-féle sütőipari üzemben

négytagú bizottság egyhangúlag képesítette. Ő az első diplomás sütőmester 242. [] A Tornyai Társaság. =Népújság, március 19., 5p A rövid hír szerint a Tornyai Társaság megismétli március 22.-én, a Munkásotthonban, nagy sikerű vásárhelyi nótaestjét. A közreműködők között említi Galyasi Miklóst is lm.: [] = Vásárhelyi Újság, március 19, 4p, március 21, 7p 243. [] Juhász Gyula temetése. =Népújság, április 11., 4p A Tornyai Társaság nevében Galyasi Miklós búcsúzott. Juhász Gyula a Tornyai Társaság tiszteletbeli tagja volt. A búcsú szövege, és Juhász Gyula Fiam, ne félj! című verse. 244. [] Szerdán délelőtt temetik Szalay Józsefet. =Népújság, április 28., 2p A szegedi „literátus főkapitány” temetésén a Tornyai Társaság – melynek tagja volt – képviseletében Galyasi Miklós is részt vett. lm.: [] = Vásárhelyi Újság, április 29, 1p, 30, 2p 245. [] III., évi rendes közgyűlését tartotta a

Tornyai Társaság =Népújság, augusztus 6., 1p A titkári jelentést Galyasi Miklós tette meg. A tisztújító szavazáson posztjában megerősítették (Rendes tagnak választották meg többek között Faludy György költőt is.) lm.: [] Endrey Béla polgármestert választotta elnökévé a Tornyai Társaság =Vásárhelyi Újság, augusztus 6., 1p, [] Közgyűlést tartott a Tornyai Társaság =Vásárhelyi Reggeli Újság, augusztus 6, 2p 60 246. [] „Föltörekedett bennem a festészeti vágy” =Népújság, október 20., 2p Kocsis Pál (Kovács Mári férje) „parasztpiktor” képkiállítását Galyasi Miklós nyitotta meg a Károlyi-házban. 247. [] A héten itt járt nálunk Kola Ayaji. =Népújság, október 24., 4p A néger publicista dr. Galyasi Miklós vendége volt A vendég az Eszperato Heraldo – eszperantó világlap – és a New Thimes & Ethiopia News londoni lap főmunkatársa, szerkesztője. 1938 248. [] A Tornyai Társaság =Népújság,

június 26., 2p Rövid hír Galyasi Miklós születésnapjának megünnepléséről. 249. [] Ujjá alakult a Tornyai Társaság. =Vásárhelyi Újság, július 28., 1p Szűkszavú hír a személyi változásokról. Galyasi Miklós dr lemondott, helyére vitéz Erdős Jánost, az addigi jegyzőt választották meg. Az új jegyző Kovács Ernő templomi kántor lett. l.m: []: Rendkívüli közgyűlés a Tornyai Társaságban = Vásárhelyi Reggeli Újság, július 31., 3p „Az egészséges váltógazdaság híve vagyok, s úgy érzem, csak használni fogok a Tornyai Társaság egyéneken felülemelkedő céljainak, ha átengedem helyemet” – nyilatkozta a lapnak. Endrey Béla és Pákozdy Ferenc közös indítványára érdemei elismeréseként Galyasit tiszteleti taggá választották”., []: Részleges tisztújítás a Tornyai Társaságban. = Vásárhelyi Ifjúság, július 31, 3p 250. [] Sütő Antal kiállítása vasárnap este zárul. =Vásárhelyi Újság, október 9., 7p A

