Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei

10. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei 10.1 Az emberi jogok eszmetörténete Az európai polgári átalakulás időszakában kialakuló alkotmányos állam rendezni kívánta az állami berendezkedésnek, az állami szervek felépítésének és működésének alapvető normáit, különösen a képviseleti szervek helyét, szerepét, hatáskörét és a többi állami szervhez való viszonyát, az állam és az egyén egymáshoz való viszonyának rendezését, alapvető szabályainak meghatározását is. Az egyén és a közösség egymáshoz való viszonya az emberi közösséggel együtt jött létre és létezik napjainkban is, de az állampolgári vagy emberi jogok mint ennek történelmileg meghatározott konkrét megoldása, a polgári társadalom szülötte. A felvilágosodás először fogalmazta meg az emberi jogokat. Az emberi jogok fogalma szabadságjogaként és kizárólagosan az egyéneknek az államhoz való viszonya meghatározásaként jött

létre. Vannak olyan jogok amelyekről az ember nem mondott le. Ezek az úgynevezett emberi jogok. Ezek a jogok az emberi természetből fakadnak és elidegeníthetetlenek Az első ilyen jog a tulajdonhoz való jog. Az állampolgár a tulajdonával autonóm módon magad rendelkezik, és az államnak nincs hatalma a tulajdonnal való rendelkezés korlátozására. A másik ilyen jog a lelkiismereti és vallás-szabadsághoz fűződő jog. Az emberi jogok körébe tartozó volt a gyülekezéshez való jog továbbá a személyi szabadságjogok. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata 1789-ben a forradalom után az első dokumentumok közé tartozott Franciaországban. Ebben azokat az emberi jogokat fogalmazták meg, most már törvény erejével, amelyeket a polgári felvilágosodás irodalma kidolgozott. 10.2 Az alapvető emberi jogok A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya összefoglalta az alapvető emberi jogokat. A szociális jogok tekintetében az államok

arra vállalnak kötelezettséget, hogy valamennyi erőforrás igénybevételével, minden megfelelő eszközökkel, ideértve különösen a jogszabályi intézkedéseket fokozatosan biztosítja az egyezségokmányban elismert jogok teljesen gyakorlását. 10.3 Állampolgári jogok Az állampolgári jogok csoportosítása: - az állampolgárok szabadságjogai - a gazdasági, egészségügyi, szociális, kulturális jogok csoportja - az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok - az állampolgárok egyenjogúsága Szabadságjogok Az állampolgárok szabadságjogainak két alcsoportját különböztetik meg. Ezek a jogok az állampolgárok politikai szabadságjogai és a kollektív szabadságjogok. A szabadságjogok másik alcsoportja a személyi szabadságjogok: - személyi sérthetetlenség - levéltitok sérthetetlensége - a lakás sérthetetlensége Az egyedülési jog például az állampolgároknak azt a jogát jelenti, hogy egyesületeket, érdekképviseleti

szerveket hozhatnak létre, és a törvényben meghatározott feltételek mellett az állami szervek nem akadályozhatják meg e szervek létrejöttét és tevékenységét. Az egyesülési és gyülekezési szabadság Az egyesülési és a gyülekezési jog az állampolgároknak azt a jogát jelenti, hogy akaratuk, törekvéseik, érdekeik kinyilvánítása és védelme érdekében állandó jellegű társadalmi szervezeteket, egyesületeket hozhatnak létre, és részt vehetnek azok tevékenységében, illetőleg szervezetek létrehozása nélkül szabadon gyülekezhetnek. Az állampolgárok ilyen cselekményét az állami szervek csak törvényi felhatalmazás alapján korlátozhatják. Az egyesület akkor tekinthető megalakultnak, ha legalább 10 tagja van, elfogadta alapszabályát, és megválasztotta ügyintézői és képviselő szerveit. Az így létrejött szervezetet az illetékes bíróságnak nyilvántartásába kell venni. Ha a szervezet a fenti feltételeknek megfelel,

a bíróság a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg. A szervezet legfelsőbb fóruma a tagokat magában foglaló közgyűlés, nagyobb szervezetek esetében a küldöttgyűlés. Ha a gyűlést közterületen tartják, akkor az összehívó szervezet vagy személyek kötelesek azt a három nappal előbb rendőri szerveknél bejelenteni. A gyűlés, rendezvény rendjéért a szervezők felelősek. Gyülekezni csak békésen lehet A nem közterületen tartandó gyűlések esetén a szabályok eltérőek. A bóróság által nyilvántartásba vett szervezetek minden bejelentés nélkül szabadon tarthatnak zárt helyen gyűléseket. Szólás – és sajtószabadság A szólásszabadság korlátait általában a büntető törvénykönyv tartalmazza. A sajtószabadság azt jelenti, hogy: - az előzetes cenzúra tilos - a sajtótermék elkobzását csak bíróság mondhatja ki - a sajtótermék terjesztése szabad - a sajtótermék szerzői, kiadói, előállítói és terjesztői

