Történelem | Középiskola » A nagy földrajzi felfedezések és következményeik

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:363

Feltöltve:2010. március 06.

Méret:53 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A nagy földrajzi felfedezések és következményei 1. A nagy földrajzi felfedezések okai (XV Század) : a.) Levantei kereskedelmi útvonal - Levantei kereskedelmi útvonal = Földközi-tengeri kereskedelem - Földközi-tengeren az Észak-itáliaiak ált. arabokkal kereskedtek - Távol-keleti luxuscikkeket (kínai selyem, kínai porcelán, indiai fűszerek) hoztak be kereskedelem útján Európába - rendkívüli haszonhoz jutottak, mert nagy szükség volt ezekre az árucikkekre - 1400-as években az oszmánok elfoglalják az egész Közel-Keletet  megnehezítik a levantei kereskedelmet (kevesebb áru jut el Európába és az is drágábban) Ezért: el kéne jutni Távol-Keletre (ekkor csak Európát ismerték) b.) Nemesféméhség - árutermelés, pénzgazdaság virágzik  szükség volt pénzre (nem volt papírpénz, fémpénz annyit ért, amennyi nemesfémet tartalmazott az érme)  Európában kevés nemesfém volt (ennek 35%-át Mo. adta) - a kelet mesés kincsei

vonzották az embereket c.) Vallási ok - Kínáról keveset tudtak, uralkodójukat Nagy kánként emlegették - elterjedt a hír, hogy a kínaiak keresztény hitre akarnak térni  ez: beindította a fantáziát (oszmánokat 2 tűz közé lehetne szorítani) 2. A nagy földrajzi felfedezések feltétetelei: Új találmányok felfedezések megjelenése: - caravella (portugál hajótípus; több árbócos, hátsó kormánylapátos) Magas építésű hajó, ki lehetett hajózni vele az óceánra Eddig: óceánon nem mertek hajózni, max. partvidékeken  caravella alkalmas erre a nehéz feladatra - iránytű (kínaiak sok száz éve ismerték, de ekkoriban jutott csak Európába arab közvetítéssel) lehetővé tette a nyílt tengeren való tájékozódást - szextáns (tájékozódást segítő eszköz)  felmerült a hit, miszerint a Föld lehetséges, hogy nem lapos, hanem gömbölyű (ókorban Ptolemaiosz már rájött erre, de ez elfelejtődött a sötét középkor

idején) - reneszánsz emberek felkutatták a tudományos eredményeket: Toscanelli (humanista tudós) 3. Felfedezők és felfedezett területeik: 1.) Portugál felfedezések  1471 egyenlítő átlépése  1487 Bartholoneo Diaz: Jóreménység-foka  1498 Vasco da Gama: Afrika megkerülésével eljut Indiába (portugálok létrehozzák első kereskedő telepeiket (Calcutta), sok csatát vívtak az arabokkal az Arabtengeren 2.) Spanyol felfedezések  Kolombusz Kristóf (Christoforo Colombo) - olasz (genovai), de spanyol támogatással jut el felfedezőútjára - tengeri viharban Portugáliában lyukadt ki  adósságok  Spanyolországba menekült  ráveszi a királyi házaspárt, hogy támogassa az ő vállalkozását Kiindulópont: Föld gömbölyű   Föld lapos (egyház támadása) - három hajó: Santa Maria, Pinta, Nina - 1492. október 12 Amerika partjaira lép (Guanahami-szigete, Bahamaszigetek) - összesen 5 utat tett Amerikába, 4. alkalommal

valóban Amerika kontinensén lépett partra (Venezuela) - útjairól nemesfémeket, drágaköveket, Európában ismeretlen növényeket és indiánokat hozott - Kolombusz abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott  kialakul egy réteg Komombusz nyomán: Konkvisztádor (felfedező, hódító, pénzéhes, elszánt emberek)  ellepik Amerikát   bennszülöttek  Cabral: Brazília bevétele  1519 Magellán: - portugál származású, spanyol támogatással indul el 5 hajóval - célja a fűszertermő szigetek és az Európa közötti közvetlen út megteremtése volt - Magellán a Fülöp- szigeteken életét vesztette, de Victoria nevű hajója visszatér  megkerülte a Földet; ezzel: bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű  Amerigo Vespucci - itáliai természettudós - elkészítette az új kontinens térképét  róla nevezték el Amerikát 4. Világ első felosztása a spanyolok és portugálok között: - 1494 tordesaillasi - szerződés: délkörtől

