Sport | Tanulmányok, Esszék » Révész László - A tehetséggondozás, a kiválasztás és a beválás néhány kérdésének vizsálata az úszás sportágában

A TEHETSÉGGONDOZÁS, A KIVÁLASZTÁS ÉS A BEVÁLÁS NÉHÁNY KÉRDÉSÉNEK VIZSGÁLATA AZ ÚSZÁS SPORTÁGBAN Doktori értekezés (rövidített, kivonatolt változat) Révész László Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola Sport, Nevelés- és Társadalomtudományi Program Budapest 2008 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS4 1.1 A témaválasztás indoklása5 1.2 Problémafelvetés 8 2. CÉLKITŐZÉSEK10 2.1 Kérdések10 2.2 A kutatás céljai 11 2.3 Hipotézisek13 3. MÓDSZEREK 15 3.1 A minta jellemzése és a mintavételi eljárás15 3.2 Az alkalmazott módszerek 18 3.3 Az adatfeldolgozás 21 4. EREDMÉNYEK 24 4.1 A tehetséggondozás összetevıinek vizsgálata 24 4.2 A kiválasztás gyakorlatának elemzése 45 4.3 Beválás az úszásban 49 5. MEGBESZÉLÉS 65 5.1 A tehetséggondozás összetevıinek vizsgálata 65 5.2 A kiválasztás gyakorlatának elemzése 75 5.3 Beválás az úszásban 77 6. KÖVETKEZTETÉSEK86 6.1 A tehetséggondozás

összetevıinek vizsgálata 86 6.2 A kiválasztás gyakorlatának elemzése 88 6.3 Beválás az úszásban 90 6.4 A kutatás végsı következtetései, ajánlás93 ÖSSZEFOGLALÁS.97 IRODALOMJEGYZÉK .98 FÜGGELÉK.116 2 KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Ezúton köszönöm a 2. sz mellékletben felsorolt, a felmérésben részt vett sportegyesületek vezetıinek, edzıinek, hogy lehetıvé tették számunkra a felmérés elvégzését, illetve az adatok felvételét. Köszönetemet fejezem ki a kutatásban részt vevı sportolóknak, akik szabadidejüket feláldozva aktívan közremőködtek és szerepet vállaltak a kutatás lebonyolításában. Jelen keretek között mondok köszönetet a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Úszás és Vizisportok Tanszék korábbi és jelenlegi vezetıjének, Dr. Tóth Ákos és Dr Sós Csaba tanszékvezetı uraknak az aktív és hathatós közremőködésért, valamint a tanszék két munkatársának Dr. Egressy János

és Kovácshegyi Ferenc tanáruraknak a kutatásban nyújtott szakmai segítségükért. Végül, de nem utolsó sorban köszönetet mondok Dr. Bognár József, egyetemi docens úrnak a gondos és áldozatos munkájáért. Témavezetıként a kezdeti pillanatoktól segített doktori tanulmámyaimban, valamint a disszertáció elkészítésének folyamatában. Közös munkánk eredményeként születtek meg elıadásaim, publikációim, valamint doktori disszertációm. A dolgozat eredményeivel, következtetéseivel kapcsolatban készséggel állok az úszósportban dolgozó szakemberek rendelkezésére: Dr. Révész László 30/626-32-11 revesz@mail.hupehu 3 „Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és a családnak De ha a tehetséges gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az már társadalmi tragédia.” (Gallagher, 1982, 144. o) 1. BEVEZETÉS A mai

siker- és eredményorientált versenysport a kiemelkedı képességő és motiváltságú sportolók jelenlétét és aktív részvételét kívánja meg. A sportágak mára erısen specializálódtak, melynek következtében a sportág szempontjából fontos általános és sajátos képességekkel rendelkezı sportolókra tartanak leginkább igényt (Révész és mtsai, 2005a). Ezen képességek egy része öröklött, azonban egy jelentıs része a képzés, felkészítés eredményeként jelentkezik. A versenysport szempontjából fontos képességekkel rendelkezı sportolók kiválasztásának hatékonysága iránt fokozódik az igény. Ezen túlmenıen a kiválasztással és a tehetséggondozással kapcsolatos tudományos ismeretek bıvítésére, az adott sportág szempontjából fontos képességek mérésének lehetıségére, a fejlıdés kritériumainak meghatározására és a beválás tényezıinek minél pontosabb megfogalmazására is igényt tartanak a szakemberek

(Nieuwenhuis, 2002). Természetesen a sportágban dolgozó szakemberek is keresik a sportági alkalmasság objektív mérıeszközeit, a kiválasztás legmegfelelıbb módszereit és a tehetséggondozás leghatékonyabb formáját, hiszen a kiemelkedı képességő sportolók, a tehetségek felkutatása, képzése és a tehetséggondozás folyamatának hatásfoka határozza meg az eredményességet (Nádori, 1988). Az úszás sportágban, az elmúlt évtizedekben versenyzıink szinte minden világversenyen érmes helyezést értek el. Hajós Alfréd, a sportág elsı hazai olimpiai bajnoka óta napjainkig (a pekingi Olimpiáig) 23 olimpiai aranyérmet, 17 világbajnoki címet és 57 európa-bajnoki címet nyertek úszóink. Az olimpiai sportágak közül hazánk második legeredményesebb sportága, eredményessége mellett az úszás számít az egyik legismertebb és legnépszerőbb sporttevékenységnek (Hencsei és mtsai, 2005), így az nem csak a versenysport és annak kedvelıi

számára nyújt örömet, hanem az amatır 4 sportolók egyik kedvelt rekreációs tevékenysége is. A média is elismeri az úszásban rejlı potenciált, emiatt a versenyek közvetítése, a különbözı médiumokban való szereplése is említésre méltó. Összességében a sportág sikeresnek mondható. A sikeresség azonban feltételez egy szisztematikusan kidolgozott és végrehajtott felkészítési rendszert, melynek része a kiválasztás és a tehetséggondozás (Williams és mtsai, 2004). A versenysport a tehetségek keresésén túl a fiatal sportolók fejlıdésének folyamatos mérését is igényli annak érdekében, hogy a kiválasztás és a tehetséggondozás folyamatát hatékonyan elısegítse. Köztudott, hogy a csúcsteljesítmény eléréséhez a legjobb adottságokkal rendelkezı sportolókra van szükség, ugyanakkor az sem vitatott, hogy az edzés minısége, mennyisége és a környezet is döntı tényezı a folyamatban (Morris, 2000). Kutatásunk

elsısorban az úszás sportági tehetség-jellemzıinek és a beválás egyes kritériumainak meghatározására irányul, emellett a tehetséges sportolók felismerésének, a kiválasztás módszereinek, és a tehetséggondozás folyamatának összefüggéseit is elemzi. Ezen kívül néhány, a felkészítés eredményességét befolyásoló tényezı, úgy, mint az edzı-sportoló kapcsolat és az edzıi kvalitások jellemzıi is elemzésre kerülnek, hiszen az interperszonális kapcsolatok minısége is hat a folyamatra. Vizsgálatunkban arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy kis ország létére miként tudunk folyamatosan nemzetközi sikereket elérni a sportágban. Versenyzıink ennyire tehetségesek, vagy kiváló szakembereinknek köszönhetjük az eredményeket, esetleg a kettı megfelelı aránya a siker kulcsa? Egyszerően születni kell a kiemelkedı teljesítményre, valamiféle misztikum áll a siker háttérben? 1.1 A témaválasztás indoklása A kiemelkedı

motoros teljesítménynek számos összetevıje van, ugyanakkor még a legfrissebb szakirodalomban is eltérések mutatkoznak, hogy mely tényezık a legfontosabbak a csúcsteljesítmény elérésében. Még mindig vitatott kérdés, hogy az öröklött képességeknek, vagy a környezeti hatásoknak van nagyobb szerepe az eredményességben (Ericsson, 1993, 1994, 1996a; Baker-Horton, 2004). Hasonlóan nincs egységes álláspont a képességek optimális fejlesztésével, valamint a tehetséggondozás folyamatával kapcsolatban sem (Côte, 1999; Bloom, 1985). 5 A témaválasztásban jelentıs szerepet játszik, hogy a sporttehetséget érintı hazai tudományos publikációk száma kevésnek mondható, az empirikus kutatáson alapuló sportági tehetségkutatás pedig szinte teljesen hiányzik a szakirodalomból (Révész és mtsai, 2008a). A meglévı szakirodalmi eredmények frissítése, az ismeretek bıvítése és továbbfejlesztése a hiányosságok miatt idıszerővé

vált. Az általunk kutatott témakörre pedig különösen igaz, hogy a versenysportra jellemzı folyamatos változásokat és tendenciákat a sporttudományi kutatásoknak követnie kell. A versenysport fejlıdése alátámasztja a kutatásokon alapuló ismeretek bıvítésének relevanciáját. A folyamatos változás, a fejlıdési irányok és tendenciák követése pedig nélkülözhetetlen az eredményes felkészítési folyamat szempontjából. A versenysportra történı felkészítési folyamat egyik jelentıs tényezıje a kiválasztás, amikor a versenysportra alkalmas adottságokkal rendelkezı sportolókat keressük (Harmison, 2006). A kiválasztás szükséges, azonban nem elégséges feltétele az eredményességnek, tehát nem garantálja a versenyeken a kiemelkedı teljesítményt. Ez részben adódik abból is, hogy nem elegendı kiválasztani az adott sportágra, a versenysportra a sportolókat, hiszen hosszú idı telik el, míg valójában kiderül, hogy

eredményesnek tekinthetı-e a kiválasztás és tehetséggondozás folyamata, a kitőzött célokat elérte-e a sportoló. A kiválasztás további sajátossága, hogy elsısorban a meglévı képességek alapján választjuk ki a sportolókat, valamint a gyermekkori teljesítmény alapján kell elıvételeznünk, prognosztizálnunk a felnıttkori teljesítményt. Ezen jellemzık miatt felerısödik a kiválasztás jelentısége, hiszen elıfordulhat, hogy valamelyik gyermek a kiválasztási szempontok keretei, zártsága miatt nem kerül be a kiválasztottak közé és ez „tehetségvesztéshez” is vezethet (Czeizel, 2004). További sajátosság, hogy csak a sportágban jelen lévıkbıl tudunk válogatni. A hazai sportra nem jellemzı a sportágak közötti átjárás, illetve a sportolók képességeinek sokoldalú felmérése annak érdekében, hogy kiderüljön, melyik sportágban lehet leginkább eredményes. Emiatt a sportágválasztás is döntıen befolyásolja a

kiválasztás eredményességét, hiszen nem kerülhetnek a vizsgálatok fókuszpontjába azok, akik nincsenek jelen a sportágban. A sportágválasztást is több tényezı befolyásolja, de általánosan elmondható, hogy a gyermeknek elıször a szülı választ sportágat. Bicsérdy (2002) általános- és középiskolai tanulók, valamint felsıoktatási intézmények hallgatói véleményére 6 alapozta azt a megállapítását, miszerint elsısorban a szülıknek és a barátoknak van kiemelt jelentısége a sportágválasztásban. Pápai és Szabó (2003) tornászokat vizsgálva azt állapította meg, hogy az utánpótlás korú fiú tornászok 75%-a, míg a lányok 69%-a szülei javaslatára kezdett el sportolni. Ennél ugyan kisebb arányban, de a kortársak (iskolatársak, barátok) befolyásoló hatása is része lehet a sportágválasztásnak, elsısorban érzelmi irányultsága, a közösséghez tartozás érzése miatt. A sportágválasztásban a testnevelık

szerepét is meg kell említeni. A’60-as, ’70-es években elsısorban még a testnevelı tanárokra és az edzıkre épült a sportágválasztás elısegítése és a sporttevékenység mőködtetése, melyhez a személyi, infrastrukturális, financiális háttér is biztosított volt. Ez a szerep funkcióját vesztette, mára mind az iskola, mind a sportegyesületek tevékenysége megváltozott. A testnevelık szerepe jelentısebb is lehetne, hiszen a gyermekek többsége a testnevelés órán találkozik elıször szakmailag felkészült, a megfelelı ismeretekkel rendelkezı szakemberrel, aki a meglévı adottságok és a szerzett képességek alapján meg tudja állapítani, mely sportágban érhet el az adott gyermek kimagasló eredményeket, valamint az alap- és az általános képzésben is jelentkezik a szerepük. Korábban a testnevelı tanárok fontosabb szerepet töltöttek be a gyermekek sportolási szokásainak alakításában, a sporthoz, sportághoz való

irányításában, mint napjainkban. Szabó (2002) ezt a tendenciát a sportolni vágyók életkorának csökkenésével, valamint az általános iskola alsó tagozataiban tanító testnevelı tanárok alacsony számával magyarázza. A sportágválasztásban az edzık kisebb szerepet töltenek be, hiszen a sportolók legnagyobb része sportegyesületi keretek között, a sportágválasztás után találkozik az edzıvel. Ezzel együtt azonban a sportoló adott sportághoz történı irányításában mégis szerepük lehet. A diákolimpiai versenyek, valamint az amatır versenyek alkalmával lehetıség nyílik a sportoló megnyerésére is. Az edzıvel szemben támasztott követelmények között éppúgy szerepel a pedagógiai felkészültség, a nevelésben, személyiségformálásban betöltött szerep, mint a szakmai felkészültség (Gombocz, 2004). Az edzı-sportoló kapcsolatban az irányítóvezetı szerep az edzıre hárul, azonban e szerep nem lehet túlzottan autokratikus,

mert ez eltaszíthatja a sportolót a tevékenység folytatásától. Törvényszerő, hogy nem szeret 7 az ember olyan közösségbe járni, ahol nem érzi jól magát. A környezet, beleértve az egyesületet és az edzések környezetét is, befolyásolja a teljesítésre való hajlandóságot, a motivációt. A belsı motiváció és a támogató, segítı környezet biztos alapot nyújthat a sikerhez. Vizsgálatok igazolják (Seifriz és mtsai, 1992; Balaguer és mtsai, 1999), hogy a motivációs környezet és az edzıi elvárások meghatározzák az eredményességet, emiatt az edzı-sportoló kapcsolaton túl az edzı által biztosított felkészülési légkör, klíma is befolyásolja a sportoló motivációs irányultságát (Jowett, 2006). Hazánkban jelenleg a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI-UPI) fejti ki széles körő tevékenységét az utánpótlást és a versenysportot érintı kérdésekben. A NUSI-UPI feladata kettıs:

egyrészt foglalkozik a versenysportra való felkészítéssel, amely a 6-23 éves korosztálynak szól, másrészt a szabadidı és a rekreáció területén a 6-18 éves korosztálynak nyújt sportolási lehetıséget. A téma szempontjából a versenysportot érintı feladatai között valósítja meg a Sport XXI. Programot, valamint a Héraklész Programokat. A Sport XXI Programban jelenleg 13 sportág - közöttük az úszás is - vesz részt. Ebben a korosztályban a NUSI-UPI legfıbb feladata a sportolás pedagógiai alapjainak biztosítása, valamint a versenysporthoz szükséges minıségi alapképzés ellátása az iskolákkal, a DSE-kel, valamint az utánpótláscentrumokkal együttmőködésben. A Héraklész Bajnok- és Csillag Programban valósul meg a korosztályos elitképzés, illetve a nemzetközi szintő elitképzés. A felkészítés ezen fázisában már elıtérbe kerül a versenysport, valamint a sportolók versenyzésre való felkészítése a sportági

szövetségekkel együttmőködésben. Az utánpótlással kapcsolatos feladatok egy jelentıs részét lefedi a NUSI-UPI, tevékenységét kifejti az eszköz, illetve felszerelés támogatásban, a létesítményhasználat elısegítésében, edzıtáborok megvalósításában, valamint a felkészítésben részt vevı szakemberek díjazásában. 1.2 Problémafelvetés A tehetséggondozás, kiválasztás és a beválás területén tapasztalt hiányosságok alapján készült tanulmányunk hézagpótlónak ígérkezik. Véleményünk szerint a témában jóval több az edzéselméleti, élettani és egyéb természettudományos megközelítés, ezek azonban önmagukban nem adhatnak komplex eredményeket, hiszen a sportolók kognitív, affektív, pszichés és szociális komponenseit nem vizsgálják. Ezen tényezık 8 azonban legalább annyira jelentıs szerepet játszanak a sportági eredményességben, mint az antropometriai, élettani, edzéselméleti, vagy éppen a

biomechanikai jellemzık. Kutatásunkban ezért arra vállalkoztunk, hogy a témát a társadalomtudományi és sporttudományi keretek között elsısorban pedagógiai, pszichológiai, szociológiai szempontok mentén vizsgáljuk, melyben a központi kérdések a sportágválasztás, a kiválasztás, a tehetséggondozás és a beválás. Jelen kutatás mind az elmélet, mind a gyakorlat szempontjából problémaérzékeny, hiszen egyrészt a szakirodalomban nem találkozhatunk a tehetséggondozás, kiválasztás témakörében egységes állásponttal, illetve a gyakorlatban alkalmazott felkészítési eljárások, edzésmódszerek és kiválasztási rendszerek között is jelentıs különbségek vannak. A kutatás ebbıl a szempontból induktív, azaz a gyakorlat szintjérıl indul, elemzi a gyakorlatban megjelenı tehetséggondozási-, kiválasztási rendszert, valamint a beválás kérdésit is, azonban a kapott eredményeket a korábbi szakirodalmi eredményekkel összevetve

deduktív módon erısítheti, illetve cáfolhatja a korábbi téziseket. A vizsgálat elemezni kívánja a jelenlegi gyakorlatban alkalmazott módszerek, eljárások hatékonyságát is. A siker összetevıi közül kutatásunk kiemelten foglalkozik a sportolók pszichés tényezıivel, a felkészítésnél alkalmazott pedagógiai módszerekkel, valamint az edzısportoló kapcsolattal is, hiszen az ilyen aspektusú vizsgálatok száma alacsony a hazai szakirodalomban, a kapott eredményekkel pedig a szakirodalmi ismereteket kívánjuk bıvíteni. 9 3. CÉLKITŐZÉSEK 3.1 Kérdések A bemutatásra került kutatási probléma és a szakirodalom elemzése alapján elmondható, hogy a vizsgálati területünket érintı számos kérdésben nem rendelkezünk megfelelı mennyiségő empirikus eredménnyel. Kutatásunkkal olyan területeket kívánunk feltárni, melyek a szakirodalom áttekintése után hiányosnak bizonyultak. A disszertáció keretein belül ugyan nem térhetünk ki

minden hiányosságra a témával kapcsolatban, azonban a kérdések köre jól tematizálható a 1) tehetséggondozás összetevıi, a 2) kiválasztás, valamint a 3) beválás témakörei köré. 1) Feltérképezésre vár a sportolók sportágválasztási döntését meghatározó tényezık felderítése, azaz milyen tényezık befolyásolták a sportolókat az úszás sportág választásában, valamint milyen szerepe van az úszásoktatás színterének a felkészítés eredményességének tekintetében. A tehetséggondozás esetében kérdésként merül fel, hogy milyen attribútumai vannak a sportági tehetségnek, milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie a sportolóknak a kiemelkedı eredmény eléréséhez. A felkészítés folyamatában az edzı-sportoló kapcsolat pedagógiai vizsgálatai is hiányosságokat mutatnak, így továbbra is megválaszolandó kérdés, hogy milyen edzısportoló kapcsolat jellemzi a felkészítés folyamatát, milyen

jellemzıi vannak az edzıi munkának, valamint milyen szerepe van az edzınek a sportoló életében. 2) A korábban alkalmazott kiválasztási módszerek és eljárások tekintetében is jelentıs változás ment végbe az elmúlt évtizedekben, melynek hatásairól és fejlıdésérıl nem rendelkezünk elegendı adattal, ezért nyitva maradt a kiválasztás jelenlegi gyakorlatával kapcsolatos kérdések egy jelentıs része. Nem ismerjük pontosan, hogy az edzık milyen kiválasztási eljárásokat, teszteket és felméréseket alkalmaznak a felkészítés folyamatában. További kérdés, hogy az alkalmazott eljárások mennyiben segítik a tehetséggondozás folyamatát. 10 3) Vizsgálatunk során továbbá választ szeretnénk adni arra a kérdésre is, hogy milyen motoros, antropometriai és pszichés jellemzıkkel írhatjuk le a bevált sportolókat. Milyen különbségek vannak a bevált és a nem bevált sportolók között és ezek közül melyek azok, amelyek

a leginkább befolyásolják a beválás kérdését. 3.2 A kutatás céljai Kutatásunkkal a tehetséggondozás, a kiválasztás és a beválás egyes tényezıit kívánjuk feltárni, melyek befolyásolják a felkészítés eredményességét és ezen keresztül a sikerességet. Célunk, hogy tudományos módszerekkel vizsgáljuk meg a felvetett kérdéseket, majd a kapott eredmények segítségével hozzájáruljunk a sportágban dolgozó szakemberek gyakorlati munkájához. 1) Célul tőztük ki a tehetséggondozás összetevıinek és hazai gyakorlatának elemzését az úszás sportágban. A kérdést mind a sportolói, mind az edzıi oldalról több szempont mentén vizsgáltuk annak érdekében, hogy információt kapjunk a tehetséggondozás összetevıinek szerepérıl. Célunk a sportági tehetség jellemzıinek meghatározása, mely alapján definiálhatóvá válnak a sportági tehetség faktorai. Célunk megismerni, hogy milyen tényezık befolyásolták a sportolókat

a sporttevékenység kiválasztásában, valamint a sportágválasztásban. További célunk felmérni, hogy milyen szerepe van az úszásoktatás színhelyének a tehetségfejlıdésben. Célunk még ismereteket szerezni a tehetséggondozás folyamatának háttértényezıirıl, összetevıirıl, valamint sajátosságairól. Az edzı-sportoló kapcsolat vonatkozásában célunk felméri a sikerességhez szükséges edzıi jellemzıket és leírni az edzı-sportoló kapcsolat jellegzetességeit. 2) Az edzıi és a sportolói vélemények mentén célunk megismerni a kiválasztás jelenlegi gyakorlatának jellegzetességeit, sajátosságait. Célunk az edzıi oldal tekintetében felmérni a honi úszósportban alkalmazott kiválasztási metodikákat, valamint eljárásokat. 11 Célunk továbbá felmérni a sportolók szemszögébıl a kiválasztási folyamatot, azaz, hogy milyen teszteket alkalmaznak az edzık, valamint milyen kiválasztási folyamaton estek már át a

sportolók. További célunk megismerni a kiválasztási procedúra jellemzıit, a kiválasztás során alkalmazott szempontokat, elveket. A kiválasztással kapcsolatos célunk még az úszásnemre és távra történı kiválasztás elveinek és idejének meghatározása. 3) A beválás kérdésköréhez kapcsolódó célunk a versenyzık pedagógiai és pszichológiai felmérése, melynek eredményével meghatározhatóvá válnak az élversenyzık egyes antropometriai, motoros és pszichés jellemzıi, valamint az eredmények fejlıdése szempontjából fontos motivációs környezet jellemzıi. Célja munkánknak a sikerhez szükséges tényezık felmérése az edzıi és a sportolói vélemények alapján. Célunk meghatározni, hogy van-e különbség a bevált és a nem bevált sportolók között az antropometriai paraméterek tekintetében. Célunk megállapítani, hogy van-e különbség a bevált és a nem bevált úszók között a motoros tesztek eredményei

esetében. Célunk feltárni, hogy van-e különbség a bevált és a nem bevált úszók között a megküzdési stratégiában és a motivációs irányultságban. Célunk felmérni a motivációs környezetet, és a sportolók motivációs orientációját. Célunk következtetni az egyes tesztek sportági alkalmazhatóságára a kiválasztás folyamatában és az elırejelzésben. 12 3.3 Hipotézisek A kutatási probléma, a kutatási kérdések és a kitőzött céljaink alapján az alábbi hipotéziseket fogalmazzuk meg a dolgozat témaköreihez kapcsolódóan. A tehetséggondozás összetevıihez kapcsolódó hipotézisek: H1: Feltételezzük, hogy az edzık a tehetséges versenyzıt kiváló kondicionális képességekkel, gyors és eredményes mozgástanulási képességgel, valamint jó pszichés tulajdonságokkal rendelkezı sportolóval azonosítják. H2: Feltételezzük, hogy az úszásban résztvevı versenyzık a sportág iránti érdeklıdésbıl választották az

úszást. H3: Feltételezzük, hogy az úszásoktatás színtere befolyásolja a sportági sikerességet és hogy ennek leghatékonyabb formája az egyesületi úszásoktatás. H4: Feltételezzük, hogy a tehetséggondozás folyamatában, a háttértényezık esetében az edzı-sportoló kapcsolat minısége a legmeghatározóbb. H5: Feltételezzük, hogy a sokrétő edzıi munka legfontosabb összetevıi: a szaktudás, a sportolókkal való egyéni bánásmód és a motiválás. H6: Feltételezzük, hogy az edzı-sportoló kapcsolat a sportoló szemszögébıl a tanár- diák kapcsolatra hasonlít a leginkább. A kiválasztás gyakorlatához kapcsolódó hipotézisek H7: Feltételezzük, hogy az edzık a felkészítés folyamatában motoros próbákat és különbözı teszteket alkalmaznak a kiválasztáshoz. H8: Feltételezzük, hogy a sportolók pályafutásuk során már találkoztak különbözı kiválasztási eljárásokkal és részt vettek a kiválasztáshoz kapcsolódó

felmérésekben. H9: Feltételezzük, hogy a kiválasztási folyamatban a megtanult úszásnemek száma és technikai szintje szempontként jelentkezik. H10: Feltételezzük, hogy a kiválasztási folyamatban a sportolók korosztályos eredményei, és a világversenyek szintjei meghatározó tényezık. H11: Feltételezzük, hogy az úszásnem és a versenytáv kiválasztása a serdülıkorra tehetı. 13 A beváláshoz kapcsolódó hipotézisek: H12: Feltételezzük, hogy a sportolók véleménye szerint az eredményeket az intraperszonális tényezık, úgy mint belsı motiváció és szorgalom határozzák meg. H13: Feltételezzük, hogy a bevált sportolókat az antropometriai jellemzık (testmagasság, testtömeg), valamint a propulzióhoz szükséges testfelületek méretei különböztetik meg leginkább a nem bevált versenyzıktıl. H14: Feltételezzük, hogy az általános motoros tesztekben a bevált sportolók jobban teljesítenek, mint nem bevált társaik. H15:

Feltételezzük, hogy a sportági motoros tesztekben a bevált sportolók jobban teljesítenek, mint nem bevált társaik. H16: Feltételezzük, hogy a bevált sportolók a megküzdési stratégiák vonatkozásában szignifikánsan jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a nem bevált sportolók. H17: Feltételezzük, hogy az úszókra a belsı motiváció magas szintje jellemzı, valamint, hogy a bevált sportolók belsı motivációs értékei szignifikánsan jobbak, mint a nem bevált sportolóké. H18: Feltételezzük, hogy az úszás motivációs környezetére a feladatorientált (Task-orientált) környezet jellemzı és a bevált sportolókat a Task- orientáció értékei szignifikánsan megkülönböztetik a nem bevált sportolóktól. H19: Feltételezzük, hogy a vizsgálatban alkalmazott tesztek és felmérések alkalmasak a bevált és a nem bevált sportolók megkülönböztetésére, valamint alkalmazhatóak a sikeresség elırejelzésében. 14 4. MÓDSZEREK A

tehetséggondozás, a kiválasztás és a beválás vizsgálata során alkalmazott módszereket, a mintavétel logikáját, a mintát, valamint az adatelemzések során alkalmazott statisztikai elemzéseket az 1. számú összefoglaló táblázat mutatja be A minta részletes jellemzésére és a mintavételi eljárás bemutatására a vizsgált témakörök leírásakor kerül sor. Cél Tehetséggondozás összetevıinek vizsgálata Módszer kérdıíves felmérés Kiválasztás gyakorlatának vizsgálata kérdıíves felmérés Beválás vizsgálat utánkövetéses vizsgálat; antropometriai, motoros teszt; kérdıíves felmérés Mintavétel valószínőségi Minta Edzık (N=70) valószínőségi Sportoló I. (N=424) valószínőségi Edzık (N=70) valószínőségi Sportoló I. (N=424) valószínőségi Edzık (N=70) szakértıi Sportoló II. (N=351) valószínőségi Sportoló I. (N=424) Elemzés leíró statisztikai mutatók leíró statisztikai mutatók,

összefüggés- és különbség vizsgálat leíró statisztikai mutatók, összefüggés- és különbség vizsgálat 1. sz táblázat: A kutatási információk összefoglaló táblázata 4.1 A minta jellemzése és a mintavételi eljárás A tehetséggondozás körülményeinek megismeréséhez és a kiválasztás gyakorlatának felméréséhez a jelenleg is versenyszerően úszók és az ıket felkészítı edzık körében végeztünk felmérést. A téma erıs versenysport jellege miatt azokat tekintjük a sportolói populációba tartozónak, akik a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) hivatalos versenyrendszerében résztvevı egyesületeknek a tagjai, valamint a 2007-es pontversenyben pontszerzı helyen végeztek. Nem tekintjük a populációba tartozóknak azokat, akik még csak úszásoktatásra járnak, illetve azokat az amatır szinten úszókat sem, akik az egészséges életmód részeként, esetleg prevenciós, illetve rehabilitációs jelleggel őzik a sportágat. A

minta kiválasztásának alapjaként a MÚSZ hivatalos egyesületi listája szolgált. A lista teljes körő és tartalmazza mindazon egyesületeket, amelyek a MÚSZ versenyrendszerében részt vesznek. Az egyesületi jegyzék segítségével valószínőségi, 15 véletlen kezdıpontú rétegzett mintavételi eljárást alkalmaztunk (Babbie, 2003). A rétegek kialakításánál figyelembe vettük az egyesületek eloszlásának jellemzıit is és ez alapján alakítottuk ki a vidék és a fıváros szerinti megoszlást. A mintavétel logikája, illetve a minta jellemzıi lehetıvé teszik, hogy reprezentatív mintaként lehetıségünk legyen a populációra is érvényes következtetéseket, megállapításokat is levonni (Falus, 2003). A kutatás keretein belül 670 kérdıívet küldünk ki az egyesületekhez, melyeknek 63,3%-a érkezett vissza, azaz 424 (N=424 fı) sportoló vizsgálatára került sor (Sportoló I. minta) A megkérdezettek között 214 férfi (50,4%) és 210

nı (49,6%) szerepelt Az átlag életkoruk 14,42 év, a szórás 2,48. A sportolók 24,1%-a (102 fı) budapesti egyesületben úszik, míg 75,9%-a (322 fı) vidéki egyesületnek a tagja (2. sz táblázat) Az eredmények tekintetében 55 fı (38,7%) ért el elsı helyezést az országos bajnokságban, 53 fı (37,3%) második vagy harmadik helyezést ért el, valamint 34 fı (23,9%) a negyediktıl a hatodik helyig végzett a bajnokságban. A nemzetközi eredmények tekintetében 18 fı ért el helyezést (3. sz táblázat) A versenyzık felkészítésében résztvevı szakemberek, edzık a téma szempontjából azok, akik közvetlenül vesznek részt a mintába került versenyzık felkészítésében, edzésében. Az edzık mintába kerülésének logikája részben megegyezik a sportolókéval, azaz azon egyesületek edzıi között végeztük el a felmérést, amelyik egyesületek a vizsgálati mintába kerültek. Jelenleg az edzıkrıl nincs olyan kimutatás, lista mely a mintába

kerülést elısegítené, azonban a mintavételi eljárás logikája biztosítja a véletlenszerőséget. A mintában szereplı 70 fıbıl 46 férfi (65,7%) és 24 nı (34,3%) volt. Az iskolai végzettséget tekintve 37 fı (52,8%) rendelkezik egyetemi vagy fıiskolai végzettséggel, 6 fınek (8,6%) szakedzıi végzettsége van, 10 fı (14,3%) középfokú végzettséggel rendelkezik, 14 fı (20%) pedig gimnáziumi érettségivel rendelkezı és 1 fınek (1,5%) oktatói képesítése van. A gyakorlatot tekintve 5 év alatti gyakorlattal 18 fı (27,69%) rendelkezik, 5-10 éves gyakorlata 14 fınek (21,54%) van, 10-15 éves gyakorlata 8 fınek (12,31%), 15-20 éves gyakorlata 9 fınek (13,85%) van, 20-25 éves tapasztalattal 4 fı (6,15%) rendelkezik, valamint 25 évet meghaladó tevékenysége 12 fınek (18,46%) van. Az eredményességet tekintve 14 edzınek ért el korosztályos világversenyen 16 dobogós helyezést tanítványa, míg felnıtt kategóriában 9 edzınek.

