Biológia | Középiskola » Biológia B tételek, 2006

A bőr egészsége B tétel Tétel: A bőr felépítése és funkciói. A napozás egészségtani változásai Anyajegy, szemölcs, miteszszer, pattanás- mi ezekkel a teendő? A bőr gombás megbetegedései Égési sérülések és ellátásuk Melyek az evolúció során kialakult nagyrasszok, mi az értékük? Az emberi bőrnek három rétege van: hámréteg, irha, bőralja. A bőr legkülső, legvékonyabb rétege a hámréteg, amelyet többrétegű elszarusodó laphám alkot Ez a réteg nem tartalmaz ereket, idegeket A felső sejtsorok pusztulnak, az alsó sejtsorok osztódnak Funkciója: véd a napsugárzástól, kórokozóktól, kiszáradástól. Napsugárzás hatására a fokozott pigmenttermelés a hám alsó rétegében történik. A hámréteg alatt található az irha, melyet rostos kötőszövet alkot. Sok eret és ideget tartalmaz, melynek funkciója, hogy táplálja a hámszövetet is. Itt találhatók azok a pigmentsejtek, melyek a bőr alapszínét okozzák. Itt

találhatók a verejtékmirigyek, faggyúmirigyek és szőrtüszők (részei: szőrhagyma, szőrszál) A faggyúmirigyek váladéka a szőrtüszőbe kerül, így jut el a bőrfelszínre A faggyú védi a bőrt a kiszáradástól, védi a víztől Az erek és idegek felelnek a hőszabályozásért. Hidegben az erek összehúzódnak, a verejtékezés megszűnik, melegben az erek kitágulnak, a fokozott verejtékezés következtében hűl a test. A bőralja zsíros kötőszövet, mennyisége testtájanként eltérő. Funkciója: tápanyagot raktároz, hőszigetel, mechanikai védelmet nyújt. Az emberi bőr feladata: − − − − Elhatárolja a testet a külvilágtól Biztosítja a kapcsolattartást Véd a kiszáradástól, napsugárzástól, kórokozóktól Hőszabályozásban fontos Leggyakrabban a bőrünket éri baleset, ez lehet: égés, forrázás, lúg- vagy savmarás. Ezek következtében seb keletkezik. A seb ellátásakor a legfontosabb szempont a fertőzés

megakadályozása. A seb környékét kifelé tartó mozdulatokkal, fertőtlenítő folyadékkal (pl jódos, sebbenzines géz) letöröljük. Sebbe nyúlni, azt tisztítani tilos! Égés vagy forrázás esetén meg kell állapítani, hogy milyen fokú az égés. Az elsőfokú égést bőrpír és erős fájdalom jelzi. A másodfokú égés hólyagképződéssel jár Harmadfokú égésnél az égés helye elfehéredik, elszenesedik, a szövetek elhalnak (9% már halálos) 1 A bőr egészsége B tétel Égés esetén 15-20 percig hideg vízzel kell hűteni az égett felületet. Sav- vagy lúgmarásnál a sebet tejjel vagy bő vízzel kell kiöblíteni. Zsírral, olajjal ne kenjük! A mitesszer és a pattanás főként kamaszkorban jellemző. Legtöbbször túl zsíros bőrön fordul elő fokozott faggyútermelés következtében. Az elpusztult hámsejtek faggyúval keverednek és a bőr felszínén fekete pont formájában jelennek meg Amikor a szőrtüszőbe gennykeltő baktérium

jut, pattanás alakul ki. Ez legtöbbször magától kiürül és heg nélkül gyógyul. A mitesszeresség mértéke csökkenthető hámlasztó és gyulladáscsökkentő kenőcsökkel, ill oldatokkal, fertőtlenítő hatású szappanok használatával Kerülni kell a zsíros, olajos, fűszeres ételeket Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt és rostban gazdag ételeket Túlzott mértékű pattanás esetén bőrgyógyászhoz, ill. kozmetikushoz kell fordulni Célszerű kamillás gőzölést csinálni, mert gyulladáscsökkentő hatása van. Gyakori bőrbetegség a gombásodás. Ezek az élősködők ott telepednek meg, ahol a testfelületek egymáshoz érnek (ujjak köze, hónalj, lágyék hajlataiban) A gombásodást jelzi a viszkető pír, szélein hámló, kör alakú folt vagy felszakadozó hólyagok. Gombásodás esetén bőrgyógyászhoz kell fordulni Megelőzése: − − − − − Testhajlatokat szárazra kell törölni Személyes használatú tárgyakat nem szabad

cserélgetni egymás között Rosszul szellőző lábbelit nyáron nem használni Cipőnket ápoljuk, szellőztessük Uszodában a közösségi higiéniát megtartani A rühösséget rühatkák idézik elő, a bőr felszínén vagy közvetlenül alatta élnek és fo- lyamatosan lelökődő bőrsejtekkel táplálkoznak. A nőstény rühatka járatot mélyeszt a bőrbe, s ott lerakja petéit. Ekkor jelentkeznek a rühesség tünetei A petékből kikelő lárvák kirágják magukat a bőr felszínére, s ott kifejlett atkákká érnek. Tünetei: vékony vörös vonalak, majd vörös kiütés jelenik meg a testen, főként könyöktájon, lábfejen, bokán, csuklón, ujjak között. Ez viszket, de kenőccsel gyógyítható A szemölcsöt vírus okozza. Leggyakoribb a kézujjakon, a kézháton, ill a tenyéren, de máshol is előfordulhat. Néha elmúlik magától, de célszerű orvoshoz fordulni Az orvos kaparó vagy elektromos tűvel égeti ki a szemölcsöt Az öregedés jelei közé

