Oktatás | Könyvtári ismeretek » Fülöpné Rákos Éva - Adalékok a pusztakutasi olvasóegylet életéhez

SZEGEDI EGYETEM JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI TANSZÉK ADALÉKOK A PUSZTAKUTASI OLVASÓEGYLET ÉLETÉHEZ -SZAKDOLGOZAT- Konzulens: Dr. Hajdu Géza könyvtártudományi tanszék Készítette: Fülöpné Rákos Éva könyvtárasszisztens könyvtár-szak, levelező tag. Hódmezővásárhely 2000. 2 TARTALOMJEGYZÉK A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA 3. p A PUSZTAKUTASI OLVASÓEGYLET Földrajzi behatárolása 4.p Létrejöttének körülményei 5.p A HAGYATÉK RÉSZEI Iratok I-XV 9.p Tagnyilvántartó ív és lapok XVI-XVIII 35.p Regiszteres füzet XIX. 41.p Az olvasóegylet életének folytatása a dokumentumokkal nem regisztrált időszakban 44.p GREGUS MÁTÉ 48.p ÖSSZEGZÉS 53.p FELHASZNÁLT IRODALOM 54.p MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 55.p 3 „ A könyvek olvasásából azt nyerheti az ember, hogy soha nem találhatja az embert ismeretlen szerencsétlenség, akinek immár mását nem olvasta volna és nem tébolyodik meg

annyira, mint az, kinek elméjében soha az nem volt, hanem szokatlan hozzá és készületlen.” (Zrínyi Miklós) A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Molnár Gyula, a Pusztakutasi Olvasóegylet egykori jegyzője Kőszegfalvi Ferencnek, a Németh László Városi Könyvtár helytörténészének, kollégámnak adományozta a tulajdonában lévő egyleti iratokat, jegyzőkönyveket. Tőle került a könyvtár állományába azután ez a hagyaték. Most, hogy témát kerestem szakdolgozatom írásához, elhatároztam, hogy megismerkedem jegyzőkönyveket, az olvasóköri megpróbálom élettel úgy, rekonstruálni hogy az elolvasgatom egylet a munkáját jegyzőkönyveik, korabeli periodikák, valamint egyéb helyeken fellelhető dokumentumok alapján. Az iratok közgyűlési jegyzőkönyveket, választmányi gyűléseket dokumentálnak, valamint névsorokat tartalmaznak az 1931-37-es, és az 1947-48-as évekből. Vizsgálódásom főként ezekre az évekre irányul Hajdu Géza

Vásárhelyi egyletek és könyvtárak 1827-1944 c. művét olvasva bizony megcsappant az önbizalmam, hiszen a gazdag forrásanyag összegyűjtése, rendszerezése, a kellő irodalmi hivatkozások, táblázatok, fényképek, statisztikák, riportok stb. olyan aprólékos, gondos munkát kívántak, amelyhez bizonyára nem volt elég 2-3 hónap. Gyakorlatom nem lévén az ilyen irányú feltárásban, dolgozatom próbálkozás kíván lenni arra, hogy megvilágítsam a Pusztakutasi Olvasóegylet életének egy szeletét, kidomborítva Gregus Máté szervező munkáját, életét. 4 Úgy gondolom, hogy az ilyen "előkerült dokumentumokat" valahogy úgy kell kezelnünk, mint a régésznek a feltárt csontokat, cserepeket. Vagyis, a meglévő ismereteinkhez odailleszteni az újonnan feltárt hagyatékot - hiszen ha beilleszthető, akkor akár hiteles is lehet. Azután az idő síkjában kell elhelyezni a feltárt dolgokat, azok korát, mikor készíthették, mire

használták. Az olvasókörökkel foglalkozó irodalmat tanulmányozva - s összevetve azokat a munkám tárgyát képező hagyatékkal - találtam ilyen illeszkedési pontokat. Az általam feltárandó iratok java része datálva van, tehát nem kell vizsgálgatni az anyag korát - de mindenképpen össze kell hasonlítani eddigi ismereteinkkel. A PUSZTAKUTASI OLVASÓEGYLET Földrajzi behatárolása Első lépésként megkerestem korabeli térképen, hogy merre fekszik Pusztakutas. Az említett könyv mellékletét képező térképen láttam, hogy területe a mai Székkutason található, északon Sóstófark, ill. Sóstóparti halom, keleten Fecskés, Csárpatelek, délen Mózeshalom, Sásosbogárzó, délnyugaton Mátyáshalom, Kútvölgy, nyugaton Sóshalom, Vereskutas, Szőrhát, Vöröshalom határolja. "A Puszta a kiosztás előtt a vásárhelyi közbirtokosság járása, legelője volt. Minden tanyai föld után pusztarész, legelőrész is járt. Ezt az

oszthatatlan legelőjárandóságot szabadon adhatták, vehették. A Vásárhelyi-pusztát az 1850-es évek elején osztották ki a vásárhelyi lakosok között. A kiosztás után egy ideig állt még a Puszta, feltörése különösen eleinte lassan haladt, de hamarosan megkezdték a tanyák építését is. A kimért legelőrész tulajdonosainak egy része továbbra is a vásárhelyi határ Tanya nevű részén fekvő tanyáján lakott. A vásárhelyi határ három részre oszlott: Gorzsa, 5 Tanya és Puszta. A Puszta mellett a tanya terült el, míg a Gorzsa a Pusztától messzebb esett. E három nagy egységen belül sok kisebb határrésznek van külön – sokszor jellegzetes – neve.” 1 „Valamikor évszázadok előtt falu volt, mert régi krónikák előbb említik, mint magát vásárhelyt, az anyavárost. Temploma a vasúttól északra eső halom tetején állt s a törökök égették fel. A falujelleget Greguss Máté harcolta ki olvasókörével s alig 20-25

év alatt virágzó tanyatömörüléssé lett a régi szállás, életre híva évszázados romok felett az új életet.2 Létrejöttének körülményei Miután tudjuk, hogy hol található, valamint hogy mit jelent a Puszta, lássuk, mikorra teszik az olvasókör megalakulását, valamint hogy mi tette szükségessé, mi hívta életre működését. „A Pusztán élő emberek kulturális élete az olvasókörökben zajlott. Az iskolákon kívül a körök elégítették ki a tanyavilág lakosságának szellemi szükségletét. a vásárhelyi Pusztán 14 olvasókör működött Pusztakutasi Olvasókör (1892), . az olvasókörök hivatalos neve legtöbbször eltér a nép által használt elnevezéstől. A mindennapi életben olvasókör, kör elnevezés járta. Legtöbb kör az iskola mellé épült. Ez természetes is, hiszen a két kulturális intézmény kiegészítette egymást. Legtöbb helyen a pusztai tanító szívesen és eredményesen vett részt a kör életében,

sok esetben a vezetésében is. Az olvasókörök legtöbbször könnyebben megközelíthető helyen: főbb útvonal, közlekedési csomópont stb. mellett, vagy annak közelében épültek A régebbi körök egy része szélmalmok mellé épültek. Ilyenek voltak: a Pusztakutasi Olvasókör. Néhány kör helyét több szerencsés tényező határozta meg. előnyösebb helyzete volt a Pusztakutasi Olvasókörnek, amelyet Szabó-malmi körnek is 1 2 Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi Pusztán. Békéscsaba, 1975 47p Fejérváry József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929 88p 6 hívtak. A szélmalom közelében épült, közel volt az országúthoz és a vasúti megállóhoz. Ráadásul a malom szomszédságában bognár- és kovácsműhely is működött. Sőt a malom melletti lakóház egyik szobájában vegyeskereskedés is nyílt.”3 Hogy mi hívta életre? Az, hogy az egylet megalapítása előtt a Puszta lakóinak a Kutasi

csárda volt a találkozóhelye. A csárda nemcsak folyékony nedűjével vonzotta a környék lakosságát, hanem az újabb hírek utáni szomj oltásának lehetőségével is. A csárda a Kutasi út mellett állt, az út pedig a legforgalmasabb országút volt, amely az Alföldön keresztül vezetett, utazók, vándorlók, kereskedők, akár kocsin, akár gyalog utaztak, a vasút létrejötte előtt mindig betértek a csárdába, ahol is a hírek gazdát cserélhettek. A frissebb hírek innen terjedtek el aztán a pusztába. A vasút bevezetésével csökkent a csárda híradó jelentősége, hiszen már nem utaztak a kereskedők lovas kocsin, mert a vasúti szállítás olcsóbb lett. Így a csárda csak a pusztaiak találkozóhelye lett, de olvasóegylet megalakítására ez az épület mégsem felelt meg. Az emberek, a Pusztán élő emberek pedig vágytak arra, hogy kiszakadjanak néha a mindennapok dolgos hétköznapjaiból, a város messze volt, s találkozóhelyet szerveztek

maguk számára. A Pusztakutasi Olvasóegylet létrehozásában döntő szerepe volt Gregus Máténak, aki így ír az egylet megalakulásáról és céljáról: „. a sámsoni vasúti állomás kicsi várótermében Gyarmati Mihály akkori elöljáró engedelmével gyűlést tartottunk, és határozatilag kimondtuk, hogy Pusztakutasi Olvasó Egylet címen egyletet alakítunk, és ez meg is történt 1890. év december 20.-án Ideiglenes elnöknek meg lett választva Karasz Béla, ideiglenes jegyzőnek pedig ifj. Gregus Máté, amiről az alapszabály tanuskodik Alapító tagok voltak C. Nagy Imre, Lénárt Bálint, Tápai Imre, Kiss Imre, Kotormán Lajos, Kotormán István, Kotormán Bálint, Molnár János, Vörös 3 Nagy Gyula: i.m 381p 7 Sándor, Karasz József, Rostás János, Cs. Hódi János, Gombos Sándor, Tornyai Pál, Deák Pál, Elek Imre, Rostán Flórián, Lázár Sándor, Hegedűs Pál, Dóda Máté, Dóda Ferenc, Szabó Sándor, Szabó Mihály, Szabó Ferenc,

Tóth Sándor, Kovács Imre és Gyarmati Mihály, M.ÁV elöljáró, aki az egylet alapszabályát is megírta tiszteletből. Az egyletnek helyet adott Szabó Sándor, az akkori szélmalom-tulajdonos: a malom egyik kis szobáját engedte át évi 15 pengő bérért. Ott tartottuk a megbeszéléseket és gyűléseket Egyletünk vezetősége a pusztai nép helyzetének javítása és Kutasnak mint központnak a fejlesztése mellett az ifjúság neveléséről és szakoktatásáról is gondoskodott nemcsak jó ifjúsági könyvek és újságok beszerzésével és olvasása által, hanem azáltal is, hogy minden vásár- és ünnepnap szórakoztató és tanulságos délutánt rendeztünk . Hanem azután minden ünnep- és vasárnap délután, úgyszintén csütörtökön délután is, ha szorgos dolgunk nem volt, összejöttünk az egyletben, mert ti. Vásárhelyen már abban az időben két hírlap jelent meg.” 4 Érdekes ellentmondás, hogy Gregus Máté kétféle dátumra emlékszik

a megalapítás évével kapcsolatban: „Itt, Kutas környékén a Pusztakutasi Olvasó Egyletet 1893-as évben alakítottuk meg.”5 „Pusztakutasi Olvasóegylet alapítási éve 1892. Címe: Puszta 903 majd címváltozatok: Puszta 893/c, Puszta 892. 6 „Pusztakutasi Olvasóegylet. Alapítási ideje 1892 dec 20 Elnöke Dr Ivánka Zoltán. A meginduláskor minden kör, a nevének megfelelően olvasásra valókat, így ha mód volt rá, a napi sajtót, ha nem, úgy hetilapokat, képes és ismeretterjesztő iratokat, füzeteket, azonkívül szépirodalmi könyveket szerzett be.”7 4 Gregus Máté: A Pusztakutasi Olvasó Egylet és Vásárhelykutas, mint tanyakörzetnek a története. = Bakk Takács Sára: Hazulról haza. Székelyudvarhely, 1997 62-63, 68p 5 Uo. 59p 6 Hajdú Géza: Vásárhelyi egyetek és könyvtárak 1827-1944. 227p 7 Simonffy Ferenc: Adatok Székkutas jelenéből és múltjából. Székkutas, 1971 59p 8 Gregus Mátéról írva a Vásárhelyi Tükör 1991.

április 12-i számában K F aláírással a következő dátum olvasható az alapítási évre vonatkozóan: „1893-ban megalapította a pusztakutasi olvasókört.”8 Megint más helyen az alapítási évre vonatkozóan szintén Gregus Mátéra utalva: „. 1893-ban már az ő kezdeményezésére alakult meg az újabb kör, a Pusztakutasi Olvasóegylet, amelynek rögtön a jegyzője lett, később pedig az elnöke.”9 Hogy tovább színesítsem az alapítási év körüli nézeteket: „Álma volt [Gregus Mátéról van szó], hogy Kutast újra faluvá és virágzó tanyatömörüléssé tegye. Ehhez működési tere az olvasókör volt 1890-ben alakult itt az első egylet, a Karasz Béla tanyáján Gombos József elnöklete alatt. Ezt Karancsi Dániel elvitte a Gyömrő-féle sutuhoz. Akkor, a Greguss Máté kezdeményezésére, alakult meg 1893-ban a másik kör, a Pusztakutasi Olvasóegylet, első elnöke Karasz Béla s jegyzője Greguss Máté lett. Először ez a

váróteremben tartotta székhelyét, mely célra azt Gyarmati Mihály főnök készséggel engedte át. Később a Szabó szélmalomba vitték, hol ma is fennáll és virágzik, 30 év óta a Greguss Máté elnöklete alatt.”10 Más helyen a következőt olvastam: „A Pusztakutasi Olvasóegylet székháza 1885-ben épült a Szabó szélmalom mellett, az állomástól északkeletre levő dűlőút mellett, Atyám szervezésében és akaratából.”11 Nos, itt nem az olvasóegylet alapításáról van szó, hanem a székházáról, amit szerintem még 1885-ben az építkezéskor nem lehetett tudni, hogy az székház lesz, hiszen még nem volt meg az olvasóegylet. 8 [Kőszegfalvi Ferenc] K. F: Védett utcanevek Személynevek: Gregus Máté = Vásárhelyi Tükör, 1991 ápr. 12 9 Szenti Tibor: Id. Gregus Máté az úttörő Kézirat, Hmv 1973 (NLVK) 5p 10 Fejérváry József: i.m 89p 11 B. Takács Sára: im 13p 9 Akár 1892, akár 1893, a hónap biztosan december, a napja

pedig 20. Nem tárgya dolgozatomnak az alapítási év kiderítése, nézzük meg inkább, milyen iratokat tartalmaz Molnár Gyula adománya. A HAGYATÉK RÉSZEI Iratok I-XV A Pusztakutasi Olvasó Egylet iratait áttanulmányozva sajnos könyv, vagy folyóirat-leltárt nem találtam. Ez nem lehet véletlen, hiszen Molnár Gyula jegyző volt az olvasóegyletben, nem pedig könyvtáros. Meg kell jegyeznem, hogy a jegyzőkönyvek, névsorok elolvasása is nagy feladat volt, pedig gyakorlott kéziratolvasó vagyok. Voltak szavak, amelyek negyed órát is igénybe vettek, mire megfejtettem értelmüket. Maradtak viszont olyan szavak is, amelyek megfejthetetlenek maradtak, ott „[?]” vagy „(?)” szerepel a szavak mellett, vagy helyett. Ezt a nehézséget elkerülendő, szöveghűen lemásoltam az iratokat, hogy elemzésük során – második és harmadik meg többedik olvasáskor – ne kelljen újra eltöprengenem az egyszer már megfejtett szavakon. Ezek a másolatok dolgozatom

függelékét képezik, időrendben, I-XV. számmal ellátva A XVIXIX sorszámokat a tárgyalással egy időben közlöm Érzésem szerint az igazi kutató megpróbálja azonosítani a dokumentumokat, hiteles helyeket keresve azokon, meggyőződik róla, hogy az irat – ha már bélyegzőt nem találunk rajta – valóban akkor készült-e, amikorra az írásos dátum datálja, vegyészek vizsgálhatnák a papírt, a tintát, a ceruza anyagát, a grafitszemcséket, hogy teljes bizonyossággal állíthassa az iratok eredetiségét. 10 Nekem ilyen eszközök nem állnak rendelkezésemre, inkább csak érzem, hogy valódiak ezek a dokumentumok, s hogy hihetünk a bennük megfogalmazott törekvések valódiságában. I. 193. szeptember 20 Rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve. Egy A/4-es papírlapnál 4 cm-rel hosszabb, megsárgult lapon kétoldalas jegyzőkönyv, ceruzával írott. Itt érdekes események derülnek ki a kör életéről: 36 résztvevővel tartották a

rendkívüli közgyűlést, ahol az elnök dr. Ivánka Zoltán 5 hónapos működésről számol be, s tudomására hozza a jelenlévőknek azt a tényt, hogy a földművelésügyi miniszter úr újabb 4000 pengőt adományozott – s felolvasta a miniszter levelét. Kár, hogy a levél, itt, az iratok közt nincs meg. Megtudhatnánk belőle, hogy milyen feltételekkel kapta az egylet a pénzt. Itt egy illeszkedési pont: Hajdu Géza a következőképpen ír a pénzadományról: „Állami, városi támogatást készpénzben paraszt- és 48-as kör kapott néhány (pl. Aranyadhalmon, Mátyáshalmon), a munkások körei csak elvétve (pl. a Munkásotthon). A hatósági gondoskodás egyébként inkább könyvtárgyarapításra, illetve letétbehelyezésre és ritkán építési segélyre szorítkozott. Ez utóbbi az első világháború utáni korszakban fordult elő, a már említett faluszövetségi népházakció során. A Székkutason (korabeli nevén Vásárhelykutason)