Korosztályos világversenyen 14 edzı tanítványa indulhatott el, míg a felnıttek versenyére 11 edzı tanítványai kvalifikálták magukat. Összességében 39 edzınek (55,7%) voltak és 31 edzınek (44,3%) még nem voltak bevált tanítványai. A versenyzık további eredményességét a 4. számú táblázat mutatja be (A 2-4 táblázat a függelékben található). A beválás kérdéseinek egy részét a már bemutatott sportolói (Sportoló I.) és edzıi minta segítségével tártuk fel, egy másik részét, az antropometriai és motoros tesztek esetében az egykori Országos Testnevelési és Sport Hivatal (OTSH) által a ’80-as évek elején bevezetett felmérési rendszer sportági adatait alkalmaztuk (Sportoló II. minta) A sportolók felmérésére 1984-ben került sor. A vizsgálatban résztvevı valamennyi sportoló egyesületi tagként leigazolt versenyzı volt, akik részt vettek a hazai bajnoki versenyrendszerben, az Olimpiai Reménységek Versenyében

(ORV) és/vagy világversenyen is szerepeltek. A vizsgálatba bevont korosztály (11-12 évesek) kiválasztásakor szakértıi mintavételi eljárást alkalmaztunk (Babbie, 2003). Az elemzéskor figyelembe vettük, hogy a 11-12 éves versenyzık úszásnemre és távra történı specializálódása még nem kezdıdött el, így a minta torzítása az eltérı úszásnemek miatt elkerülhetı volt. A felmérés körülményei és az eljárások elıre meghatározottak, standardizáltak voltak, így az adatok összehasonlíthatósága biztosított. Az utánkövetéses vizsgálatba bevont sportolók (N=351) életútját az 1984-es évtıl kezdıdıen követtük végig. Elemeztük mindazon versenyjegyzıkönyveket, amely versenyeken a sportolók részt vettek. A dolgozat szempontjából azon sportolókat tekintjük beváltnak, akik a hazai országos bajnoki rendszerben az 1-3. helyek valamelyikén, illetve nemzetközi versenyen (Olimpia, VB, EB, EYOF) az 1-16. helyen végeztek A

fennmaradó sportolók a nem beváltak kategóriájába kerültek. 17 4.2 Az alkalmazott módszerek Tehetséggondozás összetevıi, kiválasztás A sportolók felméréséhez a kérdıíves módszert választottuk, a kérdıívek között egy általunk kialakított pedagógiai és szociológiai jellegő kérdıív is szerepelt (1. sz melléklet), mely az úszás sportág jellemzıit tárja fel. A kérdıív kérdései a sportágválasztásra, a kiválasztás módszereire, a tehetséges versenyzı jellemzıire, az úszásoktatás körülményeire és az edzı-sportoló kapcsolatra tér ki. A kérdıív nyílt és zárt végő kérdéseket tartalmazott. A zárt végő kérdések esetében 1-tıl 5-ig terjedı attitődskálán kellett meghatározni a sportolóknak, hogy mennyire értenek egyet az adott állítással. Az 1-es érték jelentette a kérdéssel, vagy meghatározással való egyet nem értést, az 5-ös érték pedig az állítással való teljes egyetértést. A nyílt

végő kérdések válaszait elıször csoportosítottuk, majd a csoportok alapján kódoltuk, hogy a statisztikai számítások elvégezhetıek legyenek. A kérdıívet egy elıtanulmány keretében egy kisebb minta (N=35) segítségével validáltuk. Az elıvizsgálatban tematizáltuk a kérdéseket, valamint több sportolót is megkérdeztünk a kérdések értelmezhetıségérıl, valamint arról, hogy milyen összbenyomásuk volt a kérdıív kitöltését illetıen. A kezdeti eredmények és a sportolói vélemények alapján a kérdıívet átdolgoztuk, majd a módosított változatot alkalmaztuk a felmérés során. Az edzık vizsgálatához szintén a kérdıíves módszert választottuk. A kérdıív kérdései (2. sz melléklet) a tehetség meghatározásra, az úszásoktatás körülményeire, a kiválasztási eljárásra, az edzı-sportoló kapcsolatra és a sikerességre terjedtek ki. A kérdıív ebben az esetben is nyílt és zárt végő kérdéseket tartalmazott,

melynek értékelése megegyezett a sportolói kérdıívvel. A sportolói kérdıívhez hasonlóan a vizsgálatunkat megelızıen ebben az esetben is teszteltük a kérdıív kérdéseit, valamint megvizsgáltuk, hogy azok mennyire adekvátak az adott kérdéskörhöz és a szükséges módosítások elvégzése után alkalmaztuk azt kutatásunk keretében. Beválásvizsgálat A beválás pszichés kérdéseinek vizsgálatához három kérdıívet alkalmaztunk. A pszichológiai tesztek közül az ACSI-28 kérdıív /Athletic Coping Skills Invertory/ (Smith és mtsai, 1995) a sportolók megküzdési stratégiájának mérésére alkalmas, 28 18 kérdést tartalmazó kérdıív (Cronbach α=0,86), mely önértékelı skála segítségével méri a sportolók megküzdési stratégiáit (3. sz melléklet) A kérdıív pszichometriailag megbízható, mely alkalmas a sportoló és környezete közti kapcsolat, valamint a sportoló belsı jellemzıinek feltárására, adatok

győjtésére. A sport területén is alkalmazható magyar változatot Jelinek és Oláh (2000) készítette el. Az alskálák révén a pszichológiai jellemzık hét csoportba oszthatók. 1-tıl 4-ig terjedı skála segítségével numerikus módon mérhetık a sportolók megküzdési stratégiáinak irányultságai. Valamennyi skálán az elérhetı pontszám 4-16 pont között változik. Az alskálák kérdései a Csapásokkal való megküzdés, a Teljesítmény téthelyzetben, a Célkitőzés, mentális felkészülés, a Koncentráció, a Szorongás mentesség, az Önbizalom és teljesítménymotiváció és az Edzı általi irányíthatóság mérésére alkalmasak. A teszt kifejlesztésére azért került sor, mert a kutatók felismerték, hogy az egyéni különbségekbıl adódóan eltérı pszichés összetevıkkel rendelkeznek a sportolók és ettıl a teljesítmény nagyban függ (Smith és Christensen, 1995). A Csapásokkal való megküzdés alskálával mérhetı

a sportoló viselkedése az olyan helyzetekben, amelyek váratlanul jelentkeznek versenyteljesítményt. és A kihívásokkal terheltek, Csúcsteljesítmény ezáltal téthelyzetben befolyásolják a alskálával a versenyszituációban nyújtott teljesítmény mérhetı. Magas érték esetén a sportoló téthelyzetben magasabb teljesítményre képes, a kihívások ösztönzıen hatnak rá. A Célkitőzés, mentális felkészülés alskála alkalmas a sportoló által kitőzött célok, illetve a sportoló mentális felkészülésének mérésére. A magasan motivált sportoló mindig célokat tőz ki maga elé és nemcsak kondícionálisan, de mentálisan is felkészül a versenyre, illetve megtervezi, végiggondolja azt. A Koncentráció alskálával a sportoló versennyel és edzéssel kapcsolatos koncentrációs szintje mérhetı. A motivált versenyzı képes a feladatra koncentrálni és kiszőrni a zavaró tényezıket, valamint felkészültség jellemzi a

váratlan feladatok megoldására is. A Szorongásmentesség alskála tételei fordított tételek, ami azt jelenti, hogy az alacsony értékek jelentik a szorongástól való mentességet. A sportolót nem tölti el szorongással, ha teljesítménye nem éri el a felkészültségének megfelelı szintet, illetve nem aggódik amiatt, hogy mások hogyan ítélik meg teljesítményét egy-egy verseny után. Nem rontja teljesítményét a környezete miatti aggodalom sem. Az Önbizalom és teljesítménymotiváció szintje megmutatja a sportoló magabiztosságának és pozitív motivációjának szintjét. Magas szint esetén a 19 sportoló szeretne mindig 100%-ot nyújtani mind a versenyen, mind az edzésen. Az Edzı általi irányíthatóság alskála értéke a sportoló és az edzı kapcsolatának mérésére alkalmas. Mértéke megmutatja, hogy a sportoló mennyire nyitott az edzıi információkra és instrukciókra. Elfogadja az építı jellegő kritikát és képes

edzıjével együttmőködni A pszichés különbségek mérésére a Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire (PMCSQ-2, Newton és mtsai, 2000), azaz Az Érzékelt Motivációs Környezet a Sportban Kérdıív-et is alkalmaztuk (4. sz melléklet) A PMCSQ-2 kérdıív 33 kérdésbıl áll (Cronbach α=0.88), mely két fıskálát (Task, Ego) és azon belül 3-3 alskálát tartalmaz. A Task fıskálához tartozó alskálák a Kooperatív tanulás, a Csapaton belüli szerep és a Fejlıdésre törekvés. Az Ego alskálái a Büntetéstıl való félelem, az Egyenlıtlen elismerés és a Csapaton belüli rivalizálás. A kérdıív magyar változata a HPMCSQ-2 (Révész és mtsai, 2008b) validálása több lépcsıben történt Elıször sportolókkal teszteltük a kérdıívet, majd a validálási folyamatot egy nagyobb mintán is elvégeztük. A statisztikai elemzések eredményei igazolták, mint például a belsı konzisztencia (Cronbach, 1951) megfelelı értéke

(Szokolszky, 2004), hogy a kérdıív magyar változata is alkalmazható a két fıskála, illetve a hat alskála mérésére. Az önkitöltıs kérdıív zárt végő kérdésekbıl áll és 1-5-ig terjedı skálán kell értékelni az állításokat. A skála értékei jelzik a kérdéssel való egyetértést, illetve egyet nem értést A Task-orientáció fıskálához tartozó alskálák közül a Kooperatív tanulás alskálával a csapattagok közös tanulási hajlandósága mérhetı. A kapott érték alapján megállapítható, hogy a sportoló képes-e csapattársaival együtt tanulni, fejlıdni, illetve hisz-e ennek sikerességében. A csapattagok, Csapaton belüli szerepének mérése szintén a Task fıskála egyik alskálájával mérhetı. A kérdésekbıl kitőnik, hogy mennyire alkalmazkodik a sportoló egyéni teljesítményén keresztül a csapathoz. Fontosnak tartjae a közös sikert, illetve látja-e saját szerepét csapatán belül A Fejlıdésre,

javulásra törekvés alskálával mérhetı a sportolók fejlıdésre törekvésének szintje. Értékébıl kiderül, hogy mennyire tartja fontosnak a sportoló a fejlıdést, mennyire nyitott az új edzésmódszerekre, illetve mennyire motivált a fejlıdésre. Az Ego-orientáció alskálái közül a Hibázástól- büntetéstıl való félelem alskála segítségével mérhetı a sportoló félelme, amely a rossz teljesítményhez, illetve a hibák elkövetéséhez kapcsolódik. Ezen alskálával mérhetı továbbá, hogy a sportoló mennyire tart a büntetéstıl, illetve az edzıi szigortól. A sportolók motivációját gyakran 20 befolyásolja, hogy a csapaton belül azonos módon vannak-e megbecsülve, elismerve. Tesz-e az edzı különbséget a versenyzık között aszerint, hogy mennyire eredményesek. Az Egyenlıtlen elismerés alskálával mérhetı, hogy mennyire jellemzı ez az egyesületekben. Mennyire gondolja úgy a sportoló, hogy hátrányba kerül

eredményesebb csapattársaival szemben. Hasonlóképpen negatívan hat a felkészülés folyamatára, ha a csapaton belül nincs egyetértés, belsı konfliktusok alakulnak ki, illetve, ha csapaton belüli rivalizálás tapasztalható. Ezzel az alskálával mérhetı, hogy kialakult-e versengés az egyesületben a sportolók között, ami akár a jobb eredmény elérésének a gátja is lehet. A beválásvizsgálat harmadik pszichológiai kérdıíve a Sport Motivációs Kérdıív /SMS, Sport Motivational Scale/ (Pelletier és mtsai, 1995), mely három és 28 kérdés (Cronbach α=0.80) segítségével méri a sportolók motivációs irányultságát. Vizsgálatunkban a magyar változatot (Tsang és mtsai, 2005) alkalmaztuk, mely a motiváció hiányát, a külsı motivációt, illetve a belsı motivációt méri (5. sz melléklet) Az 1-7-ig terjedı skála segítségével mérhetı a sportolók motivációs irányultsága. A kérdésre adott válaszok összértéke adja meg,

hogy mely összetevık dominánsak a sporttevékenység végzésével kapcsolatban. Magas motivációhiány esetében a sportoló a sporttevékenységét valamilyen külsı ráhatás miatt végzi, igazából sem az önmagának megfelelés, sem a környezetnek való bizonyítási vágy nem jellemzı rá. A magas belsı motivációs érték a sikerkeresést, a sikervágyat jelenti, ebben az esetben a sikerélmény, az önmagának való bizonyítási vágy és az önmegvalósítás dominál a sporttevékenység motivációs hátterében. A külsı motivációs érték jellemzıen azt mutatja, hogy a sportoló valamilyen külsı szempontnak, elvárásnak szeretne megfelelni. Ebben az esetben nem a saját célok elérése a jellemzı, sokkal inkább valamilyen külsı személynek szeretne bizonyítani a sportoló. 4.3 Az adatfeldolgozás A leíró jellegő statisztikai módszereket a minta általános jellemzésére és a populáció egyes paramétereinek meghatározására alkalmaztuk. A

matematikai statisztikai elemzéseket azokban az esetekben alkalmaztuk, amikor a teljes populációra vontunk le következtetéseket (Nahalka, 2004). Ezekben az esetekben a számítások valószínőségi 21 jellegőek és a kutatásmódszertanban, valamint a statisztikában alkalmazott valószínőségi értékeket alkalmaztuk az eredmények értékelésénél (Falus és Ollé, 2008). A statisztikai próbákat a kvalitatív és kvantitatív adatok esetében értékkészletük, azaz az adatok típusa alapján végeztük el. A kutatásban a kvalitatív adatokat a megfelelı csoportosítási és kódolási feladatok után numerikus változókká alakítottuk át annak érdekében, hogy a statisztikai számítások elvégezhetıek legyenek. A felmérésben nominális, ordinális és intervallum skálán értelmezhetı adatok egyaránt szerepeltek, melyek alapvetıen meghatározták a statisztikai eljárásokat. A pszichológiai tesztek esetében alkalmazott kérdıívek

mindegyike validált és rendelkezik a tesztkritériumok által meghatározott feltételekkel (Szokolszky, 2004), így a belsı konzisztencia és az alsálákhoz tartozó itemek korrelációja a meghatározott értékeket elérte. A rendelkezésre álló adatokat a pszichológiában alkalmazott analízisekkel elemeztük, így a leíró statisztikai eljárásokon felül kétmintás t-próbát alkalmaztunk a csoportok közötti különbségek meghatározására, varianciaanalízist Post Hoc eljárással kiegészítve a korcsoportok közötti különbségek felmérésére és korreláció számítást a skálák közötti összefüggések elemzéséhez. Ezen felül diszkriminancia analízist (stepwise módszer) is végeztünk a különbségeket adó változók szerepének meghatározásához. A statisztikai analízisek alkalmazásakor figyelembe vettük az adott elemzések kritériumait és csak azokban az esetekben értékeltük az eredményeket, amikor azt az adott elemzés

kritériumrendszere lehetıvé tette (Ketskeméty és Izsó, 2005). Az általunk készített kérdıívek esetében a nyílt végő kérdések válaszait elıször kategóriákba soroltuk, majd kódoltuk azokat a feldolgozáshoz. A zárt végő kérdéseket pedig 1-5-ig terjedı skálán kellett értékelniük a válaszadóknak aszerint, hogy melyik állítással milyen mértékben értenek egyet. A pedagógiai kutatásban az ilyen jellegő adatokat az értékkészletet tekintve diszkrét eloszlásúnak, a mérési szintet tekintve ordinális szintnek tekintjük. Ezen jellemzık alapján a kérdések elemzéséhez leíró statisztikai eljárásokat és nemparaméteres próbákat alkalmaztunk, úgy mint kereszttábla elemzés, Chi2 próba és a rangsorolt adatok esetében Mann-Whitney próbát, valamint rangkorrelációt számítottunk. A sportolók felmérésében 7 korosztály versenyzıi vettek részt, részletes megoszlásukat a függelék 5. számú táblázata mutatja be A 7

korosztály versenyeit fiúk 22 és lányok számára egyaránt megrendezik, azonban egy korosztály (cápa) esetében csak a fiúk számára hirdetnek versenyeket. Ennek oka a születési dátum miatti csúszás Azonban a statisztikai elemzések és szakmai szempontok azt indokolták, hogy a korosztályok számát még ezen túlmenıen is szőkítsük. Az úszás sajátosságait figyelembe véve 3 vizsgálati csoportot hoztunk létre. Az elsı csoportba a béka, delfin, cápa és a gyermek korosztály versenyzıit osztottuk be. A további elemzések szempontjából ezen sportolók a Gyermek vizsgálati csoportot alkotják. A következı csoportba a serdülı korú versenyzık kerültek, mely sportolókat Serdülıknek neveztük el, a harmadik csoportot pedig, melyet Felnıttnek definiáltunk, az ifi és a felnıtt versenyzık alkotják. Az elsı csoport kialakításánál az úszástanulás folyamatát és a versenyrendszer jellemzıit vettük figyelembe. Ennek a szakasznak a

végére tehetı a versenytáv és az úszásnem kiválasztása és kezdetét veszi a specifikus felkészítés. Serdülıkorban már ennek szellemében történik az edzésprogramok kialakítása, ezért alkotnak külön csoportot a serdülık. A harmadik csoport kialakításánál az úszás sajátosságai érvényesülnek, mely szerint a felnıtt versenyeken a fiatalabb korosztály versenyzıi is részt vehetnek, valamint az ifjúsági korosztály versenyzıi részére már vannak világversenyek. Ez indokolta, hogy az ifjúsági és felnıtt korcsoport versenyzıit egy csoportba vonjuk össze. A sportolók vizsgálatánál az eredményeket összesítve (Összes sportoló) és nemenként (Férfi, Nı) is elemeztük. Ezen túlmenıen a bevált és a nem bevált sportolók között is különbséget tettünk, valamint a korosztályok közötti eltéréseket is vizsgáltuk. Az edzıi kérdıívek adatait is több szempont szerint elemeztük. Egyrészt összesítve vizsgáltuk az

eredményeket (Összes edzı), illetve nemenként (Férfi, Nı), valamint aszerint, hogy bevált sportoló edzıje-e. A statisztikai elemzéseket az SPSS 15.0 program segítségével végeztük el, amely a társadalomtudományi kutatásokban igen széles körben alkalmazott statisztikai program (Sajtos és Mitev, 2007). Szignifikancia szintnek a kutatásokban alkalmazott hibahatárt (p<0,05) vettük alapul. 23 5. EREDMÉNYEK 5.1 A tehetséggondozás összetevıinek vizsgálata A tehetséggondozás összetevıinek vizsgálatához az edzık és a sportolók által kitöltött kérdıíveket elemeztük. Ebben a témakörben kerül sor a tehetséges sportoló jellemzıinek meghatározására, a sportágválasztást befolyásoló tényezık elemzésére, az úszásoktatás helyszínének vizsgálatára és az edzı-sportoló kapcsolat, valamint az edzıi munka sajátosságainak feltárására. A táblázatokban *-al jelöltük azokat az értékeket, amelynél szignifikáns

különbség van a vizsgált csoport résztvevıi között. A tehetség jellemzıinek meghatározása Elsı lépésben arra voltunk kíváncsiak, hogy mit értenek az edzık a tehetség fogalma alatt. A kérdést az eredményesség és a sikeresség oldaláról közelítettük meg, melyet 23 állítás mentén vizsgáltunk. 1-tıl 5-ig terjedı skálán kellett értékelni, hogy milyen mértékben értenek egyet a meghatározásokkal az edzık. A kérdéskörön belül két csoportba soroltuk a vizsgált jellemzıket. Az 1 csoportba azon jellemzık tartoznak, amelyek a sportoló képességeihez kapcsolódnak. Ide soroltuk a kondícionális képességeket (Erı, Állóképesség, Gyorsaság), továbbá a Hajlékonyságot, a Jó vízfekvést, az Ügyességet, az Antropometriai jellemzıket, a Versenytechnika elsajátításának képességét, a Verseny- és edzésstressztőrést, a Stressztőrés képességét, illetve a Teljesítménymotivációt. A 2 csoportba az eredmény

külsı meghatározó tényezıi tartoznak úgy, mint a Szerzett képességek, az Edzéskörnyezet, a Szülık anyagi háttere, a Szülık erkölcsi támogatása, az Iskola és a tanárok hatása, a Barátok, csapattársak szerepe, az Infrastruktúra befolyásoló szerepe, az Edzı szakmai tudása, az Edzı személyisége, az Edzı-sportoló kapcsolat, vagy a Csapategység. A sportoló képességeihez kapcsolódó tényezık (1. csoport) jelentısége a 6 sz táblázatban kerül bemutatásra. A legfontosabb képességnek a Verseny- és edzésstressztőrést (4,38) jelölték meg az edzık, majd ezt követi a Teljesítménymotiváció (4,20), a Stressztőrés (4,16) és a Versenytechnika elsajátításának képessége (4,00). Fontos képességek közé sorolható az Ügyesség (3,87), a Jó vízfekvés (3,87), az Állóképesség 24 (3,71) és az Antropometriai jellemzık is. Kevésbé befolyásoló tényezık a Gyorsaság (3,56), és a Hajlékonyság (3,25), valamint a legkisebb

jelentıséget az Erınek (2,83) tulajdonítottak a megkérdezettek. A nemek szempontjából elvégzett különbözıségvizsgálat eredménye szerint az Ügyesség fontosságának megítélésében van különbség (Chi2 = 11,411; p=0,010). A férfi edzık véleménye alapján az ügyességnek nagyobb szerepe van, mint a nık szerint. A bevált sportolókat felkészítık és a nem bevált sportolókkal foglalkozó edzık véleményében nincs szignifikáns különbség. Összes edzı Férfi Nı Átlag/szórás 4,38±0,66 4,36±0,71 4,42±0,58 4,26±0,72 4,52±0,57 4,20±0,71 4,16±0,65 4,22±0,78 4,17±0,64 4,17±0,56 4,13±0,68 4,10±0,78 4,13±0,61 4,32±0,59 4,19±0,70 4,00±0,78 4,11±0,76 3,79±0,77 3,90±0,85 4,13±0,67 3,87±0,87 3,84±0,89 3,71±1,02 3,64±0,76 4,04±0,87* 3,54±0,77 3,87±0,98 3,79±0,72 3,83±1,08 3,50±0,88 3,70±0,78 3,54±0,72 3,84±0,88 3,69±0,92 3,67±1,15 3,62±0,74 3,90±0,87 4,03±0,83 3,77±0,84 3,68±0,79 Gyorsaság

3,56±1,00 3,57±1,08 3,54±0,83 3,46±1,16 3,68±0,74 Öröklött képességek Hajlékonyság 3,30±0,80 3,25±0,91 3,30±0,84 3,26±0,97 3,29±0,75 3,22±0,79 3,38±0,74 3,10±0,96 3,19±0,87 3,43±0,81 Erı 2,83±0,88 2,85±0,98 2,79±0,65 2,74±0,93 2,94±0,81 Az eredményt meghatározó tényezık Verseny- és edzésstressztőrés Teljesítménymotiváció Stressztőrés Versenytechnika elsajátításának képessége Ügyesség Jó vízfekvés Állóképesség Antropometriai jellemzık Nem Bevált sportoló edzıje Igen Nem 6. sz táblázat: Az eredményt meghatározó sportolói képességek átlag és szórás eredményei az edzıi vélemények alapján (Edzık, N=70) A statisztikai adatok elemzése után megállapítható, hogy a külsı tényezık közül (7. sz táblázat) az eredményességet az edzık véleménye szerint leginkább az Edzı-sportoló kapcsolat (4,10) határozza meg. Hasonlóan fontos tényezıként jelölték meg a Szülık erkölcsi

támogatását (4,00) is a sportszakemberek. Nagymértékben befolyásoló tényezıként nevezhetjük meg az Edzı személyiségét (3,87), az Edzı szakmai tudását (3,86), és a Csapategységet (3,74) is. A Barátokat (3,34) és a Szerzett képességeket (3,56) a közepesen befolyásoló tényezıkhöz sorolhatjuk. 25 Az eredményt meghatározó tényezık Összes edzı Nem Férfi Bevált sportoló edzıje Nı Igen Nem Átlag/szórás Edzı-sportoló kapcsolat Szülık erkölcsi tám. Edzı személyisége Edzı szakmai tudása Csapategység 4,10±0,80 4,04±0,84 4,21±0,72 4,13±0,83 4,06±0,77 4,00±0,96 3,87±0,83 3,86±0,74 3,74±0,86 3,91±1,04 3,89±0,90 3,89±0,79 3,76±0,94 4,18±0,79 3,83±0,70 3,79±0,65 3,71±0,69 3,79±1,05 3,90±0,91 3,85±0,81 3,87±0,95 4,29±0,76 3,84±0,73 3,87±0,67 3,58±0,72 Szerzett képességek 3,56±0,62 3,61±0,64 3,46±0,58 3,59±0,67 3,52±0,57 Barátok, csapattársak Szülık anyagi háttere 3,34±0,88

2,94±1,11 3,37±0,87 2,98±1,10 3,29±0,90 2,88±1,15 3,23±0,87 2,74±1,06 3,48±0,89 3,19±1,13 Infrastruktúra 2,86±1,01 3,02±1,08 2,54±0,77 2,56±1,02* 3,23±0,88* Edzéskörnyezet 2,83±0,87 2,91±0,87 2,67±0,86 2,74±0,95 2,94±0,77 Iskola, tanárok 2,70±1,14 2,67±1,21 2,75±1,03 2,49±1,04 2,97±1,22 7. sz táblázat: Az eredményt meghatározó külsı tényezık átlag és szórás eredményei az edzıi vélemények alapján (Edzık, N=70) A különbségvizsgálattal a nemek tekintetében egyik kérdésben sem találtunk szignifikáns különbséget. A beválás szempontjából az Infrastruktúra befolyásoló szerepének megítélésében találtunk különbséget (Chi2= 10,699; p=0,030). A nem bevált sportolók edzıi fontosabbnak találják az Infrastrukturális hátteret, kisebb jelentıséget tulajdonítanak ennek viszont a bevált sportolók edzıi. A két csoportba sorolt képességek összességérıl megállapítható, hogy a sportolók

meglévı képességeinek nagyobb jelentıséget tulajdonítanak az edzık, mint a külsı tényezıknek. Az öt legfontosabb faktor a sikerben a Verseny- és edzésstressz-tőrés (4,38), a Teljesítménymotiváció (4,20), a Stressztőrés (4,16), az Edzı- sportoló kapcsolat (4,10), valamint az ötödik helyen két faktor a Versenytechnika elsajátításának képessége (4,00) és a Szülık erkölcsi támogatása (4,00) áll. Az edzıi nézetek mellett kíváncsiak voltunk a sportolói véleményekre is. A vizsgálat során felmértük, hogy az eddig elért sikereket, eredményeket, a sportolók véleménye szerint vajon minek köszönhetik. Tíz elıre megadott alternatíva közül kellett kiválasztani melyik volt a leginkább meghatározó az eddig elért eredményekben (8. sz táblázat). 26 Az eredményeket meghatározó tényezık Összes sportoló Nem Férfi Beválás Nı Bevált Nem bevált Edzı szaktudása Szorgalom Szülık támogatása 3,95±0,90

3,88±0,98 3,84±1,08 3,93±0,90 3,90±0,98 3,81±1,06 Átlag/szórás 3,97±0,90 3,99±0,77 3,86±0,99 3,82±1,03 3,86±1,10 3,96±0,85 Edzı motiválása 3,72±0,97 3,74±0,97 3,71±0,97 3,71±0,97 3,73±0,97 Belsı motiváció 3,72±1,10 3,36±1,16 2,73±1,25 2,60±1,13 3,71±1,11 3,38±1,17 2,70±1,30 2,50±1,17 3,73±1,08 3,33±1,15 2,76±1,19 2,71±1,07 3,87±1,08 3,53±1,13 2,63±1,26 2,54±1,09 3,67±1,10 3,30±1,16 2,77±1,24 2,62±1,14 2,35±1,13 2,27±1,14 2,43±1,11 2,40±1,10 2,33±1,13 2,02±1,05 2,00±1,04 2,03±1,06 1,92±1,01 2,05±1,07 Adottság Egyesület vezetıi Csapattársak Létesítmény, eszköz ellátottság Egyesület anyagi helyzete 3,93±0,94 3,90±0,96 3,80±1,14 8. sz táblázat: Az eredményeket meghatározó tényezık statisztikai mutatói a sportolói vélemények alapján (Sportoló I., N=424) Az eredmények elemzése után elmondható, hogy a leginkább meghatározó tényezınek az Edzı szaktudását gondolják a

sportolók (3,95). Az elsı tényezıhöz viszonyítva, magas értéket kapott a Szorgalom (3,88), a Szülık támogatása (3,84), az Edzı motiválása (3,72) és a Belsı motiváció is (3,72). Nem minısítették jelentısnek a sportolók a Csapattársak szerepét (2,60), a Létesítmény-és eszközellátottságot (2,35) és az Egyesület vezetıinek szerepét (2,73) az eredményeikben. A legkevésbé befolyásoló tényezınek az Egyesület anyagi helyzetét (2,02) tartják a sportolók. A nemek és a beválás szempontjából nem találtunk szignifikáns különbséget. A sportágválasztást befolyásoló tényezık Az élsport szempontjából fontos tényezı, hogy miért és melyik sportágban kezdik el a sporttevékenységet a versenyzık, illetve hol folytatják azt. A sporttevékenység- és sportágválasztásban azonban számos tényezı gyakorol hatást. A befolyásoló tényezıket nyolc csoportba soroltuk és zárt végő kérdések segítségével vizsgáltuk, hogy

melyik tényezınek mekkora szerepe volt a sportolás elkezdésében. Az elemzést elıször a válaszok %-os megoszlásával kezdtük (9. sz táblázat), majd az átlag és szórás eredményeket is elemeztük (10. sz táblázat) 27 A sport elkezdését befolyásoló tényezık Élsport miatt kezdtem sportolni A barátom is sportolt Szabadidı sporttal töltése miatt Jól akartam érezni magam Az egészség miatt A szüleim elvittek sportolni A szüleim is sportoltak Orvos ajánlotta Az egyetértés szintje 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. Nem Férfi 35,6 16,0 19,4 16,0 13,1 64,7 11,8 11,1 6,0 6,3 16,0 14,3 19,9 23,5 26,4 13,6 7,7 25,4 26,9 26,4 10,4 7,0 14,3 25,1 43,2 9,6 8,4 13,5 17,1 51,4 40,3 15,7 15,2 12,8 15,9 75,5 6,3 6,0 3,8 8,4 31,1 12,6 22,8 18,0 15,5 63,3 12,1 10,6 7,2 6,8 15,5 16,0 21,4 19,9 27,2 15,5 9,2 24,8 28,6 21,8 8,7 7,2 13,0 25,1 45,9 11,0 8,1 12,9 19,6 48,3

40,6 16,4 16,9 11,6 14,5 70,7 8,2 7,2 4,8 9,1 Nı % 40,1 19,3 15,9 14,0 10,6 66,2 11,6 11,6 4,8 5,8 16,4 12,6 18,4 27,1 25,6 11,6 6,3 26,1 25,1 30,9 12,1 6,8 15,5 25,1 40,6 8,2 8,7 14,0 14,5 54,6 40,1 15,0 13,5 14,0 17,4 80,3 4,3 4,8 2,9 7,7 Beválás Nem Bevált bevált 32,1 7,5 19,8 16,0 24,5 68,6 12,4 9,5 5,7 3,8 17,1 15,2 23,8 20,0 23,8 18,3 8,7 27,9 25,0 20,2 18,3 8,7 27,9 25,0 20,2 7,4 6,5 11,1 13,0 62,0 32,4 19,4 13,0 15,7 19,4 70,8 5,7 6,6 2,8 14,2 36,8 18,9 19,2 16,0 9,1 63,4 11,7 11,7 6,1 7,1 15,6 14,0 18,5 24,7 27,3 12,0 7,4 24,6 27,5 28,5 8,4 5,8 14,0 26,6 45,1 10,4 9,1 14,3 18,5 47,7 43,1 14,4 16,0 11,8 14,7 77,1 6,5 5,8 4,2 6,5 9. sz táblázat: A sporttevékenység elkezdését befolyásoló tényezık %os megoszlása (Sportoló I, N=424) 28 A sportolás elkezdésében az élsport nem jelent meg meghatározó tényezıként a válaszokban. A legtöbben (35,6%) egyáltalán nem azért kezdtek el sportolni, hogy élsportolók legyenek. Hasonlóképpen a barátok

sem befolyásolták a sportolókat a sportolás elkezdésében, ebben az esetben is csak mintegy 6,3%-ban volt jelentıs, vagy meghatározó (6,0%) szerepe a barátoknak. A szabadidı sporttal történı eltöltése már inkább mondható befolyásoló tényezınek. A válaszadók körülbelül fele (49,9%) nagymértékben, vagy teljes mértékben ezért kezdte el a sporttevékenységet. Hasonló arányban (53,2%) választották a sportot a sportolók amiatt is, hogy jól érezzék magukat. Az egyik legdominánsabb indokként az egészség jelent meg a válaszokban. A megkérdezettek 68,3%-nak fontos volt, hogy egészsége érdekében sportoljon. A családi háttér befolyásoló szerepe kétpólusú, mivel a szülık korábbi sporttevékenysége 40,3%-ban egyáltalán nem befolyásolta a sport elkezdésében a megkérdezetteket, illetve csak 15,9%-ban volt ez a legfontosabb indok, azonban a sportolók 51,4%-nál a leginkább meghatározó tényezı az volt, hogy a szülık elvitték

sportolni a gyermeket. A sport elkezdését befolyásoló tényezık Összes sportoló Nem Férfi Beválás Nı Bevált Nem bevált Átlag/szórás A szüleim elvittek sportolni 3,92±1,36 3,86±1,38 3,99±1,35 4,16±1,28 3,84±1,37 Az egészség miatt 3,84±1,33 3,92±1,29 3,75±1,36 3,54±1,48 3,94±1,25 3,45±1,32 3,32±1,33 3,57±1,30 3,20±1,36 3,53±1,30 3,30±1,41 3,27±1,41 3,33±1,40 3,18±1,40 3,34±1,41 Élsport miatt kezdtem sportolni 2,55±1,43 2,74±1,45* 2,36±1,40* 2,93±1,58* 2,42±1,36* A szüleim is sportoltak 2,48±1,50 2,43±1,47 2,54±1,54 2,70±1,53 2,41±1,49 A barátom is sportolt 1,77±1,23 1,82±1,27 1,72±1,19 1,64±1,11 1,82±1,26 Orvos ajánlotta 1,63±1,26 1,74±1,31 1,53±1,20 1,84±1,46 1,56±1,18 Jól akartam érezni magam Szabadidı sporttal töltése miatt 10. sz táblázat: A sporttevékenység elkezdését befolyásoló tényezık statisztikai elemzése (Sportoló I., N=424) 29 A válaszok

átlag és szórás eredményeibıl következik (10. sz táblázat), hogy a sporttevékenység elkezdését leginkább a Szülık (3,92), az Egészség (3,84), valamint a Szabadidı sporttal történı eltöltése (3,30) motiválta leginkább. A legkevésbé befolyásoló tényezı az Orvos (1,63) és a Barátok (1,77) voltak. A nemek vonatkozásában az átlagok tekintetében az Élsport esetében találtunk különbséget A fiúk inkább választották az Élsport miatt a sportot, mint a lányok (Chi2= 10,695; p=0,030). A beválás szempontjából is egy változó esetében találtunk különbséget a beváltak és a nem beváltak között (Chi2 = 21,163; p=0,000). A bevált sportolók inkább az Élsport miatt kezdték el a sportolást, míg a nem bevált sportolók esetében ez nem jelent meg ennyire dominánsan. A sportolás elkezdésének okain túl arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért éppen az úszást választották a vizsgálati személyek. A felmérésben szereplı

kérdéseket két csoportba soroltuk. Az elsı csoportba azok az indokok tartoztak, amelyek a családhoz, illetve a belsı indíttatáshoz kapcsolódnak, míg a másik csoportba azon válaszok kerültek, amelyek a külsı befolyásoló tényezıkhöz tartoznak. Ezáltal az elsı csoportba a Szüleim ezt tanácsolták, a Rokonaim ezt tanácsolták, a Testvérem tanácsolta, az Úgy éreztem nekem való ez a sportág, az Elegem lett egy másik sportágból, a Családi hagyomány és a Mindenképp úszni szerettem volna válaszlehetıségek kerültek. A második csoportot a Barátaim is úsztak, Az edzım felfigyelt rám, a Testnevelım ajánlotta ezt a sportágat, az Ismerısök ajánlották, a Lakóhelyemen erre volt lehetıség, az Orvos ajánlotta és a Média hatása válaszok alkották. Az elsı csoportba tartozó válaszok százalékos megoszlását a 11. sz táblázat mutatja be. Az úszást a Szülık tanácsára választók aránya 52,1%, melybıl 34,9%, leginkább a szülei

tanácsára kezdte el az úszást, még 17,2%-ukat nagyon befolyásolta. A Rokonok és Testvérek befolyása nem érezhetı a sportágválasztásban, mindkét esetben 78% jelölte meg, hogy egyáltalán nem befolyásolta döntésüket. A felmértek 26,9%-a válaszolta azt, hogy teljes mértékben, vagy nagyon (19,6%) meghatározó volt a sportágválasztásban, hogy úgy érezte ez a Neki való sportág. A Más sportág megunása vagy a Családi hagyomány sem hat jelentısen a sportágválasztásra, mivel mindkét esetben 70% felett jelölték meg, hogy egyáltalán nem érvényesül döntésükben ez a két jellemzı. A Mindenképp úszni szerettem volna válaszlehetıségnél ismét kettıs 30 eredményt kaptunk, hiszen a két legnagyobb érték a két ellentétes válaszlehetıségnél jelent meg. Az úszók 28,5%-a egyáltalán nem emiatt választotta az úszást, míg 20,7%uk mindenképpen úszni szeretett volna Az úszás választásának oka Szüleim tanácsolták

Rokonaim tanácsolták Testvérem ajánlotta Úgy éreztem nekem való sportág Meguntam egy másik sportot Családi hagyomány Mindenképp úszni akartam Az egyetértés szintje 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 22,5 13,2 12,2 17,2 34,9 78,0 8,5 6,5 3,1 3,9 78,0 7,0 4,6 3,6 6,8 24,0 9,4 20,1 19,6 26,9 82,7 7,2 5,3 2,7 2,2 76,3 5,8 7,0 5,6 5,3 28,5 14,9 19,0 16,8 20,7 Nem Férfi 17,7 10,0 12,4 19,6 40,2 79,1 6,3 7,3 3,9 3,4 78,6 6,3 3,9 1,9 9,2 28,6 9,7 20,4 17,0 24,3 76,4 7,7 7,2 4,8 3,8 81,6 4,8 5,8 4,3 3,4 33,0 15,5 22,8 13,6 15,0 Nı % 27,3 16,3 12,0 14,8 29,7 76,8 10,6 5,8 2,4 4,3 77,3 7,7 5,3 5,3 4,3 19,3 9,2 19,8 22,2 29,5 88,9 6,8 3,4 0,5 0,5 71,0 6,8 8,2 6,8 7,2 24,0 14,2 15,2 20,1 26,5 Beválás Nem Bevált bevált 23,9 9,2 10,1 14,7 42,2 73,3 8,6 7,6 3,8 6,7 77,9 4,8 5,8 2,9 8,7 30,5 7,6 20,0 21,0 21,0 87,6 5,7 1,9 2,9 1,9 79,0 4,8 7,6 2,9 5,7 38,5 12,5 24,0 11,5 13,5 22,0 14,6 12,9 18,1 32,4

79,5 8,4 6,2 2,9 2,9 78,0 7,8 4,2 3,9 6,1 21,8 10,1 20,1 19,2 28,9 81,0 7,7 6,5 2,6 2,3 75,4 6,1 6,8 6,5 5,2 25,2 15,7 17,3 18,6 23,2 11. sz táblázat: Az úszás választását befolyásoló családi- és belsı tényezık %-os megoszlása (Sportoló I., N=424) 31 A második csoportba sorolt válaszlehetıségekrıl (12. sz táblázat) általánosságban elmondható, hogy nem jelentettek erıs befolyást a sportágválasztásra. Az úszás választásának oka A barátok is úsztak Az edzı felfigyelt rám A testnevelı ajánlotta Ismerısök ajánlották Lakóhelyen erre volt lehetıség Orvos ajánlotta Média hatására Az egyetértés szintje 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 63,3 12,6 10,6 7,0 6,5 48,4 9,7 13,1 11,1 17,7 81,4 8,2 4,6 3,6 2,2 76,9 8,7 6,1 4,1 4,1 72,9 6,5 9,9 4,6 6,1 79,5 3,9 4,1 1,9 10,6 72,9 9,7 9,4 5,8 2,2 Nem Férfi 64,3 11,6 9,2 7,7 7,2 48,1 11,7 13,6 13,6 13,1 81,0 8,3

4,4 3,4 2,9 81,5 7,8 6,3 2,9 1,5 72,3 5,8 10,2 3,4 8,3 75,0 4,3 6,7 1,4 12,5 73,9 9,7 9,2 6,3 1,0 Nı % 62,3 13,5 12,1 6,3 5,8 48,8 7,7 12,6 8,7 22,2 81,7 8,2 4,8 3,8 1,4 72,5 9,7 5,8 5,3 6,8 73,4 7,2 9,7 5,8 3,9 84,1 3,4 1,4 2,4 8,7 71,8 9,7 9,7 5,3 3,4 Beválás Nem Bevált bevált 67,6 8,6 12,4 6,7 4,8 42,9 8,6 13,3 16,2 19,0 80,2 6,6 5,7 4,7 2,8 82,7 5,8 5,8 4,8 1,0 78,1 6,7 7,6 2,9 4,8 72,6 2,8 7,5 0,9 16,0 69,5 10,5 10,5 6,7 2,9 61,8 13,9 10,0 7,1 7,1 50,3 10,1 13,0 9,4 17,2 81,8 8,8 4,2 3,3 2,0 75,0 9,7 6,2 3,9 5,2 71,1 6,5 10,7 5,2 6,5 81,9 4,2 2,9 2,3 8,7 74,0 9,4 9,1 5,5 1,9 12. sz táblázat: Az úszás választását befolyásoló külsı tényezık %-os megoszlása (Sportoló I., N=424) 32 Egyedül az Edzı felfigyelt rám válasz esetében találunk közel 20%-os arányt a leginkább befolyásoló tényezınél. A Barátok esetében 60% feletti, míg a többi válaszlehetıség esetében 70%-ot meghaladóan kaptuk, hogy egyáltalán nem ez befolyásolta a

sportolókat a sportágválasztásban. Megvizsgáltuk, hogy a nem és a beválás szempontjából melyik válaszok esetében van szignifikáns különbség. Az elsı csoportba sorolt válaszok (13 sz táblázat) esetében a nemek vizsgálatakor három válasz esetében találtunk szignifikáns különbséget, míg a beválás szempontjából csak egy változónál. Az úszás választásának oka Összes sportoló Nem Férfi Beválás Nı Bevált Nem bevált Átlag/szórás Szüleim tanácsolták 3,29±1,58 3,55±1,52* 3,03±1,61* 3,42±1,65 3,24±1,56 Úgy éreztem nekem való sportág 3,16±1,51 2,99±1,54 3,33±1,47 2,94±1,52 3,23±1,50 Mindenképp úszni akartam 2,86±1,50 2,62±1,44* 3,11±1,53* 2,49±1,44* 2,99±1,51* Családi hagyomány 1,58±1,16 1,43±1,01 1,72±1,28 1,51±1,12 1,60±1,17 Testvérem ajánlotta 1,54±1,17 1,57±1,24 1,52±1,09 1,60±1,25 1,52±1,14 Rokonaim tanácsolták 1,46±1,01 1,46±1,02 1,47±1,01 1,62±1,19

1,41±0,94 Meguntam egy másik sportot 1,34±0,86 1,52±1,07* 1,17±0,54* 1,26±0,79 1,37±0,89 13. sz táblázat: A sportágválasztást befolyásoló családi- és belsı tényezık statisztikai táblázata (Sportoló I., N=424) A nemek esetében a férfiak többen választották az úszást a Szülık tanácsára, mint a nıi versenyzık (Chi2= 12,052; p=0,017). A Meguntam egy másik sportot válasz esetében alacsony értéket kaptunk (1,34), azonban a nemek között így is szignifikáns különbség van a fiúk és lányok között (Chi2 = 17,670; p=0,001) ugyanis, a fiúk többen választották emiatt a sportágat, mint a nık. A Mindenképp úszni akartam válasz esetében már magasabb átlagértéket kaptunk (2,86) és ebben az esetben is a lányok (3,11) inkább választották emiatt az úszást (Chi2= 15,178; p=0,004). 33 A beváltak tekintetében is a Mindenképp úszni akartam válasz esetében találtunk szignifikáns különbséget (Chi2= 13,053; p=0,011).

