Irodalom | Középiskola » Az antikvitás irodalmából

Irodalom érettségi tételek Az antikvitás irodalmából Az antikvitás irodalmából Történelmi háttér Athén kiemelkedése - ie. 3-2 évezredben telepednek meg a görög törzsek a Balkán-félszigeten - poliszokba (városállamok) tömörülnek - gyakori hadjáratok: kezdetben rablóhadjáratok - jelentős a Trója elleni, 10 évig tartó háború - ie. 5 században a Perzsa Birodalom Hellász ellen indul - megállítására Athén és Spárta vállalkozik - 478-ban Athén megszervezi a déloszi szövetséget - Athén Periklész korában (ie. 5 század) éli virágkorát - a Földközi-tenger leggazdagabb állama - politikai szabadság, demokrácia, jólét - Athén a szellemi élet központjává válik az ókori Hellászban - „az európai kultúra bölcsője” - képzőművészet: Pheidiász, Müron (Diszkoszvető) Homérosz eposzai - Homéroszról keveset tudunk - a legenda szerint vak énekes, az ókori szobrászat is így ábrázolja - nagyban hozzájárult a görög

hit- és mondavilág fennmaradásához - eposz műfaj megteremtése - egy egész nép számára fontos történést elbeszélő nagyepikai mű - középpontjában egy istenek által támogatott, különleges képességű hős áll - eposzi kötöttségek, elemek meghatározása - szerkezet: invokáció, propozíció, expozíció (in medias res), enumeráció - kellékek: állandó jelzők, epizódok, deus ex machina, epikus hasonlatok - reflexió: elmélkedés, írói magyarázatok - forma: időmértékes verselés, hexameter - Homérosz eposzainak anyaga a Trója elleni háború mondaköréből kerül ki - egész nemzet sorsát eldöntő események leírása - főhős az aktuális embereszményt testesíti meg; istenek segítik - magasztos, patetikus hangnem Iliász - Akhilleusz nem harcol Trójánál - barátját, Patrokloszt párbajban megöli Hektór, trójai fővezér - Akhilleusz ezután bosszúvágyból mégis harcba száll, megöli Hektórt - a holttestet megszégyeníti,

körbehurcolja a városon - Priamosz (Hektór apja) gyásza láttán részvétet érez, és kiadja a hullát - végén 10 napos fegyverszünet a halottak eltemetése végett Odüsszeia - Odüsszeusz bolyongásai, majd hazatérése Ithaka szigetére - szerkezet: 12 ének előzmény, 12 ének jelenbeli cselekmény - 1-4: Ithaka, Pülosz, Spárta, 5–8: Ogügié, Szkhéria - 9-12: Odüsszeusz elmeséli kalandjait - 13-24: leszámolás a haszonleső kérőkkel - embereszmény itt már az istenekhez hasonlóan bölcs, gondolkodó hős - tudásvágy, közösségi felelősség, emberség, szellemi-fizikai kiválóság - istenek szerepe korlátozott, nem csak ők irányítják az ember sorsát - saját vétkeiért mindenkinek saját magának kell felelnie 1 Irodalom érettségi tételek Az antikvitás irodalmából A görög színház - történelmi események változást idéztek elő az emberek gondolkodásában - örökös változás, a biztonság hiányának élménye alakul ki a

démoszban - a kor szellemiségét leginkább a dráma műfaja képes megjeleníteni - a görög dráma eredete vallásos szertartásokhoz kapcsolódik - kórus Dionüszosz életét énekli meg - karvezető idővel kiválik a kórusból; később két, majd három színész - Dionüszosz-kultusz helyét lassan átveszi egyes mondakörök színpadra állítása - legfontosabbak a trójai, mükénei és a thébai mondakörök - a márciusi Dionüszia legjelentősebb elemévé válik a drámai verseny - eleinte csak tragédiák, később komédiák is - tragédiaköltők jellemző műfaja a tetralógia: 3 tragédia + 1 szatírjáték - az ünnepségek lebonyolítása magával vonta a színház épületének kialakulását - domboldalon, félkör alakú lépcsőzetes padsorok - orkhésztra: tánctér a karnak; a színpad nem ad lehetőséget sok mozgásra - álarc, koturnus: magasított papucs - a színház virágkora az ie. V században, Periklész idején volt A görög dráma A dráma

