Irodalom | Középiskola » Vécsei Bernadett - Az angol reneszánsz

 2009 · 2 oldal  (23 KB)    magyar    88    2009. december 23.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Vécsei Bernadett - Az angol reneszánsz Shakespeare önéletrajza Stratford-upon-Avon angol kisvárosban született. Apja, gazdag kereskedő volt Feleségétől Anne Hathawaytől 3 gyereke született, majd elhagyta a családját és 5 évig, nem tudtak róla semmit. A következő első hír Londonból származik. Kapcsolatba került egy színházzal ahol sikeres színész és drámaíróvá vált. A híres Globe színház (1599-ben épült) Sikeressége révén meg is gazdagodott és házakat, telkeket vásárolt. 1607 után felhagyott színészi mesterségével és több időt töltött Stratfordban. Utolsó éveiben elzárkózott a világtól és szülővárosában meghalt a születésnapján, 1616. április 23-án Összesen 37 darabot írt. Pályáját két részre: első (1590-1600) és második (1601-1613) felére bontjuk. Az első felében 22 művet írt többek között regényes színműveket és vígjátékokat írt pl. Szentivánéji álom, a Velencei kalmár, az Ahogy

tetszik, Vízkereszt. Ekkor írta a szonettjei legtöbbjét (154 szonett) tragédiái közül a Rómeó és Júliát, királydrámákból pedig a VIII: Henriket. A második felében (1601-1613) gondolkodása komorabbá vált, művészete beérett. A legkiemelkedőbb darabjai ekkor láttak napvilágot pl.: Julius Caesar, Hamlet, Troilus és Cressida, az Othello, a Lear király, a Macbeth és az Antonius és Kleopátra. Pályája végére egy új drámatípust teremtett. A Téli rege és A vihar is tragikus de a végén a konfliktus feloldódik a megbocsátásban A 2 darabon látszik a változás és a fejlődés. Középkori dráma, színjátszás és Shakespeare színpada Shakespeare színpada közvetlenül a középkori színjátszásból fejlődött ki. A középkorban kialakultak új drámai műfajok és úgy alkotott mintha az ókori antik írok nem is léteztek volna. Jellemezték a végletek: legborzalmasabb kínzások és csodák egyaránt. Jellemző rá az örökös

helyszínváltozás A 16. századi Angliában elterjedt a színjátszás, Londonban több színházat építetek A színházak több emeletesek voltak, fából készültek és felülről nyitottak voltak. Nappal játszottak, természetes fény mellett. A színpad három részre volt tagolható: előszínpad (utcai jelenetek, csatajelenetek), hátsó színpad (a szobában történtek, függöny takarta el), a felső színpadon játszódtak az erkélyjelenetek és a magasban történtek. Nem voltak díszletek Az előadások érdekfeszítőek és látványosak voltak A drámák színekre tagolódtak, a női szerepeket fiúk alakították. Az angol reneszánszban szabadon kezelték a teret, az időt valamint, a hangulati egységeket. El tudott szakadni, a korábbi merek hagyományoktól. Rómeó és Júlia A két ősi szenvedély, a gyűlölet és a szeretet szembenállásáról szól. Az angol reneszánsz első olyan tragédiája, melynek központjában a szabad párválasztáson alapuló

hitvesi szerelem áll. (Az ókorban a szerelem csak házasságon kívül létezett, mert a családtagod döntöttek a fiatalok sorsáról). A fiatalok szembekerülnek a régi, feudális erkölcsökkel és önkéntelenül a reneszánsz szabadságvágy hordozói és hősei lesznek. A tragédiában hírtelen nagy értékpusztulás megy véghez, itt azonban a főszereplők nem átlagon felüli emberek. A reneszánsz új felfogása emeli őket tragikus hőssé Szerkezete A mű két egymással szemben álló világot mutat be: a régi feudális anarchiát és az új erkölcsű reneszánszt. Expozíció: A történet két szemben álló családról, a Capuletekről és a Montaguekról szól. Már- már nem is tartják fontosnak a gyűlölködést, de a szolgák még mindig neheztelenek egymásra és ez be is bizonyosodik a Tybalt és a Banvolio közötti utcai csetepatéban. Bonyodalom: Rómeó barátjával, Mercutioval elmegy Capuleték báljába, ahol első látásra beleszeret

Júliába. Szerelmet vallanak egymásnak (Erkély jelenet) Az apa bemutatja lányának Parist de nem kötelezi, hogy menjen hozzá, megtartja neki a szabad párválasztás jogát( reneszánsz gondolkodás). Bonyodalom kibontakozása: Másnap megkeresik Lőrinc barátot és összeházasodnak és ezt követi a nászéjszaka. Fordulópont: Másnap azonban két tragédia is történik. Tybalt megöli Mercutiot (Aki haldokolva megátkozza mindkét családot) és Rómeó is Tybaltot. Tybalt halála újra bosszúra ösztöni Capuletet Rómeót száműzik Mantovába és hozzá akarja erőltetni Parishoz a lányát. Amikor Júlia ellenkezik, Capulet dührohamot kap és előre hozza az esküvőt. Júlia is szembefordul egy kis időre Rómeóval, nem tudja mit higgyen de hamar megbékél. Viszont az eddig a kapcsolatukat támogató Dadus is szembe fordul Júliával. Tetőpont: Júlia kerül a középpontba és vállalja a felességet családjáért és férjéért is. Lőrinc baráttól kér

segítséget, hogy megússza az esküvőt 42 órára elaltatja magát, amíg Rómeó vissza nem tér. Azonban Rómeó hazatértekor halottnak hiszi, és megöli magát. Amikor Júlia felébred, látja, hogy Rómeó halott, ő is végez magával. Megoldás: A két család kibékül. Borzalmas árat kellett fizetniük a rend helyreállása miatt Mert nem voltak képesek a reneszánsz haladó elvét tudomásúl venni, meg kellett halniuk gyermekeiknek. Memoriter: Júlisa: Ó, Rómeó, mért vagy te Rómeó? Tagadd meg atyád és dobd el neved! S ha nem teszed: csak esküdj kedvesemmé S majd én nem leszek Capulet tovább! Rómeó: Hallgassak még? Vagy feleljek neki? Júlia Csak neved ellensége, nem magad. Te önmgad vagy és nem Montague. Mi Montague? Se kéz, se láb, se kar Se arc, se testÓ, válassz más nevet! Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk, Bárhogy is nevezzük, éppoly illatos. Ha Rómeót nem hívják Rómeónak, Szakasztott oly tökéletes magad Akármi néven Dobd el

hát neved! És egy élettelen szóért cserébeTiéd az életem!