Történelem | Középiskola » A hidegháború korszaka

A hidegháború korszaka A két világrendszer: kétpólusú világrend: Moszkva <-> Washington. Szocializmus és kommunizmus <-> USA vezette demokrácia között zajlik. Mondhatnánk úgy is, hogy Kelet <-> Nyugat (bár ez nem pontos Kína fekvése miatt.), vagy hogy kom, szoc., <-> szabad világ Európában nem szólnak a fegyverek, ám más országokban igen. Ázsiában lesz olyan, hogy egyik oldalt az USA, másikat a Szovjetunió támogatja (Koreai) Európában csak propagandával folyik a harc, mert az USA és a Szovjetunió között épphogy fennáll a diplomáciai kapcsolat, tárgyalóviszony, és odáig nem fajul a dolog hogy lőjenek. 1946 – Churchill foulton-i beszédében megfogalmazza a vasfüggöny metaforáját: a vasfüggöny mögött azok vannak, akik szovjet fennhatóság alatt állnak, tehát a rab népek. A másik oldalán azok vannak, akiknél demokrácia van. („Nem a kakas okozza a hajnalt, csak konstatálja”) Nem Churchill okozta a

háború kitörését, ő csak a szovjet előretörést konstatálta-> A Szovjetunió befolyása alá vonta az elfoglalt területeket, és így ott is kommunizmus volt, ahol lehetett volna demokrácia is. Ázsia -> Kína miatt is fél a nyugat és Amerika a növekedésétől. 1947 - Truman: Truman Doktrina -> fel kell tartóztatni a szovjet terjeszkedést. - Marshall segély: amerikai bejelentés-> az USA hatalmas mértékű segélyt ad Európának a talpraálláshoz -> pénz és áru. Ezt felvehettük volna mi is és a szovjetek is igénybe vehették volna, mert német oldalon harcoltak, de a Szovjetunió nem akarta elkötelezni magát az USA-nak. A háború alatt sok ruhát, fegyvert, élelmiszert szállított az USA a szovjeteknek (a németek ellen) és az USA azt mondja, hogy a hadi kölcsön olyan, mint a rágógumi: nem kéri vissza. Sztálin megtiltotta a segély felvételét, és nem csak a Szovjetunióban, hanem minden elfoglalt területen. Ezért nem vehettük

fel mi sem A többi ország azonban felvette -> gyors fejlődés. Az USA-nak ez egy jótékony megmozdulása volt, ugyanakkor  Jó piac neki, ha Európa talpra áll  Ha nem áll talpra az a szovjeteknek jó, és ezért veszélyes A német kérdés fontos: Kelet Berlin -> szovjet kézen Nyugat Berlin -> a nyugathoz tartozik: 3 különböző országhoz, és a németekhez, így egy hamar nem lehet egységes Németország, mert milyen rendszert akarnának?? 4-féle lehetőség van. 1. Először létrejön BIZONIA(2): USA és Anglia szektora 2. Utána jön létre TRIZONIA(3): a francia részt is hozzácsatolják, és így közösen igazgatják a nyugat-német részt. A Trizoniából jön majd létre Nyugat-Berlini területen:  1949 - NSZK – Német Szövetségi Köztársaság: Bonn lesz a fővárosa Nyugat-Németországnak. Majd Kelet-Berlin területén, pedig létrejön:  1949 – NDK – Német Demokratikus Köztársaság: Berlin lesz a fővárosa, és ez

