Történelem | Középiskola » A dualista rendszer kiépítése és megszilárdítása, a dualizmus válsága és következményei

A dualista rendszer kiépítése és megszilárdítása, a dualizmus válsága és következményei 1., A rendszer megszilárdítása: Az Osztrák-Magyar Monarchia dualista / két központú/ alkotmányos királyság lett. Magyarország önálló parlamenttel és kormánnyal rendelkezett. Közös volt azonban a külügy, a hadügy és a pénzügy. A birodalom területe 600000 km2 és a lakosság száma 35 millió volt. A Deák párt /1867-1875-ig/ /korábban felirati párt/ liberális jellegű volt és az országgyűlésben is többségben voltak. Céljuk volt: - A magyar állam és közigazgatás megszilárdítása. - korszerű államot akartak létrehozni / Horvátország széles önkormányzatot kapott/. Új nemzetiségi törvényt fogadtak el /1808/ ez biztosította a nemzetiségi nyelvhasználatot/ ha a kisebbség elérte a 20%-ot akkor a második, harmadik stb. nyelvet is engedélyezni kellett/ Ez Eötvös József érdeme volt Az autonómiát / Autonómia görög eredetű szó

(auto-nomosz), jelentése önkormányzás. / a nemzetiségeknek továbbra sem biztosították. A céheket fölszámolták. Új ipari törvényt alkottak / mind a munkás mind a munkaadó jogait és kötelességeit szabályozta./ Ez a magyar ipar megteremtését szolgálta. A jobbágy felszabadításból hátra maradt ügyeket törvényesen rendezték. 1868-ban Eötvös József javaslatára törvényt hoztak a kötelező népoktatás bevezetéséről /12 éves korig./ Az ellenzéki erők nem támogatták a reformokat. A szélső baloldal az 1848-as törvényekre helyezkedett. Az áprilisi törvényekben foglaltakat követelték A nagy liberális nemzedék tagjai sorra kidőltek; Andrássy a közös külügyminiszteri székbe távozott. A nehézségeket növelte az 1873-as gazdasági válság véget vetett az addig élvezett konjunktúrának. A politikában jobbra tolódás következett be, mind a kormánypártban, mind a balközépben. Tisza Kálmán a balközép vezére felismerte:

vagy balra nyit, vagy függetlenségi elveiből enged, és a kormánypárthoz közeledik, - ha kormányra akar kerülni. Az utóbbit választotta Tisza Kálmán lett a miniszterelnök 1875-től 1890-ig. 2., A dualizmus nyugalmi időszaka: Tisza Kálmán 15 évig volt miniszterelnök. Ez a dualista rendszer megszilárdulásának időszaka. A közigazgatást korszerűsítették Egységes megyerendszert hoztak létre. Felállították a csendőrséget A főispánok jogkörét kiterjesztették. A gazdasági élet fejlődött Az állam az ipar fejlesztését támogatta./ törvényekkel, állami kedvezményekkel és megrendelésekkel/ Ebben az időszakban a szabadelvű párt volt hatalmon. Ellenfele a függetlenségi párt volt. Ez nemzeti jelszavakat hirdetett /pld önálló véderő felállítása, magyar valuta bevezetése,/. Meg akarták buktatni Tiszát a konzervatív nagybirtokosok, agráriusok, akik Tisza iparpártolását az agrárérdekek mellőzésének tekintették. Tisza

végül a véderő vitán vérzett el 1890 március 9én lemondott 3., Az 1890-es évek politikája: Az egymást követő kormányokban a miniszterelnökök a következők voltak: - Szapáry Gyula /1890-1892/ - Wekerle Sándor /1892-1895/ - Bánffy Dezső /1895-1899/ Sok tehetséges miniszter tevékenykedett, Baross Gábor közlekedésügy, Csáky Albin oktatás, Szilágyi Dezső igazságügy. Legjelentősebb politikus a polgári származású Wekerle volt, aki még pénzügyminiszterként, /Szapáry kormányban/ elérte, a Monarchia valutájának arany alapra helyezését- ez volt a korona. Wekerle támogatta a polgári házasság törvénybe iktatását, az állami anyakönyvi hivatal felállítását. Felépítette a Wekerle telepet Kispesten 1894 március 20-án 45 évi számkivetettség után Torinóban meghalt Kossuth Lajos. Wekerle elősegítette, hogy a főváros méltó temetést rendezzen, kijátszva Ferenc József et aki nem engedélyezte az állami pompát. A koporsót

hozó vonatot a határtól Budapestig megrendült tömegek sorfala fogadta levett kalappal, nappal és éjjel a Kerepesi temetőben temették el. 1895 december 31-én éjfélkor Magyarország egész területén egyszerre szólaltak meg a harangok, megkezdődött az egy esztendőn át tartó MILLENEUMI ünnepségsorozat. A magyar állam fennállásának ezredik évfordulóját ünnepelte. A kiegyezést követő három évtized alatt a feudalizmusból kilépett Magyarország modern európai állammá vált, szívében világvárossá növekedett Budapesttel a fejlett nyugati országokhoz való teljes fölzárkózás küszöbére érkezett. Az ország gazdaságilag fejlődött. Kelendő volt az élelmiszer és mezőgazdasági nyerstermék. Vas és gépipar felnövekedett A vasútépítés dinamizmusa megnőtt, ezzel együtt fejlődött a hídépítés / Margit híd 1877/a közlekedés, távíró és a postaszolgálat. Baross Gábor idején a MÁV az ország legnagyobb vállalatává

