Oktatás | Pedagógia » A logopédiáról

TARTALOMJEGYZÉK 1. A logopédia fogalma 2. A logopédia célja 3. A logopédia feladata 4. A logopédiai tevékenység szervezeti formája 5. A beszédjavítást végző szakemberek kompetenciája 6. A logopédiai ellátás mint szakszolgálat 7. A logopédiai munka tevékenységtartalma 7.1 A logopédus feladata 7.2 A szülő / gondviselő szerepe a logopédiai ellátásban 7.3 A gyermek /tanuló komplex logopédiai ellátásának elemei 7.4 A logopédia fejlesztés/tanítás rehabilitációs folyamata 7.5 A logopédiai fejlesztés alapelvei 7.6 Logopédiai szűrések, vizsgálatok 8. Terápiás program 9. Szakirodalom – jegyzék Logopédia 1. A logopédia fogalma: A logopédia körében a beszédpatalógia pedagógiai, illetve gyógypedagógiai vonatkozásai tartoznak. A beszédpatalógia a beszédzavarok kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával és korrekciójával foglalkozó komplex tudomány. A korszerű szemléletű logopédia feladata a

gyógypedagógiai, pszichológiai, medicinális faladatok összehangolt, egymást kölcsönösen kiegészítő tevékenységek megoldása. 2. A logopédia célja: A logopédia célja a beszédhibák, nyelvi zavarok megelőzése: illetve a már kialakult beszédhibák, nyelvi zavarok és azok következményeként fellépett másodlagos elvárások korrekciója: ép/működőképes beszéd, és nyelvi struktúra létrehozása. A logopédia segítséget nyújt a társadalom oktatási- és nevelési célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításához: az egyén személyiségének töretlen fejlődéséhez és céljai eléréséhez. A logopédiai célja még, hogy felvilágosító munkával (szülők/gondviselők, pedagógusok körében ) megelőzzék, illetve korán felismertessék az esetleges beszéd és nyelvi zavarokat, ezáltal megteremtsék a korai hatékony fejlesztést, megakadályozzák az újabb beszédhiba kialakulását. 3. A logopédia feladatai: - A beszéd és a nyelv

fejlődésének, a fellépő zavaroknak a tanulása vizsgálata. - Komplex diagmosztika, terápia megszervezés, együttműködés más szakemberekkel (team felállítása.) - A szükséges ismeretterjesztő, felvilágosító munka megszervezése (szülőknek, gondviselőknek, pedagógusoknak, más szakembereknek) - A kialakult beszéd- és nyelvfejlődési zavarok minél korábbi kezelése együttműködve más szakemberekkel 4. A logopédiai tevékenység szervezeti formája - intézményegység - logopédiai ambulancia, utazó logopédusi ellátással A logopédiai ambulanciák a kistérség településein élő (Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kiskunhalas, Kisszállás, Kunfehértó, Pírtó, Tompa Zsana )óvódás, általános iskolás korosztály beszédfejlődési zavarainak felmérését, vizsgálatát, kezelésének megszervezését utazó logopédusokkal valósítja meg, a települ kijelölt, és szakszeszerűen berendezett, felszerelt helyiségekben, illetve a

település által biztosított helyiségben. - 3 - 5. A beszédjavítást végző szakemberek kompetenciái: A logopédus a „beszéd-, hang-, nyelv –és kommunikációs zavarban szenvedő gyerekek és hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkorképedtő való elkülönítésre , az ezekből következő faladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülés specifikus prevenciós, terápiás ( habilitációs, rehabilitációs ), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására „ képesített szakember. A logopédus a kistérségi Szakszolgálat keretein belül , a jogszabályban meghatározott esetek szerint óvodákban, általános iskolákban, végzi tevékenységét. A logopédus kötelező óraszáma a gyermek/tanuló kezelésének és vizsgálatának feladatit tartalmazza. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott logopédus különleges szakértelmet igénylő munkakörre megállapított pótlékra jogosult.