A nem beváltakat jobban motiválta ez a választásban, mint a bevált sportolókat. A második csoportba sorolt lehetıségek közül a nemek szempontjából kettı, míg a beválás szempontjából egy változó esetében kaptunk szignifikáns különbséget (14. sz táblázat). A külsı tényezık közé sorolt válaszlehetıségek nem tekinthetık lényeges befolyásoló tényezıknek. Az Edzı felfigyelt rám alternatíván kívül minden esetben jóval 2 alatti átlagértékeket kaptunk. A válaszok alapján a leginkább befolyásoló tényezı az edzı volt (2,40). Az úszás választásának oka Összes sportoló Nem Férfi Beválás Nı Bevált Nem bevált Az edzı felfigyelt rám A barátok is úsztak Lakóhelyen erre volt lehetıség Orvos ajánlotta 2,40±1,58 1,81±1,25 2,32±1,49 1,82±1,29 Átlag/szórás 2,48±1,65 2,60±1,60 1,80±1,21 1,72±1,19 1,64±1,19 1,69±1,27 1,59±1,11 1,50±1,07 1,69±1,23 1,60±1,30 1,72±1,39* 1,48±1,21* 1,85±1,51*

1,52±1,22* Média hatására 1,55±1,02 1,51±0,96 1,59±1,08 1,63±1,09 1,52±1,00 Ismerısök ajánlották 1,50±1,05 1,35±0,84* 1,64±1,21* 1,36±0,86 1,55±1,11 A testnevelı ajánlotta 1,37±0,89 1,39±0,94 1,35±0,85 1,43±0,99 1,35±0,86 2,33±1,56 1,84±1,27 14. sz táblázat: A sportágválasztást befolyásoló külsı tényezık statisztikai táblázata (Sportoló I., N=424) Szignifikáns különbséget találtunk a nemek esetében az Ismerısök ajánlották változó tekintetében (Chi2= 21,163; p=0,000). A lányok sportágválasztását jobban befolyásolták az ismerısök, mint a fiúkét. Az Orvos ajánlotta válasz esetében is különbséget találtunk (Chi2= 10,302; p=0,036), a fiúk átlagértéke szignifikánsan magasabb volt, mint a lányoké. A beválás szempontjából az Orvos ajánlotta alternatíva is különbséget mutatott (Chi2= 10,005; p=0,040). A bevált sportolók esetében volt ez jellemzıbb, mint a nem bevált sportolóknál.

Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy az átlagértékek igen alacsonyak voltak. 34 Az úszásoktatás színhelyének elemzése A hazai úszásoktatás rendszerére jellemzı, hogy számos alternatíva áll rendelkezésre a szülık és a sportolók számára. Az óvodai, iskolai úszásoktatás mellett a sportegyesületi oktatás épp úgy megjelenik, mint a tanfolyami keretek között zajló oktatás. Vizsgálatunkban felmértük az edzıi oldalt, hogy az élsport szempontjából vajon melyik oktatási színteret tartják a leginkább megfelelınek (15. sz táblázat), illetve a sportolókat is megkérdeztük, hogy milyen keretek között tanultak meg úszni (16. sz táblázat) Az úszásoktatás színhelyével kapcsolatban elmondható, hogy az edzık a Sportegyesületi úszásoktatás eredményességével értenek a leginkább egyet (4,27), véleményük szerint az úszásoktatásnak ez a legeredményesebb formája. A tehetséggondozás szempontjából az iskolai és

az óvodai oktatás fontossága hasonló mértékben jelenik meg, azonban nem szolgálják annyira eredményesen az élsportot, mint a sportegyesületi keretek között zajló oktatás. A sportegyesületi úszásoktatás a legeredményesebb Az iskolai úszásoktatás fontos része a tehetséggondozásnak Óvodai úszásoktatás fontos része a tehetséggondozásnak Összes edzı Férfi Nem Nı Átlag/szórás Bevált sportoló edzıje Igen Nem 4,27±1,02 4,20±1,14 4,42±0,71 4,13±1,08 4,45±0,92 3,30±1,15 3,17±1,16 3,54±1,14 3,05±1,14 3,61±1,11 3,29±1,38 3,20±1,37 3,46±1,41 2,97±1,38 3,68±1,30 15. sz táblázat: Az úszásoktatás színhelyének statisztikai elemzése (Edzı, N=70) A sportolók vizsgálata során kiderült (16. sz táblázat), hogy a legtöbben (32,7%) tanfolyami keretek között tanultak meg úszni. A sportolók 25,8%-a sportegyesületben, még 22,2%-a óvodai úszásoktatáson ismerkedett meg az úszással. A legkevesebben (3,8%) az

iskolai úszásoktatás keretein belül sajátították el az úszást. A beválás szempontjából azonban szignifikáns különbség nincs a bevált és a nem bevált sportolók között abban a tekintetben, hogy hol tanultak meg úszni. A 35 legnagyobb arányban a beváltak (38,2%) és a nem beváltak (30,7%) is a tanfolyami keretek között tanultak meg úszni. A sportegyesületekben is sokan tanultak meg úszni, a beváltak 26,4%-a, a nem beváltak 24,3%-a. A legkevesebben az iskolai úszásoktatást jelölték meg. Úszásoktatás helyszíne Tanfolyam Sportegyesület Óvodai oktatás Egyéb Iskolai oktatás Összesen Összes sportoló 32,7 25,8 22,2 16,5 3,8 100 Nem Beválás Férfi Nı Bevált Nem bevált 29,3 25,9 23,1 17,0 4,7 100 % 36,2 23,7 21,3 15,9 2,9 100 38,2 26,4 20,0 11,8 3,6 100 30,7 24,3 23,0 18,1 3,9 100 16. sz táblázat: Az úszásoktatás helyszínének %-os megoszlása (Sportoló I, N=424) A tehetséggondozás háttértényezıi, összetevıi

A tehetséggondozás jellemzıinek vizsgálatában kitértünk a tehetséggondozás fontosságára, a versenyeztetés kérdéseire, valamint a tehetséggondozás háttértényezıinek vizsgálatára, mely során a folyamatban részt vevık (edzı, sportoló, szülı) kapcsolatát is elemeztük a sikeresség szempontjából. Az edzıi vélemények alapján megállapítható (17. sz táblázat), hogy az edzık fontosabbnak vélik a tehetséggondozást, mint a kiválasztást (3,78). A felkészítés folyamatának központi része a Versenyeztetés (4,76) és fontos, hogy Több azonos szintő úszó vegyen részt egyidejőleg a felkészítésben (4,19). A hazai és nemzetközi eredményekhez kapcsolódóan felmértük az edzıi véleményeket a sikerek eléréséhez szükséges felkészítési idı vonatkozásában is. A hazai sikerek esetében az 1-5 év és a 6-10 év felkészítési idı között nincs jelentıs különbség. Az 1-5 év felkészülési idı esetében 3,43-as

átlagértéket kaptunk, még 6-10 év viszonylatában 3,18-as értéket. 36 A nemzetközi eredménynek elérésének viszonylatában már jelentısebb a különbség, ebben az esetben úgy ítélik meg az edzık, hogy legalább 10 év felkészülést igényel a kiemelkedı nemzetközi eredmény elérése (3,46). Összes edzı A versenyeztetés fontos része a felkészítésnek Több azonos szintő versenyzı szükséges A tehetséggondozás jelentısebb a kiválasztásnál Nemzetközi eredményhez (VB,EB 1-6.) több, mint 10 év szükséges OB. 1-6 helyhez, 1-5 év felkészülés elegendı OB. 1-6 helyhez, 6-10 év felkészülés szükséges Nemzetközi eredményhez (VB,EB 1-6.) 1-5 év elegendı Nemzetközi eredményhez (VB,EB 1-6.) 6-10 év szükséges Nem Férfi Nı Átlag/szórás Bevált sportoló edzıje Igen Nem 4,76±0,64 4,76±0,70 4,75±0,53 4,85±0,67* 4,65±0,60 4,19±0,83 4,11±0,87 4,33±0,76 4,05±0,91 4,35±0,70 3,78±0,88 3,76±0,95 3,82±0,73

3,79±0,96 3,76±0,78 3,46±1,17 3,38±1,17 3,63±1,17 3,45±1,17 3,48±1,18 3,43±1,16 3,42±1,15 3,46±1,21 3,58±1,10 3,26±1,23 3,18±1,29 3,20±1,23 3,13±1,42 3,03±1,21 3,37±1,37 2,21±1,30 2,23±1,30 2,17±1,34 2,24±1,40 2,17±1,20 1,72±0,90 1,65±0,97 1,83±0,76 1,70±0,93 1,73±0,86 17. sz táblázat: A tehetséggondozás összetevıinek statisztikai elemzése az edzıi vélemények alapján (Edzı, N=70) A nem változó vizsgálatakor nem találtunk szignifikáns különbséget, azonban a versenyeztetéssel kapcsolatban a bevált sportolók edzıi inkább gondolják azt, hogy a Versenyeztetés fontos része a felkészítésnek, mint a nem beváltakkal foglalkozó edzık (Chi2 = 8,352; p=0,039). További kérdéseink a tehetséggondozás háttértényezıihez kapcsolódódtak, úgy, mint edzı-sportoló, szülı-sportoló, sportoló-sportoló kapcsolat, vagy a biztos háttér, amit a szülık biztosítanak. Ezen emberi kapcsolatok a

szakirodalom szerint befolyásolják a felkészítés sikerét, ezért törekedtünk arra, hogy feltárjuk milyen mértékőek ezen hatások (18. sz táblázat) 37 A siker hátterében lévı emberi kapcsolatok közül a Jó edzı-sportoló kapcsolatot emelték ki az edzık (4,59). A Jó sportoló-szülı kapcsolat is magas értéket (4,20) kapott a többi kontaktushoz viszonyítva. Ennek a kapcsolatnak a felkészülés sikerének érdekében része kell, hogy legyen a sportoló számára biztosított megfelelı anyagi és erkölcsi háttér biztosítása. Ez alapján a Szülıi háttér fontosságát (4,06) is azon tényezık közé sorolhatjuk, amelynek hatása van a sikerben. A többi kapcsolat esetében már alacsonyabb értékekkel találkoztunk. A Jó edzı-szülı kapcsolat (3,9), a Jó sportolósportoló kapcsolat és a Jó sportoló-klubvezetés kapcsolat (3,35) már nem jelent meg olyan hangsúlyosan. A tehetséggondozás háttértényezıinek elemzésekor nem találtunk

szignifikáns különbséget a nemek és a bevált sportoló szempontjából. Összes edzı A tehetséggondozás háttértényezıi Jó edzı-sportoló kapcsolat Jó sportoló-szülı kapcsolat Szülıi háttér (anyagi, erkölcsi) fontossága Jó edzı-szülı kapcsolat Jó sportoló-sportoló kapcsolat Jó sportoló-klubvezetés kapcsolat Nem Bevált sportoló edzıje Igen Nem Férfi Nı Átlag/szórás 4,59±0,64 4,63±0,64 4,50±0,65 4,64±0,66 4,52±0,62 4,20±0,82 4,17±0,87 4,25±0,73 4,26±0,85 4,13±0,80 4,06±0,93 4,13±0,85 3,92±1,06 3,95±0,99 4,19±0,83 3,90±0,88 3,85±0,91 4,00±0,83 3,87±0,86 3,94±0,92 3,49±0,77 3,46±0,83 3,57±0,66 3,62±0,84 3,33±0,66 3,35±1,01 3,24±1,11 3,54±0,77 3,47±0,97 3,19±1,04 18. sz táblázat: A tehetséggondozás háttértényezıinek statisztikai elemzése az edzıi vélemények alapján (Edzı, N=70) Az edzı-sportoló kapcsolat A dolgozat keretein belül már említésre került az

edzı-sportoló kapcsolat, illetve a kapcsolat minıségének hatásáról a sikerességhez kapcsolódóan. Ennek okán ebben a részben résztelesebben tárjuk fel és jellemezzük ezt a kapcsolatot a sportolói és edzıi oldalról egyaránt. 38 Az edzı-sportoló kapcsolat vizsgálatakor az edzık véleménye szerint a leginkább az Edzı vezetı-irányító szerepe (4,32) a meghatározó (19. sz táblázat) A legmagasabb átlagértékkel került az elsı helyre, melyet jóval lemaradva követ az edzısportoló kapcsolat Minısége (3,77) és az a vélemény miszerint az elmúlt két évtizedben megváltozott, Átalakult (3,72) ez a kapcsolat. A többi válaszlehetıséget tekintve már jóval alacsonyabb értékeket kaptunk. Az edzı Demokratikus vezetési stílusa (3,23) és a vélemény, mely szerint az Edzı és a sportoló egyenrangú felek (3,10), már nem jelenik meg markánsan. A legkevésbé jellemzı erre a kapcsolatra, hogy Autokratikus (2,84) volna az edzı és,

hogy a sportoló képes Önállóan irányítani a tevékenységét (2,80), felkészülését. Az edzı-sportoló kapcsolat Az edzınek vezetınek, irányítónak kell lennie Minısége a legfontosabb a sikerben Átalakult az elmúlt 20 évben Az edzınek demokratikusnak kell lennie Az edzı-sportoló egyenrangú felek Az edzınek autokratikusnak kell lennie A jó sportoló önállóan is tudja irányítani a tevékenységét Összes edzı Férfi Nem Nı Átlag/szórás Bevált sportoló edzıje Igen Nem 4,32±0,79 4,31±0,84 4,33±0,70 4,34±0,90 4,29±0,64 3,77±0,94 3,73±1,03 3,83±0,76 3,85±1,04 3,67±0,80 3,72±0,98 3,68±1,07 3,78±0,79 3,85±1,06 3,54±0,83 3,23±0,98 3,22±1,05 3,25±0,84 3,33±1,03 3,10±0,90 3,10±1,19 3,29±1,27 2,75±0,94 3,31±1,28* 2,83±1,02 2,84±1,05 2,87±1,04 2,79±1,10 2,85±1,08 2,84±1,03 2,80±1,22 2,96±1,31 2,50±0,97 3,03±1,24 2,52±1,15 19. sz táblázat: Az edzı-sportoló kapcsolat statisztikai

jellemzıi az edzıi vélemények alapján (Edzı, N=70) A vizsgálati csoportok összehasonlításakor a nemek tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget, a bevált sportoló szempontjából elvégzett vizsgálat esetében egy változónál azonban igen. A bevált sportolókkal foglalkozó edzık szignifikánsan többen gondolják úgy, hogy Az edzı és a sportoló egyenrangú felek, mint a beváltakkal nem foglalkozók (Chi2 = 10,069; p=0,039). 39 Az edzı-sportoló kapcsolatot tovább vizsgálva kitértünk arra is, hogy mikor lehet sikeres az edzı, milyen tényezık befolyásolják a közös munkát. Külön részt szenteltünk az edzıi sikerességnek és az edzı feladatainak (20. sz táblázat) Az edzıi munka jellemzıi Motiválni kell a versenyzıt Segíteni kell a stressz leküzdésében A versenyzık egyéni bánásmódot igényelnek Feladata a versenyzı felkészítése a sikerre Szükséges a folyamatos továbbképzés Feladata a versenyzı

felkészítése a sikertelenségre A sikert a tapasztalat határozza meg Az edzınek minden problémával foglakozni kell Az edzı jó menedzser Az edzı akkor lehet sikeres, ha versenyszerően sportolt A sikerességet meghatározza a végzettség A szülıt be kell vonni a felkészítésbe Az edzı akkor lehet sikeres, ha úszó volt Az edzı akkor lehet sikeres, ha élversenyzı volt Az edzınek csak a sporttal kapcsolatos problémákkal kell foglalkoznia Összes edzı Nem Bevált sportoló edzıje Igen Nem Férfi Nı Átlag/szórás 4,67±0,60 4,63±0,67 4,75±0,44 4,72±0,60 4,61±0,61 4,57±0,62 4,61±0,64 4,50±0,59 4,64±0,66 4,48±0,57 4,57±0,67 4,43±0,72* 4,83±0,48* 4,67±0,70 4,45±0,62 4,53±0,67 4,52±0,72 4,54±0,58 4,54±0,68 4,52±0,67 4,41±0,80 4,37±0,90 4,50±0,59 4,41±0,91 4,42±0,67 4,13±1,03 4,00±1,15 4,38±0,71 4,18±1,07 4,06±0,99 3,93±0,79 3,89±0,83 4,00±0,72 3,82±0,95 4,06±0,51 3,89±1,04 3,91±0,93

3,83±1,23 4,08±0,98 3,65±1,08 3,83±0,96 3,87±0,98 3,75±0,94 3,87±0,97 3,77±0,95 3,41±1,16 3,26±1,20 3,71±1,04 3,28±1,14 3,58±1,17 3,57±0,98 3,46±1,02 3,79±0,88 3,31±1,00 3,90±0,87 3,34±1,16 3,37±1,10 3,29±1,30 3,26±1,11 3,45±1,23 2,53±1,10 2,54±1,11 2,50±1,10 2,36±1,18 2,74±0,96 2,30±1,05 2,17±1,01 2,54±1,10 2,31±1,15 2,29±0,93 1,93±1,17 1,91±1,11 1,96±1,30 1,87±1,12 2,00±1,23 20. sz táblázat: Az edzıi munka jellemzıinek statisztikai megoszlása az edzıi vélemények alapján (Edzı, N=70) 40 Az edzık véleménye szerint a sportmúlt nem befolyásolja jelentısen az edzıi sikerességet. Sem az Élversenyzés (2,30), sem a Versenyszerő sport (3,41), sem az Úszó múlt (2,53) nem feltétele az edzıi sikerességnek. Hasonlóképpen az Iskolai végzettségnek sem tulajdonítanak túl nagy jelentıséget (3,57), azonban a Folyamatos továbbképzések már dominánsabb tényezıként jelennek meg

(4,41). Magas értéket kaptak és ezáltal a sikert meghatározó tényezık között tudjuk megemlíteni a Versenyzıkkel való egyéni bánásmódot (4,57), a Motiválást (4,67), a Sikerre- (4,53) és a Sikertelenségre való felkészítést (4,13), valamint a Segítséget a stressz (edzés, verseny) levezetésében (4,57). Alacsony értéket kapott az a vélemény miszerint az Edzınek csak a sporttal kapcsolatos problémákkal kellene foglalkoznia (1,93). A nemek tekintetében egy kérdésben találtunk szignifikáns különbséget (Chi2 = 8,073; p=0,045). A nıi edzık véleménye (4,83) szerint a Versenyzık inkább igényelnek egyéni bánásmódot. A férfi edzık nem tartják annyira fontos kérdésnek (4,43) ezt Az edzı-sportoló kapcsolatot a sportolók esetében az edzı jellemzıi és az edzı szerepe oldaláról közelítettük meg. Az edzı-sportoló kapcsolat tekintetében is 1-tıl 5-ig terjedı skálán kellett értékelni, hogy milyen szerepe van az edzınek a

sportoló életében. A válaszlehetıségek között a Barát, a Tanár, a Családtag, a Szakmai munkáért felelıs személy, a Példakép, akire felnézek, a személy, aki Segít az életben szerepek jelentek meg (21. sz táblázat) Az edzı szerepe Motivál Tanár Példakép Barát Szakmai munkáért felelıs Segít az életben Családtag Összes sportoló Nem Beválás Férfi Nı Bevált Nem vált be 4,23±0,98 3,55±1,25 3,36±1,25 2,81±1,28 4,23±1,06 3,58±1,26 3,32±1,19* 2,81±1,25 Átlag/szórás 4,23±0,90 3,51±1,24 3,40±1,30* 2,81±1,31 4,23±1,03 3,59±1,23 3,48±1,26 2,91±1,27 4,23±0,97 3,53±1,25 3,32±1,24 2,78±1,28 2,77±1,42 2,87±1,46 2,67±1,38 2,66±1,46 2,81±1,41 2,65±1,29 2,04±1,20 2,63±1,27 2,67±1,32 2,59±1,41 2,65±1,25 1,99±1,17* 2,08±1,22 2,27±1,33 1,95±1,14 21. sz táblázat: Az edzıi szerepek statisztikai megoszlása a sportolók véleménye alapján (Sportoló I., N=424) 41 Az összes sportoló tekintetében a

legmagasabb értéket a Motiváló szerep (4,23) kapta, a megkérdezettek ezt a szerepet tartották a legfontosabbnak. Az átlagértékek alapján még a Tanári (3,55), és a Példakép (3,36) jelent meg magas értékkel. Nem jelent meg fontos szerepként a Barát (2,81), a Szakmai munkáért felelıs személy (2,77) és a Segítı szerep (2,65) sem. A különbözıség vizsgálat eredményeként a nemek vonatkozásában két edzıi szerep esetében találtunk szignifikáns különbséget. A nık jobban Családtag-nak tekintették edzıjüket, mint a férfiak (Chi2=10,512; p=0,033). A másik különbséget a Példakép esetében kaptuk (Chi2= 9,527; p=0,49). Ebben az esetben is a nık gondolták jobban példaképüknek az edzıt, mint a férfi társaik. A beválás szempontjából különbség csak egy esetben található a bevált és a nem bevált sportolók között, ami a Családtag változó esetében fordult elı (Chi2= 9,599; p=0,048). A bevált sportolók inkább családtagnak

tekintik az edzıt, mint a nem beváltak. Az adatokat az edzıi szerepek és az edzıi jellemzık esetében a korcsoportok viszonylatában is összehasonlítottuk. A felmért versenyzıket a jelenlegi korcsoportjuk szerint három kategóriába soroltuk a Módszerek c. fejezetben leírtak szerint A korosztályos elemzés esetében figyelembe vettük, hogy a különbözı életkorú sportolók véleménye eltérhet edzıjükrıl, emiatt vizsgáltuk külön-külön is a korosztályokat. A statisztikai elemzést követıen három esetben találtunk szignifikáns különbséget, melyet *-al és #-el jelöltünk (22. sz táblázat) A Barát szerep esetében a felnıtt korosztály résztvevıi szignifikánsan jobban barátnak tekintik az edzıt, mint a serdülı korosztály résztvevıi (Chi2= 22,426; p=0,013). A Tanári szerep tekintetében a legfiatalabb versenyzık szignifikánsan fontosabbnak jelölték meg ezt a szerepet, mint a serdülı korosztály versenyzıi (Chi2= 25,001; p=0,001).

Leginkább a legfiatalabbak gondolják úgy, hogy az edzıjük kizárólag a Szakmai munkáért felelıs. A serdülı (2,61) és a felnıtt (2,61) korosztály átlagai megegyeznek Statisztikai különbség a gyermek és a serdülı, valamint a gyermek és a felnıtt korosztály résztvevıi között van (Chi2= 17,005; p=0,030). 42 Az edzı szerepe Átlag/ Szórás Barát 2,81±1,28 Tanár 3,55±1,25 Családtag 2,04±1,20 Szakmai munkáért felelıs 2,77±1,42 Példakép 3,36±1,25 Segít az életben 2,65±1,29 Motivál 4,23±0,98 Korcsoport Gyermek Serdülı* Felnıtt* Gyermek* Serdülı* Felnıtt Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek *# Serdülı* Felnıtt# Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek Serdülı Felnıtt Átlag/ Szórás 2,81±1,26 2,59±1,32 3,08±1,21 3,74±1,33 3,34±1,28 3,57±1,06 1,89±1,08 1,96±1,22 2,30±1,27 3,07±1,47 2,61±1,39 2,61±1,35 3,57±1,13 3,09±1,33 3,43±1,22 2,71±1,30 2,39±1,26 2,89±1,28 4,38±0,90 4,10±1,01

4,20±1,03 22. sz táblázat: Az edzıi szerepek a korosztályok vonatkozásában (Sportoló I., N=424) Az edzıi szerepeken túlmenıen arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen jellemzıkkel rendelkeznek az edzık és mennyire fontos ez az úszók számára (23. sz táblázat) Az edzıkre leginkább a Vezetı irányító szerep (3,83) a jellemzı, melyet Az egyéni fejlıdésre való odafigyelés (3,75) követ. Magas értéket kapott még a Partnerként való együttmőködés, viszont nem jellemzı az edzıkre, hogy Gyakran megbeszélnék tanítványaikkal az aktuális dolgokat (3,10). Alacsony értéket kapott, azaz a sportolók nem tartják fontosnak, hogy Többet foglalkozzon velük az edzıjük (2,69). Nem jellemzı továbbá az edzıkre, hogy Teljesítményorientált-ak lennének és Csak az eredmény fontos számukra (2,49). A beválás szempontjából nem találtunk szignifikáns különbséget a vizsgált csoportok esetében, azonban a nemek tekintetében két jellemzı

esetében is szignifikáns különbség volt. 43 Az edzı jellemzıi Teljesítményorientált, csak az eredmény fontos Nem fontos az eredmény, a versenyre készít fel Vezetı, irányító Az egyéni fejlıdésre figyel elsısorban Partnerként mőködik velem, figyel a véleményemre Szeretném, ha többet foglalkozna velem Gyakran megbeszéljük az aktuális dolgokat A civil életben is számíthatok rá Nem Összes sportoló Férfi Beválás Nem vált be Bevált Nı Átlag/szórás 2,49±1,23 2,53±1,21 2,46±1,25 2,67±1,26 2,43±1,22 2,61±1,14 2,59±1,22 2,64±1,05 2,52±1,16 2,65±1,13 3,83±1,17 3,88±1,13 3,79±1,20 3,97±1,13 3,79±1,18 3,75±1,10 3,60±1,17* 3,90±1,00* 3,73±1,11 3,75±1,10 3,46±1,20 3,42±1,24* 3,50±1,16* 3,53±1,27 3,44±1,17 2,69±1,31 2,61±1,25 2,77±1,36 2,66±1,25 2,70±1,33 3,10±1,36 3,07±1,38 3,13±1,33 3,18±1,35 3,07±1,36 2,96±1,37 2,92±1,38 3,01±1,37 3,04±1,36 2,94±1,38 23. sz

táblázat: Az edzı jellemzıi a nemek és a beválás szempontjából (Sportoló I, N=424) Az edzıi jellemzıknél a nıi versenyzık szignifikánsan jobban gondolják úgy, hogy edzıjük az Egyéni fejlıdésre figyel elsısorban, a férfi versenyzıkre ez nem jellemzı ennyire (Chi2 = 12,583; p=0,014). A nemek tekintetében a másik különbség a Partnerként mőködik velem, figyel a véleményemre válasz esetében volt. A nıi versenyzık szerint ez jellemzıbb az edzıjükre, a férfi versenyzık esetében szignifikánsan alacsonyabb értéket kaptunk (Chi2= 12,165; p=0,016). A korosztályok szempontjából több változó esetében kaptunk szignifikáns különbséget (24. sz táblázat) A Partnerként mőködik velem jellemzı esetében az idısebbek vélték úgy, hogy az edzı figyel a véleményükre és hajlandó az együttmőködésre, ebben az esetben szignifikáns különbséget találtunk a három korosztály között (Chi2 = 17,725; p=0,023). Az Aktuális dolgok

megbeszélése esetén szintén a gyermek és a felnıtt, valamint a serdülı és a felnıtt korosztályok esetében tapasztaltunk különbséget (Chi2= 20,094; p=0,010). A Civil élethez nyújtott segítség esetében a legidısebb korosztály résztvevıi inkább gondolták úgy, hogy az edzı a civil 44 életben is a segítségükre van, míg a gyermek korosztályúak ezt nem érzik (Chi2= 22,252; p=0,004) olyan lényegesnek. Az edzı jellemzıi Teljesítményorientált, csak az eredmény fontos Nem fontos az eredmény, a versenyre készít fel Vezetı, irányító Az egyéni fejlıdésre figyel elsısorban Partnerként mőködik velem, figyel a véleményemre Szeretném, ha többet foglalkozna velem Átlag/ Szórás Korcsoport Gyermek 2,49±1,23 Serdülı Felnıtt Gyermek 2,61±1,14 Serdülı Felnıtt Gyermek 3,83±1,17 Serdülı Felnıtt Gyermek 3,75±1,10 Serdülı Felnıtt Gyermek* 3,46±1,20 Serdülı# Felnıtt*# Gyermek 2,69±1,31 Serdülı Felnıtt Megbeszéljük

az aktuális dolgokat Gyermek* 3,10±1,36 Serdülı# Felnıtt*# A civil életben is számíthatok rá Gyermek* 2,96±1,37 Serdülı# Felnıtt#* Átlag/ Szórás 2,28±1,22 2,46±1,22 2,78±1,23 2,66±1,27 2,54±1,08 2,66±1,08 3,92±1,18 3,79±1,20 3,79±1,14 3,71±1,20 3,76±1,13 3,78±0,95 3,34±1,24 3,36±1,22 3,72±1,10 2,56±1,31 2,62±1,37 2,92±1,22 2,90±1,40 2,97±1,33 3,48±1,27 2,74±1,36 2,80±1,38 3,42±1,29 24. sz táblázat: Az edzıi jellemzık a korosztályok szempontjából (Sportoló I., N=424) 5.2 A kiválasztás gyakorlatának elemzése A tehetséggondozás jellemzıinek és összetevıinek vizsgálata után kutatásunk kiterjedt a kiválasztás jelenlegi gyakorlatának felmérésére is. A témát elsısorban az edzı oldal megkérdezésével elemeztük, felmértük a hazai úszósportban alkalmazott módszereket, eljárásokat. Ezen túlmenıen a sportolókat is megkérdeztük, hogy pályafutásuk során találkoztak-e már valamilyen kiválasztási

eljárással, illetve felméréssel. 45 Az úszósportban tevékenykedı edzık 40%-a alkalmaz valamilyen tesztet a kiválasztás során, még 60%-uk egyáltalán nem alkalmaz semmilyen tesztet (25. sz táblázat) A legtöbben (24,2%) a motoros teszteket alkalmazzák, majd ezt követi az antropometriai tesztek (10,0%), illetve a pszichés (2,9%) és a pedagógiai (2,9%) tesztek. A nemek közötti összehasonlítást tekintve lényeges eltérés nincs a férfiak és a nık között, ugyanakkor a férfiak többen (28,3%) alkalmazzák a motoros teszteket, mint a nık (16,7%), illetve az antropometriai teszteket is szívesebben végeznek. A bevált sportolókkal foglalkozó edzık alig több, mint fele (51,3%) alkalmaz valamilyen tesztet a kiválasztáshoz. A nem bevált sportolókkal foglalkozó edzık pedig még ettıl is kisebb arányban (25,8%) végeznek csak teszteket. A beváltak edzıi leginkább (28,2%) a motoros teszteket, illetve az antropometriai (17,9%) felméréseket

alkalmazzák a kiválasztáshoz, még a nem beváltakkal foglalkozók motoros teszteket (19,3%) és pszichés felméréseket alkalmaznak (6,5%). Tesztek Alkalmaz tesztet Nem alkalmaz tesztet Összesen Motoros Pszichés Antropometriai Pedagógiai Összes edzı Nem Férfi 40,0 60,0 100 24,2 2,9 10,0 2,9 45,7 54,3 100 28,3 2,2 13,0 2,2 Nı % 29,3 70,7 100 16,7 4,2 4,2 4,2 Bevált sportoló edzıje Igen Nem 51,3 48,7 100 28,2 5,2 17,9 0 25,8 74,2 100 19,3 6,5 0 0 25. sz táblázat: Az edzık által alkalmazott tesztek %-os megoszlása (Edzı, N=70) A felmérésekkel, tesztekkel kapcsolatos kérdést a sportolók oldaláról is megvizsgáltuk, a megkérdezettek 38,5%-a mondta, hogy végeznek teszteket az egyesületekben, még 61,5%-a válaszolta, hogy nincsenek tesztek, felmérések a felkészítés során. A kiválasztás további jellemzıit 12 kérdés mentén vizsgáltuk (26. sz táblázat), ahol az edzıi véleményekben az Úszásnemek technikai szintje (3,44) jelent meg a

leginkább. Az edzık a kiválasztás során ezt tartják a legfontosabbnak. Ezt követi a Sportágra történı 46 kiválasztás (3,27), a Kiválasztás kritérium jellege (3,25) és az a vélemény mely szerint a Kiválasztás passzív folyamat, helyette kiválasztódás van (3,15). Az úszásnemek technikai szintje alapja a kiválasztásnak Sportágra történı kiválasztás jelentısége A kiválasztás kritériuma a sikernek A kiválasztás passzív folyamat, kiválasztódás van A pszichés, mentális tulajdonságok alapján zajlik a kiválasztás A korosztályos eredmények alapján zajlik a kiválasztás A távra történı kiválasztás tervezett A kondícionális képességek alapján zajlik a kiválasztás A korosztályos versenyek alapján zajlik a kiválasztás Az úszásnemre történı kiválasztás tervezett Úszásnemek száma alapja a kiválasztásnak A világversenyek szintideje alapján zajlik a kiválasztás Összes edzı Férfi Nem Nı Átlag/szórás