kommunista lesz: az első német munkás parasztállam. ♣ Az NDK területében ékelve ott van Nyugat-Berlin és meg akarják szerezni. 1948 – a Szovjetunió szárazföldi blokádot/gyűrűt rendelt el Nyugat-Berlin köré, és lezárja az utakat, ki akarta éheztetni a várost, ♣ Az USA erre majdnem egy egész évig repülővel küldött a városnak utánpótlást: üzemanyagot, tüzelőt, élelmiszert, vizetstb. ♣ Nem vihette karavánnal, mert akkor háborús helyzet állt volna elő. Ez után megnyitották a szárazföldi utakat, mert a Szovjetunió látta, hogy nem tudja kiéheztetni a várost, és rendezték a berlini kérdést. ♣ Az USA azért védte Berlint, Hitler példáján tudta, hogy egy diktátort csak úgy lehet megállítani, ha határozottan elvágod az útját. Egy diktátort csak így lehet megfékezni, és a szovjetek nagyon terjeszkednek. 1949 – két fontos intézmény megalakul:  NATO: Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NorthAtlanticTreatyOrg.)

 KGST: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa -> ez a szocialista országok gazdasági szervezete volt. (1955 – Varsói Szerződés: ez lesz majd a szoc. országok katonai szervezete) Kína 1930 – polgárháború dúl a kommunisták – Maocetung és a Kuo-min-tang – Chang-haisek között. 1945-ben azonban a Japánok ellen összefognak, és legyőzik őket. Ám a háború végén újra kiújul a polgárháború. 1949-ben lesz vége és Maocetung győzelmével zárul -> kikiáltják a Kínai Népköztársaságot, míg a legyőzött Chang-hai-sek támogatói átmenekülnek Taiwan szigetére, ahol máig létezik egy kapitalista kínai állam, míg ugye Kína máig kommunista, de lassan-lassan nyitogat gazdaságilag a nyugat felé. India India függetlenné válik. Angol gyarmat volt, de a két világháború között Mahatma (nagy lélek, jó ember) Gandhi (sovány, szemüveges, aszkétikus életmódot folytatott) vigyázott arra, hogy erőszakmentesen tiltakozzon az

angolok ellen: sikerült neki. Elengedték az angolok Indiát, DE!! nagy része Indiának Hindu, a másik része, pedig Muzulmán. 1947 – Ceylon független lesz. India és Pakisztán között máig problémák vannak -> Kasmir hovatartozása miatt is. Ma már nukleáris fegyvereik is vannak ezért ez elég kínos. Napi jelenség a bombarobbanás Gandhit egy merénylő ölte meg, és ez nem volt szokatlan dolog. (1984 – Indira Gandhit és aztán fiát Radzsif Gandhit is megölték.) A koreai háború Észak-Korea Dél-Korea (kommunista) (kapitalista) Fővárosa: Phenján fővárosa: Szöul Vezetője: Kim-ir-szen fontos személy: Truman 1950s – É-K megtámadja a D-K-t, és az USA hadsereget küld Douglas McArthur (vh-s hős) vezetésével. Az Északiakat sikerül visszanyomni, egészen a kínai határig Ekkor Kína már kommunista azonban -> hatalmas hadsereget küld az Északiak megsegítésére, míg Amerika a Délieket tömi fegyverrel. A félsziget közepéig

visszaszorítják a Délieket, a ma is fennálló határig, DE nem kötnek békét, csak fegyverszüneti vonal van ► demarkációs vonal. É-K ma is Sztálinista rendszerű, és van nukleáris fegyvere KNDK- Koreai Népi Demokratikus Köztársaság A vietnámi háború Indokína, Kambodzsa, Lausz: francia gyarmat volt a 2 vh között, majd a japánok megszállták, majd a vh után a franciák visszajöttek. 1945-46 – nem akarják a vietnámiak a franciákat, és megindul a harc partizánháború a franciák ellen, vezetőjük Ho-si-min. 1954 – Dien-bien-phen-nél megverik Ciap tábornok vezetésével a franciákat, és erre a franciák elmennek. Vietnám 2 részre oszlik, mint Korea: Észak-Vietnám (kommunista) (kapitalista) Fővárosa: Hanoi fővárosa: Salgon Vezetője: Ho-si-min Dél-Vietnám vezetője: 1950-60s – Délen kommunista partizánmozgalom indul, a dél-vietnámi Vietkongmozgalom a kormány csapatai ellen harcol, és az USA támogatja a 60as évek elejétől a

