Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Pénzügy tételsor

Pénzügy tételsor 1.A pénz kialakulása, szerepe, feladatkörei, klasszikus pénzhelyettesítők kifejlődése és jellemzése A mai pénz az évezredek során alakult ki az árutermelés és árucsere fejlődésének eredményeképpen. Létét a naturális gazdálkodás felbomlásának, a munkamegosztás, csere, kereskedés, árutermelés kialakulásának köszönheti. Az őskorban az emberek halászattal, vadászattal, gyűjtögetéssel szerezték meg a számukra szükséges javakat, felesleg szinte nem keletkezett. Ezt az életformát ie 8-6évezredben felváltotta az állattenyésztés és a növénytermesztés, különvált a kézműipar, végül a kereskedelem. Egyre gyakrabban állítottak elő felesleget A munkamegosztás elengedhetetlenné tette a cserét. Ez eleinte véletlenszerű közvetlen termékcsere volt Amikor a csere rendszeressé vált keletkeztek az első primitív pénzek, valamely saját, belső értékkel bíró áru maga kezdett pénzként funkcionálni,

általában az adott nép legfontosabb terméke. A primitív árupénzek megjelenésével a csere két mozzanatra, egy eladásra és egy vételre szakadt. A pénz funkciói: a) Értékmérő: az egyes termékek egymáshoz viszonyított aránya a pénzen keresztül határozódik meg. b) Forgalmi eszköz: követi az áruk cseréjét. Miután az eladás és vétel térben és időben elválik egymástól, a pénz fizikai valóságban is jelen van. Az egyes árukat nem közvetlenül cserélik ki, hanem a pénz közbeiktatásával. c) Fizetési eszköz: az áru eladásával nem feltétlenül realizálódik az árbevétel, vagyis a vevő ebben az esetben adós, az eladó pedig hitelező. d) Felhalmozási eszköz: ekkor a pénz a vagyonfelhalmozásra szolgál. Ha nem akarunk azonnal vásárolni, akkor ezt egy későbbi időpontban is megtehetjük. e) Nemzetközi pénz: a pénz a négy fő funkciót nemzetközi szinten is betölti. A pénzként funkcionáló áruval szemben támasztott

legfontosabb követelmények: legyen egynemű, minden része azonos minőségű, tartós, értékálló, tetszés szerinti mennyiségben osztható, újra egyesíthető, kis mennyisége is nagy értéket képviseljen, és ne legyen romlandó és a gazdasági szereplők mindegyike elismerje. Hogy a pénzügyi rendszer hatékonyabban működjön, a nemesfémekből egységes érméket készítettek. Hogy az egységnyi pénz mennyi aranyat tartalmazott, szabad döntés alapján határozták meg. Ez a pénzláb, mely az árak mércéje Modern pénz esetében is beszélhetünk pénzlábról. (pénzláb: fémpénzrendszerben az a szám, amely megmutatja, hogy az arany, ezüst bizonyos mennyiségéből hány érmét kell verni, vagyis az ércpénzek törvényes nemesfémtartalma.) Az árupénz korszakában a pénz belső értékkel rendelkezett, anyaga jellemzően arany, vagy ezüst volt. Ha a pénz funkcióit két fém, az arany és az ezüst egyidejűleg tölti be és mindkét fémből

készült érme egyidejűleg törvényes fizetési eszköz bimetalizmusról beszélünk. Európában a 19 Században vált általánossá. Az egyetlen nemesfémen, általában az aranyon alapuló pénzrendszer a monometalizmus, amely a 20. Század elején vált világszerte általánossá A pénzhelyettesek megjelenése egyrészt célszerű, másrészt szükségszerű volt. Mivel az arany kopik és szállítása kockázatos, ezért letéti intézmények jöttek létre, melyek az elhelyezett nemesfémről igazolást állítottak ki – utazáskor, fizetéskor célszerű volt ezt használni. Az árutermelés bővülésével, mivel az arany termelése nem bővíthető korlátlanul, relatív pénzhiány alakult ki, vagyis a gazdaság pénzigényéhez képest kevés volt a pénzmennyiség. Ezért szükségszerű módon pénzhelyettesek jelentek meg, melyek tulajdonképp hitelviszonyt testesítettek meg - ezek a bankok által kibocsátott, az üzleti szféra fizetéseiben funkcionáló

bankárváltók. Kiadásaik fedezésére az államok is elkezdtek kényszerárfolyammal felruházott pénzhelyetteseket kibocsátani. Az egyes államoknak nagy szerepük volt abban, hogy az adott országon belül végül egyetlen törvényes fizetőeszköz maradt, melyek kibocsátása állami monopólium. A modern pénz kibocsátása bizalmon alapuló kibocsátás. A pénzmennyiség szabályozásával kapcsolatos vita során a currency-iskola hívei azt az álláspontot foglalták el, mely szerint az összesített pénzmennyiség nem haladhatja meg az arany mennyiségét, míg a banking iskola szerint, amennyiben a pótlólagos pénzmennyiség mögött árufedezet (általánosabban: gazdasági teljesítmény) van, meghaladhatja azt –sőt, adott esetben meg is kell, hogy haladja. Az első világháborút követően az egyes országok pénzügyi rendszerein belül az arany szerepe megszűnt. A második világháború végétől az 1970-es évek elejéig olyan nemzetközi pénzügyi

rendszer működött, melynek – akkor is csak a jegybankok közötti elszámolásban – szerep jutott az aranynak. Ma már az arany pénzügyi szerepet nem játszik 2. Bankrendszerek és a jegybanki szabályozás A modern bankrendszer két legfőbb szereplője a jegybank és a kereskedelmi bankok köre. Az egyes államoknak nagy szerepe volt a papír anyagú pénzek kibocsátásának szabályozásában, a kibocsátás állami monopóliumának bevezetésében. A pénzmennyiség szabályozásának feladatában igen fontos szerep jut a jegybankoknak. A központi bankok általában Rt formájában működnek. A részvények állami kézben vannak Minden évben keletkezik nyereség vagy veszteség, de nem profitorientált társaság a központi bank. Hatáskörébe a makroszintű, a gazdaság egészét érintő, a pénzügyi rendszer egészére vonatkozó döntések meghozatala tartozik. A központi bank őrködik az ország pénzének értékállósága felett A központi bankok

