Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Mikroökonómia fogalmak

Mikroökonómia fogalmak 1) Termelési tényezőknek nevezzük a termelés erőforrásait, amelyek megkülönböztethetők egymástól a szerint, hogy milyen funkcióval vesznek részt a javak és szolgáltatások előállításában. Négy alapvető termelési tényezőt kell megkülönböztetni a) Munka, mint termelő szolgáltatás az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. b) Természeti tényezők a földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. c) Tőkejavak a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek stb.,( együttesen reáljavak) valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapírok. d) A vállalkozói szolgáltatás, mint termelési tényező az embereknek a többi termelési tényező az embereknek a többi

termelési tényező kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalássl járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységeit, illetve készségeit jelöli. 2) Gazdasági racionalitás, azaz gazdaságilag racionális viselkedés minden olyan célkitűzés vagy cselekedet, amely jobb gazdasági eredmények elérésére, vagy rosszabb eredmények bekövetkezésének elkerülésére irányul. 3) Ceteris paribus= minden egyéb változatlan 4) Piac a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbb tényezői a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. 5) A fogyasztó lehet egy személy, egy család, emberek valamely csoportja, szervezete, az a lényeg, hogy végső fogyasztás céljából szerez be javakat és szolgáltatásokat. 6) A kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó vagy felhasználó hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni. 7)

A kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó eladás céljából valamely terméket vagy szolgáltatást előállítani, teljesíteni. 8) A keresleti függvény (D) adott termék fizetőképes keresletének mennyiségét fejezi ki a termék árának függvényében. 9) A kínálati függvény (S) azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett. 10) Marshall-kerszt: a keresleti és kínálati függvények együttes jellemzése. a) Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresett és kínált mennyisége egyenlő. 11) A szükséglet valamely jószág megszerzése, vagy elfogyasztása iránti vágy , hiányérzet, amely cselekvésre késztet és a fogyasztás révén kielégítést nyer, ezzel hosszabb rövidebb ideig megszűnik, vagy intenzitása csökken. 12) Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan anyagi vagy nem anyagi jószágot, amely képes szükségletet kielégíteni, és amelyre vonatkozóan

a társadalom valamely tagjának hiányérzete van. 13) Hasznossági függvény: a különböző javak mennyisége (jószágcsoportok, fogyasztói kosarak) és az elfogyasztásuk által nyerhető hasznosság közötti kapcsolat. 14) Az ordinális elmélet szerint nem lehetséges és nem is szükséges (a kardinális elmélet szerint lehetséges és szükséges) a különböző javak elfogyasztásával elérhető egyedi hasznosságok tőszámokkal való mérése és összegzése személyenként és a társadalom egészére nézve egyaránt. 1 15) A preferenciarendezés: a) teljes A  B és a B  A relációk közül legalább az egyik teljesül. b) reflexív A( x1 , y1 )  A( x1 , y1 ) .Nem fordulhat elő, egy kosár saját magával szemben szigorúan preferálja. a) tranzitív, ha az A kosarat preferálja B –vel szemben, B –t pedig preferálja C-vel szemben akkor A-t preferálja C-vel szemben. A B BC AC 16) Közömbösségi görbe: az egymással közömbösségi

viszonyban álló jószágkosarakat reprezentáló pontok mértani helye a fogyasztói térben. 17) Helyettesítési ráta (RS): a közömbösségi görbe két pontjának egymáshoz viszonyított helyzetét ez az arány határozza meg, e mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik y jószágot a másikra x 18) Helyettesítési határráta (MRS): az egyik jószág (y) azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a másik jószág (x) tetszőleges kis egységgel történő pótlólagos növelése céljából. 19) Gossen I törvénye szerint a jószág fogyasztását egyoldalúan növelve a hasznosságérzet fokozatosan nő, egyre jobban és jobban érzi magát a fogyasztó, de a javulás egyre kisebb mértékű. Minél többet fogyaszt, annál kevésbé járul ez hozzá boldogságérzete növeléséhez 20) Költségvetési egyenes: azon pontok összessége a két jószág terében, amelyek az adott pénzjövedelemből (l), adott árak (p x , p y ) mellett a

jövedelem teljes elköltésével megvásárolható jószágkosarakat reprezentálja. Képletben: I=p x *x+p y y 21) Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC): a fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelem, változatlan árak esetén. 22) Engel görbe: a fogyasztó jövedelme és egy adott jószág megvásárolt mennyisége közti viszonyt mutatja változatlan piaci árakat feltételezve. 23) Ár-fogyasztás görbe (PCC): azon pontok összessége, amelyek a fogyasztó optimális választását képviselik adott jószág árának változása közepette, a másik jószág árának és a fogyasztó jövedelmének állandó szintje mellett. 24) Egyéni keresleti görbe: egy jószág árának és valamely fogyasztó által keresett mennyiségének viszonyát fejezi ki. 25) Slutsky-féle kompenzáció: csak akkor változatlan a fogyasztó jövedelme, ha ár (p) változás után ugyanazon jószágkosarakat tudja megvásárolni. 26) Hicks-féle

