Média Ismeretek | Film » Jókai Mór, Az arany ember filmen

Jókai Mór, Az arany ember filmen 1. Jókai Mór (1825-1904) művészetének rövid jellemzése:  a XIX. század kiemelkedő regényírója – regényeit nagy számban megfilmesítették  egyedülállóvá teszi: írói tehetsége, eredetisége, sokszínűsége, remek humora, kiváló emberismerete, pszichológiai érzéke  pályája négy főbb szakaszra osztható, melyeket különböző témavilág jellemez  regényei megírásakor a romantika eszköztárából válogatott  pályája későbbi szakaszában a realizmus is megjelent alkotásaiban  ennek legkiemelkedőbb példája Az arany ember 2. Az arany ember Jókai Mór egyik örök érvényű, népszerű regénye  szélsőséges szenvedélyek: szerelem, gyűlölet  a művet kortalanná teszi a szerelem mindent legyőző erejének ábrázolása A XX. század második felében (1962) Gertler Viktor, magyar filmrendező készített belőle filmet. Az arany ember (1962) színes magyar kalandfilm, 107 perc

Rendező: Gertler Jókai író: forgatókönyvíró: Gertler zeneszerző: Vincze operatőr: Forgács vágó: Vigh Edit Viktor Mór Viktor Ottó Ottó Szereplők: Csorba András (Tímár Mihály) Béres Ilona (Tímea) Pécsi Ildikó (Noémi) Bárány Frigyes (Kacsuka Imre) Krencsey Marianne (Athalie) Greguss Zoltán (Brazovics) Gobbi Hilda (Brazovicsné) Szabó Ernő (Ali Csorbadzsi) 3. A film lehetőségei, ábrázolásmódja a konkrét mű alapján (hasonlóságok és különbségek)  a film hűen követi a regény eredeti történetét; a színészek életkora, ruházata megfelel a korabeli elképzelésnek, a szereplők Jókai által írt párbeszédeket mondják rövidítve  a film lehetőséget ad több néma részlet bemutatására (pl. kifejező zenei aláfestéssel) anélkül, hogy unalmassá válna (pl. Tímea ábrándozása Kacsukáról, miközben a törött kardot megérinti; Tímár kétségbeesett ragaszkodása a talált ékszereihez, nehogy fény derüljön

meggazdagodása tényleges körülményeire – ez hozzájárul a lelkiállapotok jobb megismeréséhez.)  a film díszlete, kelléktára tágabb lehetőséget nyújt a nonverbális kommunikáció megnyilatkozásához, továbbá a mű értelmezéséhez  a film valószerűbb, közvetlenebb élményt nyújt  a film lehetővé teszi természeti tájak, élő állatok, természetes fényviszonyok, hanghatások megjelenítését (napfény, madárcsicsergés)  a film esetében nagy lehetőség rejlik a különböző kameraállásokban: ugyanazt a jelenetet távolról és közelről is szemlélhetjük, láthatjuk az egyik, majd a másik szereplő szemszögéből (pl. báli forgatag Tímár Mihály házában)  a kamera ráközelítéssel hangsúlyt ad apró mozdulatoknak, kiemeli egy-egy tekintet jelentőségét (pl. Tímár és Noémi gesztusai a Senki szigetén)  a vágások szintén a nézőpontváltás lehetőségét hordozzák, és gyors térbeli vagy időbeli

váltásokat tesznek lehetővé (pl. Senki szigete és Komárom között)  a mozgókép lehetőséget ad arra, hogy ne kelljen mindent a szavakkal kifejezni, van, amit elég megmutatni (pl. Tímea magánya a házasság után, Tímár boldogtalansága és szeret iránti vágya, Noémi gyermeki ártatlansága, Brazovics összeomlása) 4. A regény felépítésénk módosulásai a filmen:  a film a szereplők lélekállapotát emeli ki – boldogság, boldogtalanság, kétségbeesés, féktelen harag, szerelem beteljesülése és be nem teljesülése  ezzel párhuzamosan a történet rövidített, a regény cselekménye gyorsabban zajlik le  a filmből rengeteg jelenet kimarad (pl. Szent Borbála útjának további eseményei, Vaskapu bemutatása, Dódi és Mihály betegsége) 5. Egy könyvbeli jelenet összvetése megfilmesítésével Leánytréfa Athalie fejébe veszi, hogy megtréfálja Tímeát. Megkéri vőlegényét (Kacsukát ), hogy csábítsa el a naiv lányt. - a

jelenet egy vacsorával kezdődik, amikor Tímea szolgálja fel a vacsorát Zsófia mama rákiált, nehogy elejtse a poharakat, mire Tímea a könyv szerint az összes poharat, míg a film szerint csupán egyetlen poharat ejt a szőnyegre - - - - - segítségére Kacsuka úr siet, és ebben a részben jelentős szerepet kap a találkozó tekintet kezdetét veszi a csábítás Athalie Kacsuka mellé ülteti Tímeát, mely hallatán a lány megszeppen és elpirul. A film kiemeli a lány zavart lelkiállapotát, nem tudja, hogy mi tévő legyen. Kacsuka a könyv szerint megdicséri Tímea gyönyörű fehér kezeit, mire a lány rettentő kínosan érzi magát. A film viszont ezt a jelentet átdolgozza, azzal, hogy már nem a verbális kommunikációra tereli a figyelmet, hanem a gesztusnyelvre. Kacsuka mikor látja, hogy Tímea ügyetlenkedik a kockacukor kiszedésével, megfogja a lány kezét és cukros tálkához vezeti. Jelentős többletet jelent a filmben a szenvedély

fizikai megnyilvánulása. Tímea zavarában a kávéscsésze helyett a vizespohárba dobja a cukrot. Ezen Athalie és Zófia mama jót kuncog, mely szintén nonverbális kommunikációs eszköz. Athalie megkéri Tímeát, kínálja meg süteménnyel Kacsukát. A könyv szerint a lány választott egy szívet, mit sem sejtve annak többletjelentéséről és azt megfelezte vele Kacsuka. A film szerint viszont Kacsuka választotta a szív alakú süteményt. A jelenetet végigkíséri Kacsuka és Tímea szemkontaktusa. A megfelezett süteményt a lány a vacsora végéig szemléli Vacsora után Tímea szobájába sietett és elrejtette a süteményt, amit Athalie felkutatott. Majd Athalie közli a lánnyal, hogy Kacsuka megkérte a kezét Tímea arca elfehéredett a megdöbbenéstől és önfeledten az ágyához rohant. A könyv szerint a takarója alatt bújkált örömében, míg a filmben az ágy elé letérdelt, mintha már az oltár előtt érezné magát és Athalie szeme

láttára boldogság lett úrrá rajta. Ezután Tímea Athalie tanácsára menyasszonyi fátylát kezdte készíteni, mit sem sejtve róla, hogy azt nem ő fogja viselni. A tréfa végkifejlete az esküvő napja, amikor Tímea felébredve Athaliet látja meg menyasszonyi ruhában. Ekkor vált számára világossá, hogy egy szörnyű tréfa áldozatává vált