Történelem | Középiskola » A bethleni konszolidáció

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:311

Feltöltve:2010. április 04.

Méret:23 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A bethleni konszolidáció 1920 júliusában Horthy Teleki Pált bizta meg kormányalakitással, aki hozzálátott az ország bel- és külpolitikai problémáinak megoldásához, például felszámolta a fehérterrorista különitmények fővárosi központjait. IV. Károly 1921 márciusi visszatérési kisérlete után Teleki Pál lemondott és Horthy Bethlen Istvánt bizta meg kormányalakítással. Bethlen folytatta Teleki munkáját és hozzálátott az ország bel- és külpolitikai helyzetének megszilárditásához. Mivel az osztrákoknak itélték a nyugat-magyarországi területeket, a magyar honvédségnek ki kellett vonulnia, ám az osztrákok nem tudták elfoglalni a területet, mert Prónay Pál és Héjjas Iván civil alakulatai, a Rongyos Gárda bevonultak a magyar katonák helyére. Végül megállapodtak abban, hogy Magyarország a területről kivonja csapatait, Sopronnak és környékének hovatartozásáról viszont népszavazás fog dönteni. Ezt viszont el

kellett halasztani, mert októberben a király másodszor is megpróbálta visszaszerezni a trónt és fegyverrel vonult a főváros ellen. Útközben a helyőrségek sorra csatlakoztak hozzá A kormánycsapatok Budaörsnél ütköztek meg a királypártiakkal és visszaszoritották őket. Igy a király második visszatérési kisérlete is kudarcba fulladt. A győztes nagyhatalmak, a kisantant és a Nagyatádi vezette kisgazdák egyaránt követelték a Habsburg-ház trónfosztását, amelyet a magyar nemzetgyűlés 1921 novemberében ki is mondott. A nagyhatalmak kérésére kiadták IVKárolyt, akit Madeira szigetére vittek át Decemberben megtartották a soproni népszavazást, melynek során az érintett lakosság kétharmad része a Magyarországhoz való tartozás mellett voksolt. Sopron megkapta a civitas fidelissima (leghűségesebb város) cimet. Ezután Bethlen nekilátott a belpolitika rendezéséhez. Tudta, hogy kormányának egy csomó népszerűtlen intézkedést kell

hozni és ehhez egy szilárd kormánypárti többségre van szükség, ezért 1922 februárjában 20 konzervativ-liberális képviselőtársával belépett a Kisgazdapártba, létrehozva igy az Egységes Pártot, melynek elnöke Nagyatádi Szabó István, ügyvezető elnöke pedig Gömbös Gyula lett. Ezzel hatalmának stabil parlamenti bázist teremtett 1921-ben egyezséget kötött a szocdem párttal (Bethlen-Peyer egyezség), amelynek lényege az volt, hogy a szociáldemokraták lemondtak a közalkalmazottak és mezőgazdasági munkások szervezéséről és a politikai sztrájkok kezdeményezéséről, a kormány pedig kötelezte magát, hogy nem akadályozza a párt és a szakszervezetek működését. 1922-ben lejárt az 1920-ban megválasztott nemzetgyűlés megbizatása, és Bethlen új választójogi törvényt fogadtatott el, mely vidéken visszaállitotta a dualizmus kori nyilt szavazást és szűkitette a választók körét. Az igy megrendezett választáson a

kormánypárt több, mint 58%-kal győzött A legnagyobb gondot a szétdarabolt nemzetgazdaság okozta, ennek helyreállitásához pedig pénzre volt szükség, ezért 1923 tavaszán Bethlen több, mint 500 millió aranykoronát kért a Népszövetségtől, de csak 250 milliót kaptunk, amelyet 20 év alatt évi 7%-os kamattal kellett visszafizetnünk és Magyarországot még 200 millió aranykorona jóvátételi összeg 20 éven belüli kifizetésére kötelezték. A kölcsönnel megteremtődtek a gazdasági stabilizáció feltételei. 1924-ben felállitották a Nemzeti Bankot, mely megkaota a bankjegykibocsátás jogát. Ezzel megkezdődött a pénzügyi helyzet rendbehozatala. Inflációs politikát folytattak, hogy könnyebben lehessen visszafizetni a vállalkozásokra felvett hiteleket, a jóvátételi kötelezettséget és az ország egyéb terheit. Ennek következtében a korona elértéktelenedett és 1927-től új pénzt vezettek be, a pengőt Megélénkült a magyar gazdaság

fejlődése és 1929-ben már 12%-kal múlta felül a háború előtti szintet. Korszerűsödött a vasúti közlekedés, előrehaladt az ország villamositása. 1920 és 1930 között csökkent hazánk mezőgazdaságban dolgozóinak száma, de még mindig 50% felett volt. 1927-ben kiszélesitették a kötelező betegbiztositást, aminek következtében a városi munkásság 8090%-ára kiterjedt a biztositás. 1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztositást. 1928-ban létrehozák az Országos Társadalombiztositó Intézetet, az OTI-t Ám e reformokat a világválság elsöpörte. Klebelsberg Kunó gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter célul tűzte ki a magyarság kultúrális és szellemi felemelkedését.Ezért 1926-ban népiskolai törvényt fogadtatott el, aminek értelmében 1930-ig három és félezer tanterem és feleannyi tanitói lakás épült meg. Ezenkivül Klebelsberg egyetemi központokká fejlesztette

Debrecent, Pécset és Szegedet. 1926-ban új választást tartottak és ezen az Egységes Párt megszerezte a képviselői helyek 60%-át. Bethlennek gondot okozott a kormánypárt Gömbös Gyula által vezetett csoportja, melynek tagjai túl liberálisnak tartották Bethlen politkáját. Ezért Gömbös, Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Kozma Miklós és társaik 1923-ban kiléptek az Egységes Pártból és megalakitották a Nemzeti Függetlenségi Pártot, a fajvédő pártot. A fajvédőknek azonban nem sikerült elég támogatottságot szerezniük, s nem tudták elnyerni Horthy rokonszenvét sem, aki Bethlen mellé állt. Bethlen politkáját egyre jobb szemmel nézték külföldön. Először sikerült lazitani a kisantant szoritását, majd az olaszokkal 1927-ben örök barátsági és együttműködési szerződést kötött. Ezt Bethlen és Mussolini Rómában irt alá. Nagy jelentősége volt, mert Olaszország győztes állam volt Egyébként a magyar külpolitika

számára más lehetőség nem volt, csak a vesztes országokkal való egyttműködés. 1928-ban létrejött a magyar-lengyel szerződés, melynek kapcsán Pitsudski marsall, Lengyelország vezetője kijelentette, hogy támogatja Magyarországot a revizió elérésében. Ugyanis a két világháború közti magyar politika meghatározó törekvése volt a trianoni békeszerződés megváltoztatása (reviziója). Ám a magyar politika meghatározó erői az egykori történelmi Magyarország helyreállitását tűzték ki célul, tehát ők nem csak a magyar nemzetiségű területeket akarták viszacsatolni Magyarországhoz. Azonban az ez irányú terveknek véget vetett a kibontakozó gazdasági világválság