Történelem | Középiskola » Forradalmak 1848-49-ben Európában

Forradalmak 1848-49-ben Európában 1848-ban polgári jellegű forradalmak söpörtek végig egész Európában. Ezek a forradalmak a feudális társadalmi rendszert számolták fel. Megdöntötték az abszolutizmus és megkezdődött a kapitalizmus időszaka. I. Franciaország: Párizsban februárban tört ki a forradalom, Lajos Fülöp megbukott, köztársasági államformát hoztak létre. a munkások is felkeltek a hatalom ellen, a forradalom mégsem győzött. III Napóleon került hatalomra, de Franciaországban is megkezdődött a polgári társadalom. II. Ausztriában 1848-ban két forradalomra került sor. Március 13-án Bécsben a forradalom megdöntötte Metternich kormányát. A Bécsi forradalom hatására Pesten is kitört a márciusi forradalom. Bécsben októberben is volt forradalom, de végül ezt is leverték és Ferenc József került hatalomra. III. Berlinben is forradalom tört ki 1848-ban. A forradalmat leverték, de mégis alkotmányos monarchia alakult ki az

országban. Weimari köztársaság IV. Itáliában a kitört forradalom célja az egységes Olaszország létrehozása. Ez később valósult meg 1861-ben A forradalomban jelentős szerepet játszott Garibaldi a vörös ingeseivel. És Tűr István magyar mérnök V. Magyarország: Később részletesen foglalkozunk a Magyar forradalom és szabadság harccal. Az 1848-as forradalmak vezető ereje burzsuázia (tőkés osztály) és a polgárság volt. Magyarországon a liberális nemesség és a forradalmi értelmiség vezette a felkeléseket. Az 1848-as forradalmakat ugyan mindenhol leverték, de a kapitalista társadalmak kialakulását nem tudták megállítani. Kossuth Lajos fellépése és programja I. Kossuth Lajos politikai pályafutása: 1802-ben született Monokon (Borsod-megye). Birtokos nemesi családból származott. A liberális nemesi politika kiemelkedő alakja, a magyar történelem máig legnagyobb politikusa. Kiváló szónok és rendkívüli tehetséggel megáldott

ember volt. Jogi tanulmányokat folytatott 1836-ban az országgyűlési tudósításokat szerkesztette Pozsonyból. Már kezdetben is a konzervatív erőket bírálta és a reformeszméket támogatta. A Habsburgok a 30-as évek közepén támadást indítottak a haladó magyar politikusok ellen. Meg akarták félemlíteni Kossuth Lajost és társait, bíróság elé állították és börtön büntetésre ítélték Kossuth Lajost, gróf Wesselényi Miklóst és Lovassy Lászlót. Ezek a politikusok 4 évig ültek börtönben, Kossuth ekkor megtanult perfekt angolul. Lovassy László megvakult Kossuthék 1840-ben szabadultak a börtönből a közvélemény hatására. Ezután Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője lett. Ebben fejtette ki politikai programját II. Kossuth Lajos programja és gyakorlati tevékenysége: Kossuth a feudális társadalmi rendszert radikális úton, forradalommal akarta megdönteni. Követeléseit az alábbiakban foglalata össze: - Nemzeti függetlenség

és elszakadás a Habsburgoktól. - Önálló felelős magyar kormány felállítása - Jobbágyfelszabadítás (földosztás a parasztoknak) - Közteherviselés vagyis a nemesség megadóztatása - Népképviselet felállítása (választási törvény) - Polgári jogok biztosítása (szólásszabadság, gyülekezési jog) Kossuth Lajos célját az úgynevezett érdekegyesítési politikával akarta elérni. Ez azt jelentette, hogy minden társadalmi osztályt, és réteget szövetségbe akart tömöríteni. Az ország egységét akarta elérni Politikai és gazdasági önállóságot követelt az ország számára. A jobbágyokat jogilag fel akarta szabadítani és földet akart biztosítani számukra (kötelező örökváltság). Kossuth Lajos létrehozta az iparegyesületeket, követelte az önálló vámterületet, és a védővámok bevezetését. A magyar ipar fejlődését támogatta II. Széchenyi és Kossuth vitája: Széchenyi István a Kelet Népe című folyóiratban

támadta Kossuth programját, Széchenyi félt a forradalomtól, a reformokat felülről békés úton, a Habsburg birodalom keretein belül akarta megvalósítani, Kossuth pedig a népre támaszkodva akarta az ország függetlenségét kivívni. Az ország közvéleménye és az ellenzék is Kossuth mögé sorakoztak fel, Széchenyi pedig elszigetelődött. Megkezdődött a forradalomra való felkészülés Magyarország a forradalom küszöbén. A forradalom előzményei. I. A politikai helyzet az 1848-as évek közepén: A Bécsi udvar célja volt a haladó és ellenzéki erők visszaszorítása. Ezt Metternich kancellár úgy akarta elérni, hogy az osztrák birodalom megyéiben adminisztrátorokat (gubernátor) nevezett ki, akik a Bécsi kormány politikáját képviselték. 1846-ban Magyarországon 2 jelentős párt alakult ki, a konzervatív erők megalakították a konzervatív pártot. Ez a párt ragaszkodott a régi politikai vívmányokhoz, nem akart változásokat, a