tartozik az ún futószemölcs Az anyajegyek festékes esetleg szőrszálat is tartalmazó kiemelkedések Óvni kell őket a sérülésektől, ha növekedni kezdenek azonnal forduljunk orvoshoz mert bőrdaganat kiindulási alapjai lehetnek. 2 A fogak B tétel Tétel: Ismertesse a fog részeit, a gyermekkori és a felnőtt fogképletet. Hogyan alakul ki a fogszuvasodás, hogyan előzhető meg, mi a kezelés módja? Mi a szájápolás higiéniája? Mi a jelentősége a fogorvosi szűrővizsgálatnak? Milyen ásványianyagok és vitaminok szükségesek az egészségek fogak kialakulásához? Milyen forrásból juthatunk hozzá? Az emberi fogazat (latinul dens) felnőttkorban 32, gyermekkorban 20 db ( tejfogak) fogból áll. A f ogsort fognegyedekre osztottuk: jobb alsó, jobb felső, bal alsó, bal felső Középen a két metszőfog, mellette a szemfog, majd a kisörlők és végül a nagyörlők, -melyek csak felnőtt korban jönnek ki. Képletesen: 3212│2123 A fogak a fogmederben

ülnek. Harapáskor a felső fogsor előrébb áll A metsző és szemfogak egygyökerűek, az örlők pedig háromgyökerűek. Rögzítésükről a gyökérhártya és a fogíny gondoskodik. Több gyökér esetén a foggyökér A fogíny felett lévő részt koronának nevezzük. A f ogmederben t alálható r ész a gyökér, az íny felső széle és a fogmeder közötti rész a fognyak. A kor onát zománc rét eg borítja ( testünk l egkeményebb s zövete). A z ománc al att t alálható a dentin B elsejében-a fogüregben- sok i deg fut ö ssze, ez ek al kotják a fogbelet. A f og g yökerét cement borítja (csontszövet), kevésbé ellenálló. A p épes cu kros ét elektől lepedék képződik, valamint a nyálból kicsapódó sók is elősegítik a lepedékképződét. Így baktériumok szaporodnak e l, m elyek savas an yagot termelnek. Ez feloldja a zománcot, majd a dentint kezdi bontani: a fog szuvasodik Ezért az evés u táni fogmosás nagyon f ontos, va lamint hog y

fél é vente rendszeresen j árjunk fogorvoshoz, ha pedig lyukat talál, minél előbb tömessük be, mert ha lyuk megnagyobbodik gyökérkezelésre l ehet s zükség, va gy l egrosszabb e setben ki ke ll húzni a f ogat. Ilyenkor minél előbb pótolni kell a fogat. Ha pedig valaki hajlamos a fogkőképződésre, célszerű fogorvos segítségét kérni. Fontos a rendszeres napi többszöri fogmosás Az eg észsége fogazat k ialakulásához h ozzá j árul a h elyes t áplálkozás, a s zükséges ásványi anyagok, vitaminok megfelelő bevitele a szervezetbe. Valamint a cukros, pépes ételek kerülése. F ontos a kalcium, me lyet le ginkább a te jtermékekben ta lálunk me g ille tve különböző kalciumkészítményekben. A kalcium bevitel és a rendszeres fogorvos látogatás különösen f ontos várandós k ismamák számára, mert a magzat fejlődése során az anyától vonhatja el a csontképzéshez szükséges kalciumot stb. és az anya foga könnyen károsodhat Fontos

még a fluor, a D- vitamin( állati eredetű zsiradékok) és a B2 vitamin ( tej, sajt, tojás, hús) a fogképzés szempontjából. A látás egészségtana B tétel Tétel: Ismertesse a szem részeit, magyarázza működését! Mi a rövidlátás és a távollátás oka, hogyan korrigálhatók? Mi a szürke- és a zöld hályog lényege? A látás érzékszerve a s zem. Belsejében nagyszámú fényérzékeny receptor található, de a s zem felépítésében nem csupán ezek vesznek részt. Az ínhártya egy erős kötőszövetes burok, m elyhez hoz zákapcsolódnak a szemmozgató i zmok ( 3 p ár). Ennek f unkciója a védelem. Előre a szaruhártyában (fénytörő közeg) folytatódik A kötőhártya az üvegtestet rögzíti. Az érhártya a szemet táplálja A pigmentréteg hozzátartozik, ez az ideghártya felé eső részen van. A szem elülső része felé eső része a szivárványhártya, amely a pupillát zárja körül. A sugárizom gyűrű alakban körülveszi a

szemlencsét, am elyhez lencsefüggesztő rostokkal kapcsolódik. Ez vá lasztja ki a v íztiszta csarnokvizet (fénytörő) A z i deghártya (retina) a legbelső réteg, mindenkinek m ás m intázatú. A sárgafolt az éleslátás h elye (kicsinyített, f ordított á llású kép), a vakfoltban n em t alálhatók r eceptorok - a kétnyúlványú id egek itt lé pnek k i, min t látóideg (II.) Az üvegtest fontos fénytörő közeg Járulékos s zervek: szemhéjak, kötőhártya, könnymirigyek (lizozin - fertőtlenítő, baktérium sejtfalát bontja le), szemmozgató izmok. A látás folyamatában a fénysugár különböző fénytörő közegeken keresztül éri el az ideghártyát. A belépő fényt elsőként a szaruhártya töri meg A szaruhártya és a csarnokvíz törésmutatója megegyezik, ezért itt nem törik meg a fény. A lencse előtti pupilla kör alakú nyílásának tágassága szabályozza a beengedett fény mennyiségét (fény - szűk, sötét - tág). A mögötte