feladata:  Pénzkibocsátás (emisszió)  „Bankok bankja”, végső mentsvár funkció  Az „állam bankja” funkció ellátása  Valamint az árfolyam-politikai kialakítása, a deviza tartalékok menedzselése. A monetáris politika a pénz kínálatát szabályozza és ezzel antiinflációs politika alkalmazását tűzte ki célul. Mivel a kereskedelmi bankok is képesek pénzteremtésre, ezért nem elég csak a jegybank pénzkibocsátását szabályozni. A direkt eszközökkel történő szabályozás lényege, hogy a központi monetáris hatóság közvetlenül a szabályozandó tényező értékét határozza meg. Kamatszabályozás esetén a betéti/hitel kamat konkrét nagyságát, hitelkontingensek esetén a kihelyezhető hitelek globális összegét határozzák meg. Direkt eszközök nem alkalmasak a monetáris politika finomszabályozására, ezért napjainkban szerepük nem túl nagy. A monetáris politika legfontosabb indirekt eszközei: I. Kötelező

tartalék II. Refinanszírozás, rediszkont III. Kamatpolitika IV. Nyíltpiaci műveletek V. Erkölcsi ráhatás I. A jegybank kötelezően előírja, hogy a betétek után mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartani. tartalékráta  készpénz  jegybanki betét ker eskedelmi bank összes betéte A szabályozás konkrét módja: ha a tartalékrátát növelik, a kereskedelmi bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani, a multiplikátor és ezzel a pénzmennyiség csökken. Ha a tartalékrátát csökkentik, a kereskedelmi bankok hitelezési lehetősége nő, a multiplikátor és ezáltal a pénzmennyiség növekszik. II. A refinanszírozás a finanszírozás finanszírozása Amennyiben a hitelkeretet növelik, akkor a pénzintézet hitel-kihelyezési lehetősége nagyobb lesz. Ha a refinanszírozási hitelkeretet csökkentik, akkor a kereskedelmi bank forrásoldala emiatt csökken, ezáltal kevesebb hitelt tud kihelyezni. A rediszkontpolitika lénye, hogy lejárat

előtt a váltót forgatják, a hátralevő időszakra esedékes kamat levonásával leszámítolják, vagy más néven diszkontálják. Ha a kereskedelmi bank nyújtja be az értékpapírt a központi bankhoz rediszkontálásról, vagy viszontleszámítolásról beszélünk. III. A refinanszírozási hitelek kamatlábának változtatásával indirekt módon, a piaci szereplők pénzkeresletén keresztül kívánnak hatni a pénzmennyiség alakulására. Ha a refinanszírozási kamatlábat emelik, akkor a kereskedelmi bankok is emelik a hitelkamataikat, ellenkező esetben csökkentik azt. IV. A nyílt piaci műveletek végzéséhez nagy mennyiségű állampapír szükséges, mert a központi bankok ezek adásvételével alakítják a pénzmennyiséget. Ezzel azonnali változtatásra nyílik lehetőség. A nyílt piaci műveletek egyik fajtája, amikor a jegybank egyszerűen eladja, vagy megveszi az állampapírokat, azonban emellett már évtizedek óta élnek a visszavásárlási

megállapodások (repók) alkalmazásával is. Ha megvásárolunk egy állami értékpapírt, akkor csökken, ha eladunk, akkor növekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség. A jegybankok kötnek, un. visszavásárlási megállapodásokat (repókat) is A központi bank megvásárolja az állami értékpapírt, de rögtön megállapodnak arról, hogy a kereskedelmi bank adott időpontban a papírt visszavásárolja. A pénzintézet forráshoz jut, melynek a kamatköltsége is van, ez a vételi és eladási árfolyam különbségében jelenik meg. V. A központi monetáris hatóság céljai elérése érdekében egyeztetéseket folytat a bankok, pénzintézetek vezetőivel, s többé-kevésbé európai eszközökkel próbálja elképzeléseit megvalósítani. 3. A kereskedelmi bankok kialakulása és ügyletei A kereskedelmi bankok távoli ősei a nemesfémeket megőrző, azokról bizonylatokat kiállító letéti intézmények voltak, melyek 100%-os tartalékot képeztek. A

későbbiekben áttértek résztartalék elvén történő működésre, mivel észrevették, hogy az ügyfelek általában nem egyszerre érkeznek a rájuk bízott értékekért. Új típusú szervezetek jöttek létre: a kereskedelmi bankok A kereskedelmi bankok feladata, hogy a pénzügyi közvetítés lebonyolításában, a megtakarítók és a megtakarítások felhasználói közötti kapcsolat létrehozásában szerepet vállaljanak. A létrejövő bankok a náluk elhelyezett összegért kamatot fizettek. A bankok működésének fontos jellemzője, hogy saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó idegen forrásokat gyűjtenek be. Passzív bankügyletek, vagyis a betétgyűjtés. Bankcsődök esetén a betétesek biztonságát szolgálja, az őket bizonyos összeghatárig kárpótló intézményes rendszer, a betétbiztosítás. Kezdetben a fizetési forgalom lebonyolításával foglakoztak, a kialakuló banki szervezetek. Később a náluk elhelyezett letétekből megkezdték a

hitelezési tevékenységeket, az un. aktív bankügyleteket. Kezdetben csak rövid lejáratú, kis kockázatú ügyletekkel foglalkoztak Minőségi változása csak az ipari forradalom hatására következett be. Az angol típusú bankrendszerben a bankok megtartották klasszikus tevékenységi körüket. A különböző típusú és kockázatú ügyletek elkülönültek. A német típusú bakrendszerben nem történt meg ez a szétválás. Régebben a bankok fő bevétele a betéti és hitelkamatok különbségéből (kamatmarzs) adódott, addig napjainkra egyre nagyobb arányt képviselnek a különböző szolgáltatások után felszámított jutalékok. A kereskedelmi bankok a betétformában létrejövő pénzállomány teremtői. Ez úgy lehetséges, hogy több ügyfél számára vezetnek számlát, és tevékenységük a résztartalék elvére épül. A bankok transzmissziós szerepe azt jelenti, hogy a bankok közvetítenek. A bankok fontos szerepe, hogy különböző