kiállításon linómetszet-sorozatot vásárolt Galyasi Miklós dr. 61 1940 251. [] Tere-fere =Népújság, december 24., 5p A rovat egyik kis híre közli, hogy hétfőn [30.-án] tartja esküvőjét Galyasi Miklós dr, Wéber Józsa kisasszonnyal. 1943 252. Bányai László: Négyszemközt József Attilával. =Körmendy Könyvkiadó Budapest Galyasi Miklósról a 23 – 24 p. 1944 253. [] dr. Galyasi – Reisinger Miklóst internálták =Népújság, április 29., 7p „Tegnap őrizetbe vették, politikai megbízhatatlansága miatt.” 1945 254. [] Galyasi Miklós itthon. =Népújság, július 19., 2p Hazaérkezésének híre. 255. [] Galyasi Miklós dr.-t választotta elnökké az Újságírók, Írók és Művészek szakszervezete =Vásárhely Népe, augusztus 30., 2p Szerkesztőségi hír. 1946 256. [] Új vezető a vásárhelyi kultúrintézmények élén. =Vásárhely Népe, január 13., 3p Galyasi Miklóst nevezték ki az egyesített múzeum, könyvtár és képtár

igazgatójának. 62 257. A.J [Almássy János]: A SZIM második kultúrdélutánja. =Alföldi Újság, január 27., 2p A műsor egyik közreműködője Galyasi Miklós. 258. Faragó Jenő: Folyóiratok. =Kortárs, 1. szám, 47 – 48p A Puszták Népéről és Galyasi Miklósról. 259. Orosz László: Vidéki folyóirataink egy éve. =Válasz, II. szám, 445 – 447p A Puszták Népéről és Galyasi Miklósról. 1948 260. [] Vásárhelyi művészek műhelytitkai. =Alföldi Újság, március 3., 3p Galyasi Miklósról is. 261. (daki) [Moldvay Győző] Félmilliót nyert egy vásárhelyi =Független Újság, április 1., 3p Áprilisi tréfa Galyasi Miklósról. Nyereményét közművelődési célokra felajánlja 1949 262. (km) [Kovács Mihály] A magyar értelmiségért és művelődésért =Vásárhely Népe, április 24., 5p 50 év alatt sem tettek annyit, mint a hároméves terv alatt. – mondja Galyasi Miklós múzeumigazgató. 1950 263. []: A Petőfi Kultúrházban lesz a

vásárhelyi műtárgyak tájgyűjteménye, =Délvidéki Hírlap, június 22., 3p Beszélgetés Galyasi Miklós múzeumigazgatóval. 63 264. []: Megindulhat a vásárhelyi múzeum nagyarányú fejlesztése. =Délvidéki Hírlap, szeptember 27., 4p Galyasi Miklós múzeumigazgató nyilatkozata. 1956 265. []: A vásárhelyi Tornyai János Múzeum terveiből. =Viharsarok, január 1., 3p Galyasi Miklós nyilatkozata. 266. (-sze)[Szabó Endre]: Művészeti Híradó. Képzőművészeti kiállítás nyílt a vásárhelyi Tiszti Klubban =Viharsarok, január 31., 3p Az elmúlt egy évtized művészetéről képet adó tárlatot Galyasi Miklós nyitotta meg. 267. []: India művészete. Kiállítás a vásárhelyi Tornyai Múzeumban =Viharsarok, április 31., 3p Galyasi Miklós és Baktay Ervin nyitotta meg a kiállítást. 1957 268. []: Vélemények a munkás-paraszt kormány nyilatkozatának egyes részletkérdéseiről. =Csongrád megyei Hírlap, január 10., 3p Galyasi Miklós

múzeumigazgatónak és Tóth Sándornak, a cipész szövetkezet igazgatójának véleménye. 269. Szabó János: Egy cikk margójára. =Csongrád megyei Hírlap, június 21., 2p Galyasi Miklós Kiss Lajos Vásárhelyi művészélet című könyvének ismertetését bírálja. 270. Fedor Ágnes: Vásárhelyinek párizsi =Nők Lapja, szeptember 26., 10p Galyasi Miklós védelmében íródott cikk. 64 271. []: Az érem másik oldala. Jegyzetek Fedor Ágnes cikkéhez =Csongrád megyei Hírlap, október 3., 3p A Nők Lapjában, Galyasi Miklósról megjelent cikkel vitázik az MSZMP álláspontját tükröző, szerkesztőségi írás. 1962 272. F. Mihály Ida: Tornyai levelek. =A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei, I., 26 – 56p A 22 levél között vannak Galyasi Miklóshoz írottak is. 273. László József: József Attilára emlékezik néhány vásárhelyi kortárs. =Csongrád megyei Hírlap, december 1., 4p Mások mellett olvasható Galyasi Miklós

