Irodalom | Középiskola » A romantika jellemzői, az angol romantika

A ROMANTIKA JELLEMZŐI – AZ ANGOL ROMANTIKA A romantika: - stílusirányzat - eszmeáramlat - világszemlélet - sokarcú = országonként, koronként és műfajonként eltérő - minden művészeti ágra kiterjed - az utolsó nagy korstílus az európai művészettörténetben - elnevezés:  román = regény szóból (ekkor még nem műfaj, hanem olyasmit jelent, ami nem valószínű)  a XVIII. század végén a klasszicizmus ellentétét jelölték vele - ideje:  XVIII. század utolsó évtizedei – XIX század első kétharmada  uralkodó 1810. és 1850 között - korszakai:  I. 1798-1815 – elsősorban Anglia  II. 1815-1830 – német romantika fénykora  III. 1830-1850 – Franciaország, Közép- és Kelet-Európa - előzmények:  szentimentalizmus – Németországban a Sturm und Drang érzelmek és ösztönök forradalma  Diderot zsenielmélete és az eredetiség fontossága  Rousseau – „Vissza a természethez!” (elvágyódás) -

történelmi háttér:  forradalmak a XVIII. század végén  ipari forradalom 1750-től kettős forradalmak korszaka  francia forradalom 1789-1815  csalódottság Európában, mert: Napóleon fogoly a Szent Szövetség megpróbálja megsemmisíteni a forradalom vívmányait a megvalósult polgári társadalom nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert politikai egyenlőséget hoz, de anyagit nem a szabad versenyes kapitalizmus idejében a pénz szerepe sokaknak negatív érték az élet általánosan elszürkül a hagyományos értékek megingani látszanak - a romantikus életérzés:  ellentmondásos  kitörő lelkesedés  forradalmi optimizmus  teljes világfájdalom – spleen (=kín, fájdalom)  elvágyódás – soha nem érzi jól magát, ahol van, mindig máshol akar lenni  magányosság - jellemzői:     - - egyéniség és művészet szabadsága eredetiség egyéniség kultusza a képzelőerő, fantázia fontossága

 teremtő képzelet – a költő a képzeletében teremt új világokat  zsenikultusz  a költő látnoknak képzeli magát (vátesz, próféta szerep)  olyan érzéseket keresnek a művészek, melyekkel a mindennapi életben nem találkozunk  menekülőjelleg  menekülés formái: 1. Vissza a természetbe! természet egyediségét keresi természet színeit keresi – colour locale természetesség, elvadultság a fontos 2. Vissza a múltba! a múlt, ami jó és gazdag lovagkort, a dicső nemzeti múltat jelenti ezért „divatos” a történelmi téma (pl. Bánk bán) 3. Vissza a néphez! a nép az, amiben a természet és a történelem emberi módon találkozna, mert a nép hagyományban őrzi a múltat és egyszerű életformában a természetet 4. az ésszel fel nem fogható világba 5. meg nem magyarázható helyszínekre 6. mesék világába (kísértetek, tündérek) 7. titokzatos keleti világba egzotikum orientalizmus India, Kína keleti kellékek, keleti

szeretők  nagy szerepe van az álomnak  a kis nemzeteknél a nemzeti öntudat felismerése és a hazaszeretet is ekkorra tehető formai jellemzők:  a műveket a belső gondolatiság alakítja  formák szabadsága  kedveli az egyedit, a szabálytalant (enjambement)  a kompozíció nem szabályos, hanem az aranymetszés szabályait követi  gyakran töredékesek az alkotások  romkultusz  bizonytalan körvonalak – nincsenek erős kontúrok  kevert műfajok pl. líra + dráma, elbeszélő költemény, ballada nyelvi kifejezésmód:  szeret rémületet vagy fájdalmas borzongást kelteni  gyakran meghökkent  uralkodó hangneme a pátosz  uralkodóvá válnak a költői képek (kozmikus méretű, víziószerű)       grandiózusság keveri az érzékterületeket hanghatások a líraiság kerül előtérbe művészeti ágak keveredése szereti a: szabálytalant, a nyugtalanítót, az eredetit, a meglepőt, a sejtelmest, az