épült népházon vagy gazdasági népházon kívül, melyben a Pusztakutasi Olvasó Egylet székelt, nem tudunk olyanról, amely Vásárhelyen ennek eredményeként létesült volna. A megkötésekkel nem járó építési segélyt sok kör igénybe vette volna, de erre csak kivételesen került sor.”12 A 2. napirendi pont az egyesület módosított alapszabályának ismertetése és elfogadása. Itt is milyen jó volna tudni, hogy mit módosítottak az eredetihez képest, hiszen akkor az eredetit is lehetne rekonstruálni. 11 A 3. napirendi pontban Szabó Gyula Népház elnök lemondó levelét olvasták fel. A 4. napirendi pont a kutasi tejház létesítéséről tájékoztatja a megjelenteket, s kéri a tagokat, hogy egy-egy részvénnyel lépjenek a tejszövetkezetbe. Itt igazolódik a tény, mely szerint a körök és egyletek nem csak művelődési céllal, hanem főként külterületen a gazdasági összefogás, szövetkezés helyszínei is voltak. "A Pusztakutasi

Olvasó Egylet kifejezetten azzal a céllal alakult, hogy a pusztaiak nehéz helyzetén segítsenek. A határrész 20-40 km-re esett a várostól, így lakóinak minden ügyes-bajos dolgukkal messzi utat kellett bejárniuk kocsin, gyalog vagy később vonaton. A tanyaközpont (ma Székkutas község) létrejöttében nagy szerepe volt a körnek és Gregus Máténak, aki 30 évig viselte az elnöki tisztet."13 A 6. napirendi pont egy építészről szól, nyilván valamilyen építkezés folyhatott, amelyhez a körnek kell a fedezetet biztosítania. Lehet, hogy éppen a népház építéséről van szó? 7. pont: az elnök lemond, korelnököt választanak Szabó Sándor személyében. Ezt követően a szüreti bál belépő díját 1 p. 20 fillérben állapítják meg, húsfőző lesz Szabó I.; Mucsi Albert neve is szerepel a listán - de neve mellett üresen maradt a hely. Oláh Mihály borkimérő, Tóth Imre pénztárnok megbízatást kapott a bálra. A dátumban itt sem

szerepel az évszám (tollal!) helyesen, hiányzik egy számjegy az évből: 193 szept. 20 Jegyzőkönyv hitelesítők Gregus Máté és Kiss Imre. Itt utalhatok rá, hogy vannak bizonyos kapcsolódási pontok, amelyek segíthetik a feltáró, kutató munkát - jelen esetben az, hogy tudjuk, a vásárhelyi írótalálkozó 1935. augusztus 25-27 között került megrendezésre 12 13 Hajdu Géza: i.m 32-33p Hajdu Géza: i.m 104 p 12 "A vendégek zöme 1935. augusztus 25-én, vasárnap reggel fél hatkor érkezett a vásárhelykutasi állomásra. Itt Gregus Máté üdvözölte őket, reggelit a tejszövetkezet adott nekik a Népházban." 14 Ebből kikövetkeztethető, hogy mivel a jegyzőkönyv tanúsága szerint még most szervezik a tejház létesítését, minden bizonnyal 1935 előtti az évszám, amely hiányosan szerepel a jegyzőkönyvön. Ez lehet akkor 1930, 31, 32, 33, és még akár 34 is. De 1935 és nagyobb évszám már egészen biztosan nem lehet II. 1931.

augusztus 4 Egy A/4-es papírlapnál 4 cm-rel hosszabb, megsárgult lapon kétoldalas jegyzőkönyv, amely választmányi gyűlésről készült. Itt nincsen felsorolva, hogy kik voltak jelen, azok bizonyára, akik a jegyzőkönyvben, mint felszólalók szerepelnek, valamint „az elnök felkéri Diószegi L. és Kiss Péter tag Urakat” a jegyzőkönyv hitelesítésére, tehát ők is résztvevők voltak. A választmány a „Népház céljaira felvett váltó megóvatolása következtében ideiglenesen felszabadult kamato”kat tárgyalta meg, s megtudhatjuk azt is a jegyzőkönyvből, hogy „sok fizetetlen tétele van a körnek”. Íme egy kép a Népházról 14 Kárász József: A vásárhelyi írótalálkozó. = Juss Vásárhelyi társadalomismereti és kulturális szemle, 1989. szeptember-október, 43 p 13 Érdekes volt számomra, hogy a kör mindvégig anyagi gondokkal küzdött, de az általam tárgyalt időhatár előtt sem volt ez másképp: Gregus Máté a

Vásárhelyi Újság 1927. márc 27-i, vasárnapi számának 1 oldalán többek közt a következőket írja: „Az olvasókörök, melyek a tanyán a kulturát terjesztik, mostoha elbánásban részesülnek. A kiadások fedezésére mulatságokat rendeznek, ezeket azonban annyi és oly sokféle adóval terhelik, hogy eredményt elérni egyáltalán nem lehet”15 Végül egy időben jóval későbbi újságcikkből tudtam meg, hogy miért is volt eladósodva ennyire az olvasóegylet: „Az 1892-ben, tehát 54 évvel ezelőtt alakult Pusztakutasi Olvasóegyesület alkotott magának a hosszú idő kulturális munkája és összefogása gyümölcseként 1928-ban egy székházat, amit az akkori földművelési kormány is támogatott államsegéllyel, de amihez a tagok áldozatkészsége adta meg a lehetőséget, hogy létesüljön, amit bizonyít a tagok vagyonára eszközölt köri adósság-betáblázás, a szegényebb tagok részéről a létesítéshez adott kézi napszám-adomány,

az egész lakosságnak a berendezéshez adott jelentős adományai, a „Hangya” segítsége és minden vásárhelykutasi lakos tiszta, jó szándéka, hogy legyen egy kulturális célokra szánt, arra alkalmas épülete ennek a virágzó tanyaközpontnak.”16 A jegyzőkönyv tanúsága szerint most újra bál tartását határozzák el, hogy anyagi helyzetükön javítsanak, s bevételre tegyenek szert. Megtudjuk még az iratból, hogy a választmányi üléseket ezentúl minden hónap első vasárnapjának délutánján tartják. III. 1931. szeptember 20 Szintén egy A/4-es papírlapnál 4 cm-rel hosszabb, megsárgult lapon egy négyoldalas jegyzőkönyv, kinyitva a papír 34x42 cm. A jegyzőkönyv rendkívüli 15 16 Gregus Máté a tanyai problémákról. = Vásárhelyi Újság, 1927 márc 27 1p Nagy Lajos: Vissza kell adni a kutasi Népházat! = Vásárhelyi Független Újság, 1946. febr 18 2p 14 közgyűlésről készült, végig tollal van írva, a megsárgult lapon a

tinta barna színű. Amikor lemásoltam az iratot, próbáltam ugyanolyan formát adni az iratnak, mint az eredetié, de nálam a bal oldalon kezdődő szöveg, amely általában az Elnök nyilatkozatait tartalmazza, átért a jobb oldalra is, itt, az eredetiben a lap feléig tart, s a felétől jobb felé a hozzászólások, ill. a közgyűlés határozatai Kép a jegyzőkönyv egyik oldaláról: Ennél a jegyzőkönyvnél szintén hiányzik a jelenlévők névsora, csak a szövegből lehet következtetni, hogy kik azok, akik ténylegesen jelen voltak. Említ a jegyzőkönyv egy csomó nevet, akik bizonyára tagjai voltak a körnek, 15 hiszen az egylet adósságának fedezéséhez is hozzájárultak részben készpénzben, részben váltó alakjában. Beszámol a jegyzőkönyv arról, hogy Mayer János földmívelésügyi miniszter, dr. Temesváry Imre kincstári főtanácsos és dr Mokcsay Zoltán főispán urak támogatásával a kör újabb 4000 pengő államsegélyt

kapott, megfelelő kötelezettségek mellett. Kár, hogy nem tudjuk meg a jegyzőkönyvből, hogy melyek ezek. Szó van a jegyzőkönyvben arról is, hogy az elnök felolvassa az 1921. évi választmányi ülésen már tárgyalt módosított alapszabály tervezetet. Ehhez az alapszabályhoz Kotormán Imre, Karasz Péter és Greguss Máté is hozzászólt. Itt kell megjegyeznem, hogy szintén nagy kár, hogy nem sikerült rábukkannom az alapszabályukra sehol sem, itt, a jegyzőkönyvhöz sajnos nincs mellékelve. Megtudhatjuk a jegyzőkönyvből azt is, hogy eddig Szabó Gyula áll. tanító úr volt a Népház elnöke – aki most lemond. A közgyűlés sajnálattal vette ezt tudomásul, „egyben eddigi működéséért köszönetét fejezi ki, és fölkéri, hogy továbbra is munkásságával támogassa a kört”. Dr. Ivánka Zoltán elnök is kérte, hogy személyét mentsék fel az elnökségtől, ám a jegyzőkönyv végén kiderül, hogy a lemondását visszavonta. IV. 1931.

október 4 A dokumentum mérete, mint előző, A/4-es papírlapnál hosszabb, megsárgult, előre, nyomdai úton vonalazott négyoldalas papír 34x42 cm-es. Tartalma névsor, amely egy közös, vacsorával egybekötött rendezvény költségvetését, vagy inkább végelszámolását is tartalmazza. Előbb a nevek vannak felsorolva, mellette szerepel az, hogy az illető hány személlyel jön, s a végén az összesítés szerint 257 fő a részt venni szándékozók száma. Külön ki van emelve, hogy Oláh Mihály 1 pengőt befizetett paprikásra. A számoszlop tanulmányozásakor látható, hogy az összes bevétel 329,32 pengő. 16 I. bíró az egyik helyen 15,39, a másik helyen 15,93 Lehet, hogy ez csak elírás, minden esetre nem vették észre, hogy nem egyformán írták a számokat. Sokáig nem derült ki számomra, hogy mit takar az I. bíró és a II bíró elnevezés Mivel szőlőfürt 60, koszorú 11,40 is szerepel a számoszlopban, nagy a valószínűsége annak,

hogy szüreti bálról van szó. Hogyan zajlott ez a Pusztán? Megtudhatjuk Nagy Gyula könyvéből: „Minden bál alkalmával a nagytermet feldíszítették: élő virággal, télen színes papírszalaggal, papírvirággal, és legszebb volt a terem a szüreti bál alkalmával. A rendezvények közül ez volt a legszínesebb s ez hozott legtöbb pénzt a „konyhára”. A bál beálltakor a bíró vezette be a táncterembe a csőszöket. Szőlőfürtöket s becsomagolva különféle tárgyakat (vöröshagymát, sárgarépát, krumplit, krampuszt stb.) kötöttek fel A csőszpárok egyet kerültek muzsikaszó mellett, majd a vendégek között szanaszét helyezkedtek el. A csőszökre az öregbíró ügyelt, a terem közepén egy asztal mellett ült. A szűrben ülő öregbírónak ragasztott bajusza, szakálla volt s egy nagy tajtékpipa csüngött a szájából. Kezében csettegtető volt, azzal figyelmeztette a csőszöket, ha lopták a szőlőt. A bíró előtti asztalon feküdt

a szőlőkoszorú, melyet 5 kg szőlőből fontak, állítottak össze. A terem négy sarkában egy-egy ítélőbíró ült Amikor az öregbíró elkiáltotta magát: „Szabad a lopás!” elkezdődött a mulatság, a szőlőlopás. A vendégek úgy igyekeztek lopni, hogy a csőszök meg ne fogják őket. Ha a csősz elnézte a lopást, akkor őt büntették meg. Minden bíróhoz 3-3 csősz tartozott A megfogott tolvajt a csősz a saját bírójához vitte. A lopott fürtöt vagy tárgyat a tolvaj a kezében tartotta. A bíró felírta a tolvaj nevét és a büntetést, mert a végén a pénztárossal elszámolt. „Borzasztó sok pénzt összeszedtek!” – vélekedtek a bálozók. Az a csősz, aki a legtöbb tolvajt fogta, ajándékot kapott Volt olyan tolvaj, aki a lopott szőlőt az ülők közé dobta. A lopás éjfélig tartott Azután elárverezték a koszorút, amely sokszor egy óráig is eltartott. Dicsőség volt megszerezni.”17 17 Nagy Gyula i.m: 393 p 17 Ha

ilyen szüreti bál elszámolását látjuk a listánkon, akkor már mindjárt értelmet nyer a virág, a szőlő, és a bíró után írott szám is. A neveket tanulmányozva megtudhatjuk, hogy mely nevek voltak gyakoriak abban az időben Kutason. Bizonyára nem csak a Pusztakutasi Olvasóegylet tagjai vettek részt ezen a társas vacsorán, vagy szüreti bálon, hanem szomszédok, ismerősök, családtagok is. V. 1932. szeptember 11 Egy 42 x 22 cm-es erős, durva, megsárgult papírra írott jegyzőkönyv, mely választmányi ülésről készült. Fel vannak sorolva a résztvevők „Elnök jelenti, hogy a kör váltója szept. 1-én lejárt, mivel a kör pénztárába egy fillér nincs, elnök a saját pénzéből rendezte a kör váltóját.” Ez igazán nemes cselekedetre vall, bizonyítja, hogy jó elnöke az egyletnek, hiszen magáénak érzi az egylet baját-gondját. „Az elnök személye a városházán sokat nyomott a latban. Ha a kör nevében lépett fel, másképpen

beszéltek vele. A jó elnök a társai ügyét magáévá tette, törődött a tagsággal. az elnöknek ügyesnek, talpraesettnek kellett lenni Nem tehetett kivételt senkivel sem. Elvárták, hogy barátságos legyen mindenkivel szemben. Kedvében kellett járni a tagságnak A népszerű elnök társasvacsora alkalmával – a legszegényebbekkel is – váltott néhány barátságos szót. Udvari József szerint rangot jelentett a Pusztán, ha valaki vezetőségi tag, vagy elnök volt. Sokan pályáztak rá A ranglétra első foka volt az elnöki szék”18 Ezt követően kiderül, hogy a szolga írásban beadta lemondását – amit tudomásul vettek a résztvevők. Az viszont nem derül ki, hogy mi volt a neve a szolgának. 18 Nagy Gyula: i.m: 385 p 18 Még egy furcsaság: A szüreti táncmulatság időpontját szeptember 9-re határozza a választmány! Mindezt szeptember 11-én! Nagy a valószínűsége annak, hogy október 9-ét akart írni a jegyző, de a keze még nem

„programozódott” át a következő hónapra. A jegyzőkönyvet Rostás József és Molnár János írták alá – bár meg kell jegyeznem, hogy a kézírás egyezik mindkét esetben a jegyzőkönyv többi részén található írásmóddal. VI. 1933. január 5 E jegyzőkönyv mérete kisebb, mint az előző, itt az A/4-es papírlapnál 4 cm-rel hosszabb, megsárgult lapon egy kétoldalas jegyzőkönyv, amely nincs lezárva, tehát elképzelhető, hogy tovább is tartott a szöveg, de az idők folyamán ez elkallódott mellőle. Nincs odaírva például, hogy több téma nem lévén, az elnök az ülést bezárja, nincs dátumozva alul, s aláírva sem. Így tehát egy választmányi gyűlés jegyzőkönyvének részletét vehetjük kézbe, s ez az egyetlen olyan jegyzőkönyv, ahol a jelenlévő urak úgy vannak felsorolva, hogy szerepel nevük mellett a tisztségük is: dr. Ivánka Zoltán elnök ezt eddig is tudtuk, Kotormán Imre alelnök Molnár Gyula jegyző /Tőle

származik, az ő jóvoltából került a Németh László Városi Könyvtárba a dolgozatom tárgyát képező összes irat./ Faragó Mihály gondnok Rostás József ellenőr N. Tóth Imre pénztárnok Kiss István könyvtárnok Dobsa Péter választmányi tag 19 Szabó Sándor választmányi tag Molnár János választmányi tag Olasz Máté választmányi tag Diószegi Lajos választmányi tag urak. Megtudhatjuk, hogy a Népházat bál tartására adták bérbe a Hangya Szövetkezetnek. Hogy mi a Hangya Szövetkezet? „A Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1903 május 8-án tartotta alakuló gyűlését. A környező falvak és városok csatlakozó kisgazdáival együtt már ekkor 400 tagot számlált. Az első évben boltot és vendéglőt nyitottak Kutason. A szövetkezet a legfontosabb közszükségleti cikkeken kívül szép- és szakirodalmi műveket, de mezőgazdasági kisgépeket is árult; fatelepet létesítettek, ahol meszet, szenet,

cementet is tartottak.” 19 A Hangya Szövetkezet volt tehát az a településen, amely megkönnyítette a pusztaiak életét, nem kellett mindenért a városba szaladgálni, se Vásárhelyre, se Orosházára. Az összes iratot átnézve, ez az egyetlen, amelyben legalább egy periodikáról szó van, éspedig a „Polgármester Úr felhívja a kör figyelmét a Nemzeti Figyelő című, hétfőn megjelenő lapra”. Ezt követően teaestély tartását határozták el január 15-re. Itt olvashatunk arról, hogy az egylet jövedelmeinek fokozása céljából állandó színpad létesítését határozták el. Megtudhatjuk a jegyzőkönyvből, hogy a Pósahalmi Ifjúsági Egylet már több évben elkérte a régi padokat s színfalat a körtől, s most felvetődött, hogy amennyiben az egylet 70 pengőt ad érte, úgy a kör adja el neki. Mint írtam, a jegyzőkönyv valószínűleg még folytatódott, de számunkra itt vége szakad. 19 Szenti Tibor: i.m: 16p 20 VII. 1933.