A logopédus munkája során az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tanügyi dokumentumokat használja. Vezeti a forgalmi naplót Egy forgalmi napló legfeljebb két tanéven át használható. Bejegyzések a folyamos munkarend miatt nyáron is történhetnek 6. A logopédiai ellátás mint szakszolgálat: A logopédia szakszolgálatnak módja van ambuláns kezeléssel súlyos esetek komplex ellátására, hosszantartó intenzív kezelésére, a foglalkoztatott logopédusok szakmai specifikálódására, különféle irányultságú szakmai műhelyek létrehozására, szakmai kiadványok készítésére, sok esetben szakmai szolgáltatásra. A logopédiai szakszolgálatnál készített vizsgálatok/szűrések összegzését a nevelési tanácsadó, vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság kérésére átadják, ha a szülő ezzel egyetért. A logopédiai intézményegységben folyamatosan kell biztosítani szolgáltatást. Július első munkanapjától a tanév

első tanítási napjáig legalább heti egy fogadónap tervezésével biztosítani kell az igénybevétel lehetőségét. 7. A logopédiai munka tevékenységtartalma 7.1 A logopédus feladata: - az ellátási körzetében tartozó gyermekek / tanulók beszéd-és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése, - A beavatkozást igénylő gyermek / tanuló logopédiai vizsgálata, - a szükség esetén a gyermek / tanuló további vizsgálatának megszervezése, - logopédiai vizsgálati vélemény készítése, - a kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megszervezése, szükség esetén a gyermek /tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése, - a gyermek /tanuló rendszeres fejlesztése, az adott teleülés megrendelt órakeretén belül. -a beavatkozási hipotézis helyességének és hatékonyságának ciklizált vizsgálata, - a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása, - a fejlesztő

beavatkozás dokumentálása, - kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermeke pedagógusaival, a gyermeket fogadó/kezelő más szakemberekkel. - 4 - 7.2 A szülő/ gondviselő szerepe a logopédiai ellátásban: - A gyermekek a/ tanulóval való foglalkozás egyidejűleg jelenti a szülőkkel /gondviselőkkel/ való foglalkozást is . - A logopédus a szülőt/gondviselőt partnerként vonja be a logopédiai kezelés folyamatába. Szükség van a szülő/gondviselő együttműködésére. - A logopédiai kezelés eredményességét erősítheti a támogató szülői magatartás. - A szülőnek/ gondviselőnek ismerni kell a logopédiai foglalkozás célját, tartalmát. - A szülővel /gondviselővel létesíthető kapcsolattartás formái lehetnek: fogadóóra, tájékoztató fórum, üzenő füzet, nyílt nap, a szülő részvételének lehetősége a foglalkozáson. - A szülővel /gondviselővel való kapcsolattartás optimális esetekben már megkezdődik a gyermek kezelésének

megkezdése előtt. - Az első találkozáskor ismertetni kell a szülővel/gondviselővel a logopédiai kezelés okát, tartalmát, a várható javulás ütemét/fokát, a kezelés várható időtartamát, a foglalkozások gyakoriságát, a logopédiai ellátás elmulasztásának következményeit a gyermek fejlődésének tekintetében. A logopédusnak ismertetni kell a foglalkozásokon való részvétel feltételeit: rendszeres látogatást, együttműködő magatartást, a szülői segítségnyújtást, együttműködő magatartást, a szülői segítségnyújtást az otthoni gyakorlásban, vagy annak rendszeres figyelemmel kísérése, a szülő közreműködése a gyermek /tanuló további vizsgáltában, rendszeres tájékoztatás kölcsönössége, az esetleges hiányzás bejelentése, stb= szóbeli illetve írásbeli szerződéssel. 7.3 A gyermek /tanuló komplex logopédiai ellátásának elemei: - A beszédzavarral, beszédhibával, nyelvi zavarral küzdő