futamidejű, nagyságrendű, esetleg különböző devizákban megjelenő igényeket összehangolják és közvetítési tevékenységük során ezek között összhangot, teremtsenek. A bank feladata még a különböző nagyságrendű összegek összehangolása A megtakarítások általában kisebb összegekben keletkeznek, míg a forrásigények inkább nagyobb összegekre vonatkoznak. A bankok sok esetben kapcsolatot teremtenek a különböző devizanemekben megjelenő igények között is. A bankok működése bizonyos kockázatokat rejt magába, ezek közül a legfontosabbak:  Likviditási kockázat: a banknak esetleg váratlanul felbukkanó betét-visszahívási igénnyel kell szembenéznie.  Piaci kockázat: a bank eszközeinek piaci értéke megváltozhat, és ez kedvezőtlenül érinti a pénzintézetet.  Hitelkockázat: az adós esetleg nem fizeti vissza a felvett hitelt. Banki ügyletek: Passzív bankügyletek: a források megszerzését jelentik. Aktív

bankügyletek: a rendelkezésre álló források kihelyezését jelentik. A kereskedelmi (üzleti) bankok feladatai:  betétek gyűjtése  hitelek nyújtása Kamat: általában a pénzkölcsönök után az adós által a hitelezőnek fizetendő, rendszerint a kölcsönösszeg évi százalékban meghatározott, időarányosan térítendő pénzösszeg, tulajdonképpen használati díj. Kamatot kell fizetni a hitelre történő áruvásárlás esetén is A tőkekamat általánosabb fogalom, azt a jövedelmet jelenti, amelyet a tulajdonos bármilyen termelési tényező kölcsönadásából, használatának időleges átengedéséből húz. Kamatláb: a kölcsönadott pénztőke és a kamat közötti arány, amit a tőke százalékában fejezünk ki és rendszerint egy évre vonatkoztatunk. A kamatláb azt mutatja meg, hogy év alatt a kölcsönadott összeg hány százalékát kell kamatként fizetni. A kamatláb nagysága alapvetően a tőke- és pénzpiaci kereslettől,

kínálattól függ, de az állam közvetlen illetve közvetett eszközökkel maga is befolyásolni tudja alakulását. A kamatláb nagysága ezen túl függ még a tőkekihelyezés időtartalmától, likviditásától, kockázatától is.  Vállalati és lakossági számlavezetés  Értékpapír kibocsátás, értékpapír forgalmazás  Lakossági és vállalati deviza műveletek  Hitelkártyák, bankkártyák, ügyfélkártyák kibocsátása  Speciális banki szolgáltatások 4. Aktív bankügyletek (kötelezettségvállalás, speciális finanszírozási formák, pénzhitel) Az aktív bankügyletek a rendelkezésre álló források kihelyezést jelentik. A banknak követelése keletkezik az ügyfeleivel, a hitelfelvevőkkel szemben. Nevét onnan kapta, hogy a bank mérlegének bal oldalára, vagyis aktív oldalára vonatkozó döntéseket jelent. Aktív bankügyletek fajtái:  Hitelnyújtás  Betételhelyezés (más banknál, jegybanknál) 

Követelést megtestesítő értékpapírok megvásárlása (pl. államkötvények)  Tőkeérdekeltségek szerzése Hitelnyújtás: A hitel pénzeszközök, áruk, vagy szolgáltatások határozott időszakra történő átengedése, visszafizetési illetve visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, kamatfizetés ellenében. A kamat a kölcsönvett pénz használatáért fizetett díj, ezt százalékban határozzák meg, ez a kamatláb, amelyet az alapösszegre vetített pénzben állapítanak meg. Marge-nak nevezik a betéti és a hitelkamatok különbségét-> bank haszna. Hitelintézeti törvény szabályozza a hitelnyújtás feltételeit. A hitelek csoportosítása: 1, Lejárat alapján a. Hagyományos csoportosítási feltételek szerint lehetnek rövidlejáratú hitelek, amelynek igénybevétele, felhasználása és visszafizetése kamatokkal növelt összegben 12 hónapon belül megvalósul, középlejáratú hitelek 36-48 hónapot meg nem meghaladó hitelek

hosszúlejáratú hitelek 36-48 hónapot meghaladó hitelek b. Újabban alkalmazott gyakorlat szerint éven belüli hitelek, amelyek jellemzői azonosak a rövidlejáratú hitelnél megismertekkel éven túli hitelek jelentik közép és hosszú távú hiteleknek felel meg 2, Fedezet szerint megkül. a. fedezettel bíró hitelek, az adós biztosítékként meghatározott vagyoni értéket köt le a hitel visszafizetésének biztosítékaként. b. Fedezet nélküli vagy biankó hitelek jellemzője, hogy a hitel folyósításakor a bank nem követel biztosítékot az ügyféltől. Az adós teljes vagyonával felel 3, A hitel tárgya alapján megkül. a. Forgóeszköz hiteleket, céljuk a termelés ciklikusságából adódó változó forgóeszközigény kielégítéséhez finanszírozást biztosítani b. Beruházási hiteleket, amelyek hosszú megtérülési idejűek Visszafizetésük a hozadékból lehetséges. Lényege, hogy egy adott beruházást hitelez meg, tehát annak pénzügyi