kormányt -> fegyverek, pénz, katona. Északról pedig a vietkongok kapnak segítséget, ezért az USA légi csapást mér É-V-ra: bombázza, és a szárazföldi csapatait leviszi délre. Az USA-nak még nem pontosak a bombái, míg az Északiak pontos szovjet légelhárító rakétákat használnak. Így sok amerikai gépet lelőnek A háború elhúzódik, a dzsungel túl nagy, nem tudja teljesen legyőzni a vietkongokat. 1972-73 – az USA kivonul veszteségei túl nagyok. 1975 – egyesítik É és D Vietnámot, de nem tudják megtartani a déliek magukat -> Ho-simin város lesz a központja és kommunista berendezkedés lesz. Az USA még ki akarta irtani a növényzetet mikor ott harcolt, és növényirtó port szórt le, de ettől csak a civil lakosság szenvedett, több bomba volt itt, mint a világháború alatt USA: hippi korszak kibontakozik(make love not war, Jane Fonda: Hazatérés, Hair, etc.) A Közel Kelet Palesztina térsége a törököktől az angolokhoz

kerül az 1. vh után Már ekkor is és a 2vh után is a britek megígérték, hogy támogatnak egy Nemzeti Zsidó Otthont: zsidók számára, akik külföldön élnek, hogy oda költözzenek. (Theodore Hertze – magyar zsidó író: Zsidó Állam) Ez a cionista mozgalom kezdete -> nacionalista zsidó mozgalom. A két vh között is volt bevándorlás, de korlátozták a britek, hogy a környező arab államokkal jóban legyenek, mert azok nem nézték jó szemmel:  Jordánia  Palesztina  Egyiptom A két vh között voltak terrortámadások és ellenterror támadások a palesztin arabok és a zsidók között. A vh után a Holokaust miatt a nagyhatalmak támogatták a zsidó állam létrejöttét, de az ott élő arabok miatt az ENSZ úgy dönt, hogy meg kell osztani a területet. 1948 – kikiáltják Izrael államot és erre a környező arab országok támadnak. Első háború 1949–ig háború van, de Izrael győz, és létrejön Izrael, de nagyobb területen, mint

amekkorát az ENSZ neki ígért, mert foglal magának + területeket. ◊ Ciszjordánia (mai) -> Transzjordániához kerül, ◊ Gaza pedig -> Egyiptomé lesz. ◊ Palesztina megszűnik létezni. Második háború 1956 október vége/november – a magyar események miatt a világ figyelme kétfelé oszlik. Anglia és Franciaország és Izrael megtámadja Egyiptomot. A fiatal egyiptomi elnök ekkor Nasser államosította a Suezi-csatornát, és ez az angoloknak és a franciáknak nem tetszik és szövetkeznek Izraellel, és 3an megtámadják. Le is győzik, de a Szovjetunió megfenyegeti a támadókat, és az USA sem támogatja ezt a háborút, ezért kivonulnak. Harmadik háború 1967 június – 6 napos háború: feltehetően támadtak volna az arabok, de Izrael úgy akart kibújni a támadás alól, hogy a légi ereje szétbombázta a még földön lévő légierejét Egyiptomnak, Szíriának és Jordániának. Ez légi fölényt adott és utána pár nap alatt szárazföldön

tudott győzni Izrael. Ekkor elfoglalja: Gaza Sínai fsz egészen a csatornáig Ciszjordániát 1967-ig Kelet-Jeruzsálem Jordániához tartozott, megosztott város volt, de idáig egészen. Golan fennsík: Szíriától megszerzik, fontos katonai magaslat és jó a vízellátása. Sok palesztin menekül el, és ezek táborokban élnek brutális körülmények között: öngyilkos merénylők innen kerülnek ki. Negyedik háború 1973 ősz – Jom-kipur-i háború -> Szíria és Egyiptom megtámadják Izraelt. A meglepetés erejével mérnek csapás, mert ünnepnap Izrael megnyeri, de a legnagyobb veszteségek árán, nem úgy nyer, mint ’67-ben, de nyer. Szadat: Egyiptom vezetője rájön, hogy katonai erővel nem fogja tudni visszafoglalni a Sínai fsz-t, és ezért az 1970s végén KampDavid-ben Sadat Begim békét köt az USA elnökével, Jimmy Chartins-al, és így fokozatosan visszakapja a Sínai fsz-t. Erre a többi arab ország kiközösíti Egyiptomot, ész Iszlám

