Irodalom | Középiskola » Vécsei Bernadett - Himnusz és a Szózat

Vécsei Bernadett - Himnusz és a Szózat Kölcsey Ferenc: Kölcsey a XIX. Század elején élt Országgyűlési képviselő, politikai nézete liberális volt. Kitűnő szónok volt Kiváló hazafi: egész életét a hazáért szentelte. Támogatta a feudalizmus felszámolását és a függetlenedés kivívását Ausztriától. Levelezett Kazinczyval Nagy alkotása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, mely világnézetének, erkölcsi felfogásának összefoglalása. Műfaja intelem, melyben az ideális uralkodó és az erkölcsös ember követelményei fogalmazódtak meg. Himnusz Eredeti címe: A magyar nép zivataros századaiból. Keletkezési körülménye: Témája: Kölcsey visszatekint a múltba. A honfoglalástól a Hunyadiakig milyen dicső volt az ország, mennyi jó törtét (Árpád, fekete sereg). Ezek dicső idők voltak Jól élt az ország, a gazdaság is sikeres volt. Történelem szemlélete: Vallásos: A Bibliára megy vissza: Isten megjutalmazza vagy csapásokkal

bünteti a népet az 1500-as évek prédikátorai szintén ezt hirdették. Ez protestáns felfogás Azonban egy fordulat következik. A magyarok bűnösök A legsúlyosabb bűn, amit elkövettek a belső viszályok: „anyagyilkosság”. Azaz Az emberek a saját hazájukra támadnak és nem fognak össze. Az összefogás mindig is hiányzott a magyar társadalomból Műfaja: Himnusz: Idősíkok: a. múlt: A magyarság történelme Jobban kiemeli a vereségeket, mint a szózat b. jelen: A pusztulás a rabság világa, a besúgók rendszere c. jövő: Isten segítségét kéri Keret: 1. versszak: Isten áldását kéri: A jövőben a Magyarság sorsának jobbrafordulását várja, a bőség az anyagi emelkedést jelent. A víg esztendő pedig jobb hangulatot, bizakodást derűt, reményt jelent. 2. Befejező versszak: Csak szánalmat kér áldás helyett: mert annyira elszomorodott a magyar történelmet áttekintve. Ezért meg is cseréli a szavakat: az „Áld” szó helyett, a

„Szán” szót használja. Romantikus vonások: a. A nemzeti romantika nevében visszatekint a történelmi múltba b. Ellentétek: - a dicsóséges és a vereségekkel teli múlt között Az ellentéteket a 7. versszakban is lefesti c. Ünnepélyes, emelkedett hangnemű jelzők pl: hős, szent d. Megtafórikus szóösszetételek: csonthalom, lángtenger e. Alliterációk: A szókezdő hangok megismétlődnek: „Bús Bécsnek Büszke vára” 1 Befejezés: Kölcsey áttekintete az egész magyar történelmet, Istennek tulajdonítja sikereinket és vereségeinket: ezért kér tőle segítséget a jobb jövő megteremtéséhez. Vörösmarty Mihály XIX: század első felében élt. A magyar romantika legnagyobb költője, irodalmi vezéralak volt. Az MTA tagja Szójegyzéket, Helyesírási szabályzatot készített Színikritikát írt Fontos eposza: a Zalán futás és filozofikus műve a Csongor és Tünde. Szózat: Optimistább költemény, mint a Himnusz: nem a

veszteségekre hívja fel a figyelmet, bizakodik, másképpen látja Vörösmarty a jövőt, mint Kölcsey. Idősíkok minkét költeményben megtalálhatók 1. Keletkezési körülményei: 1836-ban az országgyűlés berekesztésekor írta meg 2. Története: Áttekinti a múlt történelmét, említi a sikereket: Árpádot és Hunyadit majd a szabadságküzdelmekre teszi a hangsúlyt. Azzal érvel, hogy ennyi küzdelem után lehetetlen, hogy ki ne vívjuk a szabadságot. Ha ez mégsem történne meg, akkor inkább meghalunk ebben a hardban, de nem tudunk tovább rabságban élni. 3. Történelemszemlélete: Nem vallásos, világi költemény A történelem menete a sorstól függ, de az egyén is tehet érte. 4. Műfaja: Óda 5. Idősíkok: a Múlt: Nem a vereségekre teszi a hangsúlyt, hanem a szabadságküzdelmekre b. jelen: osztrák elnyomás c. jövő: két féle lehetőség áll fenn: vagy győz a szabadság harc vagy meghal a nemzet. 6.Keret: A hazához való rendületlen

hűségre szólít fel A vers elején megrajzolj a haza fogalmát: Itt születtünk, itt éljük le életünket és itt haljunk meg. Utána minden költő ugyan így látja pl. Petőfi az Alföldben és Radnóti a Nem tudhatom- ban A kérést nyomatékosítja a szórendcserével: a felszólító mód kerül előre. 7. Romantikus vonások: a. Nemzeti múltba tekint vissza b. Nemzeti halál látomása c. ünnepélyes jelzők: szent, hős 8. Befejezés: Vörösmarty, Kölcseyhez hasonlóan felidézi a nemzeti múltunkat, de ő az egyéneket teszi felelőssé a történelem alakulásáért, nem Istent. A nemzet tagjaitól várja a szabad jövő megteremtését. A himnusz és az óda Himnusz: Líra műnembe tartozó Istenhez fohászkodó, ünnepélyes, emelkedett hangú költemény 2 Óda: líra műnemébe tartozó fennséges tárgyról írt, ünnepélyes, emelkedett hangú költemény Himnusz Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd

ellenséggel: Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már a nép A multat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád szent magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldötött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és

völgybe száll 3 Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvák hő szeméből! Szánd meg isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt! Szózat Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar, Bölcsőd az, s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely: Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, mellyen annyiszor Apáid vére folyt: Ez mellyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt közdtenek honért a hős Árpádnak hadai: Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat. S elhulltanak legjobbjaink A

hosszú harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, 4 Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „egy ezredévi szenvedés Kér életet vagy halált”! Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S kesevben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Sz nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jőni fog ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körül, S az ember millióinak Szemében gyászköny űlt. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely: Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. 5