Bevált sportoló edzıje Igen Nem 3,44±1,01 3,52±1,04 3,29±0,95 3,41±0,96 3,48±1,09 3,27±1,26 3,25±1,24 3,30±1,32 3,37±1,30 3,14±1,21 3,25±0,91 3,33±0,97 3,08±0,77 3,16±0,97 3,35±0,83 3,15±1,17 3,36±1,10 2,75±1,22 3,13±1,18 3,17±1,17 2,81±1,01 2,87±1,08 2,71±0,85 2,90±0,99 2,71±1,03 2,80±0,95 2,72±0,95 2,96±0,95 2,87±0,95 2,71±0,97 2,74±1,01 2,89±0,92 2,46±1,14 2,77±1,08 2,71±0,93 2,71±0,90 2,76±0,89 2,61±0,94 2,77±0,93 2,63±0,89 2,66±0,93 2,61±0,93 2,75±0,94 2,69±0,95 2,61±0,91 2,53±1,12 2,65±1,14 2,29±1,08 2,54±1,25 2,52±0,96 2,19±1,09 2,22±1,07 2,13±1,15 2,21±1,12 2,16±1,06 1,79±0,99 1,82±1,01 1,74±0,96 1,74±0,89 1,86±1,12 26. sz táblázat: A kiválasztás jellemzıinek statisztikai elemzése (Edzı, N=70) Nem jellemzı a hazai kiválasztási gyakorlatra, a Pszichés, mentális képességek (2,81) felmérése, a Korosztályos eredmények (2,80) alapján

történne, valamint a Távra történı kiválasztás tervezettsége (2,74), és a Kondícionális képességek (2,71) mérése sem jellemzı. Még kevésbé jelenik meg a Korosztályos versenyek (2,66) jelentısége, az 47 Úszásnemekre történı kiválasztás tervezettsége (2,53) és az Úszásnemek számának jelentısége (2,19). A legkevésbé jellemzı a Világversenyek szintidejének figyelembe vétele a kiválasztás során (1,79). A csoportok összehasonlítása során a nemek és a bevált sportolók szempontjából nem találtunk szignifikáns különbséget a vizsgált csoportok esetében. A kiválasztási folyamat egyik kulcskérdése, hogy milyen úszásnemre és milyen távra választjuk ki a sportolókat. Az úszásnem és a táv meghatározása emiatt fontos része a kiválasztásnak. Vizsgálatunkban kitértünk az úszásnem és a táv kiválasztásának kérdéseire is. Az úszásnem kiválasztása a megkérdezettek szerint a serdülıkor környékére

tehetı. Az edzık 78,0%-a válaszolta, hogy 10-14 éves kor között kell az úszásnemet kiválasztani (27. sz táblázat), még 22,0%-a szerint ezt a 10 éves kort megelızıen már meg kell tenni. A bevált sportolókat edzık véleménye ebben a kérdésben eltérést mutat a többi edzıével szemben. A beváltakkal is foglalkozó edzık 88,5 %-a szerint esik a 1014 éves kor közé az úszásnem kiválasztása, még a nem beváltakkal foglalkozó edzık 60%-a gondolja ezt így. Kiválasztás Úszásnemre 7-10 évesen 10-14 évesen Összesen Távra 7-10 évesen 10-14 évesen 15-17 évesen Összesen Összes edzı Férfi Nem Nı % Bevált sportoló edzıje Igen Nem 22,0 78,0 100 25,9 74,1 100 14,3 85,7 100 11,5 88,5 100 40,0 60,0 100 15,2 76,1 8,7 100 20,7 69,0 10,3 100 5,9 88,2 5,9 100 17,2 72,4 10,4 100 11,8 82,4 5,8 100 27. sz táblázat: Az úszásnem és a táv kiválasztásának statisztikai megoszlása az edzıi vélemények alapján (Edzı, N=70) Az úszás

versenytávjának kiválasztása esetében már jobban megoszlanak a vélemények. A legtöbb edzı, 76,1% gondolja úgy, hogy a táv kiválasztása szintén a serdülıkor 48 környékére tehetı, ami egybeesik az úszásnem kiválasztásával. Lényegesen kevesebben, a válaszadók15,2%-a gondolja azt, hogy a távot már a serdülıkor elıtt meg kell határozni és 8,7% gondolja csak, hogy a táv kiválasztása a serdülıkor után is lehetséges. A bevált sportolókat is felkészítı edzık szempontjából lényeges különbség nincs az edzıi vélemények között, mindkét esetben a legtöbben a serdülıkor környékére teszik a versenytáv kiválasztását. 5.3 A beválás az úszásban A beválás kérdéseit több szempont mentén vizsgáltuk és elemeztük. Elsı lépésben a sportolói és edzıi vélemények alapján tanulmányoztuk, hogy milyen tényezık, képességek és tulajdonságok szükségesek a siker eléréséhez, ami a beválás alapjául

szolgálhat. A jellemzık meghatározása után az 1984-es ORV felmérés adatait elemeztük, ahol antropometriai és motoros felmérések alapján tettünk különbséget a bevált és a nem bevált sportolók között. Ezen túlmenıen a teljesítmény pszichés összetevıinek vizsgálatára is sor került, ahol a sportolók megküzdési stratégiáit és motivációját is vizsgáltuk. A sikerhez szükséges tényezık A sikeresség meghatározását nyolc jellemzı segítségével vizsgáltuk ahol az edzıknek rangsorolni kellett az állításokat. A rangsorolásnál az 1-es érték jelentette a legfontosabb tényezıt, a 8-as, pedig a legkevésbé fontos jellemzıt. A rangsor miatt jelen esetben a legkisebb átlagértékkel szereplı tényezı a legfontosabb. A lehetıségek között az Anyagi és tárgyi feltételek, az Edzı személyisége, az Edzı szakmai tudása, az Edzések mennyisége és minısége, az Adottságok, a Szorgalom, a Jó csapat és a Versenyhelyszín

adottságai jelentek meg (28. sz táblázat) A megadott tényezık rangsor eredményei, illetve átlagai alapján érzékelhetı, hogy a sikerben az Adottságoknak tulajdonítják a legfontosabb szerepet (2,58) a megkérdezettek. Ezt követi a Szorgalom (3,02), illetve az Edzı szakmai tudása (3,23) A három, a sikert leginkább meghatározó tényezı után az Edzı személyisége (3,74), és az Edzések mennyisége és minısége következik. A sikerben a legkevésbé fontos 49 összetevık az Anyagi és tárgyi feltételek (5,33), a Jó csapat (6,49) és a Versenyhelyszín adottságai (7,56). A nem és a bevált sportoló szempontjából elvégzett különbözıségvizsgálat alapján nem találtunk szignifikáns különbséget a csoportok között. Összes edzı Férfi 1. Adottságok 2. Szorgalom 3. Edzı szakmai tudása 2,58±1,69 3,02±1,69 3,23±1,39 2,59±1,74 3,21±1,82 3,07±1,38 Nı Átlag/szórás 2,57±1,65 2,64±1,39 3,57±1,39 4. Edzı személyisége

3,74±1,48 3,90±1,39 4,05±1,60 5. Edzések mennyisége és minısége 6. Anyagi és tárgyi feltételek 7. Jó csapat 8. Versenyhelyszín adottságai Nem Bevált sportoló edzıje Igen Nem 2,44±1,80 3,20±1,84 3,32±1,37 2,78±1,55 2,78±1,47 3,11±1,45 3,43±1,65 3,72±1,54 3,78±1,43 4,07±1,66 4,00±1,51 4,16±1,37 3,89±1,90 5,33±2,11 5,31±2,08 5,36±2,24 5,40±2,06 5,22±2,23 6,49±1,42 6,38±1,59 6,71±0,99 6,36±1,72 6,67±0,84 7,56±1,14 7,48±1,35 7,71±0,46 7,40±1,44 7,78±0,42 28. sz táblázat: A sikerhez szükséges tényezık rangsor szerinti megoszlása az edzıi vélemények alapján (Edzı, N=70) A sportolók oldaláról is vizsgáltuk a siker kérdését. A sportsikerhez szükséges tényezık esetében a megkérdezetteknek tíz összetevıt kellett fontossági sorrendbe tenni (29. sz táblázat). Az adatok értékelését követıen elmondhatjuk, hogy a Szorgalom és a kitartás a legfontosabb tényezı (2,79) a sikerben a

sportolók szerint. Ezt követıen három tényezı az Edzések mennyisége (4,66), a Pszichés tényezık (4,70) és az Edzı személyisége (4,74) következik a sorban. Lényeges különbség az értékekben nincs, azonban a rangsorolás szempontjából fontosak a rangsorbeli különbségek. 50 Fontos tényezık Összes sportoló Nem Férfi Beválás Nı Bevált Nem bevált Átlag/szórás 1. Szorgalom és kitartás 2. Edzések mennyisége és minısége 3. Pszichés tényezık 4. Edzı személyisége 5.Kondícionális képességek 6. Mentális képességek 7. Mozgástanulás képessége 8. Antropometria 2,79±2,45 2,81±2,56 2,78±2,35 2,98±2,65 2,73±2,38 4,66±2,53 4,77±2,62 4,56±2,44 5,40±2,58 4,40±2,46 4,70±2,45 4,91±2,39 4,51±2,49 4,25±2,51 4,86±2,41 4,74±2,69 5,14±2,69 4,38±2,65 5,53±2,66 4,47±2,65 5,26±2,20 5,10±2,27 5,41±2,12 5,08±2,14 5,32±2,22 5,67±2,33 5,49±2,36 5,85±2,30 5,48±2,54 5,74±2,26 6,19±2,62

6,39±2,64 6,01±2,59 6,04±2,68 6,24±2,60 6,42±2,71 5,93±2,62 6,88±2,72 6,04±2,66 6,55±2,72 9. Ügyesség 6,50±2,47 6,37±2,51 6,62±2,43 6,06±2,72 6,65±2,36 10. Tárgyi és anyagi 8,02±2,83 7,97±3,01 8,07±2,66 8,22±2,62 7,95±2,91 29. sz táblázat: A sportsikerhez szükséges tényezık rangsor szerinti megoszlása (Sportoló I., N=424) A további vizsgálataink a férfi és nıi, valamint a bevált és a nem bevált sportolók véleménye közötti különbségek felderítésére irányult (30. sz táblázat) A számítást követıen a nemek tekintetében az Edzı személyisége és az Antropometriai tényezık esetében, még a beváltak vonatkozásában az Edzı személyisége, a Edzések mennyisége és minısége és a Pszichés tényezık esetében találtunk különbséget. A nemek esetében az Edzı személyisége tényezı vizsgálatakor a nıi versenyzık inkább gondolják úgy, hogy fontos szerepe van az edzı személyiségének a

sikerben, mint a férfiak (p=0,007), viszont a férfi versenyzık az antropometriai jellemzıket szignifikánsan fontosabbnak vélik (p=0,000). A beválás szempontjából elmondható, hogy az Edzı személyisége a nem bevált sportolók esetében jelent meg fontosabb tényezıként (p=0,002). Az Edzések mennyisége és minısége faktor esetében is a nem bevált sportolók gondolják fontosabbnak a sikerben ezt a faktort (p=0,001), azonban a Pszichés tényezıknek a bevált sportolók tulajdonítanak nagyobb jelentıséget (p=0,027). 51 Nem Fontos tényezık Sign. Szorgalom és kitartás Edzések mennyisége és minısége Pszichés tényezık 0,692 Beválás Férfi Nı Rangpontszám átlag 170,43 174,43 0,786 Nem bevált Rangpontszám átlag 174,83 171,69 Sign. Bevált 0,528 176,47 169,75 0,001 201,61* 162,90* 0,091 0,007 0,300 0,144 181,81 187,26* 166,80 164,45 163,82 158,74* 177,82 180,01 0,027 0,002 0,412 0,365 152,52* 201,02* 165,11 164,34 179,47*

162,55* 175,08 175,35 0,157 180,31 165,22 0,543 167,02 174,41 Antropometria 0,000 153,01* 190,68* 0,087 157,10 177,87 Ügyesség 0,386 167,73 176,95 0,096 157,50 177,74 Tárgyi és anyagi 0,600 175,19 169,99 0,764 175,03 171,62 Edzı személyisége Kondícionális képességek Mentális képességek Mozgástanulás képessége 30. sz táblázat: A sportsikerhez szükséges tényezık összehasonlító táblázata a sportolók véleménye alapján (Sportoló I., N=424) A beválás antropometriai és motoros jellemzıi A beválás antropometriai és motoros kritériumainak megállapításához az 1984-es ORV felmérés adatait használtuk. Az felmérés eredményeit a könnyebb átláthatóság miatt részekre bontottuk. A vizsgálati szempontokat antropometriai jellemzıkre, általános motoros próbákra, sportági motoros próbákra és sportági speciális tesztekre osztottuk fel. A mintában szereplı 351 fı közül 18 fı (5,1%) felelt meg a beválás

kritériumainak, így e vizsgálat alkalmával ezeket a sportolókat értjük a bevált sportolók alatt. A statisztikai elemzések a beválás vizsgálat esetében a bevált és a be nem vált sportolók vonatkozásában kerültek kiszámításra. Az antropometriai jellemzık esetében elmondható, hogy három változó esetében van szignifikáns különbség (31. sz táblázat) Ezek a bal kézfej szélessége (p=023), valamint a jobb (p=0,037) és a bal lábfej (p=0,033) hossza. A szignifikáns különbséggel rendelkezı jellemzık esetében a bevált sportolók minden esetben nagyobb értékkel jellemezhetık, illetve a propulzióhoz szükséges testfelületek, pl. lábfej hossza, kézfej szélessége esetében a beváltak méretei nagyobbak voltak. 52 Antropometriai jellemzık Testmagasság (cm) Testtömeg (kg) BMI Mellkas kerület (cm) Mellkaskerület belégzéskor (cm) Mellkaskerület kilégzéskor (cm) Felkarkerület hajlítva (cm) Felkarkerület nyújtva (cm)

Alkarkerület (cm) Combkerület (cm) Lábszárkerület (cm) Lábfej hossza, jobb (cm) Lábfej hossza, bal (cm) Kézfej szélessége, jobb (cm) Kézfej szélessége, bal (cm) Karhossz, jobb (cm) Karhossz, bal (cm) Átlag/ Szórás Min. Max. 153,89±7,47 133 172 41,15±6,25 27,5 59,0 17,29±1,61 13,4 24,2 74,98±5,68 53 91 79,81±5,61 65 96 73,01±5,70 59 89 24,01±2,08 18 32 22,26±2,29 1 28 20,59±1,63 16 25 43,51±4,28 3 57 29,99±2,99 1 39 23,55±2,11 15 34 23,49±2,29 6 34 8,60±1,25 5,3 12,0 Bevált Nem bevált Bevált Nem bevált Bevált Nem bevált Bevált Nem bevált Bevált Nem bevált Bevált Nem bevált Bevált Nem bevált Bevált Nem bevált Bevált Nem bevált Bevált Nem bevált Bevált Nem bevált Bevált* Nem bevált* Bevált* Nem bevált* Bevált Nem bevált 8,83±4,78 5,3 95,0 66,54±6,71 7 66,49±6,73 7 Beválás Átlag/ Min. Max Szórás 157,17±8,22 138 169 153,71±7,40 133 172 42,10±4,66 34,5 51,0 41,10±6,32

27,5 59,0 17,05±1,53 14,7 21,3 17,30±1,62 13,4 24,2 74,17±4,87 66 85 75,02±5,72 53 91 79,22±4,62 71 88 79,84±5,66 65 96 72,67±4,80 64 82 73,03±5,75 59 89 24,11±1,56 22 28 24,01±2,11 18 32 22,44±1,61 20 26 22,25±2,32 1 28 20,50±1,04 19 23 20,60±1,66 16 25 42,33±3,01 38 49 43,58±4,34 3 57 29,44±2,43 22 33 30,02±3,02 1 39 24,56±2,74 21 34 23,49±2,06 15 29 24,61±2,76 21 34 23,43±2,25 6 28 9,25±0,940 7,5 11,0 8,56±1,26 5,3 12,0 Bevált* Nem bevált* 9,23±0,95 7,3 11,0 8,81±4,90 5,3 95,0 Bevált Nem bevált 69,17±4,19 58 75 78 66,40±6,80 7 78 Bevált Nem bevált 69,00±4,31 58 75 77 66,35±6,81 7 77 31. sz táblázat: Az antropometriai jellemzık statisztikai mutatói (Sportoló II, N=351) Az általános motoros tesztek eredményeinek (32. sz táblázat) vizsgálatakor nem találtunk szignifikáns különbséget a bevált és a nem bevált sportolók teszteredményei között. Általánosan azonban elmondható, hogy a bevált sportolók

teszteredményei 53 jobbak voltak a nem bevált sportolókénál, azonban a teszteredményeknek jelentıs megkülönböztetı hatása nincs. Általános motoros teszt 30 m vágta (mp) 5,67±0,77 4 10 Cooper teszt (m) 2598,17±330,31 220 3850 34,02±11,23 12 81 15,93±13,63 -21 47 5,64±1,69 2,0 12,2 Súlypont emelkedés (cm) Törzshajlítás elıre (cm) Medicin dobás fej felett hátra (m) Medicin dobás fej felett elıre (m) Hanyattfekvésbıl felülés 20 mp alatt (db.) Törzshajlítás hátra, 20 mp. alatt (db.) Átlag/ Szórás 5,24±1,44 Min. Max 2,1 12,0 17,06±3,68 10 32 24,33±6,12 11 41 Beválás Átlag/ Szórás Min. Max Bevált Nem bevált Bevált 5,37±0,61 5,68±0,77 2685,83±199,1 4 4 2425 6 10 3130 Nem bevált 2593,40±335,1 220 3850 Bevált 37,83±12,43 21 78 Nem bevált 33,81±11,14 12 81 Bevált Nem bevált Bevált 6,83±18,65 15,85±13,97 6,18±1,35 -28 -36 3,7 40 47 8,2 Nem bevált 5,61±1,70 2,0 12,2

Bevált 5,62±1,20 3,4 8,2 Nem bevált 5,22±1,45 2,1 12,0 Bevált 17,94±4,31 12 29 Nem bevált 17,01±3,64 10 32 Bevált 25,83±6,68 14 40 Nem bevált 24,24±6,09 11 41 32. sz táblázat: Az általános motoros tesztek statisztikai jellemzıi (Sportoló II, N=351) A sportági motoros tesztek elemzésekor (33. sz táblázat) azonban a 25 m mell kar és a siklás tesztek kivételével mindenhol szignifikáns különbséget találtunk. Az állóképesség mérésére szolgáló 800 m-es gyorsúszás esetében a bevált sportolók több, mint egy perccel gyorsabban teljesítették a távot, mint a nem bevált sportolók (p=0,034). A 200 m-es vegyesúszás esetében a különbség a bevált és nem bevált sportolók által elért átlageredményeknél 27 mp volt (p=0,000). A csak karral történt úszásoknál a különbségek nem voltak ilyen jelentısek. A 25 m-es gyors (p=0,004) és hát (p=0,013) kar esetében kevesebb, mint 2 mp a 54 különbség a

beváltak és a nem beváltak között, azonban a pillangó kar esetében, nagyobb, jóval 2 mp feletti (p=0,006) különbséget kaptunk. A csak lábbal végzett úszásoknál a különbségek jelentısebbek voltak, a hát (p=0,003) és a pillangó (p=0,001) lábnál mért különbségek meghaladták a 3 mp-t, még a gyors (p=0,032) és a mell (0,011) lábtempó esetében 2 mp körüli különbséget kaptunk. Sportági motoros teszt 800 m gyors (mp) 200 m vegyes (mp) 25 m gyors csak kar (mp) 25 m hát csak kar (mp) 25 m mell csak kar (mp) 25 m pillangó csak kar (mp) 25 m gyors csak láb (mp) 25 m hát csak láb (mp) 25 m mell csak láb (mp) 25 m pillangó csak láb (mp) Siklás (m) Átlag/ Szórás Min. Max. 733,38±119,14 570,1 1339,0 194,71±86,12 18,55±2,50 21,78±3,09 25,78±10,92 21,58±4,04 23,65±3,52 25,92±4,04 25,97±3,38 25,55±3,92 8,59±4,41 21,2 1652,0 14,2 34,9 16,0 34,3 14,3 218,0 14,5 40,9 17 40 18,2 41,5 19,5 43,4 18,0 42,0 3 82 Beválás

Bevált* Nem bevált * Bevált* Nem bevált * Bevált* Nem bevált * Bevált* Nem bevált * Bevált Nem bevált Bevált* Nem bevált * Bevált* Nem bevált * Bevált* Nem bevált * Bevált* Nem bevált * Bevált* Nem bevált * Bevált Nem bevált Átlag/ Szórás Min. Max. 675,41±98,39 736,54±119,4 169,33±20,85 196,09±88,09 16,92±1,05 18,64±2,53 20,02±2,17 21,88±3,11 23,48±2,23 25,90±11,19 19,03±1,72 21,72±4,08 21,92±2,48 23,74±3,54 22,95±2,78 26,08±4,03 24,01±2,74 26,08±3,38 22,68±2,65 25,70±3,92 9,14±1,72 8,56±4,51 570,1 589,5 147,1 21,2 14,6 14,2 16,0 16,2 20,0 14,3 15,9 14,5 17 17 18,2 19,0 20,0 19,5 18,3 18,0 6 3 1000,0 1339,0 242,0 1652,0 18,8 34,9 23,8 34,3 27,0 218,0 22,1 40,9 27 40 29,60 41,5 31,6 43,4 30,2 42,0 13 82 33. sz táblázat: A sportági motoros tesztek statisztikai jellemzıi (Sportoló II, N=351) A sportági speciális tesztek elemzése során a váll hajlékonyság teszt eredményeinél találtunk szignifikáns különbségeket (34.

sz táblázat) Az úszáshoz fontos izületi mozgásterjedelem esetében a bevált sportolók szignifikánsan jobban teljesítettek a nem beváltaknál (p=0,000). 55 Sportági speciális teszt Légzés visszatartás (mp) Lábmozgás határa, jobb (cm) Lábmozgás határa, bal (cm) Vitálkapacitás (ml) Váll hajlékonyság (cm) Átlag/ Szórás Min. 39,83±17,06 2,8 21,93±8,35 8 21,96±8,52 4 2740,83±605,17 300 33,71±19,37 -5 Max. Beválás Bevált Nem bevált Bevált 46 Nem bevált Bevált 46 Nem bevált Bevált 4800 Nem bevált Bevált* 95 Nem vált be* 96,7 Átlag/ Szórás 44,11±20,44 Min. Max. 15,5 92,0 39,60±16,86 2,8 96,7 19,33±5,94 11 33 22,07±8,45 8 46 19,94±6,32 11 35 22,07±8,62 4 46 2998,89±490,86 2150 4000 2726,80±608,25 300 4800 16,72±14,01 0 43 34,63±19,20 -5 95 34. sz táblázat: A sportági speciális tesztek statisztikai jellemzıi (Sportoló II, N=351) A tesztek eredményeit tovább elemeztük

diszkriminancia analízis segítségével, hogy megismerjük mely teszteknek van a legnagyobb megkülönböztetı hatása a bevált és a nem bevált sportolóknál. A diszkriminancia-elemzés „stepwise” módszerét (35 sz táblázat) választottuk, azaz a független változókat lépésenként vontuk be az elemzésbe. Az elemzésbe bevont változókat a program úgy helyezi sorrendbe, hogy a legjelentısebb különbséget adó változó kerül az elsı helyre, majd folytatólagosan a többi változó. Lépés 1 2 3 4 5 Bevont változó Stat. df1 df2 Wilks Lambda df3 Exact F Stat. df1 df2 Sig. Váll lazaság 0,958 1 1 342,0 14,838 1 342,0 0,000 25 m gyors csak kar 0,935 2 1 342,0 11,821 2 341,0 0,000 Törzshajlítás elıre 0,924 3 1 342,0 9,383 3 340,0 0,000 Lábfej hossza 0,912 4 1 342,0 8,183 4 339,0 0,000 Combkerület 0,896 5 1 342,0 7,853 5 338,0 0,000 35. sz táblázat: A diszkriminancia-elemzés eredményei (Sportoló II,

N=351) 56 A 35. számú táblázat eredményei alapján megállapítható, hogy öt változó került kiemelésre, amelyek a leginkább meghatározzák a beváltak és nem beváltak közti különbséget. A diszkriminancia analízis feltételei a varianciahomogenitás (p=0,087) és a keresztérvényesség értéke (82,4%) alapján teljesült. A változók között antropometriai jellemzıt, sportági motoros próbákat és speciális sportági tesztet is találunk. A leglényegesebb változónak a váll lazaságot emelhetjük ki, majd a 25 m-es, csak karral történı gyorsúszás következik. A harmadik helyen a törzshajlítás szerepel és végül két antropometriai jellemzınek van még hatása, a lábfej hosszának és a combkerületnek. A beválás pszichológiai jellemzıi A pszichés tesztek eredményeinek egy táblázatban való ábrázolása megnehezíti az adatok értelmezhetıségét, átláthatóságát, ezért bontva közöljük azokat. Külön táblázat

tartalmazza a nemek és a beválás szempontjából rendezett adatokat, egy másik pedig a korcsoportokra jellemzıeket. A megküzdési stratégiák Az ACSI-28 teszt alskáláinak eredményei szerint (36. sz táblázat) az úszók a hét alskálából négy esetében közel átlagos eredményt értek el. Az átlaghoz (10,0) nagyon közeli eredményt kaptunk a Csapásokkal való megküzdés (10,64), a Csúcsteljesítmény téthelyzetben (10,52), a Célkitőzés, mentális felkészültség (9,89) és a Szorongásmentesség (10,88) alskála esetében. Átlag feletti értékekkel rendelkeznek a sportolók a Koncentráció (12,05), az Önbizalom és teljesítménymotiváció (12,14), valamint az Edzı általi irányíthatóság (12,80) alskálák esetében. A nemek tekintetében három esetben találtunk különbséget (37. sz táblázat) A férfiak a Csapásokkal való megküzdés alskála esetében szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a nık (p=0,001), emellett

Téthelyzetben is jobban teljesítenek, kevésbé van negatív hatással a férfiakra, ha egy versenynek nagy a tétje (p=0,003). Ezen felül a férfi versenyzık Szorongásszintje szignifikánsan alacsonyabb, mint a nıi versenyzıké (p=0,046). 57 Átlag/ szórás Alskála Csapásokkal való megküzdés 10,64±2,46 Csúcsteljesítmény téthelyzetben 10,52±2,78 Célkitőzés, mentális felkészültség 9,89±2,45 Koncentráció 12,05±2,95 Szorongásmentesség 10,88±2,38 Önbizalom, teljesítménymotiváció 12,14±2,81 Az edzı általi irányíthatóság 12,80±2,47 Kategória Átlag/szórás Bevált Nem bevált Férfi* Nı* Bevált* Nem bevált* Férfi* Nı* Bevált Nem bevált Férfi Nı Bevált Nem bevált Férfi Nı Bevált Nem bevált Férfi* Nı* Bevált Nem bevált Férfi Nı Bevált Nem bevált Férfi Nı 10,96±2,26 10,53±2,53 11,05±2,52 10,23±2,34 11,23±2,62 10,28±2,80 10,93±2,83 10,10±2,68 10,11±2,37 9,81±2,48 10,01±2,54 9,76±2,37 12,06±2,04

12,05±3,21 12,30±3,50 11,79±2,24 10,59±2,34 10,99±2,40 11,11±2,47 10,65±2,27 12,58±4,21 11,97±2,06 12,09±2,03 12,18±3,43 12,49±2,69 12,92±2,40 12,93±2,61 12,67±2,34 36. sz táblázat: Az ACSI-28 teszt statisztikai jellemzıi a beváltak és a nemek tekintetében (Sportoló I., N=424) A Célkitőzés, mentális felkészültség, a Koncentráció, az Önbizalom- teljesítménymotiváció és az Edzı általi irányíthatóság alskála esetében nem találtunk szignifikáns különbséget a nemek esetében. A beválás szempontjából csak a Csúcsteljesítmény téthelyzetben alskála esetében kaptunk szignifikáns különbséget (p=0,008). A bevált sportolók átlageredményébıl következik, hogy jobban tudnak téthelyzetben maximálisan teljesíteni (11,23), mint a nem bevált sportolók (10,28). A Csapásokkal való megküzdés, a Célkitőzés, mentális felkészültség, a Koncentráció, a Szorongásmentesség, 58 az Önbizalom,

teljesítménymotiváció, és Az edzı általi irányíthatóság alskálák esetében nem találtunk statisztikailag értelmezhetı különbséget. A korosztályok vonatkozásában több változó esetében van szignifikáns különbség (37. sz. táblázat) A varianciaanalízis után végzett Post Hoc elemzés eredményeként megállapíthatjuk, hogy a Csapásokkal való megküzdés alskála esetében a gyermek korosztály résztvevıi szignifikánsan magasabb eredményt mutattak, mint a serdülı korosztály résztvevıi (p=0,008). A Csúcsteljesítmény téthelyzetben alskála esetén a gyermek és a serdülı, valamint a serdülı és a felnıtt korosztály versenyzıi között található különbség (p=0,005). Téthelyzetben a serdülı korosztály résztvevıi tudják a legkevésbé hozni a formájukat, mind a fiatalabbakhoz, illetve az idısebbekhez képest szignifikánsan rosszabbul teljesítenek. Alskála Átlag/ szórás Korosztály Csapásokkal való megküzdés

10,64±2,46 Csúcsteljesítmény téthelyzetben 10,52±2,78 Célkitőzés, mentális felkészültség 9,89±2,45 Koncentráció 12,05±2,95 Szorongásmentesség 10,88±2,38 Önbizalom, teljesítménymotiváció 12,14±2,81 Az edzı általi irányíthatóság 12,80±2,47 Gyermek* Serdülı* Felnıtt Gyermek* Serdülı*# Felnıtt# Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek*# Serdülı* Felnıtt# Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek* Serdülı Felnıtt* Átlag/szórás 11,13±2,51 10,26±2,43 10,53±2,36 10,93±2,80 9,92±2,68 10,76±2,76 10,29±2,51 9,67±2,26 9,67±2,56 12,84±3,86 11,59±2,33 11,69±2,10 11,09±2,45 10,82±2,35 10,72±2,35 12,35±1,76 12,00±2,04 12,04±4,20 13,21±2,59 12,73±2,25 12,41±2,56 37. sz táblázat: Az ACSI-28 teszt statisztikai jellemzıi a korcsoportok tekintetében (Sportoló I., N=424) 59 A Koncentráció esetében is több korosztály között van szignifikáns különbség. Leginkább a gyermek korosztály versenyzıi

képesek koncentrálni, az általuk elért átlagérték a három korcsoport viszonylatában a legmagasabb, ez alapján szignifikáns különbség van a gyermek és a serdülı, valamint a gyermek és a felnıtt korosztály sportolói között is (p=0,000). Az Edzı általi irányíthatóság tekintetében tapasztaltuk a legnagyobb átlagértékeket. Ez vonatkozik a skála átlagértékeire és a korosztályos átlagértékekre is, szignifikáns különbséget azonban csak a gyermek és a felnıtt korosztály között találtunk (p=0,026). Az érzékelt motivációs környezet A H-PMCSQ-2 kérdıív segítségével mérhetıvé válik a sportoló Task és Ego motivációs irányultsága. Mindkét fıskálához 3-3 alskála tartozik, amely lehetıséget biztosít a részletesebb és pontosabb motivációs célok meghatározására (38. sz táblázat) Az összesített eredmények alapján elmondható, hogy a sportolók inkább Task orientáltak (3,92), illetve a Task

fıskálához tartozó alskálák értékei magasabbak. Alskála Task Kooperatív tanulás Csapaton belüli fontos szerep Fejlıdésre törekvés Ego Hibázástól, büntetéstıl való félelem Egyenlıtlen elismerés Csapaton belüli rivalizálás Összes sportoló Nem Beválás Bevált Nem bevált 3,92±0,51 3,75±0,95 Átlag/szórás 3,87±0,53 3,96±0,49 3,68±0,97 3,83±0,92 3,93±0,52 3,75±0,97 3,92±0,51 3,75±0,94 3,60±0,67 3,54±0,71 3,66±0,63 3,53±0,73 3,62±0,65 4,20±0,49 2,57±0,70 4,18±0,50 2,53±0,66 4,22±0,48 2,60±0,73 4,28±0,44* 4,17±0,50 2,70±0,66* 2,52±0,70 2,27±0,77 2,23±0,77 2,32±0,77 2,42±0,72* 2,22±0,78 2,61±0,88 2,54±0,83 2,67±0,93 2,76±0,85* 2,55±0,88 3,03±0,86 3,09±0,78 2,97±0,93 3,13±0,87 Férfi Nı 3,00±0,85 38. sz táblázat: A H-PMCSQ-2 kérdıív statisztikai eredményei a beváltak és a nemek tekintetében (Sportoló I., N=424) 60 Az Ego fıskála értékébıl (2,57) az következik,

hogy az úszókra nem jellemzı az Ego orientáció. A Task orientáció alskálái közül a Fejlıdésre törekvés alskála (4,20) értéke a legmagasabb. A különbözıségvizsgálat eredményeként a nemek tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget. A beválás tekintetében a Hibázástól való félelem, az Egyenlıtlen elismerés, a Fejlıdésre törekvés alskálák és az Ego fıskála esetében találtunk különbséget (38. sz táblázat) A bevált sportolók Hibázástól, büntetéstıl való félelem alskálájának eredménye szignifikánsan magasabb, mint a nem bevált sportolóké (p=0,019). Emellett a bevált sportolók inkább érzik úgy, hogy Egyenlıtlenül vannak elismerve, mint a nem beváltak (p=0,037), ugyanakkor a bevált sportolók Fejlıdésre törekvés értéke szignifikánsan magasabb a nem bevált sportolókénál (p=0,041). A Task fısála átlagai jóval magasabbak az Ego fıskála értékeinél, mely alapján elmondható, hogy az