kompenzáció: akkora kompenzáció is elégséges, ha ugyanazon a közömbösségi görbén marad, bár nem ugyanazt a fogyasztói kosarat tudja megvásárolni. 27) Piaci keresleti görbe: egy termék és az adott ár mellett a fogyasztók által összesen megvásárolni kívánt mennyisége közti összefüggést fejezi ki. 28) Rugalmasság: a) Ár- rugalmasság: 2 p x1  x 0 x x0 x0   p1  p 0 px px0 px0 b) Jövedelem- rugalmasság: c) Kereszt- ár- rugalmasság:  (x9 x x0   I I0 x1  x 0 x0 I1  I 0 I0 x x1  x0 x x0   0  p y p y1  p y 0 py0 py0 29) Határbevétel (MR): a teljes bevétel azon változása, amely az X termékből eladott mennyiség egységnyi változásának következménye. 30) A felhasznált erőforrásokat inputnak, a kibocsátott termékeket vagy szolgáltatásokat pedig outputnak nevezzük. 31) Gazdasági időtávok: a) Nagyon rövid táv: az az időszak, amelyen belül a vállalat csak

eladási vagy vételi döntésekkel képes reagálni a külső környezet impulzusaira. b) Rövid táv: az a periódus, amelyen belül a vállalat legalább egy termelési tényezője adott (megváltozhatatlan), miközben legalább egy másik tényező megváltozhat. c) Hosszú táv: az az időperiódus, amelyen belül a cég termelési tényezője megváltozhat mennyiségben, de a termelés alaptechnológiájának radikális minőségi átalakulása nem következik be. d) Nagyon hosszú táv: az a periódus, amelyben a vállalat minőségileg új technológiát képes bevezetni. Ez idő alatt a cég gyökeresen megújulhat, a termelési függvénye is megváltozhat egészen más céggé alakulhat át. 32) Termelési függvény: A termelési tényezők lehetséges inputkombinációi és a velük előállított maximális kibocsátási lehetőségek halmaza (output) közötti technikai- gazdasági összefüggés. 33) Átlagtermék: (AP) a termelési eredmény és a tényező

felhasznált mennyiségének hányadosa. Q APL  L 34) Határtermék: (MP) az a szám, amely megmutatja, hogy mennyivel változik az Q össztermelés, ha az adott tényező felhasználását egységnyivel növeljük. MPL  L 35) Parciális termelési függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés egyetlen tényező változásának következtében; feltételezve, hogy minden egyéb tényező változatlan. 36) Termelési rugalmasság: egy tényező adott ponton vett határtermékének és dQ MPL átlagtermékének hányadosa.  L  dL  Q APL L 3 37) A csökkenő hozadék törvénye: a fokozatosan növelt változó inputtényező határterméke csökken, amennyiben minden további inputtényező változatlan. 38) Isoquant: azon pontok mértani helye a termelési függvény felületén, amelyek az inputok adott termelési szinthez tartozó összes lehetséges kombinációit jelölik. 39) A technikai helyettesítési határráta (MRTS) az isoquant görbe adott

pontjában egyenlő a görbéhez e pontba húzott érintő meredekségének (-1)- szeresével. 40) Isoquost egyenes: a munka és tőke azon kombinációinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos. 41) Elsüllyedt költségek vagy elveszett kiadások azok a költségek, amelyek az adott döntés pillanatában, illetőleg az adott döntéssel kapcsolatban már nem befolyásolhatók. 42) Alternetív költség mindazon várható ráfordítások (áldozatok) összessége, amelyek azáltal merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott döntéssel erőforrásokat von el más felhasználási területektől, lehetőségektől. 43) Tartós befektetéseknek, lekötött tőkének, stock ráfordításoknak nevezzük azokat a kiadásokat, amelyek a termelés érdekében egy időpontban, egy összegben merülnek fel, de lassan, fokozatosan használódnak el, lassan térülnek meg. 44) Folyamatos (flow) költségek azok a termelési ráfordítások, amelyek adott időszakban merülnek fel, és

a termék eladásával ugyanazon időszakban meg is térülnek. 45) Explicit (kifejezett) költségek azok, amelyek adott időszak (pl.: 1 év) folyamán, az adott év termelésével kapcsolatban számlákon, pénzügyi átutalásokon, kifizetésekben kifejezett formában jelennek meg. 46) Implicit költségek az alternatív költségek azon része, amely tényleges pénzkifizetés formájában nem jelenhet meg a figyelembe vett időszakban, de a gazdasági döntés során mérlegelhető, a ráfordításokba beleértendő. 47) Számviteli költségek az adott évben felmerülő, számvitelileg nyilvántartható folyó költségek, azaz az explicit költségek és néhány, belső kimutatások alapján elszámolható implicit költség (pl.: az épületek, berendezések értékcsökkenése) 48) Számviteli profit, azaz a profit nagysága számviteli értelemben a bevételek és a számviteli költségek különbsége, a normál profit és a gazdasági profit összege.(számviteli

