Tartalmi kivonat
Az olasz nemzeti állam megalapítása I. Előzmények: Itáliára a területi széttagoltság volt jellemző, a félszigeten a következő államok alakultak ki: - Nápolyi királyság (Francia uralkodó család kezében volt a hatalom) - Pápai állam (központja Róma volt) - Szárd-Piemonti királyság - Lombardia (Észak- Olaszország osztrák kézen volt) - Velence városa is osztrák felügyelet alatt volt A különböző dinasztiák akadályozták a nemzeti állam kialakulását, a nacionalizmus és a liberalizmus elterjedése segítette elő az egységes Olaszország létrehozását. Az egyesítéshez két út vezetett, az egyik elképzelés szerint meg kell szüntetni a dinasztiákat és ki kell kiáltani a köztársaságot. Ezt az elképzelést képviselte Mazzini politikus, és Garibaldi népvezér. A másik elképzelés szerint fenn kell tartani az egységes királyságot és külső segítséggel ki kell verni az országból az osztrákokat és így kell létrehozni az
egységes olasz államot. Ezt a politikát képviselte a Szárd-Piemonti miniszterelnök Cavour. II. Az egyesítés első szakasza: Cavour miniszterelnök 1855-ben belépett a Krími háborúba, 15.000 katonát küldött a Krím-félszigetre, ezzel segítette a Francia expedíciós hadsereget az oroszok ellen. A háború végén a párizsi béketárgyaláson Cavour miniszterelnök megegyezett III. Napóleonnal Itália felszabadításáról és az egységes Olasz állam megteremtéséről. A Francia császár támogatta az egyesítést, feltételként szabta azonban, hogy Nizza és Szavolya városok (tartományok) kerüljenek Francia fennhatóság alá. 1859-ben kitört a háború Ausztria és Piemont között. A Franciák segítséget nyújtottak az olaszoknak és Magentánál az osztrák hadsereg súlyos vereséget szenvedett. Még abban az évben Solferinónál újabb olasz győzelem született Az osztrákok súlyos vereséget szenvedtek. A csatában 50000 katona esett el és ennek
hatására hozták létre a Nemzetközi Vöröskeresztet, melynek szervezője egy svájci ember, Henri Dunant volt. III. Napóleon ezután elsietett és fegyverszünetet kötött az osztrákokkal, nem használta ki a győzelem előnyeit, mivel csak Lombardia szabadult fel az osztrákok hatalma alól, Velence városa továbbra is osztrák kézen maradt. A békét Villafrancában kötötték meg. A területi változásokat Anglia is elismerte III. Az egyesítés második szakasza: Garibaldi hadvezér vörös inges katonáival 1860 május 11-én partra szállt Szicíliában Marsalánál és győzelmet aratott a Nápolyi hadsereg felett. Felszabadította Dél- Itáliát és előre nyomult északi irányban, megdöntötte a Burbonok hatalmát. A harcokban magyarok is részt vettek, Tűr István és Mogyoródi Adolf. Ezután Garibaldi átadta a hatalmat Viktor Emánuelnek akit királlyá választottak és 1861 március 18-án kikiáltották az egységes Olasz Királyságot. Ekkor még
nem az egész félsziget volt független, Rómában a Franciák, Velencében az osztrákok voltak hatalmon. 1866-ban az osztrákok kénytelenek voltak Velencét is átengedni az olaszoknak. 1870-ben az olaszok elfoglalták Rómát is és ezzel megvalósult az egységes Olasz nemzeti állam. Az egységes olasz állam létrehozása alulról, a nép segítségével ment végbe