fejlődött. A malomipar is rangot vívott ki magának A kiegyezés után öt nagy, bank alakult hazánkban osztrák angol és francia tőkével. Az 1873-as tőzsdekrachot csak a bécsi Rotschildok alapította, Magyar Általános Hitelbank vészelte át, és a korszak vezető hitelintézete maradt. Hazai tőkével alakult a Jelzáloghitelbank, és a Pesti Magyar kereskedelmi Bank. A mezőgazdaság is fejlődött. A búza ezekben az években lépett elő a magyar föld, vezető termékévé. A termelés növekedését csak az USA közelítette meg 4., A dualizmus válsága: Az 1890-es évektől kezdve a dualizmus válságai jelentkeztek. Gazdasági és társadalmi problémák léptek fel. Ezek a következők: - a nemzetségi kérdés rendezetlensége; - továbbra is a magyarság vezető szerepét hangoztatták és elzárkóztak az autonómia megadásától; - a kormányok egymást váltogatták; - a politikai egység megbomlott; - a folyamatosságot ugyan a SZABADELVŰ PÁRT

jelentette, de a párton belül is kiéleződtek az ellentétek. - Az ellenzék a parlamentben az OBSTRUKCIÓT /nevezzük azt a tevékenységet, amikor egy szervezet döntési folyamatát jogszerű, de nagyon hosszú ideig tartó „áltevékenységgel” hátráltatják. A szó maga „akadályozást” jelent/ alkalmazta, vagyis vég nélküli beszédekkel elodázták a szavazást. Tisza erőszakos eszközökkel letörte az obstrukciót, a kormánypárt is bomlani kezdett. - Végül az ellenzék szövetséget, koalíciót kötött és győzött a választásokon. A választásokon nemzeti jelszavakkal /magyar vezényleti nyelv a hadseregben, nemzeti bank, önálló vámterület / Ferenc József elutasította a győztes koalíció követelését. A parlamentarizmust megcsúfolva hivatalnokkormányt nevezett ki. A császár Fejérváry Géza bárót bízta meg a kormányalakítással / ez volt a DARABONT kormány /. A válságot súlyosbította az országot elöntő sztrájkhullám a

dunántúli arató és cselédsztrájk. 1905 szeptember 15-én százezres tömeg tüntetett az országház előtt. - Ezután újra Wekerle Sándor lett a miniszterelnök a koalíciós kormányban. - 1910-ben a hatalom ismét gróf Tisza István a Nemzeti Munkapárt vezetője és híveinek kezébe került. Tisza 1913-tól volt a miniszterelnök Az ország az I. világháború felé sodródott Hatalmas tömegmegmozdulások voltak 1912. május 23-án Tudomány és művészet a dualizmus korában: 1867-től megszervezték az oktatásügyet és az egészségügyet, mert szükség volt írni-olvasni tudó képezett szakemberekre a gépek és technika kezelésére. Számos tudományos folyóirat indult. Az orvostudomány tekinthetett vissza a legnagyobb múltra, 1848 előtt létezett önálló pesti orvosi iskola, majd Semmelweis után Markusovszky Lajos, Hőgyes Endre és Korányi Frigyes is beírta nevét az egyetemes orvostudomány történetébe. Jedlik Ányos találta fel a dinamó

elvét és a szódavízgyártást, az elektromos motort. Eötvös Lóránd gravitációs inga ásványi anyagok felkutatására. Mechwart András találmánya a kéregöntésű vasúti kerék és a rovátkolt hengerszék. Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly az elektrotechnika úttörői. Bánki Donát/ karburátor/ és Csonka János belsőégésű motorok, turbinák, hidrogépek. Puskás Tivadar telefonközpont. Kandó Kálmán vasút villamosítás. Irinyi foszforos gyufa. Az irodalom csodálatos fölvirágzásának voltunk tanúi. Az önkényuralom éveiben született Tompa Mihály a szabadságharc emlékét őrző versei. Arany János keserű és allegorikus balladái /Szondi két apródja, A walesi bárdok/ Madách Imre, Az ember tragédiája. Jókai Mór, Kőszívű ember fiai, A fekete gyémántok. Mikszáth Kálmán, Vajda János, Ady Endre / Újversek /művei Az építészet és képzőművészet fellendült és kiteljesedett. Bartók Béla, Kodály Zoltán magyar

népdalok A korszak legjelentősebb mesterei Ybl Miklós /Opera ház/, Steindl Imre /Országház/ Schulek Frigyes / a budai Mátyás templom átépítése, Halászbástya/ 1851-1905-ig a pesti Bazilika építése. A kor szobrásza Fadrusz János/ Mátyás szobra Kolozsvárott/, Zala György/milleneumi emlékmű/. A festők: Madarász Viktor / Hunyadi László siratása/ Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál / Majális/ Munkácsy Mihály / Siralomház, Rőzsehordó nő/ és Rippl-Rónai József /Nő kalitkával/ munkája révén világhírre tett szert