Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Magyarország politikatörténete 1932-1939 között

Magyarország politikatörténete 1932-1939 között Károlyi lemondása után Horthy Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnökké, akinek a 95 pontból álló Munkaterve igen nagy érdeklődést keltett, mivel a társadalom változásokat igényelt Bethlen 10 éves miniszterelnöksége után. Ez a munkaterv mindeki számára elérhető anyagi és erkölcsi jólétet tűzött ki, a titkos választójog általánossá tételét, olcsóbb és jobb közigazgatást, a termelés és fogyasztás összhangba hozatalát, jobb földbirtokmegoszlás kialakítását, értékálló pénzt stb. A gazdaság talpraállítása érdekében piacokat kellett szerezni a magyar gabonának. Gömbösnek sikerült elérnie a magyar mezőgazdasági termékek elhelyezését az osztrák piacon. Ezután Mussolinivel megállapodtak egy erősebb magyar-olasz együttműködésben és felvetették a magyar-olasz-osztrák vámunió kérdését is, de Gömbös nem akarta magát teljesen elkötelezni Olaszország

irányába, nehogy megakadályozza a jó német-magyar viszony kialakítását, ugyanis úgy gondolta, hogy a revízió csak Németország és Olaszország együttes támogatásával valósulhat meg. Hitler hatalomra jutása után Gömbös igyekezett minél előbb kapcsolatba lépni vele és 1933 júniusában Berlinbe utazott, de Hitler kijelentette, hogy a magyar revíziós törekvéseket csak Csehszlovákiával szemben hajlandó támogatni. 1934-ben Gömbös a Szovjetunióval is felvette a kapcsolatot, új piacokat teremtve a magyar gabonának. Gömbös nem a belpolitikai problémák megoldásával foglalkozott, hanem elsősorban azzal, hogy minél nagyobb hatalomra tegyen szert, ezér igyekezett megszerezni Bethlentől a kormánypárt vezetését. Ezt úgy érte el, hogy az Egységes Pártot átnevezte Nemzeti Egység Pártjává (1932) és Függetlenség címmel napilapot indíttatott. Nemzei Munkaközpontot állított fel és elkészítette az érdekképviseleti rendszer

átszervezésének tervét. A különböző szakmákat átfogó kamarákat akart szervezni, melyek megteremtik a nemzeti termelés összhangját és ellátják a munkaközvetítést. Ezzel kiküszöbölhetővé válik a sztrájk és az osztályharc. Viszont ezt elutasították a szociáldemokraták, a szakszervezetek, a gyáriparosok és a nagybirtokosok sem, nem egy új, hanem egy korszerűbb rendszert akartak. Mikor Eckhardt Tibor lett a kisgazdapárt elnöke, Gömbös összefogott vele Bethlen ellen, átszervezte kormányát, amiből kihagyta Bethlen híveit, majd rávette Horthyt a képviselőház idő előtti feloszlatására. Mivel ez Bethlen háta mögött történt, híveivek együtt kilépett a kormányból Az 1935-ös választásokon az kormánypárt példátlan erőszakkal elérte, hogy 70%-os többségebe kerüljön. Mindent elkövettek a Független Kisgazdapárt elszigeteléséért és Bajcsy-Zsilinszky Ende képviselővé választása ellen. Mivel Gömbös továbbra is

saját, és a kormánypárt hatalmának megerősítésén fáradozott, egyre inkább elszigetelődött, ráadásul Németországgal szemben Olaszország egyre kevésbé jelentett egyensúlyt, mivel az rászorult Németország támogatására. Gömbös 1936 októberében betegen meghalt. Ezután Horthy Darányi Kálmánt bízta meg kormányalakítással, aki elhatárolta magát Gömbös híveitől, főleg azért, mert a kormánypárt többsége ezt várta tőle. Mivel Németország irányából egyre nagyobb volt a nyomás, Darányi és Kánya Kálmán külügyminiszter kísérletet tettek a Londonhoz és Párizshoz fűződő kapcsolatok erősítéére, de ápolták a magyar-olasz barátságot, annál is inkább, mert Rómában felújították a Róma-Belgrád-Varsó együttműködés gondolatát, Berlinben pedig megerősítették, hogy nem hajlandók támogatni a revíziót. A magyar-német kapcsolatok megromlása hatására a kisantant felajánlotta, hogy elismerik Magyarország