Fundamentalisták (radikális, szélsőséges) megölik az egyiptomi elnököt, Sadat-ot. Ötödik háború 1982 – Izrael megtámadja Libanont, ahol Beirut-ig nyomulnak az izraeli erők, és a palesztin fegyvereseket távozásra kényszerítik -> Arafat erőit (Jasszer fia). 1980s második fele – megszállt területek: Gaza Ciszjordánia Intifada tör ki: kődobálós felkelés: a palesztinok kövekkel dobálják az izraelieket, az izraeliek lőnek, de semmi komoly Izrael és Palesztina megegyeznek, hogy a palesztinok autonómiát kapnak -> lesz palesztin rendőrség, meg hivatalok. DE: Izraelben, egy szélső jobboldali Diák megöli Rabint: békepárti, az ’90es években Izrael min. Elnöke Ezek után már nem tudnak már megegyezni 2000 ősz – második intifada: Sharon (izraeli) és Abbas (palesztin, Arafat után). Lassan lehetnek tárgyalások, de a helyzet kritikus. Európa 1953 – Sztálin meghal: élete végén azt akarta, hogy 7 évvel a 2. vh után 1952-től

egy koncepicós per kezdődjön, ahol olyan zsidó orvosokat ítéltek volna el, akikről azt állították, hogy szovjet tábornokokat halálra kísérleteztek. Ezt egy antiszemita per lett volna, nem cionista: zsidó nemzeti. DE: meghal, és nem lesz belőle semmi 1940s – deportáltak népeket: Csecseneket deportáltatta a sivatagba, sokan meghalnak, annak ellenére, hogy ez nem haláltábor volt -> a 2.vh és a Holokaust után Hruscsov (grúz szárm.) szerzi meg utána a hatalmat: Sztálin alatt bolondnak tetteti magát, jelentéktelennek mutatkozik, mert tudta, hogy ha Sztálin észreveszi a tehetségét akkor megöleti előbb vagy utóbb. Berijával leszámol Hruscsov: az NKGB (KGB elődje) politikai rendőrség vezetője volt Berija. Nem a valóságos bűnei miatt ítélték el, azt kenik rá, hogy amerikai ügynök 1953 – Kelet-Berlin: felkelés robban ki, Sztálin halála után formálisan gazdasági okok miatt indul el, munkások tüntetnek, ám amit igazán akarnak, az

az, hogy a szovjetek menjenek haza! Erre szovjet tankok jelennek meg és szétverik a tüntetést. 1950s eleje – NSZK: 1951-52 -> egyenrangú félként kezelik az angolok, franciák és amerikaiak: állam, mert nácitlanították addigra. A volt NDK-ban erősebb volt a neonácizmus, masszívabb: szélső jobbos mozgalom. -> szuverén államnak fogadják el az NSZK-t és beveszik a NATO-ba is. Ez azonban Moszkvában probléma, mert 1955-ben ők még hadi állapotban vannak Németországgal, és ekkor gyorsan bejelentik a hadi állapot megszüntetését. 1955 1. Ausztria 1945 - Anchluss-t semmisnek tekintik 1955-re hármas megszállás alá kerül, de ekkor megkötik az Osztrák Állami Szerződést, és így semleges ország lesz, mindenki kivonul, és nem csatlakoznak katonai szövetséghez. 1955 2. Hruscsov kanosszajárása: vezeklésre kerül sor: Tito kommunista volt ugyan, de nem volt hajlandó Sztálin alá feküdni, és ezért a jugoszláv-szovjet viszony 1947-48tól