február 26 Egy A/4-es papírlapnál 4 cm-rel hosszabb, megsárgult lapon egy oldalas jegyzőkönyv Molnár Gyula jegyző „ceruzájából”. A jelenlévők felsorolása után (itt nincs a nevek mellé írva a tisztség) – az elnök üdvözli a megjelenteket, a gyűlést megnyitja, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Szabó Sándor és Dobsa Péter urakat. A gyűlés, amint az a jegyzőkönyvből kiderül, egy teaestély tartása végett jött össze, amelyet 1933. március 5 helyett február 28-ra akarnak áttenni a nagyböjt miatt. Kicsit furcsa, hogy lentebb a március hóban tartott köri napon 12 pengő, az elárverezett tárgyakból pedig 14 pengő folyt be a kör pénztárába, hiszen, ha még februárnál tartanak, nem folyhatott be az összeg márciusban, vagy legalábbis nem ebben az évben. De itt egyezik az év Így érdekes a dolog! Lehet, hogy a jegyzőkönyv később készült? Szó van még egy „szokásos márc. 15-i bankettről is, ahol húsfőzés is

lesz, s a részvételi díj személyenként 80 fillér, s fejenként ¾ kg húst számolnak. Hogy milyen húsból főznek, az nem derül ki. Az oldal alján: A gyűlés véget ért. 1933 II/26 Molnár Gyula jegyző aláírásával. VIII. 1933. május 7 Szintén egy A/4-es papírlapnál 4 cm-rel hosszabb, megsárgult dupla lapon választmányi gyűlés jegyzőkönyvét láthatjuk, amely 4 oldalas, ceruzával írott. A jelenlévők fel vannak sorolva Itt már azt is megjegyezték, hogy a gyűlés tartására engedélyt kért a rendőrkapitányságtól az elnök. Ekkortól tehát szigorodott az állami szervek ellenőrzése, csak engedély megadása után tarthatták rendezvényeiket. 21 Megtudhatjuk, hogy termüket a Stefánia Szövetség akarja bérbe venni, ahol is az italmérési engedély alapján az egylet fogja szolgáltatni az italt, s a tiszta jövedelemből 50 %-ot a kör kap. Tudomást szerezhetünk bizonyos evőeszköz készletekről, melyeket a Hangya Szövetkezettől

vett át a kör. Kiderül, hogy „a falu Szövetséghez a hátralékos tagdíjjak dolgában levelet intézett” az elnök – „s felhozva körünk súlyos anyagi helyzetét, sikerült elérnie azt, hogy 3 évi tagdíjat, vagyis 45 pengőt elengedtek körünknek azzal a feltétellel, ha az 1933 évi tagdíj fejében 15 pengőt megfizet. Választmány örömmel vette tudomásul a faluszövetség nemes cselekedetét, s felkérte elnököt, hogy levélileg mondjon érte köszönetet.” Láthatjuk a jegyzőkönyvből, hogy az olvasókör épületénél a folyosó végeit zárt ajtóval akarják lezárni, tehát építkeznek is. A gyűlésen megtárgyalták május utolsó vasárnapját, a hősök emlékünnepét, ahol a temetőben levő Hősök emlékoszlopára élővirág-koszorút fognak helyezni, s a hősök emlékének akképpen hódoljon a kör – kérte az elnök, hogy tagjai vegyenek részt a templomi istentiszteleten. Itt olvashatunk arról is, hogy dr. Simon József

tanácsnok urat felkérték a gazdákat annyira érdeklő adózásról szóló előadás megtartására Elnök kérte a tagokat, hogy ezen az előadáson minél többen vegyenek részt, hogy a közgyűlés által kimondott 50 filléreket a kör váltójának javára beadhassa. Tavaszi bálat terveztek május hó 21-re, belépti díjul 80 fillért állapítottak meg. „Kotormán Imre indítványozta, hogy a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egylet tisztujjító közgyűlése előtt körünk keresse meg a szomszédos társkörök Elnökségét is, hogy támogassuk Körünk azon óhaját, hogy a gazdasági Egylet egyik alelnöki székébe pusztai gazdálkodót, Korom Péter gazdatársunkat ültesse be, és ezen óhaját körünknek a Gazdasági Egylet Választmányával is tudassa.” Érdemes tudni a Gazdasági Egyesületről, hogy Hódmezővásárhelyen 1879-ben alakult, vezetősége a legvagyonosabb gazdák közül került ki. Célja volt 22 a paraszti gazdálkodás

modernizálása, melyet tanfolyamok, előadások megtartásával, szervezésével kívánt elérni. Fontos kihangsúlyozni még gazdasági szerepét, hiszen elsősorban éppen érdekvédelmi céllal alakultak, s a parasztköröket a Gazdasági Egyesület, majd a Faluszövetség éppen gazdasági kedvezményekkel kecsegtetve próbálta hatáskörébe vonni. Gregus Máté, kinek életéről szintén írok dolgozatomban, a vásárhelyi Gazdasági Egyesület alelnöke volt egy ideig. IX. 1935. április 29 Az első a felsorolt levelek és jegyzőkönyvek közül, ahol már láthatjuk a kör bélyegzőlenyomatát is. Meghívó, amely egy A/4-es papírlapnál 4 cm-rel hosszabb, megsárgult, vonalas lapon két oldalon sorolja fel a választmányi gyűlésre hívott tagok nevét, az első oldalon 21 fő, a második oldalon 22-26 sorszám alatt, tehát 5 fő. A meghívó tollal íródott, dr. Ivánka Zoltán írta alá, és itt látható az olvasóegylet pecsétje: egy ovális alakban

felül a felirat PUSZTAKUTASI középen kisebb betűvel PECSÉTJE, legalul OLVASÓEGYLET, melynek mérete megegyezik a PUSZTAKUTASI felirattal. 23 Elképzelhető, hogy ezen a május 5-én szó esett az írótalálkozóról, de jegyzőkönyve nem volt a hagyatékban. A következő dokumentum dátuma 1935 november 10, ott szintén nem esik szó a találkozóról. 24 Pedig nem mindennapi élmény lehetett ez a találkozó sem a tanyasiaknak, sem pedig az íróknak. Bizonyítja ezt számtalan visszaemlékezés, beszámoló: Grezsa Ferenc-Sipka Sándor: Hódmezővásárhely az irodalomban, Móricz Zsigmond: Bolondkocsi, pávafarkú traktor, Móricz Zsigmond: Takaros Macelka, Illyés Gyula: Írók a nép között Féja Géza: Látogatás a kacagó embernél Féja Géza: Vásárhelykutas, Nagy Lajos: Találkozás a hódmezővásárhelyi tanyavilággal stb. A résztvevők névsora: Bakó József, Balázs Árpád, Berczeli-Anzelm Károly, Buday György, Dékány András, Féja Géza,

Gesztelyi Nagy László, Illyés Gyula, Kárász József, Katona Jenő, Kertész Dániel, Kiss Károly, Kornfeld Móric, Kovács Imre, Kun Béla, Matolcsy Mátyás, Nagy Lajos, Nevelős Gyula, Nyisztor Zoltán, Oláh György, Ortutay Gyula, Pákozdy Ferenc, Paku Imre, Rovzányi Vilmos, Sértő Kálmán, Simándi Béla, Sinka István, Szabó Pál, Számadó Ernő, Takács Ferenc, Tolnai Gábor, Tomori Vilmos. „A jelenlevők bepillanthattak az itteni parasztság sok gonddal terhelt nehéz életviszonyaiba, kölcsönösen kicserélhették gondolataikat a megoldási lehetőségekre vonatkozóan”20 S hogy tudhattak róla a környék lakói, azt bizonyítja, hogy „A Vásárhelyi Reggeli Újság már július végén elkezdte a közönség tájékoztatását. De nem maradt tétlen a másik két napilap, a Vásárhelyi Friss Újság és a Vásárhelyi Újság sem. Nem túlzás, hogy a helyi sajtó példás szorgalommal és figyelemmel kísérte végig a találkozót.”21 Az ő

emlékeiknek, írásaiknak is köszönhető, hogy a Pusztát megismerhette az ország, s az utókor. 20 Sipka Sándor-Grezsa Ferenc: Hódmezővásárhely az irodalomban (III.) = A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1970. Hódmezővásárhely, 1970 5p 21 Kárász József: A vásárhelyi írótalálkozó. Ld 14 sz lábjegyzet, 43 p 25 Köszönet illeti még ez ügyben a néprajzi kutatókat, kiknek munkája felbecsülhetetlen értékeket mentett meg a pusztulástól, a feledéstől. X. 1935. november 10 Egy A/4-es papírlapnál 4 cm-rel hosszabb, megsárgult lapon kétoldalas jegyzőkönyv választmányi ülésről. Ivánka Zoltán elnök Rostás József pénztáros Kotormán Imre alelnök Faragó Mihály gondnok Ők azok, kiknek neve mellett a tisztség is szerepel. Olvashatunk a jegyzőkönyvben arról, hogy „a napközi otthont a város 1 hónappal meghosszabbította és így a 6 hónap helyett 7 hónapig tartott és házbér címén az

egyesületnek a város 140 pengőt utalt ki.” Magyarra fordítva: a város napközi otthon céljára bérbe vette a kör helyiségét 6 hónap helyett 7 hónapra. Nagy a valószínűsége annak, hogy a XV. sorszám alatt szereplő irat is ekkortájt készült, hiszen abban arról van szó, hogy „a város a Népház nagytermét és udvarát óvoda céljára ápr. 1-júl 1-ig havi 25 pengő dijjért bérbe vette, mivel azonban jul 1-én a bérlet lejárt, kéri az elnököt, hogy a városnál járjon el, hogy a még hátralevő honapon is hagyja ott az ovodát hasonló dijjazás mellett.-„ Megtudhatjuk, hogy a népházat színház tartására is átengedték, ezért 70 pengőt kapott az egylet teremhasználat címén. Szintén bevételi forrássá vált a Népház nagytermének esküvő céljára való átengedése. Szó van a jegyzőkönyvben szabadiskolai előadások megtartásáról is, amelyet ez évben nem a körnek kell tartania, viszont Vásárhelykutason ebben az évben

népfőiskolai tanfolyamot rendez a Népművelési Bizottság, s ezen a kör tagjai kötelesek voltak részt venni. 26 December hó 7. napján, Horthy Miklós névnapján a régi szokáshoz híven a kör ünnepélyt rendez, most a frontharcos szövetséggel karöltve. Az ünnepi beszéd megtartására Deli Lajos igazgató urat kérik fel. (Mivel december 6-a ebben az évben péntekre esik, ezért 7-ére, szombatra tették a rendezvényt.) Eltervezték azt is, hogy november 24-én Katalin-bálat tart a kör, s a hogyan rendezzék meg helyett fontosabb, hogy belépti díjul 60 fillért állapítsanak meg. Tisztújító közgyűlésük időpontját december hó 29-én du. 2 órára tervezték. Tudomást szerezhettek a választmányi tagok arról az elnöki bejelentésről, hogy pénztárukban akkor 268 P készpénz volt, melyből köri váltóra 200 pengő törlesztést engedélyeztetett a választmánnyal, s kérte a tagságot, hogy a Hangya Szövetkezetnek szóló 100 pengő

tartozás átutalásától folyó évben tekintsenek el. XI. [1935. dec 29 vagy 1936 eleje] A dátum nélküli irat mérete szintén A/4-es papírlapnál 4 cm-rel hosszabb, megsárgult lapon másfél oldalas. Tartalmából kitűnik, hogy elnöki beszámolóról van szó, s mivel az 1935-ös év eredményeit, történéseit ismerteti, ebből következtetek arra, hogy a X. iratban említett december 29-i tisztújító közgyűlésen, vagy 1936. év legelején hangzott el A kézzel írott beszámolóból megtudhatjuk, milyen rendezvényeket szervezett az egyesület 1935-ben, s hogy a szabadiskolai előadások megtartattak a tagok műveltségének emelésére. [Mint előző jegyzőkönyvből tudjuk, nem a körnek kellett tartania.] Rendezvényeik: - bálak: február 10-én, március 15-én, 27 április 28-án a Tűzoltó Egylettel karöltve, augusztus 25-én a Tűzoltó Egylettel karöltve, október 20-án szüreti bál, június 10-én a Stefánia Egyesülettel karöltve, november

24-én Katalin bál - tea estélyek: január 1, január 10, február 5, március 3-án a Dalárdával együtt december 6-án a Frontharcos Szövetséggel együtt ülték meg a kormányzó névünnepét. Itt már elfeledkeztek arról, hogy 6-a péntekre esett, s ezért 7-én tartották ezt a rendezvényt. Tudomást szerezhetünk arról, hogy a Mezőgazdasági Kamara febr. 14-16 között rendezte a háztartási tanfolyamot, amelyen 37-en vettek részt. Megtudhatjuk, hogy a kör ebben az esztendőben 400 pengővel tudta csökkenteni adósságát. Ezt követően az elnök kérte a közgyűlést hogy 1936. évre a tisztikar megválasztása céljából válasszon korelnököt, s az elnöki kart a jövő évre válassza meg. „Az Isten áldását kérem tagjaimra, és fokozottabb támogatást kérek a megválasztandó tiszti kar részére, hogy körünk életét mozgalmasabbá tegyék mindannyiunk örömére” – ezekkel a szavakkal zárta a beszámolóját az elnök. Ha ez az irat

ténylegesen az 1935-ös év munkájáról készült beszámoló – és miért ne lehetne az – feltűnő, hogy az írótalálkozóról itt sem esik szó, mint előbb sem. Valószínű, hogy ez azért van, mert nem az olvasóegylet szervezte Biztos vagyok benne, hogy a találkozón nagyon sok egyleti tag is részt vett, vagy legalább tudott róla, hiszen augusztus 26-án a találkozó résztvevői meglátogatták az olvasókört, értekezletet tartottak a Népházban. 28 XII. 1936. június 7 A rendes havi választmányi gyűlésre szóló meghívó mérete szintén az A/4-es lapméretnél 4 cm-rel hosszabb, szélessége azonos az előzőekkel, megsárgult lap. Látszik, hogy ezt a papírt kék színes ceruzával vonalazták meg Itt 25 név van felsorolva, míg a IX. sz iratban, amely l935 május 5-re hívta a tagokat 26 név van. Bár gyanús, hogy a dr Faragó Mihály és a Faragó Mihály egy és ugyanaz a személy, s így már mindjárt lecsökkenne a 26 fő 25-re. A lapot

tollal írták, a tinta azóta megbarnult a sárga színűvé vált papíron. Itt az az érdekesség, hogy „Elnök:” nincs odaírva az elnöknek a neve a meghívóra, holott őneki kellett volna aláírnia. Így nem tudhatjuk biztosan, hogy még mindig dr. Ivánka Zoltán-e az elnök, vagy valaki más Összehasonlítva a választmányi tagok névsorát, (amelyet betűrendbe raktam) látható, hogy kik azok, akik mindkét évben szerepelnek a meghívón. 1936 1935 Bodrogi Sándor Balog Sándor Buzi Sándor Buzi Sándor Dobsa Péter Deli Lajos Dura Imre Diószegi Lajos, id. Faragó Mihály Dobsa Péter Gajdán János Dura Imre Gidófalvi György Dr. Faragó Mihály Gombos Imre Faragó Mihály H. Mucsi Albert Gajdán János Kabodi Zoltán Gidófalvy György Kenéz Mihály Gombos Imre Kiss Imre H. Mucsi Albert Kotormán Imre Kenéz Mihály 29 Kun Balázs Kiss Imre Kun István Kotormán Imre Lukács János Kun Balázs Molnár Gyula Kun István

N. Tóth Imre Molnár Gyula Nagy Mihály Nagy Mihály Oláh Mihály Oláh Mihály Rostás József Páll Antal Szabó György Rostás József Szabó Sándor Szabó György Takács István Szabó Sándor Tóth Lajos Takács István Tóth Lajos A XII. sz meghívóról még meg kell jegyezni, hogy a nevek melletti vonalazás helyet hagy arra, hogy az illető aláírásával jelezze, hogy látta a meghívót, de aláírva nincs, csak Faragó Mihálynál, itt viszont ugyan az a kézírás írta alá, aki a meghívót is írta. A többi név mellett tintaceruzás bejegyzések vannak. pl: tudomásul, tudomásul vettem, vagy tudomásul vette, vagy pl H Mucsi Albert neve mellett X jelek. A meghívón nincs bélyegző se Ismeretes, hogy „az egyesületeket a közgyűlés, választmány és a tisztikar irányította. az előbbi évente egyszer-kétszer, míg az utóbbiak (a választmány 1020 főből állt) minden hónapban, szükség esetén sűrűbben is összejöttek A

tisztikar tagjai: elnök, alelnök, jegyző, pénztáros, könyvtáros.”22 Látható tehát, hogy a Pusztakutasi Olvasóegylet választmánya 25-26 főből állt. XIII. dátum nélkül 22 Bezdán Sándor: A mezővárosi olvasókörök századforduló körüli szervezetéről és típusairól. = JGYTF Tudományos Közleményei, 1978. 1r 5p 30 A két különálló lapból álló névsor nem túl informatív számunkra, akik az olvasóegylet életét, mindennapjait szeretnénk megismerni ezen dokumentumok alapján. Legfeljebb a neveket lehet nézegetni, hogy mely nevek voltak gyakoriak Vásárhely-Kutason. Szerintem az a névsor, amelyik az egyik oldalán 57-85 sorszámig, majd a másik oldalán 139-től 150-ig van kitöltve nevekkel, ez sokkal régebbi lehet a tárgyalt időszaknál, mert tollal ilyen iktatószám szerepel rajta: 2664/887 ami szerintem 1887 lehet, s az illetékbélyegen szereplő dátum is látszik annyira, hogy kiolvasható belőle: 87.IX23 ami szintén az