úszók inkább feladatorientáltak és motiváltabbak a teljesítésre. Ezzel együtt szignifikáns különbség az Ego skálánál jelentkezett, mely alapján a bevált sportolók lényegesebben Ego irányultságúak , mint a nem bevált sportolók (p=0,021). A korcsoportok statisztikai elemzése után megállapítható, hogy a Fejlıdésre törekvés, az Egyenlıtlen elismerés alskálák és az Ego fıskála esetében van szignifikáns különbség (39. sz táblázat) A Fejlıdésre törekvés alskála esetében a gyermek és a serdülı, valamint a gyermek és a felnıtt korosztály között van szignifikáns különbség (p=0,010). Az átlagok elemzésekor kitőnik, hogy a gyermek sportolók a leginkább motiváltak a fejlıdésre és ez a motiváció a kor elıre haladtával folyamatosan csökken, így a legfiatalabbak szignifikánsan különböznek a két idısebb korosztálytól. Az Egyenlıtlen elismerés alskála elemzésekor a legidısebb korosztály sportolói

szignifikánsan különböznek a két fiatalabb korosztály résztvevıitıl. Elmondható, hogy az egyenlıtlen elismerés érzése a kor elıre haladtával fokozatosan növekszik és a legidısebbek esetében a legmagasabb (p=0,001). Az Ego fıskála esetében a gyermek és a serdülı korosztály között van lényeges különbség. A legidısebbek Ego-hoz kapcsolódó értéke jóval magasabb, mint a fiatalabb, illetve a legfiatalabb sportolók esetében (p=0,013). 61 Alskála Átlag/ szórás Korosztály Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek*# Serdülı* Felnıtt# Gyermek* Serdülı Felnıtt* Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek* Serdülı# Felnıtt*# Gyermek Serdülı Felnıtt Task 3,92±0,51 Kooperatív tanulás 3,75±0,95 Csapaton belüli fontos szerep 3,60±0,67 Fejlıdésre törekvés 4,20±0,49 Ego 2,57±0,70 Hibázástól, büntetéstıl való félelem 2,27±0,77 Egyenlıtlen elismerés 2,61±0,88 Csapaton belüli

rivalizálás 3,03±0,86 Átlag/szórás 3,99±0,51 3,88±0,52 3,88±0,50 3,77±0,99 3,71±1,00 3,79±0,84 3,66±0,69 3,61±0,65 3,52±0,69 4,30±0,49 4,16±0,48 4,13±0,48 2,47±0,69 2,54±0,68 2,72±0,71 2,20±0,78 2,28±0,75 2,35±0,77 2,47±0,81 2,54±0,88 2,85±0,91 2,98±0,80 2,98±0,91 3,15±0,85 39. sz táblázat: A H-PMCSQ-2 kérdıív statisztikai eredményei a korosztályok tekintetében (Sportoló I., N=424) A motivációs irányultság Az SMS kérdıív segítségével lehetıség nyílik a sportoló motivációjának vizsgálatára. A kérdıív három alskálát tartalmaz, melyek a belsı motiváció, a külsı motiváció és az amotiváció. Az alskálák értékei határozzák meg a sportoló motivációs irányultságát A skálákhoz tartozó leíró statisztikai számítások értékeit a 40. számú táblázat mutatja be A kérdıív alskáláinak elemzése után megállapítható, hogy az úszóknál az Amotiváció szintje alacsony (2,42), még a Külsı

motiváció (4,56) és a Belsı motiváció (4,45) szintje majdnem megegyezik. 62 Alskála Nem Összes sportoló Amotiváció Külsı motiváció Belsı motiváció Férfii 2,42±1,36 4,56±1,07 4,45±1,28 Beválás Bevált Nem bevált 2,40±1,36 4,59±1,01 4,38±1,20 2,42±1,37 4,55±1,09 4,48±1,30 Nı Átlag/szórás 2,36±1,32 2,47±1,40 4,59±1,12 4,53±1,03 4,34±1,29 4,56±1,26 40. sz táblázat: Az SMS kérdıív statisztikai értékei (Sportoló I, N=424) A különbözıségvizsgálat alkalmával a bevált és a nem bevált sportolók között, valamint a férfi és nıi sportolók között nem találtunk szignifikáns különbséget a három alskála esetében. A korosztályok vizsgálatánál (41. sz táblázat), az átlagok elemzése során az Amotiváció és a Belsı motiváció esetében kaptunk szignifikáns különbséget. Az Amotiváció tekintetében a gyermek és a serdülı, illetve a gyermek és a felnıtt korosztályok különböznek egymástól

(p=0,009). Ezen alskála esetében egy folyamatosan növekvı egyenessel tudjuk jellemezni az amotivációs szintet, melynek értéke a korosztályok elıre haladtával növekszik. Alskála Átlag/ szórás Korosztály Amotiváció Gyermek*# Serdülı* Felnıtt# Gyermek Serdülı Felnıtt Gyermek* Serdülı* Felnıtt 2,42±1,36 Külsı motiváció 4,56±1,07 Belsı motiváció 4,45±1,28 Átlag/szórás 2,02±1,13 2,48±1,37 2,81±1,48 4,67±1,10 4,48±1,06 4,52±1,04 4,68±1,28 4,28±1,29 4,40±1,22 41. sz táblázat: Az SMS kérdıív korosztályos statisztikai értékei (Sportoló I., N=424) A Belsı motiváció esetében a gyermek és a serdülı korosztály között szignifikáns a különbség (p=0,022). A Belsı motiváció értéke a legfiatalabbaknál a legmagasabb (4,68) majd a következı korosztályban jelentıs csökkenés tapasztalható (4,28) és végül a legidısebbeknél újra növekszik a belsı motiváció értéke (4,40). 63 A pszichés tesztek

elemzését követıen diszkriminancia analízis (stepwise módszer) segítségével vizsgáltuk, hogy mely tesztek, mely alskálái határozzák meg leginkább a beváltak és a nem beváltak közti különbséget (42. sz táblázat) Az analízis segítségével hét változót tudunk megnevezni, melyek a különbséget adják. A változók között mind a három teszt alskálái megjelentek. Az eredmények elfogadásához szükséges feltételek teljesültek, a varianciahomogenitás eredménye nem szignifikáns (p=0,096), valamint a keresztérvényességi százalék értéke is meghaladta a kívánt szintet (62,5%). A leginkább befolyásoló tényezı az ACSI-28 teszt Csúcsteljesítmény téthelyzetben alskálája. A következı négy faktor a H-PMCSQ-2 kérdıív alskáláihoz tartozik, melyek hatása csökkenı sorrendben a Csapaton belüli fontos szerep, a Büntetéstıl való félelem, a Fejlıdésre törekvés és az Edzı általi irányíthatóság. Sorrendben a hatodik

befolyásoló faktor az SMS kérdıív Belsı motiváció alskála értéke, majd ismét a H-PMCSQ-2 kérdıív Önbizalom- teljesítmény motiváció alskála értéke bír még befolyással. A program az elemzés során sorrendben emeli ki azon változókat melyek szignifikánsan határozzák meg a beváltak és a nem beváltak közötti különbségeket. Lépés Bevont váltózó Stat. df1 df2 Wilks Lambda df3 Exact F Stat. df1 df2 Sig. 1 Csúcsteljesítmény téthelyzetben 0,97 1 1 321,0 9,57 1 321,0 0,002 2 Fontos szerep 0,95 2 1 321,0 6,91 2 320,0 0,001 3 Büntetéstıl félelem 0,94 3 1 321,0 5,77 3 319,0 0,001 4 Fejlıdésre törekvés 0,94 4 1 321,0 4,81 4 318,0 0,001 5 Edzı általi irányíthatóság 0,93 5 1 321,0 4,23 5 317,0 0,001 6 Belsı motiváció 0,93 6 1 321,0 3,71 6 316,0 0,001 7 Önbizalomteljesítmény motiváció 0,93 7 1 321,0 3,40 7 315,0 0,002 42. sz táblázat: A pszichológiai tesztek

diszkriminancia analízis eredményei (Sportoló I., N=424) 64 6. MEGBESZÉLÉS 6.1 A tehetséggondozás összetevıinek vizsgálata Kérdıíves módszer segítségével mértük fel az edzık véleményét és elképzelését a sportági tehetséggel kapcsolatosan. Célul tőztük ki, hogy meghatározzuk a tehetséges sportolók jellemzıit az edzık meglévı tapasztalatai és ismeretei alapján. A szakirodalomra szorosan támaszkodva a tehetséges egyén jellemzıire, úgy, mint öröklött és szerzett képességek külön-külön is kitértünk. Eredményeinket elemezve elmondhatjuk, hogy az edzık a tehetséges versenyzıt és a sikeres versenyzıt hasonló jellemzıkkel írták le. A külsı és belsı tényezık elemzésekor az öt legfontosabb faktor a Verseny- és edzésstressz-tőrés, a Teljesítménymotiváció, a Stressztőrés, az Edzı sportoló kapcsolat, valamint az ötödik helyen két faktor, a Versenytechnika elsajátításának képessége és a Szülı

erkölcsi támogatása állt. A külsı és belsı tényezık befolyásoló szerepérıl ellentétes nézıpontokkal találkozhatunk a szakirodalom tanulmányozása során (Renzulli, 1978; Mönks és Knoers, 1997). Jelen kutatás eredményeibıl kiindulva azt mondhatjuk, hogy az edzık a tehetség meghatározásakor a belsı tényezıket és a meglévı képességeket fontosabbnak tartják, mint a külsı tényezıket. Ezzel együtt azonban a kondícionális és koordinációs képességek fontossága nem került annyira elıtérbe, mint a pszichés jellemzık, pszichés képességek a tehetséges sportoló jellemzésekor. A koordinációs képességek közül az Ügyességet emelhetjük ki, még a kondícionális képességek esetében az Állóképességnek tulajdonították a legnagyobb jelentıséget az edzık, melybıl látható, hogy a belsı tényezık közül is a pszichés tényezık kerültek elıtérbe. A kortársak szerepét is több szerzı (Côté, 1999; Bloom, 1985;

Czeizel, 2004) megemlítette, mint a tehetségfejlıdés befolyásoló tényezıjét. A megkérdezett edzık a csapattársaknak tulajdonítják ezt a jelentıséget és erre alapozva a Csapategységet fontos tényezınek említették a külsı tényezık között. A tehetség kibontakozásához szükséges intraperszonális tényezık közül az edzık a Verseny- és edzésstressz-tőrést emelték ki a legfontosabb tényezınek, véleményük szerint a mindennapos edzésekkel járó belsı feszültség levezetésének képessége befolyásolja a további felkészülést. Azok a sportolók, akiknek ez a képességük magas szintő jobban tudnak a felkészülésben részt 65 venni. A Teljesítménymotiváció értékébıl is megállapítható, hogy kiemelt területként kezelik a szakemberek. Vizsgálva a kérdést, hogy a különbözı eredményességő versenyzıkkel foglalkozó edzık másként látják-e a tehetséggel kapcsolatos kérdéseket, a bevált versenyzıkkel és a

nem bevált versenyzıkkel foglalkozó edzık véleményét külön is vizsgáltuk. Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy mindössze két jellemzı esetében tért el szignifikánsan a véleményük. A Szülık erkölcsi támogatásának esetében találtunk különbséget, illetve az Infrastruktúra fontosságának megítélésében. Mindkét esetben a nem bevált sportolókkal foglakozó edzık tartották fontosabbnak ezeknek a tényezıknek a befolyásoló szerepét a tehetségfejlıdésben, itt azonban érdemes megemlíteni, hogy a legfontosabbnak vélt összetevık esetében (Edzı-sportoló kapcsolat, Verseny- és edzésstressz-tőrés) nem tér el szignifikánsan a véleményük. A tehetséges versenyzı jellemzınek meghatározása után a sportolók vonatkozásában vizsgáltuk a sporttevékenység választásának indokait, illetve az úszás sportág választásának okait is. A kutatások jelentıs része mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban vizsgálja, hogy

milyen külsı és belsı tényezık játszanak szerepet a fiatalok sportolási szokásainak kialakításában (Bagoien és Halvari, 2005; Bicsérdy, 2002; Harsányi, 2004; Lindner és Kerr, 2001; Pluhár és mtsai, 2003; Vernacchia és mtsai, 2000). Érdekes azonban, hogy csekély azoknak a kutatásoknak a száma, amely a kérdéskört úgy közelítené meg, hogy milyen érvek szerepelnek az adott sportág választása mellett (Földesiné, 1999; Pápai és Szabó, 2003). E szakirodalmi hiányosság miatt elemeztük, hogy vajon milyen befolyásoló tényezıi vannak a sport és a sportágválasztásnak. A felmérésben részt vevı sportolóknál a sporttevékenység választásának leginkább befolyásoló tényezıi a szülık javaslata és az egészség volt. A megkérdezettek 51,4%-a válaszolta, hogy a legmeghatározóbb indok a szülık javaslata, valamint 17,1%ánál nagyon meghatározó tényezı volt. Magas válaszarányt kaptunk még a sportot az egészség miatt

választók esetében is, 43,2% indokolta leginkább ezzel a sportolást, valamint 25,1%-nál nagyban meghatározó szempont volt. A szülık szerepe a sporttevékenység választásban már ismert, korábbi tanulmányok (Révész és mtsai, 2005b; Bicsérdy és mtsai, 2006) megerısítik, hogy a 66 szülı véleménye jelentıs befolyásoló tényezı. Bicsérdy (2002) tanulmánya szerint az általános iskolás lányok 42%-a, még az általános iskolás fiúk 45%-a a szülı tanácsára kezdte el a sporttevékenységet. A középiskolások esetében ez az arány már jelentısen lecsökken, a lányok 21%-a még a fiúk 22%-a sportol a szülı tanácsára, azonban még így is jelentısnek mondható. Eredményeink továbbra is megerısítik a szülık befolyásoló szerepét, mely az egyik legjelentısebb a sporttevékenység választásában, hiszen a megkérdezett fiúk esetében 48,3%, még a lányok esetében 54,6%-os válaszaránnyal találkoztunk, ahol a szülı a

leginkább befolyásoló tényezı volt. A sporttevékenység választásában az egészség is jelentıs szempontként jelentkezett, a szülık után a második legnyomósabb indok az egészég volt, hiszen a sportolók 43,2%-a válaszolt úgy, hogy a sporttevékenység választásban ez volt a legfontosabb, illetve 25,1% nagyban befolyásoló szempont. A rendszeres fizikai aktivitás és a sport jelentıségének hangsúlyozására több színtéren is komoly feladat. Ez alapján a család az iskola és természetesen a sportegyesület is meghatározó ebbıl a szempontból. Ezért is lényeges, hogy a felnövekvı generáció az egészségtudatos magatartás mely elemeire milyen hangsúlyt fektet. Az egészség, mint szempont a sporttevékenység választásában megerısíti az egészségtudatos életvitelre nevelés eredményességét. Véleményünk szerint ezt tovább erısítik azok a vélemények is melyeknél a Szabadidı sportolással való eltöltése (26,4%) és a Jól

akartam érezni magam (26,4%) indokok is elıtérbe kerültek. Az egészség értékként kezelése, valamint a szabadidı hasznos eltöltésére irányuló sporttevékenység már az egészségtudatos életvitelre nevelés eredményeiként jelenhetett meg. A sportolás elkezdésének indokai sok hasznos eredménnyel szolgálnak, azonban a versenysport szempontjából jobban alkalmazható információkhoz juthatunk, ha a sportágválasztás kérdést mélyebben is vizsgáljuk, hiszen a sportágválasztásnál lényeges szempont, hogy kitıl milyen információ érkezik az adott sportágról az adott helyzetben (Bicsérdy és mtsai, 2006). Jelen kutatás keretein belül a sportágválasztást a külsı (barátok, edzı, testnevelı, stb.) és belsı (szülık, sportág szeretet, az úszás prioritása) tényezık oldaláról vizsgáltuk. Sajnos a sportágválasztás befolyásoló tényezıinek részletes elemzésével kevés empirikus kutatás foglakozik. 67 A

sportágválasztáshoz kapcsolódóan megállapítható, hogy a belsı tényezık dominanciája jelentıs, melyben a szülık mellett a sportolók saját véleménye is megjelent. A vizsgálatban szereplık sportágválasztását erısen befolyásolta (52,1%) a szülık tanácsa. A szülık befolyásoló szerepét azonban nem csak a sportolók említik meg. Egy korábbi tanulmányunk (Révész és mtsai, 2005b) alkalmával sikeres edzıket kérdeztünk a sportágválasztás körülményeirıl, melyben elsı helyen említették a szülık sportbéli tapasztalatát, sportmúltjukat és sportág-preferenciájukat az edzık. Fredricks és Eccles (2004) is a szülık magatartásának, valamint értékrendjének tulajdonít jelentıséget, mely a tanulók iskolán kívüli tevékenységéhez és a sporttevékenységéhez kapcsolódik. Elmondható, hogy az élsport szempontjából a sportágválasztásban és a sportolási szokások kialakításában a szülık szerepe jelentıs (Hanlon,

1994), azonban tehetséggondozás és a sikeresség megalapozásában ez egyben döntı momentum is (Bognár és mtsai, 2006). A belsı tényezık jelentıségét tovább erısíti, hogy az úszók 26,9%-a azért választotta ezt a sportágat, mert úgy érezte neki való ez a sportág, valamint 20,7%-a mindenképp úszni szeretett volna. Ezen eredményeinkbıl arra következtetünk, hogy a szülıi hatás mellett a sportolók egyéni véleménye, valamint sportági érdeklıdése is egyre nagyobb teret kap a sportágválasztásban. A külsı tényezık nem voltak jelentıs befolyással a sportágválasztásban annak ellenére, hogy több esetben találkozhattunk ilyen irányú eredménnyel a szakirodalomban. Eccles és Wigfield (2000) szerint az iskolától elvárható, hogy megfelelı viselkedésmintát mutasson a tanulók számára, melynek része a sport és a sportágválasztás elısegítése. Ezt erısítik meg Balázsiné (2002) eredményei is, melyek szerint az

általános iskolai tanulók több mint harmada szerint a testnevelı tanár a legszimpatikusabb és a testnevelés óra a legértékesebb az iskolában. Ez is igazolja tehát, hogy az iskoláskorúak számítanak a testnevelı tanár véleményére és szakértelmére a sportágválasztás esetében. Sajnálatos azonban, hogy eredményeink ettıl lényegesen eltérnek. Elgondolkodtató, hogy az úszók mindössze 2,2%-a jelölte meg, hogy „teljes mértékben” testnevelıje befolyásolta a sportágválasztásban és mindössze 3,6%-nál volt még hatása a sportágválasztásban a testnevelı véleményének. Ez az arány rendkívül alacsonynak mondható figyelembe véve azt, hogy Bicsérdy (2002) tanulmánya szerint az általános iskolások 13%-a, még a középiskolások 14%-a a testnevelıje segítségével választott sportágat magának. 68 Valamivel biztatóbb eredményt kaptunk az edzık vonatkozásában, hiszen a megkérdezettek 17,7%-át leginkább az edzıje

véleménye befolyásolta a sportágválasztásban, továbbá 11,1%-nál is nagyban meghatározó tényezı volt. Ez alapján elmondható, hogy a sportszakemberek közül az edzık szerepe volt a legjelentısebb a sportágválasztásban, ezáltal valamilyen szinten érvényesülnek egyes szakmai szempontok is, azonban az edzıi szerep is csökkenni látszik, hiszen Pápai és Szabó (2003) tornászok körében végzett felmérésében a megkérdezettek 30%-a választotta a tornát az edzı javaslatára. A külsı tényezık között még a barátok és kortársak befolyásoló szerepét (Mönks és Knoers, 1997; Czeizel, 2003) is meg kell említeni a sportágválasztás kapcsán, azonban túlzottan ez sem jelentkezett befolyásoló tényezıként, mivel az úszók 6,5%-a válaszolta, hogy a legmeghatározóbb a sportágválasztásban a barátja véleménye volt. A sportágválasztáshoz kapcsolódó eredményeink alátámasztják Szabó (2002) tapasztalatait, mely szerint a család

átvette a szerepet a fiatalok sport felé irányításában és a motivációs bázis kiépítésében. Ez alapján a korábbi gyakorlat átalakult, a sportolással és a sportágválasztással kapcsolatos teendık már inkább a családhoz kapcsolódnak, ezzel együtt azonban nem kellene, hogy az iskola és sportegyesület szerepe ilyen mértékben csökkenjen, mégis eredményeink ezt mutatják. Az edzık és a testnevelık együttmőködése a ’80-as évek végéig stabil volt (Kırös, 1995; Istvánfi, 2002; Szlatényi, 2002), azonban ma ez már nem mondható el, azonban véleményünk az, hogy a sportágválasztás kulcsszereplıinek hatékony együttmőködése továbbra is segítené a versenysport fejlıdését és a hazai sport további sikerességét. Dolgozatunkban az úszásoktatás kérdéseire is kitértünk, hiszen Tóth (1994a) szerint az úszósport a hazai sportmozgalom sikeres területe, mely több tényezınek köszönhetı, melybıl kettıt ki kell emelni. Az

egyik fontos terület az oktatási-képzési rendszer, mely a versenyzıképzést hosszútávra tervezi. Ebben a folyamatban jentıs szerepe van az oktatásmódszertannak. A másik terület a hazai szakemberekben felhalmozódott és még mindig mobilizálható szellemi tıke, mely biztosítja a folyamatos fejlıdést és az edzésmódszertani változásokat is. Az úszásoktatás módszertani kérdéseivel (Tóth, 2002; Csaba, 1994; Bíró, 2006a), a vízhez szoktatással, az úszásnemek elsajátításával (Kiricsi, 69 2002) a technikai képzéssel (Tóth, 1998) számos tanulmány foglalkozott már, azonban az úszásoktatás színhelyeinek vizsgálatával és a versenysportban betöltött szerepének elemzésével nem találkoztunk. Felmérésünkben emiatt külön kitértünk az úszásoktatás színhelyeinek elemzésére a versenysport és a tehetséggondozás szempontjából. Az eredményekbıl kitőnik, hogy az úszásoktatásnak fontos szerepe van a képességfejlıdés

és a versenysportra történı kiválasztás szempontjából, hiszen az oktatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok átlagértéke magasnak mondható. Ezek közül messze kiemelkedik a Sportegyesületi úszásoktatás. Jelentısége érthetı, hiszen az úszómozgások (pillangó, hát, mell, gyors) és a technikai elemek (rajt, forduló) egy jelentıs része rendkívül összetett, melyek modelltechnika szintő elsajátításához megfelelı tudással és tapasztalattal rendelkezı szakemberre van szükség. A jelenlegi gyakorlatot figyelembe véve az úszásoktatás feltételei az egyesületekben inkább adottak, mint az oktatás egyéb szinterein. Az iskolai- és az óvodai úszásoktatás jelentısége természetesen nem vitatható, valamint nem állítjuk, hogy az egyesületi úszásoktatásokon kívüli oktatási színterek nem volnának eredményesek és nem lennének sikeresek az ott dolgozók, azonban a versenysport szempontjából az egyesületi oktatás bizonyult a

leghatékonyabbnak. Az úszásoktatás, mely idıben megelızi a versenysportra történı felkészítést, kihívásokkal küzd. Az idıeredmények ’60-as-’70-es években végbement robbanásszerő fejlıdése megköveteli, hogy az úszásoktatás ne csak szerkezetileg, de tartalmilag is folyamatosan megújuljon, hiszen olyan alapot kell nyújtania, amire késıbb ráépíthetı a magasabb szintő edzésrendszer. Az úszásoktatással kapcsolatban a sportolókat is megkérdeztük ahol azt tapasztaltuk, hogy a legtöbben (32,7%) tanfolyami keretek között tanultak meg úszni. A sportegyesületi úszásoktatás a sportolók 25,8%-át érintette, amely szintén magasnak mondható. A különbségben szerepe lehet annak is, hogy a tanfolyami keretek közötti úszásoktatás „nyitottabb”, azaz nincs annyira versenysport kicsengése, mint az egyesületi úszásoktatásnak, mely során a szülıben és a sportolóban kialakulhat egy olyan érzés, hogy versenycentrikusan történik

már az oktatás is. A tehetséggondozás háttértényezıi, illetve sajátosságai vizsgálatakor a korábbi szakirodalomban leírt összefüggésekhez hasonló eredményeket kaptunk. A tehetséggondozás folyamatában az edzı szerepe a legszembetőnıbb, azonban ismert, 70 hogy a környezeti tényezık illetve azon belül is az inter- és intraperszonális kapcsolatok szintén hatást gyakorolnak a képességek fejlesztésében, kibontakoztatásában (IsoAhola, 1995). Az edzı mellett a család (Côté, 1999) a csapattársak, iskolatársak (Côté, 2002) is hatással vannak a felkészítés eredményességére, sikerességére. A tehetséggondozás kontextuális környezetéhez tartozó edzı-sportoló, edzı-szülı, és sportoló-sportoló kapcsolat fontosságának kérdéseire is választ kerestünk, melyek közül a legfontosabb tényezınek az edzı-sportoló kapcsolatot tartják az edzık. A felkészülésfelkészítés folyamatának fontos része ez, hiszen az

edzı nap, mint nap találkozik versenyzıjével és a közöttük lévı kapcsolat minısége befolyásolja az edzések hatékonyságát és ezen keresztül az eredményességet is. Ezzel együtt azonban az interperszonális kapcsolatok nem merültek ki, hiszen a Jó sportoló-szülı kapcsolatnak majdnem ugyan ekkora jelentıséget tulajdonítottak a megkérdezettek. A szülı biztosítja a gyermeke számára a biztos hátteret és ezen keresztül a sportolás és versenyzés feltételeit is, mely hosszútávon nem tud úgy mőködni, ha nincs meg a kölcsönös tisztelet és elfogadás. A Szülıi háttér, mely tartalmazza az erkölcsi támogatáson túlmenıen az anyagi támogatást is szintén markánsan megjelenik. A tehetséggondozás folyamatában az úszásoktatást követıen megkezdıdik a versenysportra alkalmas sportolók felkészítése. Selmeczi (2000) szerint az úszásban a csúcsteljesítményt a sportolók csak hosszú, több évet felölelı komplex felkészülés

után képesek elérni, mely számos kihívással is jár. A kiválasztás eredményessége is befolyásoló tényezı, azonban az edzık véleménye szerint a tehetséggondozás fontosabb a kiválasztásnál, azaz igazolódni látszik, hogy a kiválasztás nem egyszeri alkalommal történik és a kiválasztás sikeressége önmagában nem garancia a hosszútávú sikerességre. Ezt támasztja alá az is, hogy az edzık úgy ítélték meg, hogy a Nemzetközi eredmények eléréséhez legalább 10 éves felkészülési idı szükséges, illetve a Hazai országos szintő eredmények eléréséhez is 1-5 év edzés kell. A nemzetközi szakirodalomban megjelenı tudatos felkészülés elmélete (deliberate practice) szerint (Ericcson, 1993) a felkészülés folyamatában a legfontosabb tényezı maga az edzés, illetve az edzésre fordított idı, mely kumulálódik. Az elmélet szerint szinte bárki képes elérni a nemzetközi kiemelkedı eredményt, amennyiben körülbelül 10 évet,

azaz 10.000 órát edzéssel, felkészüléssel tölt el adott sportágban Az edzık véleményét 71 figyelembe véve ez az elmélet megerısítésre kerül, azonban itt érdemes megemlíteni egy korábbi felmérés eredményét (Révész és mtsai, 2007b) ahol világversenyen kiemelkedı eredményt elért úszók mondták el, hogy az elért eredményeikben számos külsı tényezınek is szerepe volt. A külsı tényezık közül kiemelték az edzı-sportoló kapcsolatot, mely rendkívül elmélyült és közvetlen volt. A sportolók külön megemlítették, hogy edzıjük nélkül nem lettek volna ilyen sikeresek és nem érték volna el ezeket az eredményeket. Ebbıl pedig arra lehet következtetni, hogy érdemes a tehetséggondozás háttértényezıit és összetevıit is részletesebben vizsgálni. A felkészítés folyamatára jellemzı még, hogy eredményesebb lehet, ha az egyesületben Több azonos tudású versenyzı található, hiszen egymást segítve, az

egészséges versenyszellem megtartása mellett lehet igazán fejlıdni. Ehhez a folyamatos fejlıdéshez járulnak hozzá a versenyek, ahol lehetıség van a képességek összemérésére, a Versenyeztetés ezáltal válik rendkívül fontos részévé a felkészítésnek. Az edzı-sportoló kapcsolatot a sportolók esetében az edzıi szerepek és az edzıi jellemzık oldaláról közelítettük meg. Az edzıi szerepek esetében a legfıbb szerepet az edzı Motiválásának tulajdonították a sportolók véleményük szerint ez fontos feladata az edzınek. A Tanári szerep magas értéke véleményünk szerint az iskolai környezetnek tulajdonítható, mivel a sportolók nagy része még mindig iskolás korú ezért hasonlítják a tanárhoz edzıjüket. A Példakép szerep is jelentısnek mondható, mely ösztönzıen hat a felkészülésre, hiszen követendınek tartják a szakembereket a sportolók. Az edzı-sportoló kapcsolat vonatkozásában érdemes kiemelni azt, hogy a

bevált sportolók inkább Családtagnak tekintik az edzıjüket, mint a nem beváltak. Ez annak lehet a következmény, hogy a bevált sportolók jobban kötıdnek az edzıjükhöz, személyes kapcsolatuk elmélyültebb, mint nem beváltaké. Az edzı szerepe ezáltal a beváltak esetében tovább terjed, mint pusztán a szakmai kapcsolat. Az edzıi szerep korosztályi vonatkozása szerint az edzıt leginkább a felnıtt kategóriába sorolt versenyzık tekintik Barátnak, ık szignifikánsan különböznek a serdülıktıl, akik a legkevésbé tartják barátjuknak edzıjüket. A Tanári szerep a legfiatalabbaknál jelent meg a leginkább, szignifikánsan jobban azonosítják edzıjüket a tanár szereppel, mint a serdülık, valamint a Szakmai munka esetében is és a Példakép szerep esetében is a legfiatalabbak gondolják azt, hogy edzıjük feladata leginkább a 72 szakmai munka irányítása és példaképüknek is tekintik az edzıjüket. Az élethez nyújtott segítség

esetében azonban a felnıttek szignifikánsan jobban gondolják ezt a segítségnyújtást az edzı szerepének, mint a legfiatalabbak. Ez alapján látható, hogy az idısebbek kapcsolata az edzıvel más, mint a fiatalabb korosztály versenyzıié. A felnıttek esetében jobban megjelenik a sporton kívüli kapcsolat is, még a fiatalabbak inkább csak a sporthoz kötıdı kapcsolatnak tekintik ezt. Az edzı jellemzıi közül leginkább a Vezetı, irányító, Az egyéni fejlıdésre való odafigyelés és a Partneri szerep került elıtérbe, mely alapján a sportolók elismerik, hogy edzıjük a vezetı. Ezzel együtt nem érzik azt, hogy túlzottan autokratikus lenne, hiszen a sportolók egyéni fejlıdésére történı odafigyelés is magas értékkel szerepelt a meghatározások között, illetve a partneri szerep magas értéke is azt bizonyítja, hogy nincs túl nagy hierarchikus távolság az edzı és a sportoló között A korosztályokat érintı különbségek azt

mutatják, hogy ugyan nem magas értékkel szerepel, hogy Teljesítményorientált lenne edzıjük, mégis a felnıtt korosztályú versenyzık szignifikánsan jobban gondolják ezt, mint a gyermek kategóriába sorolt versenyzık. Nem gondoljuk azonban ezt az edzıi jellemzıt jelentısnek egyrészt az alacsony értéke miatt, másrészt pedig azért mert jóval magasabb értékkel jelent meg az edzı Partneri jellemzıje, valamint az, hogy a sportolók a civil életben is számíthatnak edzıjükre, valamint, hogy az aktuálisan jelentkezı kérdéseket, problémákat megbeszélik versenyzıjükkel. Ebben a két edzıi jellemzıben is szignifikáns különbséget találtunk a korosztályok között. Az aktuális problémák megbeszélésével kapcsolatban szignifikáns különbség van a felnıttek és a serdülık, valamint a felnıttek és a gyermekek között. Ebbıl pedig azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a felnıtt kategóriában szereplık jobban érzik ezt a

jellemzıjét is az edzınek. A sporton kívüli, civil élethez kapcsolódó jellemzı esetében is a felnıttek szignifikánsan jobban tulajdonítják ezt a jellemzıt edzıjüknek, mint a gyermek és a serdülı korosztályúak. Az edzıi munka sajátossága, hogy a szakmai felkészültség mellett pedagógiailag is felkészültnek kell lennie az edzınek ahhoz, hogy sikeres lehessen a sportéletben (Bíróné, 2004). A pedagógiai felkészültség az elméleti ismereteken túl nevelési feladatokat is jelent, amely nap, mint nap a gyakorlatban valósul meg az edzések 73 alkalmával. Az edzıi tevékenység során ezért kiemelten lényeges feladat a fiatalok sportbeli személyiségfejlesztése, amihez az edzınek szakmailag és pedagógiailag is felkészültnek kell lennie, hiszen az edzıi munka sokoldalú feladat (Gombocz, 1996). A nevelés egyik leghatékonyabb formája a megfelelı minta mutatása, melyet az edzınek érdemes szem elıtt tartani, ugyanis ne feledjük,

hogy az edzı egész mivoltában állandó példaképül szolgál a sportolónak (Gombocz, 1995). Az edzık jellemzı módon elismerik, hogy az edzı-sportoló kapcsolat átalakult az elmúlt évtizedekben, azonban ezzel együtt a leghangsúlyosabb jellemzıjeként jött elı az edzı-sportoló kapcsolatban, hogy Az edzınek vezetınek, irányítónak kell lennie. Ezt igazolja továbbá, hogy kevéssé értenek egyet azzal az állítással mely szerint a Sportoló önállóan is tudja irányítani a felkészülését. Az edzı-sportoló kapcsolat átalakulása alatt jelen esetben azt értjük, hogy a két fél kapcsolata sokkal demokratikusabb lett, illetve a hierarchikus különbségek csökkentek a felek között. Ezt támasztja alá az az eredmény is miszerint az edzık nem gondolják, hogy Autokratikusnak kellene lenniük, inkább gondolják, hogy a felkészítés folyamatában a Demokratikus vezetési stílus ma már hatékonyabb. Ezt igazolja az is, hogy az Edzı-sportoló

kapcsolat minıségét fontosnak tartják az edzık a sikerben . Az edzı-sportoló kapcsolatban nagy jelentıséget tulajdonítanak az edzık a sportolókkal való bánásmódnak. Az edzık megítélése szerint a versenyzık nagymértékben Egyéni bánásmódot igényelnek, minden sportolóval külön-külön kell foglalkoznia az edzıknek, mely kiegészül a sporttevékenységen kívüli területekkel is. Elhanyagolható mértékben gondolják úgy az edzık, hogy csak A sporttal kapcsolatos problémákkal kellene foglakozniuk, helyette inkább az jelenik meg, hogy a Sportoló egyéb problémáival is kell foglakoznia. Az edzık nem látnak összefüggést a sportmúltjukkal és a sikerességükkel kapcsolatosan. A legkevésbé gondolják, hogy csak akkor lehetnek sikeresek, ha Élversenyzık voltak, de azt sem gondolják, hogy Sikeres úszóként kellett volna szerepelniük. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a sportmúlt nincs szoros összefüggésben a sikeres edzıi

tevékenységgel. A tanulmányokkal kapcsolatosan azonban már más eredményeket kaptunk. Jellemzıen gondolják a szakemberek, hogy a Végzettségük befolyásolja az eredményességüket, valamint értékpreferenciájukban megjelent a továbbképzések 74 fontossága, hiszen elismerik szükségességét. A végzettség eredménybefolyásoló hatása esetében szignifikáns különbség tapasztalható a bevált és nem bevált sportolókkal foglalkozók esetében. A nem beváltak edzıi inkább gondolják úgy, hogy a sikerességet a végzettség határozza meg, ezt annak is tulajdoníthatjuk, hogy esetlegesen nem rendelkeznek még megfelelı tapasztalattal, így azt vélelmezik, hogy a teoretikus tudás szükséges a sikerességhez. Ezt támasztja alá az is, hogy jobban hisznek abban, hogy a Tapasztalat határozza meg a sikereséget. A beváltakkal foglakozók viszont nem tartják ilyen fontosnak ezt. 6.2 A kiválasztás gyakorlatának elemzése A versenysportra történı

kiválasztás jelentıségét növeli, hogy kevés azoknak a fiataloknak a száma, akiket egészségi állapotuk, edzettségi szintjük és életmódjuk alkalmassá tehet a versenysportra, késıbb pedig a nemzetközi szintő eredmények elérésére (Istvánfi, 2002). Ezzel a folyamattal együtt jár, hogy lényegesen szőkül a kiválasztás alapbázisa, azaz azon sportolók száma akikbıl az adott sportágban dolgozó szakemberek választani tudnak. Ennek ellenére sajnálattal tapasztaltuk, hogy a megkérdezettek mindössze 40%-a alkalmaz valamilyen kiválasztási eljárást, 60% pedig egyáltalán nem. Ez alapján következtethetı, hogy a kiválasztásban még mindig jelentısen érvényesül a természetes kiválasztódás és a sikeren alapuló kiválasztás. A vizsgálatban kíváncsiak voltunk, milyen konkrét teszteket, eljárásokat végeznek az edzık, alkalmaznak-e tudományos alapokon nyugvó kiválasztási eljárásokat (Harsányi és Sebı, 1989), azonban csak