éjszakait, a meglepőt Az angol romantika: - - - - az angol romantikus líra előfutárai: James Machperson /1736-1790/  Ossziáni költemények – versgyűjtemény  Osszián kelta műveit rendezte sajtó alá, de ez nem igaz – leleplezik  óriási hatása van minden európai költőre  nemzeti mítoszt teremt Burnst és Blake  a népköltészet jelentős képviselői  Falusi kislány  Falusi randevú Wordsworth és Coleridge  első nemzedéke az angol romantikus lírának  látomásos lírát teremtenek  természetlíra  belőlük merít a második nemzedék Byron  a második nagy nemzedék tagja  különleges személyiség  szegény családba születik  tízévesen hatalmas vagyont örököl  lord lesz  romantikus életet él – állandó elvágyódás (a Földközi-tengeren utazgat)  részt vesz a görög szabadságharcban  nem harcban esik el  minden műnemben alkot  drámái: Káin, Manfréd  epikus

művek: verses regényei – Don Juan, Beppo  elbeszélő költemény: Childe Harold zarándoklása Földközi-tengeri utazásait örökíti meg epikus és lírai elemek ezzel a művével vált híressé – „Egy reggel arra ébredtem, hogy híres vagyok.”  byronizmus =kiábrándultság – csömör világfájdalom  spleen – tőle ered  „Világfájdalom annyi, mint fájdalom a világ miatt. Fájdalom azért, hogy a világ csak olyan amilyen, nem szebb, nem jobb, nem alkalmazkodik jobban gyönyörű álmaidhoz.”  hős szerelmes  romantikus különc  nagy utazó  gazdag világfi  a szabadság bajnoka - -  a byronizmus hatással van minden romantikus költőre Percy Bysshe Shelley  a második nemzedék tagja  Byron barátja  előkelő földbirtokos családban született  eltávolítják az oxfordi egyetemről, apja pedig kitagadja, mert írt egy ateista pamfletet (Az ateizmus szükségességéről)  nyugtalan vándorévek –

Svájc, Franciaország  Itáliában telepszik le  egy csónakkirándulás során veszett a tengerbe  holttestér Byron a tengerparton máglyán elégette  a természet egyik legnagyobb lírikusa  Óda a nyugati szélhez: leghíresebb romantikus művek egyike új szonettformát alkot Petrarca – 4+4+3+3 Shakespeare – 12+2 Shelley – 5 önálló szonettből épül fel Dante rímtechnikáját alkalmazza – terzina (ABA, BCB, CDC) látszólagosan szabálytalan, valójában szigorú szabályokhoz van kötve enjambement-ek – szél szabad száguldását érzékelteti – szabálytalanná teszi nyugati szél – Zefír – segítős szél valójában teljesen más szélt mutat be  szabad vad nyugtalan nem földhöz kötött grandiózus visszatérő szavak: lomb, felhő, hab 1-3. szonett: szél jellemzése szél megszemélyesítése őszhöz köti – őszi szél felszólítja a költészet meghallgatására 4-5. szonett: vágy a széllel érintkezni, a széllel

azonosulni a természet része akar lenni korlátok nélkül akar lenni egyetlen célja van, a szabadság – egész világ uralása John Keats:  legrövidebb pályájú klasszikus költő  „csodálatos esztendő” – 1818-1819.  politikamentes költészet  legismertebb verse: Óda egy görög vázához műfaja: óda egy pillanatot ragad meg – váza képe ellentét: öröklét  mulandóság példázat a művészet lényegéről - - Emily Brontë:  az angol romantikus regényirodalom legjelentősebb alakja  ír paraszt család  apja lelkész  Yorkshire környékén élnek (Haworth parókiája) – lápvidék  „kopár fenyér” zord viharok hanga a jellegzetes virága  testvérei: Charlotte – Jane Eyre Anne – Agnes Grey  anyja korán meghal  szigorú, kegyetlen, protestáns nevelésben részesül - puritanizmus  a lányok tanítónők lesznek (pl. Brüsszelben is)  kezdetben verseket, majd regényeket ír 

„Kötöttségeket nem tűrő heves természetű, szárnyaló képzeletű, befelé forduló egyéniség.“ Üvöltő szelek:  cím: szél – szabadságvágy nyughatatlanság az angol időjárás mindennapi velejárója vad indulatok barátságtalanság hideg magány üvöltő – fájdalomra való felhívás  téma: vad természeti viszonyok között élő emberek szerelmei, viszályai  kibillentő körülmény: talált gyermek (Heathcliff)  a kibillenés után a normális családi viszonyok visszaállnak  kevés a történés  érzelmeké, szenvedélyeké a főszerep  regényidő: jelen és múlt – a végén összeér jelen: 2 év (1801-1802) múlt: 30-32 év kezdet: 1770 körül  regénytér: Yorkshire – Szelesdomb (Zúgóbérc) Thrushcross Grange (Fácános major) Liverpool – itt találják a gyermeket – indiai lehet (India ekkor már gyarmat) Amerika (Heathcliff valószínűleg ide szökik) az angliai földrajzi környezet különleges