reformok ellen volt. 1847-ben létrejött a másik párt, az Ellenzéki liberális párt. Ez a párt képviselte a haladást, ők határozottan követelték a reform eszmék megvalósítását, egyszóval a forradalmi változást. Ennek a pártnak a vezetői voltak Kossuth Lajos, gróf Batthyány Lajos és Deák Ferenc. A két párt szembe került egymással, az ellenzéki párt fokozatosan fölénybe került. 1847-ben ellenzéki nyilatkozatot adtak ki amelyben Kossuth Lajos programját fogalmazták meg, és konkretizálták. Ekkor már Petőfi Sándor is jelentős szerepet játszott a politikában. Költészetével a reformmozgalmat segítette elő. II. Az utolsó Rendi országgyűlés: 1847 őszén változásokra került sor az országban, Kossuth Lajost országgyűlési képviselővé választották. Őt az ifjúság és a liberális nemesség támogatta Petőfi Sándor viszont megbukott a Szabadszállási választásokon. Az utolsó rendi országgyűlés mérsékelt reformokat

fogadott el, de az ősiség törvényét eltörölték. Nem sikerült bevezetni azonban a közteherviselést, elmaradt a kötelező örökváltság is. A jobbágyok jogilag felszabadultak Közben kialakult egy haladó, írókat, költőket tömörítő réteg, melyeket forradalmi demokratáknak nevezünk. Vezetőik voltak: Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Jókai Mór, Vasvári Pál. Az ő nevükhöz fűződik az 1848-as forradalom kirobbanása Az 1848. évi márciusi forradalom és vívmányai Magyarországon Az áprilisi törvények. I. Az európai forradalmak hatása a magyar viszonyokra: A Párizsi forradalom hírére Kossuth 1848. március 3-án a Pozsonyi országgyűlésen általános támadást intézett a Habsburg abszolutizmus ellen, a Bécsi udvarral szemben. Fölirati javaslatot készített, melyben az alábbiakat követelte. : - Független nemzeti kormány felállítása - Jobbágyok felszabadítása - Közös teherviselés Közben Bécsben is kitört a forradalom

március 13-án, és 14-én a főrendek is elfogadták Kossuth javaslatát. II. A márciusi forradalom Pest Budán: A Bécsi forradalom Pesten is felgyorsította az eseményeket, a márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai, Irinyi, Degré és Vidáts János az utcára vonultak és a Pilvax kávéházban megfogalmazták követeléseiket, mely 12 pontot tartalmazott.: „Mit kíván a Magyar nemzet 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését Felelős minisztériumot Pest Budán Évenkénti országgyűlést Törvény előtti egyenlőséget mindenki számára Nemzeti őrsereg felállítását Közös teherviselést Az úrbéri viszonyok megszüntetése (jobbágyság) Esküdtszék felállítása 9. Nemzeti bank felállítása 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai foglyok szabadon bocsátása 12. Unió Erdéllyel” A márciusi ifjak

ezután a Budai várba mentek és kiszabadították Táncsics Mihályt börtönéből, Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. III. A forradalom törvényesítése: A Bécsi udvar az európai forradalmi helyzet hatására kénytelen volt elfogadni Kossuth követeléseit és a főrendek felirati javaslatát. V Ferdinánd császár kénytelen volt aláírni a felirati javaslatot. Az új törvényeket a császár április 11én szentesítette ezért nevezzük áprilisi törvényeknek Ezek a következőket foglalták magukban. - Új kormány megalakítása, a kormány tagjai: gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Deák Ferenc igazságügy miniszter, Kossuth Lajos pénzügy miniszter, báró Eötvös József kultusz miniszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Klauzár Gábor közlekedési miniszter, gróf Széchenyi István tárca nélküli miniszter, herceg Eszterházy Pál tárca nélküli miniszter. - Jobbágyság felszabadítása - Kötelező örökváltság (földosztás a

jobbágyoknak) - Új választójog (népképviselet) - Cenzúra eltörlése - Közteherviselés Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe, az új kormány programja a rend és a béke megszilárdítása volt. A Batthyány kormány politikája. A szabadságharc kitörése. I. Az 1848 márciusi forradalom utáni helyzet Magyarországon: 1848 nyarán az országban paraszt megmozdulásokra került sor, ennek okai voltak, az úrbéri viszonyok vontatott végrehajtása, a földosztás elmaradása. Nemzetiségi mozgalmak is kialakultak az országban, Erdélyben a felvidéken és a délvidéken önállóságot és függetlenséget követeltek a nemzetiségek (románok, szlovákok, szerbek) ezt a magyar kormány nem akarta teljesíteni. A kormány álláspontja az volt, hogy Magyarországon csak 1 politikai nemzet van, a magyar, a kissebségi jogokat nem ismerték el. Ez súlyos hiba volt, mert a nemzetiségek a forradalom ellen léptek fel, a Bécsi udvar

oldalán. II. A Batthyány kormány politikája. Az ellenforradalom aknamunkája 1848 júniusában népképviseleti választásokra került sor, az új választójog alapján. Petőfi Sándort sem választották meg követnek, ennek hatására írta meg az Apostol című híres elbeszélő költeményét. Gróf Batthyány Lajos arra törekedett, hogy a Bécsi udvarral kiegyezzen és a reformokat békés úton valósítsák meg. Kossuth ezzel nem értett egyet és a radikális megoldás mellett foglalt állást. 1848 nyarán kiderült, hogy Magyarországon fegyveres harcra kerül sor, ezért Kossuth Lajos javaslatára megkezdődött a felkészülés a szabadságharcra. Kossuth toborzókörútra indult, nagy jelentőségű beszédeket mondott, melyek következtében 200.000 fős hadsereget állítottak fel az országban. Pénzre is szükség volt ezért a Kossuth bankót is kibocsátották. A Batthyány kormány halogató politikája tehát nem vezetett eredményre a baloldal

felkészült az önvédelemre. Megalakult az Országos Honvédelmi Bizotmány, mely a forradalom végrehajtó szerve lett, ennek vezetője Kossuth volt. 1848 szeptemberében megkezdődött a szabadságharc Magyarországon