általánosságban írták le a gyakorlatban alkalmazott eljárásokat, így a válaszokat csoportosítottuk. A leginkább motoros teszteket alkalmaznak az edzık, de azok közül is az idıre történı úszás kerül elıtérbe. Lényegesen kevesebben alkalmaznak antropometriai felméréseket a kiválasztáshoz, a pszichés tesztek pedig csak elvétve került megemlítésre. A pszichés tesztek alkalmazásának szinte teljes elmaradását rendkívül meglepınek tartjuk, hiszen a tehetséges versenyzı, illetve a sikerhez szükséges tényezık esetében is dominánsan jelentek meg ezek a tényezık, fontosságukat kiemelték az edzık, mégis úgy tőnik nem vizsgálják, nem mérik ezeket. Hasonló eredményeket kaptunk a bevált sportolókkal foglalkozó edzık esetében is. A leginkább itt is a motoros tesztek és az antropometriai 75 felmérések kerültek elıtérbe, azonban a beváltakkal foglalkozó edzık nem alkalmaznak lényegesen több eljárást a

kiválasztásban, mint a nem beváltakkal foglalkozók. A kiválasztási folyamat jellemzıit elemezve megállapítható, hogy a Kondícionális képességek felmérése önmagukban nem elegendıek a kiválasztáshoz, illetve a Korosztályos versenyeken nyújtott teljesítmény sem, annak ellenére, hogy ebben az esetben versenykörülmények között tudjuk felmérni a sportolók technikai tudásának színvonalát. E szempontok helyett inkább a Sportágra történı kiválasztást, valamint az Úszásnemek technikai szintjének felmérését tartják fontosnak az edzık a kiválasztási folyamat elsı szakaszában. A különbözı szintő versenyzıkkel foglalkozók esetében ismét két olyan pontban találtunk különbséget, amely nem a legfontosabb kiválasztási tényezık közé tartozik. Az Óvodai úszásoktatást gondolták szignifikánsan fontosabbnak a bevált sportolókkal nem rendelkezık, mint a bevált sportolókkal foglalkozók. Hasonlóan az óvodai

oktatáshoz, az Iskolai úszásoktatás jelentıségével kapcsolatos véleményük is pozitívabb volt, mint a beváltakkal is foglalkozók. A kiválasztáshoz kapcsolódó kérdéseink egyike az úszásnem kiválasztására fókuszált. A megkérdezett edzık 78%-a a serdülıkor környékét tartja a leginkább megfelelınek az úszásnem kiválasztásának szempontjából. A bevált sportolókkal foglalkozó edzık 88,5%-a gondolja úgy, hogy ez erre a korra esik, azonban a nem beváltakkal foglalkozók véleménye ettıl lényegesen eltér, mivel ebben az esetben a megkérdezette 60%-a gondolta ezt és 40% korábbra tette az úszásnem kiválasztását. A felkészítési folyamatban fontos szerepet játszik az úszásnem és a táv kiválasztása is. A hazai gyakorlatban leginkább a 400m-es vegyes úszásra való felkészítés a jellemzı, ami azt jelenti, hogy körülbelül a serdülıkorig mindenkit a vegyes úszásra készítenek fel és majd ebbıl alakul ki a késıbbi

úszásnem kiválasztása. A bevált és nem bevált sportolókkal foglalkozó edzık válaszai közti különbséget a felkészítés különbsége adhatja, melyben a nem beváltakkal foglalkozók az úszásnem kiválasztását korábbra teszik. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a korábban elkezdett úszásnem specifikus felkészítés valóban eredményes lehet, hiszen az úszásnemek közül a pillangó és a mellúszás magas fokú koordinációt feltételez, amely bizonyos szintő kondícionális képességek meglétét is igényli. Az úszásnem kiválasztása mellett a versenytáv kiválasztásának idejére is kiterjedt vizsgálatunk. A legtöbben, szintén a serdülıkor környékét jelölték meg a táv 76 kiválasztásához. A válaszadók 15,2%-a ezt korábbra, még 8,7% késıbbre tette A bevált és nem bevált sportolók edzıi véleménye ennél a kérdésnél nem tért el lényegesen. A felkészítés eredményességének szempontjából több

lehetıséget is figyelembe kell venni. A versenysport szempontjából a kiválasztási folyamat hatékonyabbá tétele miatt monitorozni kellene az óvodai és iskolai úszásoktatást, a magánoktatást, az iskolai versenyeket, az amatır versenyeket, és azokat a helyszíneket, ahol valamilyen vízzel, vagy úszással kapcsolatos sporttevékenység van. Ez elısegítené a kiválasztás alapbázisának növelését melyben a versenysportra alkalmas sportolók száma növekedne. Például az ausztrál versenyrendszer ezt a kiválasztási metodikát segíti elı, mely Nugent (2005) szerint úgy épül fel, hogy akik a nyílt ausztrál versenyeken, illetve a korosztályos bajnokságokon indulnak, azok már tehetségesnek mondhatók, azonban közöttük is vannak tehetségesebbek, akik a nemzetközi eredményeket fogják elérni. Ezeket a tehetségeket kell kiválasztani és egy új felkészülési rendszert készíteni a számukra, hogy a nemzetközi színtéren is legalább olyan

sikeresek legyenek, mint a hazai korosztályos versenyeken. 6.3 Beválás az úszásban A beválás antropometriai és motoros vizsgálatához az 1984-es ORV felmérés adatait használtuk fel. A teszteket és próbákat négy csoportba soroltuk Vizsgáltuk az antropometriai tulajdonságokat, az általános motoros teszteken elért eredményeket a sportági motoros tesztek eredményeit, valamint a speciális sportági tesztek eredményeit. Az adatokat a beválás szempontjából elemeztük, azaz, milyen antropometriai és milyen motoros jellemzık különböztetik meg a bevált és a nem bevált sportolókat a vizsgált korcsoportban. Az antropometriai jellemzık esetében a jobb és bal lábfej hossza, valamint a bal kézfej szélessége esetén találtunk szignifikáns különbséget. A bal kézfej szélessége szignifikánsan szélesebb a bevált sportolók esetében, igaz, hogy a jobb kézfej esetében nem találtunk statisztikailag értékelhetı különbséget, mégis a bevált

sportolók esetében szélesebb a jobb kézfej is. A lábfej esetében is a bevált sportolók rendelkeznek nagyobb értékekkel a jobb és a bal lábfejük szignifikánsan hosszabb volt a bevált sportolók esetében, melybıl következtethetı, hogy a propulzióhoz szükséges testfelületek nagymértékben befolyásolják a teljesítményt Érdekes azonban, hogy sem a testtömeg 77 sem a testmagasság között nem találtunk szignifikáns különbséget a bevált és a nem bevált sportolók között. Az eredmények alapján látjuk, hogy a beváltak magasabbak ugyan, de nincs statisztikailag jelentıs különbség, mely megerısíti, hogy az úszásban a relatív erınek van jelentısége és a testmagasság nem döntı. Az általános motoros tesztek vonatkozásában nem találtunk olyan teszteredményt, mely statisztikailag különbözött volna egymástól, ez alapján érezhetı, hogy a kiválasztásban alkalmazott eljárások inkább sportág specifikusak kellenek, hogy

legyenek. A felmérésben szereplı teszteknek az úszás szempontjából nincs megkülönböztetı hatása. A sportági motoros tesztek vonatkozásában viszont számos különbséget találtunk, mely alapján megkülönböztethetıek a bevált és a nem bevált sportolók. Az állóképesség vizsgálatára szolgáló 800 m-es gyorsúszásban szignifikánsan jobban teljesítettek a bevált sportolók. A bevált és nem beváltak között több mint 60 mp különbség van, melyet 100 m-re lebontva is érzékelhetı, hogy lényeges az eltérés. A 200 m-es vegyesúszás esetében is a bevált sportolók teljesítettek jobban, azaz jobb idıeredményt értek el, mint a nem beváltak. A 25 m-es lábbal történı úszások alkalmával is minden esetben a bevált sportolók értek el szignifikánsan jobb eredményt, a 25 m-es csak karral történı úszások alkalmával a mell kar esetében nem találtunk különbséget, azonban a többi teszt esetén szignifikánsan jobban teljesítettek

a beváltak. Az idıeredményeket felhasználva a felkészítés folyamatában és a kiválasztás során is figyelembe vehetı és alkalmazható eredményeket kaptunk. Azaz ezáltal meghatározható, hogy ebben az életkorban milyen szintő teljesítményre van szükség ahhoz, hogy valaki eredményes lehessen. A sportági speciális teszteknél a beváltak az úszás szempontjából fontos képességek közül, mint például a légzés visszatartás, a vitálkapacitás és a váll lazaság felmérések esetében a váll lazaság tesztben szignifikánsan jobban teljesítettek, mint a nem beváltak. Ezek a tényezık fokozottan szükségesek a magas szintő teljesítéshez, mégis egy esetben van megkülönböztetı hatásuk. A különbségeket jelentı teszteken túlmenıen arra is kíváncsiak voltunk, hogy mely tesztek határozzák meg leginkább a különbségeket. A diszkriminancia analízis után elmondhatjuk, hogy a leginkább a váll lazaságnak van megkülönböztetı

hatása, amely befolyásolja a beválást, illetve második helyen a csak karral végzett 25 m-es 78 gyorsúszás. Látható, hogy az elsı két helyen egy kondícionális és egy koordinációs képesség szerepel, melyet a törzshajlítás, a lábfej hossza és a combkerület követ. A tesztek eredményeit figyelembe véve látható, hogy jól körülírható azon tesztek köre, melyek megkülönböztetik a bevált és a nem bevált sportolókat. Az antropometriai felmérés, valamint az általános motoros teszt alapján nem határozhatók meg igazán a kiválasztás kritériumai, a sportági tesztek alkalmazásával viszont eredményesebben tudunk különbséget tenni, így mindenképp ezeket célszerő alkalmazni a kiválasztás során. A vizsgálatban alkalmazott tesztek eredményeit elemezve úgy gondoljuk, hogy a 800 m-es gyorsúszás, valamint a 200 m-es vegyesúszás kiegészítve a 25 m-es csak karral, illetve csak lábbal történı úszás alkalmas a serdülıkort

megelızve a versenytáv és az úszásnem kiválasztásához. Ezen tesztek alkalmazásával felmérhetı a sportoló technikai tudásszintje, koordinációja és állóképessége is. A pszichés tényezık szerepérıl már kaptunk betekintést a szakirodalom által is, illetve az edzıi oldalról is, mely alapján elmondható, hogy az egyes pszichés tulajdonságok lényeges különbséget mutatnak a különbözı szintő sportolók esetében. Kutatásunk egyik fı célja emiatt az volt, hogy megvizsgáljuk a sportolókat körülvevı motivációs környezetet, a sportolók motivációs irányultságát, valamint felmérjük a megküzdési stratégiájukat. A vizsgálatokhoz a sporttudományos kutatásokban széles körben alkalmazott teszteket választottunk. A megküzdési stratégiát az ACSI-28 teszttel (Smith és mtsai, 1995), még a motivációs környezetet a PMCSQ-2 (Newton és mtsai, 2000) kérdıívvel a motivációs irányultságot pedig az SMS (Pelletier és mtsai, 1995)

kérdıív alkalmazásával mértük. A pszichés összetevık, mint a motiváció, a verseny- és edzésstressz-tőrés, a monotóniatőrés, alapvetıen meghatározzák a felkészülés sikerességét és ezen keresztül az eredményességet, így ezen faktorok jelentıségével Gill (1986), Nádori és mtsai. (1998), illetve McClelland (1953) nyomán egyetértünk Az ACSI-28 teszt hét alskálájának tekintetében általánosan elmondható, hogy a Célkitőzés, mentális felkészültség alskálát leszámítva minden alskála esetében átlag feletti értékeket értek el az úszók. A Csapásokkal való megküzdés alskála értéke mutatja meg, hogy mennyire képes valaki megküzdeni a kihívásokkal, az új dolgokkal, illetve a nehézségekkel. A sportolók átlageredménye nem mondható kiemelkedıen magasnak, ami az jelenti, hogy éppen az átlagos mérték felett rendelkeznek csak ezzel a képességgel. A beválás 79 szempontjából nem találtunk szignifikáns

különbséget a bevált és a be nem vált sportolók esetében. A nemek tekintetében viszont azt tapasztaltuk, hogy a férfiaknak jobbak ezek a képességeik, mint a nıknek. A Csúcsteljesítmény elérésére való törekvés átlagértéke hasonlóan az elızı alskálához, nem magas, azonban mind a nem, mind a beválás szempontjából szignifikáns a különbség. A bevált sportolókra sokkal jellemzıbb, mint a nem beváltakra, hogy a verseny nyomása, az elvárások és a megfelelni akarás nem befolyásolja jelentısen a teljesítményüket negatív irányba, az ilyen kiélezett szituációkban is képesek a kvalitásuk szerinti eredmény elérni. A nemek tekintetében is lényegi különbséget kaptunk, a férfiak jobban tudják legjobb formájukat hozni a téthelyzetben. Kiemelendı eredmény, hogy az Edzı általi irányíthatóság alskála értéke magas, ami arra utal, hogy a sportolók elfogadják edzıjük irányító szerepét, mely a hosszú távú felkészítés

miatt jelentıs. Az Önbizalom és teljesítménymotiváció és a Koncentráció alskálák esetében értek el még az úszók magasnak számító eredményt. Mind az önbizalomnak, mind a koncentrációnak jelentıs szerepe van a teljesítményben így a meglévı szintje meghatározza a teljesítményt. A korosztályok szerinti bontásban több érdekes eredményt is kaptunk. A Csapásokkal való megküzdés alskála esetében a gyermek korosztály sportolói szignifikánsan magasabb eredményt értek el, mint a serdülı korosztály részvevıi. A serdülık érték el a legalacsonyabb értéket, így ık tudnak a legkevésbé megküzdeni a felkészülésben jelentkezı problémákkal, azonban a legmagasabb értéket a gyermek korosztály versenyzıi érték el. A felnıttek esetében mért érték is átlagosnak mondható, azonban valószínősíthetı, hogy a serdülıknél mért legalacsonyabb érték a serdülıkorra jellemzı változásoknak tudható be, viszont a felnıttek

átlagos értékébıl feltételezhetı, hogy a felkészüléssel és versenyzéssel járó pszichés terhelés miatt alakult ki ez az eredmény. A Csúcsteljesítmény elérése téthelyzetben alskála is hasonló arányokat és eredményeket hozott. A legfiatalabbak szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a serdülık, illetve a felnıttek eredménye is szignifikánsan jobb, mint a serdülıké, ez pedig azt jelenti, hogy a gyermek korosztályba soroltak tudják a legjobb teljesítményt 80 nyújtani attól függetlenül, hogy mekkora a jelentısége a versenynek. İket befolyásolja legkevésbé negatívan, ha a csúcson kell lenniük. A Koncentráció alskála esetében is azt kaptuk eredményül, hogy a gyermek korosztályúak értéke a legmagasabb, ami szignifikánsan jobb, mint a serdülıké, vagy éppen a felnıtteké. Mindkét idısebb korosztálynál jobban teljesítenek a legfiatalabbak, azaz ık tudnak a legjobban koncentrálni és odafigyelni az aktuális

dolgokra. A korosztályokra jellemzı korbeli különbségeknek tulajdonítjuk azt, hogy az Edzı általi irányíthatóság alskála esetében is a legfiatalabbak érték el a legmagasabb eredményt, ami szignifikánsan jobb, mint a felnıttek eredménye. Ebben az esetben már megjelenik az edzı-sportoló kapcsolatban, hogy a felnıtt korosztályba soroltak már egyéni személetmóddal és értékrendszerrel rendelkeznek, mely azt eredményezi, hogy nem minden kérdésben és nem feltétel nélkül fogadják el az edzı javaslatait és utasításait. Az értékekbıl egyébként látszik, hogy a felnıtt korosztályúak a legkevésbé irányíthatóak az edzı által a korosztályok tekintetében, azonban, ha az átlagértékhez viszonyítunk, akkor látjuk, hogy még így is jóval az átlag felett irányíthatóak. Kutatásunk során kapott eredmények némiképp eltérnek Goudas (1998) eredményeitıl, kosárlabdázók körében végzett vizsgálatai ugyanis azt mutatták, hogy

az alskálák értékei az életkor elırehaladtával nınek. Goudas (1998) ezt a jelenséget azzal magyarázta, hogy a sportágban régebb óta szereplık jobban tudtak koncentrálni a versenyek alkalmával, céltudatosabbak és magabiztosabbak, mint azok, akik nem töltöttek el annyi évet. Más sportágban így tollaslabdában is hasonló eredményt született (Bebestos és Antoniou, 2003). Ezen eredmények is megerısítik, hogy az úszás specifikus sportág hiszen nem kaptunk egybevágó eredményeket a korábbi szakirodalmi eredményekkel. Ebbıl pedig arra lehet következtetni, hogy a sportág eredményessége szempontjából leginkább hatékony felkészítésre van szükség. A motivációs környezetet a H-PMCSQ-2 kérdıív segítségével mértük fel, ebben az esetben azt vizsgáltuk, hogy mennyire Task (feladat), vagy Ego (én) orientált a felkészülési környezet, az egyesület légköre. A kérdıív két fıskála és három alskála segítségével méri a

motivációs irányultságot. Duda (1988) eredményei igazolják, hogy a Task-orientált környezet fokozza a motivációt, a sportolói magabiztosságot, valamint a magas szintő teljesítményre való hajlandóságot, illetve ezen túlmenıen a sportolók 81 hajlamosak többet áldozni a siker érdekében. Goudas (1988) továbbá alacsonyabb szorongást mért a Task- orientált sportolók esetében, amely magasabb motiváltsággal jár, illetve nagyobb erıfeszítéssel a siker érdekében. Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy Task- orientáltak az úszó versenyzıink, amely segíti a fejlıdést, azonban meg kell említenünk, hogy az Ego fıskála esetében a bevált sportolóknál találtunk szignifikánsan nagyobb eredményt. Ezzel együtt nem tartjuk problémának az Ego fıskála esetében kapott eredményeinket, hiszen értéke jóval alacsonyabb a Task értékénél, továbbá az ACSI-28 teszt egyik alskálája a Csúcsteljesítmény téthelyzetben alskála

esetében, pedig pont a bevált sportolók javára tapasztaltunk szignifikáns különbséget. A korábbi kutatások (Duda, 1998, Biddle és mtsai, 1999) megerısítik, hogy a Task- orientált környezet járul hozzá a leginkább ahhoz, hogy a sportolók elérjék a teljesítı képességük maximumát. Spray és Wang (2001) szerint pedig pont a Taskorientált környezet támogatja a sportolót abban, hogy hosszútávon végezze tevékenységét. Az eredményekbıl megállapíthatjuk, hogy a Task-orientációhoz tartozó alskálák értékei átlagon felüliek. A Kooperatív tanulás alskála jelzi az együttmőködést és a közös tanulás képességét az egyesületen belül, melyrıl megállapíthatjuk, hogy messze meghaladja a skálához tartozó átlagértéket. A Csapaton belüli fontos szerep jelzi, hogy mennyire érzi a sportoló, hogy számítanak rá és mennyire érzi fontosnak a teljesítményét az egyesületben. A sportolók értéke, azt tükrözi, hogy a sportolók

elismertek és úgy érzik, hogy fontos szerepük van az egyesületben. A Fejlıdésre törekvés alskála értékérıl elmondatjuk, hogy magas. Az átlagos értéket jóval meghaladja, mely azt jelzi, hogy motivált környezetben zajlik a felkészülés, ahol a versenyzık sikere fontos, illetve minden sportoló arra motivált, hogy minél jobban teljesítsen. Az Ego fıskálához tartozó alskálák esetében átlag alatti, vagy éppen valamivel az átlag feletti értékeket kaptunk, melybıl következtethetı, hogy a sportolókon nem nagyon érezhetı a környezet elvárásainak hatása, illetve az, hogy félnének a büntetéstıl, vagy, hogy jellemzı lenne a csapatra a rivalizálás (Spray és Wang 2001). A Hibázástól, büntetéstıl való félelem esetében is átlag alatti értéket kaptunk, mely azt eredményezi, hogy a sportolók nem tartanak attól, hogy túlzottan büntetve 82 lennének egy-egy rossz teljesítmény, vagy versenyeredmény miatt, hasonlóképpen nem

érzik az Egyenlıtlen elismerést sem a versenyzık. Azaz nem jelenik meg az egyesületben, hogy valakivel érezhetı módon kivételeznének illetve, hogy nem számítanának rá annyira, mint a többi sportolóra. Ebbıl pedig már következik, hogy a Csapaton belüli rivalizálás mértéke sem magas. A megkérdezettek nem érzik úgy, hogy valamelyik társukkal különösebben versenyezniük kellene akár az egyesületben elfoglalt hely miatt, illetve a versenyeken való indulás miatt. Egyéni sportágról lévén szó általában az egyéni eredményesség dönti el a kérdést. A beválás szempontjából két alskála és egy fıskála esetében találtunk szignifikáns különbséget. Az askálák különbségei az Ego fıskálához tartoznak, a bevált sportolók szignifikánsan jobban félnek a hibázástól és a büntetéstıl, mint a nem bevált társaik. Ebbıl arra következtetünk, hogy a beváltak jobban fel tudják mérni aktuális képességeiket és tudnak

viszonyítani az edzıi elvárásokhoz. Emiatt pedig jobban kialakul bennük egyfajta félelem amiatt, ha nem tudják az edzésen vagy a versenyen elérni azt, amit az edzıjük elvár tılük. Az Egyenlıtlen elismerés alskála esetében is szignifikánsan különböznek a bevált sportolók a nem beváltaktól. A különbség ellenére még mindig átlag alatti a sportolók ezen véleménye, azonban mégis a beváltak érzik jobban azt, hogy különbséget tesz az edzı közöttük és nincsenek azonos módon elismerve. Statisztikailag értelmezhetı különbség még az Ego fıskála esetében volt, ahol szintén a bevált sportolók rendelkeznek magasabb értékkel a nem beváltakhoz képest. Az Ego-orientált irányultságuk szignifikánsan magasabb, azonban a Task fıskálán elért magasabb érték miatt, nem tekinthetık Ego-orientáltnak. A korosztályos eredményeket elemezve azt mondhatjuk, hogy a Fejlıdésre törekvésük a gyermek korosztályba soroltaknak a legmagasabb,

mely szignifikánsan tér el a serdülık, valamint a felnıtt korosztályba sorolt versenyzıkétıl. Az Egyenlıtlen elismerés alskála értéke a felnıtt korosztály esetében a legmagasabb, ez az érték szignifikánsan tér el a serdülık és a gyermekek által elért értékektıl. Megfigyelve az értékeket azt mondhatjuk, hogy az életkor elırehaladtával egyre nı az egyenlıtlen elismerés érzése, minél idısebbek a sportolók annál inkább érzik ezt. Ugyanez a tendencia érvényesül az Ego fısála értékeiben is. A felnıttek esetében mértük a legnagyobb értéket, mely szignifikánsan tér el a gyermek korosztályban versenyzıkétıl. 83 A sportolók motivációjával kapcsolatban, az SMS kérdıív elemzése során azt tapasztaltuk, hogy a sportolók külsı motivációs szintje magasabb, ezáltal inkább külsıleg motiváltak a tevékenységre, mint belsıleg, illetve az amotivációs szintjük alacsony. Ez alapján megállapítható, hogy az

úszók nem szenvednek motivációhiányban, azaz motiváltak az úszásra, viszont ez a motivációjuk inkább valamilyen külsı hatás, vagy külsı elvárás alapján történik. Az eltérés nem túl nagy mégis Ntoumanis (2001, 2002) eredményeire támaszkodva azt mondhatjuk, hogy a külsı motiváció hosszútávon nem járul hozzá a sikerességhez. A szakirodalom szerint (Brustad, 1988; Scanlan és Lewthwaite, 1984) ez hosszútávon nem kedvez a magas szintő teljesítéshez, mert azon sportolók gyorsabban hagyják el a sportágat, mint azok akik magasabb belsı motivációs szinttel rendelkeznek. Ezt erısíti meg továbbá Markland (1999) is, hiszen úszók körében vizsgált eredményei azt igazolják, hogy a belsıleg motivált sportolóknak élményt és örömet jelent a sport, ezáltal tovább őzik versenyszerően azt, valamint a versenysportot abbahagyva inkább maradnak a sportágban. Hazai példák azonban sajnos azt mutatják, hogy a versenysporttal együtt az

úszást is abbahagyják kiváló versenyzıink, igaz ellenpéldák is vannak! A beválás szempontjából nem találtunk szignifikáns különbséget, azaz nem különbözik a bevált és a nem bevált sportolók motivációs irányultsága lényegesen. Az azért megemlítendı, hogy a bevált úszók Külsı motivációs értéke magasabb, mint a nem beváltaké, a Belsı motivációs értékük pedig a nem beváltaknak magasabb, melybıl arra következtethetünk, hogy az élsport hatására változik meg a motivációs irányultság a belsı motivációtól a külsı motiváció irányába. Ezt a folyamatot Fortier és munkatársai (1995) is megfigyelték. Élversenyzı sportolók vizsgálatakor tapasztalták, hogy a belsı motiváció szintje csökken az élversenyzıknél az évek elırehaladtával. A korosztályokat elemezve az Amotiváció és a Belsı motiváció esetében találtunk szignifikáns különbséget. Sajnálatos továbbá azon eredményünk is, hogy az életkor

elırehaladtával az amotiváció szintje folyamatosan nı és ezzel egyidejőleg a belsı motiváció szintje csökken. Ebben a tendenciában véleményünk szerint a rendkívüli edzésmunka, valamint a külsı „kényszerítı erık”, mint például eredményelvárás szerepel. Ez a folyamat szintén nem támogatja az élsport fejlıdését, hiszen Brustad (1988) is megerısítette, hogy a magas belsı motivációval rendelkezı 84 sportolók sikeresebbek és ami még fontos a környezeti és a szülıi elvárások nem voltak olyan magasak, mint a külsıleg motivált sportolóknál. Emiatt érdemes a külsı környezeti (szülıi, edzıi, egyesületi, szövetségi) elvárásokat újragondolni és figyelembe venni, hogy ezek túlzott erıltetése hátrányosan hat az eredményességre. A felnıttek a leginkább alulmotiváltak ebben az esetben és szignifikánsan különböznek a gyermek és a serdülı korosztályúaktól. A Belsı motivációt tekintve a legfiatalabbak

rendelkeznek a legmagasabb értékkel, mely szignifikánsan különbözik a serdülık értékétıl. 85 7. KÖVETKEZTETÉSEK Kutatásunkban célul tőztük ki, hogy újabb ismeretekhez jussunk a hazai úszósport vizsgálatával. A tehetséggondozás összetevıinek, a kiválasztás és a beválás kérdéseinek vizsgálatához kérdıíves módszert, valamint az 1984-es ORV felmérések (antropometriai, motoros, sportági) eredményeit alkalmaztuk. Az általunk kutatott terület rendkívül komplex ezért tudjuk, hogy minden részére nem térhetünk ki azonban az általunk vizsgált témakörök lehetıséget biztosítanak a kérdéskör egyes részeinek feltárásához. A tehetséggondozás kérdéseit, a kiválasztás gyakorlatát, valamint a beválás kritériumait pedagógiai és pszichológiai aspektusokból is vizsgáltuk, mely biztosította számunkra az új és releváns információkhoz való hozzájutást. 7.1 A tehetséggondozás összetevıinek vizsgálata

A tehetséggondozás kérdéseinek vizsgálatához kapcsolódóan egyaránt felmértük az edzıi és a sportolói véleményeket. Tanulmányoztuk, hogy a sportágban jelenleg is aktívan részt vevı edzık, hogyan határozzák meg a tehetséges sportoló jellemzıit. Ezen túlmenıen vizsgáltuk a sportolók sportágválasztását befolyásoló tényezıket, valamint a külsı hatások szerepét is. A jelenlegi úszásoktatás rendszerének hatékonyságát is vizsgáltuk az élsport szempontjából az edzıi vélemények alapján, valamint a tehetséggondozás háttértényezıinek elemzése is megjelent kutatásunkban. Feltételeztük (H1), hogy az edzık a tehetséges versenyzıt kiváló kondícionális képességekkel, gyors és eredményes mozgástanulási képességgel, valamint jó pszichés tulajdonságokkal rendelkezı sportolóval azonosítják. Feltételezésünk csak részben igazolódott be, mert az edzık a tehetséges sportoló definiálásakor kiemelték a pszichés

tulajdonságokat, azaz a verseny- és edzés-stressz leküzdését, a teljesítménymotivációt, valamint az eredményes mozgástanulási képességet, azonban a kondícionális képességek nem kerültek be a legfontosabb tényezık közé. Ugyanakkor nem gondoljuk, hogy az edzık nem tulajdonítanának fontos szerepet a kondícionális képességeknek, véleményünk szerint ma már az edzések mennyiségének növelésével, minıségének változtatásával, azaz az intenzitás és 86 terjedelem arányainak változtatása csak korlátozott lehetıségeket biztosít a felkészítés folyamatában, emiatt egyre nagyobb figyelem kerül a teljesítmény pszichés-mentális összetevıire és azok fejlesztésére. Feltételeztük (H2), hogy az úszásban résztvevı versenyzık a sportág iránti érdeklıdésbıl választották az úszást. Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy hipotézisünk beigazolódott, hiszen az úszók legnagyobb része azért kezdett el úszni,

mert úgy érezte neki való ez a sportág, illetve mindenképp úszni szeretett volna. Ebbıl következtethetı, hogy az úszás még mindig népszerő a fiatalok körében és a sportolók kötıdnek az úszáshoz. Feltételeztük (H3), hogy az úszásoktatás színtere befolyásolja a sportági sikerességet és hogy ennek leghatékonyabb formája az egyesületi úszásoktatás. Az edzıi vélemények alapján megállapíthatjuk, hogy feltételezésünk beigazolódott. Az úszásoktatás körülménye alapvetıen meghatározza az úszásoktatás eredményességét, mely kihat a versenysportra is és ennek leghatékonyabb helyszíne az egyesületi oktatás. Kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy az edzık szerint a sportegyesületben valósul meg leginkább a versenysport szempontú oktatás. Ebben a környezetben a versenytechnika oktatása és az alkalmazott módszerek, eszközök jobban szolgálják a versenysportot. Ezzel együtt nem gondoljuk, hogy az egyéb

oktatási színterek (tanfolyam, óvodai) oktatás nem lenne hatékony. Eredményeink is ezt igazolták, hiszen nincsen lényeges különbség az oktatás helyszínében a beváltak és a nem beváltak tekintetében. A bevált sportolók legnagyobb része tanfolyami keretek között tanult meg úszni. Az oktatási helyszínek elemzéséhez hozzátartozik, hogy értékelni érdemes, milyen céllal szervezik az oktatásokat. Azokban az esetekben, ahol maga a sportolásra nevelés, a mozgáskultúra fejlesztése, az egészséges életmód a fontosabb szempont, ott nem igazán valósul meg a versenysport központú felkészítés. A sportegyesületi oktatás jobban szolgálja a versenysportot, illetve lehetıséget biztosít a közvetlen továbblépésre az élsport irányába. Feltételeztük (H4), hogy a tehetséggondozás folyamatában, a háttértényezık esetében az edzı-sportoló kapcsolat minısége a legmeghatározóbb. 87 Eredményeinkre alapozva azt mondhatjuk, hogy a

háttértényezık közül az edzısportoló kapcsolat fontossága jelent meg elsı helyen, megelızve a sportoló-szülı, valamint a sportoló-sportoló kapcsolatot. Ez alapján hipotézisünket elfogadjuk Feltételeztük (H5), hogy a sokrétő edzıi munka legfontosabb összetevıi: a szaktudás, a sportolókkal való egyéni bánásmód és a motiválás. Hipotézisünket megtartjuk, mert az edzıi munka jellemzıi között a szaktudás, a sportolókkal való egyéni bánásmód és a motiválás jelent meg a legfontosabb tényezık között. A szaktudás az eredményes munka alapfeltétele, mely nélkül nem lehet sikeres az edzıi munka. Ez egészül ki a sportolókkal való egyéni bánásmóddal, amely szintén fontos a felkészítésben. Egyéni sportról lévén szó az edzı-sportoló kapcsolat közvetlenebb, mint a csapatsportok esetében és az edzı feladatai itt teljesülnek ki igazán, nem elég az edzéseket megtervezni és levezetni. Az edzı feladatai ettıl

szélesebb körőek sok esetben a pszichológus, a társ, a menedzser szerepbe is be kell bújnia az edzınek. Feltételeztük (H6), hogy az edzı-sportoló kapcsolat a sportoló szemszögébıl a tanárdiák kapcsolatra hasonlít a leginkább. Hipotézisünk beigazolódott, a sportolók az edzıt leginkább a tanárhoz hasonlítják. A korosztályos elemzés során látható, hogy ez a szerep az életkor elırehaladtával csökken és a felnıttek esetében az edzı inkább barátként jelenik meg. Ez a folyamat természetesnek mondható hiszen jobban megismeri egymást az edzı és a sportoló, mely a kezdeti távolságtartás lazulásával és a felek egymáshoz közelebb kerülésével jár. 7.2 A kiválasztás gyakorlatának elemzése A kiválasztás hazai gyakorlatának elemzésével az volt a célunk, hogy felmérjük a gyakorlatban alkalmazott kiválasztási eljárásokat, valamint a kiválasztás során alkalmazott szempontokat, elveket. Ezen túlmenıen kitértünk az

úszásnem és a versenytáv kiválasztásának szempontjaira is. 88 Feltételeztük (H7), hogy az edzık a felkészítés folyamatában motoros próbákat és különbözı teszteket alkalmaznak a kiválasztáshoz. Hipotézisünk csak részben igazolódott be, az edzık egy része ugyan alkalmaz valamilyen tesztet a kiválasztáshoz, azonban arányuk alacsonynak mondható. A tesztek közül leginkább a motoros próbák kerülnek elıtérbe, a pszichés és antropometriai felmérések szinte teljesen elmaradnak. Feltételeztük (H8), hogy a sportolók pályafutásuk során már találkoztak különbözı kiválasztási eljárásokkal és részt vettek a kiválasztáshoz kapcsolódó felmérésekben. Feltételezésünk ebben az esetben is csak részben igazolódott be, mert a megkérdezett sportolók csak egy kis hányada vett már rész különbözı felmérésekben, melyek a kiválasztást segítették elı. Feltételeztük (H9), hogy a kiválasztási folyamatban a megtanult