1887-es évet jelenthetné. Ellentmond viszont ennek a feltételezésnek két dolog is: - egyrészt az, hogy 1887-ben még nem volt megalakítva a kör – bár kétségtelen, hogy a névsorból egyáltalán nem olvasható ki az, hogy ez olvasóegyleti dokumentum-e, vagy valami más. Úgy tűnik, mintha társas köri vacsorára szóló jelentkezés lenne, mert a sorszám után következő nevek mellett oda van írva, hogy hány személlyel kíván részt venni az illető, - noha ez lehet teaestély is, vagy valami más. Az összesítésből azonban kitűnik, hogy jegyből 157 pengő a bevétel, amelyre az egylet számít. - ellentmond az 1887-es dátumnak az is, hogy Molnár Gyula jegyző, Dobsa Péter ellenőr, s N. Pál Ferenc, vagy Pálfy Ferenc pénztárnok írták alá a ceruzás névsort, szintén ceruzával. Hiszen ha nem volt egylet, nem lehetett ilyen titulusuk sem. Elképzelhető, hogy a megalapítás előtt is tartottak összejöveteleket a településen, csakhogy akkor

ezek a tisztségek nem kerültek volna a nevek alá. A bélyeg és bélyegzőlenyomat látható a XIII. számú függelék utolsó, 83 oldalán 31 XIV. Dátum nélkül Újra egy névsornak megvonalazott A/4-es méretű lap, de most az első oldalon 1-30 és középtől 31-60 sorszámig, kétszer annyi név fért volna a papírra, ha arra használták volna, hogy neveket írnak rá. A második oldalon 61-90, ill 91-120 név fért volna rá. De nem nevek gyűjtésére használták most ezt az előre megvonalazott és besorszámozott lapot, hanem szinte egy térképet rajzoltak, talán Vásárhelykutas főutcájáról, bejelölve rajta a katolikus templomot, a református templomot, az új iskolát, a Népházat, a Hangya Szövetkezetet, a malmot, a temetőt, az orvos lakását, a csendőrséget és a piacot. A rajzot láthatjuk a XIV. táblán, a 84 oldalon Az emberek, amikor terveznek valamit, gyakran lerajzolják a megálmodott, vagy a készíteni kívánt dolgokat. Találtam

egy korábbi, 1927-es cikket, amelyhez akár ez a rajz is készülhetett. Persze – nincs kizárva, hogy egészen más célból készült a térkép Talán más szemmel nézi az ember a ceruzás rajzot, ha ezt a cikket is ismeri, esetleg elképzeli, hogy milyen is volt a központ. Másrészt betekintést kapunk Gregus Mátéról és környezetéről. Lássuk a cikket, melyet betűhíven másoltam a napilapból: „Félig telt ház, de erős szócsata mellett folyt le a közgyűlés utolsó napja.” címmel „.A kutasi piac és temető Ezután a kutasi temető kibővítése és ezzel kapcsolatban a piactér ügye került megvitatásra. Mint ismeretes, a temető, mely a piac mellett a vasut és országut 32 közé beékelve van, félév múlva betelik. Az uj temető elhelyezésének ügyében Vásárhely-Kutason 2 érdekcsoport alakult ki. Greguss Máté és társai a piacot mai helyéről beljebb akarnák vinni az állomás felé, az így felszabaduló teret a temető

kibővítésére szánták. Indítványuk szerint piac céljaira az állomás melletti Szabó Imre féle birtok egy része volna megszerzendő. A másik csoport Kun Balázs mögött tömörült s a piac meghagyásával a Cs. Hódi-féle földnek egy részét akarja megszerezni temetőnek. A városi tanács mindkét birtokossal tárgyalt, de megegyezésre nem juthattak. . Greguss Máté fejtegette hosszan és kimerítően a kérdést Szerinte a piac jelenleg rossz helyen van, a vasut és az országut mellé beékelve, ahol a vonatok és a sürün száguldó autók miatt nemcsak, hogy kínos, de valóssággal veszélyes a közlekedés. A piactér – amely mellett hatalmas kubikok tátonganak – olyan szük, hogy a gazdák nem férnek be, kénytelenek az országuton megállani. Jön az autó, a lovak megijednek, karambol veszélye fenyeget. Jön a csendőr s felirja a magyart, mert szabálytalan helyen állt meg. Kutas geográfiai viszonyai s a fejlődés iránya azt diktálják, hogy

a piacteret vigyük át az állomás mellé, a volt piacot pedig használjuk fel temetőnek. Erre a célra a hely elég magasan fekszik, száraz, és ha úgy tetszik, egészséges. A Cs Hódi-féle föld temető céljaira vizes Majd félórás, részletes adatokkal alátámasztott fejtegetéssel bebizonyította Gregus Máté, hogy Vásárhely-kutas keleti irányban fejlődik, a piac és a ref. templom körül nem építkeznek. A piacot az állomás mellé kell tenni A város akkor cselekedne előrelátással, ha a Szabó-féle 13 holdat megvenné. Vásárhelykutas rohamosan fejlődik. A szük, régi, düledező kispusztai iskola helyett uj iskolát kell építeni Vásárhelykutason. Óvoda felállítására is égető szükség van. A gyermeksereg egyre szaporodik Annyi a gyerek Vásárhelykutason, mint a csirke. Ezekkel törődni kell! Számítani kell arra, hogy előbb utóbb épületet kell emelni az épen most országos értekezlet tárgyát képező, 33 tervbevett

közigazgatási kirendeltség részére. Állatorvosi lakás építése is aktuális. Jószágvizsga és állatvásár céljaira hely kellene A leventéket is térhez kell juttatni. Mindezek a kérdések olyanok, hogy előbb-utóbb, de inkább előbb rendezni kell. Egyetlen megoldás tehát, ha a város még idejében gondoskodik megfelelő területről és már most megveszi vagy kisajátítja a Szabó-féle 13 hold földet.”23 XV. dátum nélkül Mint ahogy már korábban utaltam rá, (X. iratnál) itt a Népház nagytermének és udvarának óvoda céljára történő bérbeadásáról van szó, a lapon nincs dátum, sem aláírás. Szövegét a XV számot viselő függelékben láthatjuk A papír viszont, amelyre írták, a Mayer János-párt elnökségétől nyomdai úton előállított Minta szavazó-lap. Ennek képét szintén a függelékben, a XV. számú irat szövege végén látható, a 85. oldalon A ceruzás írásból megtudhatjuk, hogy felajánlottak egy vetőgépet

is a választmány részére, hogy amennyiben ez megfelelő anyagi bevételt biztosítana a körnek – úgy vegyék meg. 23 Félig telt ház. = Vásárhelyi Újság, 1927 április 30 1-2p 34 35 Tagnyilvántartó ív és lapok XVI. 1945. július 17 Tagsági igazolvány. 130 x 87 mm a mérete Érdekessége, hogy a XVII szám alatt leírt belépési nyilatkozat 20. sorszáma alatt is szerepel a Puszta 878 sz alatt lakó ifj. Gajdán Sándor, akinek a tagsági igazolványát itt láthatjuk A hátlapján szöveg, melyet „minden párttagnak tudni kell” bevezetéssel indul, majd felsorolja a párt céljait. A nyomtatvány a hódmezővásárhelyi Erdei-nyomda terméke. 36 XVII. Belépési nyilatkozat – dátum és aláírások nélkül. Talán 1945-ből belépési nyilatkozat a Független Kisgazda-, Földmunkás-, és Polgári Pártba, gépelt fejléccel. A nyilatkozaton szerepel az évi 12 pengő tagdíj is. Mivel a pengő 1946 aug 31-ig volt érvényben, így az irat

csak ezt megelőzően készülhetett. Szövege a következő: „Alól irottak ezennel kijelentjük, hogy belépünk a Független Kisgazda-, Földmunkás-, és Polgári Pártba rendes tagnak. Egyben kötelezzük magunkat, hogy az évi 12 pengő tagsági dijat minden év január hónapban befizetjük. [Független Kisgazda Párt Hódmezővásárhely]” [ovális bélyegzőlenyomat] Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 N É V Póka János Rostás Jánosné özv. Varga Sándorné Rostás János Hományi Antal Hományi Antalné Tóth Sándor Tót Sándorné Diószegi Lajos Diószegi Lajosné Takács István Takács Istvánné Gregus Imre Gregus Imréné Nagy Tóth Imre " " né Bánfi Lajos Tóth Istvánné Tóth István Gajdán János Tóth Józsefné Tóth József Fejes Imre Lakás és szám Összeg P. 966 P. 966 P. 966 P. 966 P. 889 P. 889 P. 889 P. 889 P. 883 P. 893 P. 969 P. 969 P. 969 P. 969 P. P. P. 979 P. 1028 P. 1028 P. 878 P. 1030 P. 1030 P. 1033

Aláírás 37 Fejes Imréné Molnár Károly Molnár Károlyné Molnár János P. 1033 P. 1031 P. 1031 P. 1031 A négy oldalas irat második oldalánál már hiányzik a sorszám, viszont az összeg, valamint az aláírás rovat mindenhol üres. XVIII. Tagnyilvántartó lapok A Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt Hódmezővásárhelyi Szervezete tagnyilvántartó lapjai a következő dokumentumok. A tagnyilvántartó lapok nyomdában készültek, [méghozzá a vásárhelyi Erdei nyomda termékei!], tollal vannak kitöltve, bélyegző is van rajtuk. Itt már többet is megtudhatunk a tagokról, mint az előző belépési nyilatkozatból, hiszen a következő adatokat kéri: Kerület, olvasókör körzet, név, lakás, vallás, szül. év, csal állapot, szül év, gyermekek száma, foglalkozás, iskolai végzettség, előfizetője-e az újságnak? Milyen tisztséget visel? Mióta tagja a pártnak? Mikor lépett ki a pártból? Vagyoni áll.: kat hold föld ház

Körzetvezető minősítése A lap hátulján 4 x 4-es tagolással az 1946-49. évekre szóló I-VI negyedévi érvényesítés helye, majd adatváltozások, s megjegyzések sorral zárul az adatlap. Mivel a kezdő dátum a bélyegek érvényesítése helyén 1946, valószínűnek látszik, hogy a Kutasi Olvasókör körzet tagjai ekkor léptek be a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Hódmezővásárhelyi Szervezetébe. Tudjuk, hogy többféle párt is próbált beférkőzni az olvasókörökbe, de – mivel a pusztai nép általában földműveléssel, termeléssel foglalkozott – ezen a helyen csak ez a párt lehetett az esélyes. Megalakításától kezdődően egészen hosszú ideig megőrízte tehát „függetlenségét” az olvasókör. Tudjuk, hogy eddig az ideig az olvasókörök nem váltak soha egyik párt szekértolójává se, ha beszéltek is a napi politikáról a köri napokon, - azt elkötelezettség nélkül, mint kívülállók 38 tették.

A koalíciós idők beköszöntével változott meg a helyzet, de ekkor sem az olvasókörök keresték fel a pártokat, hogy „ugyan jöjjenek már közénk, agitáljanak, és szervezzenek be minket!” Nem így történt. A pártok „erőszakolták rá” magukat az olvasókörökre, kihasználva azok meglétét, szervezettségét, köri épületét, közösségét. 1946 szeptember 1-én például egyszerre 53 helyen tartott gyűlést a vásárhelyi Kisgazda pártszervezet, közte külterületen is, adja hírül a Vásárhelyi Független Újság 1946. augusztus 31-én, Vásárhelykutason előadó lesz Fejes István, Nagy Lajos. De nemcsak a Kisgazdapárt tartott ilyen intenzíven gyűléseket a többi párt sem akart elmaradni. Tagtoborzásuk akkor volt eredményes a gyűléseken, ha fűt fát ígérve – hittek nekik. De térjünk vissza a tagnyilvántartó lapokra. A kérdésre, mióta tagja a pártnak? – már 1945-ös adat is van kitöltve, pl. H. Kenéz Sándornál, aki ref

vallású, lakása Kutas, szül éve 1885, csal állapota nős, gyermekek száma: nincs. Foglalkozás: napszámos, iskolai végz: nincs [!] Előfizetője-e az újságnak? A válasz: igen [!?!]. Tovább lapozva Mihály Rozália, rom. kat vallású, lakik P 867, szül év 1892, csal. állapot férjes, gyermekek száma -, foglalkozás: házt isk végz 5 elemi, előfizetője-e az újságnak? Válasz: kihúzva. Mióta tagja a pártnak? 1944 – tehát voltak, akik már ennél is korábban beléptek a pártba. Itt, Mihály Rozáliánál a vagyoni áll: 6 kat. holt föld A másik oldalon az Adatváltozások rovatnál: „iga nincs”. Íme két adatlap első oldala: 39 Én táblázatba szedtem a lapokon szereplő adatokat, hogy áttekintést kapjunk róluk, .- s így nem is mellékelem dolgozatom végén a lapok fénymásolatát kerület Kutasi olvasókör körzet foglalkozás isk. végz.: földmíves napszámos házt. 6 nincs 5 elemi földm. 5 elemi ref. ref. ref.

rk rk gazd. földmíves kisb.scsal gazd. földmíves 4 közép 4 elemi 4 polg. 4 polg. 5 igen igen igen igen 1948 1945 1945 1944 1945 rk P. 966 1919 férjes 1 házt. 2 közép igen 1947. ref ref. P. 889 1907 nős Vásár- 1889 nős hely- 2 1 kovács gazd. 6 el. 4 közép igen igen 1945 1947 vallás Kiss Sándor H. Kenéz Sándor Mihály Rozália Varga Gyula Varga Sándor ref ref rk. rk Kérdő Bálintné Takács Ida ifj. Gregus Imre Lázár József ifj. Nagy Lajos Labozár Pál Juhász N. Istvánné * Rostás Jánosné Lajos Margit Tóth Sándor Nagy Tóth Imre ref. Lakás előfizetője-e az újságnak? igen igen - Mióta tagja a pártnak? 1945 1945 1944 szül. csal gyerme év állapot -kek száma P.881 1914 özv 1 Kutas 1885 nős nincs P. 867 1892 férjes P 754 Ta. 1895 nős 1526a Puszta 1922 férjes 970 P. 969 1922 nőtlen P 657 1888 nős 5 P. 874 1912 nőtlen P 758 1912 nős 1 P. 872 1892 nős 2 Név 1949.I1 . 1945 házt 40 Molnár Károly ref

Tóth Józsefné Olasz Rózsika Tóth József ref. Tóth István rk Felyes Imre ref. Molnár Gyula ref. Hományi Antal Szűcs János rk. ref. Kutas 1024 P. 1031 P. 1032 P. 1032 P. 1028 P. 1033 P. 996 /a P. 889 P. 875 K. Varga Imréné Maczelka Júlia ifj. Szabádi Imre ifj. Füves István Labódi Imre * Deli Lajosné Takács István Gregus Imre özv. Tornyai Ferencné Böjti Lidia Tornyai Ferenc Makay Anrás Szakács István Szakács Ida Kun Balázs Tompai János Póka János Dobsa Ferenc Faragó Mihály Molnár János rk. ref. rk ref. ref. ref. ref. rk. P. 876 P. 764 P. 876 P. 970 P. 969 P. 969 Puszta 662 ref. ref. rk. rk ref. ref. rk. ref. ref. ref. id. Gajdán János Bánfi Lajos ref ref. P. 662 P. 970 P. 656 P. 656 P. 882 P. 880 P. 966 P. 881 P. 970 P. 1031/a P. 878 Vásárhely Kutas 979 ref. 1901 nős - gazd. 4 elemi igen 1945 1915 férjes 1 házt. 6 el. igen 1945 1914 nős 1 gazd. 4 el. igen 1945 1910 nős 3 földm. 3 el. igen 1945 1899

nős 3 gazd. 6 el igen 1947 1904 nős - fm. 5 elemi igen 1945 1893 nős 1908 nős 1 3 gépl. földm. igen igen 1945 1945 P. 779 1922 Férjes 1 házt. 6 el 2 polgári 2 polg. igen 1945 nőtlen nős nős férjes nős nős özv. 5 1 2 3 2 földmíves gazd. földm. házt. gazd. gazd. házt. 6 6 elemi 6 elemi 6 el. 6 elemi 4 elemi 6 el. igen igen igen igen igen igen 1945 1945 1944 1945 1945 1945 1945 nős nős nős férjes nős nős nős nős nős nős 2 4 7 7 2 1 1 3 gazd. állatorvos földmíves házt. földmíves gazd. kisgazd. gazd. Gob.ker gazd. 4 el főisk. 6 elemi 5 elemi 6 elemi 4 el. 1 közép 6 elemi 6 el 6 el. igen nem igen igen igen igen igen igen igen 1945 1944 1944 1944 1945 1945 1947 1945 1945 1945 2 2 gazd. gazd. 4 4 el igen 1945 1945 1925 1905 1899 1894 1889 1888 1905 1900 1903 1870 1890 1901 1891 1884 1900 1880 nős 1886 nős * a lap eredetileg Juhász N. István nevére lett kitöltve, később lett a né szócska hozzáírva.

Hiányzik is a leánykori név, arról nem beszélve, hogy nem is lehet nős egy nő (ahogy a családi állapot mutatja). A lap alján megjegyezve a másik oldalon, hogy 1948. kilépett Ez a bejegyzés még a férjre vonatkozhatott * = párttisztségnél felírva, hogy a kutasi csoportot szervezi! 41 XIX. Regiszteres füzet A hagyaték utolsó darabja egy fekete táblás regiszteres füzet a tagok névsorával. Külső borítóján címke (olyasforma, mint amikor régebben az iskolai füzetek és könyvek becsomagolása után piros szélű, fehér címkével láttuk el könyveinket, füzeteinket, amelyekre aztán a nevünket, valamint a füzet, könyv használatára utaló jelzést írtuk. Itt a címkén a felirat: P. K Olv Egylet Tagnévsora 1947 Ha kinyitjuk a füzetet, az első szennylapon arról nyerünk tájékoztatást, hogy: „XII/26 - 369-a tag 948 II. 9 414” Ez azt jelentheti, hogy a füzetet 1947-ben kezdték vezetni, akkor 369 tag volt, míg 1948-ban 414 fő.

