Irodalom | Tanulmányok, esszék » Katona József élete, Bánk Bán című művének elemzése

Katona József élete, Bánk Bán c. művének elemzése 1. Katona József (1791-1830) életpályája: - Született: 1791. november 11 Kecskemét - Iskolái: - kecskeméti katolikus elemi iskola - pesti piarista gimnázium - pesti egyetem jogi kara (1810-ben iratkozott be) Szoros kapcsolatba került a második magyar színtársulattal (Székesfehérvár). - Reménytelenül szerelmes volt Széppataki Rózába. Szóban nem mert szerelmet vallani, az ünnepelt színésznőnek, csak levélben tárta fel érzelmeit. A levelet nem is írta alá, csak kézjegyével (K. J) látta el, s Déryné azt sem tudta, kitől kaphatta ezt a szerelmes levelet. Széppataki Róza házasságot kötött - A Bánk bánt 1815-ben írta egy drámapályázatra. Kudarcot vallott. A kudarc, a sikertelenség elhallgattatta benne az írót, véglegesen elfordult mind a színháztól, mind a drámaírástól. - Ügyvédi vizsgát tett, ügyvédként működött Pesten. - Művészi igényessége, már korábban is

arra késztette, hogy alaposan átdolgozza a pályázatra küldött Bánk bán első kidolgozását. Segített ebben a munkában barátja (Bárány Boldizsár). A Bánk bán végleges változata 1819. július 2-án készen volt A cenzúra a színházi előadást megtiltotta „mivel Bánk bán nagysága meghomályosítja a királyi házét”. A Bánk bánt 1833. február 15-én vitték színpadra első ízben Kassán Udvarhelyi Miklós jutalomjátékaként. Operaváltozatát Egressy Béni szövegére Erkel Ferenc alkotta 1861-ben. 2. Romantika Magyarországon - reformkorban bontakozik ki, elsősorban a lírában - legnevezetesebb képviselője: Jókai Mór (romantikus regény) - XIX. század első évtizedei/1800-as évek - 1820-as évek elejétől-1848/49-ig  Reformkor (újítás kora) - 2 fontos kérdés vár megoldásra: 1. Habsburg Birodalomtól való függés/Nemzeti függetlenség kivívása 2. Társadalmi modernizáció (polgárságnak meg kell jelennie) polgári

átalakulás törvényes módon, reformokkal (feudalizmus  kapitalizmus) Hogyan végződik mindez forradalommal? 1930-as évektől radikálisabb megoldásra törekedtek. Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Nemzeti dal Magyar romantikára jellemző: Nemzeti történelmi múlt. 1815. Katona József elkezdte megírni a Bánk bánt (több változat él) Oka: Magyarországon nincs színjátszás, drámaírás Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszint költőmesterség nem tud lábra kapni? első változata, végleges változat: 1820. 3. Bánk bán Műfaja: dráma  tragédia középpontos dráma (5.felvonás) A Bánk bán színpadra kerülésének legfontosabb dátumai: 1815 : az Erdélyi Múzeum pályázata, a Bánk bán első változata 1819 : a mű átdolgozása, a cenzúra a színházi előadást megtiltotta 1820: a dráma könyv alakban való megjelenése 1833: a mű színpadi bemutatója Kassán (Az író ekkor már nem élt.) 1861:

Erkel Ferenc operát írt a Bánk bánból. a.) A mű eredete: A Bánk bán mondai eredetű, de történelmi hitelűnek tartott nemzeti tragédia. Katona az eredeti művet 1815. július 30-án fejezte be A Bánk bán az Erdélyi Múzeum 1814-ben meghirdetett pályázatára készült, de ott válaszra nem méltatták. Bárány Boldizsár biztatására Katona átdolgozta a művet, azonban azt a cenzúra előadni nem, csak kinyomtatni engedte, mely meg is történt 1820 őszén. Első előadása Egressy Gábor 1834-ben megtartott kolozsvári fellépéséhez kötődik. 1835-ben Budán, 1839-ben pedig Pesten mutatták be, s 1857-től immár rendszeresen szerepel a műsoron. b.) Szereplők: II. Endre, magyar király Gertrudis, királyné Béla, királyfi Endre, királyfi Mária, királylány Ottó, Berchtold merániai herceg fia, Gertrudis öccse Bánk bán, Magyarország nagyura Melinda, Bánk felesége Soma, Bánk és Melinda fia Mikhál bán, Melinda bátyja Simon bán, Melinda bátyja