- a líra és az epika mellett a harmadik műnem - két fő műfaja a tragédia (szomorújáték) és a komédia (vígjáték) - tragédia: meghatározó eleme a tragikum, az értékek pusztulása - színmű a XIX. században alakul ki - általában színpadra szánt alkotás - akció: cselekvés, mozgás a színpadon - dikció: beszéd, gesztusok, mimika - hármas egység - hely: cselekmény egy adott helyszínen játszódik - idő: szűk határok, általában 1 nap - cselekmény: egységes és zárt, egy szálon fut - kötött szerkezet - expozíció, bonyodalom, drámai harc, tetőpont, megoldás - modern alkotások ettől eltérhetnek, pl. Csehov konfliktus nélküli drámái Jellemző elemek - prologosz: mű kezdetén a főhős monológja vagy két szereplő dialógusa - parodosz: első kardal, a bevonulás ideje alatt - sztaszimon: további kardalok - epeiszodion: párbeszéd két kardal között - kommosz: szereplők és a kar közötti lírai dialógus - exodosz: utolsó kardal

utáni végkifejlet - exodikon: a kórus elvonulásakor énekelt rövid életbölcsesség Fontosabb alkotók és műveik - Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, Oltalomkeresők, Perzsák - két színészt alkalmaz, növeli a párbeszéd szerepét - Euripidész: Medeia, Elektra - realista ábrázolás, lelki folyamatok megjelenítése - Szophoklész: Oidipusz-trilógia, Antigoné - Arisztotelész: Poétika – elemző mű a görög drámáról 2 Irodalom érettségi tételek Az antikvitás irodalmából Szophoklész: Antigoné Szophoklész (ie. 496–406) - a legsikeresebb görög drámaíró - 120 műve közül 7 maradt fenn - 24-szer nyer drámaversenyt - Arisztotelész az ő műveit tartja a tragédiák mintaképének - színháztörténeti újítások: három színész, díszletek, kórus létszámának emelése - Babits szerint műveiben nem a részletek dominálnak - ennek ellenére az apró részletek is ki vannak dolgozva - minden részlet az egésznek hatását

szolgálja Az Antigoné drámai jellemzői - egyetlen konfliktus köré épül - világi és isteni törvények ütközése Kreón és Antigoné alakján keresztül - alaptétel: embertelenséget még parancsra sem szabad elkövetni - főszereplő a korban mindenki által elfogadott erkölcsi elveket képvisel - Antigoné egy eszme megtestesítője: a lelkiismeret törvényeit képviseli - megbukik, ezzel éri el eredeti célját - drámai cselekmény a nézőt állásfoglalásra kényszeríti a nézőt - Szophoklész a jellemábrázolással érzékelteti saját állásfoglalását - a kar a vének tanácsát alakítja, szintén az írói véleményt tükrözve - a végkifejletben helyreáll az erkölcsi világrend - Kreón bukásával visszatér a demokrácia, Athén politikai alapeszméje - a néző rádöbben, hogy az antigonéi magatartás hiányzik az életből Szerkezet - expozíció: Antigoné és Iszméné párbeszéde - Kreón a hatalomtól megrészegedve első rendeletével

mindjárt viszályt szít - bonyodalom: Antigoné a tilalom ellenére eltemeti testvérét, Polüneikészt - Kreónban tudatosul, hogy hatalma korlátozott, tekintélye megcsorbult - megkísérli jobb belátásra bírni Antigonét – sikertelenül - Iszméné a húga mellé áll, vétlenül is vállalná a büntetést, Antigoné elutasítja - további bonyodalmak: Kreón konfliktusa fiával, a kar figyelmezteti Kreónt - Haimón megjelenése késleltető mozzanat - Kreón mondvacsinált, önző érvekkel próbálja meggyőzni fiát - Haimón szerint „Mást is megöl [Antigoné] halála”, Kreón magára érti – hiba - Kreón végleg magára marad, a kar is elpártol tőle, zsarnoknak bélyegzi - tetőpont: Teiresziász megjelenik, Antigonét elhurcolják - Kreón látszólag győz, de Teiresziász figyelmezteti: a fiával fog fizetni tetteiért - a karvezető gyors cselekvésre ösztönöz, Kreón megtörik - végkifejlet: Antigoné, Haimón, Eurüdiké halála, Kreón erkölcsi

összeomlása - az eseményekről hírnökök útján értesülünk - Kreón összeomlása nem tragikus bukás, hanem jogos büntetés - a tragédiát Kreón személyisége (hybrisz) és megkésett felismerése okozta Alapvető konfliktusok - Antigoné és Kreón szembenállása – eköré épül a többi konfliktus - Antigoné az emberség és az istenek íratlan törvényeit követi - Kreón nem engedi eltemetni Polüneikészt, mivel Théba ellen támadt - Antigoné és Iszméné konfliktusa - Iszméné fél, nem mer szembeszállni Kreónnal - Haimón és Kreón - Haimón szereti Antigonét, nem ért egyet apja parancsával - Teiresziász és Kreón - Teiresziász megjósolja a gyászos véget, de Kreón nem hisz neki 3