megromlik. Habár Tito kommunista diktatúrát csinált, mégsem adta meg magát Sztálinnak (Titoizmus itthon = volt a halállal nem követi Sztálint). Sztálin halála után, Hruscsov igyekszik helyrehozni a viszonyt a jugoszlávokkal, ez némileg sikerül is neki, bár meleg barátság lesz, nem forró. (1990s – 5 darabra esik szét Jugoszlávia: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegro, Bosnyák) 1955 3. Varsói szerződés: a szocialista országok katonai szervezete, a magyar néphadsereg is a tagja lesz. 1954 – Bancsa Sila tárgyalás: Nehru és Csou-en-laj (kínai) -> 5 elv: országok békés egymás mellett élésének támogatása, be nem avatkozás egymás belügyeibe (vicces, h Kína utána leigázza Tibetet). Az ’55ös gyűlésen ezt elfogadják-> 1955 4. Bandungi konferencia: (Indonézia) a 3 világ országainak vezetői találkoznak, el nem kötelezettek -> a 3. világhoz tartozik Ázsia, Afrika, Dél-Amerika Jelen van Tito (aki NATO tag nem

lehet, mer szoc-dem szovjet párti), Nasser és Nehru is, aki India miniszterelnöke. (Ausztria nem tartozik ide) Van az USA és a nyugat: fejlett + szocializmus és kommunizmus + a 3. világ 1956. február – SZKP: Szovjet Kommunista Párt 20 kongresszusa: Hruscsov tartott több órás előadást, ahol keményen bírálta Sztálint -> desztalinizáció: a Sztálinnal való szembefordulás nyitánya. Túl nagy mélységig nem bírálhatja, mert akkor a rendszert bírálná, ami széthullana, de sokakat megdöbbent -> infarktusos halál Kimondja, hogy a 3. világháború elkerülhető, lehetséges a népek békés egymás mellett élése. Az európai egység kialakulása Már a 2 vh között is voltak kezdeményezések egy európai egység létrehozására, de a francia <-> német konfliktus miatt nem volt lehetséges: 3 háborújuk is volt. Ha ezt lehet rendezni, akkor lehetséges a szövetség létrehozása, márpedig lehetett. 1951 – Montán Unió -> európai szén

és acél közösség: a franciák és németek közt a háborúk kiváltó oka általában az volt, hogy az egyiknek vasérce, a másiknak szene volt, és mindig azt a területet akarták egymástól elfoglalni, ahol a hiányzó szén/érc volt. Ez egy német + francia + olasz + 3 Benelux állam által kötött szerződés volt. 1952 – az angolok, franciák és az amerikaiak elismerik azt, hogy: Nyugat-Németország önálló: NSZK. Konrad Adenauer a német kancellár (Ludwig Erhart) ekkor: már Hitler előtt is politikus volt, a CDU -> Keresztény Demokrata Unió vezetője volt. Másik párt a CSU -> Bajor Testvér Pártja 1955 – beveszik a NATO-ba Németországot, mire a szovjetek megszüntetik velük a hadiállapotot. 1957 – Római Jegyzőkönyvek aláírása -> mai EU alapja: ekkor írják alá az EGK: Európai Gazdasági Piac / közös piac létrehozását. 1958 – Strassburg lesz a székhelye, létrehozzák az Európa Parlamentet. (Most épp francia, ami

