Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Mérlegképes könyvelő szakképesítés, Jog tételek

Mérlegképes könyvelő szakképesítés – Jog tételek 1.a Államhatalmi - népképviseleti szervek csoportjai, azok fontosabb feladatai és hatásköre. Kezdetben az uralkodó hozta a döntéseket, majd a parlamentek egyre több beleszólást követeltek maguknak. A polgári forradalmak nyomán azt az igényt fogalmazták meg, hogy az embereknek kéne a döntéseket meghozniuk, hisz azok az ő életüket befolyásolják („a hatalom a népé”). Ezt két módon lehet megvalósítani. Az emberek közvetlenül hozzák a döntéseket – ezt nevezik közvetlen demokráciának – jelenleg nálunk ennek eszköze a népszavazás és a népi kezdeményezés. A másik lehetőség, hogy az emberek képviselőket választanak, és az ő gyűlésük hozza a döntéseket – közvetett demokrácia. A demokratikus államokban ez utóbbi megoldás vált általánossá Ennek keretében az országos jelentőségű döntéseket az állampolgárok által választott képviselőkből álló

országgyűlés hozza meg. Ugyanakkor az önkormányzás eszméje alapján egyes helyi jelentőségű kérdésekben döntési joga van a települési önkormányzatoknak is. Az Országgyűlés Az Országgyűlés (továbbiakban OGY) a M agyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét, irányát és feltételeit. 386 képviselőjét 4 évre választják, a d emokrácia követelményeinek megfelelő általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján. 176-ot egyéni választókerületből, 152-őt megyei listáról, 58-at országos listáról („töredék szavazatok” alapján). Az Országgyűlés feladatai az Alkotmány szerint: 1) Az Alkotmány megalkotása, módosítása. 2) Törvényalkotás (részletezve a jogforrásoknál). 3) Elfogadja a kormányprogramot (egyúttal megválasztja a miniszterelnököt). 4) Dönt személyi

kérdésekben (pl. Köztársasági Elnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész,) 5) Költségvetés, zárszámadás elfogadása. 6) Kihirdeti a rendkívüli-, szükség állapotot. Dönt a hadsereg bevetéséről 7) Ellenőrzési funkció (elsősorban a kormányt – interpelláció, vizsgáló bizottságok). Legfontosabb feladatai tehát a jogalkotás (1,2), a kormányzati szervezetrendszer létrehozása (3,4), végrehajtó hatalom ellenőrzése (5,7), döntés egyes fontos hadügyi és külügyi kérdésekben (6). Ezeken túlmenően az OGY bármely állami feladattal kapcsolatban véleményt nyilváníthat Az OGY évenként két rendes ülésszakot tart. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra (vagy ülésre) össze kell hívni. Az ülések nyilvánosak, azonban a képviselők 2/3-ának egyetértésével zárt ülés tartását is elhatározhatja. Kiemelt jelentősége van az

alakuló ölésnek. Ezen a jelenlévő képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt, ezek elmaradása esetén a képviselő nem vehet részt az OGY munkájában. Az alakuló ülésen választják meg az O GY tisztségviselőit: az OGY elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Az Országgyűlés elnökének feladata az OGY munkájának megszervezése, az ü lések összehívása, vezetése. Az alelnökök az elnök helyettesei Az alakuló ülésen kell bejelenteni a képviselőcsoportok (frakciók) megalakulását is. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja Az OGY csak akkor hozhat döntéseket, ha határozatképes, ennek feltétele, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen legyen. Határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének egyetértésével hozza (relatív többség). Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott

egyes döntések meghozatalához (a legtöbb közjogi méltóság megválasztása) az összes országgyűlési képviselő kétharmadának a szavazata szükséges (abszolút 2/3). De például az Alkotmánybíróságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának egyetértése szükséges (relatív 2/3). Az OGY működésének szabályait saját maga határozza meg, ezeket a Házszabály rögzíti. Működésében kiemelt szerepe van a Házbizottságnak, amelynek tagjai az OGY elnöke és alelnökei, továbbá a frakcióvezetők. A Házbizottság javaslatokat, ajánlásokat készít az OGY napirendjével, működésével kapcsolatban, továbbá itt kéne egyeztetni az OGY működésével kapcsolatos vitás kérdéseket is. Az OGY bizottságainak fontos szerep jut a jogalkotás (törvényjavaslatok készítése, véleményezése) és a kormányzat ellenőrzése terén (vizsgálóbizottságok). Az állandó bizottságok 4 éven át

működnek (pl. alkotmányügyi, honvédelmi, költségvetési) Az ideiglenes és eseti bizottságokat meghatározott feladatokra, vagy különböző vizsgálatokat lefolytatására hozzák létre. A pénzügyi ellenőrzés meghaladja a bizottságok erejét, ezért működik az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ), a P arlament gazdasági-pénzügyi ellenőrző szerve. Szervezetéről, felépítéséről, működéséről külön törvény rendelkezik, ott végezhet ellenőrzést, ahol állami vagyonnal gazdálkodnak,. Az ÁSZ-ről szóló törvény meghatározza a rendszeresen elvégzendő ellenőrzéseket, ezeken túlmenően az OGY utasítása lapján végezhet további ellenőrzéseket. Ellenőrzi a kormány gazdálkodását is, emellett a k ormány is felkérheti ellenőrzés lefolytatására, de ezt nem kötelező teljesítenie. A képviselőt megilleti a törvénykezdeményezés (1), az i nterpelláció (2) és a bizottságokban való részvétel (3) joga. Továbbá

mentelmi joga van, ami egyrészt azt jelenti, hogy nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a m egbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt (mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre). Másrészt a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az OGY előzetes hozzájárulásával (jelenlévők 2/3-a) lehet ellene büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást folytatni. Önkormányzatok Az állam elismeri bizonyos közösségek (területi, szakmai, vallási) önkormányzáshoz való jogát, azt, hogy a közösség belső ügyeiben önállóan dönthessenek, intézkedhessenek. A területi önkormányzat egy természetes egységet testesít meg, ezért ismeri el az állam az önkormányzáshoz való jogát, de meghatározza ennek kereteit is. Így az önkormányzati törvény meghatározza a helyi ügyeket, a döntéshozó testületek

megválasztását és hatáskörét, a pénzügyi önállóság kereteit (normatív-, cél-, és kiegészítõ állami támogatások; a helyi adók bevezetésének lehetõsége, vállalkozás lehetõsége), továbbá, hogy milyen esetekben avatkozhatnak be az önkormányzat tevékenységébe az állami szervek. 1) 2) 3) 4) 5) A helyi önkormányzat az Alkotmány szerint: A törvények keretei között meghatározza szervezetét, működését (polgármester és képviselők választása kötelező, de ezen túlmenően szabadon alakíthatja ki szervezetét). Helyi ügyekben önállóan szabályozhat – rendeletalkotás joga. Az önkormányzati tulajdon felett tulajdonosi jogokat gyakorol, bevételeivel önállóan gazdálkodik (pénzügyi függetlenség). Helyi adókat vethet ki Vállalkozhat A törvényekben meghatározott feladatai ellátásához állami támogatásra jogosult. Szabadon együttműködhet, társulhat más önkormányzatokkal. Érdekképviseleti szerv tagja lehet. A

területi önkormányzatok kötelező feladatait jogszabályok határozzák meg (pl ivóvíz ellátás és közvilágítás biztosítása; közutak, közterek, köztemetők fenntartása; alapszintű egészségügyi és szociális ellátás biztosítása) ezek ellátásához állami pénzeszközökre jogosult. Az önkormányzat további feladatokat is vállalhat - ezeket nevezik fakultatív feladatoknak - de csak akkor vállalhat ilyeneket, ha ezzel nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását (ha van rá forrása.) Helyi önkormányzatok szervezeti felépítése: képviselő testület, (fő)polgármester; Megyei önkormányzatok szervezeti felépítése: megyei közgyűlés, amely tagjai közül elnököt választ. b. A gazdasági társaságok alapítására, legfőbb szervére, vezető tisztségviselőire, felügyelő-bizottságára, e társaságok megszűnésére vonatkozó főbb közös szabályok. Jogforrás: Gt tv 1997 évi CXLIV A Gt szabályozza a gazdasági

társaságok alapítását, szervezetét és működését, az alapítók, tagok jogait, kötelezettségeit, felelősségét, átalakulását, egyesülését, szétválását, jogutód nélküli megszűnését. A gazdasági társaságok kétfélék lehetnek: jogi személyiség nélküli társaságok (kkt, bt) Jogi személyiségű társaságok( közös váll. Kft, rt) A gazdasági társaság saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, azaz jogalanyisággal rendelkezik. Gt-t alapíthat mind belföldi, mind külföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Kiskorú személy nem lehet gt Korlátlanul felelős tagja. Gt-t csak törvényben szabályozott módon lehet alapítani, attól eltérni csak akkor lehet, ha a törvény az kifejezetten megengedi. Az alapításhoz meghatározott elnevezésű okirat szükséges. Az alapdokumentumok: - társasági szerződés (kkt, bt, közös vállalat, kft ha több tag

alapította, vagy ha egyszemélyesből többtagúvá válik. - Alapító okirat (egyszemélyes kft, zrt, egyszemélyes zrt) - Alapszabály (nyrt) Az alapdokumentum kötelező tartalmi elemei: - cégnév - székhely - tagok nevük és lakóhelyük feltüntetésé vel - tevékenységi körét, - jegyzett tőkéjét, rendelkezésre bocsátá sának módját és idejét - a cégjegyzés módját, - vezető tisztségviselők neve, lakóhelye - működés időtartama, ha határozott időre alapítják - mindazt, amit a gt. Az egyes társasági formáknál előír. Minden gazdasági formánál fontos és kötelező kellék a jegyzett tőke feltüntetése, hiszen a gazdasági társaság alapításához a t agok vagyoni hozzájárulása szükséges. Ez formáját tekintve lehet: pénzbeni hozzájárulás, vagy nem pénzbeli hozzájárulás (apport) Az alapdokumentum csak akkor érvényes, ha azt közjegyző által készített közokiratba foglalják, ügyvéddel ellenjegyeztetik. Ettől az

időponttól kezdve a társaság előtársaságként működik mindaddig, amíg a cégbíróság azt be nem jegyzi. A társaság alapítását az alapdokumentum aláírásától számított 30 na pon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. Ez a Cégközlönyben közzéteszik Kkt-nél és bt-nél a társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, de a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a társaságnál taggyűlés működik. Közös vállalatnál az igazgató tanács. Kft-nél, többtagú társaság esetén taggyűlés, egyszemélyes Kft-nél az egyedüli tag. Rt-nél a közgyűlés, ha több részvényes van, egyszemélyes rt-nél az egyedüli részvényes.A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó ügyek a társaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak, a könyvvizsgálónak a megválasztása, a társaság alapdokumentumának módosítása. Az ügyvezetés a társaságnak az

a szerve, amely az operatív vezetést látja el. Az ügyvezetést a vezető tisztségviselők látják el, az egyes társasági formáknál eltérő megnevezéssel. - kkt, bt-nél üzletvezető, aki csak tag lehet, a bt-nél külön sajátosság, hogy a kültag csak akkor lehet üzletvezető, ha a neve a társaság cégnevében szerepel. - közös vállalatnál: igazgató, akinél a tagsági viszony nem feltétel. - Kft-nél az ügyvezető, a tagsági viszony nem feltétel, kivéve, ha a társasági szerződés valamennyi tagot feljogosítja az ügyvezetésre. - Rt-nél a vezérigazgató A felügyelőbizottság az a szerv, amely az ügyvezetést teljeskörűen ellenőrzi. Az ügyvezetésbe nem avatkozhat bele. Gt-nél felügyelőbizottságot csak bizonyos törvényi feltételek esetén kell létrehozni. Ezek: - kkt, bt, közös vállalatnál ha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak szá Ma éves átlagban a 200 főt meghaladja. - kft-nél, ha a társaság többtagú akkor ha a

törzstőkéje az 50 M forintot meghaladja, vagy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos létszáma a 200 főt meghaladja, egyszemélyes társaságnál, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos létszáma a 200 főt megha ladta. - rt esetén mindig kötelező Ha a bizottság működését a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma indokolja, akkor a munkavállalóknak kötelező jelleggel részt kell venniük a társaság ellenőrzésében. A bizottség élén az elnök áll, aki összehívja és vezeti az ülést. A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a, de legalább 3 tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A maga által megállapított ügyrend szerint működik, melyet a társaság legfőbb szerve hagy jóvá. A gazdasági társaságok a cégjegyzékből való törléssel szűnnek meg. A törlés időpontjától kezdve tekinthető megszűntnek. A törlés alapja a gt tv-ben meghatározott valamelyik

megszünési eset. Általános szabály szerint a Gt kimondja, hogy egy társaság akkor szűnik meg: ha az alapdokumentumban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűné Si feltétel megvalósult. elhatározza a jogutód nélküli megszűnést elhatározza a jogutódlással történő megszűnést (átalakulás) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vo natkozó szabályok másképpen rendelkeznek a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti A társasági formákra vonatkozó szabályok azt előírják Megszűnés esetén a tagokat felelősség terheli a társaság kötelezettségeiért. A felelősség a társasági formákhoz igazodó sajátosságokat mutat. Befolyásolja az is, hogy a t ársaság jogutóddal vagy anélkül szűnik meg. A megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért a tagnak, a jogutód

társaságnak a felelőssége az elévülési időhöz kötött. Főszabály szerint 5 év 2.a A közigazgatási szervek csoportjai. A központi közigazgatási szervek (kormány, minisz-terelnök, miniszterek, minisztériumok) fontosabb feladatai és hatásköre. Az alkotmányban rögzített szabályoknak megfelelően kiépített szervezetben a fő típusok a következők: országgyűlés, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, a k isebb önkormányzatok testületei. A közigazgatás alatt az államigazgatást és a helyi önkormányzati igazgatást értjük. Az államigazgatás szervei: központi államigazgatási szervek - kormány/miniszterelnök - minisztériumok/miniszterek helyi államigazgatási szervek - polgármester - jegyző - polgármesteri hivatal, és kivételesen annak ügyintézője, a közigazgatási hivatalok megyei szinten, mint középszintű általános hatáskörű szervei A bíróságok többszintűek. Helyi, megyei bíróságok, ítélőtáblák,

legfelsőbb bíróság Az ügyészségek szintén többszintűek. Helyi, megyei, legfelsőbb ügyészség Egyéb közigazgatási szervek pl. az alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék A központi közigazgatási szervek fő funkciója az állami munka gyakorlati szervezése és vezetése országos szinten. Végrehajtják az államhatalmi-népképviseleti szervek által hozott rendelkezéseket. A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a jogköröket, melyeket számára az alkotmány előír. Ezek: védi az alkotmányos rendet védi és biztosítja az állampolgári jogokat biztosítja a törvények végrehajtását irányítja a minisztériumok munkáját a belügyminiszterrel együtt biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését kidolgozza a központi költségvetési tervet, gondoskodik annak végrehajtásáról az országgyűlés felhatalmazása alapján nemzetközi szerződéseket

köt. A közigazgatás körébe tartozó ügyekben közvetlenül, vagy kormánytagok által intézkedhet. Rendeleteket alkothat, határozatokat hozhat, irányelveket alkothat. A kormány munkájáért az örszággyűlésnek felelős, munkájáról a parlamentnek rendszeresen beszámol. A miniszterelnök alapvetően a kormány munkáját irányítja, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. A miniszterelnök törvény, vagy a k ormány felhatalmazása alapján rendeletet adhat ki. Az országgyűlésnek és a kormánynak felelős A miniszterek a közigazgatás azon ágát vezetik, melyet jogszabály a f eladatkörükbe utalt és irányítják az alájuk rendelt szerveket. Tevékenységükért a kormánynak és az országgyűlésnek felelősek. Hatáskörükbe utalt tárgykörökben, törvény vagy kormányrendelet alapján rendeletet adhatnak ki. Az irányításuk alá tartozó szerveket utasításban szabályozzák. Irányelvek kiadására is

jogosultak b. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapításának, szervezetének, megszűnésének fontosabb szabályai. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok a kkt, valamint a bt. Jellemzően személyegyesítő jellegű vállalkozás. A gt-ben a kkt és az bt szabályozása alapvetően egyező A bt-nél elkülönítetten csak a kkt-től eltérő szabályok szerepelnek. Alapításukhoz legalább két tag szükséges. Kkt és Bt esetén a tagok felelőssége tekintetében eltérő a szabályozás. Kkt esetében a társaság kötelezettségeiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. Bt esetén viszont a beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal együtt egyetemleges, a k ültag viszont csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Ez tulajdonképpen korlátozott felelősséget jelent, ez különbözteti meg a bt-t a kkt-től. Amennyiben a bt Kültagjának neve szerepel a t

ársaság nevében, úgy a beltaggal egyenlő, azaz korlátlan felelősség terheli. Speciális eset, ha a kültag vagyoni betétjét nem vagy csak részben teljesítette. Ebben az esetben a nem szolgáltatott vagyoni betét értékéig saját vagyonával felel Mindkét társasági forma alapításához társasági szerződés szükséges. A gt A társaságokra előírt un. Közös tartalmi elemeken kívül más előírást nem határoz meg, de a tagok saját elhatározásból szükség szerinti elemeket feltüntethetnek. Pl vállalhatnak személyes közreműködést, ezesetben rögzíteni kell annak módját, tartamát, legfőbb szervként a tagok gyűlése helyett taggyűlést rendszeresíthet. Ebben az esetben fel kell tüntetni a taggyűlés összehívására ill. a határozathozatal eljárási rendjére vonatkozó szabályokat Mindkét társasági formánál a társasági jogi szervezetbe tartozik legfőbb szervként a tagok gyűlése, az üzletvezetés, a felügyelőbizottság. A

tagok gyűlésére vonatkozó szabályozást egyrészt minden társaság legfőbb szervére irányadó közös előírások, másrészt a kkt-re és bt-re vonatkozó sajátos rendelkezések teszik ki. Akár tagok gyűléséről, akár taggyűlésről van szó tevékenységében valamennyi társaságbeli tag személyesen részt vesz. Ebben a tekintetben a gt Nem tesz különbséget beltag és kültag között. Hatáskörébe sorolható minden olyan ügy, melyet a törvény, a társasági szerződés oda utal ill. ami nem tartozik a napi üzletmenethez Az egyes ügyekben egyszerű szótöbbséggel, minősített szótöbbséggel, egyhangúlag határoz. Az üzletvezetésre vonatkozó szabályozást minden társaság üzletvezetésére vonatkozó közös szabályok, ill. a két formára vonatkozó sajátos rendelkezések teszik ki Sajátos rendelkezések: - főszabály szerint a kkt.-nél minden tag, a bt-nél a beltag jogo Sult az üzletvezetésre. - külső személy üzletvezetést nem

láthat el. - a bt kültagja üzletvezetést nem láthat el, kivéve, ha a felelős sége korlátlan. - csak ennél a két szervezeti formánál van lehetőség arra, hogy jogi személy tag képviseletére jogosult természetes személy útján ellássa az üzletvezetést. Főszabályként minden üzletvezető önállóan járhat el, de a társasági szerződés előírhatja, hogy az üzletvezetésre jogosultak csak együttesen járhatnak el. A társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok tagok képviselik, ők a cégjogot is gyakorolják. A felügyelőbizottság létrehozására csak akkor van szükség, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos létszáma meghaladja a 200 főt. A felügyelőbizottságra a gt Általános szabályai az irányadók. Az általános megszünési eseteken kívül a gt speciális rendelkezései: - ha a tagok száma egy főre csökken a kkt megszűnik, de csak akkor, ha 3 hónapon belül nem jelentenek be új tagot a

cégbíróságnál. Amennyiben a bt-ből valamennyi beltag és kültag kiválik a társaság megszünik. Ez nem következik be akkor, ha: - az utolsó tag kiválásától számított 90 napon belül a bt beltagjai új kültagot, ill. a megmaradt kültagok új beltagot jelentenek be a cégbíróságon - az adott oldalon megmaradt tagok elhatározzák a társaság kkt-ként történő továbbműködését és a tárrsasági szerződés módosítást a cégbírósághoz benyújtják. Ha a b t valamely tagja a kkt-ben nem kíván részt venni a t agok vele a gt szabályai szerint elszámolnak. Végelszámolás esetén mindkét társaság esetében sor kerülhet ún. egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatására a gt feltételei szerint. Jogutód nélküli megszűnés esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont főszabály szerint a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. - 3.a A bíróságok rendszere, fontosabb

hatásköri, illetékességi szabályaik. A jogorvoslati szakaszok és eszközök az igazságszolgáltatásban. A bíróságok feladata az igazságszolgáltatás, jogviták eldöntése. A bírósági ügyeket két nagy csoportra osztjuk: polgári peres ügyek és büntető ügyek. A polgári peres ügyek szereplői a felperes, aki a keresetet beadja és az alperes, akit perelnek. A büntető ügyek szereplői a vádlott és az ügyészség. Az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolhatják: legfelsőbb bíróság: elbírálja a megyei bíróság, vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. ítélőtáblák: jogi személyek, törvényben meghatározott ügyekben elbírál ják a helyi, megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslato kat. Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 19 megyei + 1 fővárosi bíróság, első

fokon járnak el és másodfokon bí rálják el a helyi bíróságok határozataival szemben előterjesztett fellebbe zést. városi, területi és munkaügyi bíróságok 20 db első fokon járnak el, a munkaügyi bíróság a munkaviszonyból származó jogvitákban dönt. A hatáskör az ügyeknek a bíróságok közötti megoszlását, az adott ügy érdemi eldöntésére való jogosultságot jelenti. Egymáshoz való viszonyuk szempontjából megkülönböztetünk első fokú és fellebbviteli bíróságokat. Első fokon ítélkezik a helyi bíróság és a Polgári Perrendtartásban meghatározott ügyekben a megyei bíróság. Ilyen ügyek pl 5 M Ft feletti vagyoni perek, közigazgatási perek (bírságolás, engedélyezés) szabadalmi ügyek, fellebbezések Másodfokon ítélkezik a helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben a megyei bíróság, a megyei bírósághoz tartozó ügyekben az illetékes ítélőtábla, az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Legfelsőbb

Bíróság, melynek feladata a bírói jogegység megteremtése. Az elsőfokú bíróság népi ülnökök nélkül (egyes bíróként), törvényben meghatározott perekben pl. munkaügyi egy bíróból és 2 né pi ülnökből álló tanácsként ítélkezik, a peres ügyekben először dönt. A másodfokon eljáró tanács mindig három bíróból áll, a fellebbezést tárgyalja. Az azonos hatáskörű bíróságok közötti ügymegosztást az illetékesség fejezi ki, területi hatáskör. Általában a közigazgatási területbeosztáshoz igazodik, de a törvény ettől eltérően is rendelkezhet. Az illetékesség valamilyen jogi jelentőséggel bíró tényen, körülményen, helyzeten alapul, vagyis illetékességi okon. A z illetékességi ok l ehet általános, vagylagos, kizárólagos, alávetéses. Általános illetékesség esetén az alperes lakóhelyén lévő bíróság jár el. Vagylagos illetékesség esetén a f elperes és az alperes lakóhelye szerinti bíróság

is illetékes. A felperes döntheti el, hogy az ügyet melyik bíróságon tárgyalják.(kártérítési ügyek, vagyonjogi ügyek) Kizárólagos illetékesség esetén a per csak meghatározott bíróság előtt indítható meg. Pl szabadalmi perek, végrehajtási igényper. Az alávetéses illetékesség lényege, hogy vagyonjogi perekben az a bíróság is illetékes, amelynek az alperes aláveti magát, feltéve, ha ezt közokiratba vagy magánokiratba foglalták. A bíróság hatáskörének és illetékességének alapja a keresetlevél beadásának időpontja. A hatáskör és illetékesség tekintetében előfordulhat összeütközés, ami lehet pozitív vagy negatív. Pozitív, ha valamely eljárásra több bíróság is megállapítja a hatáskörét Negatív akkor ha a bíróságok hatáskör és illetékesség hiánya címén mind elutasítják az ügyet. Ekkor ki kell jelölni az eljáró bíróságot. Az ügyben a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a

területén működő bíróságok közt áll fenn, minden egyéb esetben a Legfelsőbb Bíróság dönt. Polgári peres eljárásban jogorvoslati szakaszként a f ellebbezési és felülvizsgálati szakasz különböztethető meg. Az első fokú ítélet jogerős, ha az ellen nem nyújtanak be fellebbezést Amennyiben az első fokú ítélettel szemben fellebbezést nyújtanak be, úgy a másodfokú bíróság ítélete minden esetben jogerős. Jogerős ítélet esetében jogorvoslatra perújítás vagy felülvizsgálati kérelem keretében van lehetőség. A fellebbezést a kézbesítéstől számított 15 napon belül az illetékes másodfokú bíróságnak címezve az elsőfokú bíróságon kell benyújtani. A fellebbezésnek az első fokú itéletre halasztó hatálya van. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság határozatát vagy helyben hagyja, azaz a fellebbezést elutasítja, vagy megváltoztatja az elsőfokú ítéletet, ill. új eljárás lefolytatására

kötelez, az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezi, azaz a fellebbezésnek helyt ad. Felülvizsgálati szakaszról beszélünk akkor, ha jogerős ítélet ellen perújítással, ill. felülvizsgálati kérelemmel élnek a jogosultak. Perújításra csak abban az esetben van lehetőség, ha lényeges új tény merül fel az ügyben. Előterjesztésének határideje az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap, vagy a lényeges tény felmerülésétől számított 6 hónap 5 éven belül. Az első fokú bírósághoz kell benyújtani Az első fokú bíróság ítéletet hoz, mely ellen fellebbezni lehet. A jogerős ítélet felülvizsgálatát a legfelsőbb bíróságtól csak egy alkalommal, jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A határozat közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani az első fokú bírósághoz. A felülvizsgálat során a legfelsőbb bíróság tanácsban jár el. Ha az első fokú ítélet a jogszabályoknak

megfelel hatályában fenntartja, ha jogszabálysértő akkor új határozatot hoz, a határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasítja az első vagy másodfokon eljáró bíróságot. Felülvizsgálati eljárás esetében kötelező az ügyvédi képviselet. - b. A korlátolt felelősségű társaság alapításának , szervezetének, megszűnésének fontosabb szabályai. A korlátolt felelősségű társaság a jogi személyiségű gazdasági társaságok egyik formája. Alapvető jellemzői: - előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul. - főszabály szerint a tag kötelezettsége a társasággal szemben, csak a törzsbetétének szolgáltatására, valamint egyéb vagyoni hozzájárulására terjed ki. - tőkeegyesítő, valamelyest személyegyesítő társasági forma, - a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni nem szabad. A tagnak a társasággal szemben csak korlátozott felelőssége

van. A Kft. alapításához társasági szerződés megkötése szükséges, melyet valamennyi tagnak alá kell írnia. A társasági szerződést közjegyző által hitelesített közokiratba, vagy ügyvéd, ill az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Kft esetében a Cégtörvény 2006 óta lehetővé teszi, hogy a társasági szerződés a Ct. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. A társasági szerződésben meg kell határozni: a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét, a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét, a szavazati jog mértékét, az ügyvezetőt, a cégjegyzés módját, ha kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, akkor annak tagjait, ha kötelező könnyvvizsgálót választani, akkor annak kijelölését, a taggyűlés összehívásának rendjét. A társasági szerződésbe un. Szükség szerinti

elemek is felvehetők pl nem pénzbeli betétek és azok értéke, tagokat terhelő egyéb vagyoni szolgáltatások. A törzstőkét a tagok törzsbetéteinek összessége teszi ki, összegének minimuma 500e forint. A törzsbetét vagyoni és nem vagyoni hozzájárulásból áll. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, de egyik sem lehet kevesebb 100 e forintnál, és 10 ezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. A társaság bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét befizették. A fennmaradó összegek befizetésének módját s esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időben és helyen kell szolgáltatni. Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor azt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére

kell bocsátani. Ha a nem vagyoni hozzájárulást a lapításkor nem teljesítették teljes egészében akkor azt a cégbejegyzéstől számított 3 éven belül teljesíteni kell. Apport lehet bármely vagyoni értékkel bíró forgalomképes dolog, szellemi alkotás, vagyoni értékű jog. Forgalomképesnek kell lennie, csak végrehajtás alá vonható lehet, melyet a társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül át tud ruházni. A Kft. a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától előtársaságként működhet és cégneve alatt ebben a szakaszban is jogképes. Az előtársasági szakasz a cégbejegyzés időpontjában megszűnik. Ha a cégbejegyzési kérelmet jogerősen elutasítják a társaság köteles tevékenységét haladéktalanul beszüntetni. Az alapítást a társasági szerződés megkötésétől számított 30 na pon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a bejegyzés napján

