Történelem | Középiskola » Az egyetemek, a hit és a tudomány

Az egyetemek, a hit és a tudomány 1. Az egyetemek kialakulása: A középkor virágkorában az oktatás a városokban összpontosult A kolostori iskolák hanyatlásnak indultak. A clunyi mozgalom vagy a ciszterciek nem tekintették központi feladatuknak az iskoláztatást. Az élet a korábbinál sokkal több képzett embert igényelt, tanítványok áradata lepte el az új iskolákat. Az oktatók és a diákok nehezen illeszkedtek be a városi életbe, ezért egyetemekbe (universitas) tömörültek. Idővel kivívták és alapszabályban rögzítették szabadságukat és kiváltságaikat. Adómentességet kaptak, és tagjaikat csak az egyetem ítélőszéke elé lehetett állítani. Az egyetem területe is immunitást élvezett Az egyetemek jogaikat néha harcban szerezték megtanárok és diákok gyakran sztrájkoltak. Ellenfeleik (pl: városi tanács) ilyenkor érezhették hogy az egyetem helybeli működésének több az előnye mint a hátránya. Az egyetemek fénykora a

XIII. Századra tehető A bolognai universitas 1158-ban kapott alkotmányt Barbarossa Frigyestől. Párizsban ekkortájt kezdett átalakulni a székesegyházi iskola egyetemmé 1229-ben a diákok és polgárok verekedésébe beavatkozó rendőrség több egyetemistát megölt, mire az egyetemi testület Orleansba tette át székhelyét. 1231-ben IX Lajos pápai nyomásra megadta az egyetem teljes függetlenségét. Az angliai Oxford egyetem eredete: 1167-ben elégedetlen párizsi diákok egy csoportja költözik oda, véres zavargások után megszerzik az egyetem első kiváltságait. III Henrik végül belenyugodott az egyetembe hogy elvonja azt Simon, de Monfort oldaláról. 2. Az egyetemi élet: Kisebb eltérésekkel az egyetemek szervezete így épült fel: a „hét szabad művészetet” a bölcsészeti karon tanították, itt lehetett megszerezni a baccalaureusi (érettségi) majd a magisteri (tanításra feljogosító) címet. Maga az oktatás lényegében

szövegmagyarázatból és vitából állt. Az egyes karok határozták meg az olvasandó szerzőket, Arisztotelész műveit a legtöbb egyetemen tanulmányozták. A diákok mai szemmel nézve igen nehéz körülmények között tanultak A szegényeket segítették az ingyenes diákotthonok és kollégiumok. Az oktatók és diákok számának nőttével könyvesboltok és könyvmásoló műhelyed telepedtek az egyetemi városrészekbe. A könyv már nem nagy, díszes kódex, hanem kisebb méretű. 3. Skolasztika: (=a középkori egyetemi oktatásban kialakult gondolkodásmód filozófiai kifejeződése Fő módszere a logikus levezetés, bizonyítás, kiindulópontja a gnózis és hittételek ismerete. Célja ezek filozófiai összefoglalása, értelmezése, és tudományos igazolása.) Az egyetemeken bontakozott ki a racionális gondolkodásra épülő teológia. Fő feladatának a hit és az értelem összehangolását tekintette. Első nagy alakja Pierre Abélard nagyhatású

oktató A skolasztikus gondolkodás legnagyobbja, Aquinói Szent Tamás műveiben egyensúlyba kerül a hit és a gondolkodás. Megpróbálta bebizonyítani, hogy I~n minden létnek a forrása, s magára I~n létére is talált filozófiai érveket. Siger de Barbant a SZ T kortársa ennél tovább ment, kidolgozta a kettős igazság elvét A skolasztika vitáit sokszor hatalmi szóval döntötték el