egy zászlósúr Petur bán, bihari főispán Myska bán, a királyfiak nevelője Solom mester, Myska fia Bendeleiben Izidóra, türingiai lány egy udvaronc Biberach, lézengő lovag Tiborc, paraszt Az uralkodó pár II. Endre magyar király alattvalók Főúri Bánk bán Jobbágyság Melinda Bánk bojóthi (spanyol) felesége Soma, a kisfiuk Gertrudis a király merániai felesége Petur bán Ottó, Gertrudis öccse Biberach, Ottó tanácsadója Izidóra, udvarhölgy Összeesküvők, Simon bán Mikhál bán Tiborc Valamint: zászlósurak, vendégek, udvaroncok, udvari asszonyok, lovagok, lázadók, katonák, jobbágyok Történik: 1213 végén, valós történeten alapszik: XIII. század (1200-as évek eleje) c.) A szereplők rendszere a Bánk bánban Katona József 1815-ben írta meg a Bánk bán című tragédiáját, az Erdélyi Múzeum pályázatára. A mű eleinte nem aratott sikereket Arany János méltatta, Vörösmarty és Széchenyi elítélték Katona

alkotását. Többek között ezek miatt a kritikák miatt is, írta át a szerző négy évvel később a művet. Majd a rákövetkezendő évben , 1920ban megjelent Ebben a történelmi drámában az események három szálon futnak: a.) Melinda-szál b.) Petur-szál c.) Tiborc-szál A Melinda-szál: a magánélet A konfliktus oka az, hogy Bánk és Melinda házassága szerelmi frigy és egymás tiszteletén alapszik, ami az akkori korban nem volt szokványos. Ennek köszönhető, hogy Bánk összezavarodik, nála Melinda megbecstelenítése nem pusztán becsületbeli ügy. Bánknak Melinda méltó párja Az asszony bár idegen származású, de tökéletesen belesimul új környezetébe, és magáénak érzi férje elveit. Elvárja, hogy egy férfinek legyen tartása. A Melinda iránt érzett érzelmeit kuszálja össze Bánk, a közéleti szálakkal okoz további tragédiákat. A Petur-és Tiborc-szál: a közélet A hazatérő Bánk szembesül a „békétlenek”

lázongásinak okaival és a nép nyomorával. A békétlenek Gertrúdisz és idegen csatlósai ellen lázadnak mivel a királynő idegeneket ültet a felelős pozíciókba, a magyar urakat semmibe veszi. Továbbá azért lázadnak mert nő uralkodik felettük. A haza és feleségén esett csorbát akarj Bánk kiküszöbölni amikor a királyné ellen támad. A mű szereplőit még úgy is lehet rendszerezni, hogy a magyarokat is három és az idegeneket is három csoportra lehet osztani, tehát összesen hat csoportra. A 3 féle idegentípus:  Melániaiak : ide tartozik a királynő és fivére Otto is, továbbá az ő külföldi követőik. Ezek elnyomók, dőzsölők és hatalmukkal visszaélő szereplők  Spanyol származású idegenek. Ilyen Mikhál, Simon és Melinda Ők már kilógnak kicsit az külföldiek közül mert már hazájuknak tekintik Magyarországot.  Bíberach: a világban lézengő, haszonleső, lovagot testesíti meg. A 3féle magyar típus:  A

