Történelem | Középiskola » Évszámok Magyarország történetéből (1851-1956)

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:112

Feltöltve:2009. december 12.

Méret:46 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Évszámok Magyarország történetéből (1851-1956) 1851 Belső vámhatár eltörlése 1853 Az úrbéri pátens és a kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancs 1857 Pátens az új ezüstforint, az ún. osztrák érték bevezetéséről 1859-1860 Új iparrendtartás 1862 A Pléner-féle banktörvény/Osztrák Nemzeti Bank autonómiája/ 1863 Magyar Földhitelintézet 1864 A pesti Áru- és Értéktőzsde megnyitása 1867. febr 17-1871 nov 14 Andrássy Gyula miniszterelnök 1867-1873 „Alapítási láz” 1867 XII-XVI. Tc közös ügyekről, 60 milliós vasútépítési államkölcsönről, a kvótáról, az osztrák államadósság terhének átvállalásáról, kereskedelmi és vámügyekről 1868 MÁV megalakulása 1872 VIII. ipartörvény 1875-1890 Tisza Kálmán miniszterelnök 1889 zónatarifa bevezetése 1892 valutareform /koronaérték aranyalapon/ 1896 Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. Megalakulása Győrött 1898 Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási

szövetkezet 1902 Gyáriparosok Országos Szövetsége /GYOSZ/ 1906 Ganz Villamossági Rt. 1911 Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára 1913. jún 10 – 1917 jún 15 Tisza István miniszterelnök 1913 Weiss Manfred Acél és Fémművei Rt. Megalakulása 1918. okt 31 – 1919 jan 11 Károlyi Mihály miniszterelnök 1919. jan 18 Párizsban Clemenceau francia miniszterelnök vezetésével megkezdi munkáját az I. világháborút lezáró békekonferencia 1919. feb 16 Rendelet az 500 holdon felüli nagybirtokok kártalanítás ellenében való kisajátításáról 1919. márc 21- aug 1 Magyarországi Tanácsköztársaság 1919. ápr 2 A 10 főnél többet foglalkoztató üzemek és a nagykereskedelem államosítása 1919. ápr 4 A közép- és nagybirtokok köztulajdonba vétele A kisajátítási határt a gyakorlatban 100 holdnál húzták meg, az államosított birtokok felosztását kifejezetten megtiltották, azokon termelőszövetkezeteket (valójában állami

gazdaságokat) alakítottak. 1920. márc 1 Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választja a nemzetgyűlés 1920. máj 9 megkezdődik a pénzcsere 1920. jún 4 a trianoni békeszerződés aláírása 1920. szept 26 hatályba lép a numerus clausus, a mely többek között faji alapon is szabályozta az egyetemekre és jogakadémiákra való beiratkozást 1920. dec 7 hatályba lép a Nagyatási Szabó István nevével fémjelzett földreformról szóló törvény 1921. ápr 14 – 1931 aug 18 Bethlen István miniszterelnök 1921. aug 1 megkezdi működését a Magyar Királyi Állami Jegyintézet, a mely a megszüntetett Osztrák-Magyar Bank helyébe lép 1921. dec 14-16 Népszavazás Sopron és környékének hovatartozásáról 1922. aug 8 a kormány a korona árfolyamának védelmére bevezeti a kötött devizagazdálkodást és felállítja a Devizaközpontot 1922. szept 18 Magyarország tagja lesz a határozott, hogy a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió

között beállt, amit másnap a képviselőházban be is jelentett 1941. jún Bukovinából a Bácskába telepítik azokat a személyeket, akik a 18 században kerültek oda 1941. aug 8 hatályba lép az 1941 évi XV Tc, az ún harmadik zsidó törvény, amely megtiltja a vegyes házasságot az év folyamán: megalakul a Dunai Repülőgyár Rt., a Dunavölgyi Timföldipari Rt, a Magyar Viscosa Rt. 1942. márc 9 – 1944 márc 19 Kállai Miklós miniszterelnök 1944. márc 19 Német csapatok szállják meg Magyarországot 1944. ápr 5 elrendelik, hogy a zsidóknak megkülönböztető sárga csillagot kell viselni A későbbiekben jogfosztó rendeletek sorozata lát napvilágot 1944. szept 23 a szovjet csapatok átlépik a jelenlegi magyar-román határt 1944. dec 21 Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. dec 22 Dálnoki Miklós Béla vezetésével megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. ja 20 ideiglenes fegyverszüneti egyezmény aláírása Moszkvában 1945.