életformát igényel – rövid nyarak, hideg, szél Lockwood  szereplők: Deanné – nem tudunk róla semmit Zillah Joseph – “szentfazék szolga” Kenneth – doktor Edgar Linton  Isabella Linton * Hindley Earnshaw  Catherine Earnshaw == Heathcliff * Isabella Linton    Hareton =*= Cathy Linton * Linton Heathcliff az öreg Earnshaw gyermekei  szerkesztés: nem hagyományos lineáris részben párhuzamosan keret: 1801  Lockwood kívülállóként szembesül Szelesdomb viszonyaival  áttekinthetetlen kapcsolatok kísértetek  ugyanúgy ismerjük meg Heathcliff és Catherine történetét  két narrátor: Lockwood  Deanné  Naplórészletek, Heatchcliff monológja szó szerinti idézetek kérdéses a mesélés  történetmozaikok (9-10db): 1.) Lockwood története magányra vágyik szerelmi csalódása után és ezért bérli ki a Fácános-majort az ifjú Catherine-t látva újra hisz a szerelemben mélyen éreznek mélyen

gondolkodnak a szereplők 2.) Heathcliff története megtalálják kivételeznek vele – mindent megkap az apa halála után nem tanulhat tovább  Catherine tanítgatja mellette dolgoznia kell  megváltozik az élete Catherine megsérti (társadalmi különbségek)  megszökik – rejtélyes utaz Cathy fojtogatása közben jó útra tér  rájön, hogy olyan, mintaz anyja Cathy magabiztossága józanítja ki 3.) Hindley története zárójeles rövid történet csak Heathcliffen akar bosszútállni meghal 4.) Catherine és Edgar Linton ( +ifjú Cathy) házasságuk nincs egy év Cathy 7 hónapra születik Catherine depresszióját megpróbálják kordában tartani – kerülik a konfliktusokat 5.) Isabella és Heathcliff (+ifjú Linton) Catherine bakit követ el  Heathcliffnek elmondja, hogy Isabella beleszeretett  Heathcliff ezt kihasználja (meg akarja szerezni a birtokot, a vagyont) jól ismeri a végrendeletet – unokafiú (Linton) az örökös 6.) Hareton

és Heathcliff Heathcliff saját magát fedezi fel a fiúban  valamiféle szeretet jelenik meg parasztgyerek tekintélytiszteletet nevel bele 7.) Heathcliff és Linton Heathcliff azt akarja, hogy Linton Haretonra hasonlítson Linton a két nemesi család utoolsó tiszta sarja elviselhetetlen és beteg elviseli az életet 8.) Cathy és Linton Linton elveszi Cathy-t semmilyen házasság nem ismerjük a körülményeket cathy azt hiszi, hogy Linton szereti neki kell ápolnia beteg “férjét” Linton meghal Cathy-nek ott kell maradnia szövetségest keres  Hareton 9.) Cathy és Hareton okosan dönt az ő döntése józanítja ki Heathcliffet ez a kapcsolat józanítja ki a két család viszonyát        minél jobban elmélyülnek a konfliktusok, az időjárás annál zordabb lesz az időjárás megelőlegezi a történéseket az olvasófokozatosan ismeri meg ezt a titokzatos világot ahogy egre jobban megismerjük a világot, egyre kellemesebbé válik

megváltozik az olvasó szemlélete a szerző kérdésessé tesz dolgokat – értékesség és értéktelenség megváltozhat-e a kilátástalanság bizakodássá fordulhat-e  érték a szerzőnek: szépség makacsság szenvedélyesség szabadságvágy Catherine  negatív: “állati ösztönök”  minden a viszályára fordytható  mindent tönkre lehet tenni  tragikus események, fordulatok: Heathcliff bekerülése a családba (idegen) Earnshaw ezt megpróbálja kompenzálni (igazságtalan) Earnshaw halála Heathcliff szökése Catherine és Edgar házassága Íheathcliff visszatérése Heathcliff és Isabella házassága Catherine halála Isabella halála  Linton az Earnshaw birtokra kerül Linton és Cathy házassága (pozitív dolgok elindítója)  Cathy és Hareton egymásra találnak Heathcliff halála  a szereplők fokozatosan vának gonosszá, majd lesznek jókká  a szereplük egymástól tanulják a gonoszságot, a bosszúállást, de

