Egészségügy | Ideggyógyászat » Az idegrendszer

Idegrendszer Az idegrendszer központja a központi idegrendszerben az agyvelőben és a gerincvelőben található. A központ a környéki idegrendszerrel az érzékszervek és a végrehajtó szervek útján tartja a kapcsolatot. Ideg: a környéki idegrendszerben az axonok kötegei. Dúc: Az idegsejtek sejttestéből álló csoportok. A központ felé vezető idegek az érzőidegek és az érződúcok A központ felől a végrehajtó szervekhez vezető idegek a mozgató idegek és a mozgató dúcok. A központi idegrendszerben lévő axon kötegek pályák a sejttestek a magokat alkotja, vagy a gerincvelő és az agyvelő szürkeállományát képezik. Az axonok kötegei a fehérállományt képezi A befelé vezető pályák a felszállópályák a kifelé vezetők a leszállópályák. Az idegrendszer válaszkialakítására csak dúcok és a magok képesek. Az axonok, csak vezetik a sejttest által megadott információkat. Idegrendszer felosztása: Szomatikus (akaratos) – az

élőlény és a környezete kapcsolatát biztosítja. Központi Környéki Koponyaagy – 12 pár ideg Gerincvelői – 31 pár ideg Vegetatív (akaratunktól független) a belső környezet állandóságát biztosítja Szimpatikus – a szervezet erőit mozgósítja Paraszimpatikus – feltöltődés Az agyvelő és a gerincvelőt 3 hártya borítja: kemény agyhártya, pókháló, lágy agyhártya = agyfolyadék található köztük. A folyadék szerepe mechanikai és hőmérsékleti védelem és a táplálás (az érfonatok termelik az agyfolyadékot mely a vér szűrlete. Az idegsejtek specializált sejtek, érzékenyek, sérülékenyek, rosszul regenerálódnak oxigén, vér és táplálékellátásuk speciális. Az idegrendszer központjainak működése hierarchikus tehát egymásra épülő. A legalacsonyabb szintet képezi a gerincvelő. A koponya felépítése: Kisagy, /nyúltagy, híd, középagy/= agytörzs /hipotalamusz, talamusz/ = középagy, nagyagy Gerincvelő A

Gerincvelő és a nagyagy közötti terület fő működése az összeköttetés és az információtovábbítás Az agytörzs 12 pár agyidegen keresztül kapcsolatot teremt a receptorokkal és a végrehajtó szervekkel valamint a fel és leszállópályái segítségével kapcsolatot teremt a gerincvelő és az agykéreg között. I.ideg: szaglóideg – érzőideg receptorai az orr felső falát borító nyálkahártyában elhelyezkedő szaglóhámsejtek II. látóideg – érzőideg receptorai a szem ideghártyájába található csapok és pálcikák III közös szemmozgató ideg – mozgatóideg elsősorban (4db szemmozgató izmot idegez be.) vegetatív paraszimpatikus rostjaival a pupillaszűkítő izmot idegzi be. IV sodorideg: mozgatóideg 1 szemizmot idegez be. V: 3 osztatú ideg – kevertideg érző és mozgató rostokat is tartalmaz (beidegzi a homlok az orrüreg a felső-alsó fogsor arcjáték, rágó, áll és a nyelvizmokat VI. Arcideg – kevertideg mozgató

részével beidegzi a mimikai izmokat, érző részével az íz érzésben vesz részt. Vegetatív rostjaival a könny és a nyálmirigyek egy részét idegzi be. VII Halló és egyen súlyozó ideg – kizárólag érzőideg 2 részre osztjuk halló és egyensúlyozó. A hallóideg receptorai a belső fülben találhatók (korti féle szervben) az egyensúlyozódig receptorai a belső fül hártyás labirintusában elhelyezkedő szőrsejtek IX. Nyelv, garatideg – kevertideg, mozgató részével a garat izmait érző részével a garat nyálkahártyáját látja el. A vegetatív rostok a fültőmirigyet idegzi be. X Bolygóideg (vágusz) – kevertideg, a leghosszabb ideg a koponyából indul és a hasüreg felső részében végződik. Mozgató részével a gége és a nyelőcső izmait látja el, érző részével a garatbúl, gégéből, légcsőből, tüdőből szállít ingerületet. Vegetatív, paraszimpatikus része a mellüreg és a hasüreg felső harmadában lévő

