Fizika | Csillagászat, űrkutatás » A csillagközi anyag

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 1 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:142

Feltöltve:2010. február 06

Méret:20 KB

Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A csillagközi anyag A világító, planetáris, sötét és reflexiós ködök. Csillagközi (intersztelláris) anyag: a galaxisokon belül, a csillagok közötti teret kitöltő anyag. A ~ 99%-át gáz alkotja, ez főként hidrogénből, kevesebb héliumból és még kevesebb nehezebb elemből áll. Gyakran felhőkben csoportosul. A csillagközi gázban állapotuk és eredetük szerint elkülöníthetünk ionizált régiókat, szupernóva-maradványokat, planetáris ködöket, semleges hidrogénfelhőket, hideg molekulafelhőket. A csillagközi anyag por összetevőjét 10-6 m-nél kisebb méretű, hideg csillaglégkörökben keletkezett szilikát, szén és ezekre később kifagyott gázokból álló szemcsék alkotják. ~2 fő komponense a forró, ritka gáz és a hideg, sűrű por A Tejútrendszerben a ~ tömege a csillagok tömegének kb. tizedével egyenlő Planetáris köd: A 0,5 és 4-6 naptömeg közötti csillagok életük végén, a fehér törpe állapot elérése előtt

külső rétegeiket ledobják. A táguló és a fehér törpe által ionizált gáz a ~ A burok ledobása több fázisban és inhomogén módon történik, ezért a ~ alakja bonyolult, látszólag kerek, valójában gyakran hordó, kehely stb. alakú Sötét anyag A Világegyetem tömegének legnagyobb része (durva becslés alapján kb. 80%-a) láthatatlan formában van jelen, és csak gravitációs hatása révén mutatható ki. Kisebb részét barna törpék, neutroncsillagok, fekete lyukak (MACHO-k), stb. alkothatják Nagyobb részét neutrínók vagy ismeretlen, a közönséges anyagtól eltérő részecskék tehetik ki. Létezésére utal pl a csillagok sebességeloszlása a galaxisok korongjában és a galaxisok mozgása a halmazokban. Eloszlása a normál anyagét követi, nagy mennyiségben található a galaxishalmazok belső részén, a galaxisokban és az azokat övező halókban. Reflexiós köd A csillagközi anyag porban gazdag felhői, amelyek közeli csillagok

sugárzását verik vissza. A reflexiós ködök gázanyaga nem ionizált, színük kékes, mivel a kb. mikrométeres szemcséi a kék hullámhosszt a vörösnél jobban szórják. A sötét ködök és reflexiós ködök alkotóeleme a csillagközi por. Az első esetben nincs a közelben elég fényes, megvilágító csillag. Leginkább a világos háttér előtt figyelhetjük meg őket, pl. hidrogénfelhő előtt Látványos képviselőjük a Lófej-köd, ami mint nevéből is látszik egy lófejre hasonlít leginkább. A reflexiós ködöknél az a különbség hogy ezek közelében fényes csillagokat találunk, amelyek fénye a porrészecskéken megtörik, és visszaverődik. Kékes színűeknek látjuk őket, mivel a „kékebb" hullámhosszú fénysugarak szóródnak, míg a „pirosabbak" áthatolnak az intersztelláris anyagon.