jön létre. A Kft. legfőbb szerve a taggyűlés, melyet legalább évente egyszer össze kell hívni A taggyűlésen a tagot meghatalmazottja is képviselheti. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze A taggyűlést haladéktalanul össze kell hívni abban az esetben, ha kiderül, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, fizetéseit megszüntette, ha vagyona a tartozásait nem fedezi. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőkének legalább a fele, vagy a leadható szavazatok többsége jelen van. A szavazati jog a vagyoni hozzájárulás arányához igazodik Ülés tartása nélküli határozathozatalra is lehetőség van a Gt. Által meghatározott feltételek esetén. Csak taggyűlésen lehet dönteni a beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról. A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a meghozott határozatokat a határozatok könyvében

nyilván kell tartani. A társaság ügyeinek intézését, a társaság képviseletét a tagok közül, vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés valamennyi tagot feljogosítja az ügyintézésre és a képviseletre. Az ügyvezetőnek a tagokról tagjegyzéket kell vezetnie. Kft-nél felügyelőbizottságot akkor kell létrehozni, ha többtagú társaság esetében a törzstőke több mint 50M Ft, vagy ha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma meghaladja éves átlagban a 200 főt. A társaság megszűnéséhez elhatározásához a taggyűlésnek legalább ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a törzsbetétek arányában fel kell osztani a tagok között. A vagyon felosztására csak a cégjegyzékből való törlést követően kerülhet sor. Ha a társaság felszámolással, vagy

végelszámolással szűnik meg és a törzstőke még nincs teljes egészében befizetve, akkor a befizetési kötelezettség azonnal esedékessé tehető. A megszűnés sajátos esete, ha a tagok száma egy főre csökken. Ebben az esetben a Kft nem szűnik meg, hanem egyszemélyes Kft-kén működik tovább. Egyszemélyes kft. akkor jön létre, ha az összes üzletrészt egy tag szerzi meg, vagy ha a társaságot egy tag alapítja. Alapítása alapító okirattal történik, melyre a társasági szerződés szabályait kell alkalmazni. Egyszemélyes társaság esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre kell bocsátani. A pénzbeli hozzájárulás tekintetében ha az alapító okirat úgy rendelkezik elegendő 100 e Ft befizetése. Egyszemélyes társaságnál a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az egyetlen tag dönt. Ha a tag természetes személy az alapító okirat rendelkezhet e t ag ügyvezetésre és

képviseletre való jogosultságáról. Ha gazdálkodó szervezet, ugyanazon személy nem lehet egyszerre az egyszemélyes kft és a tagi pozicióban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője. Egyszemélyes kft a s aját üzletrészét nem szerezheti meg. Ha új tagokkal egészül ki és többszemélyes társasággá válik az alapító okiratot társasági szerződésben kell módosítani. Egyebekben a többtagú társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. - 4.a A Polgári Törvénykönyv alapján a jogalanyok fő csoportjai és azok jellemzői. A polgári jog a vagyoni viszonyokkal és az ehhez kapcsolódó személyi viszonyokkal foglalkozik. Ptk1959 IV tv Ide tartoznak a tulajdonjog, szerződések, kártérítés, öröklés, kapcsolódó személyi viszonyok. Jogalanyai lehetnek: természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, állam. A jogalanyok általános jellemzője a jogképesség, vagyis hogy a

jogalanynak jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképesség a magyar jogban minden embert megillet és egyenlő, nem lehet róla lemondani, az azt korlátozó nyilatkozat, vagy szerződés semmis. A jogképesség kezdete élve születés esetén a fogantatás napja, vélelem alapján a születéstől visszaszámított 300 nap. A jogképesség megszűnik a halál időpontjában, vagy eltűnés miatti halottá nyilvánítás időpontjában, melyhez bírósági határozatra van szükség. Az ember velejárója a cselekvőképesség is, melynek kategóriái vannak. Ezek: teljes, korlátozott, cselekvőképtelen. Teljesen cselekvőképes a 18. évet betöltött nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, ha a bíróság nem helyezte gondnokság alá, illetve az a fiatalkorú személy, aki házasságot köt, mivel a házasságnak főszabály szerint nagykorúsító joghatása van. A teljesen cselekvőképes személy önállóan tehet érvényes

jognyilatkozatot, szabadon választhat maga helyett képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes az a személy, aki a 14 életévét betöltötte, de még nem nagykorú, illetve azok a nagykorú személyek, akiket cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyeztek. Cselekvőképtelen a 14-ik életévét be nem töltött kiskorú, ill az a fiatalkorú, vagy nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképtelenné nyilvánított. A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személyek nevében törvényes képviselőjük jár el. A cselekvőképtelen személy nem tehet érvényes jognyilatkozatot, nevében a szülője, vagy a bíróság által kijelölt gyámja jár el. A korlátozottan cselekvőképes személyek részben önállóak, de döntéseik csak a törvényes képviselő (gondnok) beleegyezésével érvényesek. Munkavállalásról, béréről pl önállóan dönthet, mindennapos szerződést köthet. Gondnokság alá helyezés nélkül is

cselekvőképtelen az a személy, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. A Ptk-ban a jogi személyekre nézve alapvető szabályozás van. Közös tulajdonságuk, hogy polgári jogilag jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak. Főbb jellemzőik, amelyek az államra is vonatkoznak: - jogképesek - elkülönített vagyonnal rendelkeznek - működési céljuk van - állandó szervezettel rendelkeznek - nevükben aláírásra a képviselőjük jogosult - bankszámlájuk feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik. Jogképességük kezdete a nyilvántartásba vétel napja, vége , ha a nyilvántartásból törlik a jogi személyt. b. A cégnyilvánosságról, a b írósági cégeljárásról és a vé gelszámolásról szóló törvény alapján a beszámoló letétbe helyezésének és

közzétételének szabályai. Jogforrás: 2006. évi V törvény A számviteli törvény szerinti beszámolót a cégbíróságon a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelően letétbe kell helyezni, valamint közzététel céljából a Cégszolgálathoz is be kell nyújtani. A beszámoló elektronikus úton is letétbe helyezhető és közzétehető. Ha a beszámoló elektronikus okirati formába történő átalakítása szükséges, akkor arra a cég jogi képviselője jogosult. Az elektronikus okiratként készült beszámolót a cég szervezeti képviselője, az átalakított beszámolót pedig a jogi képviselő a közzétételi költségtérítés megfizetését követően elektronikus úton küldi meg a Cégszolgálatnak, és ezzel eleget tesz a l etétbe helyezési kötelezettségének. A közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a Cégszolgálat honlapjáról letöltött költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. A

közzétételi költséget az Igzaságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell utalni. A befizetés összegéről és idejéről a Magyar Államkincstár a jogi képviselő elektronikus aláírásával ellátott kérelmére igazolást ad ki. Az elektronikus úton benyújtott beszámolót fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. Az eredetileg nem elektronikus formában készült beszámoló eredeti példányának megőrzéséről az ügyvédi törvényben, ill. a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon kell gondoskodni. A Cégszolgálat ellenőrzi, hogy a beszámolót az arra jogosult személy küldte meg, és az informatikai szempontból megfelel az előírásoknak. Ha az okirat szabályszerüen került benyújtásra, a Cégszolgálat értesíti az illetékes cégbíróságot. A cégszolgálat a s zabályszerű benyújtás tényéről, valamint arról, hogy a Cégbíróságot tájékoztatta igazolást

küld a beszámolót benyújtó személynek. Ha az okirat informatikai szempontból hibás, hiányos akkor az igazolásban ezt is feltüntetik. A benyújtásra vonatkozó határidők tekintetében a Cégszolgálathoz érkezés időpontja irányadó. A beszámolót a Cégszolgálat őrzi, arról bármikor másolat kérhető, ill. azt bárki ingyenesen megtekintheti. Ha a beszámolót nem a képviseletre jogosult személy küldi meg, vagy a költségtérítést nem fizették meg, a Cégszolgálat a benyújtó személyt erről is tájékoztatja, és a céget úgy tekinti, mint aki nem tett eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. Ebben az esetben a cégszolgálat a cégbíróságot nem értesíti. 5.a A tulajdonjog formái, tárgya, tartalma. Az alkotmány szerint kétféle tulajdonformát különböztetünk meg, magántulajdont és köztulajdont. A két tulajdonforma egyenrangú és egyenlő védelemben részesülnek A tulajdonjog a legkorlátlanabb

vagyoni jog. Tárgya lehet minden olyan dolog amely birtokba vehető. Birtoklás lehetősége nélkül valamely dolog tulajdonjog tárgya nem lehet Alkotórész mindaz, amely a dologgal tartósan egyesítve van, annak elválasztásával a dolog, vagy az alkotórész elpusztulna, értéke, használhatósága csökkenne. A dolog tulajdonjoga az alkotórészre is kiterjed. A tartozék a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához szükséges, de nem alkotórész. A természeti erők közül csak azok lehetnek tulajdonjog tárgyai, amelyek dolog módjára hasznosíthatók. Ezek valamint a pénz és értékpapír azáltal lesznek tulajdonjog tárgyi, hogy azokra a Ptk. A tulajdonjog szabályait rendeli alkalmazni A földre vonatkozó szabályok a föld, annak kincsei, ás az azzal a felszínen alkotórészi kapcsolatban lévő dolgok tulajdonjogi helyzetét rendezik. A földdel kapcsolatban főszabály: - a föld méhének kincsei és a természeti erőforrások

köztulajdonban, ezen belül állami tulajdonban vannak. - a földre emelt felépítmény az építkezőt illeti meg, ha az építkező és a föld tulajdonosa így állapodik meg, vagy a törvény a föld és a f elépítmény tulajdonjogának szétválasztásáról rendelkezik A tulajdonjog tartalma alatt azokat a jogokat és kötelezettségeket értjük, amelyek a tulajdonost megilletik, ill. terhelik Az általános alanyi jogok: A birtoklás. A tulajdonost illeti meg, ha birtokát másnak nem engedte át. A használat, és a hasznok szedése Mindkét jog a tulajdonost illeti meg, ha arra más nem tarthat igényt. A rendelkezési jog és ennek esetleges korlátozása A tulajdonos jogosult, hogy a dolgával összefüggésben polgári jogi viszonyokat létesítsen. A rendelkezési jog korlátja alatt értjük pl. az elidegenítési és terhelési tilalmat Lényege, hogy a tulajdonjog másra való átruházása és biztosítékul adása kizárt. Az általános alanyi kötelezettségek:

A terhek viselése. A kárveszély viselése Szükséghelyzetben okozott kár viselése. Ez olyan veszélyhelyzet, amely más életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegeti és ez más módon nem hárítható el. A helyzet megszüntetése végett a tulajdonos tűrni köteles, hogy a szükséges mértékben dolgát igénybe vegyék, felhasználják, abban kárt okozzanak. A keletkező kár nem jogellenes a tulajdonost kártalanítás illeti meg a szükséghelyzetbe került személytől. Ha a szükséges mértéknél nagyobb kár keletkezett, az már jogellenes károkozásnak minősül, ezért a tulajdonos kártérítést követelhet. A tulajdonjog korlátai: - szomszédjogok, a tulajdonos nem gyakorolhatja úgy a Jogait, hogy azzal mást szükségtelenül zavarjon. elidegenítési tilalom, terhelési tilalom. Közös tulajdonról beszélünk akkor, ha egy dolognak több tulajdonosa is van. A tulajdonlás fokát a tulajdoni hányad határozza meg. Létrejöhet

örökléssel, vagy közös vásárlással A költségviselés, a haszon felosztása, a döntéshozatal is a tulajdoni hányadhoz igazodik. 100%-os egyetértés szükséges a tulajdonosok között, ha arról döntenek, hogy t ulajdonukat hasznosítják, megterhelik, elidegenítik, értéknövelő beruházásba kezdenek. Többségi döntés elégséges a használat tekintetében és a szokásos költségek tekintetében. Amennyiben az egyik tulajdonostárs el akarja idegeníteni a részét, akkor arra a többi tulajdonostársnak elővásárlási joga van. A közös tulajdon speciális formája a társasház. Ebben az esetben a l akások magántulajdonban, a közös helységek közös tulajdonban vannak. b. A részvénytársaság alapításának, szervezetének, megszűnésének, fontosabb szabályai. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a

társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel. Részvénytársaság zártkörben, vagy nyilvánosan alapítható. Alapítása során, ha az zártkörű az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a t ársaság valamennyi részvényét átveszik. Az alapítók alapszabályban rendelkeznek a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, az rt. Szervezetéről és működéséről Az alaptőke nem lehet kevesebb 5 M forintnál, amely lehet kizárólag nem pénzbeli hozzájárulás is. Az alapszabályban meg kell határozni: az alaptőke összegét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét és a részvény névértéke befizetésének egyéb feltételeit. Az alapítók nyilatkozatát arról, hogy kötelezettséget vállalnak valamennyi részvény átvételére.

Tartalmaznia kel a r észvények alapítók közötti megoszlását. A kibocsátandó részvények számát, névértékét, a részvények előállításának módját. Az igazgatóság tagjainak nevét, címét, a könyvvizsgáló nevét, címét, a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját. Valamint mindazt amiről a részvényesek az alapszabályban rendelkezni akarnak. Nem pénzbeni hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell a könyvvizsgáló, vagy más szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését. Nincs szükség könyvvizsgálói jelentésre, ha a nem pénzbeli szolgáltatást nyújtó részvényes rendelkezik 3 hó napnál nem régebbi beszámolóval, amely a hozzájárulás értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli hozzájárulás olyan értékpapírokból áll, melyek értéke megállapítható. A könyvvizsgáló

jelentését a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg a Cégközlönyben közzé kell tenni. A cégbejegyzésre csak akkor kerülhet sor, ha a kérelem benyújtásáig az alapítók az átvenni kívánt részvény névértékének, kibocsátási értékének 25 %-át befizették. A nem pénzbeli hozzájárulást – kivéve, ha az az alaptőke 25%-át nem éri el – rendelkezésre bocsátották. A pénzbeli hozzájárulást vállaló részvényes a r észvények névértékét, kibocsátási értékét teljes egészében a cégjegyzékbe történő bejegyzéstől számított 1 éven belül köteles befizetni. A nem pénzbeli hozzájárulást az alapszabályban meghatározott időpontig, de legkésőbb a bejegyzéstől számított 5. év végéig kell rendelkezésre bocsátani A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Az alaptőke nem lehet kevesebb 20 M forintnál Az alapítás több fázisból áll

Ezek: Az alapítási tervezet elkészítése, melyet közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és egy másolati példányát közjegyzővel hitelesíttetni kell. A tervezetben ismertetni kell: az rt. Székhelyét, cégnevét, tevékenységét, időtartamát Az alapítók nevét, lakóhelyét. Az alaptőke tervezett nagyságát A részvények számát, értékét, kibocsátásának módját. Az alapítókat megillető előnyöket, a nem pénzbeli hozzájárulás értékét, tárgyát, az ellenében jegyezhető részvények számát, az alakuló közgyűlés összehívásának módját, a nyilvános alapítás költségeit. A tervezetet valamennyi alapítónak alá kell írnia, majd az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően elkészített tájékoztató részeként teszik közzé. Az alapítási tervezet elkészítését követi a részvények jegyzése, mely az alapítási tervezetben foglaltaknak megfelelően történik.

A részvény jegyzése a jegyzési ív aláírásával történik A részvényjegyző kötelessége, hogy az általa jegyzett összeg legalább 10 %-át a j egyzéssel egyidejűleg megfizesse. Ez alól csak az alapító kivétel, aki apportot szolgáltat Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított 60 napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést. A közgyűlés megnyitásáig a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatását vállaló részvényjegyző köteles a jegyzés alkalmával fizetett összeget az általa jegyzett részvények névértékének 25%-ára kiegészíteni. A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, a részvényesek összességéből áll, melyet legalább évente egyszer össze kell hívni, szükség esetén rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. A részvényhez fűződő szavazati jogot a részvény névérétéke határozza meg Az összehívás főszabályként az igazgatóság

kötelezettsége. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A határozatokat egyszerű többséggel hozza. A Gt meghatározza azokat az eseteket, amikor ennél szigorúbb határozathozatali rend érvényesül. A közgyűlés egy alkalommal felfüggeszthető azzal a kikötéssel, 30 napon belül folytatni kell. A megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell vezetni, és a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jelenléti ívet, a jegyzőkönyvet, nyrt esetében a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményt az igazgatóság a közgyűlés befejezésétől számított 30 napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani. Az igazgatóság az rt ügyvezető szerve, leglább 3, max. 11 természetes személyből áll Elnökét maga választja tagjai közül. Az elnök és az igazgatósági tagok munkájukat munkaviszony keretében nem láthatják el. Zrt esetében az alapító okiratban

rendelkezni lehet, hogy az igazgatóság helyett a v ezérigazgató gyakorolja az igazgatóság jogkörét. Az igazgatóság kötelezettségei: a számviteli törvény szerinti beszámoló és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat közgyűlés elé terjesztése, az üzleti könyvek szabályos vezetéséről való gondoskodás, az ügyvezetésről, az rt vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyülés, háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentés készítése. Rt-nél a felügyelőbizottság létrehozása kötelező. Feladata a társaság ügyvezetésének ellenőrzése. Legalább 3 legfeljebb 15 tagból áll, testülteként jár el Saját tagjai sorából választ elnököt. Határozatképes ha tagjainak 2/3-a, de legalább három tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az rt közgyűlése a szavazatok ¾-es szótöbbségével elhatározhatja a részvénytársaság megszünését. A

társaság vagyonának felosztására csak a társaság cégjegyzékből való törlését követően kerülhet sor a Gt-ben meghatározott sorrend szerint. Ha végelszámolásra, ill felszámolásra olyan időpontban kerül sor, amikor a társaság alaptőkéjét még nem fizették be akkor a befizetési kötelezettség azonnal esedékesség tehető, a teljesítés megkövetelhető. A megszűnés speciális esete, amikor a nyilvánosan működő rt. Részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. Ekkor a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként, zártkörűen működik tovább. 6.a A Polgári Törvénykönyv alapján a szerződés létrehozása és megszűnése. Az elévülés a polgári jogban. A szerződés 2 vagy több fél joghatást kiváltó megállapodása. Szerplői a jogosult és a kötelezett akik között polgári jogviszony áll fenn. A kötelezett valamilyen vagyoni értékű szolgáltatást köteles teljesíteni és ezt a

teljesítést a jogosult követelheti. Létrejöttéhez un Kötelmet keletkeztető tényre van szükség. Létrejöttének leggyakoribb esete, amikor a jogosult és a kötelezett maguk kötik meg a szerződést, amely történhet szóban, írásban, ráutaló magatartással.Pl bkv jegy vásárlás, automatából vásárlás. A fentiek közül bármelyik formában létrejöhet (formanélküliség szabálya). Létrejöttét jogszabály vagy a f elek megállapodása bizonyos alaki feltételek teljesüléséhez kötheti. A lényeges, valamint bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell megállapodni olyan kérdésekben melyeket jogszabály rendez. A feleknek együttműködési kötelezettsége áll fenn, figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire, a szerződéskötés előtt tájékoztatniuk kell egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. A felek abban is megállapodhatnak, hogy csak későbbi

időpontban kötik meg a végleges szerződést. Ez az előzetes megállapodás az előszerződés Ennek alapján kell a végleges szerződést megkötni. Ha ez nem történik meg a bíróság bármelyik fél kérésére a szerződést létrehozhatja. Bizonyos esetekben lehetséges, hogy az előszerződést ne kövesse végleges szerződéskötés. Plha az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítése nem lehetséges. Szerződés köthető un. Általános szerződési feltételek alkalmazásával is Ezek a fogyasztói szerződések. A szerződés létrehozatalának folyamatában lényeges szerepe van az ajánlattételnek. Az ajánlattétel a szerződést keletkeztető nyilatkozat. Az ajánlattevő az ajánlattételt követően meghatározott ideig köteles tartani ajánlatát, egyoldalúan nem léphet vissza. A kötöttség idejét az ajánlattevő maga határozza meg. Telefonon tett ajánlat esetén a kötöttség megszűnik, ha az

ajánlatot rögtön nem fogadják el. Távollevőnek tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével amelyen belül a v álasz megérkezése elvárható lett volna. Ha az egyik felet szerződéskötési kötelezettség terheli, őt a másik fél felhívhatja ajánlattételre. A szerződés megkötéséhez szükség van arra is, hogy a másik fél az ajánlatot elfogadja. Ha az ajánlat és az elfogadása egybehangzó a szerződés létrejön az ajánlat elfogadásának időpontjában, távollevők között akkor amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Egyes szerződések létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése, vagy hatósági jóváhagyás szükséges. Ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre Ha harmadik személy beleegyezését adja, vagy hatóság jóváhagyja a szerződést, az visszamenőleges hatállyal jön létre, de jogszabály ellenkezően is rendelkezhet. Beleegyezés, jóváhagyás hiányában a szerződés érvénytelen.

A tartalmat a felek szabadon állapíthatják meg, jogszabálytól közös megegyezéssel eltérhetnek, feltéve, hogy azt jogszabály nem tiltja. Jogszabály megállapíthatja a szerződés egyes tartalmi elemeit és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. A szerződésben kikötött szolgáltatás irányulhat valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra, más magatartásra. Általánosan megszűnik a szerződés, ha a felek az abban foglaltakat teljesítik. A felek a szerződést megszüntethetik közös megegyezéssel (jövőre szóló hatállyal szűnik meg), vagy közös megegyezéssel felbontják (keletkezés időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg). A megszüntetés egyoldalú nyilatkozattal is történhet, ha az egyik fél a szerződést felmondja (jövőre szóló hatállyal szűnik meg), vagy eláll a szerződéstől (keletkezésre visszaható hatállyal). Sajátos

eset, mikor ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett Azok az igények, amelyek bírósági úton már nem teljesíthetőek, elévült követelésnek minősülnek. A polgári jogi igények 5 év alatt évülnek el, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik. Az elévülés kezdete a követelés esedékessé válásának időpontja, de bizonyos jogcselekményekkel megszakítható. Ezek: követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, követelés bírósági úton való érvényesítése, a követelés megegyezéssel való módosítása, ideértve az egyeséget is, a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak az elévülést csak végrehajtási cselekmények szakíthatják meg. A felek írásbeli megállapodással az elévülési időt meghosszabbíthatják. Az egy évnél rövidebb elévülési időt legfeljebb egy évre lehet meghosszabbítani. Az

elévülési határidő le is rövidíthető írásbeli megállapodással Ennek törvényi korlátja nincs. b. A z egyéni vállalkozás és az egyszemélyes gazdasági társaságok összehasonlítása (azonosságok és különbözőségek). Az egyszemélyes gazdasági társaság gyűjtőfogalom, magába foglalja az egyszemélyes kft-t, az egyszemélyes rt-t. Ezek nevükből eredően nem társas vállalkozások, mert az egyszemélyes kft-t egy tag alapítja, valamennyi üzletrész egy tag tulajdonát képezi. Az egyszemélyes rt-t zártkörűen egy személy alapítja úgy, hogy ő veszi át az rt. Összes részvényét, vagy már működő rt összes részvényének tulajdonjogát megszerzi. Az egyéni vállalkozás ugyancsak nem társas vállalkozás, hiszen csak egy személy kérheti a vállalkozói igazolvány kiadását. Az egyszemélyes gazdasági társaságot természetes személy, jogi személy, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat, egyéni

vállalkozást csak természetes személy alapíthat. Az egyszemélyes gazdasági társaságot alapító okirattal kell létrehozni, az egyéni vállalkozás a vállalkozói igazolvány kiadásával jön létre. Az egyszemélyes gazdasági társaság létrejöttéhez meghatározott összegű jegyzett tőke szükséges, egyéni vállalkozásnál a törvény nem rendelkezik alapítói vagyonról. Az egyszemélyes gazdasági társaságot a cégjegyzékbe kötelező bejegyezni, az egyéni vállalkozást az illetékes jegyző tartja nyilván és a vállalkozói igazolványt is ő adja ki. Tevékenységét tekintve mindkét forma profitorientált, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre. Egyszemélyes gazdasági társaságnál a tag nem köteles közreműködni, az egyéni vállalkozónak valamilyen mértékben törvényi kötelezettségként személyesen közre kell működnie. A vállalkozás tartozásaiért eltérő módon felelnek. Egyszemélyes gazdasági

társaságnál a tag a tartozásokért főszabály szerint nem felel, egyéni vállalkozásnál a vállalkozó a vállalkozás tartozásaiért teljes magánvagyonával korlátlanul felel. Az üzletrész forgalomképes, az egyéni vállalkozó a v állalkozás gyakorolhatóságát nem ruházhatja át, tehát ilyen szempontból az forgalomképtelen. Társaság esetében a gt. Által meghatározott szervezeti rendnek kell érvényesülnie, az egyéni vállalkozásra nincsenek ilyen előírások, de szervezeti rend kialakítása nem is tiltott. Egyszemélyes gazdasági társaságok esetében a gt előirásai alapján kell vagy lehet felügyelőbizottságot létrehozni. Könyvvizsgáló választása kötelező Külső ellenőrzést jelen a cégbíróság által ellátott törvényességi felügyelet. Az egyéni vállalkozásnál belső ellenőrzést végző szerv létrehozása szükségtelen, a külső felügyeletet a területileg illetékes jegyző látja el. Egyszemélyes gazdasági

társaság nem alakulhat át egyéni vállalkozássá, egyéni vállalkozás átalakulhat gazdasági társasággá. Megszűnés tekintetében az egyszemélyes gazdasági társaságok a cégjegyzékből való törléssel szűnnek meg. Egyéni vállalkozás esetén a vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga szűnik meg bizonyos esetekben. 7.a A Polgári Törvénykönyv alapján a szerződésszegés előírásai. Általánosságban szerződésszegést eredményez minden olyan körülmény, magatartás, állapot, amely szerződésbe ütközik, vagy sérti valamelyik fél jogait. Több esete ismert, ezekhez jogkövetkezmények kapcsolódnak. A kötelezett késedelembe esik, ha a megállapított teljesítési idő eredménytelenül telt el, vagy ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. A kötelezettnek a késedelmből eredő kárt meg kell térítenie, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el ahogy az

általában elvárható. A jogosult a teljesítést a késedelem után is követelheti, vagy a szerződéstől elállhat. A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el a kötelezettől, ha nem teszi meg azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat amelyek a kötelezett megfelelő teljesítéséhez szükségesek, ha a k ötelezett részére a t eljesítésről a nyugtát nem állítja ki, az értékpapírt nem adja vissza. Jogkövetkezményként a jogosultnak meg kell térítenie a kötelezettnek a késedelemből eredő kárt, kivéve, ha bizonyítja hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az elvárható. A jogosultnak meg kell téríteni a felelős őrzésből eredő költségeket. Hibás teljesítés olyan szerződésnél fordulhat elő, ahol a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak egymásnak. (szavatosság) A kötelezett hibásan teljesít ha a dolgot úgy szolgáltatja, hogy az nem felel meg a jogszabályban,

szerződésben meghatározott feltételeknek, valamint ha a dolog összeszerelése szerződéses kötelezettsége volt és azt szakszerűtlenül végezte el. A jogosult a kötelezettől a dolog kicserélését, kijavítását követelheti, kivéve ha ezt a ptk. Kizárja Ha a jogosult a jogaival nem élhetett, vagy a k ötelezett a j avítást nem vállalta, vagy az a j ogosultra nézve jelentős kényelmetlenséggel járna, a jogosult árleszállítást igényelhet, vagy a szerződéstől elállhat. A jogosult a kötelezett költségére a ptk-ban meghatározott esetekben a h ibát kijavíthatja, vagy mással javíttathatja. A javításig, cseréig az ellenszolgáltatás arányos részét a jogosult visszatarthatja. A jogosult a hiba felfedezését követően haladéktalanul köteles értesíteni a k ötelezettet. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felel. A jogosult szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárának

megtérítését követelheti. A fogyasztói szerződésben semmis az olyan kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől eltér a fogyasztó hátrányára. A hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. Amennyiben a teljesítés lehetetlenné válik: - ha egyik fél sem felelő a szerződés megszűnik - ha a kötelezett a felelős, a jogosult a kár megtérítését követelheti, - ha a jogosult a felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, kárának megtérítését követelheti. Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, akkor a jogosult választhat a kötelezett késedelme és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. b. A szövetkezet alapítására, szervezetére, megszűnésére vonatkozó fontosabb szabályok. A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság

és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melynek célja a t agjai gazdasági, valamint más társadalmi szükségletei kielégítésének elősegítése. A szociális szövetkezet az előbbiekben elmondottak szerinti olyan szövetkezet, melynek célja a munkanélküliek ill. szociálisan hátrányos helyzetűek számára munkafeltételek teremtése, szociális helyzetük javításának egyéb módon való elősegítése. Szintén szociális szövetkezet az iskolaszövetkezet. Legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésével alapíthatja. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám 15%-át. Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Szociális

szövetkezetnek csak természetes személy tagjai lehetnek. Iskolaszövetkezet alapításához az oktatási intézmény alapító tagsága szükséges. Szövetkezeti tag az lehet természetes személyként, aki a 1 8 életévét betöltötte, vagy 14. életévét betöltötte és a n yilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata. A szövetkezet tagjait tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni. A szövetkezet alapítását a tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlésen megválasztják a vezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a két hitelesítőt, kimondja a szövetkezet megalakulását, elfogadja az alapszabályt, megállapítja, hogy a tagok a részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak, ügyvezető elnököt választ, igazgatósági elnököt választ, a felügyelőbizottság elnökét és tagjait, megválasztja a könyvvizsgálót ami

kötelező, megállapítja az említettek díjazását. Az alakuló közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi tag beleegyezése szükséges. Az igazgatóság elnökét és tagjait nyílt, a felügyelő bizottság tagjait titkos szavazással választja. A részjegyek pénzbeli ellenértékének alapításkori hányadát a b ankszámlára, alapítást követően a házipénztárba történő befizetéssel kell teljesíteni. Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a két hitelesítő aláírásával. Az alapszabályt minden tagnak alá kell írni A későbbi módosítást a tagok aláírása nélkül jegyzőkönyvbe lehet foglalni. Az alapszabályt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzet okiratba kell foglalni. Az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül a szövetkezet alapítását be kell jelenteni a székhely szerint

illetékes cégbírósághoz, ezután végezhet a szövetkezet gazdasági tevékenységet. A tagok a részjegytőke legalább 30%-át az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni, a nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét szolgáltatni kell. A szövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Ha a bejegyzési kérelmet a bíróság elutasítja a s zövetkezet köteles tevékenységét azonnal beszüntetni. Aki a cé gbejegyzést megelőzően a szövetkezet nevében eljár korlátlanul és egyetemlegesen felel a vállalt kötelezettségekért. Ez a felelősség megszűnik ha a közgyűlés a kötelezettségvállalást utólag jóváhagyja. A törvényességi felügyeletet a székhely szerinti illetékes cégbíróság látja el. A szövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. Kötelezően létrehozandó a tagok összességéből áll Hatáskörébe tartozik minden olyan döntés amelyet a törvény vagy az alapszabály oda utal. A

közgyűlés a megtartás gyakoriságának szempontjából lehet évi rendes, vagy rendkívüli közgyűlés. A közgyűlést főszabály szerint az igazgatóság hívja össze Összehívható meghívóval ill. hirdetménnyel A közgyűlésen az egy tag egy szavazat elve érvényesül Az aki az esedékes vagyoni hozzájárulást nem teljesítette nem szavazhat. Határozatképes a közgyülés, ha azon a tagok legalább fele megjelenik. A határozatok egyszerű többséggel, egyes ügyekben 2/3-os többséggel hozhatók. Az alapszabály részközgyűlés tartását írhatja elő, ha a tagok létszáma meghaladja az 500 főt, vagy a tagok lakóhelye, munkahelye vagy más szempont ezt indokolja. A közgyűlés döntését a részközgyűlésen leadott szavazatok összesítésével állapítják meg. Ha a szövetkezeti tagok létszáma az 500 főt meghaladja az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben meg kell határozni a köldötteknek a

taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját, megbízásuk időtartamát. Hatásköre a közgyűlésével egyezik meg azzal az eltéréssel, hogy a küldöttek írásban nem szavazhatnak. A vezető tisztségviselők az igazgatóság elnöke és tagjai, az ügyvezető elnök, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai. Csak természetes személyek lehetnek, de jogi személy tag képviselője is megválasztható. Nem lehet vezető tisztségviselő aki nem tagja a szövetkezetnek, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, a büntetett előéletű személy mindaddíg, míg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, aki törölt szövetkezetben a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt. Az igazgatóság elnöke és tagja ill az ügyvezető elnök nem lehet egyidejűleg a felügyelőbizottság tagja. A szövetkezet ügyvezetését legalább 3

tagú igazgatóság végzi. 50 főnél kisebb szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet. Az igazgatóság elnökét és tagjait 5 évre választják. Az igazgatóság határozatképes, ha a tagok kétharmada, de legalább 2 fő jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az elnök, vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. A felügyelőbizottság legalább 3 tagú és határozott, vagy határozatlan időre választják. 20 főnél kisebb szövetkezet esetén az alapszabály lehetővé teheti, hogy felügyelő bizottság helyett egy tag lássa el a felügyelő bizottság feladatait. Iskolaszövetkezet esetén a felügyelő bizottságnak tagja az oktatási intézmény, és fenntartójának egy- egy képviselője. A közgyűlés ellenőrzési szerve. Ellenőrzi a szövetkezet, testületei, és vezető tisztségviselői tevékenységét, védi a tagok érdekeit. Tevékenységéről legalább

évente 1-szer beszámol a közgyűlésnek A könyvvizsgáló alkalmazása kötelező, ha az alapszabály előírja, vagy ha a számviteli törvény úgy rendelkezik. Határozott, vagy határozatlan időre választják, de megbizatásának ideje nem lehet rövidebb mint a beszámolót tárgyaló következő közgyűlésig terjedő időtartam. Könyvvizsgáló csak az lehet, aki a könyvvizsgálói nyilvántartásban szerepel Feladata, hogy gondoskodjon annak megállapításáról, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, megbízható valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. A szövetkezet megszűnik, ha az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt, a közgyűlés, a tagok egy része, ill. a bíróság a megszűnésről dönt A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a szövetkezet jogutód nélkül szűnik meg, a felszámolás kivételével

végelszámolásnak van helye. A felszámolási eljárás ill végelszámolási eljárás után fennmaradó vagyoni eszközöket a tagok és befektető tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában fel kell osztani. Ha iskolaszövetkezet szűnik meg jogutód nélkül az oktatási intézmény által a szövetkezet rendelkezésére bocsátott vagyon az oktatási intézményt illeti meg. 8.a A részvény, a szövetkezetnél a részjegy, a korlátolt felelősségű társaságnál az üzletrész jellemzői. A tőzsde jellemzői A részvény forgalomra szánt értékpapír, amely kifejezi a részvényesnek az alaptőkéhez való hozzájárulását, megtestesíti a részvényes kötelezettségeit és a tagsági jogok összességét. Befektetési eszköz. A részvényeket a részvények típusa és fajtái szerint osztályozzák. A típus a forgalomképességet fejezi ki. Ez régen lehetett bemutatóra ill névre szóló A tőkepiaci törvény rendelkezése szerint azonban

sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani a részvény pedig ilyen, tehát ma már bemutatóra szóló részvény nem bocsátható ki. Állampapír kivételével nyilvánosan forgalomba hozni csak dematerializált formában előállított értékpapírt lehet, ami szintén csak névre szóló lehet. A névre szóló részvény szabadon átruházható. Zrt Alapító okirata a részvény átruházását korlátozhatja A dematerializált értékpapír megszerzése és átruházása kizárólag értékpapírszámlán való terheléssel ill. jóváírással valósulhat meg Az egyes részvénytípusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki. Négy részvényfajtát különböztetünk meg: törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény. Törzsrészvény az a részvény amely nem minősül elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó részvénynek. Az elsőbbségi részvény olyan részvény, amely a részvényesnek az

alapító okiratban meghatározott előnyöket biztosít. Az elsőbbségi részvényeket öt részvényosztályba sorolhatjuk be. Ezek: osztalékelsőbbségi, likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi, szavatazi joggal összefüggő elsőbbségi, zrt részvényeire elővásárlási jogot biztosító, osztalékelsőbsséget és likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény. A kibocsátott elsőbbségi részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg az rt alaptőkéjének felét. Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény az adózott eredményből a más részvényfajtákat megelőzően ill. azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény lehet többszörös szavazati jogot biztosító, vagy vétójogot biztosító részvény. Többszörös szavazati jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapító okiratban meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot

gyakorolhat, ez azonban nem haladhatja meg egy részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét. A vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény garantálja, hogy közgyűlési határozatot csak a szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségével lehessen hozni. Amennyiben az rt. Csak egy ilyen részvényt ad ki, akkor a közgyűlés csak ennek az egy részvényesnek a jelenlétében határozatképes. A dolgozói részvény kibocsátásáról az alapító okirat rendelkezhet. Ezt az rt-nél dolgozó részés teljes munkaidős munkavállalók részére lehet kibocsátani A dolgozók ingyen vagy kedvezményes áron juthatnak részvényhez. Az rt kibocsáthat olyan dolgozói részvényt is, amely más részvényfajtákat megelőzően jogosít osztalékra. A dolgozói részvény korlátozottan forgalomképes, mert csak az rt dolgozóira és azokra ruházható át akik az rt-től mentek nyugdíjba. A dolgozói részvény kibocsátásának

feltételei: az rt dolgozói részvényt az alaptőkéjén felüli saját tőke le nem kötött összegének erejéig bocsáthat ki. Azzal az összeggel, amely az alaptőke nélküli saját tőke összegét terheli köteles alaptőkéjét felemelni. Dolgozói részvényt legfeljebb a felemelt alaptőke 15%-áig hozhat forgalomba. A kamatozó részvény az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény. Tulajdonosát a névérték után az adózott eredményből kamat illeti meg. Kamatot fizetni csak felosztható eredmény terhére lehet Nem fizethető kamat, ha ennek következtében az rt saját tőkéje nem érné el az alaptőke összegét. A tulajdonost a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti.(osztalék) A cégjegyzékbe való bejegyzés előtt az rt részvényutalványt állíthat ki. Névre szóló, másra át nem ruházható. Igazolja az abban meghatározott személynek a szolgáltatott

vagyoni hozzájárulását az rt-vel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit. Ideiglenes részvény kibocsátására akkor kerülhet sor, ha az Rt-t a cégbíróságon bejegyezték. Amíg az rt. Valamennyi részvényének teljes kibocsátási értéke megfizetésre nem kerül, addíg a ténylegesen teljesített vagyoni hozzájárulás értékében bocsátják ki, kötelező jelleggel. Értékpapír, átruházható. A saját részvény az rt által kibocsátott részvény. Az rt saját részvényét az alaptőkén felüli vagyonából megszerezheti. Nem vásárolhatja meg azokat a s aját részvényeket, melyek névértékét nem fizették meg. A saját részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át. Az rt A megszerzett saját részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhat, és egy éven belül köteles elidegeníteni. Egyszemélyes rt Saját részvényt nem szerezhet. A részjegy értékpapír, tanusítja a s zövetkezeti tag

vagyoni hozzájárulását, tagsági viszonyát ebből eredő jogait, kötelezettségeit. A szövetkezet részjegyeinek összege adja a saját tőkén belül a részjegytőkét. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés Az üzletrész a kft. cégjegyzékbe történő bejegyzését követően megtestesíti a tagot megillető jogokat és kötelezettségeket, valamint a társaság vagyonából a tagra jutó hányadot. Az üzletrész könyv szerinti értéke megegyezik a vagyoni betét értékével. Az üzletrész értéke az induló értékhez képest módosulhat. Ha csökken az egységnyi törzsbetétre jutó vagyon az üzletrész értéke is csökken és fordítva. Az üzletrészről értékpapírt kiállítani nem lehet Az üzletrész forgalomképes, a t ársaság tagjaira, kívülálló személyre átruházható. Kívülálló személyre csak abban az esetben, ha a törzsbetétet teljes egészében befizették. Az átruházás piaci értéken történik, amelyet a befektetett tőke

hozamának mértéke, az üzletrész iránti kereslet-kínálat határoz meg. Az értékpapírtőzsde a tőkepiac központi intézménye, elismert értékpapírpiac, a b efektetési eszközök piaca. Lehetővé teszi a megtakarítások befektetését, jegyzi és nyilvánosságra hozza a tőzsdei árfolyamokat, koncentrálja a tőzsdei termékek keresletét-kínálatát, bonyolítja kereskedést. Tőzsdét alapítani kizárólag a PSZÁF engedélye alapján lehet, dematerializált részvényekkel rendelkező rt. Ill külföldi tőzsde fióktelepeként A tőzsdén ügyletet tőzsdei kereskedő köthet, aki belföldi, ill külföldi illetőségű személy, aki tőzsdei kereskedői jogot szerzett. A tőzsdei kereskedők száma korlátozható. A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdei termékre vonatkozóan köt. Lehet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja Azonnali a tőzsdei ügylet, ha az ügylet tárgyának átadására

anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatároznák. Határidős akkor, ha a szerződő felek a szerződésben foglalt kötelezettségeket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik. Az opciós ügylet lehet vételi opciós, vagy eladási opciós ügylet. Vételi opció a szerződés tárgya, ha a kötelezett opciós díj megfizetése ellenében másnak vételi jogot enged, a jogosult pedig a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vevő nem köteles venni, de az eladó köteles eladni, ha a vevő él opciós jogával. Eladási opciós ügyletről beszélünk akkor, ha annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja. Az eladó nem köteles eladni, de a vevő köteles venni, ha az eladó él pociós jogával. A határidős és opciós ügylet azáltal jön

létre, hogy az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Az opció, vagy az elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll. A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből eredő kötelezettsége alól nem mentesítheti. A tőzsdekényszer biztosítja azt, hogy a tőzsdei értékpapírokra és termékekre elfogadott megbízást csak tőzsdei forgalomban lehessen teljesíteni. A tőzsdei termék forgalmazását a tőzsde igazgatósága, vagy a tőzsdeszabályzatban meghatározott személy felfüggesztheti abban az esetben, ha a forgalmazás fenntartása veszélyezteti a befektetők esélyegyenlőségét, a piaci egyensúlyt, a tőzsde működését, ha az általános gazdasági politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom áttekinthető legyen, a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. Az okot adó

körülmény megszűnésével az elrendelő haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállításáról. b. A végelszámolásra vonatkozó szabályok. Végelszámolás a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás. Gazdálkodó szervezet végelszámolással csak akkor szüntethető meg, ha fizetőképes. A végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó összes vagyona. Az eljárásban hitelező mindenki, akinek a gazdálkodóval szemben követelése van. A hitelezők a követeléseket a végelszámolás közzétételét követő 40 napon belül jelentik be a végelszámolónak. Az eljárást a székhely szerinti illetékes cégbíróság folytatja le. Az eljárást maga a gazdálkodó indítja úgy, hogy legfőbb szerve azt megfelelő többséggel elhatározza. Erről határozatot hoznak, amelyben rendelkeznek a végelszámoló személyéről, aki lehet a gazdálkodó szervezet vezetője, tisztségviselője, alkalmazottja. Az

eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozat dátuma. A gazdálkodó vezetője e határozatot köteles 8 napon belül a cégbíróságnak megküldeni, amely végzéssel elrendeli a végelszámolási eljárást, és azt a cégközlönyben közzéteszi. A végelszámolás kezdő időpontjáig a gazdálkodó tevékenységét le kell zárni. Az ezzel kapcsolatos feladatok: záró leltár, tevékenységet lezáró mérleg, zárómérleg készítése. A dokumentumokat a végelszámolónak a végelszámolás kezdő napjától számított 30 napon belül át kell adni. Ezen kívül az összes irattári dokumentumot át kell adni a végelszámolónak, valamint tájékoztatni kell a folyamatban lévő ügyekről. A végelszámolás tényéről tájékoztatni kell a m unkavállalókat, szakszervezeteket, üzemi tanácsot, és a h atóságokat. Az eljárás lefolytatásáért a v égelszámoló felel. Az eljárás alatt a g azdálkodó nevében

jognyilatkozatot csak a végelszámoló tehet. A cég nevét a va toldattal kell ellátni A végelszámoló tevékenysége során gyakorolja a munkáltatói jogokat, tájékoztatja az illetékes hatóságokat, szerveket, bankot, a zárómérleg alapján nyitó végelszámolási mérleget készít. Jogosult a gazdálkodó által kötött szerződéseket felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített a szerződéstől elállni. Teljesíti a gazdálkodó kötelezettségeit, behajtja követeléseit, érvényesíti igényeit, értékesíti vagyonát. Köteles felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet benyújtani az illetékes cégbírósághoz, ha megállapítása szerint a vagyon az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő. A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló az üzleti évekről külön-külön beszámolót, az utólsó üzleti év beszámolójában kimutatott eredmény felosztása után pedig végelszámolási zárómérleget,

zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, záró adóbevallást készít. A dokumentumokat az adóhatóságnak megküldi. A vagyonfelosztási javaslatot a végelszámolást elhatározó szervezetnek jóváhagyásra bemutatja. Ha a vagyonfelosztási javaslat elfogadásra kerül az eljárás befejezését a végelszámoló a cégbíróságnak bejelenti, aki elrendeli a cégjegyzékből való törlést. A megmaradt vagyont a tulajdonosok között felosztják. Ez történhet az alapító szerv rendelkezése alapján leányvállalat, tröszt esetén, az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában a tagok vagyoni hozzájárulása arányában, szövetkezetnél a vagyoni hozzájárulásra és az utólsó gazdasági évben a szövetkezettel történt gazdasági együttműködés mértékére tekintettel. Az állam tulajdonában maradó vagyonnal az állami vagyonkezelő rendelkezik, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja. A végelszámolási eljárás megszüntetése bármikor

kérhető, amíg a gazdálkodót a cégbíróság nem törli. Ha a végelszámoló felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezi, a felszámolás kezdő időpontját meglőző nappal az üzleti évekről külön-külön beszámolót, az utólsó üzleti év beszámolójában kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot készít, az adóhatósággal a záró bevallások alapján elszámol. Kkt és bt esetében lehetőség van egyszerüsített végelszámolási eljárás lefolytatására, ha a társaság a végelszámolás megindításáról szóló határozat keltétől számított 30 napon belül valamennyi tartozását kiegyenlíti. 9.a Az adásvétel, a csere, az ajándékozás fontosabb előírásai. Adás-vétel alatt valamely dolog tulajdonjogának átruházását értjük ellenérték fejében. A felek: az eladó (tulajdonos) bizományos, aki köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre

ruházni és azt a vevő birtokába adni. A vevő, (bármely jogalany) aki köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Mindkét félnek megfelelő cselekvőképességgel kell rendelkeznie Az adásvétel tárgya csak forgalomképes dolog lehet, annak alkotórészeivel, tartozékaival együtt. Az adás-vételi szerződés bármilyen formában létrejöhet, nincs alaki kényszer. Kivételt képeznek az ingatlanok, mert itt a szerződést kötelező írásba foglalni. Az eladó a szerződés megkötése során köteles tájékoztatni a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól, a dologra vonatkozó jogokról, kötelezettségekről és az ezzel kapcsolatos iratokat átadni. Az eladó jogosult, hogy írásban a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjogát fenntartsa. Ezesetben a vevő a dolgot nem terhelheti meg és nem idegenítheti el Ingatlan adás-vétel esetén, ha a vevő az ingatlant az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés előtt birtokba veszi, akkor a

birtokbavétel napjától szedi az ingatlan hasznát, viseli terheit, és az esetleges károk következményeit. Az eladót a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért szavatosság terheli. Ha harmadik személynek olyan joga van, ami a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. A vevő e jogok gyakorlása előtt köteles az eladót felhívni arra, hogy az akadályokat hárítsa el. Ha harmadik személynek olyan joga van ami a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő tehermentesítést követelhet, és addig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. Amennyiben a kitűzött határidő eredménytelenül telik el a vevő a visszatartott összegből az eladó költségére a dolgot tehermentesítheti. Ha ez lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna a szerződéstől elállhat, kártérítést követelhet vagy vételár csökkentés fejében a terhet átvállalja. Az adás-vétel során

felmerülő költségek a vevőt terhelik. Az adás-vétel speciális esetei: próbára vétel, minta szerinti vétel, megtekintésre vétel, elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog biztosítása (opció), részletre vétel. A csere szintén tulajdonjog átruházás azzal a különbséggel, hogy itt tulajdonjogok cseréjéről van szó. A cserére az adásvétel szabályai alkalmazandók, hiszen a csere során több adásvétel zajlik párhuzamosan. Főszabály szerint a felek egyidejűleg kötelesek egymásnak teljesíteni, a költségek a feleket egyenlő arányban terhelik. Az ajándékozás során az egyik fél az ajándékozó, aki saját vagyona terhére ingyenesen vagyoni előnyt juttat valakinek. A másik fél a megajándékozott, aki a vagyoni előnyt kapja Az ajándékozásnak is feltétele a megfelelő cselekvőképesség. Ajándék csak forgalomképes dolog lehet. Az ajándékozás tényét nem szükséges írásba foglalni Ha a megajándékozott a dolgot

elfogadja szerződés jön létre, amit be kell tartani. Ingatlan ajándékozását írásba kell foglalni. Az ajándékozó az átadást megtagadhatja, ha időközben vagyoni helyzete megromlott, ha a felek közötti viszony megromlott. Az átadott ajándék visszakövetelhető, ha az ajándékozó vagyoni helyzete megromlott, ha a felek közötti viszony megromlott, ha a feltevés amelyre tekintettel az ajándékot adták meghiúsult. Szokásos mértékű ajándékot visszakövetleni nem lehet Az a jándékozó helytállni köteles a megajánkédokozott tulajdonszerzéséért, a hibás teljesítésért. Az ajándékozó felel az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért, vagy az abban beálló kárért, ha szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el, vagy a megajándékozottat az ajándék lényeges tulajdonságairól nem téjékoztatja, és a kár ezért keletkezik. b. A csődeljárásra vonatkozó szabályok. Csődről akkor beszélünk, amikor a

vállalkozó szerződésben, vagy más jognyilatkozatban vállalt fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A csőd akkor válik jogi ténnyé, amikor a csődtörvény hatálya alá tartozó vállalkozó megrendült pénzügyi helyzetének helyreállítása érdekében a csődeljárás intézményét veszi igénybe. A csődeljárást csak az adós indíthat saját maga ellen, akkor, ha a gazdálkodó legfőbb szerve azt elhatározza. A csődeljárás a megyei és fővárosi bíróságnak történő bejelentéssel indul. Ez lesz a csődeljárás kezdőnapja. A bírósághoz az ezt megelőző időszakról készült beszámolót, a hitelezők névsorát, a hitelek összegét, lejáratuk időpontját, az adós nyilatkozatát arról, hogy a megelőző két évben nem részesült fizetési haladékban is be kell nyújtani. A csőeljárás kezdőnapjától számított 30 napon belül a hitelezőket össze kell hívni abból a célból, hogy azok az adósnak fizetési haladékot

adjanak. Az adósnak a f izetési haladék megszerzésére 30 nap áll rendelkezésére. A fizetési haladék feltételei: a lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint fele, a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint negyede hajlandó legyen megadni, a haladék megadására kész hitelezők összes követelése eléri a beszámolóban kimutatott összes követelés 2/3-át. Az adós a f izetési haladék megszerzésére nyitva álló 30 nap lejárta után 3 napon belül írásban köteles értesíteni az eljáró bíróságot, hogy kapott-e, vagy sem fizetési haladékot. A bejelentést követő 15 napon belül a bíróság határoz az eljárás további sorsáról. Ha a hitelezők nem adnak haladékot akkor az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós 2 évig nem kezdeményezhet újabb csődeljárást, és a bíróság helyt ad minden az adós felszámolására irányuló keresetnek. Ha a hitelezők megadják a fizetési haladékot,

akkor a bíróság határozata alapján az eljárás folytatódik. A bíróság a végzést a cégközlönyben közzéteszi és kirendeli a vagyonfelügyelőt A vagyonfelügyelő a hitelezők érdekeinek védelmét látja el. Felméri az adós vagyoni helyzetét, tájékoztatja a hitelezőket, felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, keresettel megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdetét megelőző egy éven belül kötött szerződéseit, ha annak tárgy az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, vagy kötelezettségvállalás. Csak olyan kifizetéseket hagy jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek. Részt vesz a fizetőképesség helyreállítását célzó egyezségi javaslat tárgyalásán, és jóváhagyja azt. Az adóst a cégközlönyben történt közléstől számított 90 napig moratórium illeti meg. A moratórium 90 nap lehet, amely egyszer meghosszabbítható az adós és a hitelezők együttes kérelmére