visszaemlékezése is. 274. Dömötör János: A Tornyai hagyaték története =Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, 137 – 168.p A festőművész temetésén a Tornyai Társaság nevében Galyasi Miklós búcsúzott, egy rövid verset is mondott [Tornyai]. 1967 275. Pogány Ö. Gábor: A vásárhelyi vitáról. =Tiszatáj, augusztus, 8. szám, 749-754p Galyasi Miklósról, esetleges feladatáról, melyben a hódmezővásárhelyi művészet történetét tárhatná fel, valamint múzeumigazgatói működéséről 1970 276. Sipka Sándor – Grezsa Ferenc: Hódmezővásárhely az irodalomban. III =A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium évkönyve. Hmv, 3 – 66p Galyasi Miklósról a 13 – 15.p, Isten háta mögött című verse pedig az 56p 65 1974 277. []: Búcsú Galyasi Miklóstól. =Hatvani Lenin Mgtsz, június, 4.p Nekrológ. l.m: []: Elhunyt Galyasi Miklós =Délmagyarország, június 5, 5p, []: Meghalt Galyasi Miklós. =Magyar Hírlap, június 5, 8p,

=Magyar Nemzet, június 5, 8p, =Népszabadság, június 5., 8p, =Népszava, június 5, 5p, Gyászhír =Csongrád megyei Hírlap, június 5., 6pGalyasi Miklós volt hmv-i múzeumigazgató meghalt 278. [] Eltemették dr. Galyasi Miklóst =Csongrád megyei Hírlap vásárhelyi kiadás, június 7., 5p Tudósítás a költő-múzeumigazgató temetéséről. 1975 279. [] Galyasi Miklós 1903 – 1974 =Művészettörténeti Értesítő. Akadémiai Kiadó, XXV évf 2szám, 133 -134p Nekrológ. 1977 280. Pákozdy Ferenc: Az utolsó találkozás. =Csongrád megyei Hírlap vásárhelyi kiadás, május 1., 10p Közreadta Csontos Sándor. Az 1967 decemberében, a debreceni Kossuth Gimnázium József Attila-estjén elhangzott visszaemlékezésben Galyasi Miklósról, a Műverömről, József Attiláról, halálhírének fogadtatásáról esett szó. 281. Németh László: Vásárhelyi évek – Óraadók királysága. =Homályból homályba. Életrajzi írások II kötet Magvető és Szépirodalmi

Könyvkiadó, Bp Galyasi Miklósról a 26.p lm.: Grezsa Ferenc: Németh László vásárhelyi korszaka Szépirodalmi, Bp, 1979 a 275p 282. Szigeti János: József Attila Hódmezővásárhelyen. =Vásárhelyi Tanulmányok VIII., Hódmezővásárhely Galyasi Miklósról, József Attiláról és a Műverömről. 66 283. Hajdú Géza: Vásárhelyi egyletek és könyvtárak. 1827 – 1944, =A Somogyi Könyvtár kiadványai, 20. Szeged Galyasi Miklósról és a Tornyai Társaságról a 87. és 102p 1979 284. Kőszegfalvi Ferenc: Kohán krónika. Vásárhely, 1933-1943 =Művészettörténeti Értesítő. Akadémiai Kiadó, XXIX évf 1sz, 51 – 64p Részletesen tárgyalja Kohán György festőművész és Galyasi Miklós kapcsolatát, Kohán Vásárhelyre érkezésétől a Galyasi munkaszolgálatra történt behívásáig, gyakorlatilag a Tornyai Társaság első évtizedét felölelő időszakot. 1981 285. Munkaközösség: Puszták Népe =A magyar irodalom története 1945 – 1974. I