életképességét, kockázatát kell megvizsgálni a hiteldöntést megelőzően. A legfontosabb kérdés, hogy a beruházási projekt képes-e a befektetett tőkét kamataival együtt visszahozni. 4, Visszafizetési forrása alapján előbbi csoportba rendezést figyelembe véve a. Árbevételből (amennyiben a lejárat ezt lehetővé teszi) b. Jövedelemből (nyereségből) és c. Egyéb forrásból (pl átadott adózott eredmény) 5, Csoportosíthatók a szerint is, hogy üzleti feltételek mellett, vagy kedvezményesen lehet-e a hiteleket igénybe venni. 6, A hitelszerződés tartalma szerint a. Pénzhitelek: az adós részére pénzt adnak egy összegben, vagy hitelfolyósítási készségüket adják. b. Kötelezettségvállalási hitelek: Az adós részére meghatározott keretösszegre hitelkeretet nyújtanak. Pénzhitelek Két csoportra osztható személyi és reálhitelekre. 1) Személyi hitelek jellemzője, hogy a bank mérlegeli az ügyfél pénzügyi helyzetét,

ettől teszi függővé a biztosíték igényét. Személyi hitelek további csoportosítása: a) Biankó hitelek:a hitelező az adós üzleti lehetőségeit, feltételeit, fizetőképességét, bonitását, egyéb vagyoni feltételeit ismerve nem köt ki biztosítékot, sőt kezességet sem. A biankó hitelek önmagukban csoportba rendezhetők lehetnek: i) Üzemviteli hitelek szolgálják a vállalkozás működtetéséhez szükséges készletek, követelések finanszírozását, mindig rövid lejáratra. Spec formája a likviditási hitel, amelyátmeneti pénzügyi gondok megoldására va.max1 év futamidő ii) Szezonális hitelek a cég időszakos többlet pénzigényét biztosítják bármely gazdasági ágban( pl. konzervipar-szezonális gyümölcs, édesipar-szaloncukor, textil-fürdőruha) iii) Kishitelek szerepe főként a lakossági fogyasztás finanszírozásának területét jelenti, lehet egyéni hitel, ami időszakos pénzügyi gondot old meg a bérből és fizetésből

élők esetében és lehet árukészlet-hitel, amely tartós fogyasztási cikkek vásárlására ad lehetőséget. b) Kezes hitelek vagy kezes fedezete mellet nyújtott hitelek Ezen hiteleket harmadik személy kezességvállalása mellet lehet igénybe venni. Az adós által felvett hitelért az adós és a kezesek egyetemlegesen felelnek. Lehet egyszerű kezességvállalás, amelyben a kezes csak akkor vállalja a fizetésvállalást, ha az adós azt nem teljesítette. De ezt a hitelezőnek kell igazolnia Lehet készfizetői kezességvállalás, ebben az esetben az adós helyett közvetlenül vállalja a kezes a fizetés teljesítését. c) Váltóleszámítolási hitelek alkalmazására akkor kerül sor, ha a hitelező a váltó lejárata előtt szeretne pénzhez jutni, és a bank részére eladja a váltót. 2) Reálhitelek esetében a bankok a hitelnyújtási időpontjában speciális vagyoni fedezetet kötnek ki. A vagyoni fedezet jellemzője szerint ez a csoport a következő

hitelfajtákat tartalmazza: a) Kézizálog vagy lombardhitelek Ingóságok elzálogosításával lehet a hitelhez hozzájutni, a zálogtárgy a hitelnyújtás fedezete. A hitelnyújtás összegét meghatározza a zálogtárgy minősége a mobilizálhatósága. Zálogtárgy lehet: értékpapír, életbiztosítási kötvény, áru Hitelnyújtás időtartama általában 3-6 hónap, de lehet 12 hónap is. b) Cessziós hitelek igénybevételekor az adós követelést engedményez a bank javára, mivel a bank megelőlegezi az engedményezett számlakövetelést, vagy annak egy részét. c) Jelzáloghitel hosszúlejáratú hiteleknél alk. A hitelfedezetet csak képletesen veszi zálogba a bank, mert a telekkönyvi hivatalnál jelzálogbejegyzést tesz. A kamatláb lehet fix az egész időszakra, de meghatározhatják a mindenkori viszontleszámítolási kamatlábtól függően is. Kötelezettségvállalási hitelek a hitelezés nem azonnal történik. Lehet, hogy a hitel igénybevételére

nem is kerül sor. Fajtái: 1) Kauciós hitelek A kaució a bank egyszerű kezessége, a hitelfolyósítási kötelezettség csak akkor lép életbe, ha a kauciós hitelt igénybe vevő adós a saját szállítójával szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. 2) Elfogadványhitelek jellemzője, hogy a bank jogot ad ügyfele számára, hogy meghatározott keretösszegig és feltételekkel a bankra váltókat intézvényezzen. Ezeket a váltókat a bank elfogadja, lejáratkor azt kifizeti és ügyfele számláját az összeggel megterheli 3) Okmányos meghitelezés (akkreditív-nyitás) Az akkreditív a fizetési forgalom lebonyolításához technikai eszköz, amelynek megnyitásakor a bank kötelezettséget vállal, hogy megbízója számlája terhére, harmadik fél javára okmányok alapján kifizetést teljesít. Amennyiben ez hitelhez kapcsolódik akkor ügyfele helyett a kötelezettséget teljesíti. 4) Rembours hitelek Okmányos elfogadványhitelnek mondhatjuk.

Ezt az importőrrel kapcsolatban álló bank az exportőr számára nyújtja, meghatározott okmányok benyújtása ellenében. Lebonyolítása: importőr megbízza bankját akkreditív nyitással azzal a feltétellel, hogy meghatározott összegig az exportőr váltóit fogadja el. Az elfogadott váltókat postafordultával visszaküldve ezt az exportőr bankja diszkontálja és az exportőr számláján jóváírja. (Utánvételi hitelnek is hívják) Az amerikai kereskedelmi bankok gyakorlatát figyelembe véve a hitelek 3 csoportba oszthatók ezek: 1) Vállalati hitelek a) Hitel nyitott hitelkeret alapján: akkor amikor a bank és ügyfele között érdemes állandó hitelkapcsolatot kialakítani, mert tevékenysége kapcsán gyakori lenne a hitelezés. Hitelezési folyamatot lerövidítik és megállapodnak egy hitelkeretben, meghatározzák mennyit kell fizetni a hitelkeret felhasznált részéért és meghat. azt az időt ameddig vissza kell fizetni.Legjob ügyfelek részére

csak b) Áthidalási hitelek: időleges finanszírozási szükséglet kielégítését szolgálják. c) Forgótőke hitelek: alkalmazása-> a cég megszerzi a forgóeszközt és a keletkezett adósságot kell megfizetnie. A hitel fedezete a megszerzett forgóeszköz d) Rulírozó hitel olyan hitelszerződésen alapul, amely hitelképes nagyvállalatok számára 23 évre biztosít hitelkeretet. A hitelt akkor veszik igénybe, ha adott időtartam alatt jelentősen változik a forgóeszköz szükséglet. A hitel visszafizetése nyereségből, vagy hosszúlejáratú hitelből történik. e) Hosszúlejáratú hitelek: ezeket több éves lejáratra, rendszerint tárgyi eszközök finanszírozására veszik igénybe a cégek 2) Fogyasztói hitelek 2 alapvető hitelcsoportra oszlik a) Részletfizetési hitelek csoportja b) Hitelkártyák és rulírozó hitelkeretek csoportja ,a mely alapján a hitelszerződés időtartama alatt a hiteladós visszafizetheti és újra lehívhatja a hitelt. 3)