60 nappal. A moratórium ideje alatt az adós a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseket nem teljesíthet, az ehhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be, az adóssal szembeni végrehajtás szünetel. A moratórium ideje alatt az adós a hitelezők bevonásával csődegyezségi javaslatot és ütemtervet készít. Az egyezség keretében az adós tartozásait a hitelezők vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. Ha a hitelezőkkel sikerül egyezségre jutni, azt a vagyonfelügyelőnek jóvá kell hagyni. Az adós az egyezség létrejöttét a fizetési haladék lajártát követő 3 napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A bejelentés alapján a bíróság eljárást megszüntető, vagy eljárást befejező végzést hoz, és azt a cégközlönyben közzé teszi. 10.a A Polgári Törvénykönyv alapján a szerződés érvénytelenségének

szabályai. Az érvénytelenség két formája a s emmisség és a m egtámadhatóság. Mindkét esetben a szerződésnek valamilyen fogyatékossága van, ezért érvénytelen. A szerződés semmis ha jogszabályba ütközik, jogszabály megkerülésével kötötték, nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik, az egyik szerződő fél a másik fél helyzetének kihasználásával aránytalan előnyt kötött ki (uzsorás szerződés). Semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozat. Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, akkor az érvényes, feltéve, ha az a felek szándékával egyező. Megtámadhatóság esetén az érvénytelenség csak akkor következik be, ha arra jogosult személy a szerződést megtámadja. Ilyenkor a szerződés a megkötés időpontjától kezdve válik érvénytelenné. A megtámadhatóság esetei: ha szerződéskötéskor az egyik fél lényeges tévedésben volt, feltéve hogy

tévedését a m ásik fél okozta, vagy felismerhette. Ha valamelyik felet fenyegetéssel bírnak rá a szerződéskötésre. Ha szerződéskötésnél valamelyik szerződő felet megtévesztették. Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltünően nagy az értékkülönbség. Az általános szerződési feltételek alkalmazásával kötött szerződést a fogyasztó megtámadhatja, ha a szerződési feltételek tisztességtelenek. Főszabály szerint a megtámadást egy éven belül közölni kell a másik féllel, majd ha a közlés nem jár sikerrel, haladéktalanul bírósághoz kell fordulni. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a m egtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról írásban lemond. Az érvénytelenség jogkövetkezményei: Az eredeti állapot helyreállítása. Ha ez nem lehetséges a szerződésnek a bírósági határozat meghozataláig terjedő időre történő

hatályosság nyilvánítása. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása, ha az érvénytelenség oka megszüntethető. Egyes esetekben az sérelmet okozó fél részére visszajáró szolgáltatásnak az állam javára való megítélése. b. A felszámolás eljárás előírásai. A felszámolási eljárás a g azdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás. Az arra jogosult felszámolási eljárást a fizetésképtelen adós ellen kezdeményezhet Fizetésképtelen az adós ha nem vitatott tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, a csődegyezségben vállalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette. Felszámolási eljárást indíthat az adós, a hitelező, a végelszámoló és a cégbíróság a megyei ill. fővárosi bírósághoz benyújtott kérelemmel. Amennyiben az adós indítja saját maga ellen akkor a

legfőbb szerv határozata szükséges, és emellett a bírósághoz be kell nyújtani a zárómérleget, záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, adóbevallást. Az adós saját maga ellen akkor indíthatja, ha nem kíván élni a csődeljárás lehetőségével ill. 2 éven belül már kapott fizetési haladékot. Ha a hitelező indítja akkor a kérelemben meg kell nevezni a tartozás jogcímét, a lejárat időpontját, annak rövid ismertetését hogy miért tartja az adóst fizetésképtelennek. A bizonyító iratokat a kérelemhez csatolni kell. A végelszámoló akkor köteles kezdeményezni, ha a végelszámolás során megállapítást nyer, hogy a gazdálkodó vagyonából a hitelezői követeléseket nem lehet teljesíteni. A cégbíróság akkor kezdeményezheti felszámolási eljárás indítását, ha a céget megszüntnek nyilvánította, és az eljárás során a cég fizetésképtelenségére nézve merülnek fel adatok. A felszámolási eljárásban

megkülönböztetünk hitelezőt és elismert hitelezőt. Hitelező az akinek a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben jogerős bírósági határozaton alapuló, vagy az adós által elismert lejárt pénz vagy vagyoni követelése van, vagy a felszámolás kezdő időpontja után keletkezik az adóssal szemben pénz- vagy vagyoni követelése. Elismert hitelező az, akit a felszámoló nyilvántartásba vett Ennek feltétele, hogy a hitelező követelését a felszámolónak bejelentse. Az eljárás során csak a nyilvántartásba vett követelések érvényesíthetők. A nyilvántartásba a követelést akkor veszik fel, ha azt a hitelező 40 napon belül bejelentette, a felszámoló a követelést jogszerűnek ismeri el, a hitelező befizette a nyilvántartásba vételi díjat és ezt igazolja. A felszámoló a követelésekről két nyilvántartást vezet, az egyik a határidőben a másik a határidőn túl, de a felszámolás kezdőnapjától számított 1 éven

belül beérkezett követeléseket tartalmazza. Határidőn belüli a 40 napon belül benyújtott követelés A felszámolás kezdőnapját követően a gazdálkodó feladata a megelőző időszak lezárása, záróleltár, tevékenységet lezáró mérleg, adóbevallás, zárómérleg készítése. A dokumentációt a felszámolást kezdetétől számított 45 napon belül a felszámolónak át kell adni. A felszámolót tájékoztatni kell az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítésekről, kötelezettségvállalásokról. A felszámolás elrendeléséről tájékoztatja az illetékes hatóságokat, munkavállalókat, szakszervezetet. A kezdőnaptól a gazdálkodó nevében csak a felszámoló tehet érvényes jognyilatkozatot. A felszámolás kezdőnapjától befejezésének napjáig a felszámolási zárómérleg szempontjából egy üzleti évnek minősül függetlenül annak időtartamától. A kezdő időpontban az adós valamennyi tartozása lejárttá válik. A

kezdő naptól az adós cégnevét az fa toldalékkal kell ellátni. A kezdő időponttól az adós nem alanya a társasági adónak A felszámoló számba veszi az adós vagyonát és pályázat vagy árverés útján nyilvánosan értékesíti az elérhető legmagasabb áron. A felszámoló, ha a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, közbenső felszámolási mérleget készít. A várható költségekre és a vitás követelésekre tartalékot képez. A tartalékon felüli pénzvagyon terhére a nem vitatott hitelezői igények kielégíthetők. Erről a felszámoló az összes hitelezőt köteles értesíteni A felszámolás kezdetétől évente kell közbenső mérleget készíteni, akkor is ha nem áll rendelkezésre elegendő pénzeszköz a hitelezői igények kielégítésére, a bíróság és a hitelezők tájékoztatása miatt. A felszámoló az el járás befejezésekor zárómérleget, a b evételek és költségek alakulásáról

kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít. A hitelező a felszámolási zárómérlegben és vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat kifogásolhatja. Kifogás esetén a bíróság tárgyalást tűz ki melyre megidézi a felszámolót és a hitelezőt. A kifogásról határoz, annak helyt ad, vagy elutasítja. Elutasítás esetén fellebbezésre nincs lehetőség. A kifogások rendezése után a bíróság végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a követelések kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről. Dönt a felszámolás befejezéséről, az adós megszüntetéséről. A végzést a bíróság a cégközlönyben közzéteszi és megküldi az illetékes hatóságoknak. A felszámoló írásban kezdeményezheti a bíróságnál egyszerűsített felszámolási eljárás lefolytatását akkor, ha a vagyon a várható költségeket sem fedezi, vagy az eljárás technikailag

lebonyolíthatatlan. Ha a bíróság a felszámoló indokait elfogadja végzésben elrendeli az adós vagyonának, be nem hajtott követeléseinek hitelezők közötti felosztását. A csődtörvény lehetővé teszi, hogy a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap után a hitelezők és az adós egyezséget kössenek. Egyezség esetén nem szűnik meg a gazdálkodó jogutód nélkül, tevékenységét tovább folytathatja. Kényszeregyezségről beszélünk akkor ha a fizetésképtelen adós a hitelezőkkel a felszámolási eljárásban egyezséget köt. Az egyezség hatálya azokra a jogosultakra is kiterjed, akik annak megkötésében nem vettek részt. A hatálya alá tartozó hitelezők felszámolási eljárást addig nem kezdeményezhetnek, amíg az adós a vállalt kötelezettségeit teljesíti. 11.a A munkaviszony fogalma, keletkezése, létesítésének előfeltételei, létesítését elősegítő szabályok. A munkaviszony a munkáltató és

a munkavállaló között létrejött jogviszony. A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony alanyai. Munkaviszony alanya munkavállalóként az lehet, aki cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes, rendelkezik ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel, 16 évét betöltötte. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki a 18 évét még nem töltötte be. Munkaviszonyt létesíthet a 15 életévét betöltött tanuló az iskolai szünet alatt törvényes képviselőjének hozzájárulásával. A munkáltatónak az alkalmazás előtt alkalmassági vizsgálatot kell végeznie, melyet később időszakosan ismételni kell. Kötelező, hiányában a munkavállaló nem dolgozhat. A munkaviszony létesítésének további feltétele, hogy a munkavállaló rendelkezzék a munkakörére jogszabályban előírt szakképzettséggel. Nőt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, ill. fejlettségére

tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyeket nő, vagy fiatal munkavállaló nem vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, ill. előzetes orvosi vizsgálat alapján láthat el jogszabály tartalmazza. Munkáltató az lehet aki jogképes. A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogkört mely szerv, vagy személy gyakorolja. A munka törvénykönyve nem teszi kötelezővé ennek írásba foglalását, de a későbbi viták elkerülése érdekében célszerű. Jogosulatlan szerv, vagy személy intézkedése ugyanis érvénytelen A munkaviszony, ha a törvény másként nem rendelkezik munkaszerződéssel jön létre. Kötelező írásba foglalni, erről a munkáltató köteles gondoskodni. Ennek elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat. Ha a munkaviszony

létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben mehállapodhatnak A munkaszerődés jogszabállyal ill. kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve akkor, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapít meg. A feleknek a munkaszerődésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, a munkavégzés helyében. A munkáltató a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a szükséges iskolai végzettségről tájékoztatja. A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkavállalót a munkáltató tájékoztatja az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékéről, kiadásának

módjáról, a felmondási idő megállapításának szabályairól, arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, a szakszervezet megnevezéséről, ill. arról, hogy működik-e üzemi tanács A tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül kell írásban a munkavállalónak átadni. Külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell a munkavégzés helyéről, tartamáról, a pénzbeli és természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, a hazatérésre irányadó szabályokról. A tájékoztatást a k iutazást megelőzően kell átadni a munkavállalónak. A munkaviszony állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre jön létre. Ha a munkavállaló munkáját a telephelyen kívül végzi, akkor a munkaszerződésben munkavégzési helyként azon telephelyet kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az

utasítást kapja. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, amelyet a munkaszerződésben határoznak meg. A munkaviszony eltérő megállapodás hiányában teljes munkaidős foglalkoztatásra jön létre. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az időarányosság elve alkalmazandó Eltérő rendelkezés hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag kell meghatározni. A határozott idejű munkaviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg. A munkaszerződésben próbaidő is kiköthető. Tartama 30 nap, de kollektív szerződés, ill a felek ennél rövidebb, vagy hosszabb, de max. 3 hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. Meghosszabbítása tilos A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. b. A z egyes gazdasági társasági formáknál a tagok / részvényesek, a szövetkezetnél a tagok felelősségi szabályai. A gazdasági

társasági formáknál a tagok felelőssége már az egyes társasági formák jogi státuszában is kefejeződik. Kkt esetében a társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak. A kötelezettségekért esősorban a társaság felel a vagyonával, de ha ez nem elegendő, akkor a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. (mögöttes felelősség) Bármely tagtól a társaság tartozásának egésze követelhető (egyetemleges felelősség), a tag pedig teljes vagyonával felel (korlátlan felelősség). A hitelezők a társaságot a tagokkal együtt is perelheti, a t agok vagyonára is hozható elmarasztaló ítélet, a t ag vagyonára végrehajtást lehet kérni. A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett kötelezettségekért a többi tagéval azonos. A társaságtól megvált tag a többi taggal azonos

módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettségéért, amely tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkezett. A helytállási kötelezettség a tagság megszünésétől számított 5 évig áll fenn. A meghalt tag örököse, a halál időpontjáig keletkezett tartozásokért szintén 5 évig felel, de kizárólag az elszámolás során neki juttatott vagyon erejéig. Jogutódlással történő megszűnés esetén a kötelezettségek a jogutódra szállnak át. Ha ez nem történik meg a megszünt társaság tagjai a kötelezettségekért a megszűnéstől számított 5 évig felelnek úgy, hogy a felelősségi arányok az elszámoláskor kapott vagyoni hányadhoz igazodnak. Betéti társaság esetében legalább egy tag a beltag felelőssége a társasági vagyonnal nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg a kültag a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására

köteles. A társaság kötelezettségeiért nem felel. (korlátozott felelősségű pozíció) Abban az esetben ha a kültag neve szerepel a cég nevében felelőssége a beltagéval megegyező, de nem válik beltaggá. Amennyiben a kültag a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjét nem, vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betét erejéig saját vagyonával felel. A belépő személy felelőssége attól függ, hogy beltagként, vagy kültagként lép be a társaságba. A beltagként belépő személy felelőssége a belépése előtt keletkezett kötelezettségekért a beltagéval azonos. Ha kültagként lép be, akkor a belépés előtt keletkezett kötelezettségekért csak a vagyoni hozzájárulása erejéig felel. A tagsági jogviszony megszünése esetén a beltagra, örökösre, megszűnt tag jogutódjára a kkt szabályai az irányadóak. Ha a kültag tagsági viszonya szűnik meg és befizette vagyoni betétjét, akkor a felelőssége

megszűnik, ha nem vagy csak részben fizette be, akkor a tagsági viszony megszűnésétől számított 5 évig a nem szolgáltatott vagyon erejéig felel. A társaság megszűnése esetén a beltagra, örökösre, megszűnt tag jogutódjára a kkt szabályi irányadóak. A kültag felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén az általa kapott vagyoni hányad erejéig áll fenn. Kft esetén a tag kötelezettsége a társasággal szemben kimerül a törzsbetét és egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. A tagnak tehát a társasággal szemben korlátozott felelőssége van. A hitelező a taggal szemben közvetlenül nem jogosult fellépni, azt csak a társaság teheti meg. Kivételt képez az az eset, ha valamelyik tag tudomása ellenére valamely tag apportját szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadtat el a társaság tagjaival. Az ebből eredő károkért a jogsértő, károkozó magatartást tanúsító tag korlátlanul és egyetemlegesen

felel. Jogutódlással való megszűnés esetén a kötelezettségek a jogutódra szállnak. Ha a jogutód a kötelezettséget nem tudja kielégíteni, akkor a megszűnt társaság tagja csak a megszűnéskor kapott vagyoni hányad erejéig felel. Ha a tagok a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeznek, akkor a felelősségük korlátlan és egyetemleges lesz. A megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért a tagnak, jogutód társaságnak a felelőssége a társaság megszűnésétől számított 5 évig áll fenn. Részvénytársasági tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A kibocsátási érték szolgáltatásáért a társaságnak felel. Rt megszűnése esetén a kft-re vonatkozó szabályok az irányadóak. A tagok kötelezettsége a s zövetkezettel szemben csak a v agyoni hozzájárulásuk szolgáltatására, valamint a pótbefizetés teljesítésére terjed ki. A tag

a vagyoni hozzájárulásért és a p ótbefizetésért a s zövetkezetnek tartozik helytállni. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás túlértékelése esetén, a csalást elkövető tag korlátlanul és egyetemlegesen felel az ebből eredő károkért. 12.a A munkaszerződés alapvető kellékei és módosítása. A munkaviszony szüneteltetése, megszüntetésének lehetséges formái. A munkaszerződés munkaviszonyt keletkeztető okirat a mindenkor hatályos munkajogi szabályok figyelembevételével készül. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. A munkáltatónak a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatni kell a dolgozót az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a m unkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának rendjéről, a felmondási idő szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív

szerződés hatálya alá tartozik-e. Ha ezekben a körülményekben változás áll be, akkor a munkavállalót a munkáltató 30 napon belül írásban köteles tájékoztatni. A munkaszerződés minimális kellékei a munkavállaló személyi alapbérének meghatározása, munkakörének meghatározása, munkavégzése helyének meghatározása, a felek nevének és a munkaviszony szempontjából lényeges adatainak rögzítése. Ha ezek közül valamelyik hiányzik a munkaszerződés érvénytelen. A munkaszerződés alapvetően teljes munkaidős foglalkoztatásra jön létre. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a pénzbeli ill. természetbeni munkáltatói juttatás mértékét időarányosan lehet meghatározni, de ez nem kötelező. Munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható. A módosítás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A munkáltató egyoldalúan csak akkor módosíthatja, ha az a munkavállalóra kedvező. Ha a munkavállaló a teljes vagy

részmunkaidős, ill a határozatlan időtartam tekintetében kezdeményezi a módosítást, a munkáltató dönt az elfogadásról. A munkavállalót erről 15 napon belül értesíti írásban. Szünetel a munkaviszony : keresőképtelenséget okozó betegség tartama alatt, Szülési szabadság alatt, 14 éven aluli gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évében, 30 napot meg nem haladó fizetésnélküli szabadság alatt, tartalékos katonai szolgálat ideje alatt, minden olyan nem munkában töltött idő alatt, melyre nézve a munkavállalót tévolléti díj, ill. átlagkereset-fizetés illeti meg Megszűnik a munkaviszony: a munkavállaló halálával, A munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, A határozott idő lejártával, Ha a munkáltató személye azért változik, mert az alapíti vagy A munkáltató döntése alapján a munkáltató része vagy egésze A köztisztviselők ill. közalkalmazottak jogállásáról szóló Törvény

hatálya alá tartozó munkáltató részére kerül átadásra. A munkaviszony megszüntethető: közös megegyezéssel, Rendes felmondással, Rendkívüli felmondással, Azonnali hatállyal próbaidő alatt, Határozott időre szóló munkaviszony megszüntethető A munkáltató rendhagyó intézkedésével az ezzel járó Anyagi tehervállalással. A határozatlan idejű munkaviszonyt a felek bármelyike megszüntetheti írásbeli felmondással. A felmondást csak a munkáltató köteles megindokolni, kivéve akkor, ha a munkavállaló nyugdíjas. A rendes felmondással együtt jár a felmondási idő, melynek tartama 30 nap, max 1 év. A 30 napos időtartam a munkáltatónál töltött évek arányában emelkedik Rendes felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállalót a felmondási idő felének idejére a munkavégzés alól felmenteni. Erre az időre a munkavállalót átlagkeresete illeti meg Rendkívüli felmondásról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló

a munkaviszonyából eredő kötelezettségét súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanusít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondást mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak meg kell indokolnia. Próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti írásban. A munka törvénykönyve rendelkezik arról, hogy határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel, vagy rendkívüli felmondással, próbaidő alatt azonnali hatállyal szüntethető meg. Ha a munkáltató más jogcímen szünteti meg a jogviszonyt, akkor a munkavállalót megilleti egyévi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb,akkor a hátralévő időre járó átlagkeresete. Ha a munkaviszony megszüntetése jogellenes, akkor a munkavállalót kérelmére tovább kell foglalkoztatni, elmaradt bérét, egyéb járandóságát és

keletkezett kárát meg kell téríteni. Ha a munkavállaló nem kéri, hogy tovább foglalkoztassák, akkor a bíróság a munkáltatót kötelezi, hogy a munkavállalónak legalább 2, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megfelelő összeget fizessen ki. Ha a munkaviszony nem rendes felmondással szünt meg a munkavállalót megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is. Ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen munkaviszonyát köteles a rá irányadó felmondási időre járó átlagkereset összegét a munkáltatónak megfizetni. b. A cégbíróság és Cégszolgálat feladatai. A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége. A cégiratok köre A cégjegyzék fontosabb szabályai A cégbíróság általános és különleges törvényességi felügyeleti eljárásainak főbb szabályai. A cégbíróság feladatai: cégbejegyzési eljárás lefolytatása, a cégre vonatkozó adatok

cégjegyzékbe való bejegyzése, törlése, a c égjegyzék adatairól, cégiratokról tájékoztatás nyújtása, a cég törvényes működésének érdekében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása, a kisebbségi jogok gyakorlását, a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása, továbbá azoknak az ügyeknek az elbírálása, amelyeket a t örvény a cégbíróság hatáskörébe utal. Az igazságügyi minisztérium szervezeti egységeként működő Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat feladatai: a cégnyilvánosság követelményének megvalósítása a cégjegyzékben szereplő adatok és cégiratok megismeréséhez, biztosítja a cé geljárásban az elektronikus ügyintézést támogató rendszer üzemeltetését, hitelezővédelmi nyilvántartást működtet annak érdekében hogy a tazdálkodók a cégek felszámolása, a cégekkel szembeni bírósági végrehajtás során foganatosított egyes

intézkedésekkel összefüggésben hiteles és naprakész információ birtokában hozhassák meg döntéseiket, jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn, közreműködik a közhiteles nyilvántartásokon alapuló hatósági igazolások elektronikus úton történő beszerzésében. A cégnyilvántartás a cégjegyzékből, a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből áll, amelyek benyújtására a céget a hitelezői érdekek védelme céljából a törvény kötelezi. A cégjegyzék fennálló, ill törölt adatai, valamint a cégiratok teljeskörűen nyilvánosak. Nyilvános továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem azzal, hogy a kérelem folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. Szintén nyilvánosak a törvényességi felügyeleti eljárás iratai. A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a cégszolgálat, valamint a cégközlönyben történő közzététel biztosítja. A cégnyilvántartás hitelesen

tanúsítja a b enne feltüntetett adatokat és azok változásait. Ellenkező bizonyításig védelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, cégközlönyben közzétett adatban bízva ellenérték fejében szerez jogot. A cég nem hivatkozhat arra, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett bármely adat nem felel meg a valóságnak. A bejegyzett adatra csak azt követően hivatkozhat, hogy azt a cégközlönyben közzétették. Ha a cégjegyzékbe bejegyzett és a cé gközlönyben közzétett adat eltér egymástól, harmadik személy hivatkozhat a cégközlönyben közzétett adatra, kivéve ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a közzétett adattól eltérő adatot ismerte. Ha a cég a képviseletre jogosult személy adatait a cégbíróságon bejelentette és azokat a cégbíróság nyilvánosságra hozta, akkor az ezzel kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a

harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. A közzététel megtörténtét követően a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő a hatáskörét túllépve járt el. A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány a cégjegyzék fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen. Ezeken az okmányokon fel kell tüntetni az adatok bejegyzésének időpontját, és záradékban szerepeltetni kell ha változásbejegyzési eljárás van folyamatban valamely adattal kapcsolatban. A cégszolgálat kérelemre tájékoztatást ad az elektronikus úton benyújtott vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek beszámolóiról. A számviteli törvény szerinti beszámolót a

cégbíróságon megfelelően letétbe kell helyezni, közzététel céljából a cégszolgálathoz is be kell nyújtani. A céget és a rá vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A bejegyzésre és törvényben meghatározott egyéb eljárások lefolytatására az a cégbíróság illetékes, melynek illetékességi területén a cég székhelye van. A cégjegyzék tartalmazza: a cégjegyzékszámot, a cég nevét, székhelyét, a létesítő okirat keltét, a főtevékenységet és a további tevékenységi köröket, a KSH által kiadott engedély számát, a cég jegyzett tőkéjét, a képviselet módját, a képviseletre jogosultak nevét, lakóhelyét, tisztségét, jogviszonyuk keletkezésének időpontját, a cég adószámát, statisztikai számjelét, a pénzforgalmi számlákat, az azokat vezető bankok nevét és székhelyét, a cégbejegyzési végzés meghozásának időpontját, a cégközlönyben történő közzététel napját. A

cégjegyzék szükség szerint valamennyi cég esetében tartalmazza a cég rövidített nevét, a magyar nyelvű elnevezésnek megfelelő idegennyelvű elnevezést, a cég telephelyét, fióktelepét, elektronikus elérhetőségét, a könyvvizsgáló nevét, székhelyét, a felügyelőbizottsági tagok nevét, lakóhelyét, annak a kamarának a megjelölését amelynek a cég tagja, a közösségi adószámot. Valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat: a csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás kezdő és befejező időpontját, a cég megszűntnek nyilvánítását, a cég elleni végrehajtás elrendelését, megszüntetését. A cégjegyzék cégformánként tartalmazza kkt esetében a tagok nevét és lakóhelyét, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. Bt esetén a beltagok és kültagok nevét, lakóhelyét, a tagsági jogviszony keletkezésének megszűnésének

időpontját, kft esetén a tagok nevét, lakóhelyét, amennyiben a tag 50%-nál magasabb szavazati joggal rendelkezik ezt a tényt is. Rt esetén részvényfajták szerint a r észvények számát és névértékét, az átváltoztatható kötvények számát névértékét, a jegyzési jogot biztosító kötvények számát, névértékét. Zrt esetén az ügyvezetés típusát, a részvényátruházás korlátozásának tényét Egyszemélyes rt-nél a r észvényes nevét, lakóhelyét. Nyrt-nél az ügyvezetés típusát, a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét. Természetes személy esetén a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a személy anyjának születési nevét is. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégbíróság kikényszerítse a cégek törvényes működését. Nemperes eljárás, melynek során csak okirati bizonyításnak és az érintettek meghallgatásának van helye. Az eljárásban a jogi képviselet nem

kötelező Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cé gjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő, a létesítő okirat ill. a cégjegyzék nem tartalmazza azt amit a jogszabályok kötelezően előírnak, a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseket. Az eljárás során a cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el Hivatalból jár el a cégbíróság, ha az eljárásra okot adó körülményről maga szerez tudomást, vagy az eljárást más bíróság kezdeményezi. A hivatalból indult eljárásban hozott határozattal szemben a cég jogorvoslattal élhet. Kérelemre indul az eljárás, ha annak lefolytatását az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv, a területileg illetékes gazdasági, szakmai kamara, vagy az kéri akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt

tartalmaznia kell. Az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ha a kérelmező visszavonja a kérelmet, vagy azt a bíróság elutasítja, a cégbíróság az eljárást hivatalból is megindíthatja, ha annak hivatalból is helye van. A törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 na pon belül, ill. az egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni Az eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot helyre nem áll. Az eljárás megindítása esetén a cégbíróság figyelmezteti a cé get az esetleges jogkövetkezményekre, tájékoztatja a cé get az eljárás alapjául szolgáló tényekről. Felszólítja a céget, hogy 30 napon belül írásban nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben foglaltakat ill. ha azokat nem vitatja, akkor a törvénysértő állapotot szüntesse meg. Az eljárást a cég bíróság megszünteti, ha a cég a

törvénysértő állapotot megszüntette. Ha a cégbíróság tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja ct. 85§ban foglalt vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik a cég működését felfüggeszti, vagyonára zárlatot rendel el. A cégbíróság a cég vagyonára zárlatot elrendelő végzésben zárgondnokot rendel ki, aki betekinthet a cég könyvvezetésébe, a cég vezető tisztségviselőitől, alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a birtokába jutott információkról a cégbíróságot tájékoztatja. Ha a cé gbíróság tudomására jut, hogy a cég a b eszámolóját letétbe helyezés és közzététel céljából nem küldte meg, felszólítja a céget, hogy kötelességének tegyen eleget. Amennyiben ez nem történik meg törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez. a c égbíróság a cég cégjegyzékben bejegyzett személy kérelmére indít eljárást ha a kérelmező igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől

írásban kérte jogviszonyának megszüntetését, de azt a cégbíróságnak 60 napon belül nem jelentették. Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég sem a székhelyén, sem a telephelyén nem található, vezető tisztségviselői nem találhatóak, a cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja a cég tagjait, hogy a törvényes működéshez szükséges intézkedéseket 60 napon belül tegyék meg. Ha ez nem történik meg a cégbíróság határozatot hot a cég megszüntetésére Ha a cég vagyonnal rendelkezik a cég bíróság megszünteti az eljárást és felszámolási eljárást kezdeményez. 13.a A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény célja, hatálya, a joghatóság, a hatáskör, az illetékesség főbb szabályai. Az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás fontosabb szabályai. A törvény célja, hogy kifejezésre juttassa közhatalom szolgáltató funkcióját azáltal, hogy a

hatósági ügyekben csökkenti az ügyfelekre háruló eljárási terheket, megteremtse az összhangot az eu követelményeivel, az ügyfelek és a hatóságok kapcsolatát jogi szabályozás útján rendezze, érvényre juttassa az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése önkéntes jogkövetés útján történjen. Hatósági ügy minden olyan ügy, amikor a közigazgatási hatóság ügyfelet érintő jogot, vagy kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez. Közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv, helyi önkormányzat, főjegyző, jegyző, képviselő-testület hivatalának ügyintézője stb. a törvény hatálya nem terjed ki a s zabálysértési eljárásra, a v álasztási eljárásra, népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, a területszervezési eljárásra, az állampolgársági eljárásra. Az ügyfél az a természetes

vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát az ügy érinti. Magyar állampolgár, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyében a magyar hatóság jár el. A hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával. Jogszabályban kell megjelölni az első és másodfokon eljáró hatóságot A hatóság hatáskörét nem ruházhatja át. A hatóság a h atáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Ha ennek nem tesz eleget a felügyeleti szerv kivizsgálja a mulasztás okát. Ha jogszabály másként nem rendelkezik az eljárásra a lakóhely székhely szerinti, az ingatlan helye szerinti, a t evékenység helye szerinti, a j ogellenes magatartás helye szerinti hatóság illetékes. Az eljárás az ügyfél kérelmére, más hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból indul. Az alapeljárás feladata a tényállás

megállapítása, ügydöntő határozat meghozása. Az érdemi határozatot 30 napon belül kell meghozni, melybe nem tartozik bele a hiánypótlás időszaka és a szakhatósági eljárás időtartama. A kérelmet a h atósághoz írásban lehet benyújtani, természetes személy szóban is előterjesztheti. Az eljáró hatóság a beérkezést követően ellenőrzi, hogy a kérelem megfelel-e a jogszabálynak. Az ügyfél, tanú, szakértő meghallgatásáról a szemle lefolytatásáról, a helyszíni ellenőrzésről, tárgyalásról, szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni, vagy hangfelvételt kell készíteni. Az eljáró hatóság az ügyet kivizsgálja és érdemben határozatot hoz, vagy végzést bocsát ki. A határozatot közli az ügyféllel, az ügyben eljárt szakhatósággal és egyéb szervekkel. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élhet a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A fellebbezésnek halasztó

hatálya van Ahhoz a hatósághoz kell benyújtani, amely a döntést hozta. Ha a hatóság a fellebbezésnek helyt ad, akkor saját hatáskörében a határozatot kijavítja, kiegészíti. Jogszabálysértés esetén módosítja, vagy visszavonja Erre 1 éven belül 1x van lehetőség és jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érinthet. Ha az elsőfokú hatóság másodfokra küldi a fellebbezést a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult másodfokú hatóság dönt. a másodfokú hatóság az egész ügyet újravizsgálja, a határozatot helyben hagyja, megváltoztatja, hatályon kívül helyezi, vagy új eljárásra kötelez. Az ügyfél a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bírósági felülvizsgálatot. Az első fokra, vagy a bíróságra nyújtható be Nem halasztó hatályú, és csak akkor kerülhet rá sor ha az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette. Az eljáró bíróság

jogszabálysértés megállapítása esetén a döntést hatályon kívül helyezi, és új eljárásra kötelez, ill. a döntést megváltoztatja Ha az ügyfélnek jogerős határozattal lezárt ügyben a jogerőre emelkedést követően jut tudomására lényeges tény akkor 15 n apon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be. A maximum határidő 6 hónap. b. Az alapítványra és a társadalmi szervezetre vonatkozó fontosabb előírások Alapítványt tartós közérdekű cél érdekében lehet létrehozni. A cél akkor közérdekű ha a társadalom vagy a szélesebb közösség érdekeit szolgálja. Elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem hozható létre, azaz nonprofit szervezet. Gazdasági tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, kizárólag az alapítványi célok elérése érdekében végezhet. Célját tekintve két típusa ismert a m agánalapítvány és a k özalapítvány. Magánalapítvány az előbb meghatározott célra hozható

