Tartalmi kivonat
A magyarországi munkásmozgalom a dualizmus korában I. A munkásosztály kialakulása és helyzete: 1867 után az ipari fejlődés következtében a munkásság száma is megnőtt. A gyárakban és üzemekben létrejött és megkezdődött a munkások szervezkedése. A munkásság helyzete a klasszikus kapitalizmusban igen rossz volt. Általában 10-14 órát dolgoztak és a gyermekmunkát is alkalmazták. A munkásság fizetése alacsony volt. A lakáskörülmények rosszak voltak II. Az első munkásszervezetek: A tőkések célja a kizsákmányolás fokozása, a profitszerzés volt. A munkásságot kizsákmányolták. A munkásosztály fokozatosam öntudatra ébredt és szervezkedni kezdett. 1868-ban létrehozták az ÁLTALÁNOS MUNKÁSEGYLETET. Ez egy szocialista jellegű szervezet volt Elnöke Táncsics Mihály volt. A magyarok felvették a kapcsolatot az I Internacionáléval is Ebben nagy szerepe volt Farkas Károlynak, aki a párizsi kommün tagja is volt. III. 1880-ban
Megalakult a MAGYARORSZÁGI ÁLTALÁNOS MUNKÁSPÁRT. Fő célja: a termelési eszközök köztulajdonba vétele. A kormány erőszakosan lépett fel a munkások ellen, sok vezetőt elítéltek és börtönbe zártak. Sok munkás vezető külföldre menekült. IV. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT: 1890-ben összegyűlt az SZDP I. alakuló kongresszusa, és létrejött az első jelentős munkáspárt Magyarországon, a II. INTERNACIONÁLÉ határozata alapján. Programját az ELVI NYILATKOZAT tartalmazta. Ebben fogalmazták meg a legfontosabb célokat.: - A munkaeszközök társadalmi tulajdonba vétele; - Harc a tőkések kizsákmányoló politikája ellen; - A demokratikus szabadságjogok biztosítása a nép számára. Ezután megkezdődött a szakszervezetek létrehozása. Ezek érdekvédelmi feladatot láttak el. Elfogadták, hogy Május 1-e a munkásság ünnepe legyen A XX. Század elején Magyarországon már 130000 szervezett munkás volt Megkezdődött Marx és Engels
tanainak elterjedése. Ebben jelentős szerepet játszott Szabó Ervin. A munkásmozgalom a parasztságra is kiterjedt. Agrárszocialista mozgalmak és aratósztrájkok voltak az országban