Szociológia | Településszociológia » Regionális kultúra, XVII. kerület

Regionális kultúra, XVII. kerület A XVII. kerület története: 1950. január 1-jén jött létre, amikor több addig önálló települést (Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy) Budapesthez csatolták. A családi házas - kertes jellegű kerület lakossága az 1970-es - 80-as években a rákoskeresztúri lakótelepek építése, a rendszerváltást követően a szuburbanizáció (módosabb középrétegek kiköltözésének a folyamata, kertvárosok kialakulása) következtében növekedett, illetve növekszik ma is. Kerületünk hírességei: - Bartók Béla 1911-től 1920-ig élt a kerületben - Csekovszky Árpád keramikus - Erdős Renée írónő - Gózon Gyula színész - Gregor József operaénekes (Rákosligeten született) - Kálmán Alajos kémikus, az MTA tagja (Rákoskeresztúron született) - Kiss György Munkácsy-díjas festő, szobrász, éremművész (a kerületben él) - Krencsey Marianne színésznő - Lázár Vilmos és Lázár Zoltán

fogathajtó világbajnokok - Mányoky Endre újságíró - Nyíri Kristóf filozófus - Radnai Gyula fizikus - Ragályi Elemér operatőr - S. Nagy István dalszövegíró - Vigyázó Ferenc - Zavadszky Gábor labdarúgó (a kerületben élt) Bartók Béla élete a XVII. kerületben: Közismert, hogy Bartók Béla életének meghatározó szakaszát töltötte a rákoshegyi Hunyadi utca 50. szám alatti kúriában 1912 és 1920 között Számos zeneműve született itt, többek között a Fából faragott királyfi és a Csodálatos Mandarin. A Főváros XVII. Kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy döntött, hogy a XVII kerület kulturális értékeinek gyarapítása, a kerület zenei életének támogatása, valamint Bartók Béla egykori Hunyadi utcai lakóházának felújítása és intézményszerű működtetése érdekében „Rákoshegyi Bartók Zeneház” néven közalapítványt hoz létre. A Közalapítvány legfőbb célja, hogy az épület

2006-banBartók Béla születésének 125. évfordulója évében megújuljon, majd élő zeneházként működjön Bartók 1911-ben költözött az akkori Rákoskeresztúr-nyaralónak nevezett községbe, melyet később Rákoshegynek neveztek, és akkor még nem tartozott Budapesthez. Először a Jókai utca 3-as számú házban laktak egy rövid ideig. 1912-ben költöztek feleségével, Ziegelr Mártával és az akkor 2 éves kisfiúkkal, ifjabb Bartók Bélával a Terét utca 28-ba, ahol 1920-ig éltek. Ez a ház ma Hunyadi utca 50-ként az az épület, ahol a jövőben a Rákoshegyi Bartók Béla Zeneház létrejön Igen nagy érdekessége e háznak, hogy éppen az az előnye, ami a hátránya, nevezetesen, hogy hosszú évtizedeken át nem végeztek rajta semmilyen felújítást. Ennek nemcsak az elhanyagolt állapot, hanem az is az eredménye, hogy szinte minden megmaradt eredetiben a házon. Mind a ház belső elrendezése, mind a beépített anyagok megegyeznek avval, ami

Bartók idejében ott volt. Így egy gondos és szakszerű felújítás eredmény nem csak az lehet, hogy e házban zenei alkotóműhely alakulhat, hanem az is, hogy Bartók e lakhelyét sikerülhet eredet-közeli állapotban bemutatni az iránta érdeklődőknek. Csekovszky Árpád: Csekovszky Árpád (1931-1997) keramikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész a XX. századi magyar kerámia meghatározó egyénisége. A mester lakóházának kertjében és egykori műtermében láthatók az életmű kiemelkedő alkotásai. Kezdettől fogva épületekhez kapcsolódó, egyedi kivitelezésű kerámiákat készített. Foglalkoztatta az anyaggal történő téralakítás, a népművészet, a korai görög konstruktivitás, a plasztikus tárgyformálás. A kiállításokon népi ihletésű korongolt, mázas figurákkal jelentkezett, majd az 50-es évek végétől kis és nagy méretben, különböző technikával és mázzal, több variációban készültek idoljai, archaikus hatású