létre. A közalapítvány olyan sajátos alapítvány, amelyet közfeladat ellátásának folyamatos biztosítására alapítanak. Magánalapítványt létrehozhat magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Kizárólag közalapítványt hozhat létre az országgyűlés, a kormány, helyi önkormányzat képviselő testülete, kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete. Minden alapítványtípus létrehozásához alapító okiratra van szükség. Ebben kötelező elemként meg kell határozni az alapítvány nevét, célját, céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, az alapítvány székhelyét, a kezelő szerv megjelölése, az ellenőrzésre jogosult szerv megjelölése, minden olyan elem amelyet törvény előír. Az alapító okirat eshetőleges elemei a kezelő szerv kijelölése, képviseleti jog biztosítása, az alapítvány szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása, annak a személynek a

kijelölése aki az alapító helyett gyakorolja annak jogait. Magánalapítvány alapító okiratának eshetőleges elemei pl. annak kimondása, hogy az alapítvány nyílt jellegű, megszűnés esetén a megmaradó vagyon sorsa. Az alapítvány lehet nyílt vagy zárt jellegű. A nyílt jelleg az jelenti, hogy bárki csatlakozhat az alapító okiratban meghatározott feltételek szerint. Értelemszerűen a zárt jellegű alapítványhoz nem lehet csatlakozni. Ettől a jellegtől függ az alapítvány induló vagyonának nagysága Nyílt alapítvány esetében legalább akkora vagyonra van szükség ami a működés megkezdéséhez szükséges. Zárt alapítványnál a v agyonnak legalább akkorának kell lennie amennyi a célok megvalósításához szükséges. A létrehozás törvényi feltétele a bírósági nyilvántartásba vétel, melyet a székhely szerinti megyei bíróság bírál el nemperes eljárásban. A nyilvántartásba vétellel az alapítvány jogi személyiségű

jogalanyként létrejön. Ezután az alapítvány visszavonni nem lehet Az alapítvány a tevékenységét a határozat jogerőre emelkedésének napján kezdheti meg. Közhasznú szervezetet közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként lehet nyilvántartásba venni. Ennek érdekében az alapító okiratban meg kell állapítani azokat a többletfeltételeket amelyek ehhez szükségesek. A kezelő szerv az alapítvány céljának elérése érdekében kezeli az alapítvány vagyonát és képviseli azt. Ha a kezelő szerv tevékenységével az alapítvány céljának elérését veszélyezteti az alapító a kijelölést visszavonhatja és más kezelő szervet jelöl ki. Az alapító okirat módosítása egyik típusnál sem járhat az alapítvány nevének, céljának valamint vagyonának sérelmével. Olyan lényeges módosítást nem határozhat el, amellyel a vagyont elvonná. Közalapítvánnyal kapcsolatban a ptk korlátozó rendelkezéseket fogalmaz meg. Csak olyan

gazdálkodó szervezetben vehet részt, ahol többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, ahol korlátozott felelőssége van. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. Közhasznú jogállással rendelkező alapítványnál a cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidőben közhasznúsági jelentést kell tenni, melybe bárki betekinthet. Az ügyészség mindkét alapítványtípusnál jogosult a tevékenység törvényességének ellenőrzésére. Az országgyűlés vagy a kormány által alapított közalapítványnál az állami számvevőszék ellenőrzi a törvényességet. Az állami számvevőszék minden közhasznú jogállású alapítványnál jogosult ellenőrizni a költségvetési

támogatás felhasználását. A bírósági bejegyzésben szereplő adatok változását 60 napon belül a bíróságnak be kell jelenteni. Fontos szabály, hogy ha a magánalapítványt közhasznú szervezetként is nyilvántartásba vették, de a későbbieknek a közhasznú, kiemelten közhasznú követelményeknek nem felel meg, akkor 60 na pon belül a bíróságnál kérelmezni kell más fokozatba való átsorolást, ennek hiányában a közhasznú jogállás törlését. Ez megszűnést nem eredményez, az alapítvány közhasznú szervezetként tovább működhet. Ha egyik közhasznúsági fokozatnak sem felel meg az a megszünést eredményezi. A közhasznú szervezet a k özhasznú jogállásának megszünésekor köteles az esedékes tartozásait rendezni, közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéseiből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. Az alapítvány akkor szűnik meg, ha a bíróság a nyilvántartásból törli. Törlésre megszűnés

vagy megszüntetés esetén kerülhet sor. A megszűnés esetei: a cél megvalósult, a meghatározott idő eltelt, meghatározott feltétel bekövetkezett. A megszüntetés esetei: az ügyész keresete alapján a bíróság megszüntető határozatot hoz, a közfeladat iránti szükséglet megszünt, a közfeladat más módon ill. szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható Közalapítvány megszünése esetén a m egmaradt vagyon az alapítóra száll vissza. Magánalapítvány esetén az alapító okiratban található alapítói rendelkezés az irányadó. Ilyen rendelkezés hiányában a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani a vagyont. 14.a A külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó fontosabb szabályok. Külföldinek minősül az a természetes személy, akinek nincs érvényes magyar személyi igazolványa és azzal nem is rendelkezhet, az a vállalkozás amelynek székhelye külföldön van, devizabelföldi

vállalkozás külföldön működő fióktelepe, devizakülföldi belföldi képviselete, vámszabadterületi társaság, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az vámszabadterületen működik. Gazdasági célú a k ülföldi letelepedése magyarországon akkor, ha gazdálkodó szervezetben részesedést szerez. Az a vállalkozás amelynek vagyonát nagyrészben külföldi részesedése finanszírozza külföldi részvétellel működő társaságnak nevezik. Gazdasági célú letelepedés történhet még fióktelep, kereskedelmi képviselet létesítésével is, ill. külföldi állampolgár önálló vállalkozása keretében. A külföldi magyarországi befektetésén a belföldi gazdálkodó vagyonából tagsági jogviszonya alapján őt megillető hányadot értjük. A fióktelep, kereskedelmi képviselet létesítésekor befektetett vagyon ugyancsak külföldi magyarországi befektetése. Külföldi állampolgár magyarországon a magyar

állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint kezdhet gazdasági tevékenységet, egyéni vállalkozás, bejegyzett cég vagy önfoglalkoztatás formájában. Külföldiek önálló vállalkozása a külföldi állampolgár üzletszerűen folytatott gazdasági tevékenysége. Önfoglalkoztatás minden olyan gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az eb szolgáltatások fedezetéről maga köteles gondoskodni. A külföldi részvétellel működő társaság belföldön más gazdasági társaság, szövetkezet alapításában részt vehet, társaságot maga is alapíthat, működő társaságban részesedést szerezhet, azaz továbbtársulhat. A továbbtársulással létrejövő a törvény tárgyi hatálya nem terjed ki, kivéve a vámszabadterületi társaságot. Törvényességi felügyeletüket a cégbíróság látja el. Ha nemzetközi szerződés a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvénytől eltérően rendelkezik, a nemzetközi szerződés az

irányadó. A külföldiek magyarországi befektetései törvényben garantált, teljes védelemben részesülnek. A külföldi tulajdonát képező vagyont államosítani, kisajátítani, csak a vagyon tényleges ellenértékének megfizetése ellenében lehet. Az ellenértéket a b efektetés pénznemében kell kifizetni. b. A büntetőjog feladata. A bűncselekmény fogalma, elemei, az elkövetők A büntetőjogi felelősségre vonást kizáró/megszüntető okok. A büntetőjog rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása. Elsődleges szerepe a bűnmegelőzésben nyilvánul meg. Ennek eredménytelensége esetén kerül előtérbe a megtorló funkciója. Bűncselekmény az a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a t ársadalomra és arra a b tk. Büntetés kiszabását rendeli el A bűncselekmény törvényi alakzatai a bűntett és a vétség. A bűntett szándékosan elkövetett bűncselekmény, melyre a btk. 2

é vi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el A gondatlanságból elkövetett bűncselekmény és minden olyan szándékos bűncselekmény vétség, amelyre legfeljebb 2 évi szabadságvesztés, vagy enyhébb büntetés szabható ki. Az elkövetők körébe a tettesek és a részesek sorolhatók. A tettesek körébe a tettes és társtettes, a részesek körébe a felbújtó és a bűnsegéd tartozik. Tettes az, aki a bűncselekményt követ el. Lehet önálló tettes és közvetett tettes, vagyis gyermeket vagy beszámíthatatlan személyt felhasználó, ill. neki parancsot adó személy A társtettesek között szándékegység van, mert egymás tevékenységéről tudva, közösen követik el a bűncselekményt. Ha a bűncselekményt több tettes követi el, de egymás tevékenységéről nem tudnak, egymás melletti tettességről beszélünk. A felbújtó az, aki mást a bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az a személy,

aki szándékosan segítséget nyújt a bűncselekmény elkövetéséhez. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai két csoportot alkotnak. Az elsőbe tartoznak azok, amelyek a büntethetőséget eleve kizárják, mivel a bűncselekmény tényállásának megvalósítása pillanatában a büntetőjogi felelősségre vonás valamelyik elengedhetetlen feltétele hiányzik. A második csoportba azok az akadályok tartoznak, amelyek megszüntetik a büntethetőséget. A büntethetőséget kizáró okok: kiskorúság, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés. Ezek a beszámítási képességet kizáró okok. További okok: tévedés, (nem büntethető az elkövető olyan tény miatt amelyről nem tudott, ill ha abban a hitben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre alapos oka van), a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka, jogos védelem, végszükség,

magánindítvány hiánya ( pl rágalmazás esetében egyedül a sértett joga, hogy a büntetőeljárás megindítását kezdeményezze), törvényben meghatározott egyéb ok (pl. nem vádolható hamis tanuzással az, aki tanúvallomásával önmagát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A büntethetőséget megszüntető okok: az elkövető halála, az elévülés, (olyan bűntett esetén amelynek büntetési tétele életfogytig tartó szabadságvesztés 20 év, egyéb esetben a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 3 év. Nem évül el a háborús bűntett, az emberiség elleni bűncselekmények), a kegyelem, (közkegyelem – amnesztia, egyéni kegyelem), a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, csekéllyé válása, btkban meghatározott egyéb okok. 15.a Az államháztartás, annak rendszerét képező alrendszerek jellemzői. Államháztartáson az államnak a közfeladatok ellátása

céljából kifejtett tevékenységét, ennek alapját képező jogrendszert és intézményrendszert értük, amely az államháztartás gazdálkodási feladatait ellátja. Alkotóelemei: az állami ktsg-vetés és a helyi önkormányzatok ktsg-vetése. Az állami ktsg-vetés részei: központi ktsg-vetés, a tb. Pénzügyi alapjai, elkülönített állami pénzalapok (munkaerő-piaci alap, központi nukleáris pénzügyi alap) A központi kormányzat, az elkülönített pénzalapk, a tb. És a helyi önkormányzatok ktsgvetéseit az államháztartás alrendszereinek nevezzük Az alrendszerek ktsg-vetése olyan éves pénzügyi terv, amely a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő bevételeket előirányzatként tartalmazza. A központi ktsg-vetés bevételei: adók, illetékek, vámok, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak kp. K tsg-vetést megillető részei Koncessziós szerződésből származó bevételből a kp

Ktsg-vetést megillető része. Privatizációból, központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek. Külföldi segélyek és adományok Az állam által nyújtott kölcsönök kamatai és törlesztőrészletei. Kiadásai: támogatások, fogyasztói árkiegészítés, hozzájárulás a t b alapok kiadásaihoz. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai. Felvett kölcsönök kamatai, törlesztőrészletei Tartalékok (általános-, céltartalék). Állami kezesség érvényesítése Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Elkülönített állami pénzalapot létrehozni csak törvénnyel lehet, és csak akkor ha a feladatok ellátásához a költségvetési támogatáson kívül járulék jellegű befizetéseket, hozzájárulásokat, bírságokat is hozzárendelnek. A

törvény meghatározza az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alap pénzeszközeinek felhasználásáért felelős minisztert. Jelenleg két elkülönített pénzalap létezik: a munkaerő-piaci alap,melynek részeként működik a szolidaritási, foglalkoztatási, szakképzési, rehabilitációs, és bérgarancia alap. A másik elkülönített pénzalap a központi nukleáris pénzügyi alap, melynek feladata a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítése és üzemeltetése. A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszer. A társadalombiztosítás alrendszerei a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási alap a nyugdíjbiztosítási alap tartalmazza a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételeket (járulékok, költségvetési támogatás) és a nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásait

(nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, stb) Az egészségbiztosítása alap tartalmazza az egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételeket ( járulékok, koltségvetési támogatás) és az egészségbiztosítási ellátások kiadásait (táppénz, baleseti járadék, gyed, gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás) Az államháztartás helyi szintjét az önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok költségvetése képezik. Bevételei: saját bevételek, átengedett központi adók, más alrendszerektől átvett pénzeszközök, normatív állami támogatás, pályázati támogatás, kölcsönök. A bevételekkel önállóan gazdálkodik Saját felelősségére vállalkozhat ha az kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti, és felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Az államháztartás mérlege alrendszerenként és összevontan tartalmazza valamennyi alrendszer mérlegét. Az

országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza, hogy a központi költségvetés bevételeiből az államháztartás alrendszereinek milyen jogcímen és összegben nyújt támogatást, ill. az alrendszereket milyen jogcímen és összegben terheli befizetési kötelezettség a központi költségvetés javára. b. A tisztességtelen piaci magatartások fajtái és jellemzőik, az ilyen magatartásokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények. A gazdasági verseny a piaci szereplők egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, piaci mechanizmusok és jogszabályok által befolyásolt tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény három alapvető piaci érdeket véd: a szabad és tiszta gazdasági versenyt, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit. A tisztességtelen verseny magában foglalja azokat a t iltott eszközöket, magatartásformákat, amelyek a verseny szabadságát és tisztaságát sértik.

Ezek a következők: Gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatásának tilalma: a vállalkozók alapvető kötelezettsége, hogy tiszteletben tartsák a verseny szabadságát és tisztaságát. Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül, a versenytársak és fogyasztók érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon folytatni. Hírnévrontás tilalma: tilos valótlan tény állításával, valós tény hamis színben való feltüntetésével a versenytárs jó hirnevét, hitelképességét sérteni, veszélyeztetni. Üzleti titoksértés tilalma: tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, jogosulatlanul mással közölni, nyilvánosságra hozni. Bojkott-felhívás tilalma: tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását, vagy létrejöttének megakadályozását célozza. A látszatkeltés tilalma: tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs

hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel, elnevezéssel előállítani, forgalomba hozni, reklámozni, valamint olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni amelyről a versenytárs áruját szokták felismerni. A manipulálás, illetve kartellszerű összejátszás tilalma: tilos a versenyeztetés a versenytárgyalás, a pályáztatás, az árverés és a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: tilos megtéveszteni a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében (áruösszehasonlítás reklámban, annak elhallgatása, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, az áru megtévesztő árujelzése, megtévesztő tájékoztatás, előnyös vásárlás hamis látszatának keltése) A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma: a versenytársak között tilos az olyan megállapodás

amely a verseny megakadályozását, korlátozását eredményezheti. Ez vonatkozik a v ételi vagy eladási árak meghatározására, a b eszerzési források, értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására, a műszaki fejlődés akadályozására, a piacra lépés akadályozására. Nem minősül e tilalomba ütközőnek az egymástól nem független vállalkozások közötti megállapodás, hiszen mivel egy érdekközösséget alkotnak nem versenytársai egymásnak. Nem esik továbbá a t ilalom alá a m egállapodás ha az csekély jelentőségű, vagyis az egymástól nem független vállalkozások együttes piaci részesedése az érintett piacon a 10 %-ot nem haladja meg. A tűréshatárnak minden naptári évben teljesülnie kell. Csekély jelentősége ellenére tilalom alá esik az a megállapodás amely a vételi vagy eladási árak versenytársak közötti meghatározására irányul, vagy a piacnak a v ersenytársak közötti felosztására

irányul, továbbá ha a megállapodások eredményeként a verseny jelentős mértékben akadályozódik. Az általános törvényi tilalom alól a gazdasági versenyhivatal egyedi kérelem alapján kiveszi azt a megállapodást, amelyben a gazdasági verseny velejáró korlátozása nem haladja meg az indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket. Amely nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részére irányuló verseny kizárását. Amelyből származó előnyök mértányos része a fogyasztókhoz jut. Amely hozzájárul a termelés és forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez. A gazdasági versenyhivataltól kérni lehet annak határozatban történő kimondását, hogy a megállapodás nem esik tilalom alá. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: ez a tilalom nem az erőfölényt, csak az azzal való visszaélést tiltja. Gazdasági erőfölényben van az aki tevékenységét az érintett piacon más résztvevőktől függetlenül

folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Tilos az üzleti kapcsolatokban tisztességtelen árakat megállapítani, hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. A termelést, forgalmazást a fogyasztók kárára korlátozni Indokolatlanul elzárkózni a szerződéskötéstől, vagy a szerződés fenntartásától. Mások döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. Áremelést megelőzően árut indokolatlanul kivonni a forgalomból. Az áru szolgáltatását vagy átvételét más áru szolgáltatásától vagy átvételétől függővé tenni. Üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni Túlzottan alacsony árakkal kiszorítani a versenytársakat az érintett piacról. A piacra lépést indokolatlanul akadályozni A versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni. A tiltott magatartás tanúsítása a gazdasági

versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárását vonhatja maga után. A gvh jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartózik a bíróság hatáskörébe, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az unio a v ersenyhatóság hatáskörébe utal. A gvh állami költségvetési szerv, melynek élén elnök és két elnökhelyettes áll. A gvh számára csak törvény írhat elő feladatot A versenyfelügyeleti eljárás kérelemre, bejelentésre, és hivatalból indítható meg a versenytörvény megsértését követő 3 éven belül. A kérelem benyújtásával egyidejűleg eljárási díjat kell fizetni, melyre nem adható mentesség. Az eljárásban ügyfél az, akivel szemben hivatalból indul eljárás ill. a kérelmező, továbbá az akire a kérelem vonatkozik Az ügyfél helyett törvényes képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. Az eljárás szakaszai: a v izsgáló eljárása, a v ersenytanács eljárása, az utóvizsgálat, a végrehajtás. Az

elintézési határidő 90 nap, melyet a versenytanács elnöke 1x meghosszabbíthat 60 nappal. A határidő a kérelem beérkeztével, ill. a vizsgálat elrendelésével veszi kezdetét Az eljáró versenytanács érdemi határozatában rendelkezik a jogkövetkezményekről. Megállapíthatja az adott magatartás törvénysértő voltát, ez alapján kötelezettséget írhat elő, így különösen szerződéskötésre kötelezhet. Elrendelheti a t örvénytelen állapot megszüntetését. Megtilthatja a törvénytelen magatartás folytatását Elrendelheti a megtévesztő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét. Bírságot szabhat ki A bírság összegét az eljáró versenytanács az eset összes körülményeire tekintettel állapítja meg, de az nem lehet több mint a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10%-a. A tisztességtelen versen tilalmáról szóló rendelkezések megsértése miatti eljárás nem a

gvh, hanem a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, aki a keresetnek helytadó ítélet mellett bírságot szabhat ki. 16.a A szerződést biztosító mellékkötelezettségek rendszere, az egyes kötelezettségek fontosabb jellemzői. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek a kötelmi jog körébe tartoznak. A szerződésszegéshez kapcsolódó joghátrányokat súlyosbító vagy fokozó szerepet töltenek be. A jogosult helyzetét előnyösebbé a kötelezett helyzetét hátrányosabbá teszi. Jellegük szerint lehetnek szerződést megerősítők, vagy biztosítékul szolgálók, ezen belül személyi vagy dologi biztosítékot jelentők. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek: a foglaló, a kötbér, a jogvesztés, a jótállás és garancia, az óvadék vagy kaució, a kezesség, a zálogjog. A foglaló, a kötbér, a jogvesztés és a jótállás ösztönöz, mert anyagi hátrányt helyez kilátásba. Az óvadék, a k ezesség és a zálogjog

több oldalról biztosítják a szerződést. A foglaló bármely szerződéshez kapcsolható, a kötelezettségvállalás jeléül kell átadni. Lehet pénz vagy más ingóság is. A foglalónak akkor van jelentősége, ha a szerződés valamelyik fél hibájából nem teljesül. Ha a teljesülés a foglalót adó miatt hiúsul meg, akkor a foglalót elveszíti. Ha a foglalót kapó hibájából, akkor a foglalót 2x-esen kell visszafizetni A foglaló összege a szerződés ellenértékébe beleszámít. A kötbér írásban bármely szerződéshez kapcsolható. Szerződésszegés esetén, az ezért felelős fél köteles fizetni. Lehet késedelmi kötbér, hibás teljesítési kötbér, elállási kötbér A kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A túlzottan magas kötbér kikötését a b íróság csökkentheti. A jogvesztés kikötése írásban bármely szerződéshez kapcsolható. Joghatása abban áll, hogy a szerződésszegésért felelő fél

elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. A jótállás a kötelezettet az azt keletkeztető szerződésben, vagy jogszabályban, szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. A kötelezett a szerződés időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett. A jogosult a jótállási idő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel A jótállás több mint a szavatosság, mivel hosszabb ideig tart és extra jogokat biztosít. Az óvadék biztosítékadási jellegű, bármely szerződéshez kapcsolható. Óvadék lehet pénz, takarékbetétkönyv, értékpapír. A jogosult az óvadékból a követeléséhez közvetlenül hozzájuthat, ha a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Az óvadékkal biztosított követelés elévülése nem akadálya, hogy a jogosult az óvadékból kielégítést keressen. A kezesség

biztosítékadási jellegű, ezen belül személyi természetű mellékkötelezettség. Csak írásban vállalható. Lényege, hogy a kezes vállalja, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A kezesség lehet rendes, sortartásos Ebben az esetben a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől, vagy más kezesektől, akik sorrendben előtte állnak. A készfizető kezesség esetén a hitelező dönti el, hogy kitől követel ha lejárt a teljesítési határidő. Ebben az esetben a kezes nem követelheti, hogy a követelést először a kötelezettől hajtsák be. Amennyiben a kezes teljesít a kötelezett helyett, úgy ő lép a jogosult helyébe. A zálogot tartozás biztosítékául adják. Ha a kötelezett határidőre nem teljesít, a jogosult értékesítheti a zálogtárgyat és annak árából elégíti ki követelését. Zálogjogban megállapodni csak írásban lehetséges. Zálogtárgy lehet a

földhivatalban jegyzett ingatlan, közjegyző által jegyzett ingó vagyontárgy, követelés, Több fajtája ismert, de vannak mindegyikre kötelező szabályok: - biztosítékadási jellegű, dologi természetű - célja annak garantálása, hogy a jogosult megkapja követelését - pénzben meghatározott követelésre köthető ki, de jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható - a zálogtárgyból a jogosult más követeléseket megelőzve kereshet kielégítést - a zálogtárggyal való felelősség mértéke ahhoz a követeléshez igazodik, melynek biztosítására szolgál - a zálogjoggal biztosított követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új tulajdonosra - csak követeléssel együtt lehet átruházni - ha ugyanazon zálogtárgyon több zálogjog is van, akkor a zálogjogok keletkezésének sorrendjében kell a követeléseket teljesíteni - értékesítésének bevétele a j ogosultat illeti meg, aki köteles a k

ötelezettel elszámolni a követelést meghaladó bevételt neki átadni a zálogjog fajtái: - jelzálog: a jogosultat a zálogtárgy birtoklásának joga nem illeti meg. Létrejöttéhez zálogszerződést kell kötni. Ingatlant csak jelzálog alapításával lehet elzálogosítani - kézizálog jog: a zálogszerződésen felül a zálogtárgyat a zálogjogosult vagy harmadik személy részére át kell adni. A zálogjog megszünésekor a zálogtárgyat a kötelezettnek vissza kell adni. - vagyont terhelő zálogjog: kötelezettje csak jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. A zálogjog alapítása az előbbi jogalanyok vagyonának egészére vagy annak részére történhet. A zálogszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni Sajátossága, hogy a jog megszűnik azon a vagyontárgyon, amely a kötelezett vagyonából kikerül. - j ogon és követelésen fennálló zálogjog: csak átruházható jogot vagy követelést lehet

zálogtárgyként megjelölni. A zálogjog jövőben keletkező jogra és követelésre is kiterjedhet - önálló zálogjog: ez a jog a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terheli. A jogosult a zálogszerződésben meghatározott összeg és járulékai erejéig kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést, amelyhez az önálló zálogjognak a kötelezett és a jogosult általi felmondása szükséges. A zálogjog megszűnésének főbb esetei: - a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, - a zálogjoggal biztosított követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül száll át, - a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát vagy a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjoggal biztosított követelést megszerzi, - az törvény végrehajtási vagy más eljárás körébe tartozóan elrendeli - a zálogtárgy elpusztul b. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény szerinti

jogorvoslatok a k özigazgatási hatósági eljárásban. E törvényben szabályozott hatósági ellenőrzés. A közigazgatási döntésekkel kapcsolatos jogorvoslatok: a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt a törvény lehetővé teszi. Jogorvoslati eljárás lefolytatására az ügyfél kérelme alapján kerülhet sor. Ezek az eljárások: - fellebbezési eljárás, - bírósági felülvizsgálat, - újrafelvételi eljárás, hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára a d öntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, a felügyeleti eljárás keretében, az alkotmánybíróság határozata alapján, ügyészi óvás nyomán. Mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges a döntés

kijavítása, kicserélése, kiegészítése. Fellebbezéssel az ügyfél az elsőfokú határozat ellen élhet. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az ügyfél a d öntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Nincs helye fellebbezésnek ha azt törvény vagy kormányrendelet kizárja, az ügyfelek részéről a közöttük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen, méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Annál a h atóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadni kívánt döntést hozta. Elkésettség okán nem utasítható el, ha az ügyfél a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálásra jogosult hatóságnál terjeszti elő, a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Ha a

kérelem alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntést módosíthatja vagy visszavonja. Ha az első fokon eljáró hatóság nem él módosítással, vagy visszavonással, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. A határidőn túl benyújtott fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. Az elbírálásra jogosult szerv a sérelmezett határozatot, valamint az egész eljárást megvizsgálja. A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Az elsőfokon eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. Önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokő döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az első fokon eljáró hatóság döntése ellen irányuló fellebbezést az első fokon eljáró hatóság felett irányítást gyakorló felettes szerv

bírálja el. Felettes szerv hiányában a hatóság határozata ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. A hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlését számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni kereset indításával. A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, de az ügyfél kérheti annak felfüggesztését. Az eljáró bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a döntést hatályon kívül helyezi, a hatóságot új eljárásra kötelezi, a döntést megváltoztatja. Ha az ügyfélnek jogerős határozattal lezárt ügyben jutott tudomására az ügy szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték a tudomásszerzéstől számított 15 na pon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása

esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Nem kérhető újrafelvételi kérelem, ha a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap eltelt. A kérelmet az első fokon eljáró hatóság bírálja el Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatát módosíthatja, visszavonhatja, vagy új döntést hozhat. A döntés ellen jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye Az ügyfél a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását kérheti, ha annak végrehajtása számára a határozat meghozatala után bekövetkezett okból súlyos hátrányt okoz, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható. Méltányossági kérelemben a hatóság jogorvoslattal nem támadható határozattal dönt. Ha a h atóság megállapítja hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv döntése jogszabálysértő, a döntést módosíthatja vagy

visszavonhatja. Erre a hatóság csak 1x, a határozat közlésétől számított 1 éven belül jogosult. A felügyeleti szerv jogosult megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, döntését. Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és új eljárásra utasíthat. Ha az ügyész jogerős határozatban jogszabálysértést állapít meg, a határozatot hozó hatósághoz vagy felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. A megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését indítványozhatja. Az ügyész a hatóság vezetőjénél felszólalással él a jövőbeni törvénysértés elkerülése érdekében figyelmeztetést nyújt be. A hatóság ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, a jogerős hatósági határozatban foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatását,

iratok bemutatását kérheti, egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tarthat. Helyszíni ellenőrzést a hatóság ügyintézője, kirendelt szakértő, végezhet. Ha az ellenőrzés jellege indokolttá teszi a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. Az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről értesíteni kell Az ellenőrzés során az ellenőrzést végző személy az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe beléphet, ott az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt megvizsgálhat, adatot, téjékoztatást kérhet. A hatóság a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat, tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja. A lefoglalt iratokat és tárgyi bizonyítékokat 8 napon belül az ügyfélnek vissza kell adni, ha azokra már nincs szükség. Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást

kezdeményez, a lefoglalt iratokat, bizonyítékokat a megkeresett szervnek kell átadni. Ha a hatósági ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az ügyfél a jogszabályban, hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére. Hivatalból megindítja a h atáskörébe tartozó eljárást. Megkeresi a megfelelő hatóságot, ill fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez. 17.a A Polgári Törvénykönyv alapján a bankügyletek szabályai. A ptk kötelmi joggal foglalkozó részében találhatók a bankügyletekre vonatkozó szabályok. A bankhitelszerződés alapján a felek és alapvető kötelmeik: - a pénzintézet, amely jutalék ellenében hitelkeretet a szerződő fél rendelkezésére tart, és annak terhére kölcsönszerződést

köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. - a pénzintézettel szerződő fél, aki köteles jutalékot fizetni. A szerződés érvényességi feltétele az írásba foglalás. A kölcsönszerződés alapján a felek és alapvető kötelmeik: - a pénzintézet, vagy más hitelező, aki pénzösszeget bocsát az adós rendelkezésére - az adós, aki köteles a kölcsön összegét visszafizetni, kamatot fizetni, kivéve, ha jogyszabály a kamat mellőzését rendeli el. Főszabály szerint a kölcsön kamatmentes, kivéve ha a felek kamatfizetésben állapodnak meg. Ha a hitelező pénzintézet, akkor a főszabály, hogy a kölcsön kamatozó. A pénzintézet által nyújtott kölcsön bankkölcsön. Kölcsönszerződés köthető bankhitelszerződés keretében, vagy attól függetlenül. Bármely hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha annak meghatározott célra fordítása lehetetlen, a meghatározott céltól eltérően használják fel, a nyújtott

biztosíték értéke jelentősen csökken és az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki, az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét, az adós súlyos szerződésszegést követett el. Ha a hitelező pénzintézet akkor az előbbi eseteken kívül azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt akkor is, ha az adós hitelképtelenné válik, az adós a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tényt állít, az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával, céljának megvalósításával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza. A határozatlan időre kötött kölcsönszerződés nem csak azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, hanem rendes felmondással is. A felmondási idő 15 nap A hitelezőt a kölcsönösszegre vonatkozóan visszakövetelési jog illeti meg. Ez annak függvényében alakul, hogy a kölcsönszerződést

határozott vagy határozatlan időre kötötték. Ha az adós a kölcsönösszeget neki felróható módon a meghatározott céltól eltérően használja, a szerződés megszegéséből eredő jogkövetkezmények e felhasználás időpontjától kezdődően állnak be. Ha kamatfizetésre kötelezett a k amatot negyedévenként utólag, ill a k ölcsön visszafizetésének esedékességekor fizeti meg. A bankszámlaszerződés alapján a felek és alapvető kötelmeik: - a pénzintézet, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos pénzeszközeit kezeli és nyilvántartja, azok terhére kifizetést és átutalási megbízást teljesít. - a számlatulajdonos, aki köteles a pénzintézetnek fizetni a tevékenységéért. A pénzintézet kötelessége, hogy számlakivonatban tájékoztassa a s zámlatulajdonost a számlája forgalmáról. A pénzintézet jogosult arra, hogy a számlatulajdonos számlájára befolyt pénzeket használja. A betétszerződés alapján a

felek és kötelmeik: - a pénzintézet, amely a b etétes által lekötött pénzeszközök után kamatot fizet és a b etét összegét a szerződésben foglalt feltételek szerint visszafizeti. - a betétes, aki a betét összegét és kamatait szerződésben foglalt feltételek szerint jogosult követelni. A folyószámla-szerződés alapján a szerződő felek, meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiket egységes számlán számolják el. A jogviszonyban a számlát vezető szervezet jogalanyként nem vesz részt. A számlatulajdonosok rendelkezési joga csak a folyószámla egyenlegére áll fenn. Joguk van arra, hogy az egyenleget, az annak alapjául szolgáló tartozásokat és követeléseket a közléstől számított 15 napon belül írásban megkifogásolják. Ha a lehetőséggel nem éltek, vagy a kifogásolt tételekben megegyeztek, vagy a bíróság jogerős határozatot hozott a követelések megszűnnek és helyükbe a

folyószámla-egyenleg lép. A követelések elévülése az egyenleg elévülésének kezdő időpontjával veszi kezdetét. A takarékbetét-szerződés alapján a felek és alapvető kötelmeik: - a pénzintézet, amely köteles a betétestől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni, és annak összegét szerződés szerint visszafizetni és azután kamatot fizetni. - a betétes, aki a betét összegét és kamatait az elévülési időtől függetlenül jogosult követelni. Takarékbetétet csak névre szólóan lehet elhelyezni. Sajátos fajtája a n yereménybetét Ebben az esetben a betétest kamat helyett a sorsolás eredményétől függően nyeremény illeti meg. b. A társadalombiztosítás feladatai, társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság és a járulékfizetési kötelezettség. A társadalombiztosítás alapvetően biztosítás, lényege, hogy meghatározott díj ellenében a biztosítót helytállási kötelezettség

terheli. Túlnyomórészt pénzbeli ellátások formájában kíván szociális biztonságot nyújtani az arra jogosultaknak. Jelentős szerepe van a jövedelmek elvonásában és azok újraelosztásában. A jövedelemelvonás a járulékfizetési kötelezettségben nyilvánul meg. Az ellátásokra való jogosultságot a társadalombiztosítást megalapozó jogviszonyok alapján kell elbírálni. A társadalombiztosítás nem más, mint közös kockázatvállalás. A társadalombiztosításai jogviszony tartama a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony kezdetétől annak végéig tart. A tb ellátások az egészségbiztosítások és a nyugdíjbiztosítás keretében vezetők igénybe. Az egészségbiztosítási ellátások: - egészségügyi szolgáltatások: betegségmegelőzést szolgála eü. Szolgáltatások, háziorvosi ellátás, fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, kórházi ellátás, orvosi rehabilitáció, betegszállítás. Ezek az ellátások 2007

előtt térítésmentesek voltak, ma vizitdíjat, ill kórházi napidíjat kell fizetni. Árhoz nyújtott támogatással igénybevehető szolgáltatások: a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatások. A biztosított által térítés mellett igénybevehető szolgáltatások (fogorvos, fogszabályozás) Méltányosság alapján igénybe vehető eü. Szolgáltatások - pénzbeli ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz. - baleseti ellátások: baleseti eü. Szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék Nyugdíjbiztosítási ellátások: - társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj. - hozzátartozói nyugellátás: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások. Az ellátásokra való jogosultság részletes feltételeit az eb. És a nyb Törvény határozza meg Az

egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságot a társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló TAJ-kártyával lehet igénybe venni. Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a b iztosítás tartama alatt, vagy annak megszünését követő 42 napon belül szül, és ezt megelőzően legalább 180 nap biztosítási idővel rendelkezik. A tgys a szüléi szabadságnak megfelelő időre jár, mely 168 naptári nap A tgys a napi átlagkereset 70%-a, adóköteles, de járulékot nem kell fizetni utána. A gyed feltétele, hogy az igénylő a jogosultság kezdőnapján biztosítási jogviszonyban álljon és az anya a szülést megelőző 2 évben 180 napi biztosítási idővel rendelkezzen és a gyereket saját háztartásában nevelje. A gyed iránti igényt az előírt nyomtatványon a munkáltatóhoz kell benyújtani. Ha a munkáltató tb kifizetőhely akkor ő bírálja el és folyósítja az ellátást Ha nem kifizetőhely, akkor a nyomtatványt

és a megfelelő igazolásokat 3 munkanapon belül köteles az illetékes megyei tb-hez elküldeni. A gyed összege a napi átlagkereset 70%-a Táppénz akkor jár a biztosítottnak, ha a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszünését követő 3 napon belül lesz beteg és 3% eb járulék fizetésére kötelezett. Saját jogú nyugellátásban részesülőnek nem kell 3% eb járulékot fizetni, ezért táppénzre nem is jogosult. A táppénz mértéke a figyelembe vehető napi átlagkereset 70%-a. ha a folyamatos biztosítási idő 2 évnél rövidebb akkor mértéke 60%. Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén jár. Üzemi baleset a foglalkozás körében végzett munka során, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset. Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet baleseti eü. Szolgáltatás (100%), baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg. A baleseti táppénz a biztosítási időre tekintet nélkül a

keresőképtelenség idejére jár legfeljebb 1 évig, amely meghosszabbítható max. 1 évvel Baleseti járadékra az jogosult akinek a munkaképessége 15%-nál nagyobb, de 67%-nál kisebb mértékben csökken. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a 62 életévét betöltötte, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi teljes nyugdíjra jogosult továbbá az a férfi aki a 60 ill az a nő, aki az 55. életévét 1991 január 1 előtt betöltötte és legalább 10 év szolgálati idővel rendelkezik. Akik az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötték be, azok a megszerzett szolgálati időtől függően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét egészségromlás következtében 67%ban elvesztette, állapotában javulás 1 évig nem várható, a szükséges szolgálati időt megszerezte, rendszeresen nem dolgozik, vagy szja-val csökkentett keresete legalább 20%-kal kevesebb a nyugdíj

alapját képező átlagkeresetnél. Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét 67%-ban üzemi baleset következtében vesztette el. Rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb, mint megrokkanása előtt. A járulékfizetési kötelezettség teljesítése hiányában nem lehetne megállapítani a biztosítást, ill. az ellátásokra való jogosultságot Elmulasztása komoly szankciókat von maga után A járulékokat a jérulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításnál jövedelemként kell figyelembe venni. A járulékok mértéke: - nyb járulék 8,5% - eb járulék természetbeni 4% - eb járulék pénzbeni 3% A foglalkoztató és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó 21%

nyugdíjbiztosítási járulékot, 8% egészségbiztosítási járulékot fizet. Biztosított társas vállalkozó után a járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 Ft minimum járulékalap figyelembevételével kell megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalap mértékét, akkor bejelentés alapján a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után kell megfizetni a járulékot. A járulékfizetési felső határt minden évben a költségvetési törvény határozza meg. 2007-ben az egyéni járulékfizetési felső határ mértéke napi 18 490 Ft. A baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó és társas vállalkozó után 5% mértékű baleseti járulékot köteles fizetni. A foglalkoztató köteles hozzájárulni a

táppénzkiadásokhoz. A munkaviszonyban álló biztosított betegségi miatti keresőképtelensége, kórház ápolása időtartamára – csak a 15 napi betegszabadság kimerítését követően – folyósított táppénz 1/3-át köteles hozzájárulás címén megfizetni. A nem munkaviszony alapján biztosított személynek nem jár betegszabadság, táppénzre keresőképtelensége 1 napjától jogosult táppénzre, de annak 1/3-át a foglalkoztató köteles megtéríteni. Az egyéni vállalkozó sem jogosult betegszabadságra, a keresőképtelenség első napjától megilleti a táppénz. Minthogy azonban nem minősül foglalkoztatónak az 1/3 táppénzt nem kell megfizetnie. A foglalkoztatónak az egészségbiztosítási ellátások fedezetére, kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ellátásának finanszírozására, egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük. Ez százalékosan és tételesen meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség A

százalékos eho mértéke 11%, ill. 25%, a tételes eho mértéke 1950 Ft/hó A járulékok nyilvántartására, beszedésére az APEH illetékes, azok bevallását is az APEH felé kell teljesíteni. 18.a A jogforrások rendszere és azok hierarchiája A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jog államilag kikényszeríthető magatartásszabályok összessége. Az állami kikényszeríthetőség annyit jelent, hogy bírósághoz, végrehajtókhoz, bűnüldözőkhöz lehet fordulni. Országonként eltérő Jogforrások: a magyar köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX Tv (alkotmány) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI törvény A jogforrások a jog megismerésének forrását jelentik. Megalkotásukra döntő mértékben az állami szervek jogosultak. Más, nem állami szervek csak alkothatnak jogot, ha részükre az állam illetékes szerve felhatalmazást ad. A jogforrások magukban foglalják a jogszabályokat, az állami irányítás egyéb jogi

eszközeit (ezek nem jogszabályok), és a nemzetközi szerződéseket. Az alkotmány és a jogalkotásról szóló tv. Határozza meg a jogalkotásra jogosult szerveket, valamint az általuk alkotható jogforrásokat. - Országgyülés: megalkotja az alkotmányt más törvényeket alkothat nemzetközi szerződéseket köthet határozatokat hozhat irányelveket adhat ki elvi állásfoglalásokat bocsáthat ki. Az alkotmány alaptörvény, az írott jog legfelsőbb szabálya, a jogforrási hierarchia élén Áll, rögzíti a törvényalkotási rendet, tartalmazza az államra, társadalmi berendezkedés Re vonatkozó alapvető szabályokat, meghatározza az állampolgári jogokat és kötele Zettségeket. - Kormány: kormányrendeletet alkothat, kormányhatározatot hozhat, nemzetközi szerződésteket közhet, irányelveket adhat ki, elvi állásfoglalásokat bocsáthat ki. - Miniszterelnök: A miniszterelnök a törvény ill. a kormány felhatalmazása alap ján rendeletet adhat ki,

amely jogszabálynak minősül. - Miniszterek: rendeletet adhatnak ki, utasítást jelentethetnek meg, irányelveket bocsáthatnak ki, tájékoztatót tehetnek közzé. - országos hatáskörű szerv vezetője: irányelvet bocsáthat ki, téjékoztatót tehet közzé. - MNB elnöke: egyéb jogforrásként jegybanki rendelkezést adhat ki. - KSH elnöke: állami irányítás egyéb eszközeként statisztikai közleményt adhat ki. - Helyi önkormányzatok: jogszabálynak minősülő önkormányzati rendeletet alkothat nak, valamint jogszabálynak nem minősülő határozatokat is hozhatnak. A jogforrások hierarchiája: EU rendelet EU irányelv Alkotmány Törvény országgyűlési határozat Kormányrendelet Kormányhatározat, Miniszterelnöki, miniszteri rendelet Önkormányzati rendelet A jogforrások hierarchiájának elve szerint magasabb szintű jogszabállyal alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes, ha ez mégis előfordul az alacsonyabb szintűt nem létezőnek kell

tekinteni. A jogszabály akkor tekinthető érvényesnek, ha az előírt eljárási szabályok betartása mellett született, annak kibocsátására jogosult szerv hozta, illeszkedik a jogforrási hierarchiába, előírásoknak megfelelő helyen és módon kihirdették. A kihirdetés történhet a Magyar Közlönyben, Határozatok Tárában, közlönyökben, értesítőkben, önkormányzati értesítőben. A jogszabályok hatálya: A hatályosság lehet időbeli, területi és személyi hatály. Az időbeli hatály meghatározza, hogy mettől meddig kell az adott jogszabályt betartani. Ez kezdete szempontjából lehet: azonnali Jövőbeni Visszamenőleges hatályú (csak kedvezmény adható), a kihirdetés időpontjához viszonyítva. A hatályosság véget ér akkor, ha az adott jogszabályt újabb hatályon kívül helyezi, határozott idő leteltével. A területi hatály azt határozza meg, hogy adott jogszabály milyen területen irányadó. A személyi hatály az határozza meg,

hogy adott jogszabály kikre vonatkozik. b. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. feladatai, az eljárási rendjére vonatkozó szabályok. Jogforrásai: az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. Tv, a tőkepiacról szóló 2001 évi CXX Tv, az állami privatizációs és vagyonkezelő zrt. Versenyeztetési szabályzatának jováhagyásáról szóló 1057/1996 (V30) kormány határozat. Jogállása: egyszemélyes részvénytársaság, alapítója a kormány, tulajdonosa az állam. Részvénye névre szóló és forgalomképtelen. A részvényesi jogokat a pénzügyminiszter (Veres János) gyakorolja. Vezető szerve a 9-11 tagból álló igazgatóság Elnöke és tagjai kizárólag természetes személyek lehetnek. Az igazgatóság elnökét és tagjait a kormány nevezi ki és menti fel. Feladatai: az állam tulajdonát képező részvények, üzletrészek és más vagyonelemek azoknak magántulajdonosok

részére történő értékesítése, melyeket az állam nem kíván megtartani. Az állami vagyon értékesítés útján történő magántulajdonba adását nevezzük privatizációnak. A folyamat időigényes, melynek során az ÁPV Zrt. Mint a tulajdonosi jogok gyakorlója kidolgozza a t evékenység megkezdésének feltételeit, ellátja a vagyon értékesítésével kapcsolatos feladatokat, a p rivatizálás befejezéséig jövedelemszerzés céljából hasznosítja a vagyont. A privatizációs eljárásban állami tulajdont értékesíteni kizárólag magántulajdonosnak lehet. belföldi, külföldi illetőségű természetes személy, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, szövetkezet, befektetési alap, Munkavállalói Résztulajdonosi Program A vagyon privatizálása során követelmény, hogy a nemzetgazdaság pótlólagos tőkéhez jusson, a hazai vállalkozások új piacokat szerezzenek, növekedjen az exportbevétel, új munkahelyek létesüljenek, ill.

meglévők megtarthatóak legyenek, bevételei járuljanak hozzá a pénzügyi stabilitás fenntartásához. Főszabály, hogy a vagyont versenyeztetéssel kell értékesíteni nyilvános, vagy zárkörű pályázat, valamint nyilvános árverés során. Meghatározott esetekben előfordulhat zártkörű forgalomba hozatal versenyeztetés nélkül: két esetben nyilvános pályáztatás folyt le, melyek eredménytelenül zárultak, megismételt ajánlati felhívásra ajánlat nem érkezett, nem volt megfelelő pályázó, az ÁPV Zrt. Külső befektetők részére opciót biztosított, vagy az állam tulajdonát képező részvény tőzsdei értékesítésére adott megbízást. A vagyon átadása törvényi rendelkezés alapján pénzbeli térítés nélkül történik. Eljárási rend: Pályázati kiírás: a kiíró az ajánlattevők körét előre nem határozza meg, vagy meghatározza, de azok száma nem ismert. Bárki tehet ajánlatot Zárkörű a pályázat ha a kiíró az

érdekelteket közvetlenül hívja meg ajánlattételre. Csak a meghívottak nyújthatnak be ajánlatot. Zártkörű kiírásra csak kivételesen kerülhet sor A pályázat kiírója: lehet az ÁPV Zrt., az általa értékesítési joggal felruházott vagyonkezelő Ajánlattevő: az aki a felhívás alapján ajánlatot tesz. Pályázati felhívás: két országos napilapban, vagy egyben és a társaság székhelye szerinti helyi lapban, az ÁPV Zrt. Nyilvános tájékoztatójában kell meghirdetni Tartalmazza a kiírás legfontosabb elemeit az ajánlattételhez szükséges információkat. Egyfordulós a pályázat, ha kiírása során a kiíró az összes pályázati feltételt ismerteti és az első forduló ajánlatai alapján hozza meg a döntést. Többfordulós az a pályázat, melyet a kiíró eleve így hirdet meg. Ebben az esetben a második ill az követő fordulóban az első forduló eredménye alapján kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. A pályázatokat a

pályázati felhívásban megjelölt helyen és határidőn belül kell benyújtani, azokat közjegyző jelenlétében kell érkeztetni, melyről okiratot állítanak ki. A felbontás lehet zártkörű vagy nyilvános. Zártkörű, ha csak a közjegyző és a kiíró van jelen, nyilvános, ha a közjegyzőn, kiírón kívül az ajánlattevők is jelen lehetnek. A pályázat eredményes, ha a kiírásban foglaltaknak megfelelő egy vagy több érvényes ajánlat érkezett. Eredménytelen, ha nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, vagy az ajánlattevők egyike sem felelt meg a kiírásban foglalt feltételeknek. Az ajánlatokat az Értékelő Bizottság véleményezi és javaslatát indoklással együtt átadja a döntésre jogosult személynek. A kiíró az ajánlatokat, ha a kiírás másként nem rendelkezik 30 napon belül köteles elbírálni. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal egyszer meghosszabbíthatja. A döntésben meg kell jelölni a nyertest, a második és

harmadik helyezettet arra az esetre, ha a nyertessel meghiúsulna a szerződéskötés. A kiíró az eredményt 5 munkanapon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel és a kiírással megegyező helyen közzéteszi. Vagyontárgy értékesítése árverés útján: az értékesítésre kerülő vagyontárgy tuljdonként történő megszerzésére azt szerez jogot, aki a nyilvánosság előtt a legmagasabb árat ígéri. A vevő a vételárat az árveréstől számított 15 napon belül köteles megfizetni, ha ezt nem teszi az árverés eredménytelennek minősül. Kedvezményes privatizációs technikák: a privatizációs törvény lehetővé teszi az állami vagyon megvásárlását részletfizetési kedvezménnyel, vagy privatizációs lízingügylet keretében. 19.a A vállalkozási és megbízási szerződés szabályai összehasonlító jelleggel (azonosságok és különbözőségek). A két szerződésfajta a felek alapvető kötelmeinek tekintetében alapvetően

eltér egymástól. A vállalkozási szerződés eredménykötelem, amelyben a vállalkozó díjazás ellenében munkával elérhető eredmény elkészítését vállalja határidőre. A megrendelő köteles a szolgáltatást átvenni és ellenértékét a vállalkozónak megfizetni. A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó érdekében és utasításai szerint gondosan, szakszerűen ellátni. (gondossági kötelem) A vállalkozási szerződésre nem vonatkozik alaki kényszer, de érdemes írásba foglalni, tervezésre vonatkozó szerződésnél kötelező. A megbízási szerződésre sem vonatkozik alaki kényszer, kivéve egyes eseteket, amikor a megbízás teljesítéséhez szerződésre van szükség. Pl. ügyvédi megbízás A vállalkozási szerződés visszterhes. A díjat egyösszegben utólag kell rendezni, amely a szükséges költségeket is magában foglalja. Megbízási szerződés lehet ingyenes, vagy megbízási díjas, a

költségek a megbízót terhelik. A vállalkozási szerződés esetében a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet érte. Rendszerint a felek az ajánlat alapján tényleges vállalkozási szerződést kötnek. A megbízási szerződés esetében ajánlat készítésére vonatkozó szabályokat nem találunk. A vállalkozási szerződés esetében a vállalkozó köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy az gazdaságos és gyors legyen. A megrendelőnek kötelessége a kijelölt munkahelyet alkalmas állapotban a v állalkozó rendelkezésére bocsátani. Kötelessége továbbá, hogy a munkák gazdaságos gyors, a vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremtse. Ennek nyomán viszont a vállalkozó is köteles a munkavégzést összehangolni A megbízási szerződésre ilyen jellegű rendelkezések nincsenek. A vállalkozási szerződésnél főszabály szerint a

vállalkozó jogosult alvállalkozót igénybe venni. Az alvállalkozó munkájáért a vállalkozó felel Megbízási szerződésnél a megbízott nem vehet igénybe harmadik személyt. Jogosult más személy közreműködését kérni a következő esetekben: - ha a megbízó hozzájárul, a megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. - ha ez a megbízó károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Az igénybe vett személy szerződésszegéséért a megbízott nem felel, ha bizonyítja, hogy a személy kiválasztása, utasítása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az elvárható. Amennyiben jogosulatlanul vesz igénybe a megbízott harmadik személyt, a megbízott felel minden kárért, ami enélkül nem következett volna be. Vállalkozási szerződés esetében a költségeket a vállalkozó viseli. Megbízási szerződésnél a megbízó viseli a szükséges költségeket, a megbízott a költségek

előlegezésére nem köteles. A megbízás megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottnak az üggyel kapcsolatos költségeit megtéríteni. Vállalkozási szerződésnél a vállalkozót díjának biztosítása érdekében zálogjog illeti meg, azon vagyontárgyakra, amelyek a szerződés eredményeként jöttek létre. Megbízási szerződés esetében, ha azért díjazás jár, a díj és a költségek erejéig illeti meg zálogjog a megbízottat, azokra a vagyontárgyakra, amelyek a megbízás következtében jogszerűen kerültek a birtokába. Vállalkozási szerződés esetében a megrendelő bármikor elállhat a szerződéstől, de a vállalkozó kárát meg kell térítenie. A megrendelő egyéb esetekben is elállhat a szerződéstől, pl a vállalkozó késedelme esetén. A vállalkozó is elállhat a szerződéstől bizonyos esetekben pl. ha a megrendelő által kijelölt helyen kell a munkát elvégezni, de a helyet a megszabott határidőn belül a megrendelő

nem biztosítja. A megbízó a szerződést bármikor és bármilyen okból azonnal felmondhatja. A megbízott részéről a szerződés felmondása történhet rendes és rendkívüli felmondással. A felmondás jogát a f elek nem korlátozhatják, és nem zárhatják ki. Erre csak folyamatos megbízási szerződés esetében van lehetőség. Megszűnik a szerződés, ha a megbízó vagy a mgbízott meghal, vagy a jogi személy megbízó jogutód nélkül szűnik meg, vagy a megbízó ill. a megbízott cselekvőképtelenné válik, vagy korlátozottan cselekvőképessé válik. A megbízás tárgytalanná válása ugyancsak a szerződés megszűnéséhez vezet. A vállalkozási szerződésnél a felek a szolgáltatás átadásakor közösen végzik el a szokásos és indokolt próbákat. Ennek feltételeit a megrendelő biztosítja, a próbát viszont a vállalkozó végzi. A vállalkozónak az elkészült dolog használatának módjáról a megrendelőt tájékoztatni kell. A

megbízási szerződés lejártakor a megbízott kötelesége, hogy a megbízónak mindazt adja ki, amihez a megbízás teljesítése során jutott, kivéve amit jogosan felhasznált. A megbízónak a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesítenie kell. A vállalkozási szerződésnek különböző alfajtái vannak ellentétben a megbízási szerződéssel. Ezek az alfajták: - építési szerződés szerelési szerződés tervezési szerződés kutatási szerződés utazási szerződés a vállalkozási szerződés más jogviszonyok mögöttes jogának számít (pl. fuvarozásnál személyek szállítása). A megbízási szerződés szabályit szintén más szerződésekre is alkalmazni rendeli a törvény (pl. bizomány) b. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény szerinti elektrónikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás fontosabb előírásai. Törvény,

kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi. Ennek feltétele, hogy az ügyfél fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezzen. Természetes személy ügyfél számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét fokozott biztonságú elektronikus aláírása nincs központi rendszer biztosítja, melynek működéséért a kormány által kijelölt kormányzati szerv felelős. A központi rendszer igénybevételévhez az ügyfélnek ügyfélkapu létesítését kell kezdeményeznie. Ez személyes megjelenéssel az okmányirodákban kezdeményezhető Az ügyfélnek be kell mutatnia személyi igazolványát – külföldi esetében útlevelét vagy személyazonosító igazolványát – és egyidejűleg közölnie kell az elektronikus ügyintézéshez elengedhetetlen elektronikus levélcímét is. Az azonosítást követően az ügyfél egyszer használható

kódot kap, amelynek alkalmazásával az ügyfélkapu megnyitásához szükséges, legfeljebb öt évig használható egyedi azonosítót képezhet. Az egyedi azonosítót az ügyfél megváltoztathatja, valamint felelős azért, hogy az azonosító harmadik személy által ne válhasson ismertté. Az ügyfél a n eve, az elektronikus levélcíme és az egyedi azonosítója megadásával az ügyfélkapun keresztül léphet elektronikus úton kapcsolatba azokkal a s zervekkel, amelyek elektronikus ügyintézést végeznek. Az ügyfélkapu létesítéséhez és használatához kapcsolódó azonosítás céljából az ügyfélkapu ügyfél által történő megszüntetéséig a központi nyilvántartó adatellenőrzés céljából felhasználhatja az ügyfél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, és ezeket az adatokat az ügyfélkapuhoz kapcsolódó nyilvántartásban kezeli az egyedi azonosítóval és az elektronikus levélcímmel együtt. Az elektronikus dokumentum

megérkezéséről a hatóság elektronikus érkeztető számot tartalmazó értesítést küld a feladónak. A hatóság 3 na pon belül megvizsgálja, hogy a dokumentum megfelel-e az előírt követelményeknek. Ha a kapott dokumentum értelmezhetetlen, erről az ügyfelet elektronikusan értesíti. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban a hatóság a kérelem megérkezésétől számított három napon belül felhívja az ügyfelet, hogy 8 na pon belül fizesse meg az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat. Az ügyfél a részére elektronikus úton elküldött értesítések, vételének visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél ezt 5 napon belül nem teszi meg, akkor a hatóság postai úton továbbítja számára az iratot. Elektronikus úton történhet pl: - kérelem, fellebbezési, kérelem, újrafelvételi kérelem, méltáNyossági kérelem benyújtása, jogsegély iránti kérelem és annak teljesítése, hiánypótlási felhívás és

hiánypótlás, eljárási iratokba történő betekintés, idézés, igazolási kérelem előterjesztése, ügyfél nyilatkozata, bejelentése, a hatósághoz intézett bármely beadványa, - az ügyfél tájékoztatására, felhívására vonatkozó egyéb hatósági közlések ügyfél tudomására hozása, a törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél nem kötelezhető arra, hogy ügyeit elektronikus úton intézze. Az ügyfelet az eljárás bármely szakaszában megilleti a j og, hogy válasszon az elektronikus ill. hagyományos ügyintézés között Az ügyfél abban az esetben is kérheti, hogy a hatóság a döntését hagyományos úton kézbesítse, ha kérelmét elektronikus úton adta be. A hatóság döntését, a hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt, a szakhatóság állásfoglalását minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumba kell foglalni. Az informatikai rendszerben bekövetkező