kötet; Irodalmi élet és irodalomkritika Akadémiai Kiadó, Budapest. A folyóiratról, Galyasi említésével, a 87 – 88p. 1982 286. [] Fiatalok, még itt vagyok =A magyar irodalomtörténet bibliográfiája, 1905 – 1945. 6 kötet Juhász Gyula személyi részénél, a 692p. feltünteti Galyasi 1936-ban, a Kelet Népében közölt méltatását a költő újabb verseskötetéről. 1987 287. László József: Arcképvázlatok Galyasi Miklósról. =Csongrád megyei Hírlap, július 11., 8p Emlékképek. 288. László József: Galyasi Miklós emléke. Megkésett interjú Délsziget 9. szám, 35-37p Riport. 67 1988 289. Kőszegfalvi Ferenc: Jeles vásárhelyiek. =Csongrád megyei Hírlap vásárhelyi kiadása, december 8., 5p Galyasi Miklós életrajza. l.m: =Vásárhelyi Téka, 2 kötet, Hódmezővásárhely, 1993 Galyasi Miklósról a 47p 1990 290. Makó Imre: Őrségváltás a „PANTEON”-ban. Hódmezővásárhely díszpolgárai 1880-1990 =Juss, június-július, 2. szám,

105 – 114p „1990. március 22-ei tanácsülés: Németh László, Bibó Lajos írókat és Galyasi Miklós költőt a város művészi értékeinek gyarapításáért a város díszpolgári címmel posztumusz tüntette ki. lm.: Vásárhelyi Tükör, május 5, 4 – 5p 1991 291. Sterbetz István: Akéla =Vásárhelyi Promenád, május 18., 3p Visszaemlékezés első találkozásukra, a múzeumban, baráti körben eltöltött estékre. 292. Moldvay Győző: Legyen-e művészeti emlékházunk? Vásárhely és Vidéke, augusztus 24., 3p A Székely János által a városra hagyott Zsigmond utca 1. számú házról, Galyasi Miklós egykori lakásáról, melyet bérlakásnak akarnak kiadni. 293. O.L [Ocsovszky László] Akéla szikláján. =Délvilág vásárhelyi kiadása, december 7., 3p Galyasi Miklósra emlékező írás, a Zsigmond utcai ház fényképével. 1993 294. Moldvay Győző: Galyasi Miklós sírhalmánál. =Délsziget, 25. szám, 43 – 44p 1974. június 6-án, a költő

temetésén elhangzott beszéd 68 295. Pákozdy Ferenc: Az a legény, aki állja. =Vásárhely és Vidéke, június 19., 3p Vers. „Galyasi Miklósnak, mikor börtönben volt” l.m: =Tiszamenti ének Vásárhelyi versek a XX századból Hódmezővásárhely, 2000 107p 296. Grezsa Ferenc: Irodalom Vásárhelyen, Vásárhely az irodalomban. =Vásárhelyi Téka 1. kötet Hódmezővásárhely Az esszé a 23., 30 – 32, 39, 40, 44p foglalkozik Galyasi Miklóssal 297. Szabó [Nikolin] Éva: Előszó. =Galyasi Miklós: Akéla búcsúdala. Válogatott versek Hódmezővásárhely, 3p A kötet válogatójának, szerkesztőjének bevezető írása. 298. Kőszegfalvi Ferenc: Aki nem jussolt. =Galyasi Miklós: Akéla búcsúdala. Válogatott versek Hódmezővásárhely, 135 – 138p A kötethez írott utószó. 299. []: Vásárhelyiség. =Reggeli Délvilág, december 17., 2p Galyasi Miklós Akéla búcsúdala című posztumusz versgyűjteményének városházi bemutatójáról. l.m:

=Reggeli Délvilág, december 20, 5p, Kettős megemlékezés, kettős ünnep = Vásárhely és vidéke, december 18., 1p, Akéla búcsúja = Délvilág, december 21, 9p 1994 300. Béres Dezső: Az Egressy utcától a Százados útig. Beszélgetés Szabó Évával =Vásárhely és Vidéke, október 28., 3p, 29 3p Galyasi Miklósról és az ötvenes évek múzeumi hangulatáról. 1997 301. Dömötör János: Az Őszi Tárlatok négy évtizede. =Múzeumi kutatások Csongrád megyében. 1993/1994 Szeged, 1997 Galyasi Miklósról és az Őszi Tárlatokról a 253 – 260.p 69 302. []: Puszták Népe. =A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1905 – 1970. Akadémiai Kiadó – Argumentum Kiadó, Budapest. Az 548.p Galyasi Miklós Bevezető és Induláshoz című írásait emeli ki, továbbá Faragó Jenőnek és Orosz Lászlónak a folyóiratról írott kritikáját. 1998 303. Szabolcsi Miklós: Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930 – 1937 =Budapest,

Akadémiai Kiadó. Galyasi Miklósról, József Attiláról, a Műverömről a 360 – 361.p 304. Péter László: Galyasi Miklós, a költő. =A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997. Hódmezővásárhely, 1998 Tanulmány költészetéről a 114 – 121.p 2000. 305. Péter László: Galyasi Miklós. =Új Magyar Irodalmi Lexikon I. kötet Akadémiai Kiadó, Budapest Szócikk a 707.p 2001. 306. Dömötör János: Galyasi Miklós arc- és pályaképvázlata. =A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Irodalom és művészettörténeti tanulmányok. 3 kötet Szeged, 2001 A tanulmány a 95 – 101.p 307. [] Galyasi Miklós. =Új Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, Magyar Könyvklub, IIkötet Szócikk a 910.p 70 2002. 308. Kőszegfalvi Ferenc: Galyasi [Reisinger] Miklós. =Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Bába Kiadó, Szeged Szócikk a 80.p 309. F. CS [Farkas Csaba] Megnyílt az Őszi Tárlat. Galyasi-emléktábla a vásárhelyi múzeum falán =Délvilág,

október 7., 3p Október 6.-án Lázár János, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselőjének avató beszéde után leplezték le B. Kovács Emőke alkotását, a Galyasit ábrázoló domborműves emléktáblát. Mecénás: Szél Ferenc asztalosmester, vállalkozó kisiparos l.m:[] Az Őszi Tárlatok atyja =a 7 napról, október 10, 13p, TH [Takács Hajnalka]: Megnyílt az Őszi Tárlat. =Vásárhelyi Kurír, október 12, 1p Galyasi Miklósról, emléktáblájának avatásáról. Fényképpel 310. Tverdota György: József Attila Hódmezővásárhelyen. =Irodalomtörténet, 3. sz Galyasi Miklósról és a Műverömről a 414.p 311. Földvári László: Egy hódmezővásárhelyi szociáldemokrata politikus. Takács Ferenc 1893 – 1956 =Hódmezővásárhely. Galyasi Miklósról a 28.p kronológiailag helytelenül közölt adat Jelzett időben Galyasi munkaszolgálaton, illetve hadifogságban van, a Tornyai Társaság pedig csak 1946 februárjában szerveződik ujjá, tehát a

levél későbbi keltezésű lehet. 2003. 312. (kokovai) [Kokovai Péter] Néhány óra Galyasi Miklóssal. Dzsungeljáték a múzeumban =a 7 napról, június 26., 13p Galyasi Miklós születésének 100. évfordulóján tartott megemlékezésről 313. F.CS [Farkas Csaba] Megnyitották tegnap a Vásárhelyi Őszi Heteket. =Délvilág, október 4., 1p A Dömötör János nyugalmazott múzeumigazgatóval folytatott beszélgetés kitér Galyasi Miklós 1956-os szerepére és letartóztatására, elítélése körülményeire, az Őszi Tárlat megszületésére. 71 314. Farkas Csaba: Ötven év folyamatossága. =Délvilág, október 6., 8p Az ötvenedik Őszi Tárlaton a város által alapított Galyasi-díjat Fodor József festőművész kapta. lm.: []: A vásárhelyi hagyományok ünnepe Nagyszabású programsorozat az 50 Őszi Tárlat alkalmából.=a 7 napról, október 9, 10 – 11p 315. []: A kultúra vásárhelyi, kettős koronája. Sokszínűség és hagyományőrzés az Őszi