lovas és kocsihajtó plasztikái. Később oxidos samott keresztkompozíciókat, bibliai témájú fülkeszobrokat állított ki. A kerámia mellett rajzolt és festett is. Csekovszky Árpádné Budapesten született 1956 decemberében férjhez ment Csekovszky Árpád keramikus művészhez. A házaspár a XVI utca 1 száma alatti házba költözött. Csekovszky Árpád 1997-ben hunyt el 1998-ban a Művelődési Ház felvette a nevét, és még abban az évben a XVII. kerület Önkormányzat megalapította a Csekovszky Árpád Közalapítványt, amelynek elnöke Edit asszony lett. Az alapítvány célja, Csekovszky Árpád művészeti hagyatékának gondozása és megőrzése. Gregor József: Gregor József 1940-ben született Rákosligeten. Énektanulmányait magánúton végezte, majd 1964-ben Vaszy Viktor szerződtette a Szegedi Nemzeti Színházba. Vaszytól nemcsak muzikalitást, színpadi kultúrát és énektechnikát tanult, hanem azt a komplex előadóművészi kultúrát,

amelyre az operaelőadások során oly nagy szükség van. Már a hetvenes évek elején azt írták róla, hogy a magyar énekesgárda egyik legnagyobb büszkesége, csodálatosan kiegyenlített hang, mély átélés és nagyszerű karakteralakítás jellemzi minden fellépését. Pedig a Vaszy Viktor vezette szegedi operatársulatból indult Gregor József pályája csak az utóbbi tíz-tizenöt évben érkezett igazán a csúcsra. Állandó vendégénekese a Magyar Állami Operaháznak, a nyolcvanas évektől nemzetközi karrierje is egyre sebesebben ívelt fel. A nyugat-európai és a vezető amerikai operaházak után három szerepre is meghívta a világ első zenés színházának tartott New York-i Metropolitan Opera. A basszus-repertoár szinte valamennyi nagy szerepét elénekelte: pl. Sarastrót, Kékszakállút, Fülöp királyt, Basiliót, Leporellót, Koncsak kánt, Ochs bárót, Ozmint, Gremint, Dulcamarát, Don Pasqualét, Mozart Requiemjének basszus szólamát, Bach

János passiójának Jézusát. Művészetét Liszt díjjal, Érdemes és Kiváló művész címekkel és 1999. március 15-én Kossuth-díjjal ismerték el. Szülőhelyén, Rákosligeten 1999-ben Centenáriumi Emlékérmet vett át, 1995-ben Gárdony, 2001-ben pedig Budapest XVII. kerületének díszpolgára lett Szeged városa 2001-ben Pro Urbe díjjal tüntette ki a világhírű művészt. A kiváló művész 2006-ban hunyt el. Leánya Gregor Bernadett, színésznő Kiss György: Munkácsy-díjas festő, szobrász, éremművész, aki a XVII. kerületben élt A 1919-ben elhunyt szászvári születésű Kiss György szobrász neve mára már feledésbe merült. A művész számos egyházi és állami kitüntetés tulajdonosa volt. Több mint 40 évig élt Budapesten Ezalatt számos, még ma is látható köztéri szobrot alkotott. Híres alkotásai:  Hősök terén lévő Millenniumi Emlékmű Károly Róbert királyról készült alkotása     Veres Pálnéról

mintázott monumentális méretű márványszobor (első köztéri szobor) Parlament számos kül- és beltéri szobrát megformázta Árpád szobor (Honvédelmi Minisztérium számára készült) Operaház két homlokzati szobra S. Nagy István: S. Nagy István: szövegíró Az első slágere - Merre jártál tegnap este - 1957-ben született Azóta számtalan sikeres dalszöveg fűződik a nevéhez: Lehet, hogy szép nem vagyok; Még ide-oda húz a szív; Magdaléna; s a Gergely Ági-Koncz Zsuzsa által előadott Két gézengúz. 1963-tól hosszabb időn át Payer András a szerzőtársa, maguk is adják elő a dalokat, szerepelnek például a Kár a benzinért című filmben is. Ő írta az első külföldön is sikeres magyar nyelvű beat-dalt, a Rohan az idő szövegét, de a Scampoló, az Illés, az Omega, az Echo, a Corvina és szinte valamennyi sikeres magyar együttes és szólista énekelt tőle számokat. Több, mint 7 ezer dal szerzője; de írt játékfilmekhez és