szimbolikus, Strassburg hol német, hol francia kézen volt.) Kuba Az amerikai figyelő szemek alatt él Kuba. 1950s – Batista van hatalmon, mikor harcot kezd ellene egy értelmiségi, jómódú családból származó fiatal: Fidel Castro batárjával, Ernesto Guevara -val, (Cheguevara): Argentin származású orvos volt. Batista rendszere fasisztának volt eladva, ma már tudjuk, hogy Fidel rosszabb volt. 1959. január 1-2 – Castro gerillaharccal megdönti, és bevonul Havannába: az USA támogatta is meg nem is a gerillaharcosokat 1961 – Disznó Öbölben partra szállnak Castro ellen, de az USA nem támogatja eléggé őket ahhoz, hogy győzzenek, és Castro győz. Az USA nyomja Castro-t erősen, és az Moszkvába megy segítségért. Segítenek is, mert közel van Kuba az USA-hoz: fenyegetni 1962 – John F. Kennedy az elnök ekkor Kubában lévő szovjet rakétákról mutatnak neki képeket. Erre az USA (teljes joggal) blokádot von Kuba köré, de közben szovjet

teherhajók közelednek Kuba felé. Mind két fél csak ment előre, de végül megoldódott a helyzet. Forró drót volt Moszkva és Washington vagyis Hruscsov és Kennedy között. USA nem támad, és visszavonja a blokádot, ha a Szovjetunió visszavonja fegyvereit. (Gazdasági embargó máig van Kuba ellen. Rendes vallás a woodo) 1970s évek első fele – enyhülés: oldódik a hidegháborús viszony, oldódik az USA és a Szovjetunió közötti feszültség. Kína 1949 – Mao-ce-tung a vezető. 1950s vége – a Nagy Ugrás politikájának kihirdetése: Kína néhány év múlva elhagyja az USA-t és a Szovjetuniót nehézfém termelésben (irreális). Vidéken arra kényszerítették a parasztokat, hogy vasat termeljenek. Ennek a hatása az volt, hogy visszaesett a mezőgazdaság: éhínség (akinek nem tetszett, azt gulágba küldték) Ez a kudarc kicsit visszatartotta Mao-ce-tung-ot, viszont 1960s második fele – meghirdeti a Nagy Proletár Kulturális Forradalmat 

Ámokfutás: több ezer éves kínai műkincseket semmisítenek meg  A diákokból vörös rohamosztagosokat csináltak, a tanárokat, pedig megszégyenítették.  A pártvezetőket is megszégyenítik, így akarta Mao a rivális párt vezetőit megállítani. Anarchia-szerű volt Sokszor tankokkal verette szét az általa felhergelt diákokat Mao, mert nem tudtak visszaállni. Később Kína visszazökkent 1970s vége – Mao-ce-tung meghal, és őt követi Then-Sieo-Ping: megkezdődik a modernizálás: Amikor a diákságdemokratizálást akar, tankokkal verték szét a diákságot. Kína már-már tőkésállam, vegyes gazdaságban, és ma is kommunista. 1960s vége – Kína felértékelődik, a kínai <-> szovjet háború véressé fajul a két ország határán. Amerika: Richard Nixon a miniszterelnök, aki javítja a viszonyokat Kínával Kisinger a külügyminiszter, diplomata. 1970s eleje – javul a kínai – amerikai viszony. 1972 – SALT-1 szerződés Amerika

és a Szovjetunió között: korlátozzák a nukleáris fegyverek gyártását. 1970s vége – SALT-2 is lesz, ugyan parafálják (aláírják), de nem ratifikálják (beiktatják), így nem lép életbe. 1975 – Helsinki (Finnország főváros) Európai biztonsági és együttműködési értekezlet  USA is jelen van  Békés együttélés  Tiszteletben kell tartani az emberi jogokat (gyakorlatban nem nagyon lesz) – némi visszatartó erő volt 1970s végére – megromlik az enyhe légkör, mert a Szovjetunió agresszív nyomulásba kezd -> pl.: 1979 – a szovjetek megtámadják Afganisztánt A szovjetek ellen az afganisztáni gerillaharchoz sok támogatást nyújt az USA. A szocialista világrendszer 1956 után 1956 – pár nappal a magyarországi események előtt Poznamban, egy lengyel városban felkelés volt  A tömeg felháborodik, a szovjetrendszer ellen felkelnek  Megindul a demokratizálódás Lengyelországban: Gomulka kerül hatalomra (olyan