királyhoz tartozó lojális nemesség  Petur az idegengyűlölő, nacionalista embert jelképezi  És a Tiborc-szerű nyomorban tengődő magyar alattvaló d.) A mű szereplőinek jellemzése:  Bánk bán Modern, kifinomult lelkületű, túlzottan is érzékeny lélek, indulati szélsőségekre hajlamos. Erkölcse kiemelkedően gyanútlan A Melinda körül támadt bizonytalanság olyan sokkhatást vált ki Bánkból, hogy képtelen a döntésre, maga tehetetlenül gyötrődik. Először tehetetlen zavarodottság, tétlen, zilált lelkiállapot lesz rajt úrrá, majd összeszedi magát, és gyökeresen megváltozott emberként áll előttünk. Nem nagy úr többé, tetteit a haza, és a becsület parancsa fogja irányítani. Éjjel elmegy Petúr házába az összeesküvőkhöz. Átérzi sérelmeiket, hiszen maga is arisztokrata, de leszereli az összeesküvést, inkább a hazát védi a testvérháború elkerülése végett. A hazát megmentette, de ezen az éjszakán veszti

el Melindát. Bánk úgy viselkedik, mint aki széttépte a családjához fűződő láncait, elátkozza fiát, feleségét hazugnak nevezi. Melinda zavarodott beszédjére nem is figyel Csak utólag átgondolva fészkeli be magát a gondolat a fejébe, hogy a királyné a kerítőnő szerepét játszotta. Itt merül fel benne először a királynő megölésének gondolata. Beszél Tiborccal, inkább önmagával vitatkozik, kételyek gyötrik, feltámadnak korábbi beidegzettségei. A végső tetthez, a királyné megöléséhez Tiborc, és a parasztság szenvedései adják meg a végső lökést, s Bánk bán a személyes jellem fölé kerekedik a Petúrok, és Tiborcok együttes panasza. A királynénál van, Melinda rögeszméjéhez ragaszkodva felségsértő szavakkal illeti a királynét. Nem tagadja előtte feleségét, de amikor meglátja a beteg Melindát, rádöbben, hogy szerelmének idői lánca erősebb, minthogy ő azt széttéphetné. Képtelen tovább hadakozni szerelme

ellen, a keserűség, a boldogság elvesztése miatti fájdalom az, ami miatt Gertrúdiszba döfi a tőrt. Bánk ítéletét a haza, és a becsület együttes parancsa kényszeríttette ki, tette jogos büntetés volt. A gyilkosság után nem diadalt érez, újra feltámadnak régi kényének kétségei. A gyászszertartás helyett azonban újra magabiztos, büszkén, és öntudatosan vállalja a gyilkosságot. A hazát mentette meg, s ezzel erkölcsileg felmagasodik. Mindent, Biberach esküjére alapozva ártatlannak hiszi a királynét, de Bánk számára ez nem bizonyíték, az ő szemében a királyné egyértelműen kerítőnő. Bánk célja az, hogy bebizonyítsa tettének jogosságát. Az érvek, és bizonyítékok súlya alatt a királynak is meg kell hajolnia, igazat ad Bánk bánnak. Bánk diadalmas nemzet mentő hős lehetne, de összeomlik, amikor meghalja Melinda halotti énekét. Nem erkölcsileg bukott el. Újra önkívületi állapotba esik, a legszörnyűbb csapás

a halott Melinda látványa. Élete egyedüli, és legfőbb értéke veszett el, további élete értelmetlenné válik. Melinda Anya, szerető, feleség és társ is egyben. Tiszta, egyenes jellem Gyermekien naiv, se ő, se Bánk nem sejti, miért kellett feljönnie a királynéhoz. Mindketten teljesen gyanútlanok. Ottó el akarja csábítani, de Melinda szereti Bánk bánt, hűséges férjéhez. Megjelenik a királyné, és ekkor döbben rá az igazságra Amikor Bánk bán meggyanúsítja, megalázkodik férje előtt, térden állva kéri, higgye el, ő ártatlan. A tébolyodás jelei mutatkoznak nála, amikor Bánk megátkozza fiúkat. Mindenért a királynét okolja, tőle akarja visszakövetelni gyermekét, férjét, testvéreit. Gertrudis A királyné tudja, hogy mi öccse szándéka, segíti is azzal, hogy Melindát az udvarba hozatja. Ottó azonban olyan lassan boldogul, hogy nénje már unja, büszke, hiú lényét már sérti az öccsében tapasztalt férfiatlanság, ezért