keletre portugál, nyugatra spanyol - 1529-es zaragozai – szerződés: a felfedezett világot a két ország között először egy, majd két hosszúsági kör mentén kettéosztotta. Nyugatra portugál, keletre spanyol 5. A nagy földrajzi felfedezések következményei: Gyarmatosítás: - konkvisztádor: spanyol hódító - az Indiai- óceánon a portugálok kereskedelmi támaszpontokat létesítettek, Indonéziában, Kínában  Lisszabon a távol-keleti áruk elosztóhelyévé vált - jövedelmező kereskedőtelepek jöttek létre így Ázsiában - Amerika is kitűnő lehetőségekkel szolgál - mivel elég elmaradottak voltak az őslakosok, nem volt nehéz legyőzni a kő- és fafegyverekkel harcoló indiánokat - maják (fejlett matematikai, csillagászati, művészeti ismeretek) Aztékok leigázása - spanyol hódítók elfoglalták, majd lerombolták a magasabb szintű indián kultúrákat 1519-22. Cortez az aztékokat söpörte el, de ezt elősegítette az aztékok

belső küzdelme 1535 Új-Spanyolország A majákat Alvarado győzte le 1531-ben az inkákat pedig Pizarro Prekolumbiák kultúrák: Kolombusz megjelenése előtt is volt kultúrájuk (maják, aztékok) A spanyolok bányákat nyitottak, ültetvényeket létesítettek (cukornád, gyapot, kukorica, indigó, dohány), ezeket kezdetben az indiánok művelték, de nem váltak be (számuk egy évszázad alatt a tizedére csökkent), mivel az indiánokkal erőszakosan, sokszor kegyetlenül bántak, és az európaiak által behurcolt betegségekkel szemben az őslakók nem voltak ellenállóak. Az állam és az egyház nem tudott védelmükre kelni  Afrikából hoztak négereket az ültetvényekre  XVI-XVII. században virágzik a rabszolga kereskedelem Afrika elnéptelenedik  Amerikából nagyon sok növény kerül Európába (paprika, kukorica, burgonya) - Európaiak eljuttattak állatokat, növényeket Amerikába (ló) keveredés: fehér + indián = mesztic fehér + néger =

mulatt indián + néger = zambó A nagy földrajzi felfedezések Európa tagolódását is átrendezik: Eddig legfejlettebb területek az olasz városok (levantei ker. miatt)  hanyatlásnak indul Olaszország  felértékelődnek Északi- tengeri ill. Atlanti- óceáni városok (Liszabon, Cadiz, Sevilla, Bordeaux, Nantes, Antwerpen, London) 6. Világkereskedelem kialakulása: - gyarmatokról beáramlanak az áruk  megemelkednek az árak Európában (különösen a mezőgazdasági termények árai)  növekszik az áruk értéke a pénzhez képest  infláció - Európában népességnövekedés  ezért van szükség sok mg.-i termékre, élelmiszerre - az embereknek egyre többet kellett dolgozniuk  ezért kialakul a céhet felváltva a manufaktúra Tulajdonos Munkások Jellemzése Lényegében Céh céhmester céhlegény kevesebbet, jobb minőségben termel 1 ember az összes munkafolyamatot végzi Manufaktúra tőkés bérmunkások többet, rosszabb minőségben

termel munkafolyamatok részekre bontása  Nyugat- Európa: (Anglia, Németalföld- Hollandia, Belgium -, Franciaország, Spanyolország, Portugália) - iparcikkek termelésére rendezkedik be, tömegessé válik az iparcikkek termelés - a kereskedők ált. polgárok voltak  megindul a polgárosodás  Kelet- Európa: - mezőgazdasági cikkek termelésére rendezkedik be, sok a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, exportra termelnek (eladják Ny-on) - nemesség erősödik meg  tovább él a jobbágyrendszer, mely Ny-on bérmunkává alakul Spanyolország - nemesfémek  nem fektették bele a termelésbe, mert sok adót fizetnének érte - zsidóüldözéseket folytattak (értettek a pénzhez) - fényűzési célok, nem válik tőkévé - Németalföldbe fektettek  posztómanufaktúra Anglia - Manufaktúrák hatása a mezőgazdaságra Angliában: nő a gyapjú iránti kereslet, jó áron eladható    bekerítések: a földtulajdonosok bekerítik

földjeiket és juhtenyésztéssel kezdenek foglalkozni. A parasztokat elkergetik = bérleti szerződéseket felbontják  így ők a manufaktúrákban vállnak munkát - Tőkefelhalmozás: Bizonyos rétegeknél fölhalmozódik a befektetésre alkalmas pénz, mások pedig elveszítik a megélhetési forrásaikat, munkáseszközeiket  bérmunkát vállalnak ( földesúrból lett tőkés- gentry nem földesúrból lett tőkés- yeoman) - elsősorban a kereskedelemből - továbbá: - rabszolgakereskedelemből - kalózkodásból - a gyarmatok kifosztásából - holland és angol kereskedelmi társaságok jönnek létre