ellen eljárást csak bírói úton lehet indítani. A sajtószabadság korlátait általában külön sajtótörvény tartalmazza. A sajtótörvények három kérdést szabályoznak: - sajtóengedélyezést - sajtójogi felelősséget - helyreigazítási jogot A sajtóterméket kiadni csak állami engedéllyel, bejelentési kötelezettséggel lehet. A sajtójogi felelősségi szabályok azt rendezik, hogy törvénysértés esetén ki tartozik jogi felelősséggel. Ez lehet a szerző, a kiadó vagy a terjesztő A helyreigazítási jog azokat a szabályokat jelenti, amelyeket lehetővé teszik, hogy a sajtótermék állításait az érdekeltek vitathassák, illetőleg az igaztalan, a mások érdekeit sértő hírek helyreigazításra kerüljenek. A lelkiismereti és vallásszabadság: Az ember gondolkodási autonómiáját jelenti, azt, hogy szabadon alakíthatja ki világnézetét és azt szabadon vallhatja. Tulajdonhoz való jog: szabadságjog, hiszen célja az állam hatalmának

meghatározott keretekben tartása, ha úgy tetszik, korlátozása. A személyi szabadságjogok: a személyi szabadságjogok elnevezés tulajdonképpen gyűjtőfogalom. A személyi szabadságjogok csoportjába sorolt jogok személyhez, egyénhez fűződnek. Ilyen személyi szabadságjogok különösen a személyi sérthetetlenség, a levéltitok és a sérthetetlensége. A személyi sérthetetlenség a következőket jelenti: a személyek mozgásszabadságát közhatalmi kényszerrel korlátozni csak törvényi felhatalmazással lehet. Szabadságvesztés büntetést a védelemhez való jog biztosítása mellett csak bíróság rendelhet el. Amíg a cselekményt a bíróság bűncselekménnyé nem nyilvánította, érvényes az ártatlanság védelmének elve, ami azt jelenti, hogy senkit nem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg a bűnösséget a bíróság jogerősen meg nem állapította. A személyi sértetlenségnek kitüntetett szerepe van ma. Az 1989-ben elfogadott

alkotmány az állampolgári jogok élére a személyi sérthetetlenséget állította kimondja, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogva tartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. Az állampolgárok egyenjogúsága A jog egyenlőséget érintő terület a nemek egyenjogúsága. Az állam a jogalkotás és a jogalkalmazás során nem tesz különbséget férfiak és nők között. Az alkotmányok általában külön kiemelik a nemzetek és a nemzetiségek egyenjogúságát. 10.4 Állampolgári kötelességek Az alkotmány minden állampolgár kötelességévé teszi a haza védelmét. a méltányos közteherviselés alkotmányos kötelezettségének elvével összhangban minden állampolgár köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően közterhekhez hozzájárulni. 10.5

Állampolgárság 10.51 Az állampolgárság fogalma, tartalma Az állampolgárság az állami szuverenitás alkotóeleme. Általános fogalmának meghatározó tényezője, hogy az állampolgár az állam hatalma alatt áll, de a hatalom forrása a nép. Alkotmányjogi értelemben a természetes személyek lehetnek: - az állam saját polgárai: állampolgárok - más álam polgárai: külföldiek - állampolgárság nélküliek: hontalanok A szuverenitás személyi hatálya minden állam esetében saját polgáraira terjed ki. A szuverenitás személyi hatályának érvényesülése szempontjából tartózkodási helynek nincs jelentősége. Az állampolgár államának hatalma alatt van akkor is, ha elhagyja az állam területét. A felségterületen kívül tartózkodó állampolgár ugyanakkor védelemben részesül 10.52 Az állampolgárság keletkezése, megszűnése A magyar állampolgárság születéssel, honosítással vagy visszahonosítással valamint családjogi tények

alapján keletkezhet. A születés az állampolgárság keletkezésének közvetlenül a törvényen alapuló, automatikus fajtája. A születéssel történő szerzésnél elsődlegesen a vér szerinti leszármazás, másodlagosan a területen születés elve érvényesül. A honosítás és a visszahonosítás az állampolgárság keletkezésének egymáshoz közel álló formája. Mindkét esetben: - az eljárás csak kérelemre indulhat, kérelem nélkül, hivatalból senki nem honosítható - a kérelem benyújtásának azonos törvényi feltételei között a magyarországi lakóhely tárgyként szerepel. - a törvényes feltételek önmagában még nem eredményezi az állampolgárság megszerzését - a kérelmet elfogadó vagy elutasító határozatban a szuverén hatalom nyilvánul meg, az állam érdekei alapján, széles mérlegelési joggal végső soron maga az államfő dönt. Az államfői döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Honosítást bármely nem magyar,