zsigereket látja el. XI Járulékos ideg – a vágus tartozéka, mozgatóideg a fejbiccentő izmot és a csuklyát hátizom egy részét látja el. XII A nyelv alatti ideg – mozgatóideg a nyelv mozgatását végzi Gerincvelői idegek 1. a gerincvelői idegek kevertek A gerincvelő 2 oldalán alakulnak ki Részei: a) hátsógyökér: kizárólag érző rostokat tartalmaz (a benne található vegetatív rostok is érző működésűek ) b) az elülső gyökér: kizárólag mozgató rostokat tartalmat ( a benne futó vegetatív rostokat tartalmat ( a benne futó vegetatív rostok is mozgató működésűek) Összesen 31 pár gerincvelői ideg van., 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farok csonti A gerincvelői ideghátsó ága kevert ideg beidegzi a tarkó és a hát bőrét, valamint a mély hátizmokat. A gerincvelő ideg elülső ága kevert ideg a nyaki az ágyéki és a keresztcsonti szakaszon fonatot képez. A mellkasi szakaszon

önállóan fut, mint bordaközi ideg. Az ideg fonat: a) nyaki fonat: ellátja a nyak bőrét izmát és a rekeszizmot. b) karfonat: a felső végtagot idegzi be c.) ágyéki fonat: részbenaz elülső hasfalat és a comb feszítő izmait idegzi be d) keresztcsonti fonat: 2 részre válik a kismedencében Agytörzs, köztiagy, nagyagy működése Az agytörzs részei: a.) közvetlen folytatása a gerincvelőnek a nyúltvelő Benne életfontosságú vegetatív központok találhatók. Itt történik a légzés a vérkeringés és a táplálkozás szabályozása b) a híd a nyúltvelői központok összehangolását végzi: pl. légzésközpontok össze hangolása Összeköttetést biztosít a nyúltagy és a nagyagy valamint a nagyagy és a kisagy között c.) középagy az egyszerűbb mozdulatsorokat irányítja, valamint itt található a rágási és a pupilla reflex. Itt történi a testtartás az izomtónus szabályozása Központi agy részei a.) hipotalamusz – vegetatív

működések legfőbb központja befolyásolja az egész szervezet vegetatív működését. Itt vannak a szimpatikus és a paraszimpatikus központok Irányítja az agyalapi mirigyen keresztül a hormonrendszer működését. Hormonokat is termel az oxitocint és az adh hormont amelyek az agyalapi mirigy hátsó lebenyében raktározódnak. b) talamusz – a felszálló érző pályák átkapcsolási helye valamint fontos vegetatív és érző központok találhatók benne A tudatosuló érzéseket, valamint a hő és fájdalom érző, szállító pályarendszerek itt kapcsolódnak át és az agykéreg különböző mezőiben érnek véget. A talamusz az ingerület erősségét is tudja befolyásolni, erősítheti gyengítheti és szelektálhatja is azokat. Nagyagy a 2 agyfélteke az agyvelő legnagyobb részét képezi, egymástól mély hasadék választja el. A féltekék felszíne egyenetlen, rajta tekervények és barázdák vannak. A nagyagy sem a receptorokkal sem a

végrehajtó szervekkel nincs közvetlen kapcsolatban. A nagyagy tudatos agy A tudatosuló, érző és a tudatosuló mozgató működések központja. A különböző érzetek az agykéreg megfelelő területein alakulnak ki. Az elsődleges érző központba az érzet alapvonásai alakulnak ki Pl a hang magassága, mélysége, sebessége. A másodlagos érzőközpontban értelmezzük az alap jeleket A beérkezett információkat az agykéreg megfelelő területei dolgozzák fel. A válaszreakciók a mozgatóközpontba kerülnek onnan pedig a végrehajtó szervekhez. Az elsődleges mozgató központok közelében helyezkednek el a másodlagos mozgatóközpontok amelyek emlékképeket tárolnak. Pl írásközpont beszéd mozgatóközpont Az emberi agy 2 félteke nem egyformán dolgozza fel az információkat. A bal agyfélteke a tudatos, itt van az olvasás az írás, a beszédértés és mozgatás központja. A jobb fél az érzelmes fél Az érző és mozgatópályák kereszteződnek,

tehát ha a jobb oldal felől ér információ akkor az először a bal agyféltekére kerül, és a balféltekéből induló információ a jobb oldalt mozgatja. A 2 félteke a kérges testen keresztül van kapcsolatban egymással Kis-agy Az agyvelő nyakszirti lebenye alatt helyezkedik el 2 féltekéből áll amit a féreg köz össze. Felszíne egyenetlen, rajta barázdák és tekervények találhatók. A kisagy kapcsolatban áll az agy többi részével Külső részét idegsejtekből álló szürke állomány, belső részét ideg rostokból álló fehérállomány alkotja. A 2 állomány jellegzetes rajzolatot mutat ez az élet fája. A kisagy feladata a mozgások összerendezése és az egyensúlyozás