elhelyezkedő rugalmas szemlencsébe érve törik meg másodszor a fény. A fény harmadszor a l encse é s az ü vegtest h atárán t örik m eg, ú gy, h ogy a f énysugarak az ideghártya s árgafoltján e gyesüljenek. A s zembe k özeli és t ávoli t árgyakról egyaránt érkezhetnek f énysugarak. A nyugvó s zem végtelenre v an b eállítva - sugárizom el lazult, lencse lapos. Közeli tárgy - sugárizom összehúzódott, lencse domború Fénytörési hi bák: rövidlátás - szaruhártya erősebben tör vagy a szemtengely hosszabb, í gy a fénysugarak k orán e gyesülnek, j avítása s zórólencsével ( -); t ávollátás szaruhártya k evésbé t ör vagy a s zemtengely r övidebb, így a s ugarak a r etina m ögött egyesülnének, javítása gyűjtőlencsével (+). A rece ptorok működése: A -vitamin d ehirogénezése --> ci sz-retinál, e hhez ops zint adva keletkezik a cisz-retinál-opszin (rodopszin), mely fény hatására transzretinállá alakul. Az

ideghártyára érkező fény ingerületbe hozza a látás receptorait a pálcikákat é s a csapokat. A pálcikák hosszúak, he nger a lakúak, számuk 100 -120 m illió s zemenként Szerepük a fény- és árnylátás, kontraszt- és kontúrérzékelés. Számuk a sárgafolttól kifelé nő, m ajd c sökken. F ényérzékeny anyaga a r odopszin M ár e gy f otonra i s r eagálnak Több pálcika kapcsolódik egy bipoláris idegsejthez. A csapok rövidek, kúp alakúak Számuk 56 m illió s zemenként S zerepük a színlátás, é leslátás A s árgafoltban csak e zek v annak, számuk előrefele csökken. Fényérzékelő anyaguk az iodopszin C sak 7-8 f otonra r eagálnak Egy c saphoz e gy bipoláris i degsejt k apcsolódik. A cs apok és p álcikák a beérkező fotonokat felvéve, e nergiájukat e lektromos i mpulzussá al akítják, melyet a r eceptor sejttest részének membránja vezet a szinaptikus végződésekig. A r eceptorokról az érző neuronokra k erül a z i

ngerület, e zeknek rostjai al kotják a l átóideget. A talamusz előtti A látás egészségtana B tétel területen a látóidegek részlegesen átkereszteződnek. A talamuszban előzetes feldolgozás után már látópálya a neve. A látókéreg a nyakszirtlebenyben található Annak érdekében, hogy látásunk ne romoljon minden nap tehetünk valamit. A televízió, a számítógépek monitora tartós, közelről nézése nagyon megerőltető a szem alkalmazkodó rendszere s zámára. H a v alakinek ne m t ökéletes a l átása f ontos, hogy ez t m egfelelő szemüveggel korrigálja. Az árpa a s zem f aggyúmirigyének gyulladása. A kancsalság a s zemmozgató iz mok rendellenessége: a s zemmozgató i zmok v agy n em el ég h osszúak v agy es etleg az eg yik görcsösen összehúzódik. A szürke hályog sok idős ember betegsége: a szemlencse lassanként átlátszatlanná válik. Amikor a folyamat már előrehaladottá válik a „szürke hályog beérik” A zöld

hályog nincs összefüggésben a szürke hályoggal. A zöld hályog esetében: a csarnokvíz kóros f elszaporodása a szem be lsejében növe li a n yomást. E nyhébb e setben a s zaruhártya rétegeit e gymáson el csúsztatja, és em iatt a s zaruhártya a f ehér f ényt színeire b ontja: a fényforrások körül a beteg színes gyűrűket lát. Erős szem- és f ejfájást o kozhat A farkasvakság a szürkületi vakságban szenvedők betegsége, A-vitamin hiány is okozhatja. A mozgás egészségtana B tétel Tétel: A g erincoszlop f elépítése, b etegségei, és ez ek o kai. A cs ont kémiai ö sszetétele és s zerkezete, változása az életkorral és a m ozgással. M iért gyógyul sokkal lassabban a c sonttörés, mint a vágott seb. Az izület részei és az izületi gyulladás A ficam és a r ándulás összehasonlítása A csipőficam és szűrése. A rendszeres testmozgás jelentősége a betegségek megelőzésében Edzéstípusok. A mozgásszervrendszer

