Irodalom | Tanulmányok, esszék » Móricz Zsigmond élete, Szegény Emberek, Barbárok, Úri Muri című műveinek elemzése

 2006 · 4 oldal  (65 KB)    magyar    623    2010. február 27.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Móricz Zsigmond élete, Szegény Emberek, Barbárok, Uri Muri c. műveinek elemzése 1. Móricz Zsigmond életének legfontosabb jellemzői:  Tiszacsécsén született, paraszti családból származik  szegényparaszti környezetben nevelkedik szívéhez a szegény sorsú parasztember áll a legközelebb  Nyugat első nemzedékének legjelentősebb prózaírója  a realizmus és a naturalizmus volt hatással a prózájára  a Kisfaludy Társaság megbízásából népdal- és népmesegyűjtő utat tett Szatmárban ösztönző tapasztalatokat szerzett a falusi-paraszti világról  nehezen indult el az írói pályán  1908-ban írt novellája teszi egy csapásra elismert íróvá: a Hét krajcár  kiváltó ok: kisfia halála  gyászmunka  cselekmény: szegényekrőlő és édesanyja viszonyakacagássírás  fő témája: a szegénység egy délután története, gyönyörű lírai résszel indít és zár, közben történik meg a

cselekmény  Móricz életművében jelenik meg először a parasztság, mint téma  az I.vh idején elkíséri a katonákat a frontra  tudósításokat ír a háborúba hajszolt emberek megpróbáltatásairól, szenvedéseiről, veszteségeiről  a Nyugat nagyobb szociális-közéleti szerepvállalását szorgalmazta  ez nem egyezett Babits (szerkesztő) esztétikai elveivel  megvált a Nyugattól népi mozgalom felé közeledett átvette a Kelet Népe című folyóirat szerkesztését  műfajai: 1. elbeszélései: Hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Barbárok, Judith és Eszter 2. regényei: Úri muri, Légy jó mindhalálig, Kivilágos-kivirradtig, Rokonok, Fáklya  realista alkotó: típusokat alkot (falusi élet emberei) parasztság rétegződése tisztán látható tipikus helyzetbe kerülnek a főhősök külső jellemző – hús-vér figurákká áll össze a kép nem írja le pontosan a külsejüket a beszédükkel

gondolataikkal, mozdulataikkal jellemzi őket 2. Műfajai: a) Elbeszélései: Tragédia  műfaja: elbeszélés – novella  témája: falusi életkép bemutatása  megmutatja hogyan torzítja el az embert a szegénység  egy főszereplője van: Kis János beszélő név: köznapiság, jelentéktelen ember  tömör, nincsenek felesleges elemek  az elbeszélői hang visszafogott, tárgyszerű  nem magyarázza és nem értelmezi az eseményeket  alaphelyzet: a falusi emberek világának egyik jellemző tevékenységét, az aratást, illetve a déli pihenőt életképszerűen vázolja fel Kis János gondolatai az evés körül forognak  az evés kérdése az egész tudatvilágát kitölti  alaphelyzetből való kilibbenés: a gazda Sarudy az aratókat is meghívja lánya lakodalmába Kis János tudatában az a célképzet jelenik meg, hogy a gazdát kieszi a vagyonából de! ez lehetetlen  kisszerű, együgyű,

nevetséges lázadás komikus-ironikus lázadás a környezet figyelme nem rá irányul: az aratásnál és a lakodalomban sem törődik vele senki de! az elbeszélő figyelme felé irányul indítékai: éhség, a gyűlölet és az irigység épp ekkor fordulnak saját maga ellen  indulata önpusztítóvá válik  falu és parasztábrázolása:  naturalista hatás jellemző  életképszerű jelenetre épül világszerű történetalkotás, anekdotikus elemek felhasználásával  a szegénység árnyalt megközelítése Szegény emberek  címe: utalhat a nincstelen emberekre vagy pedig a szánni való emberekre is  műfaja: elbeszélés – novella  szerkezeti felépítése: 1. mezei munka 2. gyilkosság 3. vásár 4. lelepleződés  a párbeszéd dominál a műben:  az öreg kérdez a főszereplő válaszol  a párbeszéd fontossága: megismerjük a főszereplőt  I.vh-ból hazajött katona hallgatag, mert gondolkozik hogyan