átmeneti üzemzavar esetén a hatóság az ügyfelet elektronikus levélben az elhárítást követő 24 órán belül tájékoztatja. Tartós üzemzavar esetén legkésőbb az ötödi napot követő első munkanapon az ügyfelet az üzemzavar tényéről és kezdő időpontjáról könyvelt postai küldeményben értesíti és tájékoztatja arról, hogy az ügyintézést hagyományos módon folytathatja le. Ha tartós, átmeneti, vagy egyéb ok miatt a hatóság nem tud elektronikus dokumentumot fogadni, az erről szóló tájékoztatással együtt a hatóság az ügyfelet az eljárás megismétlésére hívja fel. Az üzemzavar kezdő időpontjától az ügyfél részére történő kézbesítésig tartó időszakot a határidők szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Ha az ügyfél a s aját informatikai rendszerének meghibásodása miatt eljárási határnapot, határidőt mulaszt igazolási kérelem benyújtásának van helye. A hatóság az ügyfelek személyes

megjelenéséhez kötött hatósági ügyek intézését elektronikus úton történő előzetes időpontfoglalással teheti lehetővé. A hatóság eljárása során biztosítja az elektronikus ügyirat sérthetetlenségét, megváltoztathatatlanságát, biztosítja az ügyiratba való betekintést, arról hiteles másolat készítését, az ügyirat visszakereshetőségét, megőrzését. A hatóság az elektronikus ügyintézés teljesítéséhez csak olyan informatikai rendszert vehet igénybe, amely biztosítja a hatóságok egymás közötti, valamint az ügyfelekkel való biztonságos kapcsolatot, az adatvédelmi szabályoknak megfelelő adatkezelést, a hiteles dokumentumcserét, továbbá az archiválást. 20.a A bírósági végrehajtás főbb szabályai (végrehajtási kényszer, a végrehajtás elrendelése, a végrehajtás foganatosítása). A hatósági határozatok végrehajtása A végrehajtás a bírósági eljárás része, közhatalmi tevékenység, amelyet a

kényszer arányos és fokozatos alkalmazásának elve alapján kell lefolytatni. Ez a kényszer elsősorban az adós vagyoni jogainak korlátozására irányul, de kivételesen a s zemélyiségi-jogait is érintheti. A bírósági végrehajtás tehát, mint polgári nem peres eljárás, az egyedi vagyoni végrehajtás cselekményeit foglalja magába. A végrehajtást a bíróság a végrehajtást kérő, erre a célra rendszeresített nyomtatványon beadott kérelmére végrehajtó okirat kiállításával rendeli el. Az okiratot akkor állíthatja ki a bíróság, ha a végrehajtandó határozat kötelezést tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható és a teljesítési határidő már letelt. Végrehajtható okirat a bírósági végrehajtási lap, olyan okirat melyet a bíróság külön végrehajtási záradékkal látott el, a végrehajtást elrendelő, letiltó, átutalási végzése, közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata. Nem tartozik ide a

közvetlen bírósági letiltás és felhívás. Ezek a végrehajtási lappal, ill záradékkal ellátott okirattal egy tekintet alá esnek Ha a jogosult bejelentette, hogy a közvetlen letiltás, ill felhívás nem vezetett eredményre, és ezért az adós további vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot. Egyéb végrehajtható okirat pl: - pénbüntetésről, bírságról,vagyonelkobzásról, bűnügyi költségről szóló értesítés, - a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat. A bíróság az adós lakóhelye, székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek megküldi a végrehajtó okiratot. Az önálló bírósági végrehajtó a h elyi bíróság, a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróság szerveként működik. Eljárásuk, mint polgári nemperes eljárás a bíróság eljárásával azonos. A végrehajtás foganatosítása 3 részre osztható: - a végrehajtás alá

vont vagyontárgyon való biztosíték szerzése, azaz a foglalás, - az értékesítés - a követelés kielégítése A végrehajtó a v égrehajtási cselekményeket bármely napon – kivéve vasárnap és munkaszüneti napokon – 8-22 óráig végezheti el. Más időpontban csak akkor, ha írásbeli engedéllyel rendelkezik a bíróság elnökétől. A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását, egyéb helységeit, bármely vagyontárgyát, gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. Mindezekről jegyzőkönyvet kell felvennie. A végrehajtás szünetel, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, a végrehajtást kérő nem előlegezte meg a végrehajtási költséget, az adós a t eljesítésre halasztást kapott, vagy részletekben való teljesítést engedélyeztek számára, ill. külön törvény így rendelkezik A végrehajtás során befolyt összeg

kifizetése tekintetében elsőbbségük van a végrehajtási költségeknek. Ezek után kerülhet sor a követelések kiegyenlítésére Ha a befolyt összeg nem fedezi a behajtani kívánt valamennyi követelést, azokat csakis a V HT szerinti sorrendben lehet kiegyenlíteni. b. A közhasznú társaságra vonatkozó fontosabb szabályok. A gazdasági társaságokról szóló 2006. é vi IV törvény 365§ 1 b ekezdése kimondja, hogy 2007. július 1 után közhasznú társaság már nem alapítható A 2007 július 1-én a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a kht-ra irányadó szabályok szerint működhet tovább. A közhasznú társaság 2007 július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit kft-kén működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogudót nélküli megszűnését határozhatja el. Közhasznú társaság valamilyen

közhasznú tevékenységet rendszeresen folytató, nonprofit jellegű, nem gazdasági társaságnak minősülő szervezet. Közhasznúnak minősül minden olyan tevékenység, amely a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgálja. A közhasznú társaság kizárólag közhasznú tevékenységének elősegítése érdekében üzletszerű gazdasági tevékenységet is végezhet, a képződő nyereség a tagok között nem osztható fel. Alapításának két módja volt ismert: - jogelőd nélkül azok által, azok által akik egyébként kft-t hozhatnak létre, - átalakulás útján, jogutódlással, melyen belül: - egyes jogi személyek vállalata alakul át kht-vá - valamely gazdasági társaság alakul át kht-vá Létesítő okiratának elnevezése, ha egy tag alapítja alapító okirat, ha több társasági szerződés. A tartalma megegyezik a kft-ével. Kivétel: - a közhasznú tevékenységnek szerepelni kell - ki kell tűnni, hogy ha jogutód nélkül

szűnik meg a tartozások kiegyenlítése és a törzsbetétek alapí táskori értékének kiadása után fennmaradó vagyon, milyen módon fordítható közhasznú célra, - meg kell határozni a felügyelőbizottsági tagok és a könyvvizsgáló személyét, mert ezek kht esetén kötelezőek. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jogi személyként jön létre. Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott közhasznú társaságnak a közhasznú jogállás megszerzése kötelező. A nem ilyen vagyonból alapított társaság esetén csak lehetőség. A társaságot közhasznú, vagy kiemelten közhasznú fokozatba kel sorolni A társaság a közhasznú jogállását a cégjegyzékbe való bejegyzéssel szerzi meg. Szervezetének működése tekintetében a kft-hez képest vannak sajátosságok. A taggyűlés kizárólagos hatásköre annak a szerződésnek a megkötése amelyet a társaság a közhasznú tevékenység

folytatásáról köt. Ezt a szerződést a megkötéstől számított 30 napon belül letétbe kell helyezni a cégbíróságon. Ha a felügyelőbizottság a szerződés megszegését észleli köteles a taggyűlést összehívni. Az egy tagból álló kht esetében a döntséhozatalt megelőzően a tag köteles a felügyelőbizottságot összehívni, annak írásos véleményét beszerezni. Az a kht, amelyet még nem közhasznú szervezetként ugyan, de bejegyeztek, a közhasznú szervezetkénti elismerését működése során is kérelmezheti. Közhasznú jogállással rendelkező közhasznú társaságnál a cél szerinti és a vállalkozási tevékenység kiadásait és bevételeit külön kell nyilvántartani. Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést kell készíteni. A kht-nál az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol, az ász jogosult ellenőrizni a költségvetési támogatás felhasználását, az adóellenőrzést

az illetékes apeh végzi el. Ha a közhasznúkényt nyilvántartásba vett kht a közhasznú, vagy kiemelten közhasznú besorolásnak már nem felel meg, akkor 60 na pon belül kérelmezni kell a cégbíróságnál az átsorolást, ha ez nem lehetséges, akkor a közhasznú jogállás törlését. Ha az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyonból alapított kht-ról van szó, akkor ez az azonnali megszűnést jelenti, hiszen működése során mindvégig meg kell felelnie közhasznúsági fokozatának. Ha nem az államháztartás alrendszereihez kapcsolodó vagyonból alakult, akkor nem közhasznú szervezetként tovább működhet. Közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles a köztartozásait rendezni, ill. a közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. A kht megszűnésére akár jogutódlással, akár jogutód nélkül szűnik meg sajátos előírások vonatkoznak:

kizárólag más kht-val egyesülhet, csak kht-vá válhat szét, gazdasági társasággá nem alakulhat át. Jogutód nélkül megszűnés esetén a tartozások rendezése után megmaradt vagyonból a társaság tagjai törzsbetétjeiknek csak az alapításkori értékét kaphatják meg. A megmaradt vagyont az alapító okiratban foglaltak szerint közhasznú célra kell fordítani. A cégbíróság a közhasznú társaságot törli a cégjegyzékből és ezzel a társaság megszűnik. 21.a A Polgári Törvénykönyv alapján a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség általános feltételei. A ptk kötelmi joggal foglalkozó részén belül találhatóak meg a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános feltételeire vonatkozó szabályok. A kötelem meghatározott személyek között fennálló polgári jogviszony. A kötelezett valamilyen vagyoni értékű szolgáltatást köteles teljesíteni, és az a jogosult követelheti. A

jogviszony létrejöttéhez kötelmet keletkeztető tényre van szükség. A kötelmet keletkeztető tények: a szerződés, a szerződésen kívüli jogellenes károkozás, a jogalap nélküli gazdagodás. A szerződésen kívüli károkozással a kötelem a kárt okozó és a kárt szenvedett között jön létre. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, az az okozott kárt köteles megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Minden vagyoni károkozás jogellenes és kártérítés követelésére ad alapot. A kárnak két típusa van a vagyoni és az eszmei kár. A vagyoni kár kétféle lehet: a valóságban felmerült kár, melynek következtében a károsult vagyona csökkent, és az elmaradt haszonként jelentkező kár, amely az az érték amivel a károsult vagyon nőtt volna, ha a kár nem következik be. A nem vagyoni kár az a kár, amely a vagyoni káron felül érte a

károsultat. A kár megtérítésének kötelezettsége csak azt terheli, akinek a kár okozásában szerepe volt. A vétkesség két formája ismert, a szándékosság és a gondatlanság. A kártérítési felelősségnél rendszerint közömbös, hogy melyikről van szó. A károsultnak csak azt kel bizonyítania, hogy jogellenes magatartás miatt kárt szenvedett, a károkozónak kell bizonyítania vétlenségét, vagyis hogy úgy járt el, ahogy az adott esetben várható volt. Ha a kárt többen okozzák felelősségük egyetemleges. A károsultat kárenyhítési kötelezettség terheli: a kár elhárítási ill csökkentése érdekében úgy kell eljárnia ahogy az elvárható. Ennek elmulasztása miatt keletkezett kárt a károsultnak kell megtéríteni. A károsultnak a neki okozott kárral egyenértékű jóvátételre van joga. Ezt tükrözik a kártérítési felelősség módozatai is: - a károkozás előtti eredeti állapot helyreállítása, - a kár természetbeni

megtérítése, - a kár pénzbeli megtérítése, - kártérítésként járadék megállapítása, - általános kártérítés olyan összegben, amely a károsultat teljes mértékben kárpótolja anyagilag. b. A vagyon elleni bűncselekmények és szabálysértések tényállásai. A vagyon elleni bűncselekmények és szabálysértések körét a btk. Szabályozza A vagyon elleni bűncselekmények köre és törvényi tényállása: • A lopás törvényi tényállása a melévő birtokállapotot és ezen keresztül a tulajdonjogot védi. Lopást az követ el, aki idegen dolgot jogtalanul eltulajdonít A lopás tárgya minden olyan ingó dolog, amelynek vagyoni értéke van. Ebbe a körbe tartozik a villamosenergia, és más gazdaságilag hasznosítható energiaforrások, vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratok, dematerializált értékpapírok is. A lopás célzatos cselekmény, mivel a dolog elvétele jogtalan eltulajdonítás céljából történik, csak

szándékosan valósítható meg. • Sikkasztást követ el az a s zemély, aki a r ábízott idegen dolgot eltulajdonítja, vagy sajátjaként kezeli. • A csalás törvényi tényállása az ellen kíván védelmet nyújtani, hogy másnak a tévedését jogtalanul haszonszerzés céljából ne lehessen kihasználni. Ha valaki jogtalan haszonszerzés céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart és ezzel kárt okoz, az csalást követ el. • A hűtlen kezelés kárt okozó visszaélés vagyonkezelési megbízással. Ha valakit idegen vagyon kezelésével bíznak meg és ebből eredő kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, az hűtlen kezelést követ el. A sikkasztástól az különbözteti meg, hogy ebben az esetben nem történik eltulajdonítás. • Hanyag kezelést az követ el, akit olyan idegen vagyon kezelésével bíztak meg, amelynek kezelése törvényen alapul, és az ehhez kapcsolódó kötelességének megszegésével vagy

elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz. • Rablás bűntettét követi el az a személy, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás céljából erőszakkal vesz el, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. • A kifosztást az valósítja meg, aki jogtalan eltulajdonítás végett idegen dolgot úgy vesz el mástól, hogy ecélból lerészegíti, vagy álatala más bűncselekmény során alkalmazott erőszak, vagy élet ill. testi épség elleni közvetlen fegyegetés hatása alatt álló személytől vesz el. A cselekmény bűntettnek minősül • Zsarolást követ el az a személy, aki jogtalan haszonszerzés céljából mást erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, eltűrjön és ezzel kárt okoz. • Rongálást követ el, aki idegen vagyontárgyat megsemmisít, vagy megrongálásával kárt okoz. Vétségi és

bűntetti alakja is ismert • Jogtalan elsajátítást követ el az a személy, aki talált idegen dolgot eltulajdonít, vagy 8 nap alatt a hatóságnak ill. a tulajdonosnak nem adja át A jogtalan elsajátítás vétségnek minősül. • Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik orgazdaságot követ el. Vétségi és bűntetti alakzata egyaránt ismert. • Jármű önkényes elvételét követi el az, aki idegen járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja. A cselekmény bűntettnek minősül A személyi vagyont károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, valamint jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető ha a sértett hozzátartozója. • Aki áru

forgalombahozatala során hamis méréssel, vagy számolással, az áru minőségének megrontásával a vásárlókat megkárosítja vétséget követ el. Ha mindezt üzletszerűen teszi a cselekmény bűntettnek számít. • Bitorlás bűntettét követi el az a személy, aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, vagy gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását, az ahoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy ebből vagyoni előnyhöz jusson. • Szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogokat sért az, aki irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművész teljesítményén, hangfelvétel előállítójának hangfelvételén, rádió- televízió-szervezetnek a műsorán, film vagy adatbázis előállítójának teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett megsérti.

Vétségi és bűntetti alakzata is ismert. • A jogkezelési adat meghamisítása vétségnek minősül. Az követi el, aki más szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme alá tartozó művének felhasználásával összefüggésben megjelenített és a t örvényben meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett jogosulatlanul eltávolítja, vagy megváltoztatja. • Iparvédelmi jogot sért az, aki a jogosultnak szabadalmi oltalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján fennálló jogát az oltalom tárgyának utánzásával megsérti és ezzel vagyoni hártányt okoz. Vétségi és bűntetti alakzata is ismert • Vétségnek minősülő hitelsértést követ el az, aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését más módon meghiúsítja. A vagyon elleni szabálysértések köre és törvényi

tényállása: Aki 10 000 ft-t meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, bankkártyával visszaélést, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést követ el, vagy az elkövetést megkísérli 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. E szabálysértések miatt eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. Aki idegen járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja 30 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki műemléket, múzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár jelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési, távközlési eszközt, közúti jelzést, parkot és ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja 100 000 ft pénzbírsággal sújtható. Aki 10 000 ft-t meg nem haladó lopsát mező- ill erdőgazdaságilag hasznosított földön lévő terményre,

termékre, haszonállatra, vagy az ott elhelyezett felszerelésre követ el, elzárással, vagy 150 000 ft pénzbírsággal sújtható. 22.a A fontosabb külkereskedelmi ügyletek (licencia, kooperáció, export fővállalkozás, ter-melőeszközbérlet /lízing/ főbb előírásai. Külkereskedelmi szerződésnek minősül a gazdasági tevékenység körében belföldi által külföldivel kötött minden szerződés. A külker. Szerződés gazdasági funkcióját tekintve lehet: • Áru, vagy szolgáltatás közvetítését célzó szerződés. Pl adásvétel, csere (barter), vállalkozási, licencia, franchise, kooperációs, szakosítási, opciós, bizományosi szerződés. • Külföldi vállalatalapításra irányuló szerződés. • Kiegészítő jellegű szerződések, amelyek az előbbi külker ügyletekhez kapcsolódnak. Pl. képviseleti, ügynöki szerződés, piacszervezési megállapodás, fuvarozásiszállítmányozási szerződés Az elszámolási formák alapján

megkülönböztetünk: • Sajátszámlás külkereskedelmi ügyletek. Lényege, hogy a külker tevékenységet végző cég megvásárolja az árut és saját kockázatára értékesíti. Vállalja az ügylet során felmerülő költségeket és mindennemű kockázatot. • Bizományi ügyletek. A bizományi szerződés megkötésével a megbízó a külkereskedést végzőt megbízza, hogy díjazás ellenében saját nevében meghatározott feltételekkel a megbízó javára külker szerződést kössön. Tárgy nem közvetlen áruszállítás, hanem arra irányuló külker szolgáltatás. • Ügynöki kapcsolatok. Külker tevékenységet végző cégek esetenként ügynöki megbízást adnak egymásnak. Az ügynökként szereplő cég előre kikötött ügynöki jutalék ellenében közvetíti az ügyletet. Más szempontú csoportosítás szerint: • Egyszerű áruügylet. Pl export, import • Szolgáltatásra kötött ügyletek. Plfuvarozási szerződés, szerelési szerződés,

raktározási szerződés. • Különleges áruügyletek. Pl kapcsolt ügyletek, bérmunkaügylet • Különleges kereskedelmi ügyletek. Pl licenc átadása, kooperáció, export fővállalkozás, lízing. A licencszerződés alapján a licencadó meghatározott díj ellenében engedélyezi a vevő részére a licencia tárgyának előállítását, használatát és esetenként személyesen közre is működik az optimális feltételek megteremtésében. Tárgya termékre vagy eljárásra vonatkozó szabadalom, használati minta, ipari minta és védjegy. A kooperációs szerződés egy vagy kétoldalú szerződés, amely kölcsönös érdekeltségen alapul bizonyos ágazatok ill. termelőegységek között Országos, ill nemzetközi szinten meghatározott termékek gyártására vagy közös érdeklődésre számot tartó témák megoldására irányul. Célja a műszaki fejlesztés elősegítése, a termelés hatékonyságának fokozása, az árualapok növelése. Az export

fővállalkozás önálló ügylettípus. A fővállalkozási szerződésben a fővállalkozó arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelő részére meghatározott időre teljes beruházást valósít meg. A fővállalkozó alvállalkozókat vehet igénybe, akik lehetnek a megrendelő államából származó vagy harmadik állam vállalkozói. A velük kötött szerződés lehet szállítási, megbízási vagy vállalkozási szerződés. A fővállalkozót eredményfelelősség terheli A lízingre vonatkozó szerződés lényege, hogy a gépeket és berendezéseket üzemeltetni szándékozók nem vásárlás útján jutnak a számukra szükséges berendezésekhez, hanem a termelőtől vagy az arra specializálódott lízingcégektől bérleti díj ellenében bérbe veszik azokat. Két alaptípusa van a finanszírozási és az operatív lízing A finanszírozási lízing lényege, hogy a bérbevevő legalább 3 évre szóló visszavonahatatlan bérleti szerződést köt. A

bérleti díjat úgy állapítják meg, hogy a bérbeadó beszerzési, bekerülési költsége, egyéb költségei a bérleti időn belül megtérüljenek és a bérbeadó nyereséget is elérhessen. Az operatív lízing esetében a bérlő fenntarthatja magának a jogot a szerződés felmondására, így ugyanaz a termelőeszköz többször is bérbe adható. A bérbeadó számára a finanszírozási, a bérlő számára az operatív lízing előnyösebb. Speciális lízingként intézményesítette a privatizációs törvény a tulajdonjog fenntartásával történő értékesítést, a privatizációs lízinget. A privatizációs törvény hatálya alá eső vagyon elidegenítésére jogosult a tulajdonjog fenntartásával is átruházhatja a társasági részesedést. Célja a vagyon olyan halasztott elidegenítése, amelynek során a vevő a társaság reorganizációja céljából vezetési szervezési szolgáltatást nyújt. A futamidő legfeljebb 10 év lehet, konkrét

időtartamát szerződésben kell meghatározni. A futamidő alatt a társaság mérleg szerinti saját tőkéje a szerződésben meghatározott érték alá nem csökkenhet. Az eladó kockázatának mérséklésére a vevőnek a díjjal arányos biztosítékot kell vállalnia. A díj teljes összegének megfizetésével kerül a társaság tulajdonrésze a vevő tulajdonába. A vevő csak természetes személy lehet. A futamidő alatt a vevőt – az elidegenítés kivételével – valamennyi tagsági jog megilleti, de azok gyakorlását az eladó a szerződésben korlátozhatja, vagy feltételekhez kötheti. A vagyon értékesítésére minden esetben pályázatot kell kiírni. A vezetési szervezési szolgáltatás ellenértéke a t ársaságnál rendkívüli ráfordításként elszámolható. A vevő a díjat köteles törlesztésre fordítani és amennyiben az összeg erre nem nyújt fedezetet, azt saját forrásaiból kel kiegészítenie. Az Szja törvény értelmében a

privatizációs lízing alapján szerzett tulajdonrészből származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20%. Bevételnek számít a lízingbe vett társaság privatizált tulajdonrészének névértéke, vagy ha az több az ellenértéke. A névértéknek, vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a magánszemély a megszerzés érdekében saját adózott jövedelméből lízingdíj címén megfizetett. Nem számít bevételnek a l ízingbe vett társaság által vezetési-szervezési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt és lízingdíjként átutalt összeg. Ez az összeg a magánszemélynél költségként nem érvényesíthető. A nyilvántartási kötelezettség a lízingszerződés megkötésekor keletkezik. Tartalmaznia kell a lízingbe vett társaság által vezetési-szervezési szolgáltatás címén átutalt összeget, a magánszemély által lízingdíjként átutalt összeget, a t ársaság által a m

agánszemély részére kifizetett minden olyan összeget, amely a kifizetés évében adóköteles jövedelemnek minősül. A magánszemély adófizetési kötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amikor az eladó által a tulajdonába adott vagyonrészt, vagy annak részét bármilyen módon elidegeníti, vagy az általa lízingbe vett társaság jogutód nélkül megszűnik. b. A gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozás átalakulásának, valamint a szövetkezet szervezeti változásainak fontosabb szabályai. Átalakulásnak az átalakuló gazdasági társaság, ill. szövetkezet jogutódlással történő megszűnését nevezzük. Gazdasági társaság átalakulásának minősül a cégforma megváltoztatása, a gazdasági társaságok egyesülése, szétválása. A szövetkezetnél átalakulásról akkor beszélünk, ha más szövetkezettel egyesül, a szövetkezet kiválik, a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át. A szövetkezet kft-vé,

vagy rt-vé, szövetkezeti hitelintézet és biztosító szövetkezet csak rt-vé alakulhat át. A cég formájának megváltoztatásáról a legfőbb vezetőtestület határozattal dönthet, feltéve, hogy ennek nincsenek jogi akadályai. Akadály lehet, ha a törvény előírja a tevékenység folytatására jogosult cégformát. A cégforma m egváltoztatásával a társaság más cégformájú társasággá alakul át. A jogelőd gazdasági társaság vagyona a jogutód gazdasági társaságra száll át. Ha egy gazdasági társaság tőkehiányossá válik és a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, át kell alakulnia olyan társasággá, amelyre nézve a törvény nem írja elő a jegyzett tőke legkisebb összegét, vagy olyan mértékű, amelynek az átalakulással a társaság eleget tud tenni. Az átalakulás akkor

jár cégszám változással, ha az a cégek egyesülésével vagy szétválásával megy végbe. A fúzió történhet beolvadással vagy összeolvadással, a s zétválás pedig kiválással, vagy különválással. A beolvadás a fúziónak az a formája, melynek során egy vagy több társaság beolvad egy másik társaságba. A beolvadó társaság ezzel megszűnik jogilag Az átvevő társaság cégformáját nem lehet megváltoztatni. Az átvevő társaság a beolvadó társaság jogutódja lesz, a beolvadók jogai és kötelezettségei, valamint vagyonuk átszáll a jogutód társaságra. Az összeolvadás a f úziónak az a f ormája, melynek esetében az összeolvadó társaságok valamennyien megszűnnek, de ezzel egyidejűleg egy új jogutód társaságot, szövetkezetet hoznak létre. A megszűnő jogelőd társaságok, ill szövetkezetek vagyona jogai és kötelezettségei átszállnak a létrejövő jogutód társaságra ill. szövetkezetre Összeolvadás során csak az

azonos társasági formájú gazdasági társaságok választhatnak a jogutód társaságnak más gazdasági formát. Egyébként a jogutód társaság csak a jogelődök valamelyikének formájában jöhet létre. A kiválás esetében az a társaság, amelyből a kiválás történik a társasági szerződés módosítását követően változatlan cégformában továbbműködik, a kivált tagok részvételével és a vagyon egy részének felhasználásával új társaság jön létre. Szövetkezeteknél kiválás esetén a kiváló tagok együttesen csak új szövetkezetet, vagy kft-t ill. rt-t hozhatnak létre A különválás, szövetkezeteknél szétválás esetén a kezdeményező társaság, szövetkezet több jogutód társaság alapítása útján megszűnik. A vagyon az átalakulással létrejövő társaságokra, szövetkezetekre, mint jogutódokra száll át. Az átalakulásnak vannak közös szabályai, melyeket a cégforma és a cégszámváltozással történő

