Tartalmi kivonat
Móricz Zsigmond élete, Szegény Emberek, Barbárok, Uri Muri c. műveinek elemzése 1. Móricz Zsigmond életének legfontosabb jellemzői: Tiszacsécsén született, paraszti családból származik szegényparaszti környezetben nevelkedik szívéhez a szegény sorsú parasztember áll a legközelebb Nyugat első nemzedékének legjelentősebb prózaírója a realizmus és a naturalizmus volt hatással a prózájára a Kisfaludy Társaság megbízásából népdal- és népmesegyűjtő utat tett Szatmárban ösztönző tapasztalatokat szerzett a falusi-paraszti világról nehezen indult el az írói pályán 1908-ban írt novellája teszi egy csapásra elismert íróvá: a Hét krajcár kiváltó ok: kisfia halála gyászmunka cselekmény: szegényekrőlő és édesanyja viszonyakacagássírás fő témája: a szegénység egy délután története, gyönyörű lírai résszel indít és zár, közben történik meg a
cselekmény Móricz életművében jelenik meg először a parasztság, mint téma az I.vh idején elkíséri a katonákat a frontra tudósításokat ír a háborúba hajszolt emberek megpróbáltatásairól, szenvedéseiről, veszteségeiről a Nyugat nagyobb szociális-közéleti szerepvállalását szorgalmazta ez nem egyezett Babits (szerkesztő) esztétikai elveivel megvált a Nyugattól népi mozgalom felé közeledett átvette a Kelet Népe című folyóirat szerkesztését műfajai: 1. elbeszélései: Hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Barbárok, Judith és Eszter 2. regényei: Úri muri, Légy jó mindhalálig, Kivilágos-kivirradtig, Rokonok, Fáklya realista alkotó: típusokat alkot (falusi élet emberei) parasztság rétegződése tisztán látható tipikus helyzetbe kerülnek a főhősök külső jellemző – hús-vér figurákká áll össze a kép nem írja le pontosan a külsejüket a beszédükkel
gondolataikkal, mozdulataikkal jellemzi őket 2. Műfajai: a) Elbeszélései: Tragédia műfaja: elbeszélés – novella témája: falusi életkép bemutatása megmutatja hogyan torzítja el az embert a szegénység egy főszereplője van: Kis János beszélő név: köznapiság, jelentéktelen ember tömör, nincsenek felesleges elemek az elbeszélői hang visszafogott, tárgyszerű nem magyarázza és nem értelmezi az eseményeket alaphelyzet: a falusi emberek világának egyik jellemző tevékenységét, az aratást, illetve a déli pihenőt életképszerűen vázolja fel Kis János gondolatai az evés körül forognak az evés kérdése az egész tudatvilágát kitölti alaphelyzetből való kilibbenés: a gazda Sarudy az aratókat is meghívja lánya lakodalmába Kis János tudatában az a célképzet jelenik meg, hogy a gazdát kieszi a vagyonából de! ez lehetetlen kisszerű, együgyű,
nevetséges lázadás komikus-ironikus lázadás a környezet figyelme nem rá irányul: az aratásnál és a lakodalomban sem törődik vele senki de! az elbeszélő figyelme felé irányul indítékai: éhség, a gyűlölet és az irigység épp ekkor fordulnak saját maga ellen indulata önpusztítóvá válik falu és parasztábrázolása: naturalista hatás jellemző életképszerű jelenetre épül világszerű történetalkotás, anekdotikus elemek felhasználásával a szegénység árnyalt megközelítése Szegény emberek címe: utalhat a nincstelen emberekre vagy pedig a szánni való emberekre is műfaja: elbeszélés – novella szerkezeti felépítése: 1. mezei munka 2. gyilkosság 3. vásár 4. lelepleződés a párbeszéd dominál a műben: az öreg kérdez a főszereplő válaszol a párbeszéd fontossága: megismerjük a főszereplőt I.vh-ból hazajött katona hallgatag, mert gondolkozik hogyan