profit= pénzbevételek- számviteli költségek). 49) Normál profit az adott gazdaságban (iparágban) szokásszerű befektetéssel elérhető tiszta jövedelem, számviteli eredmény, amely az előzetes gazdasági kalkulációkban az alternatív költsége. 50) Gazdasági profitot eredményez egy gazdasági vállalkozás, ha a bevételei meghaladják az alternatív költségeit, azaz a számviteli profitja nagyobb, mint a normál profit. 51) Összköltség (TC): TC=FC+VC 52) Állandó költség (FC): a vállalat rövid távon fix inputtényezőinek folyó költsége. 53) Változó költség (VC): a rövid távú termelési függvényében változó inputtényezők gazdasági költségeinek összege. TC 54) Átlagköltség: (AC) AC  q FC 55) Átlagos fix költség: (AFC) AFC  q VC 56) Átlagos változó költség: (AVC) AVC  q 57) Határköltség (MC) az az arányszám, amely megmutatja, hogy hány egységgel változik az dTC összköltség TC) a termelés egységnyi

növelésével. MC  dq 4 58) Kompetitív a piac, ha az ár minden szereplő számára külső adottság, a szereplők árelfogadók, tökéletesen informáltak, nincsenek be- és kilépési korlátok a piacon, egy-egy szereplő piaci részesedése elenyésző, a termék homogén. 59) Bevétel (TR) az eladott áruk és szolgáltatások árbevétele. 60) Határbevétel (MR) megmutatja, hogyan változik az összbevétel, ha a termelést dTR egységnyivel növeljük. MR  dQ 61) Üzemszüneti pont: AVC&MC metszéspontja. 62) Fedezeti pont: AC&MC metszéspontja. 63) Árdiszkriminációról beszélünk, ha a monopolista eladó profitja maximalizálása során a piaci résztvevők elkülönítésével különböző fogyasztóknak eltérő áron tudja eladni az áruját. 64) Természetes monopólium: ha egy vállalat egyedülálló eladóként a veszteség nélkül kielégíthető teljes keresleti tartományban kisebb átlagköltséggel termel, mint két vagy több vállalat

különböző outputkombinációval, akkor adott vállalat a ~állapotában van. 65) Tényező határköltsége: (MFC) azt jelenti, hogy az inputfelhasználás tetszőlegesen kis dTC változása következtében milyen mértékben változik az összes költség. MFCL  dL 66) Határtermék- bevétel (MRP) azt mutatja meg, hogy az inputfelhasználás tetszőleges kis dTR változása esetén, milyen mértékben változik az összbevétel. MRPL  dL 67) Bérleti díj: az inputtényező adott egységének használatáért fizetendő pénzösszeg. A ~ az erőforrás hasznosításának az ára, mely a bérbeadó szempontjából jövedelem, a vállalkozó számára viszont tényezőköltség. 68) Transzferjövedelem: a tényezőtulajdonos jövedelmének az a része, amelyet az adott inputegység következő legjobb alternatív felhasználásától, bérbeadásától remélhet. 69) A gazdasági járadék egy olyan jövedelemtöbblet, amelyet nem szükséges az erőforrástulajdonosnak

megkapnia ahhoz, hogy a szóban forgó erőforrást az aktuális hasznosítási területen tartsa. 70) A tőkejavak az erőforrásoknak az a csoportja, amelyet a gazdasági rendszer termel ki, és amelyet más javak és szolgáltatások előállításához használnak fel. 71) A tőke hozama legáltalánosabban az alkalmazásával elérhető jövőbeni fogyasztásának a feláldozott jelenbeni fogyasztás feletti többlete. 72) A kamatláb a kölcsöntőke kamata egy éves futamidőre számítva, százalékos formában kifejezve- azaz, tulajdonképpen a kölcsöntőke egységára. 73) A jelenérték (PV) egy jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszegsorozat értéke mai pénzben kifejezve. 74) Egy jelenbeni pénzmennyiség jövőbeni értéke (FV) a mai pénzösszeg befektetése révén a jövőben elsajátítható pénzhozam. 75) Diszkontálás egy jövőbeni pénzösszeg jelenértékének a meghatározása a kamatláb figyelembevételével. 76) Örökjáradék: föld értékének

meghatározására használjuk. 77) Kamatos kamat-számítás: az az eljárás, amellyel egy, a vizsgálat időpontjában rendelkezésre álló C 0 pénzösszeg jövőbeni értékét állapítjuk meg, a kamatláb, és az idő figyelembevételével. FV=C 0 *(1+r)2 78) Nettó jelenérték befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzése, n Ct befektetés ráfordításainak a különbsége: NPV  C 0   t t 1 (1  r ) 5 79) Belső megtérülési ráta az a diszkontráta vagy kamatláb, amely mellett a befektetés nettó jelenértéke 0. 80) A kötvény hitelviszonyt, adósság vállalását megtestesítő értékpapír. 81) A részvény viszont tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárati határidő nélküli értékpapír. 6