gyermekek/tanulók kezelése során a logopédus maga állapítja meg és szervezi meg a szükséges vizsgálatokat, és ezek lebonyolításában a szülőknek segítséget nyújt. - A logopédus partner – listát készít: tanácsot ad a szülőnek abban, kihez fordulhat segítségért: illetve megfelelő szakemberekkel maga is felveszi a kapcsolatot. A logopédus írásban foglalhatja a vizsgálat kérésének okát, diagnosztikai kérdését. - A logopédus tehát megszervezi a makró- és mikrobeavatkozást. ( Makróbeavatkozás: intézményen kívüli beavatkozások igénylése. Mikróbeavatkozás: az intézményen belül maradó ellátás igénylése. ) 7.4 A logopédia fejlesztés/tanítás rehabilitációs folyamata: - A logopédiai fejlesztés/tanítás rehabilitációs folyamata a felmérés, a beavatkozás és az ismételt mérés tartalmazza. - A beavatkozás hatékonyságát a fejlesztési folyamat bizonyos pontjain meg kell vizsgálni a logopédusnak. - A

vizsgálatok alkalmával mód nyílik új fejlesztési célterületek kijelölésére, vagy a fejlesztés intenzitásának, módszereinek, eszközeinek módosítására. - 5 - - A tanév felosztása: A szorgalmi időszak első két hetében szűrés, a tanév munkarendjének kialakítása történik. A fejlesztés első szakaszát félévi értékeléssel zárja A szorgalmi időszak végén ,az utolsó két hétben a tanévben logopédiai ellátásban résztvevők fejlődését minősítik a logopédusok. Így szakaszonként mód nyílik arra, hogy a szakember mérje, és mérlegelje a beavatkozás eredményességét. Fejlesztés során a adott beszédhibára kidolgozott terápia kerül alkalmazásra. Figyelembe véve a gyermek állapotát, egyéni szükségleteit, a beavatkozás általános célját, a kijelölt részterületeket, a feldolgozandó anyag tartalmát, az illeszkedő módszereke eszközöket, a felhasználható időt, a gyermek egyéb szükségleteit és sajátosságait,

és a fejlesztéshez szükséges optimális pedagógiai körülményeket. 7.5 A logopédiai fejlesztés alapelvei: A beszédhibák javításában, illetve a beszéd- és nyelvfejlődés rendellenességinek korrekciójában alkalmazott módszereknek, eljárásoknak minden esetben összhangban kell lenniük a beszédjavítás alapelveivel: A beszédhibás/beszédfogyatékos gyerek /tanuló fejlesztésében törekedni kell a pszichológia tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. - A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen. A beszéd állapotának felmérésétől, a diagnózis és a prognózis felállításától a terápiás terv megválasztásán át a módszerek / eljárások kiválasztásáig, majd a folyamatban épített mérési, értékelési metódusok alkalmazásában is a tudatosság és a tervszerűség domináljon. - A módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a

logopédiai gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelemi képessége, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a terápia adott szakaszának figyelembevételét. - A terápia során figyelembe kell venni a beszédfejlődés szakaszait. Tudni kell, hogy az adott gyermeknél / tanulónál hogyan érvényesülnek, és miben jelentkeznek a beszédfejlődési szakaszon belül az egyéni sajátosságok, amelyek messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását. - A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. A kinesztéziás, a hallási, a látási és beszédmozgatási benyomások egymást erősítve fejlődnek. - A beszédjavító munka fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. A különböző beszédműveletek számos azonos elemekből épülnek fel, ezért az átviteli megoldások alkalmazása eredményesebbé teszi a fejlesztést. - A beszédhibás, beszédfogyatékos