fogja megadni az adósságát a családjához mély érzelmek fűzik jelentéktelen ember: az író nem nevezi meg pontosan („a szegény ember”, „a fiatal munkás”, „a katona”) az író az öreg segítségével megfogalmazza, hogy mire készül a főszereplő a civilizált világ keveredik a háborúval gyakoriak a német eredetű szavak kettős tudatú: 1.civil békés tudat 2.háború torzító hatása befejezés: fia elárulja elviszik a csendőrök Barbárok címe: nyers, civilizálatlan népre utal műfaja: elbeszélés – novella helyszín: puszta, juhászok között szereplők: Bodri juhász, felesége, Veres juhász Móricz maga tagolja szerkezeti egységekre: 1. Kettős gyilkosság Bodri juhász a pusztán látogatók gyilkosság 2. Keresés Bodri juhász feleségének érkezése Keresés, vándorlás felfedezés 3. Leleplezés Veres juhász tagadása Szembesülés az övvel Beismerés népmesei elemek: az
alaphelyzetből valaminek a hiánya billenti ki az egyes részeket (nyáj, férjgyermek, igazság), megindítva az eseményeket a feleség mesehősként lép elénk férjét és gyermekét keresve a feleség ruhája: fehér vászonból készült népviseleti ruha a mese nyelvi fordulatainak a használata hiányoznak belőle a korra vonatkozó információs háttérelemek a történelmi idő jelöletlensége – nem tudjuk mikor játszódik drámaiság és balladaiság: jelenetezés – a három részben más-más szereplő kerül a középpontba párbeszéd szerepe – tömörré, drámaivá teszi időkezelés – szaggatottság+ tempóváltások (rövid idő, 1év, rövid idő) nyelvi megalkotottság: tájnyelv használata kihagyások,ismétlések, hiányos megnyilatkozások – figuraalkotásban kap szerepet elhallgatások, csöndek – fokozzák a feszültséget gesztusnyelv használata összekapcsoló elemek: 1. Bodri
juhász rézveretes szíja gyilkosság jelölője 2. vizsgálóbíró végkövetkeztetése lezárttá teszi, visszautal a címre jelképes elemek: barbár: másképp barbár Bodri juhász, másképp barbár Veres juhász és másképp a civilizáció világa puszta: civilizációtól érintetlen, ősi hagyomány elmaradottság, erőszak b) Regényei: Úri muri I. Regény ideje és helyszíne: 1. Regény ideje: a 20.század elején játszódik a történet, a millenium időszakán író nem közli velünk , a szövegből derül ki időtartama: pár nap (4-5nap) nem ad meg pontos időt időbeli végtelenség 2. Regény helyszíne: az Alföldön játszódik, a főszereplő birtokain pár helyszín: vendéglő/kocsma, Csuli birtoka, Zoltán otthona, tanyája jelenetező tagolás, mozaikszerű (1-1 jelenetet részletesen is kidolgoz) II. Szereplők: Főszereplője: Szakhmáry Zoltán - lecsúszott nemes, vívódó figura
Rozika: született prostituált, parasztlány Taktikusan éli az életét Rhédey Eszter: a gondoskodó feleség a mű végéig megőrzi büszkeségét Lekenczey Muki: deklasszálódott nemes, könyvvigéc Csörgheó Csuli: csupa szív és csupa tréfa megmarad vidéki provinciális formájánál III. Cselekménye: A történések a főszereplő, Szakhmáry Zoltán válságba jutott életének utolsó pár napját fogják át Pótcselekvésekkel próbálják gondjaikat levezetni Hagyományos szerelmi háromszögre épül a cselekmény Szakhmáry Zoltán, a körülményeivel elégedetlen újratörekvő lecsúszott nemes, akinek életmódja és szemlélete sok szállal kötődik a gentry hagyományhoz Zoltán 2 szintű összeomlása: magánéleti, gazdasági birtoka Válságát a pénzhiány és szerelmi életének megoldhatatlansága okozza Zárókép: égő tanya Szakhmáry öngyilkossága Tűz: a megtisztító szimbólum IV. A mű
sajátosságai: Hangulata: olykor vidám, olykor lehangoló, nosztalgikus Jelenetező tagolás Időbeli végtelenség Rítusszerű ismétlődések (mulatozás) Metaforikus utalásrend (emberi és állati világ egymásra vetítése) Humor és irónia V. Móricz és Mikszáth kapcsolata: Összekapcsolja őket a közös témaválasztás: falusi élet, paraszti élet Kedvelt témájuk még a magyar gentryk életformája: Mikszáth Móricz korabeli gentryk Kedvesebbek komorabbak, vidékiesebbek, nem rokonszenvesek VI. Móricz további jelentős gentry témájú regényei: a.) A fáklya – 1917 Matolcsi Miklós a főszereplője b.) Úri muri – 1927 Szakmáry Zoltán c.) Rokonok – 1932 Kopjáss István