paszzív része a csontváz, aktív része a hozzá tapadó izomzat. A csontokat kívülről a csonthártya borítja, külső rétegét csontszövet védi, beljebb található az üreges szivacsos állomány ( nagy teherbírású, de könnyű). Üregeit a vörös csontvelő tölti ki ( vörösvérsejtek képzése itt történik). A végtagok csontjainak középső részét a velőüreg tölti ki, amelyben a sárga csontvelő található. A csontnak nagyon keménynek és szilárdnak kell l enni, ug yanakkor rugalmasnak. A ke ménységet a kalcium- foszfát adja, a rugalmasságot pe dig e gyéb szerves an yagok. A csont nem tömör szerkezetű, csak külső részén va n vé kony tömör réteg. A csontváz a szervezet élő része, terhelés megváltozásával változik. A c sontváz a f ej, a t örzs é s a vé gtagok r észére t agolható. A t örzsvázat a g erincoszlop, a bordák, és a m ellcsont alkotja. A gerincoszlop csigolyákból é pül f el, ez ek e gymás f ölött

sorakoznak és közöttük porckorongok találhatók. Az egymást követő csigolyalyukak hozzák létre a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő húzódik. A gerincoszlop négy részre tagolható: nyaki, mellkasi, ágyéki, keresztcsonti szakasz. Két cs ont mozgatható k apcsolata az i zület. A cs ontvégeket az izületi s zalagok tartják. A csontok izületi felszínét porc borítja, amely kemény szövet és sima felületet képez A ké t por cfelület köz ött f olyadék v an, a z izületi n edv. E z c sökkenti a por cfelületek súrlódását. Az izületi t ok megakadályozza az i zületi n edv el folyását és t ermeli az t Az izületek típ usai: hengerízület (térd), tojásízület (csukló), nyeregízület (hüvelykujj), gömbízület (csípő). Ha a z i zület ké t c sontja ki ssé e ltávolodik, a s zalagokat m eghúzza, de visszaugrik a helyére, akkor beszélünk rándulásról. Ha viszont az izületi szalagok egy része elszakad és az izületi tok is

megsérül, akkor az izületi nedv elfolyhat, ez tokszalagszakadás. Lassú anyagcseréjű szövetek, ezért lassan gyógyulnak. A cs ont s érülése m ég a törés, ami s zintén la ssan g yógyul, mert a cs ont anyagcseréje n em olyan gyors, ezért lassabban gyógyul mint egy vágott seb. A cs igolyákon felfelé 2 -2 iz ületi n yúlvány van, ha s ok ki csi í zület a pró e lfordulása összeadódik, az egész gerinc elfordulhat, elhajolhat.(főleg növekedés közben, sokat ülő, vagy egy testhelyzetben tartó embereknél fordul elő). Ekkor beszélünk gerincferdülésről, va gy rosszabb e setben, púposságról. Melyeknek ne m c sak esztétikai hi bája va n, h anem t artós hátfájást, vagy akár később bénulást is okozhat. Tornával kell egyensúlyozni! A c sigolyatestek köz ött ke mény és r ugalmas porckorongokat t alálunk. A por ckorongok kemény kötőszövetes tokjának a sérülésekor a porckorong, lágyabb, belső anyaga kitüremkedik, ez a

porckorongsérv. A medencecsonton lévő, homorú, félgömb alakú izületi vápába ízesül a combcsont kerek feje. Ha az izületi vápa pereme nem elég magas, akkor a combcsont kifelé kiugorhat a helyéről, ez a csípőficam. M ely l eggyakrabban lánycsecsemőknél fordul elő, és fontos a mielőbbi észrevétel, hogy járás előtt rögzítsük. A leggyakorib sérvfajta, az úgynevezett lágyéksérv. A mozgás egészségtana B tétel A csont növekedése során nagyon fontos a megfelelő kalciumion táplálékkal való felvétele, és a foszfátion is. Nagyon fontos a D- vitamin is, és a pajzsmirigy kalcitonin nevű hormonja is. Az öregedés során a csontfaló sejtek működése fokozódik, ezáltal a csontok vékonyabbak, könnyebbek, törékenyebbek lesznek. Így különösen gyorsan fejlődik ki a csontritkulás idős nőkben, klimax után. A rendszeres t estmozgás nagyon f ontos, ne m c sak m ozgásszervrendszerünk e gészségének megőrzése szempontjából,

hanem más területek szempontjából is. Hiszen a mozgás összefügg a keringési b etegségekkel, az immunrendszert erősíti stb. T ulajdonképpen 3 f éle edzéstípusról beszélünk, de ezek a gyakorlatban nem különülnek el ol yan élesen: erőnövelő (növeli az izomtömeget) állóképességet f okozó (fejleszti a tüdőt, a szívet, az izomban az új erek képződését segíti, a csont, az ín, a szalagok szerkezetének átépülését váltja ki) ügyességi edzés (leginkább m ozgáskoordinációt, a z i degrendszert e dzi). A hi rtelen é s t úl g yors izomnövelés sérüléseket okozhat, mert nem arányos a csontok, erek stb. fejlődése az izom növelésével. A m ozgás s zervrendszere a legplasztikusabb szervrendszerünk, m ozogjunk minél rendszeresebben, hogy megőrizzük testünk, lelkünk egészségét. A szív és a keringés B tétel Tétel: A szív felépítése és működése. A koszorúerek feladata, elzáródásának következményei Mi a