Bentebb lapozva a füzetben, valóban 2 évnyi a regisztráció, pl. az Az A betűnél 1947-ben 10 fő, 1948-ban 6 fő szerepel, míg az 1949-es évre már csak 1 fő van beírva. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen ez az az év, amikor megszüntették az olvasóköröket: „A városi tanács 1949-ben értesítette a község határában levő olvasókörök vezetőségét, hogy a Belügyminiszter rendeletére az összes külterületi olvasókörök fel lettek oszlatva, és hogy a könyvtáraikat a DÉFOSZ- 42 nak adják át.” – olvasható a Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltárának II. 301/1949 ltsz iratában De így volt ez más városokban is. Az A-betűvel kezdődő nevek egyébként ritkábbak, mint a B betű, vagy a K betű, ott, azoknál a 49-es évnél B betűnél 3 fő, K betűnél 5 fő szerepel. A füzet megvonalazása a következő oszlopokra osztja az oldalt: Dátum N Név Lakás Aláírás. A lakásoknál általában P betű

és egy szám szerepel, ez a Puszta kifejezésre utalhat, de van 2 eltérés is: ez a T betű + szám, ami a Tanya jelölése lehet, míg az O betűt sokáig nem tudtam megfejteni – végül megtaláltam egyszer kiírva is a megfejtést: Oncsa. ONCSA = „ Az elmúlt rendszer szociális intézménye volt az Országos Nép és Családvédelmi Alap létesítése. Ennek fő célja volt a nagycsaládú dolgozók lakáshoz, illetve házhoz való juttatása. Az ország munkáslakta vidékein ilyen házépítési akciókat rendeztek, s így községünk nagycsaládú dolgozói részére, a ma ONCSA-telep néven ismert részen, közel 50 házat építette, a tervezett 116ból.”24 Érdekes dolog, hogy 1948-ban az oszlopok száma kettővel megnő, ezek: a Tagdíj, ill. a Nyugta A tagdíj oszlopba 2 van beírva, míg a nyugta oszlopba a befizetett összegről szóló előre sorszámmal ellátott nyomdai nyugta számát írták. Ilyen kis cédulát is találtam a füzetben. A füzethez nem

tartozik, de benne található egy kis cédula, 24 Simonffy Ferenc: i.m 68p 43 amely meghatalmazás, elsárgult kis noteszlapon, Fejes Imre, Görbe utca 28. szám alatti lakos fogalmazta: „Meghatalmazás, Gombos Sándor, Tanya: 1522, szám alati lakost a Puszta Kutasi Egylet tisztujjításán szavazatomat érvényesitse. Vásárhely kutas 1947 X 28 Fejes Imre Görbe utca 28.” Kijár még a füzetből 2 db kitöltött nyugta, a 359 és a 388 sorszámmal ellátva, amelyeken 1 azaz Egy forint összeget fizettek be 1947. évi tagsági díjuk fejében Lázár Ernő és Oláh Sándorné. A füzet nincs hitelesítve, nincs rajta bélyegző, nincs lapszámozás. A füzetben összesítés nincs, az év lezárásakor a tagdíj rovat alján. 44 o-o Az olvasóegylet életének folytatása a dokumentumokkal nem regisztrált időszakban Látható, hogy megalakulásától kezdve 1930-ig nincs iratunk, valamint 1936-tól egészen 1947-ig dokumentum hiányában szintén nincs

ismeretünk a kör munkájáról. A helyi sajtóban utánanézve azonban igen sűrűn előfordul nevük, tehát közben is dolgoztak, működtek. 1946-ban Nagy Lajos, a Pusztakutasi Olvasóegyesület alelnöke írta a Vásárhelyi Független Újságban, hogy „Vissza kell adni a kutasi Népházat!. Ezt a házat, a Népházat, a városi tanács 1945 áprilisában hozott határozatával az egyik politikai párt részére engedte át használatra. Ne bíráljuk, joggal-e, jogosan- 45 e, de állapítsuk meg, hogy az olvasókör fennállása óta mindig kifogástalanul politikamentesen működött, kulturális téren az átlagon jóval felüli eredménnyel. Még sem kérdezte meg a véleményét az átadás ügyében a városi tanács – az olvasóegyletnek, » csak róla és nélküle «, sőt az életéről határozott. Természetes, hogy a határozat alapján oda a párt nemcsak hogy beköltözött, hanem ott mindent mint tulajdonos kezdett intézni. Az intézések közt nem

utolsó helyen említve az olvasóköri törekvések lehető elnyomását. kértük a városi tanácsot, hogy oldja fel határozatát, adja vissza a Népházat tulajdonosának, mert erre a 10.020-945 M. E rendelet intézkedik is Ezt a városi tanács el is rendelte, de a párt az átadást megtagadta . Öndícséret nélkül írhatjuk, hogy éveken át mit és hogyan dolgozott ez az olvasókör, vagy hogy mit dolgozik ma is helyiség, berendezés nélkül nem a politizálás, hanem a kultura terén, nem egy pártnak, hanem az összes pártokhoz tartozó tagoknak az érdekében. Mi sohasem bántottuk a másét, a jövőben sem akarjuk más munkája gyümölcsét elorozni, dolgozunk éjt nappallá téve földjeinken, tiszteletben tartjuk mindenki meggyőződését, de vegye tudomásul mindenki, hogy a magunkéhoz pedig ragaszkodunk! A Vásárhelyi Népház, akár fáj, akár nem fáj egyeseknek, a Pusztakutasi Olvasóegyesületé.” 25 Azért tartottam fontosnak, hogy ebből a cikkből

több bekezdést is idézzek, mert a feltárt dokumentumok arról az egyletről szóltak, amely ezt a Népházat megalkotta és magáénak vallotta – mint látjuk, még 1946-ban is. 1948-ban olvashatunk a Független Újság lapjain arról, hogy tizenöt vásárhelyi olvasókör kapott a kultuszminisztériumtól egy-egy kézikönyvtárat, köztük Vásárhelykutas is. „Különben, mint dr Almássy György felügyelő mondotta, az egész országban 500 ilyen kis könyvtárat osztanak szét. Ebből magának Vásárhelynek tizenötöt adtak, ami bizonyára annak a fáradságos munkának honorálása és segítése, amit kulturális téren több helyi szervünk, így a Szabadművelődés és a Tornyai Társaság kifejt.”26 25 Nagy Lajos: Vissza kell adni a kutasi Népházat! = Vásárhelyi Független Újság, 1946. február 19 2p Tizenöt vásárhelyi olvasókör kapott a kultuszminisztériumtól egy-egy kézikönyvtárat. = Független Újság, 1948. április 16 1p 26 46 Ez év

szeptemberében olvashatunk még egy cikket: „A vásárhelyi iskolák patronage-bizottsága a napokban végiglátogatta az államosított külterületi iskolákat és köröket. A bizottság tagjai többfelé megütközéssel tapasztalták, hogy a körök falait az elmult rendszer vezető embereinek (Mayer János, stb.) fényképei díszítik. Oláh Mihály polgármester felhívását közvetítjük, amikor azt kérjük külterületi olvasóköreink vezetőségeitől, hogy mielőbb cseréljék ki azokat a képeket s helyettük a haladó eszmék nagy harcosainak: Petőfinek, továbbá demokráciánk építőinek arcmásait függesszék a falakra – ezáltal is kifejezésre juttatva tiszta, demokratikus gondolkozásukat.”27 Bizonyára emlékszünk rá, hogy a Pusztakutasi Olvasóegylet milyen örömmel adta hírül tagjainak, hogy Mayer János földmívelésügyi miniszter jóvoltából 4000 pengő államsegélyt kapott az egylet. (III sz jegyzőkönyv), majd a minta szavazólap

szintén említi, mert a Mayer János-párt (XV. sz irat) minta szavazólapja került elő az egyletben, amelynek hátuljára aztán kézírással mást írtak. Bizonyára mégis fontosnak tartották megőrizni ezt a szavazólapot Valószínűleg Kutason is kint lehetett a képe. Még egy híradás 1948-ból: „Értesítem a tanyai olvasókörök vezetőségét, hogy a Kultuszminisztérium szabadművelődési ügyosztályától vándorkönyvtárat lehet igényelni. Az igénylés bejelentésénél a felterjesztésben szerepeljen az olvasókör neve, a könyvtárat kezelő neve, foglalkozása és lakáscíme. Azok az olvasókörök, amelyek vándorkönyvtárat igényelnek, írásbeli szándékukat az illető körzet tanítóján keresztül velem nov. 3-ig közöljék Dr Almásy György sk szabadművelődési felügyelő.”28 Ezt követően történt, hogy az 1949. szeptember 2 VIII 24 10408/2 IV-3 BM rendelet megszüntette az olvasóköröket. 27 28 Új képeket az olvasókörök

falaira. = Független Újság, 1948 szeptember 1 3p Valamennyi olvasókör vezetőségének. = Független Újság, 1948 október 28 3p 47 Bizonyára mindenki előtt ismeretes, hogy a régi olvasóköri épületek pártszékházakká, pártházakká váltak, majd a 90-es évektől sok helyen ugyanitt alakultak újjá az olvasókörök. (1958-ban 16 külterületi olvasókör alakult ujjá. Ezeket 1960 után a tsz-ek kezelésébe vonták.) 29 Jelentősége az olvasási kultúra terjesztésében, a pusztai lakosság összekovácsolásában, a gazdasági összegfogásban, a közösségi munkában, a közösségi szórakozásban, valamint a közösségért kivívott eredményekben, mérhető. 29 Kőszegfalvi Ferenc szóbeli közlése. 48 GREGUS MÁTÉ 1861. június 16-án született a vásárhelyi pusztán. Öt testére volt Három évig tanult Zaka Mihály kőműves mestertől írni, olvasni, számolni. Apja kisbirtokán pedig a gazdálkodás fortélyait tapasztalhatta

meg. Amikor Nagyszebenben katonáskodott 1881-től 1884-ig, megtanult németül, és jól látta már akkor, hogy milyen fontos és célszerű nyelveket ismerni. 1893-ban hunyt el édesanyja, s mivel a gazdaság nem maradhatott asszony nélkül, leszerelése évében feleségül vette Tóbiás Zsuzsannát, aki egy kisgazda leánya volt. Szorgalmas munkával gyűjtöttek össze a rosszjárásban (ami gyenge, szikes földet jelentett) 12-16 kishold földet. (A kishold föld mértékegysége: 1 kishold = 1200 négyszögöl). 1885-ben született első gyermekük, ifj. Gregus Máté (fiamáté), akit később követett Imre, Ida és Zsuzsanna. 1887-ben átvette apjától a gazdaság irányítását, [aki velük együtt élt 1910-ben történt haláláig], majd kölcsönök felvételével újabb földeket, gépeket vásárolt, hogy gazdaságosabbá tegye birtokát. Mivel nem szeretett a rosszjárásban lakni, csakhamar eladta mindenét, és a Puszta másik területén telepedett le, de

itt sem sokáig. Újabb kölcsönt vett fel, s az 1890-es években Pósahalmon vásárolt 40 kishold földet, melynek talaja homokos volt. Úgy látta, hogy a külterjes gazdálkodás helyett a belterjes lenne a megfelelőbb, a kifizetődőbb. Most ezt alkalmazva, Pósahalmon olyan mintagazdaságot teremtett, amelyet a Vásárhelyi Független Újság 1946 augusztus 29-én „Ötvenéves a Gregus-birodalom” címmel érdemesnek talált a köz elé tárni. Látogassunk el mi is a cikk elolvasásával ebbe a „paradicsomba”. 49 „A gazos, királydinnyés homokkal más nemigen tudott volna mit kezdeni, ő azonban arra gondolt, hogy megpróbál itt gyümölcsöst telepíteni. Tíz hold földjére ültetett 1500 darab eperfát. Node nemcsak eperfaerdő van itt, hanem almafa-, körtefa-, szilvafaerdő is. Gregusék ugyanis még harminc hold földet telepítettek be itt, közvetlenül az eperfaerdő mellett, különböző gyümölcsfákkal. Gyümölcsfákon kívül akácosa is van

Gregus Máténak s csak ebből az akácosból az elmúlt év alatt közellátásra 96 köbmétert adott a család. Greguséknak van elsőrendű és országos hírű csemetekertjük. Ebből a legjobb fajta gyümölcsfákat lehet beszerezni. A környéken már többen követték, persze inkább csak kicsiben, a hódító példát s ezek nem is bánták azt meg. A szomszédban van egy gazda, akire valósággal rá kellett lőcsölni majdnem ingyen pár száz szilvafát, hogy ültesse el igen gyenge minőségű földjének egyik sarkán, s ma a néhány éves szilvafák roskadásig telve vannak remek lekvárszilvával, s több hasznot hoznak, mint a gazdaságnak minden más ága.”30 De nem csak belterjes magángazdaságáról volt híres Gregus Máté. Arról is, hogy felismerte az új idők kívánalmait. Haladó, modern gazda, aki olvassa a legfrissebb szakirodalmat, s tudását szétsugározza környezetében. „Hallatlan szívósságának, szervezőkészségének eredményeként

lett a vásárhelyi puszta szűzi földjéből az ország egyik leggazdagabb termő területe, s ahol még ezelőtt. elmaradott élet volt: olvasókör, előadássorozatok, vasút, templomok, iskolák, szövetkezetek, belterjes gazdálkodás, korszerű állattartás, s a pusztából – virágzó falu: Vásárhelykutas született.” írja a Puszták Népe 2 száma, (1946.december, I évf 2 sz 38p) amelyben megjelentették Gregus Máté: A régi Puszta c. írásának egy részletét Az idézett értékelés a cikk előtt álló szerkesztőségi bevezetőből való. A felsoroltakon kívül ő volt, aki a vasút mellé állatrakodót, aki villanyvilágítást, aki ártézi kutat, temetőt, közigazgatási kirendeltséget hozott a településre. 30 [Simonka György] (sgy.): Ötvenéves a Gregus-birodalom = Vásárhelyi Független Újság 19468293p 50 Jónéhány ember bizonyára volt rajta kívül is, aki mindezeket szükségesnek látta, de kevés az olyan ember, aki nemcsak jó

elképzelő, de jó megvalósító is. Gregus Máté ilyen volt. Nem kell azonban azt hinni, hogy az ilyen embereknek nincsenek irigyeik: Vannak. Olvastam, hogy: „Sorstársai néha annak megvalósításában is gátolták, ami a saját érdeküket szolgálta. Idős Gregus Máté szerette volna, ha a tanyája mellett haladó dűlőutat, amely kivisz a „kűre”, kikövezik. A Kakasszék-érig mindenki aláírta a Gregus által ajánlott tervet, de az éren túliak azt mondották: „azért fizessünk, hogy Gregusnak jó úttya lögyön?!” - Még a mai napig nincs az út kikövezve.” – írja mindezt Szenti Tibor: Gregus Máté, az úttörő c. 1973-ban írt kéziratának 15 oldalán. Gregus Máté kulturális téren is a felemelkedésért küzdött. Az 1935-ös Pusztán megtartott író-paraszt találkozó egyik lelkes szervezője volt. E találkozó eredményeként olvashatott a nagyközönség a Pusztán élő emberek életéről, gondjairól. Unokája, B. Takács Sára

szerint megfordult náluk Móricz Zsigmond, Németh László (bár ez utóbbi vitatott), Tornyai János, Veress Péter, „Dumitrás Jóska Orosházáról [aki]. később Darvas József néven a Magyar Írók Szövetsége elnöke lett, szociálpolitikus miniszterként képviselte az Atyámtól tanultakat” . „A pósai nagy kertben megpihentek szellemnagyok és hontalanok.” – írja Takács Sára könyvének 17. oldalán Gregus Máté portréjához idézem még Szathmáry Tihamér cikkét: „. Mindazok előtt, kik mezőgazdaságunk javán munkálva, olykor-olykor felkeresik az alföldet s abban városunk határát is, régtől fogva tudott dolog, hogy Vásárhelykutas szomszédságában lakik egy kisbirtokos, aki a saját verejtékével teremtett paradicsomban él szép életet szeretett és szerető gyermekeinek és unokáinak körében. Annak is híre van, hogy Gregus Máté hajlékában az első perctől fogva otthont talál az idegen, mert megihleti a családi élet

tisztaságának 51 illata és az igazi magyar vendégszeretet melegsége. Mi meg, vásárhelyiek még azt is tudjuk róla, hogy úgy magánéletében, mint a közügyek szolgálatában, cselekedeteiben, állásfoglalásában sohasem vezette más, mint a hazafias érzése, puritán becsületessége s nemes szivének érzései. Ilyennek ismertük eddig. Ám mától fogva még inkább ismerni fogjuk az történt ugyanis, hogy felkeresett engem Gregus Máté, amint ő mondotta, egy nagy kéréssel. Azzal a nagy kéréssel, hogy hozzam tudomására az illetékeseknek, hogy ő hajlandó fedezni a Nótás Szabó Pál verseinek, örökbecsű, szép magyar dalainak kiadásával járó költségeket, hogy azok a csodás, itt, a vásárhelyi fekete földből termett, írni, olvasni sem tudó, szegény napszámos-embernek lángeszéből, igaz magyar szivéből sarjadzott magyar kincsek el ne kallódjanak.”31 1936 februárjában meghalt Gregus Máténé Tóbiás Zsuzsanna, ezt

követően id. Gregus Máté egészsége is megromlott 1938 augusztus 23-án adta vissza lelkét a teremtőjének. 1997-ben jelent meg B.-né Takács Sára Hazulról haza c könyve, melyben az unoka emlékezik nagyapjára, gyermekkorára, valamint közli Gregus Máténak „A Pusztakutasi Olvasó Egylet és Vásárhelykutas, mint tanyakörzetnek a története” c. írását, melyet neki diktált a nagyapja, s csak nem sokkal halála előtt fejezte be a mű diktálását. Az unoka most közreadja ezt a művet Lediktált írást a következő szavakkal zárja Gregus Máté: „És most, abban a tudatban és megnyugvással élem a jó Isten kegyelméből a még hátralevő kevés napjaimat, hogy a Sors és Gondviselés által rámrótt kötelességet lelkierőm szerint teljesítettem és elvégeztem úgy a családom, mint a puszta népe érdekében. És hogy nem hiába éltem!”32 31 32 Szathmáry Tihamér: Gregus Máté. = Vásárhelyi Újság, 1927 VII évf 14 sz jan 19, szerda,

