Történelem | Középiskola » Bozó Bernát - Zrínyi Miklós harca a független Magyarországért, a török kiűzése

2/1 Történelem II évf. 14 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 99. 04 17 tanár: Gresó Tiborné XIV. tétel A) Zrínyi Miklós harca a független Magyarországért, a török kiűzése. B) Jellemezze a manufaktúrákat. C) Mit tud a nemesi vármegyéről? A. A szigetvári hős, Zrínyi dédunokája, Zrínyi Miklós (1620 – 1664) lett a XVI században Magyarország törökellenes harcainak irányítója. Kiváló politikus, hadvezér és költő, aki műveivel a nemzeti összefogást próbálta erősíteni. A század közepén mind a török, mind a Habsburg birodalom meggyengült. Így Zrínyi az önálló magyar királyság megteremtését remélte, ez azonban Erdély bukása miatt lehetetlen volt. 1663-ban egy 120000 fős sereg, élén Ahmeddel, Bécs ellen indul. A magyar sereg főparancsnoka Zrínyi lett A töröknek Bécs helyett csak Érsekújvárt sikerült elfoglalnia. 1663-ben Zrínyi megindítja a téli hadjáratot, amelyhez nemzetközi összefogást

kényszerít ki, ki pénzzel, ki hadsereggel támogatja. Kb 25000 fő gyűlik össze, amelynek egy részét Zrínyi saját pénzén fegyverezi fel. 1664-ben felégeti az északi hidat, és ezzel elvágja a török utánpótlás vonalát, ezután Kanizsa visszafoglalására indul, amely az osztrák sereg késlekedése miatt nem sikerül, ezért I. Lipót visszavonja Zrínyi fővezéri kinevezését, és a császári hadak élére az olasz Montecuccolit nevezi ki. Montecucccoli híres mondása: „A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz.” 1660-ben Szentgotthárdnál Montecuccoli súlyos vereséget mér a törökre. Ezután az osztrákok és a törökök megkötik a vasvári békét, amely a török vereség ellenére minden hódítást a Szultán kezén hagy Ekkor látja Zrínyi, hogy igazából nem a török, hanem az osztrák a fő ellenség, és Habsburg-ellenes szervezkedésbe kezd 1664-ben Zrínyi egy vadászaton egy vadkan halálos áldozata lesz. Halála után a

szervezkedés élére a nádor Wesselényi Ferenc állt, majd Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc. Válaszul I Lipót abszolút kormányzást vezetett be: felfüggeszti a nádori hivatalt és az országgyűlés működését; eltörli a protestánsok vallásszabadságát; növeli az állami adókat; a magyar végvári katonákat császári zsoldosokkal váltja fel. Intézkedései visszavetik a mozgalmat, de 1678-ban Thököly Imre újraszervezi. Kuruc csapataival a felvidéken győzelmet arat és ennek következtében I. Lipót a soproni országgyűlésen visszaállítja a régi jogokat A török kiűzése 1683-ban Kara Musztafa nagyvezér 120000 fős sereggel ismét Bécs ellen indul, azonban csak körülzárnia sikerült. 1684-ben megalakul a Szent Liga, a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége A Szent Liga 1684-ben Bécset szabadítja fel Sobieski János és Lotharingiai Károly vezetésével, majd 1686-ban felszabadul Buda is. 1687-ben a

magyar országgyűlés lemond a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. 1689-ben Savoyai Jenő Zentánál győzi le a törököket, majd az 1699es karlócai békében Temesköz kivételével Magyarország felszabadul a török uralom alól Mivel az ország a Habsburgok és a Szent Liga segítségével szabadult fel, így az osztrákok a költségek 70%-át a magyar parasztságra akarták hárítani. Caraffa tábornok fosztogatása elől északkelet Magyarországon az erdőkben kerestek menedéket. B. VI B tétel 2/2 Történelem II évf. 14 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 99. 04 17 tanár: Gresó Tiborné C. II A tétel vége XIII. századtól sorra megalakultak a nemesi vármegyék a földbirtokosok önkormányzati szervei, élükre a király nevezett ki főispánt, a határozatokat pedig a vármegye fegyveres ereje hajtatta végre. A vármegyék megkapták a bíráskodás jogát, így nőtt a befolyásuk az ítélkezésben és

a közigazgatásban. A nagybirtokos bárókkal szemben a király is a vármegyéktől remélt támogatást