márc 17 megjelenik a földosztásról szóló kormányrendelet 1945. nov 24 megalakul a Gazdasági Főtanács 1946. febr 1 Magyarország államformája köztársaság 1946. febr 27 magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény 1946. jún 26 törvény a szénbányák államosításáról (1946 évi XIII tc) 1946. aug 1 megjelenik az új értékálló pénz, a forint 1946. dec 1 állami kezelésbe kerül a három legjelentősebb nehézipari üzem 1947. jún 1 a nemzetgyűlés elfogadja a gároméves újjáépítési tervről szóló 1947 évi XVII Tc-et 1947. szept 29 a bankok államosításáról szóló 1947 évi XXX Tc elfogadása 1948. márc 28 rendeleti úton államosítják a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket 1948. ápr 22 a Gazdasági Főtanács május 15-i hatállyal átszervezi a pénzintézeteket 1949. jan 25 megalakul a KGST 1949. márc 1 az 1850/1949 sz kormányrendelet alapján megalakul az OTP Nemzeti Vállalat 1949. máj 26 kormányrendelet mezőgazdasági

fejlesztési járulék (ún kulákadó) fizetésére kötelezi a 25 holdnál nagyobb birtokkal rendelkező gazdákat 1949. aug 18 Az országgyűlés elfogadja a Magyar Népköztársaság új alkotmányát 1949. dec 28 NET törvényerejű rendelet a 10 munkásnál több dolgozót foglalkoztató és a külföldi tulajdonú cégek államosításáról 1950. jan 1 indul az I ötéves terv 1950. szept 17 kormánydöntés a budapesti metró építéséről 1951. dec 2 megszüntetik a jegyrendszert, egyidejűleg jelentősen emelik a fogyasztási cikkek árát és ennél jóval kisebb mértékben a béreket is 1953. jún 27-28 az MDP KV határozata a szocialista építés során elkövetett hibák okairól és azok kijavításának módjáról 1953. júl 4 – 1955 ápr 18 Nagy Imre miniszterelnök 1955. dec 14 Magyarország tagja lesz az ENSZ-nek 1956. dec 15 döntés a magyar adottságokhoz igazodó gazdaságpolitikáról Népszövetségnek 1923. jan 1 megkezdi működését a Budapest

Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, a BSZKRT 1923. márc 2 Csepelen üzembe helyezik az első, beszéd és zene sugárzására is alkalmas rádiót 1923. ápr 3 megindul a magyar légiforgalom 1923. ápr 6 a magyar kormány a Népszövetség Jóvátételi Bizottságtól 40-50 millió aranykoronás rövid lejáratú és egy 550-650 millió aranykoronás hosszú lejáratú kölcsönt kér 1923. dec 20 a Népszövetség tanácsa elfogadja a magyarországi szanálás pénzügyi szerevetét 1924. febr 21 a Népszövetség Jóvátételi Bizottsága elfogadja Magyarország pénzügyi szanálási tervét. A jóvátétel nagyságát 179 millió aranykorona értékben rögzítik 1924. máj 24 megalakul a Magyar Nemzeti Bank 1924. jún 1 a Menekültügyi Hivatal jelentése szerint eddig kereken 350 ezer ember menekült az elcsatolt területekről a trianoni Magyarországra, köztük 35283 a tisztviselő és 160371 a családtag 1924. júl 1 megtörténik a stabilizáció

1924. júl 2 a népszövetségi kölcsön felvétele 1924. szept 17 Bécsben megnyílik a Collegium Hungaricum 1925. ápr 28 a magyar korona értékét az angol font sterlinghez igazítják 1926. júl 1 a Népszövetség Tanácsának magyarországi albizottsága megszünteti a magyar államháztartás ellenőrzését és a népszövetségi földbiztosi állást 1927. jan 1 bevezetik az új fizetési eszközt, a pengőt 1927. márc 31 megszűnt az antant katonai ellenőrzése 1928. okt 20 átadják a forgalomnak a csepeli nemzetközi szabadkikötőt 1928. okt 1 megkezdi működését az Országos Társadalombiztosító Intézet /OTI/ 1929. okt 24 kirobban a New York-i tőzsdekrach és kezdetét veszi a gazdasági világválság 1930. jan 20 egyezmény aláírása Hágában, amely többek között határoz a magyar jóvátétel végleges rendezéséről is. Ezzel az egyezménnyel megszűnt Magyarország pénzügyi ellenőrzése 1930. máj 12 megszűnik a magyarországi népszövetségi