fogja megadni az adósságát a családjához mély érzelmek fűzik jelentéktelen ember: az író nem nevezi meg pontosan („a szegény ember”, „a fiatal munkás”, „a katona”)  az író az öreg segítségével megfogalmazza, hogy mire készül a főszereplő  a civilizált világ keveredik a háborúval  gyakoriak a német eredetű szavak  kettős tudatú: 1.civil békés tudat 2.háború torzító hatása  befejezés: fia elárulja  elviszik a csendőrök Barbárok  címe: nyers, civilizálatlan népre utal  műfaja: elbeszélés – novella  helyszín: puszta, juhászok között  szereplők: Bodri juhász, felesége, Veres juhász  Móricz maga tagolja szerkezeti egységekre: 1. Kettős gyilkosság Bodri juhász a pusztán látogatók gyilkosság 2. Keresés Bodri juhász feleségének érkezése Keresés, vándorlás felfedezés 3. Leleplezés Veres juhász tagadása Szembesülés az övvel Beismerés  népmesei elemek:  az

alaphelyzetből valaminek a hiánya billenti ki az egyes részeket (nyáj, férjgyermek, igazság), megindítva az eseményeket  a feleség mesehősként lép elénk férjét és gyermekét keresve  a feleség ruhája: fehér vászonból készült népviseleti ruha  a mese nyelvi fordulatainak a használata  hiányoznak belőle a korra vonatkozó információs háttérelemek  a történelmi idő jelöletlensége – nem tudjuk mikor játszódik  drámaiság és balladaiság:  jelenetezés – a három részben más-más szereplő kerül a középpontba  párbeszéd szerepe – tömörré, drámaivá teszi  időkezelés – szaggatottság+ tempóváltások (rövid idő, 1év, rövid idő)  nyelvi megalkotottság: tájnyelv használata  kihagyások,ismétlések, hiányos megnyilatkozások – figuraalkotásban kap szerepet elhallgatások, csöndek – fokozzák a feszültséget  gesztusnyelv használata  összekapcsoló elemek: 1. Bodri

juhász rézveretes szíja  gyilkosság jelölője 2. vizsgálóbíró végkövetkeztetése  lezárttá teszi, visszautal a címre  jelképes elemek:  barbár: másképp barbár Bodri juhász, másképp barbár Veres juhász és másképp a civilizáció világa  puszta: civilizációtól érintetlen, ősi hagyomány  elmaradottság, erőszak b) Regényei: Úri muri I. Regény ideje és helyszíne: 1. Regény ideje:  a 20.század elején játszódik a történet, a millenium időszakán  író nem közli velünk , a szövegből derül ki  időtartama: pár nap (4-5nap)  nem ad meg pontos időt  időbeli végtelenség 2. Regény helyszíne:  az Alföldön játszódik, a főszereplő birtokain  pár helyszín: vendéglő/kocsma, Csuli birtoka, Zoltán otthona, tanyája jelenetező tagolás, mozaikszerű (1-1 jelenetet részletesen is kidolgoz) II. Szereplők:  Főszereplője: Szakhmáry Zoltán - lecsúszott nemes, vívódó figura 

Rozika: született prostituált, parasztlány Taktikusan éli az életét  Rhédey Eszter: a gondoskodó feleség a mű végéig megőrzi büszkeségét  Lekenczey Muki: deklasszálódott nemes, könyvvigéc  Csörgheó Csuli: csupa szív és csupa tréfa megmarad vidéki provinciális formájánál III. Cselekménye:  A történések a főszereplő, Szakhmáry Zoltán válságba jutott életének utolsó pár napját fogják át  Pótcselekvésekkel próbálják gondjaikat levezetni  Hagyományos szerelmi háromszögre épül a cselekmény  Szakhmáry Zoltán, a körülményeivel elégedetlen újratörekvő lecsúszott nemes, akinek életmódja és szemlélete sok szállal kötődik a gentry hagyományhoz  Zoltán 2 szintű összeomlása: magánéleti, gazdasági birtoka  Válságát a pénzhiány és szerelmi életének megoldhatatlansága okozza  Zárókép: égő tanya  Szakhmáry öngyilkossága  Tűz: a megtisztító szimbólum IV. A mű

sajátosságai:  Hangulata: olykor vidám, olykor lehangoló, nosztalgikus  Jelenetező tagolás  Időbeli végtelenség  Rítusszerű ismétlődések (mulatozás)  Metaforikus utalásrend (emberi és állati világ egymásra vetítése)  Humor és irónia V. Móricz és Mikszáth kapcsolata:  Összekapcsolja őket a közös témaválasztás: falusi élet, paraszti élet  Kedvelt témájuk még a magyar gentryk életformája: Mikszáth Móricz korabeli gentryk Kedvesebbek komorabbak, vidékiesebbek, nem rokonszenvesek VI. Móricz további jelentős gentry témájú regényei: a.) A fáklya – 1917 Matolcsi Miklós a főszereplője b.) Úri muri – 1927 Szakmáry Zoltán c.) Rokonok – 1932 Kopjáss István