volt, mint nálunk Nagy Imre) ám őt nem nézik jó szemmel -> a szovjetek el akarják mozdítani, de sok tüntetés volt Gomulka mellett, és a mi forradalmunk október 23-án a lengyel szimpátia kifejezésére indult. Küldtek nekünk gyógyszert, vért (kellett), tehát segítettek nekünk ők is. 1960s – Csehszlovákiában lépnek fel a Szovjetunió ellen. A vezető ekkor Dubchek: 1968 – CSKP élén (Csehszl. Kom Párt) ember arcú szocializmust akartak csinálni -> nem akarták eltörölni, csak demokratizálni: sajtószabadság etc. Moszkvában Brezsnyev van hatalmon, és megharagszik kicsit -> 1968 – Brezsnyev Doktrina: kimondja, hogy ha bármely szocialista országban eltérés van a moszkvai szocializmus példájától, akkor erőszakkal is akár, de rendet csinál. 1968. augusztus 20 – a szovjet és a varsói szerződésbeli államok, (magyarok is) megszállják Csehszlovákiát, ami nagy felháborodást vált ki, tiltakozások lesznek: passzív

ellenállás. 1970 – lengyel válság: két héttel karácsony előtt bejelentik az oroszok a hús áremelését –> erre ez az év legrosszabb periódusa. Danzban (É-lengyel város) a munkások sztrájkolni kezdenek, tüntetnek: a hatóságok meg szétlövik a tömeget. (helikopterek, tankok: 45-50 halott volt hivatalosan, de több volt valószínűleg) Gomulka erre megbukik a párt élén, ő 1956 óta volt hatalmon. Az új pártvezető: Edward Gierek lesz: Kezet nyújt a munkásságnak először, „béküljünk ki”: azt mondja, hogy túlszárnyalják Japán fejlettségét. Ez ugye nem túl valószínű (polski fiatok gyártásán kívül:). Kis fejlődés lesz, de 1980 nyár – válság: kibontakozik egy sztrájkhullám, amely Danzból indul ki. Tipikus munkás: Lech Valesa a vezetője, és így rákényszerül a kommunista párt, hogy elismerje a szolidalítás szervezetét. A szocializmusban minden szervezetből egy van: gyerek szerv. Női szerv stb, a párt uralta a

rendőrséget is, de itt más volt a helyzet: -> kettős helyzet volt, hatalmi harc alakult. (párt 2millió) 1981 decemberéig áll fenn ez a kettős helyzet, a lengyelek ellenállók. Vallásos a lakosság, és ekkor 5-600 éve először, nem olasz, hanem lengyel pápát választanak: II János Pál Pápát. 1981. december 13 – a párt a hadsereggel szükségállapotot vezet be: STATÁRIUM: hadiállapot -> sok ezer embert letartóztattak és a tiltakozó munkásokat több helyen szétverték. Szovjetunó Három év alatt: Brezsnyev 1981 Antropov 1982? Hullanak a vezetők, kezd kínos lenni a dolog és ezért Csernyenkó 1984 1985 – megválasztják Mihail Gorbacsovot: fiatal politikus, csinos fiatal feleséggel. Meghirdette a:  Gyorsítást  Nyilvánosságot  Tehát szocializmust akar, de megreformálva: kiengedte a palackból a szellemet és nem tudta visszatuszkolni: maga alá temeti a rendszert, (Chernobyl – szimbolikus) pedig nem akarta. A csecsenek, a

Kaukázus vidékén élők és az ukránok is forrongnak: A balti népek elkezdtek mozgolódni: mindenki menni akar. A zsidó kivándorlást idáig tiltották, de most engedik, és mehetnek. 1980s második fele – színre lép Jelcin: kemény, fiatal (1991 – kiállt 1 tankra a moszkvai Fehérház előtt, beszédet mondaniveszélyes -> a betonkezű kommunista puccsista keze remegett: bukás előjele)