Jelzálog hitelek körébe a hosszúlejáratú hitelek tartoznak. Építési hitelek, bankok részére nyújtott hitelek. Hitelképesség megítélése bankonként eltérő, de azért behatárolható  A piaci helyzet ismeretében eldönthető, hogy a cég képes-e rendszeresen értékesíteni termékeit, szolgáltatásait,  Jövedelmező-e a cég tevékenysége, amely addig lehetséges, ameddig a cég pozitív eredményt ér el  Eleget tesz-e a cég a fizetési kötelezettségének rendszeresen és rendezett-e a pénzgazdálkodása. Betételhelyezés A bankok más bankoknál és a jegybanknál betéteket helyezhetnek el, amelyre kamatot fizet a partner bank. Követelést megtestesítő értékpapír vásárlása Ez a hitelnyújtás speciális formájának tekinthető, mivel az értékpapír megvásárlásakor kifizetett pénz a partner részére felhasználható úgy mint meghatározott időszakra nyújtott hitel. Az értékpapír lejártakor sor kerül a visszafizetésre is.

Tőkeérdekeltségek szerzése Nem alapvető banki tevékenység. A bank a hitelnyújtás helyett a jó gazdasági kilátásokkal rendelkező cégeknél tőkerészesedét vállal az új termékek, technológiák piaci bevezetése során. Ez jelentős kockázat a bank számára, mert a megtérülés hosszú lejáratú és sok tényező alakítja. A bank tőkéjének csak kis részét fektetheti ilyen típusú vállalkozásokba, ezért e tevékenységekre külön társaságok alakultak. Speciális finanszírozási formák Lízing: Lízing olyan bérbevétel ill. bérbeadási tevékenység, amelynek során a bérlő valamely eszközt a lízingtársaságtól meghatározott feltételekkel használat céljára bérbe vesz, lízingdíj fizetése ellenében. Pénzügyi lízing: az az üzlettípus, amikor a lízingbe adó a lízingbe vevő által kiválasztott eszközöket a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átengedi oly módon, hogy a használati

idő, futamidő lejártával lehetőséget teremt a lízingbe vevőnek az eszköz tulajdonjogának a megszerzésére. A használatba adással a lízingbe vevő:  viseli a kárveszélyt  hasznok szedésére jogosulttá válik  viseli közvetlen terheket (fenntartás, amortizációs költségek)  jogosultságot szerez arra, hogy tulajdonjogot szerezzen a lízing tárgya felet a lízing lejártakor. A bérbeadó gyakorlatilag s finanszírozó szerepet tölti be, a bérlő írja elő a lízingelni kívánt eszköz jellemzőit. -> Ha a szerződés lejárta előtt a bérbevevő felmondja a szerződést, vagy a bérelt eszköz megsemmisül a bérbe adó követelheti a teljes szerződési időtartamra járó bérleti díjat. Jellemző a pénzügyi lízingre, hogy a lízing futamideje alatt az eszköz könyv szerinti értéke nullára íródik. Operatív lízing: az üzlettípus, amikor a lízingbeadó a lízingbe vevő igényeinek a megfelelően a saját tulajdonában lévő

eszközeit a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átengedi, úgy hogy az eszközökkel történő haszonszerzés a lízingbe vevőt illeti meg a futamidő alatt, de a kockázatot a felek megosztják. A lízingbe vevő nem érdekelt a tulajdonjog megszerzésében. A szerződés lejártakor a bérbevevőnek lehetősége van a szerződés meghosszabbítására, a lízingtárgy újralízingelésére, de elővásárlási joga nincs. A szerződés felmondása nem korlátozott. A biztosítás karbantartás, szervizelés költségei részben vagy egészben a lízingbe adót terhelik. Visszlízing: lízingbe vevő a szállító. Valamely eszközét eladja egy társaságnak, majd rögtön lízingbe is veszi. A lízingbe vevő a likviditási problémáit igyekszik segíteni úgy, hogy az eszközök a birtokában maradjanak. Bankhitel helyett veszi igénybe Szervizlízing: pénzügy és operatív lízing mellett szervízszolgáltatást vállal a

lízingtársaság. Faktoring A faktoring az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó rövidlejáratú követelések folyamatos megvásárlását, kezelését jelenti. A faktorálás megvalósulhat visszkereset joggal vagy visszkereseti jog nélkül. A visszkereseti faktorálásnál a faktor a vevő kockázatát nem vállalja át, akkor fizeti ki a követelést, ha a vevőtől már beszedte az ellenértéket. A visszkereset nélküli faktorálás igen nagy kockázatú, ezért különös gonddal vizsgálja a vevő hitelképességét. A factoring ügylet három szereplője:  A faktoring szolgáltatűás nyújtója, az a hitelintézet, amley a faktoring szolgáltatást eladja az áruügylet szállítójának.  A faktoring szolg. vevője, aki szerződést köt a hitelintézettel a követelés megvásárlására  Az áruügylet vevője, aki az eladó részére fizetési kötelezettséget vállalt. Fortetírozás Francia szó jogokról való lemondást jelent. A

fortetírozás egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából eredő középlejáratú követelés (6hótól- 6 évig) ( exportkövetelés ) megvásárlása visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása mellett. Az ügylet jellemzője, hogy az exportőr, illetve az árú, vagy szolgáltatás eladója hitelre történő eladását átalakítja készpénzügyletté (készpénzeladássá). A követelést a fortetírozó leszámítolja, vagyis csökkenti a követelés összegét. Az exportőr ily módon a hitelben történő eladást készpénz – ügyletté alakítja át, és felelőssége csak a termék gyártása és a követelés szakszerű dokumentálása terén jelentkezik. Garancia és kezességvállalás A kockázat csökkentésének lehetőségeként a hiteligénylőtől biztosítékot kérhet a bank. Ez lehetővé teszi, hogy a