gyermekek/tanulók hatékony fejlesztése során a csoportra irányuló munka folyamatában kell kialakítani az egyénre szabott terápiás programok megvalósításának módját. - A beszédhibás tanuló fejlesztése legyen folyamatos, intenzitása pedig a beszédhiba típpusának és súlyosságának függvénye. - A logopédusnak motiválni kell a gyermek / tanuló beszédhibája, nyelvi zavarainak leküzdésére, ugyanakkor fel kell készíteni az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy maradandó tünetekkel később tudjon élni. - 6 A beszédjavításban, nyelvi fejlesztésben alkalmazott módszerek és eljárások hatékonyságát befolyásolhatja a gyermek / tanuló szűkebb és tágabb környezete ( család, óvoda, iskola). A logopédus szakszerű irányítása alapján szükséges a szülők és a gyermekekkel / tanulókkal kapcsolatban lévő pedagógusok ( fejlesztőpedagógus, óvónő, tanító, tanár,) aktív részvétele. 7.6

Logopédiai szűrések, vizsgálatok 7.61 A diagnosztizálást meghatározó tényezők: l. A gyermek életkora 2.A Fiziológiai – biológiai érettség szakaszai 3.A beszédhiba típusa és a beszédállapot súlyossági foka 4.Szociokulturális háttér 5.Kompetencia kérdése 6.Kiegészítő orvosi vizsgálatokra javasolt esetek 7.A közoktatási törvény szabályozó rendelkezései / Részlet leírás az Oktatási Minisztérium Suli Nova Közoktatási-fejlesztési és Pedagógus – továbbképzési Kht. Logopédia című 2004 kiadvány 37-38 oldal/ 7.62 Szűrés jellegű alapvizsgálatok Célszerű a PREFER-rel ill. a DIFER-rel kiszűrt minden középső csoportos óvódásnál 4 – 5 éves korban elvégezni az alábbiakat: l. Súgott beszédpróbával hallásállapot felmérése 2. Beszédszervek állapotának megfigyelése 3. Artikulációs mozgás megfigyelése 4. Beszédhangok utánmondása izoláltan 5. Beszédhangok vizsgálata négy fonációs helyzetben: szó

elején, belsejében, végén és mássalhangzók – torlódásában / ld .Logopédiai vizsgálatok kézikönyve 10-11 mell. Dr. Juhász Ágnes szekr Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, Új Múzsa Kiadó 1999 6. Spontán beszéd megfigyelése Amennyiben a vizsgálatok halmozott hangképzési zavart: Megkésett, vagy akadályozott beszédfejlődést, esetleg nyelvi zavart mutatnak ki, célszerű a logopédiai kezelést minél előbb elkezdeni. - 7 - A kiszűrt nagycsoportos óvódásoknál 5 – 6 éves korban a szűrőeljárások kiterjednek részben a beszédállapot, másrészt a részképesség, részfunkció – zavarok prognosztizálására. Megfigyelési szempontok a beszédállapot felmérésénél: l. hallásállapot felmérése súgott beszéddel, GOH-val , és szükség szerint audiológiai vizsgálatra irányítás 2. beszédszervek állapota / fogváltást vegyük figyelembe / 3. artikulációs mozgás játék utánzással 4. spontán beszédkésztetés,

összefüggő beszéd eseménykép alapján 5. beszédhangok ejtésének megfigyelése négy fonációs helyzetben képek alapján / /ua: mint a középső csoportosok szűrésénél / 6. vers, nehéz szavak utánmondással / pl Holnap lesz a győri vásár / hangátvetések, auditív – motoros szerialitási zavar előfordulhat –e ? 7. a beszéd grammatikai szerkezetének megfigyelése spontán beszéd / relációs szókincs/ PPL-teszt. alapján 8. beszédhang differenciálás / pl:Lexi: 47-48 feladatlap képanyaga / 9. hangképzési zavarok, hangszín / szükség szerint foniátriai vizsgálatra irányítás / 10. beszédritmus zavar, légzéstechnika, beszédtechnika megfigyelése A beszédállapot részletesebb feltérképezése a későbbiek során a logopédiai komplex vizsgálatoknál további eljárásokkal bővül. Részképesség – gyengeség felismerését elősegítő szűrő eljárások közül ajánlottak: l. mozgáskoordináció megfigyelés nagymozgásokkal,

