Történelem | Középiskola » Magyarország három részre szakadása és a részek jellemzése

Magyarország három részre szakadása és a részek jellemzése Mátyás halála után a Jagellók kerültek hatalomra. Uralkodásuk alatt a királyi hatalom meggyengült, nem volt álladó zsoldos hadseregük (banderiális rendszer - elavult). A királyi jövedelmek lecsökkentek, nem volt pénz a végvárrendszer fenntartására. 1521-ben Nándorfehérvár elesik  megnyílik az út az ország belseje felé. II. Lajos király Habsburg Mária révén remél segítséget, de őket a Franciaországgal folytatott háború kötötte le. Így Magyarországnak egyedül kellett szembenéznie a törökkel Törökország elfoglalta Egyiptomot, Észak-Afrikát, Közel-Keletet  tovább erősödött. Első Szulejmán 1526-ban Magyarország ellen indult  Mohács : vereség (aug. 29) A magyar sereg fele elpusztult és a király is meghalt  az ország király nélkül marad. A mohácsi csata után Szulejmán serege akadálytalanul pusztította az országot, egészen Budáig. A tél

közeledtével visszavonultak, de a déli végvárakat továbbra is megtartották. Az erők egyesítése a törökök kivonulása után sem történt meg. A királyné, Habsburg Mária udvarával együtt Pozsonyba menekült. A székesfehérvári országgyűlés Szapolyai Jánost választotta királlyá (1526 nov. 10) János király sokoldalú, több nyelven beszélő művelt férfi volt, a leggazdagabb főúr. A Habsburg-párti nagybirtokosok dec. 17-én Pozsonyban Habsburg Ferdinándot választották királlyá. Hívei azt remélték, hogy ő segítséget tud nyújtani a török ellen, bátyja, V Károly révén, aki N-R-CS volt  but no help! Szapolyai többször is próbált egyezkedni Ferdinánddal: feleségül kérte az özvegy királynét, szövetséget ajánlott a török ellen, de Ferdinánd elutasította. 1527-ben Ferdinánd kiszorította Szapolyait az országból  Lengyelországba menekült, és a törökhöz fordult segítségért. A szultántól várta az elismerést

Ferdinánd is A törökök a Habsburgokat tekintették fő ellenségnek, ezért Szapolyait vették pártfogásba. 1529-ben Szulejmán visszafoglalta Budát, majd Bécs ellen fordult. A város azonban ellenállt, Szulejmán elvonult Ezután Ferdinánd Esztergom kivételével az egész Észak-Dunántúlt visszahódította. Az ország többi részén azonban I. János maradt az úr  az ország két részre szakad 1532 tavaszán I. Szulejmán ismét Bécs ellen indult Az előrenyomulást Kőszeg állította meg. A várat Jurisics Miklós védte aug 5-től 28-ig, de végül kénytelen volt megegyezni a törökkel: színleg behódolt, de a vár a kapitány kezén maradt. Mire a török Bécs ellen indulhatott, Bécsújhelynél 90 E-es német had gyűlt összeSzulejmán nem vállalta a harcot. Az országban eközben tovább folytak a pártharcok. Ferdinánd és Szapolyai belátta, hogy nem tudják legyőzni egymást, 1538-ban Váradon békét kötöttek. Megegyeztek, hogy Szapolyai

halála után az egész ország a Ferdinánd kezére jut, még akkor is, ha közben Szapolyainak fia születik. (Egyikük sem gondolta őszintén az egyességet) I. János feleségül vette Jagelló Izabella Lengyel királylányt és egy évvel később fiuk született: János Zsigmond. Szapolyai 1540-ben meghalt, de halála előtt megeskette híveit, hogy fiát trónra segítik. János Zsigmond gyámja fráter György lett Összehívta az országgyűlést, amin a csecsemőt királlyá választotta. Ezt Szulejmán is elismerte 1541-ben Ferdinánd a váradi béke értelmében Buda ellen indult, hogy átvegye az országot. Fráter György a töröktől kért segítséget. A seregével bevonuló szultán szívélyesnek mutatkozott, a sátorába invitálta a magyar főurakat. Eközben a janicsárok elfoglalták Budát (1541 aug. 29) Ezzel a szultán a Duna-menti területeket megszerezte, s birodalma részévé tette. Elrendelte, hogy Izabella királyné, a fiával és annak gyámjával

együtt költözzenek Lippára. Évi 10 E Ft adó fejében a Tiszántúlt és Erdélyt megkapták A felvidék, a Dunántúl nyugati megyéi, valamint Horvátország és Szlavónia a Habsburgok kezén maradt  Mo 3 részre szakadt. A következő évtizedben a török tovább terjeszkedett az ország középső területein, a királyi Magyarország a Habsburg Birodalom része lett. I. Ferdinánd Magyarországon is új, központosított hivatalokat szervezett A közigazgatási ügyeket a helytartóság intézte, a gazdasági ügyeket irányító Magyar Kamarát a bécsi udvarnak rendelte alá. A Mo-i rendek fokozatosan kiszorultak, a legfontosabb ügyek irányításából. Az országgyűlést is korlátozták: feladata az adók megszavazása lett A rendek azonban kénytelenek voltak elviselni a sérelmeiket, hiszen a törökkel szemben rászorultak a Habsburg hatalomra. A végvárrendszert nem tudták volna fenntartani A hódoltság határán új végvárrendszer épült ki, s ennek

a fenntartása évi 1 millió Ft-be került. Ezt a végvárrendszert a törökök folyamatosan ostromolták. 1552 – Temesvár – Losonczy István védte, bevették  Drégely – Szondi György, bevették  Szolnok  Eger – Dobó István, Mekcsey István : a törökök feladták 1556 – Szigetvár – Zrínyi Miklós, kirohantak a várból 1568 – Drinápolyi-béke : rögzítette a széttagoltságot. A meghódított magyar területeket katonai célú, közigazgatási egységekre, vilajetekre, azokat pedig szandzsákokra osztották. A vilajet élén a pasa, a szandzsák élén a bég állt A budai pasa a szultán Mo. helytartója volt Az adókért a defterdár felelt, az egyházjogász a mufti, a kádi pedig a világi perekben döntött. A meghódított föld, a rajta élőkkel (rájákkal) együtt a szultáné. Ebből a földből tisztviselők és a hűbéres lovas katonák (szpáhik) kaptak földet, ami viszont nem volt örökíthető, a szultán bármikor visszavehette

azt. A szultáni kezelés alatt maradt földek: khászbirtokok Adók: terményben és pénzben, kapuadó, harádzs (nem mohamedán vallásúak adója), állami robot. A török hódoltság az ország pusztulásához vezetett A XVI. század második felében alakult meg az Erdélyi Fejedelemség Megszervezése Fráter Gy. nevéhez fűződik 1541 októberében követeket küldött Ferdinándhoz, és dec végén a gyalui egyezményben megállapodott vele, hogy az ország Ferdinánd kezére jut, ha elűzi a törököt. 1542-ben el is indult egy jelentős birodalmi hadsereg, de a török sereg érkezésének hírére megfutamodtak. A kudarc után Fráter Gy megkezdte a hatalom kiépítését Erdélyben Az új állam vezetője névlegesen János Zs. volt, a döntéseket azonban gyámja hozta Külpolitikailag Erdély nem volt független, a szultán hűbérese volt, adót fizetett neki. A belpolitikába azonban nem szóltak bele