bank az adós vagyoni helyzetének romlásából adódó veszélyt elhárítsa. Áruügylethez köthető jogi biztosítékok:  Dologi biztosítékok -> óvadék, zálogjog  Személyi biztosíték -> partnert állít maga mellé az adós, azaz kezesség (egyszerű /sortartással élhet a kezes/, készfizetői/ a hitelező hozzá is fordulhat egyből/, váltó ,csekk kezesség) és a bankgarancia. A bankgarancia feltétel nélküli és visszavonhatatlan, szerződésen alapuló köt. vállalás  Egyéb biztsítékok:-> engedményezés, hitelbiztosítás és alapítványok garanciái. 5. A bankok passzív ügyletei, a modern pénz teremtésének mechanizmusa A bankok egyik legrégebbi műveletei. A megnevezés a bank mérlegére gyakorolt hatása miatt jelent meg. A betét kötelezettség keletkezése jövőbeni visszafizetési ígérettel A forrásszerzés a külső források igénybevételét jelenti, elterjedt idegen szóval ez a fundingolás. A bank passzív

ügyletei három csoportot képeznek: 1. betétgyűjtés és más visszafizetendő pénzeszköz, saját tőkét meg nem haladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása 2. banki értékpapír kibocsátása (pl: bankkötvény, letéti jegy, pénztárjegy, stb) 3. hitelfelvétel (jegybanktól vagy más banktól) 1. A banknak ez az üzletága a letéti üzletágból alakult ki Ugyanazt vissza=reguláris letét, más ugyanolyan értékű darab vissza=irreguláris letét. A magyar gazdaságban a betétgyűjtésre vonatkozó szabályozást a hitelintézeti törvény jeleníti meg. A bankbetétek a megtakarításoknak azt a részét jelentik, amelyet a bankoknál a jövedelem tulajdonosok jövedelemszerzés (kamat) érdekében helyeznek el. A passzív bankügyletek szerepe, hogy:  Megteremtik a fizetési forgalom (pénzforgalom) lebonyolítás alapját, másrészt  Biztosítják a modern gazdaságok pénzforrásait, mert az összegyűjtött pénz átstrukturálása módot ad

a hitelezési tevékenység jól szervezett megvalósítására. A betétek csoportosítása: a) Lejárat szerint: Rövid lejáratú (max 1 év), közép (1-5 év), hosszúlejáratú betétek (több mint 5 év) b) Tulajdonosok szerint: Háztartások-, gazdálkodó szervezetek-, egyéb szervezetek megtakarításai. c) Lekötési időtartama, ill. a felmondás szerint: Látra szóló, lekötött vagy másként határidős betétek, takarékbetétek (látra szóló vagy lekötött) d) A betét feletti rendelkezési jog szerint: Bemutatóra szóló (a bank nem vizsgálja a jogosultságot), fenntartásos betétek/névre szóló betétek e) A megtakarítások kezelési formái szerint: Folyószámlabetétek, takarékbetétek, értékpapírok, egyéb betétek f) Pénznemek szerint: Hazai pénznemben elhelyezett és devizabetétek g) Aszerint, hogy az ügyfél önként, vagy előírás okán helyezte el a betétet: Saját elhatározásból elhelyezett betét, előírások okán keletkezett

betét (indukált betét) 2. A bankok esetében mód van idegen forrás bevonására értékpapír kibocsátással is A kibocsátott értékpapírokat a befektetők lejegyzik. Ez esetben az értékpapírok lejárati időpontjában szűnik meg a rendelkezésre álló forrás. E területre értékpapír, vagy kötelezvény jelleggel a következők tartoznak: pénztárjegy, letéti jegy és záloglevél. 3. A bankok más bankoktól, így a jegybanktól is igénybe vehetnek hiteleket, kiegészítő forrásként. Ezekre a rövid lejárat jellemző, általában néhány napra igénybe vett hitelek Emellett a bankok egymás részére közép-, és hosszú lejáratra is nyújtanak hiteleket. A más banktól felvett hitel a bankközi hitelfelvét. A bankközi piacokon igen élénk kereskedelem zajlik, az adás-vétel összegei a bank treasury részlegénél meghatározott összegeket jelentik. E részleg feladata a bank likviditásának biztosítása. A bankok egymás részére nyújtott

hitelei:  Külön fedezet nélkül nyújtott bankhitelek (biankóhitelek)  Lombardhitelek, amelyek értékpapír fedezettel nyújtott hiteleket jelölnek, de lehet arany vagy egyéb értékes tárgy is a fedezet.  A bank saját váltóinak vagy az általa leszámítolt váltók viszontleszámítolása. A refinanszírozási hitelek a bank likviditása szempontjából kedvezőek, jól áttekinthetőek, kiszámítható feltételűek, a bank fizetési kötelezettségei pontosan meghatározottak. E területen a kamatlábak is kedvezőbbek, mint azok, amelyeket a bank a betétesek részére fizet. A jegybank által az egyes bankok részére nyújtott refinanszírozási hitel a monetáris politika igen jelentős részterülete. A készpénz az összesített pénzmennyiségnek csak egy kis hányadát jelenti, a pénzforgalom nagy része ún. számlapénz formájában bonyolódik, amely egyszerűen, mint banki könyvelési tétel jelenik meg. Más megközelítésben vizsgálva

beszélhetünk jegybankpénzről és kereskedelmi bank pénzről. A kereskedelmi bankpénz a pénzintézet pénzteremtése révén, számlapénz formában jön létre és csak az adott ügyfélkörön belül érvényes, míg a jegybankpénz a gazdaság egészére érvényes hatókörrel bír. Technikai megjelenését tekintve a kereskedelmi bank által teremtett eszköz csak számlapénz formát ölhet, míg a jegybankpénz készpénz és számlapénz képében egyaránt felbukkanhat. A pénz nem más, mint bankkal szembeni követelés, vagyis bankpasszíva. Olyan bankpasszíva, mely betöltheti a pénzfunkciókat. Olyan bankpasszíva, amely betöltheti a fizetési, forgalmi és felhalmozási funkciókat. A modern pénz teremtésének két fő módja van:  Hitelnyújtás (A pénz megsemmisülése a hitel visszafizetésével történik.)  Külföldi deviza vétele (bank által) (a bank deviza eladásával megsemmisül) A kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betéteket