fegyverkezési egyenjogúságát, amennyibenn megnemtámadási szerződést köt velük, de ez nem született meg, mert a kisantant ragaszkodott a trianoni határokhoz, a magyarok pedig a történelmi Magyarország határait akarták helyreállítani. Mivel hazánk hadserege alig 85 ezer fő volt, felszerelése pedig teljesen korszerűtlen, 1938 márciusában Darányi meghírdette az egymilliárd pengős fegyverkezési programot, amelyet két év alatt meg is valósitottak. Ez jelentős korszerűsödést ereményezett, de a hadsereg a kívánt színvonalat igy sem érte el. 1938 májusában Imrédy Béla alakított kormányt, aki elfogadtatta az első zsidótörvényt, amelnyek értelmében a legtöbb érelmiségi pályán a zsidók száma aránya nem haladhatja meg a 20%-ot. 1938 augusztusában Hitler arra akarta rávenni a Németországba látogató magyar vezetőket (Horthyt, Imrédyt és Kányát), hogy hazánk Németországgal közösen támadja meg Csehszlovákiát, ám a

magyar vezetők nemet mondtak. Kánya felújította a kisantanttal megkezdett tárgyalásokat, de ezek ismét abbamaradtak. Viszont az első bécsi döntésen visszakaptuk a Felvidék és a Kárpátalja magyar lakta területeit. Imrédy úgy ítélte meg, hogy az elkövetkező időszalban a közép- és kelet-európai térséget Olaszország és Németország fogja meghatározni, tehát Magyarországnak e két hatalomhoz kell csatlakozni. Terveit 1938 szeptemberében kaposvári beszédében tárta nyilvánosság elé Programja sikeres megvalósítása érdekében szerette volna kormányát függetleníteni a parlamenttől, ezért általános felhatalmazási törvény előterjesztését fontolgatta, de tervét Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Teleki Pál vallás-és közoktatásügyi miniszter elutasította. Ezután Imrédy a házszabályok módosításával kíséletezett, olyan törvényt szeretett volna, aminek értelmében a parlament a kormány kérésére köteles 48

óra alatt megtárgyalni a benyújtott törvénytervezetet. Erre a parlament leszavazta a miniszterelnököt Horthy Telekit szerette volna felkérni, de az meggyőzte, hogy adjon Imrédynek még egy esélyt. Imrédy ezek után azon fáradozott, hogy a parlamenten belül szerezzen támogatókat, és arra törekedett, hogy híveit egységes mozgalomba tömörítse, ezért létrehozta a Magyar Élet Mozgalmat. Bethlen és környezete viszont egyre nyugatalanabban szemlélte Imrédy ténykedésit, Horthy is megneheztelt rá és a nyilas mozgalom is egyre erőszakosabb lett. 1939 februárjában robbantásos merényletet követtek el Dohány utcai zsinagóga ellen, melynek során tizenhárman megsebesültek. Amikor a kormányzó meghapta a miniszter származásáról szóló papirokat, kiderült, hogy egyik dédszülője zsidó volt, és lemondásra szólította fel Imrédyt, ám ez csak ürügy volt. Ezután Teleki Pál lett a miniszterelnök, aki a szélsőséges erők visszaszorítását

és a revízió megvalósítását tűzte ki célul- Betiltotta a börtönben ülő Szálasi nemzetszocialista pártját, tagjait pedig internáltatta. Újjászervezte a kormánypártot Magyar Élet Pártja néven 1939 májusában a parlament elfogadta a második zsidótörvényt, ami már nem csak vallási, hanem faji alapon különböztette meg a zsidóknak minősülőket. Arányukat a művészeti és értelmiségi pályákon 6%-ra csökkentette. A választásokon sikerre vezette a kormánypártot és megszerezte a parlamenti helyek 70%-át, A háború kitörése után arra törekedett, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból és katonai erejét annak végére őrizze meg. Erről igéretet tett a brit kormánynak, és Teleki 1939 szeptemberében elutasitotta azt a berlini kérést, hogy a kassai vasútvonalon német csapatok utazhassanak Lengyelországba. Ezután több, mint százezer lengyel (főleg katona) menekült hazánkba, vagy tovább nyugatra, hogy folytassa a németek

elleni harcot