Heteken =Délvilág, október 7., 6p Az Őszi Tárlat megnyitásáról szólva felidézi a tárlatsorozat indulását, ám tévesen ír Galyasi Miklósról. Galyasi 1929-1930-ban járt Párizsban, nem 1954-ben 316. Szigeti János: Hódmezővásárhely irodalomtörténeti emlékei. =Vásárhelyi Téka 15. Mayer Nyomda és Könyvkiadó, Hódmezővásárhely – Budapest, 2003 Galyasi Miklósról a 73 – 79 p. 317. F.CS [Farkas Csaba]: Bontják a „Művermöt”. =Délvilág, december 17., 1p Galyasi Miklós lebontásra ítélt házáról, az azon lévő József Attila-emléktábla sorsáról szóló beszélgetés Vargáné Czeglédi Éva önkormányzati hatósági képviselővel és Kőszegfalvi Ferenc helytörténésszel. 318. Fenyvesi Félix Lajos: Vásárhelyi képírók. =Lazi Bt. Szeged Galyasi Miklósról: =A száz éves. Gondolatok Galyasi Miklós emléknapjára 128 – 129 p =A remény szigete. A Bethlen Gábor Református Gimnázium ünnepére 140.p: „fiának fogadott

Galyasi Miklós” =Galyasi Miklós. Fodor József festménye, 1993 Vers Illusztráció Fodor József azonos című festménye. 162 – 163p 72 IRÁNYTŰ Ahol a tételek címe előtt szerző nincs feltüntetve, azok az írások Galyasi Miklóstól származnak. Vannak esetek, mikor Galyasi Miklós is álneveket, szignókat használt Ezek pedig a következők: (gm), Gyenge Miklós, (V. Szigfrid), (RM), (R-S), (TTT) (G. M) Ezeket viszont itt nem sorolom fel, a tőle közölt irodalom tételeinél kiderül []-jel a szerző neve helyett: szerkesztőségi cikkek, aláírás, szignó nélkül. A nagy törvény mentén 198, 200, 205, Ady Endre 70, Akéla búcsúdala 297, 298, Alföldi Hét 217, Alkotmányreform 113, Almási Gyula Béla 134, 135, Almássy János [A.J] 257, Ayai, Kola 93, 247, az 1946. május 21-22-i zavargások 117, az 1956. évi forradalom 153, 268, 271, 313, Baktay Ervin 78, 267, Balázs Árpád 76, Bányai László 252, Barta Miklós Társaság vásárhelyi csoportja

170, Beergrin, John 189, Beliczky Károly 95, Benyhe Sándor 84, Béres Dezső 300, Berger Vilmos 164, Bibó Lajos 290, Bodnár Bertalan 148, 171, 214, boletta 67, 86, 184, Cseszkó Máté 5, 88, 230, 231, Csohány Kálmán 160, Csontos Sándor 280, dal l.: zene dalárda l. Iparos Daloskör Dehény Lajos 139, Dékány József 129, Délamerikai Magyar Hírlap l.: plágium Délsziget 125 díszpolgári cím 290, dombormű l.: emléktábla-avatás Dömötör János 274,301,306,313, Dugonics Társaság 210, 212 73 Edison 179/a, 179/b Egy vásárhelyi szegényparaszt család története l.: Kovács Mihály egyesített múzeum, könyvtár és képtár l.: igazgatói kinevezése Egyetemi Nyomda 132, emléktábla-avatás 309, Endre Béla 7, 80, 145, Endrey Béla 226, 245, 249, Endrey Gyula 224, Erdős János, vitéz 249, esküvője l.: Wéber Józsa eszperantó 182, 187, 189, 213, 247, Eszperato Heraldo 247, Fábián Béla dr. 72, Fábián Béláné 72, Faludy György 245, Faragó Jenő