utánzó mozgásokkal, laterális dominancia megállapításával. 2. MSSST szűrőteszt 5 éves kortól, vagy: 3. Sindelar vizsgálati eljárás óvodásoknak, vagy 4. DPT- gyorsteszt: 5. Inizan prognosztikai teszt Iskolás kori szűrés A beszédállapot részletes feltérképezése szükség esetén komplex logopédiai vizsgálatokkal is kibővítve. Tanulási nehézségek esetén megfelelő szakemberhez való irányítás történik - 8 - 7.63Logopédiai komplex vizsgálatok: - A beszédfogyatékosság, úgy a verbális, mint később az írásbeliség területén is multikauzális okokra vezethető vissza. Ezért szükséges az alapos ok-okozati feltárás, mely mindenkor team –munkát igényel . - Ismert az a tény, hogy a beszédfogyatékosság az esetek többségében olyan Organikus okokra vezethető vissza / Dr. Palotás,/ mely orvosilag nem mindig mutatható ki, de funkcionális tünet együttesben, részfunkció - zavarokban, gyengeségekben megnyilvánul hat. - A

diagnózi felállításához minden esetben a szakemberek együttes konzultációja , véleményalkotása szükséges / gyógypedagógus- logopédus, pszichológus, szakorvos / - A panasz, anamnézis felvétele után a probléma feltárása célirányosan történik, azaz nem mindegyik vizsgáló eljárást kell elvégezni, kizárólag azokat a legszükségesebbeket, beszédfogyatékosság szempontjából az okozati tényezőkre rávilágítana. - Mindenkor legyünk tekintettel a vizsgált személy fáradékonyságára, figyelem – koncent- rációjára, toleranciájára. Ezért célszerű gyakori szünet beiktatásával, ha mód van rá – többször visszahívással végezni a vizsgálatokat, de ügyeljünk a folyamatos motivációra ! A komplex logopédiai vizsgálatok tartama: - Személyi adatok, panasz felvétel, a vizsgálat célja, pedagógiai vélemények és a gyermek megfigyelése. - Anamnesztikus adatok. - Beszédvizsgálatok - Részképességek vizsgálata /

auditív, vizuális, észlelés, grafomotoros készség, mozgáskoordináció, egyéb / - Kognitív funkciók, intelligencia – vizsgálatok / pszichológus segítségével / - Pedagógiai vizsgálatok : diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia. - A beszédhibák összefoglaló csoportosítása / megkésett beszédfejlődés, pöszeség, diszfázia, tanulási nehézség veszélyeztetettség, részképesség – gyengeség, orrhangzó beszéd, dadogás, hadarás, diszlexia, diszgráfia mint nyelvi fejlődési elmaradás / - 9 - 8. Terápiás programok: A logopédia vizsgálatok alapján a logopédus megtervezi, illetve megvalósítja a szükséges programot. A terápiás programok részletes leírása az Oktatási Minisztérium Suli Nova Közoktatás – fejlesztési és Pedagógus- továbbképzési KHT. Logopédia című 2004 Kiadvány 57-109 oldal / 9.Szakirodalom – jegyzék: A logopédiai szűrések, vizsgálatok és terápiás programok szakirodalmának részletes leírása az

Oktatási Minisztérium Suli Nova Közoktatás – fejlesztési és pedagógus – továbbképzési Kht. Logopédiai című 2004 kiadvány 53 63 67 72 8085 92 93 105 110 olvashatók Bóbita Óvoda Bölcsőde és Logopédiai Szakszolgálat Logopédiai Szakszolgálat Programja Logopédiai szakszolgálat IMIP A logopédia célja: - beszédhibás, nyelvi zavarok megelőzése: illetve a már kialakult beszédhibák, nyelvi zavarok és azok következményeként fellépett másodlagos elvárások korrekciója: ép/működőképes beszéd, és nyelvi struktúra létrehozása. - a felvilágosító munkával (szülők- gondviselők-pedagógusok körében) megelőzzék, illetve korán felismertessék az esetleges beszéd- és nyelvi zavarokat, ezáltal elősegítik a korai hatékony fejlesztést, és megakadályozzák az újabb beszédhiba kialakulását. Az ellenőrzés rendje A Logopédiai Szakszolgálat munkáját közvetlenül az intézményvezető intézményegység vezetője