vérnyomás, mennyi a normális értéke? Milyen eltérések vannak, mi ezek oka és következménye? Mi az érelmeszesedés és a trombózis? Mi a kialakulásuk oka, hogyan előzhető meg? Az anyagszállítási feladatokat a szervezetben elsősorban a vérkeringési rendszer látja el. Az ember keringési rendszere a szívből, a szívből kifelé vezető artériákból, a szív felé vezető vénákból, valamint a nagyereket összekötő kapillárisokból áll. A keringési rendszerben áramló testfolyadék állandó mozgásban van, ezt az áramlást a szív hozza létre Összehúzódásával a vért mozgásba hozza, és az áramlást billentyűi segítségével egyirányúvá teszi. A keringési rendszer központja a szív. Falát nagyrészt szívizomszövet építi fel Kívülről szívburok, belülről szívbelhártya burkolja. A szív táplálását a szívből kilépő érből, az aortából eredő két koszorúér látja el. Hajszálereikkel behálózzák a

szívizomszövetet, amelynek jó vérellátásra van szüksége az állandó erőkifejtéshez A vénás vért a szív visszerei szállítják A szív falában szívizomszövet található, mely harántcsíkolt iz omrostokból áll; ezek e gymással összefüggő hálózatot hoznak létre. A szív működésének alapja a szívizomzat ritmusos öszszehúzódása és elernyedése Az összehúzódások és elernyedések nem egy időben terjednek ki az egész szívre, hanem a két pitvar, majd a k ét kamra egymást váltva végzi ezt a m ozgást. A szív összehúzódásait önálló ingerképző rendszere hozza létre, mely módosult szívizomrostokból áll. Ennek elsődleges központja a jobb pitvar falában lévő szinuszcsomó Ha a szívben az inger elég erős ahhoz, hogy összehúzódást váltson ki, akkor az összehúzódás a pitvarok, illetve a kamrák minden rostjára ráterjed. A szívizomzat ingerelt része tehát vagy ernyedt állapotban van, vagy teljes tömegében

összehúzódik A szívizom összehúzódása közben ingerelhetetlen. Így tartós összehúzódás nem alakulhat ki benne, csak egymást követő összehúzódások sorozata A szívműködés közben elektromos potenciálváltozás keletkezik A potenciált műszerrel mérni lehet A potenciálváltozást bemutató diagram az elektrokardiogram (EKG). Az egészséges felnőtt ember szíve percenként és nyugalomban 72-szer húzódik össze A bal kamra egyetlen összehúzódással kb 70 ml vért juttat az aortába. A nyugalmi keringési perctérfogat tehát mintegy 5 liter vér Ez fizikai munka hatására többszörösére növekedhet. Munkavégzés közben nemcsak az összehúzódások száma, hanem az egy összehúzódás alkalmával továbbított vér mennyisége is megnő. A s zív ür egrendszerét a szívsövény hosszanti i rányban j obb és ba l s zívfélre os ztja. Mindkét részben egy-egy pitvart, illetve kamrát különböztetünk meg. A jobb pitvarba a test felől

érkező gyűjtőerek hozzák vissza az elhasznált vért. A bal pitvarba a tüdő gyűjtőerei szállítják az oxigénben felfrissült vért A vér befogadása a pitvarokba, majd továbbítása a kamrák felé nem kíván nagy erőkifejtést a pitvar izomzatától, mert kis nyomással szemben kell vért továbbítania. Ezért a pitvarokban vékonyabb a szívfal A kamrákból nagy erővel kell kilökni a vért a jobb kamrákból a tüdő felé, de főleg a bal kamrából a test felé vezető verőérbe. Itt a verőerek jóval nagyobb ellenállásával szemben kell a vért továbbítani Ezért jóval vastagabb az izomréteg a kamrák falában, különösen a bal kamráé. Ez látja el a test legnagyobb részét friss vérrel. A szív üregrendszerében a belső kötőszöveti hártyából kialakult szívbillentyűk választják el egymástól a pitvart és a kamrát, ill a kamrát és a verőereket Működésükkel a vér egyirányú áramlását biztosítják a szívben.

Megkülönböztetünk félhold alakú, ún zsebes billentyűt és vitorlás, ún pitvarkamrai billentyűt (melyet a billentyűhöz a kamra területén ínhúrral kötődő szemölcsizom mozgat) A szív szakaszos működése ellenére az erekben a véráram1 A szív és a keringés B tétel lás folyamatos, mivel az aorta és az artériák rugalmasan működnek, így ritmusuk megfelel a szívműködés ritmusának. Ez a folyamat az erek falának ütemes lüktetése, a pulzus Az érrendszerben több értípust különbözetünk meg. A szívből kilépő erek – az aortát is beleértve – a verőerek, va gyis artériák, m elyek r ugalmas fallal r endelkeznek. Összkeresztmetszetük a szívtől távolodva nő, mert az aortából a kapillárisok f elé ha ladva nagymértékben megnő az erek száma és minden artéria egyre kisebb keresztmetszetű artériára ágazik szét. A szív felé vezető erek a gyűjtőerek, vagyis vénák, m elyek a h arántcsíkolt i zmok köt egei köz

ött f utnak Ö sszkeresztmetszetük a s zív f elé c sökken, f aluk r ugalmatlan A nagy vénákban találhatók a billentyűk. A vénákat és gyűjtőereket összekötő hajszálerek a kapillárisok. Összkeresztmetszetük óriási, míg egyedi keresztmetszetük rendkívül kicsi Ezek képezik az érrendszer legjelentősebb szakaszát, mivel itt történik az anyagcsere. A vérnyomás az erekben folyó vér érfalra gyakorolt nyomása. Normál értéke változó: függ az életkortól és az egyéni adottságoktól. Fiatal felnőttek esetén elfogadható a 120-130 Hgmm szisztolés és 70-80 Hgmm diasztolés érték (120/70 Hgmm). A felső (szisztolés) érték a verőerek tágulékonyságát jelzi, az alsó (diasztolés) érték megváltozása a v ese által termelt hormon hatásának a következménye, vagyis a vese állapotára is következtethet az orvos ebből az értékből. Magas vérnyomásról 160/95 Hgmm fölött beszélünk, a 140/90 és 160/95 között határeset.