258, 302, Faragó Sándor [(f.s)] 84, 229, 230, 233, Farkas Csaba [F.Cs] 309, 313, 314, 317, fasiszta jelképek 108, Fedor Ágnes 270, Fekete Sas 71, 78, felvidéki írók látogatása 234, Fenyvesi Félix Lajos 318, Fodor József 161, 314, 318, folyóiratok l.: Faragó Jenő, Orosz László forint bevezetése 120, Földvári László 311, Förgetegben. (Pákozdy Ferenc verses könyve) 116, Fut a lidérc 168, Fűzfa utca 181, Galyasi-díj 314, Gazdasági Egyesület 188, Grezsa Ferenc276, 281, 296, gyászhírek, kegyeleti írások 277, 278, 279, 294, gyümölcsös kertek védelme 109, 111, 129, Hajdú Géza 283, Halott vízimalom l.: Káldi János hangosfilm 171, hároméves terv 262, Hatvani Galéria 161, Hénel Gusztáv 75, Hénel Margita 75, Hódi László, dr. 186, Hódtava 227, Hollósy Antal 93, 74 Horváth Antal; M.[~arkovics] 140, húsellátás 100, igazgatói kinevezése 256, Imre Károly 224, India művészete 78, 267, interjú 288, internálás 253, 254, Iparos Daloskör

194 – 196, Irígyelj 61, Izraelita Hitközség Kultúrcsoportja 172, 174, 180, 185-6, 190-1, 197, 211, 237-8, Izraelita Nőegylet 72, Jogászhangverseny 162, jogi akadémia 162, József Attila 142, 252, 273, 280, 282, 303, 310, József Attila-emléktábla 317, Juhász Gyula 89, 237-8, 243, 286, Juss (Tornyai festménye) 156, 157, 235, Káldi János 137, kalendáriumok 138, Kamotsay István 144, Karikás 181, Károlyi-ház 246, Kaszinó 68, 74-5, Kelemen Károly 203, 225, Kelet Népe Társaság 232, Kemény Zoltán 63, képkeret 121, Kerekes Imre 224, Kereskedelmi Testület 73, 199, 211, kertmagyarország l.: gyümölcsfák védelme Khajjam, Omar 211, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 22, Kiss József 197, Kiss Lajos 154, 269, Kleinné Kiss Ilona l.: plágium Kocsis Pál 246, Kohán György 22, 198, 200, 284, Kokovai Péter [(kokovai)] 312, Koplaló utca 151, Korzó mozi 93, 177, Kossuth – párt 112, Kovács Emőke, B.309, Kovács Ernő 85, 249, Kovács Imre, ifj. [ifj KI] 131,

Kovács Mári 91, 246, Kovács Mihály [(km)] 146, 262, Könyvesláda 216 75 Körmendi Könyvkiadó l.: Bányai László Kőszegfalvi Ferenc 58, 284, 289, 298, 308, 317, Központi Szálloda199, kultúra decentralizálása 127, Kurucz D. István 144, László József 273, 287-8, Lázár János 309, Lehota László 84, lemondás a Tornyai Társaság titkári posztjáról 249, literátus főkapitány l.: Szalay József Loránt Gyula 174, Lukács György 141, Madách Imre 85, Magántisztviselők és Kereskedő Ifjak egyesülete 175-9, 188, Magyar Fiesole 126, Magyar Művészet 136, magyar nóta l.: zene Magyar Országos Eszperantó Egyesület Hódmezővásárhelyi Csoportja l.: eszperantó Magyar Tudományos Akadémia 102, Magyarság l.: plágium Magyar-Szovjet Művelődési Társaság 146, Makó Imre 290, Mária Valéria utcai állami iskola 213, mecénás l.: Szél Ferenc mestervizsga 241 mezővazdasági főiskola 115, Mihály Ida, F. l: Tornyai levelek Misán István 194-5, Mokcsay