akar még egy alkalmat nyújtani a gyávának. A terembe lépve rögtön látja, hogy Ottónak ez nem sikerült Hogy öccse álbecsületét megmentse, úgy állítja be a helyzetet, mintha egy édes találkozást zavart volna meg, amelyet botrányosnak tart. Négyszemközt kérdőre vonja öccsét, nem a megkísérlett csábítás, hanem annak nem sikerült. Fél a következményektől, és nem Melindától, mert az tudja. Szánja Melindát, de jobban fél Bánk tébolyodott haragjától. A megérkező Bánkkal szemben félelme egyre nő, de amikor Bánk szidni kezdi Ottót, Gertrúdisz ráront a Bánkra, de az kicsavarja kezéből a tőrt. A királyné elmenekülhetne, de nem teszi, az, hogy bosszulatlan elmeneküljön, nem fér össze jellemével. Bánk összeszurkálja, a királyné meghal Gertrúdisz szerepének nincs vége a halállal, az egész V. felvonásban játszó néma személy Ottó A leghitványabb jellem az egész darabban. Gyáva, kéjelgő, ostoba, bűnei a lelki, és

testi erő hiányából erednek, már egy orgyilkosság is terheli. Részt vesz Fülöp, Német király meggyilkoltatásában, ezért menekült nénje szárnyai alá. A királynéra támaszkodik, gyámságát mindig, mindenhol igénybe veszi. Emiatt elbízza magát, biztonságérzetében gond nélkül adja át magát hajlamainak. Azonban még a szerelemben is gyáva, személyes tulajdonságaival nem tudja meghódítani Melindát. Még bűnt is csak úgy tud elkövetni, ha előtte kikéri Biberák tanácsát, s Gertrúdisz segít neki. Biberach Ottó mindenese, szellemi gyámja a vétek útján, a herceggel jött az udvarhoz. Teljesen uralkodik a gyönge Ottó felett, amihez hozzájárul az is, hogy Ottó legnagyobb titkát, Fülöp megölését tudja. A herceghez nem hűség, vagy szeretet köti, hanem haszonvágy, és az az öröm, amikor láthatja, hogy a herceg bajban van. A lézengő litter Ottó kiegészítője, közönyös, mikor Ottó Melindáról kérdezgeti, mert azt

hiszi, hogy Ottó elragadtatását ezzel még jobban feltüzelheti. Intései őszinték Nem erkölcsileg van kifogása a csábítás ellen, Bánkot tartja veszélyesnek. Örülne, ha Ottó kelepcébe jutna, de retteg a következményektől. Nem akarja Ottót visszatartani, mert nem akarja magát megfosztani attól az örömtől, hogy Ottót bajban lássa. Ezért kurta ellenvetései vannak, és csak akkor, amikor a herceg elmegy, inti meg, hogy vigyázzon Bánkra. Teljesen véletlenül tudja meg, hogy visszajött Bánk Mivel eddig is veszélyesnek tartotta Ottó tervét, azt tervezi, hogy elárulja Ottót, ez által a Magyar párt bizalmát megnyerve anyagi jutalomban részesüljön. Izidóra Szelíd Türingiai lány. Cserébe maradt a királynénál, Gertrúdisz leányává fogadta, azóta él az udvarnál. Hála, és tisztelet köti a királynéhoz, de nem szereti A Német leány titokban Ottót szereti. Titkát egyedül Biberach tudja, aki kicsalta a titkot a lányból azzal az

ígérettel, hogy Ottót viszont szerelemre bírja. Petur bán Szilaj, heves, nyugtalan fő, már a testvérháború idején is Endre pártján ált. El kellett szöknie Imre haragja elől. Bánkhoz menekült, megbánva tetteit, de csak Endre trónra kerülésével nyerte vissza hírét. De a hűség nem gátolja meg abban, hogy a királyné megbuktatásában pártütést szervezzen. Tiborc Becsületben megőszült őszinte paraszt, hosszú évek emléke fűzi a Bánk családhoz. Oderánál megmentette Bánk, és apja, Konrád gróf életét, és mert becsületes, megnyerte szabadságát, de csak vesztére, mert a királyné a Magyar népet nyomorba döntötte. Ebben az ínséges időben maga, és családja táplálékát Bánk időnkénti segélye nélkül nem tudná megszerezni. Társadalmi osztályának nyomorának enyhítését Bánk erejétől, és hazafiasságától várja. e.) Történet: Előversengés (Prológus): Ottó herceg mindenáron - ha csak egy éjszakára is - el