ellenőrző bizottság működése 1930. júl 15 hatályba lép az 1930 évi XXII Tc, az ún boletta-törvény 1930. szept 1 a két háború közötti legnagyobb tömegmegmozdulása 1930. okt 7-9 az MSZDP kongresszusa agrárprogramot fogadott el, amely követelte az összes hitbizományi és egyházi birtokok, valamint a szabad forgalmú birtokok 200 holdat meghaladó részének kártalanítás melletti kisajátítását az év folyamán: megalapítják a Péti Nitrogénművek Rt.-t 1931. máj 11 a bécsi Creditantstalt fizetésképtelenné válik, ami közvetlen kiváltó oka a magyarországi pénzügyi válságnak 1931. júl 17 a magyar kormány elrendeli a bankzárlatot 1931. dec 23 életbe lép a teljes transzfermoratóriaum az év folyamán: a kormány a pénzügyi válság kitörésekor bevezeti a kötött devizagazdálkodást 1932. aug 1 bevezetik az általános védkötelezettséget 1932. okt 1 – 1936 okt 6 Gömbös Gyula miniszterelnök 1932. okt 25 a Gömbös-kormány

közreadja 95 pontos munkatervét 1933. júl 22 Berlinben aláírják a német-magyar kereskedelmi egyezményt 1934. feb 21 Budapesten aláírják a magyar-német kereskedelmi szerződés II pótegyezményét 1934. jún 23 kormányrendelet a mezőgazdaságnak nyújtandó támogatásokról 1935 üzembe helyezik Csepelen az ország első aluminiumkohóját 1936. okt 12 – 1938 máj 14 Darányi Kálmán miniszterelnök 1937 feb. 13 földgázt találnak a Zala megyei Lispén 1937. márc 15 Budapesten az Egyetemi Kör Múzeum-kerti nemzeti ünnepségén nyilvánosságra hozzák a Márciusi Front 12 pontját, amely követelte az 500 holdnál nagyobb birtokok kisajátítását, a bankok és monopóliumok uralmának megszüntetését és egyaránt fellépett a „pánszláv” és „pángermán” veszély ellen 1938. márc 5 Darányi 1 milliárd pengős győri fegyverkezési programjának meghirdetése 1938. máj 14 – 1939 febr 16 Imrédy Béla miniszterelnök 1938. máj 29 hatályba

lép az ún I zsidótörvény, a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról szóló 1938. évi XV Tc 1938. aug 29 Beldi-egyezmény aláírása, amelyben a kisantant elismeri Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Magyarország pedig lemond a Trianonban elveszített területek erőszakos visszafoglalásáról 1938. nov 2 az I bécsi döntés Felvidék egy részének visszacsatolásáról Az 1938. évi XXV Tc módosította az MNB alapszabályát Lehetővé tették, hogy az állam hitelt vehessen fel a jegybanktól és hogy a központi bank nyílt piaci műveletekkel is irányíthassa a pénz- és tőke piacot 1939. márc 15 a német hadsereg megszállja Cseh és Morvaországot A magyar hadsereg megkezdi Kárpátalja megszállását 1939. máj 5 Kihirdetik az ún másidik zsidótörvényt, az 1939 évi IV tc-et 1939. szept 1 Németország megtámadja Lengyelországot és ezzel kitör a II világháború 1940. ápr 6 kormányrendelet a cukor-

és zsírjegyek bevezetéséről 1940. máj 10 a hadiüzemek élére katonai parancsnokokat neveznek ki 1940. aug 14 felállítják az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot /ONCSA/, amelynek elsődleges feladata a nagycsaládok (sokgyermekes családok) támogatása 1940. aug 16 magyar-román területi tárgyalások kezdődnek Turnu Severinben A tárgyalások eredmény nélkül záródnak. 1940. aug 30 II bécsi döntés Észak-Erdély és Székelyföld Magyarországhoz való csatolásáról. 1940. dec 12 Belgrádban aláírják a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződést 1941. ápr 11 Magyarország bekapcsolódik Jugoszlávia lerohanásába 1941. ápr 28 a kormány elrendeli, hogy a visszacsatolt Bácskát azoknak a személyeknek, akik 1918 dec. 31 után települtek be, el kell hagyniuk 1941. jún 26 ismeretlen repülők légitámadást intéznek Kassa, Munkács és Rahó ellen A magyar kormány úgy