1p B. Takács Sára: im 79p 52 És igaza volt, valóban nem hiába élt, hiszen – mint dolgozatom is mutatja – vannak még, akik kutatnak utána, s csodálják szervezőkészségét, tenni akarását, fáradhatatlan ügybuzgóságát a megálmodott Kutas község létrehozásában. Életének ismerői között tarthatjuk számon Szenti Tibort, aki a legteljesebben gyűjtötte össze mindazt, amit Gregus Mátéról tudni lehet. A Juss 1990. I-II számában szintén Gregus Mátéról olvashatunk tollából, újabb fontos adatok és dokumentumok közlésével. Dolgozatomban én csak érintőlegesen tértem ki személyére, mint az olvasóegylet életre hívójára, s mondhatni az egylet mozgató rugójára. Ahogy Fejérváry József írja: 30 évig volt az Olvasóegylet elnöke. Ezért hát nem véletlen, hogy megemlítem őt. Ám ez a 30 év még számomra feltáratlan – hiszen dolgozatom célja most a „hagyaték” feltárása volt. Ám a kutató munka olyan, mint

egy fertőző betegség – amelyből sokan nem is akarnak kigyógyulni – megint mások örülnek, ha túljutnak rajta. Talán módomban áll majd a későbbiekben a kör kezdeti éveiről is számot adni. Bizonyára lesznek még rajtam kívül is, akik majd fel szeretnék tárni az egylet életének minden mozzanatát, a feltáratlan sajtó átnézésével. (Mint ismeretes, a régi hódmezővásárhelyi újságok csak 1945-től kerültek feltárásra, Kárász József kutatásai nyomán, kinek munkáját most bizony haszonnal tudtam forgatni az olvasóegylet 1945 utáni működése megismerésében) 33 33 Kárász József: A koalíciós idők : Hódmezővásárhelyi újságok repertóriuma. 1köt 1945 ápr 18-1946 máj. 30, Hmv 1985 és 2 köt 1946 június-1949október 29 [egybekötve] Hmv 1986 53 ÖSSZEGZÉS Bízom benne, hogy a könyvtárunkba került olvasóköri dokumentumok elemzésével sikerült másoknak is bepillantást nyújtani a Pusztakutasi Olvasóegylet

életébe, körülményeibe, gondjaiba, örömeibe. Tudom, még számos helyen kutathattam volna források után, lehet, hogy az alapítás évétől kezdődően tudtam volna írni életükről, fejlődésükről, s találhattam volna irodalmat azokról az évekről is, amelyekről most nem volt kézírásos dokumentumom. Sajnos az idő rövidsége, valamint az anyag nagysága és érdekessége is hátráltatott a gyűjtésben, mert olyan sok érdekes cikket olvastam, amelyeket ugyan nem vettem bele dolgozatomba – de érdekelt, s olvasása időt vett igénybe. Amennyiben minden tanítási folyamatnak célja és feladata, hogy - felismertesse a tanulóval, mennyire keveset tud, - önművelésre és önnevelésre szoktasson, úgy azt gondolom, hogy nálam elérte célját ez a feladat, mert minél többet olvasok és ismerkedem történelmünkkel, annál inkább érzem, hogy milyen keveset tudok. Milyen kicsik vagyunk ahhoz a tudáshalmazhoz képest, amelyet az emberiség eddig

felhalmozott, s életünkben csak próbálkozásokat tehetünk a teljesség, a tudás teljességének elérése felé, tudván, hogy azt el nem érhetjük. o–o 54 FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek: Bakk Takács Sára: Hazulról haza. Székelyudvarhely, 1997 207, [13] p ill Fejérváry József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. Erdei ny 736 p Hajdú Géza: Vásárhelyi egyletek és könyvtárak 1827-1944. Szeged, 1977 286 p + 4 mell. Kárász József: A koalíciós Idők : Hódmezővásárhelyi újságok repertóriuma. Hmv., 1986 I köt 1945 április 18 – 1946 május 30 198 p, Kárász József: A koalíciós Idők : Hódmezővásárhelyi újságok repertóriuma. Hmv., 1986 II köt 1946 június 1-1947 február 28-ig, 200 p, III. köt 1947 március 1-1947 december 31-ig, 203 p, IV. köt 1948 január 1-1948 december 31-ig, 220 p, V. köt 1949 január1-től 1949 október 29-ig, 145 p [egybekötve] Nagy Gyula: Parasztélet a

Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba, 1975, 682, [79] p Simonffy Ferenc: Adatok Székkutas jelenéből és múltjából. Székkutas, 1971 Szenti Tibor: Id. Gregus Máté az úttörő Kézirat, Hmv 1973 (NLVK) Periodikumok: Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1970. Hódmezővásárhely, 1970. JGYTF. Tudományos Közleményei, 1978 Független Újság, 1948. Juss. Vásárhelyi társadalomismereti és kulturális szemle 1989 II évf 3 szám Juss. Vásárhelyi társadalomismereti és kulturális szemle 1990 III évf 1-2 szám Puszták Népe, 1946. Vásárhelyi Független Újság. Hódmezővásárhely, 1946 1947 Vásárhelyi Tükör. Hódmezővásárhely, 1991 Vásárhelyi Újság. Hódmezővásárhely, 1927 55 FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE I. 56. p II. 57.p III. 59.p IV. 62.p V. 67.p VI. 68.p VII. 70.p VIII. 71.p IX. 74.p X. 75.p XI. 77.p XII. 79.p XIII. 80.p XIV. 84.p XV. 85.p 56 Jegyzőkönyv, I. mely fölvétetett a Pusztakutasi

olvasóegylet rendkívüli közgyűléséről 193. szept 20. án du 2 órakor Jelenvoltak Dr Ivánka Zoltán Elnök, Rostás József, Molnár János, Pál Antal, Diószegi Lajos, Kiss Imre, Dr. Faragó Mihály, Buzi Sándor, Kosztolányi István, Faragó Mihály, Oláh Mihály, Szabó Sándor, Herczeg Péter, Kotormán Imre, Bodrogi Sándor, Dobsa Péter, Klapcsik Károly, Laufer Károly, Karasz Péter, Hofmann János, Kun Balázs, Szűcs Mihály, Borsi Sándor, Kenéz Mihály, Csorba Imre, Fejes Sándor, ifj. Greguss Máté, Takács István, Takács Sándor, Papp Lajos, ifj. Kotormán Sándor, ifj Kotormán Imre, Sípos Imre, Szabó Gyula Népház Elnök, Deli Lajos, H. Mucsi Albert, Szabó György Elnök üdvözli a megjelenteket a gyűlést megnyitja 1. Elnök előterjeszti öthónapi működésének eredményét, tudomásul hozza, hogy a földművellés ügyi miniszter úr ujjabb 4000 pengőt adományozott és felolvassa a miniszter [levelét] A közgyülés az Elnöki

előterjesztést Kotormán Imre és Rostás József hozzászollásával egy hangulag elfogadja. 2. Elnök felolvassa az egyesület módosított alapszabáját a közgyűlés töbek hozá szollása után egyhangulag elfogadja 3. Elnök felolvassa Szabó Gyula Népház elnök lemondó levelét A Népház választmánya fog határozni 4. Elnök előterjeszti a kutasi tejház létesülését kéri a tagokat hogy egy egy részvényel lépjenek a tejszövetkezetbe tudomásul veszi közgyűlés 5. Elnök felolvassa Szabó György választmányi tag lemondó levelét közgyülés nem fogadja 6. Elnök felolvassa Kovács Ferencz épitész levelét közgyülés oj képen határoz hogy azonnal eleget tesz Kovács Ferenc kérésének mihejest arra fedezet lesz 7. Elnök be adja az Elnöki székről váló lemondását Közgyűlés a fölmentvényt megadja és kór elnököt választ az új Elnöki állás betöltésére. 8. Közgyűlés Szabó Sándort megválasztja Kórelnök Kórelnök a

gyűlést 27-re elnapolja. A szüreti bál belépő dijja 1 p. 20 f Szabó J: husfőző Mucsi Albert: } bormérő Oláh Mihály: Tóth Imre: pénztárnok 193. szept 20 Jegyzőkönyv hitelesítők Gregus Máté és Kiss Imre 57 Jegyzőkönyv II. mely felvétetett a pusztakutasi Olvasó Egylet választmányi gyüléséről 1931. évi aug. hó 4-én Jelen voltak: A jegyzőkönyv hitelesítésére Elnök felkéri Diószegi L. és Kiss (?) Péter[t] tag Urakat. Elnök üdvözli a megjelent tagokat s megállapítja, hogy azok szükséges létszámban megjelentek s így a gyülést megnyitottnak nyilvánítja ki. Elnök előlegezi, hogy a kör tagjai által a Népház céljaira felvett váltó megovatolása következtében ideiglenesen felszabadult kamatot a tagok ne kérjék vissza, hanem azt mint adományt adják a kör rendelkezésére, mivel olyan sok fizetetlen tétele van a körnek, hogy azt abból rendezhesse. Kotormán Sándor nevében szólok, Kotormán Imre azzal a

kikötéssel adja át az ő reá eső kamatot, ha abból a Népkör építésénél szereplő vezetőségiek csoportképben megörökítik.Szabó György ugyan ilyen irányban szólal fel, és ő kéri, hogy azon csoportképhez szerezze meg a vezetőség Mayer I. és Temesy Imre arcképét is. Elnök a maga részéről nem tesz kifogást, ezen módosítás ellen csupán azt mondja, hogy ezen ügy elintézése a közgyülésre tartozik, s a legközelebbi összehivandó rendkívüli közgyülésen tárgyaltassék. Ezen közderítő indítványokat felvállalva visszavonják, s í gy az elnöki határozatot elfogadják. Elnök kéri a választmányi tagokat, hogy tekintettel a kör szűkös pénzügyi helyzetére, közelesen tartson bálat. A tagok közül Szabó Gyula kéri, hogy tekintsünk el a bál tartásától a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel. Elnök szavazásra teszi fel a kérdést, és 9 : 6 arányban a bál tartása mellett foglal állást a választmány.

Elnök határozatilag kimondja, hogy a kör a bálat megtartja. Elnök a bál megtartásának idejét aug. 20 vagy 23-ra tette javaslatba abban az esetben, ha 23-án a Gazdasági Egyesület lóversennyel egybekötött táncmulatságot rendezne 20, ellenkező esetben pedig 23-án Választmány megbízza elnököt, hogy a Gazdasági Egyesülettől érdeklődje meg, hogy megtartja e a lóversenyt, ha nem, akkor 23-án kéne a bál megtartását, s az újságban annak közzététele iránt intézkedjék. Választmány így határoz. Elnök fölkéri mindazokat a tagokat, akik a múlt bál aklalmával a rendezést végezték, hogy ugyanazt a munkakört vállalják el - és pedig: a bál engedéj megszerzés az Elnök Zenészek fogadására N. Tóth Imrét s Faragó Mihályt 58 husfőzésre Szabó Sándort, borkimérés A. Mucsi Albert és Oláh Mihályt, Húspénztárnok D. Kiss Ernőt felhívják Az ital beszerzését az Elnök a szövetkezetbe fogja rendezni. Választmány elvi

indítványát egyhangúlag elfogadják s fölkéri a vezetőséget hogy a szövetkezetet erről külön értesítse. A bál belépti dijjául 1 pengőt állapit meg az Elnök, melyet a választmány elfogad. Választmány felkéri Szabó Gyula tanitó Urat, hogy a bál alkalmával jövedelmének fokozása céljából rendezzen virág postát[?] és szépségversenyt Szabó Gyula a fölkérést elvállalja.Szabó Gyula indítványozza, hogy a vásárhelyi szintársulat körünk helyiségében egy pár előadást szeretne tartani, s ha a választmány pártolja indítványát, ő a szinészekkel a tárgyalást fölveszi. Elnök fölkéri Szabó Gyula tanitó Urat, hogy csak a bál után gondolja ezen dolgot megrendezhetőnek, s ez irányban tegyen lépéseket. Ilyen értelemben határoz a választmány.Kotormán Imre indítványozza, hogy a választmányi üléseket ne a hónap utolsó csütörtökén tartsuk, hanem minden hónap első vasárnapjának d.utánján, tekintettel a tagok

elfoglaltságára, jobban érnek rá vasárnap. Választmány egyhangulag így határoz. Több hozzászólás nem lévén elnök a gyülést bezárja. Kelt Pusztakutas, 1931. aug 4 59 Jegyzőkönyv III. mely felvétetett a pusztakútasi Olvasó Egylet 1931 évi szeptember hó 20 án tartott rendkivüli Közgyüléséről: Jelen voltak: dr. Ivánka Jegyzőkönyvi hitelesítésére Elnök Greguss Máté és Kiss Imre Elnök a következő beszéddel nyitja meg a Közgyülést: miután megállapítja, hogy a tagok az alapszabályban előírt számban megjelentek. Mélyen tisztelt Közgyülés! Kedves tagtársaim: Midőn 5 hónappal ezelőtt a kör Elnöki tisztét elvállaltam, az Elnöki tisztségemet bizonyos feltételekhez kötöttem. nevezetesen a köri tagok részéről fenntálló 7500 pengő váltónak valami módon való rendezéséhez hogy ezen állandoan surlódást okozó témát nyugvó pontra vigyem és a köri életet fellendítsem. Kötelességemnek tartom most a tag

Urakkal röviden ismertetni, hogy mennyit tudtam az elvállalt munkából eddig elvégezni, hogy így tagtársaimnak alkalma legyen a felett a birálatukat megtenni és a tett intézkedésekre a végleges jóváhagyást megadni. Mindenek előtt örömmel kell jelentenem hogy a Váltó rendezéséhez nagy mértékben járult hozzá az a körülmény, hogy nagyméltóságú Mayer János földmivelésügyi Miniszter Úr dr. Temesváry Imre Kincstári főtanácsos Úr és dr Mokcsay Zoltán főispán Úr támogatásával körünk részére ujjabb 4000 pengő államsegélyt adott; megfelelő kötelezettségek mellett, amely kötelezettségek az eredeti Ministeri iratban foglaltatnak. Miután már a 4000 pengő államsegély a kör részére ki lett útalva, felszollitásomra a váltó kezesek közül hogy a megmaradt 3500 pengőt ne a banktól vegyük fel, hanem a tagjainktól, ennek törlesztésére a következő köri tagok adományoztak készpénzt a körnek: és pedig Balog Sándor

331.p Rostás I 198 p Dioszegi Lajos 132 p Molnár János 132 p Kiss Imre 132p. és Takács István 132p, míg a többi aláírói a váltónak továbbra is váltót írtak alá a következő összegek erejéig: Kiss Albert 664 p. Kotormán S 331., Kotormán I 331, Pál Antal 331, Szabó Sándor 198 p Szabó György 198 p Herceg Péter 132 p. H Mucsi Albert 132 Dobsa Péter 63 és Bodrogi Sándor 63 p. míg a fenntmaradó összeget és 200 pengőt a kör ügyeinek rendezésére 2700 pengő váltót írtak alá. Tisztelettel kérem azért a közgyűlést, hogy ezen ügynek ilyen módon való rendezését tudomásul venni szíveskedjenek, és ezzel kapcsolatban az alábbi indítványt terjesztem a közgyüléshez: Mondja ki a közgyülés, hogy a kör egyetemessége hálás köszönettel veszi tudomásul a Nagyméltósági Mayer János földmivelés ügyi Minister Urnak 4000 pengős adományáért és egyben köszönetet szavaz mélt. dr Temesváry Imre kincstári főtanácsos és dr.

Mokcsay Zoltán főispán Uraknak hathatós támogatásukért. De kifejezi köszönetét azon tagtársaival szemben is, akik részben készpénzben, részben váltó [?] alakjában a kör segítségére voltak. Ezen indítvány a legnagyobb lelkesedéssel veszi tudomásul a közgyülés és azt egyhangúlag elfogadja. 60 Elnök indítványozza ezután, hogy azon Köri tagok részére, akik készpénzzel segítettek a körön, a kölcsönadott összegek után évi 10 % kamatot adjon a kör, míg a 2700 pengős váltónak a kamatait és annak tőketörlesztését a mindenkori Vezetőség a kör pénztárából fizeti ki. Az Elnöki indítvány Kotormán Imre felszólalása után egyhangúlag elfogadtatott. Elnök ezután a körnek 1921 évi tartott választmányi ülésen már letárgyalt módosított alapszabály tervezetet ismerteti, amelyet tételenként olvas fel. A bemutatott alapszabály tervezethez Kotormán Imre, Karasz Péter és Greguss Máté hosszú szollása után a

közgyülés egyhangulag hozzájárul és megbízza Elnökséget, hogy azt jóváhagyás céljából a nagyméltósági Belügyminiszter Urhoz terjessze fel. Elnök előterjeszti Szabó György választmányi tag Úr lemondólevelét, amelyben a választmányi tagságáról lemond. Közgyülés a lemondást tudomásul nem veszi, és felkéri Szabó György választmányi tag Urat annak megtartására. Szabó György erre visszalép a lemondási szándékáról és továbbra is megtartja választmányi tagságát. Elnök a Közgyülés elé terjeszti Szabó Gyula áll. tanító Úr, Népház Elnökének a Népház elnökségéről szóló lemondólevelét. Közgyülés abban az esetben, ha a népház választmánya tudomásul veszi Elnökének lemondását, azt ő is, bár sajnálattal tudomásul veszi, egyben eddigi müködéséért köszönetét fejezi ki, és fölkéri, hogy továbbra is munkásságával támogassa a kört. Állása felöl pedig akképpen határoz, hogy azt a

mindenkori Olvasó Egylet Elnökre bizza reá. Elnöknek ezután a maga személyére vonatkozólag bizalmi indítványát veti fel és kéri a tagokat, hogy miután a vállalt Elnöksége bizonyos megkötéshez volt kötve, azt 100 %ig teljesíteni nem tudta, és mert szeretné azt, hogyha a körnek gazda Elnöke lenne, ezennel lemond az Elnöki tisztségről, s kéri hogy személyét mentsék fel az Elnökségtől, s mivel a számvizsgáló bizottság még a pénzkezelést felül nem vizsgálta, az anyagi felelősséget csak annak megtörténte után vegye le róla.A közgyülés sajnálattal veszi tudomásul Elnökének lemondását és kéri a volt 61 Elnököt, hogy maradjon továbbra is a kör Elnöke.Mivel azonban Elnök ragaszkodik a lemondáshoz, így a közgyülés kénytelen korelnök megválasztásával Elnököt választani.Az Elnök választás titkos szavazással elrendeztetett, és a szavazás eredménye a következő lett. Dr Ivánka Zoltán 14, Kotormán Imre 8,