átalakulásnál is alkalmazni kell. A legfontosabbak: • • • • • • • • • • • • Nem alakulhat át az a gazdasági társaság, amely felszámolás, vagy végelszámolás alatt áll. A vezető szerv az átalakulást csak akkor határozhatja el, ha a tagok vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében befizették. Az átalakulásról tájékoztatni kel a munkavállalói érdekképviseleti szerveket. A társaság iratain kifejezetten jelezni kell, hogy átalakulás alatt áll. Az átalakulás során az egyes tagoknak biztosított külön jogokat azonos tartalommal át kell venni a létrejövő társaság társasági szerződésébe, alapító okiratába, kivéve, ha az érintett tag erről írásban lemond. Az átalakuló és az átalakulással létrejövő gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz. Az első alkalommal megállapítják, hogy a tagok egyetértenek-e az átalakulással, felmérik, hogy ki akar a jogutód

szervezet tagja lenni, több jogutód esetén melyik szervezet tagja kíván lenni. Döntenek arról, hogy milyen formájú társasággá, ill. a szövetkezet milyen szervezetté alakuljon át Ha az első alkalommal pozitív döntés született, akkor 90 napon belül újból össze kell hívni az átalakuló és a jogutód társaság legfőbb szervét. Ezen az ülésen határoznak a záró ill nyitó vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetéről, a társasági szerződés tervezetéről, ill. a jogutód szervezetben tagként részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetről. A vagyonmérleget és a vagyonleltárt a s zámviteli törvény rendelkezései szerint kell elkészíteni, amit a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Tilos a v agyon értékét a k önyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban meghatározni. A jogutód társaság társasági szerződésének megkötésére a jogutód gt

jogosult A szervezeti változásra vonatkozó döntést kétszer egymás után a cégközlönyben kell közzétenni, az e tárgyban készült szerződéssel és a vagyonmérleg tervezettel együtt. A jogutód gt-t illetik meg a jogelőd jogai, és terhelik kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglaltakat is. Az átalakulás az átalakuló gt-vel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Meghiúsultnak kell tekinteni az átalakulást, ha a leendő társaság jegyzett tőkéje nem éri el a társasági formára vonatkozó tőkekövetelményeket. Az egyéni vállalkozó kérheti a cégjegyzékbe egyéni cégként történő bejegyzését. Az egyéni cég nem jogi személy, a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes kft-vé, vagy rt-vé alakulhat át. Átalakulás előtt az egyéni cég köteles a számviteli törvény előírásainak megfelelő egyszerűsített

mérleget készíteni. 23.a A z értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó főbb szabályok. Nyilvánosan forgalomba hozható értékpapír az állam az mnb által kibocsátott állampapír, a gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvény, az rt által kibocsátott részvény és átváltoztatható kötvény, és a befektetési jegy. Forgalomba hozatalon az elsődleges értékpapírpiacon történő kibocsátást értünk. A kibocsátás az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás. A forgalombahozatal történhet zártkörű vagy nyilvános kibocsátással. Zártkörű a forgalombahozatal ha egyedileg előre meghatározott befektetők részére ajánlják fel megvételre. Ha a kibocsátó az értékpapírt kizárólag intézményi befektetők számára ajánlja fel Ha az rt a részvényeseinek ingyen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket. Nyilvános a

kibocsátás, ha előre meg nem határozott befektetők részére nyilvános eladási ajánlattal hozzák forgalomba. Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és az állampapír kivételével csak dematerializált értékpapírt lehet. A dematerializált értékpapírt elektronikus úton számítógépes jelként állítják elő és forgalmazása során is így továbbítják. Nincs sorszáma, a t ulajdonos nevét és azonosításra szolgáló adatait az értékpapír számla tartalmazza. Az értékpapírszámla az értékpapírról és a h ozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. A kibocsátó az első tulajdonosnak a dematerializált értékpapírról egy példányban okiratot állít ki, amely a tulajdonjogot igazolja. Az állampapír a magyar állam ill. az mnb által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapír-kibocsátásokat az államadósság kezelő központ rt szervezi A

nyilvános kibocsátás feltétele, hogy a kibocsátó ismertetőt és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé. Az ismertető a forgalomba hozatallal, forgalmazással kapcsolatos feltételeket, szabályokat, az ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait tartalmazza. Egyéb értékpapíron a gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvényt, az rt által kibocsátott részvényt és átváltoztatható kötvényt, a befektetési jegyet kell érteni. Nyilvános forgaloma hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé. A nyilvános ajánlattételt a k ibocsátó és a f orgalmazó együttesen, hirdetményben hozza nyilvánosságra. Forgalmazónak a forgalomba hozatalban közreműkodó befektetési szolgáltató minősül. A tájékoztató tartalmazza a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének adatait. A nyilvános ajánlatétel a kibocsátásra kerülő

értékpapírra, annak megvásárlására vonatkozó adatokat tartalmazza. Az értékpapír forgalomahozatal történhet jegyzés, aukció, folyamatos kibocsátás vagy adagolt kibocsátás útján. • A jegyzés az értékpapírt vásárolni akaró befektető feltétlen és visszavonhatatlan írásban tett nyilatkozata, amellyel kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére. Csak olyan személytől fogadható el aki értékpapír-számla vezetésére szerződött és nyilatkozatában feltüntette az értékpapír-számla vezető azonosító adatait és a számla számát. A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó határozza meg 3 és 60 munkanap között. • Az aukció keretében a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok előre meghatározott szempontok alapján versenyeznek. • • Folyamatos kibocsátás a hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés 60 napot meghaladó időszak alatt történik, és a futamidő az értékesítés időpontjától kezdődik. Adagolt kibocsátásnak nevezzük a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának azt a m ódját, amelynek keretében az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy a papírok lejárati időpontja azonos. Dematerializált értékpapírt átruházni kizárólag értékpapírszámlán történő jóváírás ill. terhelés útján lehet. Az értékpapír tulajdonosának azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják. A befektetési jegy folyamatos forgalmazásán a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatalát és visszaváltását kell érteni.

b. A gazdálkodási kötelezettségeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények tény-állásai. A gazdasági büntetőjog célja a piacgazdaság védelme. A Btk XVII fejezetét képezik, melyen belül az I. cím tárgyalja a gazdálkodási kötelezettségeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeket. • Nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegését követi el az, aki nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmát importigazolás, kiviteli engedély vagy az ezeket helyettesítő okmányok nélkül végzi. • Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettét követi el az, aki a központi költségvetésből, helyi önkormányzati költségvetésből vagy az elkülönített állami pénzalapokból ill. külföldi állam, nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatást úgy szerez meg, hogy valótlan nyilatkozatot tesz, hamis vagy

hamisított okiratot használ fel. Büntetendő az is aki a céljelleggel kapott támogatást a jogcímétől eltérően használ fel és visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan nyilatkozatot tesz, hamis vagy hamisított okiratot használ fel. • Megsérti a számvitel rendjét az aki az előírt beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, a bizonylati rendet megsérti és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését megnehezíti. Büntetendő az az egyéni vállalkozó, aki bizonylatolási nyilvántartási kötelezettségét megszegi. A cselekmény bűntettnek minősül, ha a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő. • Csődbűntettet követ el az aki gazdasági tevékenységében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a t artozás fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja,

megrongálja, megsemmisíti, színlelt ügyletet köt, kétes követelést ismer el, veszteséges üzletbe kezd, vagyonát más módon lényegesen vagy színleg csökkenti és ezzel a hitelezők kielégítését meghiúsítja. Csődbüntettet követ el az is aki a felszámolás elrendelését követően nem tesz eleget kötelezettségeinek. • Hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétségét követi el az aki, fizetésképtelenségének tudatában valamelyik hitelezőjét a többivel szemben előnyben részesíti. A csődbűntettet és a hitelező jogtalan előnyben részesítését tettesként az követi el, aki a gazdálkodó vagyonával rendelkezni jogosult. • Rossz minőségű termék forgalomba hozatal bűntettét követi el az, aki rossz minőségű terméket jó minőségűként értékesít, forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik. Vétségnek minősül, ha gondatlanságból követik el. Súlyosabban büntetendő aki a termékminőség megállapítására

vonatkozó szabályokat megszegi. • Minőség hamis tanúsítását követi el az, aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű termék minőségéről valótlan adatot tanúsít. Vétségnek minősül, ha gondatlanságból követik el. • Áru hamis megjelölése bűntettét követi el, aki árut olyan külsővel, csomagolással, megjelöléssel, elnevezéssel állít elő amelyről versenytárs áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalombahozatal céljából megszerez, tart, forgalomba hoz. • A fogyasztó megtévesztése vétségét az követi el, aki a kereslet növelése érdekében az áruról valótlanságot állít, valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, lényeges tulajdonságról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. Lényeges tulajdonságnak minősül az összetétel, használhatóság, környezetre és egészségre gyakorolt hatás. • • • • • • • • • • • • • • • • •

Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja és ezzel a tartozás kiegyenlítését meghiusítja a tartozás fedezetének elvonása bűntettét követi el. Aki gazdasági tevékenységéhez folyósítandó hitel kapcsán valótlan tartalmú okiratot használ fel hitelezési csalás bűntettét követi el. Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettét követi el az, aki engedély nélkül fejt ki külkereskedelmi tevékenységet. Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének vétségét követi el a gazdasági társaság, vagy szövetkezet vezető tisztségviselője, ha a társaság vagy szövetkezet tagjait megtéveszti a társaság ill. szövetkezet vagyonát illetően Ha rt vagy kft vezető tisztségviselője az alaptőkét ill. törzstőkét részben vagy egészben jogtalanul elvonja az alaptőke vagy törzstőke csorbítása bűntettét követi el. Ez nem csak sikkasztás, hanem a tőke jogtalan felélése,

elidegenítése vagy a tagok közötti jogosulatlan felosztása. Aki a gazdasági társaság részére juttatott nem pénzbeli hozzájárulás értékét a társasági szerződésben a fennálló értéknél magasabb értéken jelöl meg a valótlan érték megjelölésének bűntettét követi el. Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntettét követ el az aki ilyen tevékenységet engedély nélkül végez. Jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység bűntettét követi el az, aki ilyen tevékenységet engedély nélkül végez. Jogosulatlan biztosítási tevékenység vétségét követi el az, aki ilyen tevékenységet engedély nélkül végez. Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása vétségét követi el az, aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő adat, jog vagy tény bejelentését ill. változását elmulasztja, ha azt jogszabály írja elő. Aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet

köt, a bennfentes értékpapír-kereskedelem bűntettét követi el. Tőkebefektetési csalás bűntettét követi el az, aki gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlanságot állít, és ezzel másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére rábír. Aki olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők az előttük álló résztvevők számára pénzfizetést, vagy más szolgáltatást teljesítenek, a piramisjáték szervezésének bűntettét követi el. Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz üzleti titok megsértése bűntettét követi el. A banktitok megsértésének vétségét az a banktitok megtartására köteles személy követi el, aki banktitkot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz. Bűntettnek minősül, ha jogtalan előnyszerzés végett ill. a p énzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva

követik el. Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétségét követi el, aki számítástechnikai rendszerbe annak védelmét szolgáló intézkedés megsértésével, vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy jogosultsága kereteit túllépve, megsértve benn marad. Értékpapírtitok megsértésének vétségét az az értékpapírok megtartására köteles személy követi el, aki értékpapírtitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz. Bűntettnek minősül, ha jogtalan haszonszerzés végett, másnak vagyoni hátrányt okozva követik el. • • • • Számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása vétségét követi el, aki számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő programot, jelszót, belépési kódot készít, megszerez, forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon

hozzáférhetővé tesz. Aki áruért a hatósági árnál vagy a rá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, az árdrágítás vétségét követi el. Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot gazdasági tevékenysége során felhasználja azért, hogy eredetét leplezze a pénzmosás bűntettét követi el. Ha a pénzmosást üzletszerűen, különösen nagy értékre, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként alkalmazottjaként, hivatalos személyként, ügyvédként követik el, 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik vétséget követ el. Nem büntethető, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz Vétséget követ el az is, aki a más által elkövetett bűncselekményből

származó dolgot gazdasági tevékenység során felhasználja, és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről. Bűncselekményt követ el az, aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz elelget. Vétségnek minősül, ha a bejelentési kötelezettségnek gondatlanságból nem tesz eleget. 24.a Az állami vagyon összetétele, az állami vagyont kezelő szervezetek köre. Az állam tulajdonát képező vagyont két csoportra oszjuk, az államháztartás vagyonára és az állam vállalkozói vagyonára. Az államháztartás vagyona a kincstári vagyon, az a vagyon melynek tulajdonjogát törvény köztestületre ruházta, a helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok és a társadalombiztosítás vagyona. Kincstári vagyonnak minősül az állami feladat ellátását szolgáló vagyon. Plaz állam közhatalmi, közérdekű, gazdasági célú feladatai ellátásához

szükséges ingatlan, berendezés, felszerelés, jármű, készlet, követelés, állami tulajdonban lévő műemlék, természetvédelmi terület, be nem hajtható állami követelés ellenében elfogadott vagyon, minden társasági részesedés amely a központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapból származó pénzeszközök felhasználásával került állami tulajdonba. A kincstári vagyon felett a tulajdonosi jogokat a kincstári vagyonért felelős miniszter gyakorolja. A kincstári vagyont értékesíteni, társasági tulajdonba adni kizárólag a kincstári vagyoni igazgatóság javaslata alapján a miniszter jóváhagyásával lehet. A köztestületi vagyon az állam szervezetei által köztestületnek adott vagyon. A helyi önkormányzatok vagyonát képezik az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok és ingó dolgok, vagyoni értékű jogok. Az önkormányzat vagyona vagy törzsvagyon, vagy egyéb vagyon. A törzsvagyonba azok a vagyonelemek

tartoznak, amelyek nélkülözhetetlenek a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához, a közhatalom gyakorlásához. Ezek a vagyonelemek vagy forgalomképtelenek (pl közutak, terek, parkok,), vagy korlátozottan forgalomképesek (közművek, intézmények, középületek). A forgalomképtelen vagyontárgy nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, és végrehajtás sem vezethető rá. A korlátozott forgalomképesség az önkormányzatot mint tulajdonost korlátozza a dolog feletti rendelkezés jogát. Az önkormányzat csak törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott előírások betartásával idegenítheti el, terhelheti meg, adhatja használatba, kötheti le fedezetként. A társadalombiztosítás vagyona az EB alap, valamint a NYB alap működését szolgáló vagyon. A tulajdonosi jogokat a kormány az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter útján gyakorolja. Az állam vállalkozói

vagyonának egy része csak időlegesen van az állam tulajdonában. Ez azt jelenti, hogy az állam a gazdasági társaságban lévő részesedéseit magántulajdonba adja, azaz privatizálja. A vállalkozói vagyonnak azt a részét, melyet az állam nem privatizál tartósan az állam tulajdonában maradó vagyonnak nevezzük. Tartósan állami tulajdonban maradhat az a vagyon ill. az azt működtető társaság, amely közüzemi szolgáltató tevékenységet végez, nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű, honvédelmi vagy más célt szolgál. Az állam tulajdoni részesedése lehet 100%, de főszabály szerint nem lehet alacsonyabb 50%+ 1 szavazatot biztosító részesedésnél. A privatizációs törvény kivételesen 25%+1 szavazathoz, szavazatelsőbbségi részvényhez kötődően is megállapíthajta a legkisebb állami részesedés mértékét. Ebben az esetben az rt Csak a s zavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának egyetértésével határozhat az

alaptőke felemeléséről, leszállításáról, egyesülésről, átalakulsáról, jogutód nélküli megszűnésről. A társas vállalkozásban a tartós állami részesedést meghaladó állami részesedést privatizálni kell. A kincstári vagyon kezelésén értjük: • a kincstári vagyon birtoklását, használatát, hasznosítását, bérbeadását. • Megterhelését, • A kapcsolódó kötelezettségek viselését, • A kincstári vagyonnal való gazdálkodást, vállalkozást • A könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségek teljesítését • A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését • A központi költségvetést megillető befizetések teljesítését, a kincstári vagyonnal történő elszámolást. A kincstári vagyon kezelője lehet központi költségvetési szervnek minősülő vagyonkezelő (kincstári vagyoni igazgatóság, az a központi költségvetési szerv aki a kvi-vel szerződést köt, az a

központi költségvetési szervi, amelyre a vagyonkezelő átruházza vagyonkezelői jogát) és központi költségvetési szervnek nem minősülő vagyonkezelő. Központi költségvetési szervnek nem minősülő vagyonkezelő az a természetes vagy jogi személy, ill. ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága aki a kvi-vel szerződést köt, vagy akire a vagyonkezelő miniszter átruházza a vagyonkezelés jogát. Az időlegesen állami tulajdont képező vállalkozói vagyon kezeléséről az ÁPV rt gondoskodik. Privatizációs tevékenysége, ill a vagyon hasznosítása körében gyakorolja az állam tulajdonosi jogait. A tartós állami részesedéssel működő társaságoknál az állami tagsági jogokat a privatizációs törvényben meghatározott állami szerv gyakorolja. b. A pénzügyi bűncselekmények és szabálysértések. Külön jogszabályok határozzák meg a védett jogtárgyakra vo natkozó kötelességeket ill. tilalmakat, amelyek az

idetartozó bűncselekmények elkövetési szempontjából jelentőséggel bírnak. • Adó- és társadalombiztosítási csalás vétségét követi el, aki adó- ill. járulékkötelezettség szempontjából jelentős tényt a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat és ezzel az adó ill. járulék bevételének összegét csökkenti Bűntettnek minősül ha az adó- és járulékbevétel összegét nagyobb 200e-2M ft-tal, jelentős 2M50M ft-tal, különösen nagy 50M-500M ft-tal csökkenti. Ezzel azonosan büntetendő, az aki az adó és járulék meg nem fizetése céljából téveszti meg a h atóságot és ezzel a behajtást jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza. Vétségi alakzat esetén az elkövető nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adó és járuléktartozását kiegyenlíti. • A munkaerőpiaci alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértésének vétségét követi el az, aki a fizetendő munkaadói,

munkavállalói járulék, rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás megállapítása során jelentős tényt valótlanul ad elő és ezzel a járulék ill. hozzájárulás bevételét jelentősen csökkenti A cselekménynek bűntetti alakzata is van. • Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértésének vétségét követi el az a foglalkoztató aki a biztosított részére járó személyi juttatásból levont járulékok befizetését önhibájából elmulasztja. Az elkövető nem büntethető, ha a járulékot a vádirat benyújtásáig megfizeti. • Jövedékkel való visszaélés vétségét követi el az, aki a jövedéki adóról szóló törvényben megállapított feltétel hiányában, vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalmaz, azzal kereskedik és ezzel a jövedéki adóbevételt kisebb mértékben csökkenti. Bűntetti alakzata is van •

Aki haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz, azzal kereskedik jövedéki orgazdaság vétségét követi el. Bűntetti alakzata is van • Jövedékkel visszaélés elősegítése vétségét követi el az, aki jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést, készüléket, eszközt, alapanyagot engedély nélkül előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, ill. zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül előállít, megszerez, tart. Bűntetti alakzata is van • Csempészet vétségét követi el az, aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher megállapítása szempontjából lényeges körülményekről valótlan nyilatkozatot tesz. • Vámorgazdaság vétségét követi el, aki csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik. Ezek a cselekmények bűntettnek minősülnek, amennyiben azokat

üzletszerűen végzik, vagy jelentős ill. különösen nagy értékre követik el. • Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás vétségét követi el, aki felhasználás céljából ilyen fizetési eszközt meghamisít, vagy ilyet készít. • Aki hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál, ill. az ilyen fizetési eszközzel való fizetést elfogadja és ezzel kárt okoz készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el. Vétségi és bűntetti alakzata is van. • Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése vétségét követi el az, aki ilyen fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik. • Az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése büntettét követi el az, aki az európai

közösségek költségvetését károsítja meg azzal, hogy az általuk kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, vagy az általuk kezelt költségvetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, hamis okiratot használ fel, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz elelget, vagy megtévesztésre alkalmas módon tesz eleget ill. az ezekkel összefüggő kedvezményt a jóváhagyott céltól eltérően használja fel. • Aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vámteher beszedése szempontjából valótlan nyilatkozatot tesz, csempészett vámárut haszon reményében megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik vámszabálysértést követ el, feltéve hogy az áru vámértéke az 50 000 Ft-t nem haladja meg, 100 000 ft pénzbírsággal sújtható. Aki a cselekményt értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el 50 000 ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Azt az árut amelyre nézve a

szabálysértést elkövették el lehet kobozni. • Aki a vámszabálysértés elkövetőjének segítséget nyújt 50 000 ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. • Fémjelzési szabálysértést követ el az aki nemesfém tárgyak árusításával és fémjelzésével kapcsolatos kötelességét megszegi. 30 000 ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. • A pénzutánzattal kapcsolatos szabályok megszegését az követi el, aki forgalomban lévő pénzről utánzatot készít, illetőleg az utánzatok előállítására, nyilvántartására, őrzésére, megsemmisítésére vonatkozó engedély előírásokat megszegi. 30 000 ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A pénzügyi szabálysértések miatti eljárás a vám és pénzügyőrség hatáskörébe tartozik. 25.a A z áruk nemzetközi adásvételének (Bécsi Egyezmény) főbb szabályai Az ilyen ügylet-nél az elévülés jellemzői. A bécsi egyezmény tárgyi hatálya az áruk adásvételére

vonatkozó szerződésekre terjed ki. Az egyezmény értelmében áru csak ingó dolog lehet. Az egyezményt ingatlanok és vagyoni értékű jogok adásvételére nem lehet alkalmazni. A megtekintésre vagy próbára vétel, a minta szerinti vétel szintén az egyezmény tárgyi hatálya alá tartoznak. A hatálya nem terjed ki a kiskereskedelmi vételre, árverezési végrehajtási ügyekre, azokra az adásvételi szerződésekre amelyek tárgya értékpapír, hajó, repülőgép vagy elektromos energia, azokra az ügyletekre, amelyekben az eladó kötelezettségeinek túlnyomó része munkavégzésből áll. Az egyezmény a felek számára biztosítja a j ogot, hogy szerződésüket bármilyen formában, akár szóban is megkössék. Ugyanakkor bármelyik részes állam nyilatkozattal kérheti a szerződés kötelező írásba foglalását, ekkor azonban a nyilatkozattól eltérni nem lehet. Írásbeli alaknak tekintendő a fax, távirat vagy e-mail is. A feleket köti minden

szokás, amelynek alkalmazásában megegyeztek és minden szokás szerinti gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Ennek jogegységesítő a szerződéskötést és a teljesítést jelentősen egyszerűsítő funkciója van. A szerződést a tartalom szerint kell teljesíteni, ellenkező esetben jog felelősség terheli a szerződésszegő felet. Az egyezmény szerződésszegésre vonatkozó normáinak központi kategóriája az alapvető szerződésszegés. A szerződésszegés akkor alapvető, ha az a másik félnek olyan hátrányt okoz, ami megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján elvárhat, kivéve ha a szerződésszegő nem látta előre az ilyen következményt. Az egyezmény a szerződésszegések eseteit két csoportra osztja: alapvető és közönséges szerződésszegésre. Ennek a jogkövetkezmények szempontjából van jelentősége Alapvető szerződésszegés esetén a hátrányt szenvedő fél elállhat a szerződéstől. Közönséges

szerződésszegés esetén póthatáridőt kell kitűzni és csak ennek eredménytelen eltelte után lehet a szerződéstől elállni. Az egyezmény eltérést engedő (diszpozitiv) jellegéből következően a felek közös megegyezéssel bármely szerződésszegést alapvetőnek minősíthetnek. Az egyezmény rendelkezik a teljesítést megelőző szerződésszegésről is. Bármelyik fél felfüggesztheti kötelezettségeinek teljesítését, ha a szerződéstkötést követően láthatóvá válik, hogy a másik fél nem, vagy csak részben teljesít. Ha a másik fél megfelelő biztosítékot ad saját teljesítésére a felfüggesztett teljesítést folytatni kell. Az egyezmény a vevőnek szavatossági jogokat és kártérítési jogot biztosít. Az áru kicserélését csak akkor lehet követelni, ha a hibás teljesítés alapvető szerződésszegésnek minősül. Kijavítási igényt a vevő mindennemű szerződésszegés esetén támaszthat, ha az nem ésszerűtlen. A

szerződéstől elállni a vevő csak alapvető szerződésszegés esetén jogosult, ami nem érinti a kártérítési követelésre való jogát. Elállás folytán a szerződés visszamenőleges hatállyal szűnik meg, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A vevő szerződésszegése esetén az eladó követelheti tőle, hogy teljesítse kötelezettségeit és erre ésszerű határidőt szabhat. A póthatáridő alatt a teljesítésen túlmenő igényeket az eladó nem támaszthat, csak akkor ha a vevő közli vele, hogy a póthatáridőn belül sem fog teljesíteni. Az eladó is csak alapvető szerződésszegés esetén állhat el a szerződéstől, a teljesítés követelésén és az elállás jogán kívül az eladót kártérítési igény is megilleti, amely a tényleges kárra és az elmaradt haszonra egyaránt irányulhat. Az egyezményben meghatározott elévülési idő négy év a követelés esedékessé válásától. Módosítására csak az adósnak

van lehetősége. Egyéb nyilatkozattal vagy egyezséggel nem módosítható és nem befolyásolható. Végső határideje az esedékessé válástól számított 10 év Az elévülést megszakítja a hitelező igényérvényesítési cselekménye, ha a felek bármelyike választottbírósági eljárást kezdeményez, ha az adós tartozását elismeri, ha az adós kamatot fizet vagy a t artozást részben teljesíti. A megszakadás joghatása, hogy az elévülés újból elkezdődik. b. A gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a k önyvvizsgálóra vonatkozó előírások. A könyvvizsgáló a gazdasági társaságoknál ellenőrzési feladatokat lát el, amelyek kifejezetten pénzügyi-számviteli természetűek. A gazdasági társaságoknál könyvvizsgálót csak a törvényben meghatározott esetekben kell kijelölni, más esetekben az alapítók belátásuk szerint dönthetnek. Kötelező könyvvizsgálót választani kft-nél, ha a törzstőke az 50 m forintot

meghaladja, egyszemélyes kft-nél, rt-nél, ha azt a törvény előírja. Újonnan létrejövő társaságnál a könyvvizsgálót az alapdokumentumban kel kijelölni. Rt nyilvános alapításakor, ha az alapítók a könyvvizsgáló kijelölésének jogát nem tartották fenn maguknak, az alakuló közgyűlésen kell megválasztani. Már működő társaságnál a legfőbb szerv választja. A könyvvizsgálónak minden esetben elfogadó nyilatkozatot kell tenni Ezután köthető meg a vállalkozási ill. megbízási szerződés A kijelölés mindig határozott időtartamú, de korlátlan gyakorisággal újraválasztható. Könyvvizsgálatot csak az végezhet, aki szerepel a könyvvizsgálók nyilvántartásában. Lehet természetes személy, vagy könyvvizsgálói társaság. Utóbbi esetben meg kell jelölni azt a tagot, tisztségviselőt, munkavállalót aki a könyvvizsgálatért felelős lesz. Ezt a személyt a könyvvizsgáló társaság jelöli ki, de a döntést a

társaságnak jóvá kell hagynia. Nem lehet könyvvizsgálónak kijelölni a társaság alapítóját ill. tagját, vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottságának tagját, az előbbi személyek közeli hozzátartozóját, a társaság munkavállalóját e minőségének megszűnésétől számított 3 évig. Könyvvizsgálói társaság esetén az előírásokat a társaság valamennyi tagjára vezető tisztségviselőjére és munkavállalójára alkalmazni kell. A személyi összeférhetetlenség mellett felmerülhet tevékenységi összeférhetetlenség is. Pl a könyvvizsgálói társaság által könyvvizsgálatra kijelölt személy a gazdasági társaságnál más megbízás alapján munkát nem végezhet. A könyvvizsgálói társaság pedig csak akkor láthat el a gazdasági társaságnál más feladatot, ha annak tárgy nem érinti a k önyvvizsgálatra kötött szerződésben foglaltakat. A könyvvizsgálónak ellenőriznie kell a társaság számviteli törvény

szerinti beszámolóját, melyről a legfőbb szerv csak akkor hozhat döntést, ha a könyvvizsgáló véleményét meghallgatta, továbbá a társaság legfőbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést. A könyvvizsgáló tevékenysége során felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól, a munkavállalóktól. Betekinthet a társaság könyveibe Jogosult a bankszámlákat, pénztárat, értékpapír- és áruállományt, valamint szerződéseket megvizsgálni. Kötelező részt vennie a legfőbb szerv ülésén, az ügyvezető szerv, valamint a felügyelőbizottság ülésére meg lehet hívni. részvételét maga is kezdeményezheti Az ügyvezető szerv és a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Amennyiben a könyvvizsgáló megállapítja, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható köteles a legfőbb szerv összehívását kérni. Ha erre nem kerül sor, vagy a

társaság nem hozza meg a kívánt döntéseket értesítenie kell az illetékes cégbíróságot. A könyvvizsgáló megbízása megszűnik: • A megbízási idő lejártával • Törvényben szabályozott kizáró ok miatt • • • Elhalálozással, könyvvizsgálói társaság esetében annak jogutód nélküli megszűnésével Visszahívással A könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával A könyvvizsgáló köteles a társasággal kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. Felelősségére részben a ptk szerződésszegéssel kapcsolatos előírásai, részben a könyvvizsgálóra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak az irányadók