akarja csábítani Magyarország nagyurának, Bánk bánnak erényes feleségét, Melindát. A kóbor lovag, Biberach megígéri, hogy segít neki. Első szakasz: Petur bán és a "békétlenek" iszogatnak. Összeesküvést szerveznek, mely megbeszélésének helye aznap este Petur házában lesz. Érkezik Bánk bán, akit Petur hívott haza országjáró körútjáról, s meghívja őt is a titkos találkára. Tiborc jön, aki lopásra adta fejét, s szeretne mondani valamit a nagyúrnak, de az nem hallgatja meg. Biberach találkozik Ottóval, s ígéretéhez híven különböző porokat ad át neki, melyek egyike altató a királyné számára, a másik pedig szerelemre gyújtja majd Melindát iránta. Melinda elutasítja Ottó közeledését, Gertrudis pedig közli öccsével, hogy támogatja Melinda iránti szerelmét. Eközben Bánk elrejtőzött egy rejtekajtóban, s kihallgatta Ottó tervét. A nagyúr kétségbeesve gondolkodik, mi tévő legyen Második szakasz:

Petur házában gyülekeznek a "békétlenek", akik pártütést szerveznek a királyné ellen, mondván kizsákmányolja az országot, s a magyar elöljárók helyett hazája fiait teszi a magyar hivatalokba. Bánk érkezik, aki végül mégis eljött a találkára Hallva, miben egyeztek meg távollétében, meglepődik. Megpróbálja lebeszélni őket tervükről, mondván nem akarja, hogy a felkelést a nép szenvedje meg, az pedig természetes, hogy a királyné jobban szereti övéit. Már-már siker koronázza fáradalmait, ámde érkezik Biberach, aki tudatja vele a szörnyű hírt, Ottó meggyalázta Melindát. Bánk elrohan, hátrahagyva a lázadozó Peturt és társait Harmadik szakasz: Melinda Bánk bocsánatáért esedezik, hiszen ártatlanul bűnös ő. Bánk elzavarja, később azonban rájön, hogy felesége valóban ártatlan. Újból feltűnik Tiborc, aki most már végre elmondja mi nyomja lelkét: a királyné kiforgatta őket minden vagyonukból, ezért

kénytelen lopni éhező családjának. Bánk csak most veszi észre kivel van dolga: ifjú korában Tiborc mentette meg életét a jáderai csatában. Feleségét ezért barátjára bízza, hogy kísérje haza vidéki birtokára. A nővére elől menekülő Ottó találkozik Biberachhal, aki azonban megtagadja tőle további segítségét. A lovag, mivel bűntelen, távozni készül, ekkor azonban a herceg hátulról orvul leszúrja. Negyedik szakasz: A királyné hívatja Melindát, aki tébolyulva beszéli el szerencsétlenségét. Gertrudis szánja, de nem tesz érte semmit. Mikhál bán érkezik, aki, mint mondja, követként érkezett a pártütőktől. Ezt hallva Gertrudis azonban elfogatja, s hasonló szándékkal küld testvéréért, Simonért is. Érkezik Bánk, aki Mikhálra bízza fiát, majd Gertrudishoz belépve fejére olvassa a királynénak személyes és az ország iránti vétkeit. Gertrudis menekülni készül, azonban mikor a nagyúr hazáját gyalázza,

megfordul, s tőrrel támad Bánkra. Ő azonban kicsavarja kezéből azt, s leszúrja a királynét Kívülről lárma hallatszik, a zendülők törnek a szobába. A haldokló királyné gyermekei iránt kiált, majd Ottót teszi meg halála okozójának. Myska bán a királyfiakért rohan, míg Solom mester megpróbálja visszaszorítani a lázadókat. Ötödik szakasz: Endre, Magyarország királya győzedelmes hadjáratból érkezik haza, de itthon felesége halálának híre fogadja. Keresteti a gyilkost, de a zendülők mind tagadnak, mondván, jöttekkor a királyné már halott volt. Végül megérkezik Bánk, aki magára vállalja a szörnyű tettet. Indoklása szerint azért tette mindezt, hogy az országban ne törjön ki polgárháború. Endre el akarja vitetni, de mivel Bánk az ősi Bor nemzetség tagja, ezért felette nem ítélkezhet. Ekkor párbajra hívja, de Bánk elutasítja Már éppen vívni készül a király helyett kiálló Solom ellen, azonban Myska ekkor