Karasz Péter 2, Szabó György 1. Herceg P 1 Szabó Gy 1 Korelnök újra felkéri Elnököt a maradásra, de az nem vállalja el, mire az utána legtöbb szavazatot kapott Kotormán Imrét kéri fel. Kotormán Imre sem vállalja azt el. Korelnök ekkor tekintettel az izgatott hangulatra, egy hétre felfüggesztette a közgyülés folytatását és azt az Elnök megválasztására 1931. szept hó 27 du 2 órára halasztja. Közgyülés eképpen határoz: folytatólagos jegyzőkönyv mely felvétetett 1931. szept 27-én mint az 1931 évi szept hó 20 án tartott rendkívüli közgyülés folytatásaképen megtartott gyülésről. Korelnök a gyülést megnyitja. Takács István alelnök jelenti, hogy dr Ivánka Zoltán volt Elnök úr levelet küldött, amelyet felolvas. Az egybegyült tagok örömmel veszik tudomásul, hogy a volt Elnök a lemondását visszavonja, mire a gyülés véget ér. 62 IV. A következő névsor 1931. október 4-i rendezvény költségvetése a

résztvevők névsorával 1. Tóth Zsófika 2. Szuromi Jánosné 3. Oláh Mihályné 4. Makó Ferencné 5. igj Diószegi Lajos 6. Szántó Imréné 7. Kovács Károly 8. Molnár Gyula 9. Takács István 10. id Diószegi Lajos 11. Détár Ferencné 12. Mihály Péter 13. Tóth Sándor 14. Rostás János 15. Juhász Sándor 16. Varga Imréné 17. Szuromi Rózsika 18. Kis Károlyné 19. Tóth Lajosné 20. Kertész Ferenc 21. Mikula Pál 22. Herczeg Pál 23. Bálint János 24. Hodos Ferenc 25. Tóth Lajos 1931. okt 4 26. Török Sándor 27. Fejős Mátyás 28. Tóth Bálint Pap 29. Rostás János 30. Molnár Károly 31. Kis Ernő 32. M Szabó Ferenc 33. Rostás József 34. Pál Antal 35. Tóth Pál 36. Varga János 37. Karasz Bálint 38. Kenéz Sándor 39. Kruzslicz Ferencné 2 3 1 2 2 4 1 1 1 1 3 2 1 3 2 2 1 1 2 1 1 3 3 1 1 45 1 1 2 1 2 1 1 1 3 1 1 1 1 2 63 40. Tejes Ferencné 41. Hegyi József 42. Szabó Márton 43. Marton József 44. Tóth Mihály 45. Péter 46. Mészáros

Józsefné 47. Faragó Juszti 48. Kirsi [?] István 49. Szokol Sándor 50. Búza Pálné 51. Petyko József 52. Büki Lajosné 53. Fejes Sándor 54. Faragó Sándor 55. Rostás Sándor 56. Pál János 57. Kun Imre 58. Kis Ernő 59. Udvari József 60. Józsa Béla 61. Rostás János 62. Bakos József 63. Hegedűs József 64. Csikós Sándor 65. Varga Júlia 66. Bán Máté 67. Olasz Máténé 68. Tóth József 69. Rostás Sándorné 70. Fejős Sándorné 71. Szabó Imréné 72. Tóth Mátyás 73. Faragó Mihály 74. Kosztolyi Istvánné 75. Nagy Lajos 76. Labozár Imre 77. Héja János 78. Kádár Sándor 79. Pál József 80. Rácz Károly 81. Molnár János 82. Albert Sándor 83. Német Sándorné 2 1 1 1 1 1 2 2 1 1 2 34 2 2 1 2 1 1 1 3 1 1 1 1 1 2 1 1 3 1 3 2 2 1 1 35 3 1 1 1 1 2 2 2 2 3 64 84. Német Sándorné 85. Károly Sándor 86. Mozes Sándor 87. Balvy Sándor 88. Koncz István 89. Simon Pál 90. Kenéz Imre 91. Lázár Sándor 92. Gajdár István 93. Juhász István 94.

Kruzslicz Florián 95. Dr Ivánka Zoltán 96. Tót Imre 97. Kun István 98. Tejes Mihály 99. Rácz Ferenc 100. Pál Istvánné 101. Szücs Ernő 102. Oroveczné 103. Gruber Péter 104. Tordai István 105. Rostás Józsefné 106. Dobsa Sándor 107. Maczelka János 108. Sajti János 109. Libor Imre 110. Kotormán Sándor 111. Libor Jani 112. Hetény István 113. Takácsné [?] 114. Nagy Jani 115. Horvát János 116. Horvát János 117. Bereacz Sándor 118. Fejes Bálint 119. Szabó József 120. Farkas Jani 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. Szabó Imre Szabó Imre Molnár Józsefné Bakos Lajos Lavói Anna Lovai János Pál Imre 3 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 5 1 39 3 1 1 2 1 2 1 2 2 1 1 1 4 1 1 3 1 2 2 1 1 1 1 35 1 2 2 1 1 1 1 65 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. Török Bálint Kun István Horvát János Bodrogi Sándor Pál Florián Kovács Lajos Lovai János Gregus Lajos Angyal Ferenc Szabó Imre Mucsi Albert Juhász Sándor Godacs Imre

dr. Olajkai Alajos Dr. Csukay Gábor Szabó Gyula 1 1 2 1 3 1 3 1 3 1 2 1 2 1 1 1 35 [a IV. oldalon nem a 143 sorszám következik, hanem 120. Ilovai Mihály 121. Faragó István 120. Kerlasz Mihály 123. Szepesi Sándor 124. Mozesné 125. Hegedü József 126. Hegedü József 27. Orovecz Jani 28. Palócz István 29. Barna Sándor 30. Hegedüs Laci 31. Kabodi Zoltán 32. Kovács Vendel 33. Kabodi Mihály 34. Csorba Mihály 35. Horváth Lajos 36. Pál János 37. Borsi János 38. Kotormán Imre 39. Halász József 40. Major István 41. Slahó Lajos 42. Jáger Imre 43. Kokovi János 44. Kis Bálint 1 1 1 1 3 4 1 1 1 2 1 2 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 66 Összesítés: 34 34 35 39 35 35 45 257 Oláh Mihály 1 pengő mint bev. paprikás Paprikásjegy I. bíró II. bíró szőlőfürt Jegyért I. Bíró II. " Szőlőfürt Koszorú Oláh ruhatár összes 38 11 27 1593 939 2532 60 2592 25700 1593 939 60 1140 1 29532 330 29862 31592 1340 32932 330 33262 67 1932. szeptember

11 V. Jegyzőkönyv mely felvétetett a Pusztakutasi olvasó egylet 1932. szept hó 11én tartott választmányi üléséről. Jelen voltak Dr Ivánka Zoltán Elnök, Faragó Mihály, N Tóth Imre, Rostás József, H. Mucsi Albert, Pál Antal, Molnár János, Takács István, Diószegi Lajos. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, a gyülést megnyitja. Elnök jelenti, hogy a kör váltója szept. 1én lejárt, mivel a kör pénztárába egy fillér nincs, Elnök a saját pénzéből rendezte a kör váltóját. Elnök jelenti, hogy Kotormán Sándor kamat fejében 7. pengő 50 fill a kör pénztárába be fizetett. Tudomásul vétetett. Elnök jelenti, hogy a szolga írásban beadta lemondását. Tudomásul vétetett. Elnök kéri a választmányt, hogy döntsön a szolgai állás betöltéséről. Választmány olykép határoz, hogy Elnököt megbízza, hogy a szolgai állásra hirdessen pályázatott a következőkép egy lakás kiadó szolgai teendőkkel egybekötve. Elnök kéri

a választmányt, hogy megtartsa e a szokásos szüreti táncz mulatságát. Választmány szeptember 9-re határoz a bál megtartása mellett. Több tárgy nem lévén, Elnök a gyűlést bezárja. Kelt 1932. szeptember 11 én Rostás József Molnár János 68 Jegyzőkönyv VI. mely felvétetett 1933. jan hó 5én tartott választmányi gyülésről: Jelen vannak: Dr. Ivánka Zoltán elnök, Kotormán Imre alelnök, Molnár Gyula jegyző, Faragó Mihály gondnok, Rostás József ellenőr, N. Tóth Imre pénztárnok, Kiss István könyvtárnok, Dobsa Péter, Herceg Péter, Szabó Sándor, Molnár János, Olasz Máté, Diószegi Lajos választmányi tag Urak. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, s midőn megállapította, hogy választmány megfelelő számban jelen van, a gyülést megnyitja. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri: urakat. 1. Elnök jelenti, hogy a Hangya Szövetkezet a megtartott bálja után nem a 20 pengőt hanem 10 pengőt villanyhasználatért 4.8 fill

s 5 liter padló olajat adott, tekintettel hogy az aránylag gyengén sikerült. Választmány az Elnöki jelentést tudomásul veszi.2 Elnök jelenti, hogy hogy a Polgármesteri Hivataltól átirat érkezett amelyben a Polgármester Úr felhívja a kör figyelmét a Nemzeti figyelő című, hétfőn megjelenő lapra, mely [?] Társadalmi Egyesületek hivatalos lapja, hogy körünk arra fizessen elő. Elnök bejelenti, hogy a nevezett lapot a kör helyett az Elnök rendeli meg és azt a kör rendelkezésére bocsátja. Választmány tudomásul veszi és Elnöknek érte köszönetet mond. 3. Elnök jelenti, hogy a körnek 1933 január 15én műsoros teaestélyt tartson, amely műsor összeállítására Balog Sándor tanító Urat felkérte s Ő azt a legnagyobb örömmel vállalta el. A belépő dijjat a szokásos 30 fill állapítsa meg a választmány, mely a tea ára egy adag rummal 30, két adag rummal 40 fillér legyen. Ezzel kapcsolatban Elnök jelenti, hogy a vásárhely kútasi

zenészeket meg nyerte arra, hogy az Egylet által felépítendő szinpad javára ezen tea estélyen dijjtalanul fogják a zenét szolgáltatni. Ezen nemes célra való tekintettel ezzel kapcsolatban Elnök azon indítványt terjeszti elő, hogy a tisztikar pedig a teához szükséges cukrot és rumot adja, hogy így az összes jövedelem a szinpad javára legyen fordítható. Ezen indítványra vonatkozólag a jelenlevő tisztikar minden egyes tagja személyesen igennel fogadta el az indítványt.Választmány az Elnök indítványát tudomásul veszi, és elhatározza, hogy a tea estet jan. 15 én este műsorral egybekötve tartja meg. A tea főzésre N Tóth Imrénét kéri fel, egyben köszönetét fejezi ki a zenészeknek a felajánlott 69 dijjtalan közreműködésért, és a tisztikarnak a teához való hozzájárulásért.Elnök jelenti, hogy az Olvasó Egylet jövedelmeinek fokozása céljából építsen egy állandó színpadot, mert ezzel lehet remélni, hogy nehéz

anyagi terhein segíteni tud. Felkéri a választmány minden egyes tagját az ügy fontosságára, és kéri a választmányt, hogy erre a célra 200 pengő új felhatalmazást adjon az építést végző és a választmány kebeléből kiküldendő bizottság részére. A bizottságba ajánlja Elnökön kívül Faragó Mihály gondnok Urat, Rostás József ellenőr urat s Mucsi Bertalan választmányi tag társakat megválasztani. - Ezzel szemben Elnök igéri, hogy az 1933 évben elérhető bevételből 500 pengőt a kör váltójának törlesztésére fordít.Választmány Elnöki jelentést magáévá teszi, és fent nevezetteket az építtető bizottságba megválasztja s kimondja, hogy a kör részére megépítteti az állandó szinpadot. Faragó Mihály gondnok indítványozza, hogy mivel már több évben a Pósahalom Ifjúsági Egylet elkérte a régi padokat s szinfalat a körtől, ha a nevezett Egylet megvenné a fent említett tárgyakat, a kör azt adja el. Beható

megbeszélés után a vélemény oda alakult ki, hogy ha a nevezett Egylet 70 pengőt megád, úgy körünk azt eladhatja. Választmány az indítványt elfogadja s megbizza az Elnököt, hogy ebben az értelemben nevezett Egylettel bocsátkozzon tárgyalásba. 70 1933. febr 26 VII. Dr. Ivánka Zoltán, Kotormán Imre, Pál Antal, Faragó Mihály, Nagy Mihály, H Mucsi Albert. Diószegi Lajos Kun István Herceg Péter, Szabó Sándor, Dobsa Péter. Molnár Gyula Elnök üdvözli a megjelenteket a gyűlést megnyitja. Jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Szabó Sándor, Dobsa Péter. Elnök jelenti, hogy az 1933. márc 5 tervezett tea estély tekintettel arra, hogy akkor már nagy böjt van, az estélyt 1933. febr 28 án tartsa meg a kör Választmány elfogadja. Elnök jelenti hogy a húsfőzésnél anyagi hiányok mutatkoztak. Kéri a választmányt hogy szavazzon a húsfőző mellé egy pénztárost. Választmány elfogadja. Elnök jelenti hogy az 1933. márc hoban tartot

köri napon 12 pengő = az elárverezett tárgyakból pedig 14. pengő folyt be a kör pénztárába Választmány tudomásul veszi. Elnök előterjeszti, hogy a kör a szokásos márc. 15 ki bankettet most is tartsa meg. szavazásra megy 9=2 vel szemben csak az aláírás mellett szavaz Választmány elfogadja olyképpen, hogy aláírási ívet bocsájt ki. részvételi dijj személyenként. 80 fill ¾ kilogram hus fejenként. 2. keller 2 bormérő 6. zenész ingyen vacsorát kap. 10 lány fenforgó: Szabó Sándor húsfőző Kun István } borkimérő Oláh Mihály A gyülés véget ért 1933. II/26 Molnár Gyula jegyző 71 Jegyzőkönyv VIII. mely felvétetett a Pusztakutasi Olvasó Egylet 1933. máj hó 7én tartott választmányi gyűléséről. Jelen voltak: dr Ivánka Zoltán, Kotormán Imre, Faragó Mihály, Diószegi Lajos, Kiss István, Molnár János, Olasz Máté, Pál Antal és Nagy Sándor választmányi tag Urak. Elnök jelenti, hogy a rendőrkapitányságtól a

gyűlés tartására megkérte az engedélyt, s mivel a tagok a törvényes számban jelentek meg, a gyűlést megnyitja. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Olasz Máté és Diószegi Lajos tag Urakat. Elnök jelenti, hogy a Stefánia Szövetség a kért vasárnap nem tarthatja meg előadását, és így a termet Pünkösd másnapjára kéri a körtől azon feltételek mellett, amint azt a múltkor már választmány megadta. Választmány a jelentést tudomásul veszi, s Pünkösd másnapjára engedi át a termet nevezett Egyesületnek azzal, hogy a megszerzett italmérési engedély alapján a kör szolgáltassa az italt, és a tiszta jövedelemből 50 %ot a kör kapjon. Elnök előterjeszti, hogy a Hangya Szövetkezettel elintézett tányér és evőeszközök, amelyeket a kör átvett évi 100 pengő törlesztésre, megállapítást nyert, hogy az összeg 916 pengőt tesz ki. Kéri ezért választmányt, hogy az alábbi tárgyakat és pedig: 150 mély, 150 lapos tányért,