Alkalmanként magas vérnyomás szinte minden embernél előfordul: erős szívdobogásérzés, enyhe, lüktető fejfájás kíséri a nagyobb izgalmakat Magasvérnyomás-betegség (hipertónia) esetén a vérnyomás legtöbbször lassan kúszik fel, a beteg panaszmentes. Gyógyítása akkor történik gyógyszerrel, ha a d iétás módszerek és az életmódbeli változás után sem csökken a vé rnyomás, v agy a be tegnek m ás ko moly b etegsége va n ( pl. a ve se va gy a s zív megbetegedései). Mindenekelőtt a túlsúlyt – ha v an – csökkenteni kell. L ényeges az energiaszegény é s szénhidrátszegény diéta betartása, ugyanis a zsíros ételek az elhízáson kívül segítik az érfalak belső felszínén a lerakódások megjelenését, siettetik az érelmeszesedést és annak minden következményét ( így a hi pertóniát i s). A t úlsúlyon kívül a nagy n átriumbevitel is elősegíti a betegség kialakulását. Ekkor sószegény, sómentes diétát kell

tartani, figyelnünk kell a táplálkozásnál arra h a tartósítószerek nátriumtartalma nagy Továbbá a kávé, a kóla, az erős fekete tea és kismértékben a kakaó is emeli a vérnyomást, ezek fogyasztását korlátozni, mellőzni kell. A dohányzás köztudottan szűkíti az ereket, emiatt az elszívott cigaretták mennyiségének csökkentése segít a vérnyomás csökkentésében is. A hipertóniában szenvedő beteg nem szedhet o lyan m ellékhatású g yógyszert, m elynek mellékhatása l ehet a v érnyomás-emelkedés Ilyenek a h ormonális f ogamzásgátló t abletták, az o rrcseppek egy része, a r eumaellenes gyógyszerek és a kortizontartalmú szerek. Az életmódbeli változások közül a pihenés, a túlerőltetett munka csökkentése, a stresszes, idegesítő, állandó feszültséget okozó helyzetek megoldása a lényeges. Erre alkalmas az autogén tréning, a beteg mozogjon, tornázzon, sétáljon minél többet Ha mégis szükség van a gyógyszerre,

akkor általában vizelethajtó tartalmú gyógyszereket ( a v érpályában cs ökkentik a f olyadék m ennyiségét) és káliumtablettákat ( a vizelettel kiürült káliumot pótolni kell) ír fel az orvos. További orvos által összeállított gyógyszer-kombinációk is lehetségesek A gyógyszerszedés mellett persze továbbra is be kell tartania a b etegnek a t áplálkozással és életmóddal kapcsolatban javasolt változtatásokat, mert úgy kevesebb és enyhébb gyógyszerrel is beállítható a vérnyomás. Az ember keringési rendszerének működését alapvetően befolyásolja a szív és az erek állapota. Ha a szívet valami túlterheli (magas vérnyomás, billentyűhiba), akkor szívelégtelenség alakulhat ki Jellegzetes tünete a légszomj, a kis terhelésre is bekövetkező nehézlégzés A szívelégtelen beteg alsó végtagja, főleg a bokája duzzadt, mert az elégtelen szívműködés a 2 A szív és a keringés B tétel nyirokkeringést is rontja. A

nyirok nem jut be kellő mennyiségben a nyirokerekbe, hanem a szövetek között pang. A szívinfarktus során a szív egyes területeit ellátó koszorúserek hirtelen elzáródnak és az ellátatlanul maradt szívizomrész elhal, majd hegesedik. Kialakulását elősegíti a helytelen táplálkozás, vagy a túlterhelt és állandóan feszült idegállapot. A rendszeres izommunka felemészti az esetleg nagyobb mennyiségben a s zervezetbe került vérzsírokat is, tehát nehezebben al akul k i ér elmeszesedés, am ely egyébként a s zívinfarktus k ialakulásának e gyik al apja Összességében a mozgás, a rendszeres sport jó megelőző tevékenység nemcsak a szívinfarktus, de m ás betegségek s zempontjából i s. A s zívinfarktus ki alakulásához rendszerint e gy elmeszesedett, beszűkült érszakasz teremti meg az alapot Az egészséges ér rugalmas, nagyobb megterhelés esetén ki tágul, hog y a t öbb v ér j obban el t udja l átni a s zívizom m egnövekedett