kihitelezik. A kezdeti jegybankpénz multiplikátor-szorosára bővül a bankrendszer egészében. A multiplikátor a tartalékráta reciproka A tartalékrátát a központi bank határozza meg. A „multiplikátor=tartalékráta reciproka” elméleti összefüggés a valóságban nem feltétlenül teljesül ilyen pontosan. Azt mondhatjuk, hogy a multiplikátor maximális értéke a tartalékráta reciproka, a valóságban azonban –különböző tényezők hatására- ennél kisebb értéket vesz fel:  Egyrészt ha a bankok a kötelező tartalék ráta felett tartalékot képeznek, akkor az elméleti multiplikátor értékéhez képest kisebb eredményt kapunk.  Másrészt, ha az átutalásoknál „készpénzkiszivárgás” történik, az elméleti multiplikátorhoz képest ekkor is kisebb értékkel találkozunk. 6. Fizetési módozatok, egyéb banki szolgáltatások, bankok elektronikus szolgáltatásai A bankok feladata a fizetési forgalom lebonyolítása, melynek

során megkülönböztetünk készpénz-és számlapénzforgalmat. A készpénzforgalom jelentősége egyre csökken A számlapénzforgalom lebonyolítása a bankok egyik legfontosabb szolgáltatása. A számlapénzforgalom lényege, hogy a bankok a gazdasági szereplők tranzakcióit végigvezetik az egyes számlákon. Fizetési módozatok: 1. átutalás (egyszerű vagy csoportos) 2. beszedési megbízás (inkasszó: azonnali, csoportos, váltóinkasszó, határidős) 3. okmányos meghitelezés (akkreditív) 4. készpénz-helyettesítő fizetés (csekk, bankkártya) 5. készpénzfizetés Átutalás: A lebonyolítás során a kötelezett írásban, a megfelelő formanyomtatványon megbízást ad a banknak, hogy bankszámlája terhére, a jogosult bankszámlája javára a megbízáson szereplő összeget számolja el./egyszerű megbízás/ A megbízásnak nincs értékhatára, kivételt a távirati megbízás jelent, ahol az alsó értékhatár 10000 Ft. Beszedési megbízás

(inkasszó): Az inkasszó a hitelező által kezdeményezett fizetési módozat, amelyben jogosult megbízza a bankszámláját vezető bankot /hitelintézete hogy bankszámlája javára a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott, okmányokkal igazolható összeget számoljon el. Határidős inkasszó: A kötelezettet az inkasszó előtt értesíti a bank. Amennyiben a kötelezett a kifogásolási határidőn belül (8 munkanap) kifogásolási jogával él, a teljesítés elmarad. Ha nem él a bank teljesíti a kötelezettséget Azonnali beszedési megbízás teljesítéséhez nem kell a kötelezett előzetes beleegyezése, a teljesítésre az inkasszó benyújtásakor azonnal sor kerül. Következő esetben: jogszabály írja elő, a felek ilyen fizetési módban állapodnak meg. Alsó értékhatár20000Ft Váltó inkasszó azonnali inkasszó formanyomtatványával kell megbízást adni a jogosult bankszámláját vezető banknak+ csatolni a váltót. Csoportos inkasszó:

meghatározott helyen, módon és gyakorisággal kell benyújtani a megbízást a számlavezető hitelintézet részére. Akkreditív vagy okmányos meghitelezés: kötött fizetési mód, melynél a vevő megbízásából egy bank, a nyitó bank kötelezettséget vállal a kedvezményezettel szemben, hogy javára fizetést teljesít, váltóit elfogadja, vagy megvásárolja, amennyiben nála benyújtja a megadott határidőn belül az előírt okmányokat, s ezek formailag kifogástalanok. A készpénzforgalom lebonyolítása igen munkaigényes és jelentős költségigényű, ezért helyettesítésére megpróbáltak más megoldásokat is kialakítani. Az egyik ilyen a csekk, azonban az alkalmazása során felszínre kerültek a nehézségek (sok kis összegű csekk, nem megfelelő biztonság) és megszületett az új megoldás a csekk-kártya. A hitelkártya az USA-ban alakult ki a múlt század végén. Műanyag lapocska, amely a finanszírozó bank/hitelintézet által

kiállított értékpapír. Felhasználható a fizetési forgalomban minden olyan kereskedelmi ill. szolgáltató szervezettnél, amely a kártyarendszerhez szerződéssel csatlakozott. A készpénz a gazdaságban a következő irányokban mozoghat:  A gazdálkodó egységek és a lakosság közötti pénzforgalomban.   A gazdálkodó egységek pénzforgalmában. Lakosság egymás közötti kifizetés forgalmában. Készpénz kezelésére banki szempontból akkor kerül sor, amikor a bankszámlára készpénzt befizetnek, vagy onnan levesznek. A házipénztár a készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására szolgál. Direkt bankszolgáltatás: a fiókkiszolgálás kizárásával, csak alternatív (telefon, internet) módon folytatott értékesítési módszerekre alapozott szolgáltatásokat jelenti. Diszkont bankszolgáltatás: a direkt bankszolgáltatások által elért alacsonyabb költségek révén nyert megtakarításnak a bank és az ügyfél

közötti megosztásán alapuló árazási politikát jelenti. A diszkont alapon árazó bankok a logisztikai költségeken elért megtakarítást osztják meg az ügyfelekkel, így egyszerű árversenyben igyekeznek piaci részesedéshez jutni. A direkt szolgáltatásoknál a marketing hangsúly a telefonon, interneten biztosított közvetlen elérhetőségen van. A diszkontszolgáltatásoknál kedvező kondíciókkal kecsegtet a szervezet. Az így kialakított értékesítési módok az alacsonyabb munkaerőigény miatt a szervezeteknek jelentős költségmegtakarítást jelenthetnek. A telefonos kiszolgálás (Call Center) az emberi kapcsolatok biztosítását tekinti elsőrendű ügyféligénynek. Kialakításával a szervezet a valódi fiókhálózatot tudja az ügyfélforgalom egy része alól mentesíteni, ezzel kiszolgálói kapacitásokat szabadít fel. A magyar piacon jelenlévő pénzintézetek szinte mindannyian rendelkeznek telefonos ügyfélszolgálattal. Az ügyfelek