színpadi Játékokhoz is szöveget. Számos dalával nyertek az előadók fesztiváldíjakat. Legnagyobb sikere a Máté Péterrel közösen szerzett, Elmegyek című dalának volt. Nicholas címmel Sylvie Vartan tette ismertté Európaszerte 1981-ben Máté Péterrel Csövesek címmel írt rock-musicalt Kerencsey Marianne: A Rákoscsabán született Krencsey Marianne előbb az ELTE Bölcsészettudományi Karán, később Színművészeti Akadémián folytatott tanulmányokat. A filmezés mellett a budapesti Vígszínházban, a kecskeméti Katona József Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban, és a Pécsi Nemzeti Színházban lépett közönség elé 1958 és 1962 között. Életének meghatározó fordulata volt az 1956-os forradalmi eseményeket követő megtorlás, amely a művészvilágot sem hagyta érintetlenül. Partnerei közül Darvas Iván, Mensáros László, Nagy Attila került többek közt börtönbe. 1966-ban külföldre utazott, ahonnan nem tért vissza

Amerikában az akkor ott élő Faludy György költő jelentett számára hazai kultúrát, hiszen egy-egy fellépés mellett neki is elsősorban polgári foglalkozásokból kellett megélnie. Az amerikai magyar emigrációs körökben zajló rendezvényeken rendszeresen fellépett, a hazai művészeti élet eseményeit is igyekezett mindenkor nyomon követni. Erdős Renée: 1879-1956 között élt, író, költő. Szegény magyar családban született. Győri és budapesti iskolaévei után színésznőnek tanult a fővárosban, ám tanulmányait megszakította. 18 éves korától publikált, először verseket, később elbeszélést, regényt is, többek között a Győri Hírlapban. Első verseivel A Hét költőjeként indul, a s női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. Nem a tartózkodó leányi báj, hanem a női szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert. Második verseskötete, a Versek (1902) –melyet a Bródy Sándorhoz fűző szerelme ihletett, s

melyet éppen Bródy rendezett sajtó alá- szinte sokkolóan hatott a korabeli olvasóira. Az igazi nagy sikereit regényeivel aratta. Regényei (Santerra bíboros, 1922 A nagy sikoly, 1923) konzervatív nézőpontjuk ellenére heves kritikai visszhangot váltottak ki, mert ábrázolni merték a testi szerelmet. Ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára, mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. 1910-ben a Kisfaludy Irodalmi Kör tagjává választották. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. Erdős Renée később katolizált és megtagadta korai verseit Egy olaszországi kolostorba vonult vissza. Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző 1913-bsn feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez. Erdős Renée volt az első nő a magyar irodalomban, aki meg tudott élni alkotómunkásságból. 1944-ig Rákoshegyen lakott. Egykori

lakóháza, az Erdős Renée Ház ma kiállító terem és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. Eredeti formájában látható az írónő dolgozószobája Az írónő az 1920-as évektől 1944-ig lakott a házban. Művei: Leányálmok, Versek, Aranyveder, Római levelek, Emlékeim, Szemünk fénye, A csukott kert Gózon Gyula: 1885-1972-ig élt, színész. Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapesten. Egy évad után jött a Népopera, megint a kabaré, majd a Király Színház tagja lett. Feleségül vette Berky Lilit, aki saját vállalkozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt. A házaspár gyakran lépett fel együtt Először a Belvárosi Színház, majd az Új Színház tagja lett. Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás A Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. Bár a zsidótörvények őt is