feladatait. A meszes ér viszont nem tágul, az általa ellátott terület sokkal kevesebb vért fog kapni, é s i lyenkor a vi szonylagos ox igén- és t ápanyaghiányt o koznak. M agasvérnyomásbetegség e setén a s zívnek t öbbletmunkát j elent a r endes v érellátást bi ztosítani, e hhez t öbb oxigénre és tápanyagra van szüksége, ezért hamarabb jelentkeznek a szívpanaszok is. Az érelmeszesedés (az érbelhártya jellegzetes elváltozásának összessége) kialakulásában a h elytelen táplálkozás nagy szerepet játszik, a zsíros, fűszeres, koleszterindús ételek elősegítik a vérben a zsírlerakódást A férfiak az infarktus szempontjából veszélyeztetettebbek a nőknél Felelős ezért a „hajtós” életforma, a rendszertelen és helytelen táplálkozási szokások, a rendszeres mozgás hi ánya, va lamint a pi henés és e llazulás hi ánya A s zívinfarktus r endszerint ne m azonnal, nem tünetelőzmények nélkül jelentkezik. A veszélyt jelzik

a korábban kezdődő bizonytalan, éles s zívtáji fájdalmak, m elyeket ál talában n em v esznek k omolyan, emiatt h al meg a betegek többsége. A helyes életmódra vonatkozó tanácsokat rendszerint csak a túlélt infarktus után veszik komolyan a be tegek. A kórházi u tókezelés az infarktus kiterjedtségétől függ Az infarktust követő rehabilitációs időszakban semmiféle fizikailag vagy idegileg megterhelő munkát, tevékenységet nem szabad végezni. A betegséget az életmód megváltoztatásával lehet a legbiztonságosabban megelőzni A vér koleszterinszintjének változásáért felelős anyagok mennyisége öröklődő sajátosság, t ehát j obban o da k ell f igyelnie an nak, ak inek a cs aládjában m ár előfordult infarktus. Az ér rendszer m eszesedésével k apcsolatban al akulhat k i az al só v égtag ar tériáiban az érszűkület. A visszértágulat is az alsó végtag vénáiban jön létre Valószínűleg alkati, kötőszöveti gyengeség is

segít kialakítani a betegséget Az ér elzáródását trombózisnak nevezzük, ha az eret elzáró vérrög helyben keletkezett, ha pedig a vérrög keringéssel került az elzáródás helyére, akkor embóliáról beszélünk. Szöveti elhalást is okozhat, a vérrög kialakulását fokozzák az értágulat (visszeres láb), megsérült érfal, az érelmeszesedés és a hormonális fogamzásgátlók. A cukorbetegség gyakoribb formája inkább az idősebbek betegsége. A fiatalokat is érintő kórforma az ún. I típusú cukorbetegség, amely öröklött Az ún II típusú cukorbetegség szerzett (pl túl sok édességet evett a beteg), de a hajlamot örökölni lehet A betegség lényege, hogy a szervezet a glükózt nem tudja a sejtekbe bevinni, mert hiányzik vagy kevés a rendelkezésére álló inzulin nevű hormon, amely a glükózbeépülés folyamatát segíti. Az inzulint a hasnyálmirigy sejtjei t ermelik, és köz vetlenül a vé rbe j ut Hatására j ut be a glükóz

a sejtekbe, a hol f elhasználódik, e lég, és köz ben e nergiát t ermel. Inzulin hiányában a c ukor a vérpályában kering, ott gyűlik össze, miközben a sejtek éheznek, minden mást lebontanak, majd beszüntetik működésüket. A betegség kezelésekor a r endszerint fennálló túlsúlyt próbálják meg lecsökkenteni Azért, mert a jelentős sejttöbbletet a beteg hasnyálmirigy nem tud3 A szív és a keringés B tétel ja elegendő inzulinnal ellátni, míg kevesebb sejthez ugyanennyi inzulin már elég lenne. Így gyógyszeres kezelés nélkül is megoldható a cukorbetegség. Ha ez a kúra nem jár sikerrel, akkor ol yan gyógyszerekkel pr óbálkoznak, amelyek a h asnyálmirigyet in zulintermelésre s erkentik Egy idő után már ez se biztos, hogy beválik, ilyenkor az inzulin mesterséges pótlása marad. A betegek rendszerint önmaguk végzik a hormon bőr alá való befecskendezését injekcióval A beállított inzulinadag csak bizonyos mennyiségű

cukrot tud a sejtekbe juttatni, és csak éppen ennyi táplálékot fogyaszthat a beteg. Ha kevesebbet eszik, hirtelen rosszullét foghatja el (cukorkóma), mert minden cukor eltűnik a véréből, és a szervezet felhasználható energia nélkül marad. Ebből az eszméletvesztéssel, ájulással járó állapotból már csak orvosok, mentősök, tapasztalt vagy kellően felvilágosított hozzátartozók tudják kisegíteni. Ha a beteg eszméletét veszti és görcsrohama van, akkor meg kell próbálni egy szőlőcukor t ablettát v agy v alamilyen c ukorkát a z í ny é s a z a jkak köz é t enni, m elyet ké zzel ot t ke ll tartani, míg fel nem oldódik – nem szabad, hogy lecsússzon a torkán. Ha a szükségesnél többet eszik a beteg, akkor a vér cukorszintje ugyanúgy megemelkedik, mint a betegség kezdetén Ez az állapot fokozatosan következik be Az azonnal ható inzulin beadása gyors javulást tud előidézni, és elkerüli a látható rosszullét kialakulását. A