visszahonosítást csak volt magyar polgár kérheti. A családjogi tények a születéssel történő automatikus szerzés beálltának családi jogi akadályait oldják fel vagy a gyermek családi helyzetét rendezik. A magyar állampolgárság megszűnése történhet az állampolgársági kötelékből történő elbocsátással vagy az állampolgárságtól való megfosztással. Elbocsátás az állampolgári kötelekből kérelemre történik. Minden magyar állampolgár kérheti elbocsátását, ha nincs adóhátraléka vagy más köztartozása, aki ellen nincs folyamatban büntetőeljárás, vagy nem áll büntető ítélet hatálya alatt. A megfosztást kimondó határozat a Magyar Közlönyben kell közzétenni. Az állampolgárságtól megfosztott személy vagyonának teljes vagy részbeni elkobzása is elrendelhető. Kettős vagy többes állampolgárság Kettős vagy többes állampolgárságról akkor beszélünk, ha ugyanazon személyt egyidejűleg két vagy több

állam egyaránt saját polgárának tekinti. A kettős állampolgárság keletkezhet születéssel és honosítás által. Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek: - a köztársasági elnök - belügyminiszter - honvédelmi miniszter - külképviseleti hatóságok - önkormányzat polgármesteri hivatala. 10.53 Külföldiek jogállása Az államok idegennek tekintik azokat a személyeket, akikre szuverenitásuk hatálya a területen való tartózkodás tényéből terjed ki. az idegenek kötelesek tiszteletben tartani az adott állam alkotmányos rendjét. Az idegenek csoportja nem homogén. Állampolgárságuk szerint vannak közöttük, akik más államnak a polgárai: külföldiek, illetve egyetlen államnak sem polgárai: hontalanok. A külföldiek egy része átmeneti, másik része állandó jelleggel, vagyis tartósan betelepültként, bevándorlóként vagy menekültként tartózkodik az állam területén. A külföldiek beutazása, tartozódása és eltávozása A

külföldiek államuk által kiállított érvényes úti okmány valamint a magyar hatóságok engedélye az ún. vízum birtokában utazhatnak be a Magyar Köztársaság felségterületére. Az európai államok polgárainak beutazása szinte kivétel nélkül vízummentes. A bevándorlás bizonytalan időtartamra való letelepedés a visszatérés szándéka nélkül. A kiutasítás más kényszerintézkedéssel az ún. kitoloncolással, vagy kiutasítást biztosító őrizetbe vétellel párosulhat. Hontalanok A magyar állam területén tartózkodó hontalan személy jogállása alapjaiban megegyezik a külföldiével. A hontalanok helyzete ugyanakkor mégis kiszolgáltatottabb, mert míg a külföldi Magyarországon is saját államénak védelme alatt áll, addig a hontalan esetében nincs olyan állam, amely hasonló védelembe részesítené. A magyar állampolgársági jog rendelkezéseket tartalmaz, a már létező hontalan állapot felszámolása érdekében is: a

hontalanok Magyarország felségterületén született gyermekei magyar állampolgárságot szereznek. Gyermeke magyar állampolgárságára tekintettel a honosítás kivételes kezdeményezettje lehet a hontalan szülő. A menekültek a magyar állam felségterületén tartózkodó külföldiek között külön csoportot alkotnak a menekültek. A Magyar Köztársaság védelmet nyújt minden menekültként elismert külföldi vagy hontalan számára. A menekült: - az a külföldi vagy hontalan személy - akit hazájában vagy tartozódási hely - faji, vallási, nemzeti, nyelvi vagy politikai okból - üldöznek. Az alkotmány szerint a kérelmére menekültként elismert személynek a külföldiektől eltérő polgáraiéhoz hasonló védelmet nyújt azáltal, hogy kiadatását megtiltja Az egyezmény szerint a menekült az állam saját polgárával azonos elbánásra tarthat igényt: - a vallás szabad gyakorlásában - a szerzői jogvédelemben - állami elosztásban - az

alapfokú oktatásban - pénzügyi teherviselése sem lehet súlyosabb A menekültként elismert személy nem utasítható ki vagy vissza oda, ahonnan menekült, ahol üldözték, ahol életveszélybe kerülne. 1989. évi 19 törvény: a menekültek számára saját polgáraival azonos jogi helyzetet teremtett