tudatja mindenkivel, hogy a királyné ártatlan, az altatónak köszönhetően nem tudott semmiről. Mikhál felajánlja a kis Somát a királynak Szomorú menet érkezik, Tiborc a halott Melindát hozza. Elmondása szerint Ottó emberei felgyújtották Bánk házát, de ő elhozta Melinda holttestét. A király végül hosszas gondolkodás után szabadon engedi Bánkot, s megengedi, hogy eltemettethesse feleségét. f.) A mű konfliktusai: Bánk bán  Melinda   Petur   Tiborc  Gertrudis g.) A mű fő konfliktusa: A Bánk bán és Gertrudis közötti ellentét. Gertrudis erős akaratú, uralkodásra termett asszony, azonban uralkodási módszerei ellenszenvet váltanak ki mind a magyar nemesség, mind a jobbágyok körében. Bánk bán államférfiként és magánemberként is konfliktusba kerül a királynéval. Államférfiként sértik a királyné uralkodási módszerei, magánemberként pedig félti a felesége becsületét. Szenvedélyesen

szereti a gyönyörű, fiatal Melindát, ezért a féltékenység is könnyen fellobban benne. A cselekmény folyamán azonban Bánk lelkében önmagával is kibontakozik egy konfliktus. Bánk törvénytisztelő, méltósággal teli, ugyanakkor lefojtott szenvedélyektől fűtött, igen érzékeny, naivan tiszta erkölcsű férfi. Csak hosszas tépelődés után határozza el, hogy becsülete parancsára hallgatva fog cselekedni. Bánk idegenkedik az összeesküvés tervétől, mert tiszteli királyt, akinek a hatalma istentől való. Úgy gondolja, hogy Gertrudisban is a király személyét kell tisztelnie Attól is tart, hogy a lázadás polgárháborúhoz vezethet, s az ártatlan emberek vérét is követelné. A harmadik felvonásban fogalmazódik meg először Bánkban a királynéval való végső leszámolás szándéka: ,,Épülj fel, izmosodj meg, gondolat!” És bár Bánk nem is hallja Tiborc panaszát, tudattalanul az őáltala elmondottak is arra késztetik őt, hogy

elégtételt vegyen Gertrudistól a magyar népen esett sérelmekért. Hosszú lelki vívódások előzték meg Bánk végső cselekedetét: a királynéval való leszámolást és a gyilkosságot. Bánk tette jogos büntetés volt: elégtételt vett a nemzeti sérelmekért, a jobbágyok méltatlan sorsáért és a maga becsületének megsértéséért egyszerre. A gyilkosság elkövetése után azonban újból megrendült az önbizalma, és csak akkor fogalmazódott meg benne tettének jogossága, amikor a király előtt vállalnia kellett cselekedete következményeit. A mű mégis Bánk tragikus összeomlásával ér véget: Bánk magára marad, elveszíti élete egyetlen értelmét, feleségét. Bánk    külső impulzusok    belső impulzusok => leszámolás h.) Drámai mű felépítése: 1. Alapszituáció: Előversengés, első szakasz 2. Bonyodalom: békétlenek jelszava: Melinda 3. Kibontakozás: a) Melinda elleni gyalázat b.) Ottó megöli Biberach-ot

c.) Petur   Bánk békétlenek találkozója d.) Tiborc 4. Tetőpont: királynéval való találkozás (Gertrudis előrántja a tőrt) 5. Megoldás: a király dühe, igazságszolgáltatás, megbocsátás Bánk tragikuma:  Meggyőződése ellenére válik gyilkossá.  Magánemberként magára marad. Petur csak a magyar nemesek sérelmeivel törődik. Bánk pedig minden egyes magyar sérelmével