irányítja (vezető feladata és jogköre). és az 2.1 A szakmai munka belső ellenőrzése: - Az ellenőrzés kiterjed a gyermek állapotfelmérésére, terápiákra, foglalkozásokra, tanácsadásra, szülőkkel, más szervezetekkel való kapcsolattartásra; a szakmai dokumentációra és az etikai szabályok betartására. - A munkatervi feladatok tapasztalatainak félévi és tanév végi összegzésének ellenőrzése. 2.2Az ellenőrzés módjai: - látogatás (csak az intézményvezető és intézményegység vezető jogosult) - szakmai dokumentáció – forgalmi napló és munkanapló figyelemmel kísérése (vezetése) 3.Teljesítményértékelési vizsgálatok, szűrések - Szűrés jellegű alapvizsgálatok: célszerű a Prefer-rel, illetve a Difer-rel kiszűrni minden középső csoportos, 4-5 éves óvodást - Hallásállapot felmérése súgott beszédpróbáva - Beszédszervek állapotának megfigyelése - Artikulációs mozgás megfigyelése - Beszédhangok

vizsgálata négy fonációs helyzetben: - Szó elején, belsejében, végén és a mássalhangzók torlódásában - Spontán beszéd megfigyelése 4. Teljesítményértékelési folyamat lényege feladatai - a beszéd és a nyelv fejlődésének, a fellépő zavaroknak a vizsgálata - komplex diagnosztika, terápia megszervezés, együttműködés más szakemberekkel (team felállítása) - a szükséges ismeretterjesztő, felvilágosító munka megszervezése (szülőknek, gondviselőnek, pedagógusnak, más szakembereknek) - a kialakult beszéd- és nyelvfejlődési zavarok minél korábbi kezelése, együttműködve más szakemberekkel 5. Szempontsor a logopédus és szülő/gondviselő együttműködésére - a gyermekkel való foglalkozás egyidejűleg jelenti a szülő/gondviselővel való foglalkozást - a logopédus partneri viszonyt alakítson ki a szülővel/gondviselővel - támogatói szülői magatartás erősítheti az eredményességét - kapcsolattartás formái

(fogadóóra, üzenő füzet, a szülő részvétele a foglalkozáson) - a szülőt tájékoztatni kell a logopédiai kezelés okáról, tartalmáról, a várható javulásról, a kezelés időtartamáról 6. Szempontok a Logopédiai Szakszolgálat keretein belül dolgozó logopédusoknak: - az ellátás körzetébe tartozó gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése - a beavatkozást igénylő gyermek logopédiai vizsgálata - szükség esetén a gyermek további vizsgálatának megszervezése - logopédiai vizsgálati vélemény készítése - vizsgálati eredmények alapján a gyermek egyéni fejlesztési tervének elkészítése - a fejlesztő beavatkozás dokumentálása - kapcsolattartás a szülőkkel, az óvodapedagógusokkal, fejlesztőpedagógusokkal és a gyermeket fogadó /kezelő más szakemberekkel. 7. A logopédus nyilvántartási dokumentumai: - Munkanapló – egyéni fejlesztőnapló (benne egyéni fejlesztési terv) - Forgalmi napló

- Névjegyzék - Címjegyzék - Személyi anyagok (szakvélemények) - Igazolatlan mulasztásokról szóló nyomtatványok A logopédus nyilvántartási dokumentumai: - Munkanapló – egyéni fejlesztőnapló (benne egyéni fejlesztési terv) - Forgalmi napló - Névjegyzék - Címjegyzék - Személyi anyagok (szakvélemények) - Igazolatlan mulasztásokról szóló nyomtatványok