számára a jelentős különbség ezen szolgáltatások között a kiszolgálás színvonalában jelentkezik. Előnyben részesítik a gépekkel és az internettel szemben. Home Banking: otthonról, kényelmesen intézhetik a bankügyeket. A bank-ügyfél kapcsolat lehet:  Elektronikus (ATM, POS, Mobil-banking, Telebanking, Call Center, Faxbank, Set top box, Web TV, PC-banking, egyéb multimédiás eszközök).  Hagyományos (banki személyzettel való személyes ügyintézés, postai úton történő ügyintézés). A bank és az ügyfél földrajzi elhelyezkedése szerint:  Home Banking  Office Banking  Egyéb, fiókon kívülről történő kapcsolatfelvétel (pl. ATM, POS)  Bank épületén, fiókon belüli lebonyolítás A bankkártya bank által kibocsátott készpénz nélküli fizetési eszköz, mely bankszámlához kapcsolódik, és azokon történő nem papír alapú pénzmozgást tesz lehetővé. A megtakarítás eszköze, mert a számlánkon kamatozik

pénzünk, mely a banknak forrást jelent. Legfontosabb bankkártyák: VISA, Eurocard/MasterCard, American Express, Diners Club International A bankkártya ügylet szereplői:  A kibocsátó bank  A kártyabirtokos, aki a kártyát használja  A kereskedő és  Az elfogadó bank A kártyás tranzakció talán legfontosabb eleme az authorizáció, azaz az ügylet ellenőrzése és engedélyeztetése. 10. A tőzsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták Az értékpapírok másodlagos piacának csúcsintézménye a tőzsde. A New Yorki tőzsde elődje több száz évvel ezelőtt egy tölgyfa volt, mely előtt összegyűltek az üzletemberek. Magyarországon 1864-ben jött létre a Budapesti Árú- és Érték Tőzsde. A börze a II világháborút követően bezárt, újranyitására 1990-ben került sor. A tőzsdék is versenyeznek egymással, hogy melyik börze tudja a legtöbb kibocsátót vonzani, „piacterére”, melyik tudja a leghatékonyabb,

legolcsóbb kereskedési és elszámolási feltételeket biztosítani. A tőzsdei jelenlét egy cég életében előnnyel jár, mivel a társaság számára publicitást biztosít, egyfajta előminősítést jelent és ez a befektetők bizalmát növeli, emellett az értékpapírok likviditásának növekedése nagyon vonzó előny a befektetők szemében. A tőzsdei jelenlét hátránya, hogy pénzbe kerül, a cég kénytelen időről-időre beszámolni tevékenységéről, az árfolyamok esetleges csökkenése aggodalmat kelhet üzleti partnereikben s a tőzsdén forgó papírok felvásárlása révén új tulajdonos is megjelenhet a cég életében. A tőzsdei kereskedés mellett az értékpapírok gazdát cserélhetnek az OTC piacon, vagy más néven tőzsdén kívüli kereskedés során. A tőzsdei kereskedés klasszikus módja a nyílt kikiáltás, mikor a kereskedők hangos szóval hozzák a többiek tudomására vételi vagy eladási szándékukat. Napjainkban egyre

elterjedtebb az elektronikus kereskedés, melynek lényege, hogy a brókerek irodájukban ülve, számítógépen keresztül kereskednek. A befektetők nem mehetnek közvetlenül a tőzsdére, megbízásaikat szakmai és anyagi előfeltételeknek eleget tevő, tevékenységüket jutalék ellenében végző befektetési szolgáltató (bróker) cégek segítségével és közreműködésével hajthatják végre. A piaci áras megbízás esetén nem egy konkrét számot határoznak meg, hanem az éppen aktuális piaci jegyzésen történő üzletre ad megbízást a befektető. Limitáras megbízás esetén vételnél a maximum árat rögzítik, melyen még megvásárolhatja a bróker a papírt, eladásnál pedig azt a minimum árat határozzák meg, melynél alacsonyabban nem adható el az értékpapír. Ide kapcsolódik a stop-loss megbízás, mely azt jelenti, hogy a befektető meghatároz egy küszöbárat, amelyet ha elér, vagy az alá benéz a jegyzés, akkor zárni kell a

pozíciót. Régebbi időkben az értékpapírok fizikai valójukban, kinyomtatva kerültek a befektetők birtokába, adás-vételnél a papír hátoldalán jelölték a változásokat. Napjainkban egyre kevésbé jellemző, hogy az értékpapírokat kinyomtatnák, inkább számítógépben tárolt elektronikus jelekről van szó. Ezt a folyamatot dematerializációnak nevezzük. Magyarországon 1993-ban jött létre a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) Feladata az árú-és Értéktőzsdén kötött ügylet elszámolása, az OTC piac elszámolása, a határidős piaccal kapcsolatos teendők. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mint általános ellenőrző szerv működik, gyakorlatilag minden tőkepiaci szereplő a Felügyelet alá tartozik. A befektetők esetleges kárainak enyhítését szolgálja az 1997-ben létrejött Befektető-védelmi Alap (BEVA), melynek célja, hogy azt a befektetői kockázatot kezelje, mely abból adódik, hogy

ügyleteiket nem közvetlenül, hanem brókercég közreműködésével hajtják végre. A tőzsdeindexek az adott börzén szereplő részvények összesített árfolyamváltozását tükrözik (valamilyen elv szerint súlyozva az egyes részvényeket). A Budapesti Értéktőzsde indexe a BUX, melyben a négy jelentős részvény (Mol, Matáv, OTP, Richter) súly mintegy 80%. A tőzsdeindex nem csak a piac hangulatát tükröző információ, hanem világszerte a határidős piackedvelt, nagy forgalmú terméke