úszásnemek száma és technikai szintje szempontként jelentkezik. Hipotézisünket csak részben tudjuk elfogadni, mert eredményeink azt mutatják, hogy az elsajátított úszásnemek technikai színvonala az egyik legfontosabb tényezı a kiválasztási folyamatban, azonban az elsajátított úszásnemek száma nem befolyásoló tényezı a kiválasztásban. Feltételeztük (H10), hogy a kiválasztási folyamatban a sportolók korosztályos eredményei és a világversenyek szintideje meghatározó tényezık. Hipotézisünk nem igazolódott be. Az edzık nem tulajdonítanak akkora jelentıséget a korosztályos eredményeknek és a világversenyek szintidejének a kiválasztási folyamatban, mit azt gondoltuk. A kiválasztás során ez a szempont nem kerül elıtérbe. Feltételeztük (H11), hogy az úszásnem és a versenytáv kiválasztása a serdülıkorra tehetı. Hipotézisünk beigazolódott az edzıi vélemények alapján. A megkérdezett edzık legnagyobb arányban a

serdülıkort jelölték meg az úszásnem és a versenytáv kiválasztására. 89 7.3 Beválás az úszásban A beválás vizsgálat célja az volt, hogy adatokat szerezzünk arról, hogy milyen különbségekkel rendelkeznek a bevált és a nem bevált sportolók. Ez alapján vizsgáltuk az antropometriai jellemzıket, valamint általános és sportági motoros próbák eredményeit a beválás szempontjából. Vizsgálatunk kitért a sportolók egyes pszichés jellemzıinek vizsgálatára is, valamint a beváltak és nem beváltak közötti különbségek meghatározására is. Véleményünk szerint azok a tesztek, eljárások a leginkább alkalmasak a kiválasztás folyamatában, amelyek esetében szignifikáns különbséget találtunk a beváltak és a nem beváltak között. Ezek a tesztek alkalmasak lehetnek a sportági sikeresség elırejelzésében is. Feltételeztük (H12), hogy a sportolók véleménye szerint az eredményeket az intraperszonális tényezık, úgy

mint belsı motiváció, szorgalom határozzák meg. Hipotézisünket csak részben tudjuk elfogadni, mert a sportolók véleménye szerint az eredményeket leginkább a szorgalom és kitartás, valamint az edzések mennyisége és minısége határozza meg. A pszichés tényezık, mint a belsı motiváció a harmadik helyen szerepelt. Ez alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a sportolóknál a személyen belüli tényezık fontosak ugyan, de az edzések jelentısége is ilyen fontosan jelenik meg. Feltételeztük (H13), hogy a bevált sportolókat az antropometriai jellemzık (testmagasság, testtömeg), valamint a propulzióhoz szükséges testfelületek méretei különböztetik meg leginkább a nem bevált versenyzıktıl. Hipotézisünket csak részben tudjuk elfogadni, mert az antropometriai jellemzık esetében csak egy-két változó esetében találtunk szignifikáns különbséget a bevált és a nem bevált sportolók között. A propulzióhoz szükséges

testfelületek esetében csak a kézfej szélessége és a lábfej hossza esetében találtunk szignifikáns különbséget. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy antropometriai mérések önmagukban nem elegendıek a beválás kritériumainak meghatározásához. Sok hasznos információt nyújtanak számunkra, azonban mindenképp javasolt egyéb felmérésekkel kiegészíteni azokat. 90 Feltételeztük (H14), hogy az általános motoros tesztekben a bevált sportolók jobban teljesítenek, mint nem bevált társaik. Hipotézisünket el kell vetnünk, mert az általános motoros tesztek esetében nincs statisztikailag kiemelhetı különbség a bevált és a nem bevált sportolók között. Az úszás specifikus jellegét ezen eredményünk is igazolja, a vizsgálatban szereplı általános motoros próbák nem elegendıek a kritériumok felállítására, a szükséges képességek meghatározására. Több információt nyújtanak a sportág jellegzetességeihez jobban kapcsolódó

tesztek. Feltételeztük (H15), hogy a sportági motoros tesztekben a bevált sportolók jobban teljesítenek, mint nem bevált társaik. Hipotézisünket elfogadjuk, mert a bevált sportolók a sportági motoros teszteken szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a nem bevált társaik. E tesztek eredményesebben alkalmazhatók a kiválasztási folyamatban, hiszen jól körülírhatók a beválás kritériumai, azaz mely felmérésben (800 m gyors, 200 m vegyes, 25 m-es úszások), milyen eredményt kell elérnie a sportolónak ahhoz, hogy a legjobbak közé tartozhasson. Feltételeztük (H16), hogy a bevált sportolók a megküzdési stratégiák vonatkozásában szignifikánsan jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a nem bevált sportolók. Hipotéziseinket csak részben tudjuk elfogadni, mert a bevált sportolók egyedül a Csúcsteljesítmény téthelyzetben alskála esetében mutatnak szignifikánsan jobb eredményt, mint a nem bevált úszók. Ez a faktor meghatározó

része a teljesítménynek, mely alapján azt mondhatjuk, hogy a beváltak mentálisan jobban fel tudnak készülni a versenyre és ott képesek a maximális teljesítményüket nyújtani. Általánosságban elmondható, hogy az esetek többségében az alskálák értékei a bevált sportolóknál volt magasabb. Kivételt képez ez alól az Edzı általi irányíthatóság alskála, ahol a nem beváltak értek el magasabb eredményt. Ebbıl arra következtetünk, hogy a beváltak nagyobb önállósággal és önbizalommal rendelkeznek. 91 Feltételeztük (H17), hogy az úszókra a belsı motiváció magas szintje jellemzı, valamint, hogy a bevált sportolók belsı motivációs értékei szignifikánsan nagyobbak, mint a nem bevált sportolóké. Hipotézisünket el kell vetni, mert az úszók magasabb külsı motivációs értékkel rendelkeznek, illetve a beváltak nem rendelkeznek szignifikánsan magasabb belı motivációs értékkel. Ez az eredmény további elemzésre ad

okot, hiszen a szakirodalom szerint a külsı motiváció magas értéke lemorzsolódáshoz, sportágelhagyáshoz vezet, mivel a sportoló nem a saját magáért motivált, hanem valamilyen külsı szempont miatt. Feltételeztük (H18), hogy az úszás motivációs környezetére a feladatorientált (Taskorientált) környezet jellemzı és a bevált sportolókat a Task- orientáció értékei szignifikánsan megkülönböztetik a nem bevált sportolóktól. Hipotézisünk elsı felét tudjuk csak elfogadni. Az úszók motivációs környezetére a Task-orientáció a jellemzı, azonban a bevált sportolók nem rendelkeznek szignifikánsan magasabb értékkel. Ez lényegében azt jelenti, hogy a környezet (a klíma) támogató, segíti a fejlıdést és biztosítja a sportolónak a továbbfejlıdés lehetıségét. A Task- orientáció alskálái közül leginkább a Fejlıdésre törekvés alskála értéke emelkedik ki, mely alapján elmondható, hogy a sportolók rendkívül

motiváltak a sikerességre és a minél jobb eredmény elérésére és ebben a környezet támogató szerepe is megjelenik. Feltételeztük (H19), hogy a vizsgálatban alkalmazott tesztek és felmérések alkalmasak a bevált és a nem bevált sportolók megkülönböztetésére, valamint alkalmazhatóak a sikeresség elırejelzésében. Feltételezésünket csak részben tudjuk elfogadni, hiszen az antropometriai felmérésnél csak három, az általános motoros tesztek esetében nem, a sportágspecifikus tesztek esetében pedig tíz esetben találtunk szignifikáns különbséget a beváltak és a nem beváltak között. Összességében ez alapján azt mondhatjuk, hogy az antropometriai felmérésnek csak kicsi megkülönböztetı hatása van, még az általános motoros tesztek esetében nem beszélhetünk a felmérések megkülönböztetı hatásáról. A kiválasztás során leginkább alkalmazható felmérések a sportágspecifikus tesztek azaz a sportági speciális

tesztek. E tesztek során szinte az összes felmérésben szignifikáns különbséget kaptunk a vizsgált csoportok vonatkozásában. 92 7.5 A kutatás végsı következtetései, ajánlás Összegezve kutatási eredményeinek és megállapításainkat elmondhatjuk, hogy új és a sportág számára is hasznos információkat kaptunk a tehetséggondozás, a kiválasztás, és a beválás kérdéseihez kapcsolódóan. Az edzık ismeretei és tapasztalatai alapján vizsgáltuk, hogy miként lehet definiálni a sportági tehetség fogalmát, melyrıl elmondható, hogy a kiemelkedı kondícionális és koordinációs képességeken túlmenıen a sportoló pszichés tulajdonságai, azaz a verseny- és edzésstressz-tőrés, magas teljesítménymotiváció, küzdıképesség, valamint a versenytechnika elsajátításának magas szintje jellemzi a tehetséges sportolót. Ez alapján érdemesnek gondoljuk a felkészítés során a kondícionális és koordinációs (ügyesség)

képességeken túlmenıen a pszichés tényezık vizsgálatát és folyamatos felmérését is. A sportágválasztással kapcsolatban elmondhatjuk, hogy sajnos a testnevelı tanárok és az edzık szerepe rendkívül alacsony. Ez a tendencia más sportágakban is megfigyelhetı azonban érdemes ezt a negatív irányú folyamatot megfordítani. A sportolók leginkább azért választották ezt a sportágat, mert szüleik elvitték ıket sportolni, valamit, azért mert megtetszett nekik a sportág. Sem a sportág, sem az élsport szempontjából nem tartjuk szerencsésnek ezt a tendenciát. Az iskolai testnevelés alkalmával, amikor is a tanulók képzett szakemberek segítségével vesznek részt a testnevelés órán a sportágválasztás kérdése elıtérbe kellene, hogy kerüljön, hiszen a testnevelı tanár ismeri a tanulók képességeit, mely alapján ahhoz a sportághoz tudja irányítani a tanulókat, amelyikben a legsikeresebb lehetne. Javaslatunk, hogy a

sportágválasztás eddigi meghatározó szereplıi (edzı, szülı, testnevelı tanár) közül az edzı és a testnevelı tanár hatékonyan mőködjenek együtt. A sportágválasztási folyamatban a szülık szerepe továbbra is fontos, azonban ennek nem abban kellene kimerülni, hogy a szülı választja ki a sportágat a gyermek számára, hanem ebbe a folyamatba a sportolót is be kell vonni. A hazai kiválasztási gyakorlatot megismerve azt mondhatjuk, hogy az edzık csak elenyészı mértékben alkalmaznak felméréseket a kiválasztáshoz és leginkább a sikeren 93 alapuló kiválasztás figyelhetı meg, ezért mindenképp azt javasoljuk, hogy a kiválasztás többlépcsıs folyamat legyen. Elsı lépésben a mozgástanulás után célszerő kiválasztanunk azokat a sportolókat, akik olyan mértékő hiányossággal (kondícionális, koordináció, stb.) rendelkeznek, amely alapvetıen kizárja, hogy eredményesek legyenek. A továbbiakban a versenyrendszerbe

bekerülve célszerő monitorozni a versenyzıket, mely során a technikai, a kondícionális és a koordinációs képességek felmérésén túl a sportoló számos pszichés tulajdonsága is felmérhetı. Ilyen például a versenystressz-tőrés, a koncentrációs képesség, a motiváció vagy a sikerek és a sikertelenség megélésének képessége. A sportolók további kiválasztásához már célszerő alkalmazni a sportági motoros teszteket is melyekkel objektív eredményekhez juthatunk és felmérhetjük, hogy melyik sportoló melyik úszásnemben, illetve melyik távon lehet a legsikeresebb. A továbbiakban, amikor is a versenyek száma és jelentısége megnı, illetve már elkezdıdik a specifikus felkészítés a versenytávra és az úszásnemre már a pszichés tesztek alkalmazása is javasolt, hiszen a csúcsteljesítmény eléréséhez már ezen összetevık is szükségesek. Ismerve az úszás rendkívül kiegyenlített mezınyét sok esetben a pszichés-mentális

felkészültség szintje dönti el egy-egy verseny végsı kimenetelét. Eredményeinkbıl az is kitőnik, hogy a sikernek számos összetevıje van. Látható, hogy az antropometriai jellemzıknek nincs akkora szerepe a beválásban, mint ahogy azt feltétezni lehetne. Azonban jól körvonalazódtak azon tesztek (általános, sportági) amelyekkel valóban jól mérhetıek a sportolók képességei, valamint definiálható különbség van a beválás szempontjából. Ezen tesztek közé tartoznak a sportági motoros és a speciális sportági tesztek, melyek alkalmazásával meghatározhatóvá válnak a kritériumszintek is. Érzékelhetı az is, hogy az edzık felismerték és egyre inkább fontosnak tartják a sportolók pszichés-mentális felkészültségét is. Emiatt javaslatunk mindenképp az, hogy nem csak egyszeri vizsgálatokon keresztül érdemes adatokat győjteni a sportolókról, hanem folyamatos felmérések által, így nyomon követhetıek lennének a változások

és megállapítható lenne a változás tendenciája is. Az általunk alkalmazott tesztek alkalmasak a motivációs környezet, a megküzdési stratégiák és a motivációs irányultság 94 mérésére. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a hazai környezetben is jól alkalmazhatók ezek a kérdıívek és az eredmények elemzése sok hasznos információt nyújt a felkészítés további menetéhez. A pszichés tesztek kiértékelése után látható, hogy a sportolók által alkalmazott megküzdési stratégiák értékei magasak, melybıl kiemelkedik az edzı általi irányíthatóság, az önbizalom és teljesítménymotiváció, valamint a koncentráció értéke. Ezek a jellemzık biztosíthatják a felkészülés sikerességét, valamint az eredményes pályafutást. Az úszók a motivációs környezet szempontjából Task-orientáltak amely szintén segíti a fejlıdést, azonban ez kiegészül egy külsı motiváltsággal is, ami viszont negatívan hathat a

hosszútávú sporttevékenységre és a szakirodalom szerint gyakorta sportágelhagyáshoz vezethet. Emiatt érdemes volna tovább vizsgálni ezt a kérdést, hogy kiderüljön mi az oka a külsı motiváció magasabb szintjének. Továbbá nem elhanyagolható a kérdés, hogy az életkor elırehaladtával az amotiváció szintje miért nı, valamint ezzel párhuzamosan a belsı motiváció értéke miért csökken. Ez alapján érezhetı, hogy az idısebb korosztállyal foglalkozó edzıknek érdemes pedagógiailag megújulni, valamint a korábban alkalmazott pedagógiai eszközöket és módszereket újragondolni, hiszen ezekbıl az eredményekbıl következtethetı, hogy a sportolók úszáshoz kapcsolódó motivációs irányultságuk megváltozik. Az általunk vizsgált téma a sporttudományi kutatások kiemelt szegmense. A versenysport információkkal rohamos fejlıdése rendelkezzünk miatt az fontos, hogy eredményességet naprakész befolyásoló és releváns

tényezıkrıl. Kutatásunkban célul tőztük ki, hogy megvizsgáljuk a hazai úszósport jellegzetességeit a tehetséggondozás, a kiválasztással kapcsolatban. Ezen túlmenıen vizsgáltuk a beválás kérdéseit antropometriai, motoros és pszichés jellemzık mentén. Vizsgálatunkban törekedtünk meghatározni a „van” és a „kell” értéket, mely elısegíti a kiválasztási folyamatot és lehetıséget ad a beválás kritériumainak meghatározásához. Újszerő a sporttudományos kutatásokban, hogy több aspektusból vizsgáltuk egyszerre a kutatási kérdéseinket, ezzel együtt tudjuk, hogy minden egyes részletére nem tértünk ki, mely alapján számos kérdés nyitva maradt még. A további kutatásainkban szeretnék a nyitva maradt kérdéseket megválaszolni, valamint jelen kutatási eredményeinket a sportág 95 számára visszajutatni és a sportágban dolgozó együttmőködve elısegíteni a sportág további sikerességét. 96

szakemberekkel hatékonyan ÖSSZEFOGLALÁS Jelen kutatás keretein belül a hazai úszósport jellemzıit vizsgáltuk a tehetséggondozás, a kiválasztás és a beválás szempontjából. Az eredményességet leginkább meghatározó tényezık között elsısorban pszichés tényezık jenetek meg. A legfontosabb a verseny- és edzésstressz-tőrés, a teljesítménymotiváció, valamint a stressztőrés, mely a jó edzı-sportoló kapcsolattal egészül ki. Érdekes eredmény, hogy a kondícionális képességek nem jelentek meg dominánsan, azaz az edzık szerint nem ezek adják a legfıbb különbségeket. A sportolókat felmérve (N=424) elgondolkodtató eredményt kaptunk a sportágválasztással kapcsolatban, melyben a szülıknek, a barátoknak és az edzınek van leginkább szerepe, azonban a testnevelı tanárok hatása alig volt érzékelhetı, kevesen választották az úszást a testnevelı hatására. Az oktatással kapcsolatban elmondható, hogy a legtöbben

tanfolyami keretek között tanultak meg úszni, azonban a sportegyesületi úszásoktatási forma is domináns. A sportolók véleménye szerint az eredményességet az edzı szaktudása, a szorgalom, a szülı támogatása és a belsı motiváció határozza meg a leginkább. A kiválasztással kapcsolatosan megállapítottuk, hogy az edzık (N=70) mindössze 40%-a alkalmaz csak valamilyen tesztet a kiválasztási eljárásban, továbbá nem jellemzı a hazai gyakorlatra, hogy ezeket a teszteket folyamatosan végeznék az edzık. Ehelyett még mindig a sikeren alapuló kiválasztás jellemzı A beválás vizsgálathoz az 1984-es ORV felmérés adatait alkalmaztuk (N=351). Az elemzés során megállapítottuk, hogy a kiválasztási folyamatban elsısorban a sportági teszteket célszerő alkalmazni, hiszen ezek által határozhatók meg leginkább a beváltak és a nem beváltak közötti különbségek. Az antropometriai felmérés és az általános motoros tesztek eredményei nem

mutattak szignifikáns különbséget. A pszichés tényezıket vizsgálva a sportolókra a Task- orientáció a jellemzı, melyben a leginkább a fejlıdésre törekvés jelenik meg, azaz a sportolók motiváltak a további teljesítésre, ugyanakkor kiderült, hogy ez a motiváció külsı eredető, a sportolók külsı motivációs szintje magasabb. A megküzdési stratégiára jellemzı, hogy átlagon felül teljesítettek a sportolók, de az edzı általi irányíthatóság, valamint az önbizalom, teljesítménymotivációs szintjük kimagasló. 97 IRODALOMJEGYZÉK Abbott A., Button C, Pepping GJ, Collins D (2005): Unnatural selection: talent identification and development in sport. Nonlinear Dynamics, Psychology and Life Sciences. 9 (1) 61-88 Allen, J.B, Howe, BL (1998): Player Ability, Coach Feedback, and Female Adolescent Athletes’ Perceived Competence and Satisfaction. Journal of Sport and Exercise Psychology, 20. 280-299 Ames, C., Archer, J (1988): Achievement goals

int he classroom: students’ learning strategies and motivation. Journal of Educational Psychology, 80 260-267 An, P., Rice, T, Gagnon, J, Borecki, IB, Pérusse, L, Leon, AS (1999): Familial aggregation of resting blood pressure and heart rate in a sedentary population: the HERITAGE family study. American Journal of Hypertension, 12 264–270 Arnold Imre (1979): Az úszás oktatása. Sport Kiadó, Budapest Arvey, R.D, Bouchard, TJ Jr, Segal, NL, Abraham, LM (1989): Job satisfaction: environmental and genetic components. Journal of Applied Psychology, 74 187–192 Ágoston György (1985): Tézisek a tehetségnevelésrıl. Pedagógiai szemle, 2 137-143 Babbie E. (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi Kiadó, Budapest Baker, J., Côté, J, Abernethy, B (2003a): Learning from the experts: practice activities of expert decision-makers in sport. Research Quarterly for Exercise and Sport, 74 342– 347. Bagoien T.E, Halvari, H (2005): Autonomous motivation: involvement

in physical activity, and perceived sport competence: structural and mediator models. Perceptual Motor Skills, 1. 3-24 Baker, J., Côté, J, Abernethy, B (2003b): Sport specific training, deliberate practice and the development of expertise in team ball sports. Journal of Applied Sport Psychology, 15. 12–25 Baker, J., Horton, S (2004): A review of primary and secondary influences on sport expertise. High Ability Studies, 15 (2) 211-228 Balaguer, I., Duda, JL, Crespo, M, (1999): Motivational climate and goal orientations as a predictors of perceptions of improvement, satisfaction and coach ratings among tennis players. Scandinavien Journal of Medicine and Science of Sports, 9 381-388 Balázsiné Batta Klára (2002): A testnevelés népszerőségének vizsgálata. Iskolai Tesetnevelés és Sport, 11. 12-13 Balogh László (2003): Az iskolai tehetségnevelés helyzete hazánkban- európai kitekintéssel. Alkalmazott pszichológia, 2 89-102 Balogh László (2004): Iskolai

tehetséggondozás. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Balyi I., Hamilton A (2004): Long-Term Athlete Development: Trainability in Childhood and Adolescence.Windows of Opprtunity Optimal Trainability Victoria 98 National Coaching Institute British Columbia and Advanced Training and Performance Ltd. Bandura, A. (1997): Self-efficacy: the exercise of control W H Freeman, New York Barber, H., Sukhi, H, White, S A (1999): The Influence of Parent-Coaches on Participation Motivation and Competitive Anxiety in Youth Sport Participants. Journal of Sport Behavior, 22. 162-180 Baumgartner E., Bognár J, Géczi G (2005): A tehetség fogalmának értelmezése: Testnevelés szakos hallgatók álláspontja. IV Országos Sporttudományi Kongresszus Tanulmánykötet, II. 35-38 Bayios I.A, Bergeles NK, Apostolidis NG, Noutsos KS, Koskolou MD (2006): Anthropometric, body composition and somatotype differences of Greek elite female basketball, volleyball and handball players. The Journal of Sport

Medicine and Physical Fitness. 46(2) 271-280 Bárány István (1965): A gyermekek úszásoktatása. Sport Kiadó, Budapest Báthory Zoltán, Falus Iván (1997): Pedagógiai Lexikon. Keraban Könyvkiadó Budapest. Bebestos, E., Antoniou, P (2003): Psychological skills of Greek badminton Athletes Perceptual and Motor Skills, 97. 1289-1296 Behncke, L. (2002): Self-regulation: A brief review Athletic Insight: The Online Journal of Sport Psychology, 4. http://www.athleticinsigightcom/Vol4Iss1/SelfRegulationhtml Bejek Klára (1993): Tornászok versenyszorongás és versenyteljesítmény jellemzıi. Doktori Értekezés. Magyar Testnevelési Egyetem Bicsérdy Gabriella (2002): Sportágválasztás a különbözı életkorokban. Magyar Sporttudományi Szemle, 3-4. 7-10 Bicsérdy Gabriella, Bognár József, Révész László (2006): Sportágválasztás az általános iskolában. Magyar Sporttudományi Szemle, 1 21-26 Biddle, S. J H (1993): Attribution research and sport psychology In: R Singer, M

Murphy & L. K Tennant (Eds): Handbook of research in sport psychology Macmillan, New York. 437–464 Biddle, S. J H, Soos, I, Chatzisarantis, N (1999): Predicting Physical Activity Intentions Using a Goal Perspective Approach: A Study of Hungarian Youth. Scandinavian Journal of Medicine and Science in Sports, 9. 353-357 Binet, A., Simon, T (1905): New methods for the diagnosis of the intellectual level of subnormals. Annuals of psychology, 11 191 Bíró M., Salvara IM (2005): Student – teacher interaction analysis of teaching of swimming. Kalokagathia, 3 85-91 Bíró Melinda (2006a): Az úszásnemek megválasztásának és oktatási sorrendjének vízbiztonság és egészség szempontú megközelítése. Iskolai Testnevelés és Sport, 32 1320 99 Bíró Melinda (2006b): Az interakció sajátossága az általános iskolai úszásoktatásban. Az Eszterházy Károly Fıiskola Tudományos Közleményei, Új Sorozat, 1. 23-34 Bíró Melinda (2006c): Az oktatási eszközök

sokrétő alkalmazása az úszástanításnál, kisvizes vízhez szoktatás. Líceum Kiadó, Eger Bíróné Nagy Edit (1990): A mozgásos aktivitás, mint életmódelem. OM Kutatási pályázat zárójelentés. Kézirat TF Könyvtár, Budapest Bíróné Nagy Edit (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Bloom, B.S (1985): Developing talent in young people Ballantine, New York Bognár Gábor (2000): Tizenhét éves párbajtırvívó fiúk személyiségtulajdonságainak és motivációinak vizsgálata. Kalokagathia, 1-2 39-50 Bognár József, Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella, Révész László, Géczi Gábor (2006): A szülık szerepe a sporttehetség-gondozásban. Kalokagathia, 1-2 86-96 Bouchard, T.J Jr, Lykken, DT, McGue, M, Segal, N L and Tellegen, A (1990): Sources of human psychological differences: the Minnesota Study of Twins Reared Apart. Science, 250 223–228 Bouchard, C., Leon, AS, Rao, DC, Skinner, JS, Wilmore, JH and Gagnon, J (1995): Aims, design, and

measurement protocol. Medicine and Science in Sports and Exercise, 27. 721–729 Bouchard, T.J Jr (1997): IQ similarity in twins reared apart: findings and response to critics, in: Sternberg, R.J and Grigorenko, E (Eds): Intelligence, heredity, and environment. Cambridge University Press, Cambridge, MA 126–160 Bouchard, C., Daw, W, Rice, T, Perusse, L, Gagnon, J, Province, M A (1998): Familial resemblance for VO2max in the sedentary state: the HERITAGE family study. Medicine and Science in Sports and Exercise, 30. 252–258 Bouchard, C., An, P, Rice, T, Skinner, JS, Wilmore, JH, Gagnon, J (1999): Familial aggregation of VO2max response to exercise training: results from the HERITAGE family study. Journal of Applied Physiology, 87 1003–1008 Bóta Margit (2002): Tehetséges tanulók énképének vizsgálata a családi háttér függvényében. In: Dávid Imre, Bóta Margit, Páskuné Kiss Judit: Tehetségkutatás Egyetemi Tankönyvkiadó, Debrecen. 109-218 Brettschneider, W-F.

(1999): Risk and Opportunities: Adolescents in top-level sportgrowing up with the pressures of school and training European Physical Education Rewiew, 5. 121-133 Brodkin, P., Weiss, MR (1990): Developmental differences in motivation for participating in competitive swimming. Journal of Sport and Exercise Psycholog, 12 248-263. Brown, J. (2001): Sports Talent How to identify and develop outstanding athletes Human Kinetics, Champaign, IL. Brustad, R.J (1988): Affective Outcomes in Competitive Youth Sport: The Influence of Interpersonal and Socialization Factors. Journal of Sport and Exercise Psychology, 10 307-321. 100 Burke, C.C, Stagl, KC, Salas, E, Pierce, L, Kendall, D (2006): Understanding team adaptation: A conceptual analyses and model. Journal of Applied Psychology 91(6) 1189-1207. Burton, D. (1983): Evaluation of goal setting training on selected cognitons and performance of collegiate swimmers. Doctoral Dissertation University of Illinois, Urbana. Burton, D. (1984): Goal

setting: A secret to success Swimming Word 25-29 Carlson, R. (1988): The socialization of elite tennis players in Sweden: An analysis of players’ backgrounds and development. Sociology of Sport Journal, 5 241-256 Cattel, R.B (1943): The measurement of adult intelligece Psychological Bulletin, 40 91-96. Cattel, R.B (1965): The Scientific Analysis of Personality Penguin Books, Baltimore Child, D. (2004): The gifted and talented Psychology and the teacher Vol:7 Continum, London. Covington, M.V (1981): The motive for self-worth= Research on motivation in education. In: AMES, RE and AMES, C (eds): Student motivation Academic Press, New York. 77–113 Côté, J. (1999): The influence of the family in the development of talent in sport The Sport Psychologist, 13. 395-417 Côté, J. (2002): Coach and peer influence on children’s development throught sport In: Silva, M.J, and Stevens, D (Eds): Psychological foundations of sport Allyn and Bacon, Boston. 520-540 Cronbach, L. (1951):

Coefficient alpha and the internal structure of tests Psychometrika, 16. 297-334 Czeizel Endre (1997): Sors és Tehetség. Minerva Kiadó Budapest Czeizel Endre (2000): Költık-Gének-Titkok. Galenus Kiadó, Budapest Czeizel Endre (2003). Sport és genetika Magyar Sporttudományi Szemle, 1 15-22 Czeizel Endre (2004): Sors és Tehetség. Urbis Könyvkiadó Budapest Csaba László (1991): A segédeszközökkel történı úszás tapasztalatai. Testnevelés- és Sporttudomány, 4. 24-34 Csaba László (1994): A vízijátékok alkalmasságának lehetıségei úszásban. Országos Úszóedzıi Konferencia, Szakmai kiadvány. Testnevelési Egyetem, Budapest 49-56 Csikszentmihalyi, M., Rathunde, K, Whalen, S (1993): Talented teenagers: The roots of success and failure. Cambridge University Press, Cambridge d’Arripe-Longeville, F., Fournier, J F, Dubois, A (1998): The perceived effectiveness of interactions between expert French judo coaches and female elite athletes. The Sport

Psychologist, 12. 317–332 Dawis R.V, Lofquist RH (1984): A psychological theory of work adjustment: An individual differences model and its applications. University of Minnesota Press, Minneapolis. 101 Deakin, J. M, Cobley, S (2003): An examination of the practice environments in figure skating and volleyball: a search for deliberate practice. In: Starkes, J and Ericsson, K.A (Eds): Expert performance in sports: advances in research on sport expertise Human Kinetics, Champaign, IL. 90–113 Deci, E.L, Ryan, RM (1991): Intrinsic motivation and self-determination in human behavior. Plenum Press, New York DiLalla, D.L, Carey, G, Gottesman, II, Bouchard, TJ Jr (1996): Heritability of MMPI personality indicators of psychopathology in twins reared apart. Journal of Abnormal Psychology, 105. 491–499 Doll, J., Mayr, U (1987): Intelligenz und Schachleistung eine Untersuchung an Schachexperten. Psychologische Beitrage, 29 270-289 Donelly, P. (1993): Problems associated with youth

involvment in high- performance sport. In: Cahil, BR and Pearl, AJ (Eds): Intensive participation in children’s Human Kinetics, Champaign IL. 95-125 Dotan, R., Goldbourt, U, Bar-Orr, O (1980): Kinantroponethric parameters as predictors for the success in young male and female gymnasts. In: Osryn, M, Beunen, G. and Simons, J (Eds): Kinantropometry 11 University Park, Baltimore, MD 212214 Duda J.L, Whitehead, J (1998): Measurment of goal perspectives int he physical domain. In: Advances in Sport and Exercise Psychology Measurment (edited by Duda, J.L) Fitness Information Technology, Morgantown, WV Duda, L.J (1992): Motivation in sport settings: A goal perspective approach In: Roberts, G.C (Ed): Motivation, and Sport and Exercise Human Kinetics, Champaign, Illinois. 57-91 Durand- Bush, N., Salmela, JH (2001): The development of talent in sport In: Singer, R.N, Hausenblas, HA and Janelle, CM (Eds): Handbook of sport psychology Wiley, New York. 269-289 Eccles, J.S, Wigfield, A (2000):

Schoolin’s influences on Motivation and Achievement. In: Danzinger, SH, Waldfogel, J (ed): Securing the Future: Investing in Children from Birth to College. Russell Sage Foundation, New York 153-181 Egressy János (1997a): A hátúszás technikája. In: Tóth Ákos (szerk): Úszás (Technika) Magyar Testnevelési Egyetem. Budapest 25-45 Egressy János (1997b): A mellúszás technikája. In: Tóth Ákos (szerk): Úszás (Technika). Magyar Testnevelési Egyetem Budapest 47-59 Egressy János (1997c): A gyorsúszás technikája. In: Tóth Ákos (szerk): Úszás (Technika). Magyar Testnevelési Egyetem Budapest 80-94 Egressy János (1998): Versenyszámelemzés az úszásban. In: Tóth Ákos, Sós Csaba (szerk).: Úszás szöveggyőjtemény I Obender and Co Kiadó, Budapest Egressy János (2000): A hát- és a pillangóúszás elemzése anatómiai szempontból. In: Csaba László, Sós Csaba, Tóth Ákos (szerk.): Úszás, Szöveggyőjtemény II Obener and Co. Kiadó, Budapest 102

Ericsson, K.A Krampe, RT, Tesch-Römer, C (1993): The role of deliberate practice in the acquisition of expert performance. Psychological Review, 100 363-406 Ericsson, K.A, Charness, N (1994): Expert performance: its structure and acquisition American Psychologist, 49. 725-747 Ericsson, K.A, Lehmann, AC (1996a): Expert and exceptional performance: evidence of maximal adaptation to task constraints. Annual Review of Psychology, 47 273-305 Ericsson, K.A, (1996b): The Road to Excellence The acquisition of Expert Performance in the Arts and Sciences, Sport and Games. Lawrence Erlabaum Associates Publishers, Mahwah, New Jersey. Falk, B., Lidor, R, Lander, Y, Lang, B (2004): Talent identification and early development of elite water-polo players: A 2-year follow-up study. Journal of Sport Sciences. 4 347-355 Falus Iván (2003): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. Falus Iván, Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest. Fleishman, E.A, (1972): On the relation between abilities, learning, and human performance. American Psychologist, 27 1017-1032 Fortier, M.S, Vallerand, RJ, Briere, NM, Provencher, PJ (1995): Competitive and Recreational Sport Structures and Gender: A Test of Their Relationship with Sport Motivation. Journal of Sport Psychology, 26 24-39 Földesiné Szabó Gyöngyi (1999): Félamatırök, félprofik. Magyar olimpikonok (19801996) Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest Fredricks, J.A, Eccles, JS (2004): Parental Influences on Youth Involvement in Sports. In: Weiss, MR (Ed): Development Sport and Exercise Psyhology: A Lifespan Perspective. Fitness Information Technology Inc, Morgantown WV 145-164 Frenkl Róbert (2003): Sporttehetség. Magyar Sporttudományi Szemle, 2 16 Gabler, H., Ruoff, BA (1979): Zum Problem der Talentbestimmung im Sport Sportwissenchaft, 9. 164-181 Gagné, F. (1991): Toward a differentiated model of giftedness and talent In Colangelo, D. and

Davis (Ed): Handbook of gifted education Allyn and Bacon, Boston 65-80 Gagné, F. (1999): Is There Light at the End of the Tunnel? Journal for the Education of the Gifted, 22. 231 Gallagher, J.J (1979): cit Ranschburg Jenı (2004): Gepárdkölykök Urbis Könyvkiadó. Budapest Gallagher, J.J (1982): A plan for catalytic support for gifted education in the 1980s Elementary School Journal, 82. 180-184 Gardner, H. (1983): Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences A subsidiary of Perseus Book, New York. Gardner, H. (1991): The unschooled mind Fontana Press, London 103 Gil, S., Ruiz, F, Irazusta, A, Gil, J, Irazusta, J (2007): Selection of young soccer players in terms of anthropometric and physiological factors. Journal of Sport Medicine and Physical Fitness. 47(1) 25-32 Gill, D.L, Gross, JB, Huddleston, S (1983): Participation motivation in youth sports International Journal of Sport Psychology, 14. 1-14 Gill, D.L (1986): Psychological dynamic of sport Human Kinetics

Champaign, IC Gombocz János (1995): Az edzı-sportoló kapcsolat néhány pedagógiai kérdése. Mesteredzı, (5) 3. 3-5 Gombocz János (1996): Nevelıi pályák párhuzamai. Kalokagathia, 1-2106-120 Gombocz János (2004): A testnevelı tanár és az edzı pedagógiai szerepe. In: Bíróné Nagy Edit (szerk): Sportpedagógia. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs Gombocz János (2005): A sportegyesület, a nevelés helyszíne. Kalokagathia,1-2 2736 Goudas, M. (1998): Motivational Climate and Intrinsic Motivation of Young Basketball Players. Perceptual and Motor Skills, 86 323-327 Gould, D., Feltz, D, Horn, T, Weiss, M (1982): Reason for attrition in competitive youth swimming. Journal of Sport Behavior, 5 155-165 Gould, D., Horn, T (1984): Participation motivation in young athletes In: Silva, M, Weinberg, R.S (eds): Psychological Foundations of Sport Human Kinetics, Champaign, IL: Gould, D., Diffenbach, K, Moffet A (2001): Psychological talent and its development in Olimpic champions.