50 portiós tányért, 50 db paprikás tálat, 50 db teás csészét 50 db csésze aljat, 200 pár fanyelű evőeszközt, 50 pár alumínium evőeszközt, 250 db kercses kanalat 100 db teás kanalat 300 db boros poharat és 150 db ½ literes boros üveget leltárába vegye be, mint saját tulajdonát, és ezzel ezen ügyet lezártnak tekinti. Választmány tudomásul veszi Elnöki előterjesztést, és fent nevezett tárgyakat leltárba venni rendeli. – egyben felkéri Elnökséget, hogy az évi 100 azaz Egyszáz pengőt a Hangya Szövetkezetnek utalja át. – Elnök jelenti, hogy a falu Szövetséghez a hátralékos tagdíjjak dolgában levelet intézett, s felhozva körünk súlyos anyagi helyzetét, sikerült elérnie azt, hogy 3 évi tagdíjjat, vagis 45 pengőt elengedtek körünknek azzal a feltétellel, ha az 1933 évi tagdijj fejében 15 pengőt megfizet. Választmány örömmel vette tudomásul a falu szövetség nemes cselekedetét, s felkéri Elnököt, hogy levélileg

mondjon érte köszönetet. Elnök jelenti, hogy a múlt választmányi gyűlésen kapott felhatalmazás alapján a folyosó beüvegezésére és zárttá tételére ajánlatot kért. Az ajánlattevő nevezett dolgokat 455 pengőért végezné el. Mivel azonban körünk mostani helyzete ezt a 72 nagyobb átalakítást nem bírja el, kéri választmányt Elnök, hogy a folyosó végeinek zárt ajtóval való elzárására, valamint a folyosón levő üvegajtónak az udvar felől való áttételére, a főajtónak beljebb tételére és a folyosó bejáratának megszüntetésére, valamint a nagyterem kimeszeltetésére és az ablakoknak és ajtóknak kívül egy sorral való átfestéséhez 150 pengő keretén belül adjon Elnökségnek felhatalmazást. Választmány a fenti Elnöki előterjesztést magáévá teszi, és felhatalmazza Elnökséget annak foganatosítására. Elnök jelenti, hogy közeledvén május utolsó vasárnapja, a Hősök emlékünnepe, körünk akképpen

hódoljon a Hősök emlékének, hogy tagjait felkéri a templomi istentiszteleten való részvételre, s azután a temetőben levő Hősök emlékoszlopára élő virágkoszorút helyez el amely koszorúnak elhelyezésére felkéri Beretz Sándor ref. lelkész Díszelnök Urat Választmány Elnöki előterjesztést tudomásul veszi. Elnök jelenti, hogy máj. 15-én du 3 órakor a körnap alkalmára felkérte dr Simon József tanácsnok Urat, hogy a gazdákat annyira érdeklő adózásról tartson előadást, és ezzel kapcsolatban felkéri a választmányi tagokat, hogy ennek meghalgatására kellő propagandát indítson tagjai között, hogy azon mentül több tag jelenjen meg, hogy a közgyűlés által kimondott 50 filléreket a kör váltójának javára beadhassa. Választmány örömmel veszi tudomásul Elnök előterjesztését. Elnök jelenti, hogy körünk a szokásos tavaszi bálját 1933. máj hó 21-én este rendezze meg. A belépti díjat 80 fillérben állapítsa meg A

báli engedélyt csak 2 óráig kérje meg. A bor kimérésére, sör kimérésére Oláh Mihály és Mucsi Albert Urakat, a hús főzésre Molnár János tag Urat kéri fel. A cigányok megfogadására Elnököt kéri fel. A paprikás árát 50 fill állapítsa meg, s a többi bállal szokásos dolgok elvégzésére a gondnok Urakat kéri meg. Az ital beszerzésével is Elnök Urat bízza meg. Választmány az előterjesztést magáévá teszi, és annak rendezésével az Elnökséget megbízza. Kotormán Imre indítványozza, hogy a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egylet tisztujjító közgyűlése előtt körünk keresse meg a szomszédos társkörök Elnökségét is, hogy támogassák Körünk azon óhaját, hogy a gazdasági Egylet egyik alelnöki székébe pusztai gazdálkodót, Korom Péter gazdatársunkat ültesse be, és ezen óhaját körünknek a Gazdasági Egylet Választmányával is tudassa. Választmány az indítványt elfogadja s megkéri Elnököt ezen levelek

elküldésével. Több tárgy nem lévén, Elnök az ülést bezárja. 73 Pusztakutas, 1933 május 7én jegyzőkönyvhitelesítők jegyző Dr. Ivánka Zoltán elnök [a negyedik oldalon az összehajtott jegyzőkönyv külső oldalára a következő szöveg van írja:] Pusztakútasi Olvasó Egylet választmányi gyűlésének jegyzőkönyve 1933. máj 7ről. [alatta] Faragó Sándor = 55. 74 Meghívó IX. 1935. május 5-én vasárnap délelőtt 11 órakor a P-K-Olv-Egylet választmányi gyűlést tart. A választmányi tagok pontos megjelenését kérem. Vásárhelykutas, 1935. ápr 29-én Dr. Ivánka Zoltán elnök [Bélyegzőlenyomat: Pusztakutasi Olvasó Egylet pecsétje] Sorsz. Név 1. Kotormán Imre 2. Molnár Gyula 3. Rostás József 4. id. Diószegi Lajos 5. Dr. Faragó Mihály 6. Dobsa Péter 7. Szabó György 8. Faragó Mihály 9. Nagy Mihály 10. Páll Antal 11. Kun István 12. Buzi Sándor 13. Dura Imre 14. Gajdán János 15. Gombos Imre 16. Kenéz Mihály 17. H

Mucsi Albert 18. Oláh Mihály 19. Szabó Sándor 20. Takács István 21. Deli Lajos 22. Kiss Imre 23. Balog Sándor 24. Gidófalvy György 25. Kun Balázs 26. ifj Tóth Lajos Aláírás 75 Jegyzőkönyv X. mely felvétetett 1935 évi nov. hó 10 én tartott választmányi ülésről Jelen vannak: dr. Ivánka Zoltán Elnök, Rostás József pénzt Kotormán Imre alelnök, Faragó Mihály gondnok, Duzs Sándor, Bodrogi Sándor, Kiss Imre, Nagy Mihály, Balog Sándor, Kun Balázs választmányi tagok, Dusa Imre, Kenéz Mihály Elnök üdvözli a megjelent választmányi tagokat s a gyülést megnyitja. A jegyzőkönyv hitelesítésre Kotormán Ime és Bodrogi Sándor tagokat kéri fel. Elnök jelenti, hogy a kör által megrendezett szüreti bál úgy erkölcsi mint anyagi tekintetben jól sikerült. A körnek 94 pengő tiszta jövedelmet juttatott Választmány a bejelentést örömmel veszi tudomásul. Elnök jelenti, hogy a napközi otthont a város 1 hónappal

meghosszabbította és így a 6 hónap helyett 7 hónapig tartott és házbér címén az egyesületnek a város 140 pengőt utalt ki, mely összeget Elnök a város pénztárából felvett és a kör pénztárába beutalta. Tudomásul vétetett Elnök jelenti, hogy Gruber József szinigazgató [?] a népházat szinház tartására bérbevette, esténkénti előadások és 5 pengő teremhasználati dijj lefizetése ellenében. Ezen címen a kör szintársulattól 70 pengőt kapott teremhasználat címén. Tudomásul szolgál Elnök jelenti, hogy a Népház nagy termét Balog András körtag rokonainak esküvőjük ott tartása végett 15 pengőért átengedte, egyben jelenti, hogy ugyanilyen célra Tóth József mészárosnak 1935 nov. 17ére 20 pengő ellenében engedte át a termet. Szükséges ilyen méltányos dijj megállapítása azért, hogy a közösség kedvelje meg hogy a lakodalmi alkalmakra Népházunkat vegye igénybe. Tudomásul vétetett Elnök jelenti, hogy a Hangya

Szövetkezet Igazgatója hálás köszönetét fejezi ki az Egyesületnek abból az alkalomból, hogy a szövetkezeti kocsma átépítési idejére a kistermet díjtalanul rendelkezésére bocsátotta. A szövetkezet az elhasznált villanyt megtérítette, körünknek s a kistermet áttakaríttatta. Tudomásul vétetett. 1935. nov 10-én Elnök jelenti, hogy a Népművelési Bizottság körünket az idén felmentette a szabadiskolai előadások megtartása alól azzal a kötelezettséggel, hogy Vásárhelykutason az idén népfőiskolai tanfolyamot rendez, és ezen a kör tagjai kötelesek részt venni. Tudomásul szolgál. 76 Elnök jelenti, hogy a régi szokáshoz híven az idén is Horthy Miklós kormányzó névnapján dec. hó 7 án ünnepélyt rendez és most a frontharcos szövetséggel karöltve rendezi azt meg. Bodrogi Sándor tag indítványozza ezzel kapcsolatban, hogy társas vacsorával rendezze ezt a kör meg. A választmány tudomásul veszi Elnök bejelentését

és azt Bodrogi Sándor tag indítványa értelmében rendezi meg, s felkéri Elnökséget ennek megrendezésével és pedig tekintettel arra, hogy dec. 6ika péntekre esik, így 7én szombaton este rendezi meg. Az ünnepi beszéd megtartására Deli Lajos ig. Urat kéri fel. Elnök jelenti, hogy november 24-én Katalin bálat tartson a kör. Választmány tudomásul veszi a bál tartását, belépti dijjul 60 fill. állapít meg. Elnök jelenti, hogy az évi tisztujjitó közgyűlést körünk 1935. dec hó 29én du 2 orakor tartsa meg, és annak előkészítésére Elnököt felkéri. Tudomásul szolgál. Elnök jelenti, hogy a tagdijjak beszedésére a közgyűlésig a gondnok gondoskodjék, mivel eddig még igen kevesen fizették meg az évi tagdijjakat. Tudomásul szolgál. Elnök jelenti, hogy pénztárunkban jelenleg 268 P készpénz van, és ebből dec. 1én lejön köri váltóra 200 pengő törlesztést engedélyezzen a választmány, és ebben az évben a Hangya

Szövetkezetnek 100 pengő átutalásától tekintsen el. Tudomásul szolgál. Pusztakutas, 1935. nov 10-én Dr. Ivánka Zoltán elnök 77 Tekintetes közgyűlés! XI. Ismét elérkezett körünk életében tisztújító közgyűlésünk, a mely alkalomból igaz szeretettel üdvözlöm megjelent kedves bajtársaimat. Kötelességemnek tartom ez alkalommal, hogy röviden számot adjak bajtársaimnak arról a munkáról, amelyet körünk az elmúlt 1935 évben elvégzett. Az elmúlt esztendőben is még mindig az annyiszor hangoztatott gazdasági válság nyomasztó terhe alatt élte életét körünk, azonban a tagjaink támogatása és a tisztikar megfeszített munkája eredményekben nem maradt el az előző évektől, sőt lehet mondani, hogy anyagiakban inkább erősödött. Ebben az esztendőben is, amint már a múlt évi beszámolóban is szóvá tettem, a választmányi tag Urak részéről nem tapasztalta a Vezetőség, hogy a kör által rendezett előadásokon, tea

estélyeken s bálakon rendszeresen megjelentek volna, pedig egy kör életében a jó példával éppen a tagok előtt a tisztikar és választmányi tagoknak kell járni. Remélem és hiszem, hogy mivel megkértem választmányi tagjainkat, a jövőben ebbeli kötelességüknek eleget fognak tenni. - Különösen hangsulyozottan ki kell emelnem közgyülésünk szeme előtt azt, hogy alelnök társam részéről tapasztaltam ezt az elmaradozást! Körünk ez évben is megrendezte szokásos báljait éspedig febr. 10-én, márc 15 ápr. 28án a Tüzoltó Egylettel karöltve, aug 25 én a Tüzoltó Egylettel karöltve, okt. 20-án szüreti bál, jún 10-én Stefánia Egyesülettel karöltve, nov 24-én Katalin bálját.Tea estélyeket tartott jan 1, 10, febr 5, márc 3 án a Dalárdával együtt és dec 6 án a Frontharcos Szövetséggel együtt ülte meg kormányzónk névünnepét. Ugy a bálon mint a tea estélyen igen szép anyagi sikerrel jártak. A szabadiskolai előadások

megtartattak a tagok műveltségének emelésére ugyancsak a Mezőgazdasági Kamara febr. 14-16 napján megrendezte a háztartási tanfolyamot, amelyen 37en vettek részt.- Megemlítem, még hogy tagjaink közül azok, aki a sakk játék nemes szórakozását is űzik, Dobay Sándor tanító Úr kezdeményezésére jul 27én Kaszás [?] Imre sakk mesterrel szimultán játszmát játszottak 7en. A kultúra terjesztésére és a tagjaink szórakozására az esten két izben volt egy szintársulat nálunk, ahol a közönség megelégedésére igen szép előadásokat tartottak, s amely előadások is anyagilag jövedelmet jelentettek körünk részére (miután minden megtartott előadás után 5 pengőt fizettek be a kör pénztárába. Mint örvendetes eseményt kell bejelentenem azt a körülményt, hogy az idén már körünk helyiségét lakodalmak megtartására is igénybe vették tagjaink. Ezen itten röviden ismertetett munka eredményezte azt, hogy körünk ebben az

esztendőben P. forgalmat ért el és ennek az eredménye lett az, hogy ebben az esztendőben körünk adósságát 400 P csökkenteni tudta Elnökség.Ezekben volt szerencsém tagtársainkkal röviden ismertetni az elmúlt évben kifejtett köri életet. Mindezek után kérem tagtársaimat, hogy a számvizsgáló bizottság jelentését méltóztassanak meghallgatni, és ha azt rendben levőnek találják, úgy a magam mint a tiszti kar részére a felmentést megadni szíveskedjenek. 78 Ezek után úgy a magam mint az Elnöki kar nevében hálás köszönetemet nyilvánítom tagtársainknak, s kérem a közgyülést az 1936 évre a tisztikar megválasztása céljából korelnököt válasszon, és az Elnöki kart a jövő évre válassza meg. Az Isten áldását kérem tagjaimra, és fokozottabb támogatást kérek a megválasztandó tiszti kar részére, hogy körünk életét mozgalmasabbá tegyék mindannyiunk örömére. 79 Meghívó XII. 1936-jun. 7-én Vasárnap du 2

órakor a PK Olv Egylet rend havi választmányi gyülést tart, melyre a választmányi tagok pontos megjelenését kérem. Elnök: 1. Kotormán Imre 2. Rostás Jozsef 3. Faragó Mihály 4. Nagy Mihály 5. Molnár Gyula 6. Kun István 7. Szabó György 8. Dobsa Péter 9. Gidófalvi György 10. Kiss Imre 11. Szabó Sándor 12. Takács István 13. Gombos Imre 14. Gajdán János 15. Oláh Mihály 16. Tóth Lajos 17. Buzi Sándor 18. Dura Imre 19. Kenéz Mihály 20. H Mucsi Albert 21. Kun Balázs 22. Bodrogi Sándor 23. N Tóth Imre 24. Lukács János 25. Kabodi Zoltán 80 XIII. [Névsor, ceruzával írt, vonalas papíron. Fejléc: Sorszám, Névsor, személy összeg 1. Dr Ivánka Zoltán 5 2. Török Sándor 1 3. Rácz Ferencz 1 4. Páll Istvánné 2 5. Gáll László 2 6. Libor Jánosné 5 7. Czekmán Imre 2 8. Buzi Pál 2 9. Szuromi István 1 10. Jáger Imre 1 11. H Mucsi Albertné 2 12. Szabó Gyula 1 13. Orbán Mariska 3 14. Bán Lajosné 2 15. Tóth Lajos 1 16. Nagy István 1

17. Bán Máté 1 18. Horváth Antalné 2 19. Kiss János 1 20. Horváth Jánosné 2 21. Kiss Imréné 2 22. Szabó Ernő 1 23. K Varga Imre 2 24. Csernák István 1 25. Rácz Károly 1 26. Rostás Mártonné 3 27. Tóth Sándor 1 43 II. [oldal] 28. Dóda Lajos 1 29. Kiss Károlyné 2 30. Szabó Sándorné 2 31. Fejes Ferenczné 2 32. Csikós Andrásné 2 33. Szabó Márton 1 34. Kádár Ernő 1 35. Faragó Sándor 1 36. Szabó András 1 37. Füvesi Pál 1 38. Szeri János 1 39. Szabó Ferencz 2 40. Mucsi Ferencz 2 41. Kotormán Imre 1 81 42. Varju Sándor 43. Juhász Imre 44. Eszeki Sándor 45. Angyal Ferencz 46. Kenéz Sándorné 47. Albert B 48. Olasz Mné 49. Tóth Bálint 50. Kovács Béla 51. Bán Lajos 52. Héjja János 53. Molnár J 54. Tóth Jozsef 55. Kosztolányi I 56. Hödör F 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 4 2 1 1 1 3 3 1 1 1 1 2 2 3 1 47 III. [oldal] [de nem biztos, hogy összetartozik a két

névsor, minden esetre a sorszámozása 57-el kezdődik] Kiss Ernő Jávai F. Kotormán Sándor Németh G. Jóst Ferenc Paku József Bakos István Kabodi Z. P. Kovács János Fejér Sándor N. Tálli József Karasz Bálint Dobsa Péter Faragó János Tóth Péter Macelka János Kádár József Kaszás Mihály Muzsik József Szabó Imréné Török E. Csorba Mihály Szénási János K. Nagy János Kruzslic Ferenc Szánto Sándor 1 1 1 3 2 1 1 5 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 3 1 1 1 2 1 1 82 83. Kruzslic Zoltán 84. Takács István 85. Ludányi János 1 tévedésből törölve 2 3 43 IV. [oldal] 2664/887 [ez egy fekete tintával írott iktatószám lehet] 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. Olasz Ernő 1 Kun Imre 1 Nagy Imréné 6 Tóth Mihály 1 Pál Imre 1 Kabodi Mihály 1 Széll Sándor 1 Banka [Banga]András Post József 1 Diószegi Lajos 1 Hidi Mihály 1 Csikán Gábor 1 1 Jegyből 157 pengő Molnár Gyula jegyző Dobsa Péter elenőr N. Pál Ferenc [?]

pénztárnok Erre az oldalra van ragasztva egy angyalos koronás címert ábrázoló okmánybélyeg, melyen bélyegzőlenyomat is látható, csak olvashatatlan. Látható az is, hogy amíg a III. oldal 57-től 87 sorszámig van vezetve, ugyan e lap hátulján már 139-cel folytatódik. Nagy a valószínűsége, hogy egyrészt nem része az előző I-II. lapnak, hiába stimmel a folytatás, másrészt annak is, hogy lehetett még egy olyan lap, amely ide tartozott, csak elkeveredett mellőle. 83 84 XIV. Újra egy Névsor, I. II oldal, de most az első oldalon 1-30 és középtől 31-60-ig, kétszer annyi név fért volna a papírra, ha arra használják., a második oldalon 6190, ill 91-120 De nem arra használták, hogy neveket írjanak a sorokra, hanem szinte egy térképet rajzoltak Vásárhelykutas főutcájáról, bejelölve rajta a katolikus templomot, a református templomot, az új iskolát, a népházat, a hangyát, a malmot, a temetőt, az orvos lakását, a

csendőrséget és a piacz-ot. 85 [dátum nélküli] XV. Elnök jelenti, hogy a város a Népház nagytermét és udvarát óvoda céljára ápr. 1júl 1-ig havi 25 pengő dijjért bérbe vette, mivel azonban jul 1-én a bérlet lejárt, kéri az elnököt, hogy a városnál járjon el, hogy a még hátralevő honapon is hagyja ott az ovodát hasonló dijjazás mellett Választmány így határoz Elnök jelenti, hogy a Danubi Rt-től egy vetőgép van az ő személyes felelősségére átadva azzal, hogy ha az a körnek megfelelő anyagi bevételt biztosít, esetleg azt a kör részére a választmány vegye meg. Kéri Elnök, hogy egyelőre hetenként vasárnap probáljon a kör előadásokat tartani, s aztán tegyen ujjabb jelentést arról a választmánynak. Választmány tudomásul veszi. Elnöki jelentést és Elnököt ezzel megbízza