Történelem | Középiskola » Vécsei Bernadett - A pun háborúk

Vécsei Bernadett - A pun háborúk Első pun háború (Kr.e 264-241) Karthágó (punok = föníciaiak alapították) erős flottája révén uralta a Földközi-tenger nyugati medencéjét. Itt zsoldoshadsereg alakult ki, mert a földeket rabszolgákkal műveltették, így hiányzott az erős parasztság, amely a hadsereg alapját képezte volna Rómában. A zsoldos hadsereget, zsoldosvezér dinasztiák vezettek. Róma Itália urává vált, azonban további terjeszkedése Szicília irányába már a punok érdekeit sértették. S a sziget birtoklásáért robbant ki az első pun háború Szárazföldön a római seregek, tengeren Karthágó flottája volt fölényben. Végül a rómaiak a tengeren is felülkerekedtek. Róma így megkapta Szicíliát és hatalmas hadisarcot rótt a vesztes városra. Szicíliában szervezték meg a rómaiak az első provinciát (tartományt) Lakói adót fizettek a római államnak, s hivatalnokaikat Róma nevezte ki. Második pun háború (Kr. E

218-201) Karthágó Hispánia megszerzésével ismét megerősödött s a csapat élén Hannibál állt, aki, a gallokkal együtt északról Rómára támadt és több súlyos csapást mért rájuk. Azonban a Rómaiak besorozták a parasztságot is ezért mindig volt a haderőben utánpótlás. Ekkor Cornelius Scipio (tehetséges római hadvezér) átkelt Afrikába, hogy így maga után csalja a pun vezért, Hannibált. Hannibál, Cornelius után ment, de Itáliában hagyta csapata nagy részét ezért döntő vereséget szenvedett Zámánál Kr. e 202-ben Karthágó végleg elvesztette nagyhatalmi állását, flottáját elkobozták és óriási összegű hadisarcot kellett fizetnie Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének korlátlan urává vált. A harmadik pun háború (Kr. e149-146) Már nem volt valódi tétje Róma számára. Elpusztítottal az utolsó emberig hősiesen védekező Karthágót. Róma megkezdte a hanyatló hellenisztikus államok meghódítását

Következmények: A nagy birodalom hatalmat és számottevő jövedelmet hozott Róma számára. Létrejöttek a nagybirtokok. A provinciákból elsősorban a kereskedők gazdagodtak meg: a kereskedelmi haszon mellett az adóbérlet biztosított nagy jövedelmeket. A gazdag kereskedő megfizette az államnak a provinciára kivetett adót. A kereskedelemmel, adóbérlettel foglalkozók nem vállalhattak hivatalt. A társadalomban elkülönült egy nagy vagyonú, de a politikában közvetlenül nem szereplő réteg: lovagrend. Egyre inkább elterjedt a rabszolgatartás. A rabszolgamunka előnyeit kihasználó nagybirtok komoly versenyt jelentett a kisebb gazdák számára. Sok parasztcsalád tönkrement, elvesztette földjét. Az eladósodott, majd földjüket elveszített arasztok Rómába költöztek, hogy ott keressenek megélhetést. Kialakult egy új társadalmi réget, az antik proletariátus Ők műhelyben dolgoztak/nagyváros kínálta alkalmi munkákat végezték. Egy részük

az ingyenélő tömeget gyarapította, melyet napi kedvezményekkel bárki bármilyen politikai cél érdekében felhasználhatott. (ha kellett a szavazatukat is áruba bocsátották) A paraszti réteg válsága nem csupán társadalmi, hanem katonai probléma: Rómába csak a földel rendelkezők, vállalhattak katonai szolgálatot