több esetben nem a sértést elkövetőn állnak bosszút, hanem az elődök miatt vétkeiért szenvednek  egy zárt világban apró eltérés is óriási változásokat okozhat  narráció: elbeszélésmód az író csak rögzíti az eseményeket, szemlélőként van jelen két narrátor: Lockwood, Deanné hitelességre törekszik minden ami a regényben szó esik, első kézből származik a hitelesség erősíytését szolgálhják a megszakítások is  ellenpontozó technika: ellentétek hitelesség  álmok minden lehetséges félelmek, vágyak népmesék világa (babona, boszorkányság) véletlenek végzetszerűség Joseph   Nelly Deanné metodista humánus szigorú vallás jó keresztény kegyetlen részt vesz a család életében embertelen civilizáltak civilizálatlanok “Ültessen virágcserébe egy tölgyfát, és lesse amíg megnő!” /Heathcliff/ tölgyfa  Heathcliff, Catherine nagyság, erő, természetesség, vadság cserép 

Lintonék biztonságban felnövő lelkek cserépben felnövő fa  stanya, gyenge (Linton Heathcliff) Heathcliffet Lintonék testi gyengesége zavarja Lintont viszont Heathcliff fizikai ereje  romantikus vonások: ellentpontozó technika a természet eredeti állapotban való ábrázolása – civilizáció még nem érintette romkultusz – romszerűség álmok érzelemközpontúság homályosság látomások elvágyódás kaotikus, rendezetlen világ nincs tanító jellege civilizálatlan szereplő a halál megváltás, megoldás, nem tragédia  Emily nem hisz a földi igazságszolgáltatásban történelmi háttér szerepe  a gyarmatosítás és az ipari forradalom miatt felborulnak a hagyományok  angol vonások: Yorkshire zárt majorok világa sáfrány, hangya időjárás nevek – angol előkelőség és tartózkodás táplálkozás társadalomkép – nincs nagy különbség cseléd és úr között Amerikai romantika: - nincs múlt, nincsenek gyökerek -

puritánok az angol betelepültek - jelentős az egyházi hatás - Cooper:  a Nagy indiánkönyv szerzője  történelmi múltat és sajátos mítoszt teremt  a földrész meghódításának állít emléket  az indiánok mellett áll - Edgar Allen Poe: /1809-1849/  bűnügy novellák szerzője  jelentősen hatott rá az európai művészet  gyermekkorát Skóciában töltötte  költészetét Európában többen folytatják  a próza kiemelkedő életművében  világszemléletében a végesség tudatának kiemelkedő szerepe van  novelláiban a rémületnek kiemelkedő helyet ad  A holló: novelláinak kísérteties hangulatát idézi a cím szimbolikus jelképet ábrázol  halál, gyász, szerencsétlenség az Ószövetségben még pozitív jelentése van a görög mitológiában már negatív – Pallasz Athéné baglyot választ kísérőül a holló az alvilág kísérője – római mitológia a versnek van egy epikus váza – a

holló éjjeli érkezése, talányos viselkedése késeltetés, fokozás, refrén igazi klasszicista kompozíció 1. rész: 1-6 versszak mesei kezdés atomszféra-teremtés kísérteties szituáció  éjszaka van szerelme miatt búsul a költő valaki zörget – Lenóra vagy egy idegen riadt, szorongásokkal teli lelkiállapot bizonytalanság titokzatosság 2. rész: 7-12 versszak a bizonytalanságból bizonyosság lesz – a holló zörgetett (látomás) a jelentéséhez kapcsolódó reflexiók refrén: “soha már” a holló korábbi jelentésének felidézése 3. rész: 13-18 versszak a lírai én és a holló párbeszéde bizonyosságot akar szerezni a jövőről nem felejtheti el szerelmét nincs vigasz 1 megoldás: emlékeinek megsemmisítése, de ez lehetetlen, mert a holló Mementóként itt marad a Tóth Árpád-féle fordítás sejtelmesebb és érzelmesebb Babits filozofikusabb alkat „soha már” – holló válasza és neve a 13. versszaktól kezd a holló

válaszolgatni a kérdező tudja a választ kérdéseire, de mástól akarja azokat hallani lélektani folyamatot ragad meg, ahogyan a lírai én bizonyosságot szerez kedvese haláláról a fájdalom, az emlékek és a szenvedés nem fog soha elmúlni