Zoltán 214, Moldvay Győző [(daki)], [(m.gy)] 125, 261, 292, 294, MSZMP Galyasiról l.: az 1956 évi forradalom MSZMT l.: Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Munkásotthon 79, 240, 242, munkaszolgálat l.: internálás múzeum 130, 134, 147, 264-5, 267, 291, 300, 312, műtárgyak tájgyűjteménye l.: Petőfi Sándor Művelődési Ház Műveröm 282, 303, 310, 317, művészélet 118, 143, 144, 152, 154, 158, 221, 260, 262, 269, 275, 292, Nagy Bercsényi Miklós (Tornyai festménye)149, Nagy Dezső, dr.163, Nagy Gyula 65, Németh László 281, 290, népdal-est l.:zene névmagyarosítás 222, névnapmegváltás 223, New Thimes & Ethiopia News 247, 76 Nyári Tibor l.: Kleinné Kiss Ilona nyilatkozat l.: interjú Nyizsnyay Aranka 218, 219, Ocsovszky László [O.L] 293, Orbán Sándor 73, Orosz László 259, 302, Őszi Tárlat, ~ok 150, 301, 309, 313-5, Pákozdy Ferenc 116, 166, 193, 202, 204, 210, 212, 249, 280, 295, pályázat irodatiszti és írnoki állásra 167,

parasztpiktor l.: Kocsis Pál parasztszocializmus 104, Párizs 12, 13,69,173, Párizsi Magyar Újság l.: plágium Péczely Attila79, péksütemény 86, Péter László 304-5, Petőfi kultúrház l.: Petőfi Sándor Művelődési Ház Petőfi Sándor Művelődési Ház. 263, plágium 192, Pogány Ö. Gábor 275, politikai reakció 97, Puszták Népe 123, 258-9, 285, 302, Rádió Unió 164, Rádióbarátok Egyesülete 171, rádiózás 66, riport l. interjú Schwarcz Jenő 8, Simándi Béla 79, Simonka György [(S)] 147, Singer István 194-6, Sipka Sándor 276, Soós István, dr. 163, Sostarics Lajos92, Sterbetz István 291, Sütő Antal 94, 250, Sütőiparosok Egyesülete 183, 184, Sütőiparosok Sportegylete 169, Szabadművelődési Telep 119, Szabó Endre 266, Szabó Éva 58, 297, 300, Szabó János 269, Szabó Magda 132, Szabolcsi Miklós 303, szakszervezeti képkiállítás l.: Magyar Fiesole Szalay József 244, Szathmáry Tihamér 204, 207, 209, 77 Székely János 292, Szél

Ferenc 309, szellemi reakció 97 Szentgyörgyi Albert 102, Szigeti János 282, 316, Szikra Könyvkiadó 141, SZIM l.: Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom színházi koncesszió 110, színházi válság 131, Szinnyei-Merse Pál Társaság 136, Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom 257, Szociáldemokrata Párt 98, szocializmus 104, 106, szociológia 105, Szombathelyi Szabadművelődési Tanács 137, Szöllős Károly 63, Takács Ferenc 99, 133, 230, 311, Takács Hajnalka [T.H] 309, Tanyai Írások 79, Tisza Szálló 170, Tiszti Klub 266, Torna- és Vívóegylet 165, Tornyai János 26, 83, 124, 144, 149-51, 159, 208-9, 233, 235-6, Tornyai János hagyatéka 121, 233, 274, Tornyai János Múzeum l.: múzeum Tornyai levelek 272, Tornyai Társaság 79, 87, 91-2, 107, 119, 122, 128, 133, 135, 204, 207-8, 210, 215, 21721, 224, 226-36, 240, 243-5, 248-9, 283-4, Tornyai-jubileumi ünnepségek 155, 207, 209, Tóth Sándor 268, Tverdota György 310, Új magyar művészet – kiállítás 144,

Újságírók, Írók, Művészek Szabad Szakszervezete 255, utcanév l.: Fűzfa utca Vajda János Társaság 70, Vargáné Czeglédi Éva 317, Vásárhelyi Diákszövetség 163, Vén Emil 68, 74, 79, 81-2, 206, Vidám [Vásárhelyi] Ifjúság 239, Vöröss István 90, 125, 224, 239, Wéber Józsa 251, Weiner Tibor 77, Weisz László 216, zene 71, 162, 240, 215, 217, 242, Zeneakadémia 70, zenei munkaterv 84, 78