Paper Presented at Association for the Advancement of Applied sport Psychology Conference, Orlando, FL. Gu, C., Borecki, IB, Gagnon, J, Bouchard, C, Leon, AS, Skinner, JS (1998): Familial resemblance for resting blood pressure with particular reference to racial differences: preliminary analyses from the HERITAGE family study. Human Biology, 70. 77–90 Guilford, J.P (1967): The nature of human intelligence Mc Graw-Hill, New York Gyarmathy Éva (1998): Tehetség és a tanulási zavarokal küzdı kiemelkedı képességő gyerekek. Magyar Pedagógia, 2 135-153 Gyarmathy Éva (2003): Tehetséges tanárok a tehetségekért. Pedagógusképzés, 3-4 105111 Hajdúné László Zita (2003): A közép és hosszútávfutó atléták versenyszorongás vizsgálata. Magyar Sporttudományi Szemle, 4 12-14 Hajdúné László Zita (2004): A szorongás és a versenyteljesítmény kapcsolata. Magyar Sporttudományi Szemle, 2-3. 24-27 Hanlon, T. (1994): Sport parent Human Kinetics, Champaign, IL Harmison,

J.R (2006): Peak Performance in Sport: Identifying Ideal Performance States and Developing Athletes’ Psychological Skills. Professional Psychology: Research and Practice, 37 (3). 233-243 104 Harsányi László, Sebı Attila (1989): Módszer a kiválasztás és válogatás értékelésére. Atlétika, 5. 3-7 Harsányi László (1990a): A tehetség felismerésének lehetıségei. Sportvezetı, 6 22 Harsányi László (1990b): A sporttehetség gondozásának útjai. Magyar Testnevelési Egyetem Közleményei, 2. 65-84 Harsányi László (2000): Edzéstudomány. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Harsányi László (2004): Követelményprofil, értékelés, kiválasztás. Magyar Edzı, 3 2630 Hayes, J.R (1981): The complete problem solver Franklin Institute Press, Philadelphia, PA. Hebb, D.O (1975): A pszichológia alapkérdései Gondolat Kiadó, Budapest Helsen, W.F, Hodges, NJ, Van Winckel, J, Starkes JL (2000): The roles of talent, physical precocity and practice in the

development of soccer expertise. Journal of Sports Sciences. 9 727-736 Hellstedt, J.C (1987): The coach-parent-athlete relation The Sport Psychologist, 1 151-160. Helsen, W.F, Starkes, JL, Hodges, NJ (1998): Team sports and the theory of deliberate practice. Journal of Sport and Exercise Psychology, 20 12–34 Hencsei Pál, Ivanics Tibor, Takács Ferenc, Vad Dezsı (2005) Magyarok az Olimpiai Játékokon. Athéntól-Athénig Magyar Olimpiai Bizottság, Work Press Iparmővészeti Kft, Budapest. Herskovits Mária, Gyarmathy Éva (1994): Kérdések és ellentmondások a tehetséges gyerekek kiválasztásában. Pszichológia, 14 (4) 515-534 Herskovits Mária (2005): Mit kezdjünk a tehetséggel? Iskolakultúra, 4. 25-36 Hill, G.M (1993): Youth Sport participation of professional baseball players Sociology of Sport Journal, 10. 107-114 Hoare, D.G (2000): Predicting success in junior elite basketball players - the contribution of anthropometic and physiological attributes. Journal of Science

and Medicine in Sport. 4 391-405 Hodge, T., Deakin, JM (1998): Deliberate practice and Expertise in the Martial Arts: The Role of Contex in Motor recall. Journal of Sport and Exercise Psychology, 20 260279 Hodges, N.J, Starkes, JL (1996): Wrestling with the nature of expertise: a sport specific test of Ericsson, Krampe and Tesch-Römer’s (1993) theory of deliberate practice. International Journal of Sport Psychology, 27 400- 424 Huang, C.R, Kuo, HY (1999): The sources of athletes’ sport confidence The Chinese Physical Education, 13(3). 60-66 Iso-Ahola, S.E (1995): Intrapersonal and interpersonal factors in athletic performance Scandinavien Journal of Medicine Science and Sports, 5. 191–199 105 Istvánfi Csaba (2002): A versenysportra történı kiválasztás aktuális problémái és megoldási lehetıségei az iskolában. Magyar Edzı, 3 8-11 Istvánfi Csaba (2005): Nevelés, testnevelés, sport. Kalokagathia, 1-2 15-26 Jelinek Zsolt, Oláh Attila. (2000): Examining the

background of athletic injury: psychological immune system, life stress and coping skills. 21st International Conference of Stress and Anxiety Research Society (STAR). Abstracts Book, Bratislava, Slovakia. 71 Juhász M. (2002): A kiválasztás pszichológiai alapjai Oktatási segédlet Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Budapest. Jowett, S. (2006): Interpersonal and Structural Features of Greek Coach–Athlete Dyads Performing in Individual Sports. Journal of Applied Sport Psychology, 18 69–81 Jowett, S., Cockerill, IM (2003): Olympic Medallists’ Perspective of the AthleteCoach Relationship Psychology of Sport and Exercise, 4 313-331 Junge, A., Dvorak, J, Rosch, D, Graf-Baumann, T, Chomiak, J, Peterson, L (2000): Psychological and sport-specific characteristics of football players. The American Journal of Sport Medicine, 28. 22-28 Kalinowski, A.G (1985): The Development of Olympic Swimmers In: Bloom, BS (Ed.): Developing

talent in young people Balantine Books, New York 139-192 Kamal, F.A (1989): Extrinsic and intrinsic motivation of swimmers International Journal of Physical Education, 26. 26-32 Kaminski, G., Mayer, R, Rouff, BA (1984): Kinder und Jungendliche im Leistungssport. Schorndorf, Federal Republic of German Kamm, R.L (1998): A developmental and psychoeducational approach to reducing conflict and abuse in Little League and youth sports. Child and Adolescent Psychiatric Clinics of North America, 7. 891-918 Karcag János (1973): A Cattel- féle 16 faktoros személyiség kérdıív. Vademekum sorozat. Országos Elmegyógyászati Intézet, Budapest Keller, L.M, Bouchard, TJ, Arvey, RD, Segal, NL, Dawis, RV (1992): Work values: genetic and environmental influences. Journal of Applied Psychology, 77 79– 88. Keogh J.W, Weber CL, Dalton CT (2003): Evaluation of anthropometric, physiological, and skill-related tests for talent identification in female field hockey. Canadian Journal of Applied

Physiology, 28(3). 397-409 Keresztes Noémi, Pluhár Zsuzsanna, Pikó Bettina (2003): A fizikai aktivitás gyakorisága és sportolási szokások általános iskolások körében. Magyar Sporttudományi Szemle, 4. 43-48 Ketskeméty László, Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Eötvös Kiadó, Budapest. Kiricsi János (2002): Úszásoktatás kisiskolások számára. A szerzı magánkiadása Naszályvölgye Nyomda, Budapest. 106 Kiss István, Balogh László (2004): Kellemes problémák. In: N Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.): Pszichológia Pedagógusoknak Osiris Kiadó, Budapest 496-534 Kovácshegyi Ferenc (1982): Hajlékonyságfejlesztı gyakorlatok terezése, hatékonysásának mérése, ellenırzése az úszóversenyzı felkészítése során. Szakdolgozat. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest Kovácshegyi Ferenc (2000): Az úszóversenyzık szárazföldi képességfejlesztésének néhány alapkérdése. In: Csaba László, Sós Csaba, Tóth Ákos

(szerk) Úszás Szöveggyőjtemény II. Obender & Co Stúdió Kft, Budapest 117-120 Kırös András (1995): Tehetséggondozás, diáksport, versenysport. Testnevelés Módszertani Lapok, (1)3. 15-18 Krogius, N. (1976): Psychology in chess RMH Press, New York Kudar Katalin (1980): Sportolók vizsgálata sportpszichológia aktuális kérdései. 42-49 versenyhelyzetben. A hazai Kupper (1991): A kiválasztás alapjai a volt NDK-ban. Mesteredzı, 1 Landau, E. (1980): Mut zur Begabung Reinhardt, München Landers, D.M, Boutcher, SH (1986): Arousal performance relationships In: Williams, J.M (eds): Applied Sport Psychology: Personal grpwth to peak performance Palo Alto, Mayfield. 163-184 Lénárd Ferenc (1981): Képességfejlesztés és tehetséggondozás az általános iskolában. Pedagógiai Szemle, 3. 216-225 Lidor, R., Falk, B, Arnon, M, Cohen, Y, Segal, G, Lander, Y (2005): Measurement of talent in team handball: the quetionable use of motor and physical tests. The Journal of

Strength and Conditioning Research, 19(2). 318- 343 Lindner, K.J, Johns, DP, Butcher, J (1991): Factors in withdrawal from youth sport: A proposed model. Journal of Sport Behavior, 14 3-18 Lindner K.J, Kerr, J (2001): Predictability of sport participation motivation from metamotivational dominances and orientations. Personality and Individual Differences, 30. 759-773 Mageau, G.A, Vallerand, RJ (2003): The coach-athlete relationship: a motivational model. Journal of Sport Sciences, 21, 883-904 Marland, S.P (1972a): In: Tóth László (szerk és ford)(1998): A tehetség tanítása KLTE-Kossuth Egyetemi Nyomda, Debrecen. Marland, S.P (1972b): Education of the gifted and talented Report to Congress of the United States by the U.S Commissioner of Education US Government Printing Office, Washington, DC. Markland, D. (1999): Self-Determination Moderates the Effects of Perceived Competence on Intrinsic Motivation in an Exercise Setting. Journal of Sport and Exercise Psychology, 21. 351-361

McCaffrey, N., Orlick, T (1989): Mental factors related to excellence among top professional golfers. International Journal of Sport Psychology, 20 256–278 107 McClelland, D.C, Atkinson, JW, Clark, RA Lowell, EL (1953): The achievement motive. Appleton Century Crofts, New York Mageau, G.A, Vallerand, RJ (2003): The coach-athlete relationship: A motivational model. Journal of Sport Sciences, 21 883-904 Mészáros János, Zsidegh Miklós megközelítés. Magyar Edzı, 3 4-8 (2002): A sporttehetség- humánbiológiai Monsaas, J. A (1985): Learning to be a world-class tennis player In: Bloom, BS (Ed.): Developing talent in young people Ballantine Books, New York 211 -269 Morris, T. (2000): Psychological characteristics and talent identification in soccer Journal of Sports Sciences. 9 715-726 Mönks, F.J, Knoers, AMP (1997): Ontwikkelingpsychologie 7th ed, Van Gorcum, Assen. Mönks, F.J, Boxtel, HW (2000): A Renzulli-modell kiterjesztése és alkalmazása serdülıkorban. In:

Balogh László, Herskovics Mária, Tóth László (szerk) A tehetségfejlesztés pszichológiája. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 67-82 Mills, J.S, Blankstein, KR (2000): Perfectionism, intrinsic vs extrinsic motivation, and motivated strategies for learning: A multidimensional analysis of university students. Personaltiy and Individual differences, 29 1191-1204 Nádori László (1981): Tehetségkutatás- gondozás a sportban. Testnevelés- és Sporttudomány, 2. 51-62 Nádori László (1985): A tehetségek keresésének lehetıségei a testnevelésben. Pedagógiai Szemle, 4. 386-393 Nádori László (1987): Az utánpótlás nevelés idıszerő kérdései. Nemzetközi Sporttudományos Konferencia, Pécs. 12-22 Nádori László (1988): Elképzelések a sporttehetség jellemzıirıl és gondozásáról. Módszertani Tájékoztató, 2. 4-17 Nádori László, Derzsy Béla, Fábián Gyula, Ozsváth Károly, Rigler Endre, Zsidegh Miklós (1998): Sportképességek mérése. Második,

átdolgozott kiadás (1989) változatlan utánnyomása. Sport Könyvkiadó, Budapest Nahalka György (2004): A pedagógiai vizsgálatok leíró és matematikai stetisztikai módszerei. In: Falus Iván (szerk): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Mőszaki Kiadó, Budapest. 341-514 Nagy György (1973): Sport és pszichológia. Sport Kiadó, Budapest 29-33 Nagykáldi Csaba (1998a): Sportági pszichológiai profilok gyakorlati jelentısége. In: Nádori László (szerk.) A sportedzés, versenyzés új útja 22-26 Nagykáldi Csaba (1998b): A sport és a testnevelés pszichológiai alapjai. Computer Arts Kiadó, Budapest. Neisser, U., Boodoo, G, Bouchard, TJ, Boykin, AW, Brody, N, Ceci, SJ, Halpern, D. F, Loehlin, JC, Perloff, R, Sternberg, RJ, Urbina, S (1996) Intelligence: Knowns and unknowns. American Psychologist, 51(2) 77–101 108 Newton, M., Duda, JL Yin, Z (2000): Examination of the psychometric properties of the Perceived Motivational Climate is Sport Questionnaire.

Journal of Sport Sciences, 18. 275-290 Nicholls, J.G (1984): Conceptions of ability and achievement motivation In: Ames, R.and Ames, C (Eds): Research on motivation in education: student motivation Academic Press, New York. 39–73 Nicholls, J.G (1989): The Competitive Ethos and Democratic Education Harvard University Press, Cambridge, MA. Nieuwenhuis, C.F, Spamer, EJ, Van Rossum, JHA (2002): Prediction Function for Identifying Talent in 14- to 15-Year-old Female Field Hockey Players. High Ability Studies, (13)1. 21-33 Ntoumanis, N. (2001): Empirical Links between Achievement Goal Theory and SelfDetermination Theory in Sport Journal of Sport Sciences, 19 397-409 Ntoumanis, N. (2002): Motivational Clusters in a Sample of British Physical Education Classes. Psychology of Sport and Exercise, 3 177-194 Nugent, L. (2005): Talent Identification Opportunities for Australian Swimming American Swimming Magazine, 3. 16-22 Orlick, T., Partington, J (1988): Mental links to excellence The Sport

Psychologist, 2 105–130. Orosz Péter, Fábián Gyula, Pilvein Márton (1983): Adatok a labdarúgók kiválasztásához és beválásához. A Testnevelési Fıiskola Közleményei, 3 71-110 Parker, A. (1996): Chasing the big time Football apprenticeships int he 1990s Unpublished doctoral dissertation, University of Warwick, UK. Pápai Júlia, Szabó Tamás (2003): Tornászgyermekek sportágválasztását befolyásoló tényezık. Kalokagathia, 1 18-31 Pelletier, L.G, Fortier, MS, Vallerand, RJ, Tuson, K, Briere, N, Blais, M (1995): Toward a new measure of intrinsic motivation, extrinsic motivation and amotivation in sports: The Sport Motivational Scale (SMS). Journal of Sport and exercise psychology, 17. 35-53 Pelletier, L.G, Fortier, MS, Vallerand, RJ, Briere, NM (2001): Associations among perceived autonomy support, forms of self-regulation, and persistence: A prospective study. Motivation and Emotion, 25 279-306 Pensgaard, M., Roberts, G (2000): The relationship between

motivational climate, perceived ability and sources of distress among elite athletes. Journal of Sport Sciences, 18. 191-210 Petherick, C., Weigand, D (2002): The relationship of dispositional goal orientations and perceived motivational climates on indices of motivation in male and female swimmers. International Journal of Sport Psychology, 33 218-237 Petrou M., Bognár J, Horváth N, Baumgartner E (2003): Early sport specialization: The case of gymnastics. Magyar Sporttudományi Szemle, 2 23-26 109 Perkins, T.H (1981): Syllidae (Polychaeta), principally from Florida, with descriptions of a new genus and twenty-one new species. Proc Biol Soc Wash, 93(4) 1080–1172 Pérusse, L., Gagnon, J, Province, MA, Rao, DC, Wilmore, JH, Leon, AS (2001): Familial aggregation of submaximal aerobic performance in the HERITAGE family study. Medicine and Science in Sports and Exercise, 33 597–604 Pikó Bettina (1997): Coping – társas kapcsolatok – társas coping. Pszichológia, 17

391–399. Piirto, J. (1994): Talent children and adults Maxwell Macmillan International, New York. Piirto, J. (1999): Talent children and adults Their development and education PrenticeHall, New Jersey Pluhár Zsuzsanna, Keresztes Noémi, Pikó Bettina (2003): „Ép testben ép lélek”. Középiskolások értékrendje fizikai aktivitásuk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 29-33 Podgieter, J.R (1993): Psycho- social perspective on talent identification and development. In: Durandt, R (Ed): Sports talent identification and development: A situation analysis. University of Port Elizabeth, Port Elizabeth 69-81 Rajki Béla (1987): Úszástanítás- úszástanulás. Sport Kiadó, Budapest Rankinen, T., Pérusse, L, Rauramaa, R, Rivera, MA, Wolfarth, B, Bouchard, C (2001): The human gene map for performance and health-related fitness phenotypes. Medicine and Science in Sports and Exercise, 33. 855–867 Rankinen, T., Pérusse, L, Rauramaa, R, Rivera, M A, Wolfarth, B, Bouchard,

C (2002): The human gene map for performance and health-related fitness phenotypes: the 2001 update. Medicine and Science in Sports and Exercise, 34 1219–1233 Ranschburg Jenı (1989): Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest Ranscburg Jenı (2004): Gepárdkölykök. Urbis Kiadó, Budapest Renzulli, J. (1978): The Enrichment Triad Modell: A guide for developing defensible program for gifted and talented. Creative Learning Press Renzulli, J., Smith, LH (1981): The compactor Creative Learning Press Renzulli, J. (1994): School for Talent Development Mansfield Center, CT Creative Learning Press. Renzulli, J. (1996): Building a bridge between Gifted education and total school improvement. National Research Center of the Gifted and Talented, Storrs, CT The University of Connecticut. Révész Géza (1918): A tehetség korai felismerése. Benkı Gyula, Budapest Révész László, Géczi Gábor, Bognár József, Tóth László (2005a): A sporttehetség megközelítési

módjai. Magyar Edzı, 4 5-8 Révész László, Bognár József, Géczi Gábor (2005b): Pedagogical values reflected in elite sports: The case of talent. 10th Annual Congress, European College of Sport Science Abstract Book, Belgrade. 225 110 Révész László, Géczi Gábor, Vincze Géza (2005c): Sportszakemberek az utánpótlás korúak tehetségérıl, az alkalmazott pedagógiai módszerekrıl és a kommunikációról. Tavaszi Szél Konferencia Tanulmánykötet, Debrecen. 332-336 Révész László, Bognár József, Géczi Gábor, Benczenleitner Ottó (2005d): Tehetség meghatározás, sportágválasztás és kiválasztás három egyéni sportágban. Magyar Sporttudományi Szemle, 4. 17-24 Révész László, Bognár József (2006): Az úszás oktatás helye és szerepe a rendszerváltás utáni tantervekben. Iskolakultúra, 3 34-43 Révész László, Bognár József, Géczi Gábor (2007a): Kiválasztás, tehetség és pedagógiai értékek az úszásban. Új Pedagógiai Szemle,

4 45-53 Révész László, Bognár József, Géczi Gábor, Trzaskoma- Bicsérdy Gabriella (2007b): The Role of Deliberate Practice in Swimming. In: Book of Abstracts, 12st Annual Congress of the ECSS Jyväskylä, Finland. 11-14 July 2007 Ed: Jouni Kallio, Paavo V Komi, Jyrki Komulainen, Janne Avela. ISBN 978-951-790-242-7 p 76 Révész László, Géczi Gábor, Bognár József, Bicsérdy Gabriella (2008a): Sporttehetség: elméletek és jellemzı jegyek a szakirodalomban. In: Bognár József (szerk): Sporttehetség. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest -megjelenés alattRévész László, Bognár József, Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella, Kovács T László (2008b): A Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire-2 (PMCSQ-2) kérdıív hazai alkalmazásának lehetısége. Kalokagathia, 3 -megjelenés alattRice, T, Despres, J P, Pérusse, L, Hong, Y, Province, M A, Bergeron, J (2002): Fimilial aggregation of blood lipid response to exercise training in the health, risk

factors, exercise training and genetics (HERITAGE) family study. Circulation, 105 1904–1908. Rigler Endre (2004): Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai. I rész: Alapfogalmak. A terhelés II rész A kiválasztás III rész Harmadik kiadás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest. Rókusfalvy Pál (1976): Bevezetés a munkapszichológiába. Tankönyv Kiadó, Budapest Rókusfalvy Pál (1981): Sportpszichológia. Sport Kiadó, Budapest Rókusfalvy Pál (1985): Tehetségkutatás,- kiválasztás- és gondozás. Testnevelés és Sporttudomány, 1. 16-21 Sack, H.G (1980): Zur Psychologie des jungendlichen Leistunssportlers Eine exemplarische Längsschnitt-Untersuchung an männlichen und weiblichen Langstreckenläufern über einen Zeitraum von vier Jahren am Ende der Adoleszenz. Schorndorf, Federal Republic of German. Scanlan, T.K, Lewthwaite, R (1984): Social psychological aspects of competition for male youth sport participants: I. Predictors of

competitive stress Journal of Sport Psychology, 7. 25-35 Sajtos László, Mitev Ariel (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. 111 Seifriz, J.J, Duda, JL, Chi, L (1992): The relationship of Perceived Motivational Climate to Intrinsic Motivation and beliefs about success in basketball. Journal of Sport and Exercise Psychology, 14. 375-391 Selmeczi Attila (2000): Az utánpótlás korú úszóversenyzık felkészítése az egyes életkorok tükrében. In: Csaba László, Sós Csaba, Tóth Ákos (szerk) Úszás Szöveggyőjtemény II. Obender & Co Stúdió Kft, Budapest 95-105 Selye, J. (1974): Stress without distress New York American Library, New York Siegler, R.S, Kotosky, K (1986): Conclusions and Integration In: Stenberg, R, Davidson, J.E (1990) Conception of Giftedness Cambridge University Press, New York. Simon, H.A, Chase, WG (1973): Skill in chess American Scientist, 61 394-403 Singer, R.N, Orbach, I (1999): Persistence, excellence,

and fulfillment In: Lidor, R & Bar-Eli, M. (Eds): Sport psychology: linking theory and practice Bookcrafters, Morgantown. 167–191 Smith, R.E, Schutz, RW, Smoll, FL, Ptacek, JT (1995): Development and validation of a multidimensional measure of sport-specific psychological skills: The Athletic Coping Skill Inventory-28. Journal of Sport and Excercise Psychology, 17 379-398. Smith, R.E, Christensen, DS (1995): Psychological skills as predictors of performance and survival in professional baseball. Journal of Sport and Exercise Psychology, 17 399–415. Smilkstein, G. (1980): Psychological trauma in children and youth in competitive sport The Journal of Family Practice, 10. 737-739 Sonsinak, L.A (1985): Learning to be a concert pianist In: Bloom, BS (Ed): Developing talent in young people. Ballantine, New York Sós Csaba (1993): A vércukor terheléses görbe változása terhelés hatására úszóversenyzıknél. Magyar Élettan Társaság Konferenciája, Debrecen Sós Csaba,

Satori János (1995): A magyar úszósikerek nyomában. Mesteredzı, 1 5-8 Sós Csaba (1996): Új technológiák alkalmazása az FTC úszóinál. Mesteredzı, 3 1-3 Sós Csaba (1997a): A 3 makrociklusos felkészülési rendszer nyomon követése Orális Glukóz Tolerancia Teszt és Spiroergometria segítségével junior korú úszókon. Testnevelés és Sporttudomány, 1. 8-15 Sós Csaba (1997b): A vércukor terheléses görbe változása terhelés hatására úszóversenyzıknél. Magyar Élettan Társaság Konferenciája, Szeged Sós Csaba (1998): Fizikai terhelés hatása úszók vércukorszint változásaira. Sportorvosi Szemle, 1. 5-17 Spearman, C. (1904): General intelligence, Objectively Determined and Measured American Journal of Psychology, 15. 207-210 Spearman, C. (1927): The abilities of man Macmillan, New York 112 Spielberger, C.D (1966): Theory and research on anxiety In: Spielberger, CD (Ed) (1970): Anxiety and behavior. Academic Press, New York 3-22 Spielberger, C.D

(1989): Stress and anxiety in Sports In: Hackfort, Spielberger: Anxiety is Sport. An International Perspective The Series in Health psychology and Behavioral. Medicine Hempshere Publishing Corporation Spray, C.M, Wang, CKJ (2001): Goal Orientations, Self-Determination and Pupils’ Discipline in Physical Education. Journal of Sport Sciences, 19 903-913 Stern, W. (1914): The psychological methods of testing intelligence Warwick and York, Baltimore, MD. Starkes, J.L, Deakin, JM, Allard, F, Hodges, NJ, Hayes, A (1996): Deliberate practice in sports: what is it anyway? In.: Ericsson, KA (eds): The Road to Excellence: The Acquisition of Expert Performance in Arts and Sciences, Sports and Games. Lawrence Erlbaum Associates, Mahwah, New Jersey 81-106 Sternberg, R. (1977): Intelligence, information processing and analogical reasoning: The componential analysis of human abilities. Hillsdale Erlbaum, New Jersey Stenberg, R. (1991): Giftedness according to the Triarchic Theory of Human

Intelligence. In: Colangelo, N; Davis, G (Eds): Handbook of Gifted Education Allyn and Bacon, Boston. 45-54 Stevenson, C.L (1990): The early careers of international athletes Sociology of Sport Journals, 7. 238-253 Szabó Tamás (1994): Gyermekek funkcionális (motorikus) és szomatikus sajátosságainak vizsgálata (Kandidátusi értekezés tézisei). Testnevelés- és Sporttudomány, 4. 169-178 Szabó Tamás (1995): Adottság vagy szorgalom? Néhány gondolat a tehetségek felismerésérıl és gondozásáról. In: Zag J (szerk): Somogyi sport szabadegyetemi füzetek V. Somogy megyei TSH, Kaposvár 19-26 Szabó Tamás (2002): Jelen és távlatok. Magyar Edzı, 3 21-22 Széles Sándor (2000): A négy úszásnem korszerő technikájának kialakítása. In: Csaba László, Sós Csaba, Tóth Ákos (szerk.) Úszás Szöveggyőjtemény II Obender & Co Stúdió Kft, Budapest. 95-105 Szigeti Lajos, Fenyvesi Alajos, Füzesi József, Szekeres János (1988): A versenysportutánpótlás,

kiválasztás, tehetséggondozás egy lehetséges modellje az általános iskolában. A Testnevelési Fıiskola Közleményei, 2 91-103 Szlatényi György (2002): A diáksport szerepe a versenysport utánpótlásának kiválasztásában. Magyar Edzı, 3 11-14 Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest Tannenbaum, A. (1983): Gifted Children Psychological and educational perpectives Macmillan, New York. Tellegen, A., Lykken, DT, Bouchard, TJ Jr, Wilcox, KJ, Segal, NL, Rich, S (1988): Personality similarities in twins reared apart and together. Journal of Personality and Social Psychology, 54. 1031–1039 113 Terman, L.M (1916): The measument of intelligence Houghton Mifflin, Boston Terman, L. (1925): Genetic Studies of Genius Vol1: Mental and Psysical traits of a Thousand Gifted Children. Stanford University Press, Stanford, CA Theeboom, M., De Knop, M, Weiss, MR (1995): Motivational Climate, Psychological Responses and Motor Skill

Development in Children’s Sport: A Field-Based Intervention Study. Journal of Sport and Exercise Psychology, 17 294-311 Thurstone, L.L (1938): Primary Mental Abilities University of Chicago Press, Chicago. Tóth Ákos (1994a): A magyar úszósport eredményességének vizsgálata néhány oktatásmódszertani és edzéselméleti kérdés alapján. Kandidátusi Értekezés Magyar Tudományos Akadémia és TF Könyvtár, Budapest. Tóth Ákos (1994b): A 400 m-es vegyesúszás nemzetközi mezınyének elemzése. Kalokagathia, 3. 125-150 Tóth Ákos (1994c): Az úszósportban alkalmazott próbák az edzettség ellenırzésére és a képességek felmérésére. Országos Úszóedzı Konferencia, Módszertani füzet 22-29 Tóth Ákos (1996): Versenyszámelemzés az úszásban. Testnevelés és Sporttudomány, 4 5-11. Tóth Ákos (1998): Úszás (Technika). Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest Tóth Ákos (2002): Úszás (Oktatás). Sporttudományi Kar, Budapest. Semmelweis Egyetem

Testnevelési és Treasure, D.C, Monson, J, Lox, C (1996): Relationship between self-efficacy, wrestling performance, and affect prior to competition. The Sport Psychologist, 10 73– 83. Tsang, E. CK, Szabo, A Soos, I, Bute, P (2005): A study of cultural differences in motivational orientations towards sport participation of junior secondary school children in four cultures. Journal of Physical Education and Recreation, 11(1) 44-50 Vaeyens, R., Malina, RM, Janssens, M, Van Renterghem, B, Bourgois, J, Vrijens, J, Philippaerts, R.M (2006): A multidisciplinary selection model for youth soccer: the Ghent Youth Soccer Project. British Journal of Sports Medicine, 40(11) 928-934 Vallerand, R.J (1997): Toward and hierarchical model of intrinsic and extrinsic motivation. In: Zanna, MP (ed): Advances in experimental social psychology Academic Press, New York. Vernacchia R.A, McGuire, RT, Reardon, JP, Templin, DP (2000): Psychosocial characteristics of Olympic track and field athletes.

International Journal of Sport Psychology, 31. 5-23 Vlachopoulos, S.P, Karageorghis, CI, Terry PC (2000): Motivation Profiles in Sport: A Self-Determination Theory Perspective. Research Quarterly for Exercise and Sport, 4 (71). 387-397 Vura, M., Sipos, K, Sipos M (1984): Testnevelés tagozatos általános iskolai tanulók szorongásának futsással kapcsolatos attitődjének és futóteljesítményének változása 1013 éves korban. A Testnevelési Fıiskola Közleményei, 2 173-183 114 Waples, S.B (2003): Psychological characteristics of elite and non-elite level gymnasts Doctoral Dissertation. Texas A&M University Wallingford, R. (1975): Long distance running In: A W Tayler and F Landry (Eds): The scientific aspects of sports training. Charles C Thomas, Springfield, IL 118-130 Watson, G.G, Blankbsky, BA, Bloomfield, J (1984): Reward system in children’s sport: Perceptions of elite junior swimmers. Journal of Human Movement Studies, 10 123-156. Watson, G.G, Blankbsky, BA,

Bloomfield, J (1985): Competing to swim or swimming to compete: Some motivational problems in junior swimming. Australian Journal of Science Medicine in Sport, 17. 24-26 Wechsler, D. (1939): The measurment of adult intelligence Williams and Wilkins, Baltimore. Weinberg, R.S, Gould, D (1995): Foundations of Sport and Exercise Psychology Human Kinetics, IL. Weiss, M.R (1985): An Intrinsic/Extrinsic Motivation Scale for the Youth Sport Setting: A Confirmatory Factor Analysis. Journal of Sport Psychology, 7 75-91 Weiss, M.R (2004): Developmental Sport and Exercise Psychology: A Lifespan Perspective. Fitness Information Technology Inc, Morgantown, WV 145-164 Williams, A.M, Franks, A (1998): Talent identification in soccer Sports Exercise and Injury. 4 159-165 Williams, W., Lester, N (2000): Out of Control: Parents’ becoming violent at youth sporting events. Sports Illustrated, 93 86-95 Williams, A.M, Hodges, NJ (2004): Skill Acquisition in Sport Routledge, London Wilmore, J. H, Stanforth,

P R, Gagnon, J, Rice, T, Mandel, S, Leon, AS, Rao, D.C, Skinner, J S, Bouchard, C (2001): Heart rate and blood pressure changes with endurance training: The HERITAGE Family Study. Medicine and Science in Sports and Exercise. 33 107-116 Wong, E.H, Bridges, LJ (1995): A model of motivational orientation for youth sport: Some preliminary work. Adolescence, 30 437-452 115 FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE 2. sz táblázat: A kutatásban részt vett egyesületek megoszlása117 3. sz táblázat: A sportolók által elért nemzetközi eredmények 118 4. sz táblázat: A sportolók által élért hazai helyezések 119 5. sz táblázat: A kutatásban résztvevı sportolók korosztályos megoszlása 120 116 2. sz táblázat: A kutatásban részt vett egyesületek megoszlása Szombathelyi Vízmő SC FTC BHSE BVSC Kıbánya SC Club Laguna Rája 94 úszóklub Váci Vízmő SE BÚK Veszprém VEÚK KASI Adorján SE SZHSE Bajai BVSC BEÚK TVSE Hód Úszó SE NYVSC Dunaferr Dél-zalai Vízmő SE

Hajdúszoboszlói Árpád SE SÚBKSE EVUK UTE Dombóvári Sport Iskola Fiedler Ottó SE Stílus SE Széchy SE Mezıtúri SE Kiskunhalasi ÚGYE Tiszaföldvári ÚK Delfin SE PVSE Jövı SC Esztergom SC KVSC Szekszárdi Vízmő SE SZHBVUK SE Parafa Úszó Klub Egészségır SC Szentes Városi ÚK Total Frequency 10 18 28 24 11 16 11 9 9 6 9 4 6 5 18 13 10 9 13 19 Percent 2,4 4,2 6,6 5,7 2,6 3,8 2,6 2,1 2,1 1,4 2,1 ,9 1,4 1,2 4,2 3,1 2,4 2,1 3,1 4,5 Valid Percent 2,4 4,2 6,6 5,7 2,6 3,8 2,6 2,1 2,1 1,4 2,1 ,9 1,4 1,2 4,2 3,1 2,4 2,1 3,1 4,5 Cumulative Percent 2,4 6,6 13,2 18,9 21,5 25,2 27,8 30,0 32,1 33,5 35,6 36,6 38,0 39,2 43,4 46,5 48,8 50,9 54,0 58,5 13 3,1 3,1 61,6 10 18 7 5 2 4 6 5 6 7 19 13 3 12 11 11 4 3 8 9 424 2,4 4,2 1,7 1,2 ,5 ,9 1,4 1,2 1,4 1,7 4,5 3,1 ,7 2,8 2,6 2,6 ,9 ,7 1,9 2,1 100,0 2,4 4,2 1,7 1,2 ,5 ,9 1,4 1,2 1,4 1,7 4,5 3,1 ,7 2,8 2,6 2,6 ,9 ,7 1,9 2,1 100,0 63,9 68,2 69,8 71,0 71,5 72,4 73,8 75,0 76,4 78,1 82,5 85,6 86,3 89,2 91,7 94,3 95,3 96,0 97,9

100,0 117 3. sz táblázat: A sportolók által elért nemzetközi eredmények Valid Missing Total Vb 2-3 Vb 4-6 Vb 7-10 Eb 1 Eb 2-3 Eb 4-6 Eb 7-10 Eb 11-20 EYOF 2-3 EYOF 4-6 Total System Frequency 1 1 1 2 5 2 1 1 3 1 18 406 424 118 Percent ,2 ,2 ,2 ,5 1,2 ,5 ,2 ,2 ,7 ,2 4,2 95,8 100,0 Valid Cumulative Percent Percent 5,6 5,6 5,6 11,1 5,6 16,7 11,1 27,8 27,8 55,6 11,1 66,7 5,6 72,2 5,6 77,8 16,7 94,4 5,6 100,0 100,0 4. sz táblázat: A sportolók által élért hazai helyezések Valid Missing Total Valid Missing Total Korosztályos OB 1. helyezés Valid Cumulative Frequency Percent Percent Percent 1 3 4,3 9,4 9,4 2 5 7,1 15,6 25,0 3 3 4,3 9,4 34,4 4 4 5,7 12,5 46,9 5 1 1,4 3,1 50,0 6 1 1,4 3,1 53,1 7 1 1,4 3,1 56,3 8 2 2,9 6,3 62,5 10 1 1,4 3,1 65,6 15 1 1,4 3,1 68,8 16 1 1,4 3,1 71,9 18 1 1,4 3,1 75,0 20 2 2,9 6,3 81,3 25 1 1,4 3,1 84,4 26 1 1,4 3,1 87,5 30 1 1,4 3,1 90,6 44 1 1,4 3,1 93,8 50 1 1,4 3,1 96,9 65 1 1,4 3,1 100,0 Total 32 45,7 100,0 System 38 54,3 70

100,0 Felnıtt OB 1. helyezés Valid Cumulative Frequency Percent Percent Percent 1 3 4,3 23,1 23,1 4 1 1,4 7,7 30,8 8 1 1,4 7,7 38,5 10 2 2,9 15,4 53,8 15 2 2,9 15,4 69,2 17 1 1,4 7,7 76,9 20 1 1,4 7,7 84,6 21 1 1,4 7,7 92,3 36 1 1,4 7,7 100,0 Total 13 18,6 100,0 System 57 81,4 70 100,0 119 5. sz táblázat: A kutatásban résztvevı sportolók korosztályos megoszlása Korosztály Béka Delfin Cápa Gyermek Serdülı Ifi Felnıtt Összesen: Vizsgálati csoport Gyermek Serdülı Felnıtt évszám 2000/2001 1998/1999 1996/1997 1994/1995 1992/1993 1990/1991 -1989 Fiú kor 7-8 9-10 11-12 13-14 15-16 17-18 19- fı 0 5 35 70 52 38 14 214 120 % 0 1,1 8,3 16,5 12,3 9,0 3,3 50,5 évszám 2000/2001 1998/1999 1996/1997 1994/1995 1992/1993 -1991 Lány kor 7-8 9-10 11-12 13-14 15-16 17- fı 3 8 27 98 50 24 210 % 0,7 1,8 6,4 23,1 11,8 5,7 49,5