leparancsolták a színpadról, 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt. Összesen 90 filmben játszott főszerepet. Filmalakításai méltán növelték népszerűségét Podmaniczky -Vigyázó Kastély A kastély 1760-ban épült, ebből az időből való jobb oldali szárnya is. A barokk stílusú földszintes, 4-3-4 ablakos műemléképület középső oromzatán Podmaniczky-, és Vigyázó címer, alatta váza látható. A kastély építtetője Bujanovszky tábornok volt, tőle került a Podmaniczky-, majd a Vigyázó család tulajdonába. Az épület kedvenc tartózkodási helye volt Podmaniczky János bárónak (a Tiszaföldvár-Bökönye-Vezseny-Martfűpuszta településeket magába foglaló családi birtoktest utolsó igazgatójának), valamint unokájának, Vigyázó Ferenc grófnak, aki vagyonát az Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Ugyanakkor a család mauzóleumának romjait csak 2004ben tárták fel régészek Miután a

kastély1928-ban a Tudományos Akadémiáé lett, a II. világháborúig múzeumként működött. Az első igazi csapást a háború idején szenvedte el A világháború után - a legtöbb kastélyhoz hasonlóan - ezt is államosították, szociális otthon lett belőle. A rendszerváltás idején gazdátlanná vált, ezért az önkormányzat szerezte meg az épület tulajdonjogát és a műemléki hatóság követelményeinek megfelelően hozzá is kezdett a tatarozáshoz. Sokan reménykedtek, hogy a kastély újra régi fényében pompázhat, ám az elvileg őrzött épületet vandálok feltörték, felgyújtották - a barokk tető porig égett. A tűzoltás vizétől elpusztult bent minden freskó, a barokk belső tér utolsó maradványa is A közelmúltban egy kft. megvásárolta a kastélyt Hosszas előkészületek során született meg az adásvételi szerződés, amelyben a vevőnek szigorú örökségvédelmi feltételeket kell teljesítenie az épület felújításakor. A

munkálatok már el is kezdődtek Rákoskeresztúri Evangélikus Öregtemplom A báró Bojanovszky Sándor özvegye, Podmaniczky Erzsébet költségén Rákoskeresztúr község lakói részére felépült templomot 1800 húsvét hétfőjén szentelték fel. A műemlék jellegű templomot a II. Világháborút követő újjáépítési lázban a helyi baloldali vezetés kezdeményezésére bontották le, hogy tetőanyagával fedjék le a rákoskeresztúri vasútállomás helyreállított épületét. Rákoscsabai Evangélikus Templom Már 1910-ben indult gyűjtés templom építésére, de a pénzt elvitte a háború. Az 1935-ben alakult Templomépítő Bizottság s a Nőegylet segítségével újból gyűjteni kezdtek. 1937-ben vásároltak telket és kérték fel Sándy Gyulát, legtöbb XX. századi (különösen pestkörnyéki) evangélikus templom építészét a tervek elkészítésére. A templomot 1939 június 11-én szentelte fel Raffay Sándor püspök. Rákoskeresztúri

Katolikus Plébániatemplom: oltárát Hild János készítette Művelődési házak: - Dózsa György Művelődési Ház - Csekovszky Árpád Művelődési Ház - Rákoskerti Művelődési Ház - Csigaház (Rákoscsabai Közösségi Ház) - Rákoshegyi Közösségi Ház Kultúra- művészet: - Péceli úti könyvtár - Rákoskeresztúri könyvtár - Ascher Színház - Gózon Gyula Kamaraszínház - Bartók Zeneház - Kolompos együttes - Fausti Irodalmi Kör - Harmónia Nőikar - Rotunda énekegyüttes - Vox Nova énekegyüttes - RÁZENE - Bársony István Fotóklub - Békési Joe - Mazsy-Jazz Tánciskola - Forever Tánc Stúdió - Jackovics-ötvösmesterek - Kacsó Péter keramikus - Németh Ilona -üvegművész Helyi sajtó: - Hírhozó - Tizenhetedik - Helyi Théma - Helyi Hírek - Extra-Infó - Hírhozó (archívum) - Molnár Dániel emlékére - Kortárs folyóirat