diéta szigorú b etartása es etén csak igen ritkán kell kórházba feküdnie a betegnek, ugyanúgy otthonában élhet, mint teljesen egészséges embertársai. 4 A vér B tétel Tétel: A homeosztázis fogalma és a vér összetétele. A vér sejtes elemeinek keletkezési helye Az egészségestől való eltérés okai, következményei. A véralvadás és a vérzéscsillapítás módjai. A gerinces állatokhoz hasonlóan az emberi vér is a folyékony vérplazmából (sejtközötti állomány) és a benne levő sejtes elemekből tevődik össze. Egy felnőtt ember vére kb. 5 liter (felénél kicsit több a vérplazma) Ez mintegy 90-92% vizet és 8-10% oldatban levő ionokat és szerves molekulákat tartalmaz. A vér feladatai: kapcsolatot teremt a különböző szervek között, biztosítja a belső környezet állandóságát (homeosztázis), szállítja a tápanyagokat, légzési gázokat, bomlástermékeket és hormonokat, részt vesz a szervezet hőszabályozásában

illetve biztosítja a kórokozók elleni védelmet (idegen anyagok ellen). A vérplazma az ionok körül leggyakrabban a Na+, K+, Ca2+ kationok illetve a Cl- és a HCO3- anionok fordulnak elő. A kisebb szerves molekulák közül a szénhidrátok és lipidek anyagcseréjéből származó glükóz, valamint a fehérjék és nukleinsavak anyagcseréjéből származó aminosavak, karbamid és húgysavak találhatók jelentősebb mennyiségben. A plazmafehérjék egyik típusa az albuminok (egyszerű fehérjék), amelyeknek a vér ozmózisos jelenségeiben illetve a zsírsavak és epesavak szállításában van szerepe. A másik típus a globulinok (összetett fehérjék - szénhidrát kapcs.): szállító folyamatokban van szerepük és védelmi funkciójuk is van. A harmadik típus a fibrinogének: véralvadásban fontos fehérje, mert fibrinné kicsapódva oldhatatlan térháló képzésére képes. A sejtes elemek közül az vörös vérsejtek (eritrociták) fordulnak elő a legnagyobb

mennyiségben - felnőttnél 1mm3-ben átlag 5 millió található. A sejtjeik korong alakúak, a vörös csontvelőben keletkeznek. Fejlődésük 4-5 napig tart, melynek során lebomlik a sejtmagjuk. A sejtmag lebomlásával párhuzamosan hemoglobin-molekulák épülnek be a sejtplazmájukba. A hemoglobin összetett fehérje, amely négy alegységből épül fel Egy alegységben a hem rész vastartalmú porfirinváz, amelyhez a globin polipeptidlánca kapcsolódik. A hemoglobin kiemelkedő élettani jelentősége a légzési gázok szállításban van A vvs-ek 3-4 hónapig élnek, azután a lépben esnek szét. A bennük levő globint újrahasznosítja a szervezet, a hem rész pedig a bilirubin nevű epefesték kialakításában vesz részt. Vérszegénység okai lehetnek: összetevőhiány (aminosav, vas), B12 hiány, csontvelő károsodása, vérveszteség, hemolízis. A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös jellemzőjük, hogy van

sejtmagjuk, de hemoglobint nem tartalmaznak - színtelenek. Számuk összesen felnőttkorban 5-8000 1mm3-ben. Három csoportjuk van A granulociták (karéjos sejtmag) élettartama csak néhány nap, a vörös csontvelőben keletkeznek. A szervezet önálló mozgásra képes védekező elemei, amelyek a fertőzés vagy sérülés helyéhez közel eső hajszálerekből amőboid mozgásukkal kilépve, körülveszik a behatoló baktériumokat vagy kisebb méretű idegen anyagokat. Ezeket endocitózissal bekebelezik, majd enzimjeik segítségével lebontják. Közben a granulociták nagy része is elpusztul - genny A monociták (nagyobbak), amelyek szintén a vörös csontvelőben keletkeznek, átmenetileg a vérbe jutnak, majd rövidesen amőboid mozgással a különböző szövetekbe távoznak, ahol endocitózissal kiszűrik az idegen anyagokat, kórokozókat, bekebelezik a különböző sejttörmelékeket és enzimjeik segítségével lebontják őket. A limfociták (nyiroksejtek) a

nyirokszervekben A vér B tétel kialakuló fehérvérsejtek, egy-egy idegen anyag felismerésére és hatástalanítására specializálódtak - alapvető szerep az immunrendszerben, bekebelezésre nem alkalmasak. A vérlemezkék (trombociták) a vörös csontvelőben képződő, sejthártyával borított sejtplazmatöredékek. Számuk 150-300000 1mm3-ben Sérüléskor az érfal összehúzódik, a trombociták összetapadnak, vérrögöt képezve. Ha ez nem elég akkor véralvadás szükséges. A vérlemezke és a sérült érfal együtt alkotja az aktiváló komplexet, mely a Kvitamin segítségével keletkezett protrombin átalakulását segíti trombinná (Ca2+ is kell) A trombin újabb Ca2+-nal együtt elősegíti a fibrinogén-fibrin átalakulást. Az alvadási idő kb 10 perc. Vérlepény (alvadék), vérsavó (vérszérum - sárgás folyadék) - fibrinmentes vérplazma. Véralvadásgátlás: Ca2+ megkötése (oxaláttal), a májból a heparin gátolja a protrombin-trombin

átalakulást, a hirudin hatástalanítja a trombint. A vérzéscsillapítás: A szervezet vérmennyiségének 1/3-át elveszítve (1,5-2 liter) életveszélyes, gyakran halálos vérzés. A látható vérzést könnyen csillapíthatjuk: a vérzőtestrészt a szív síkjától felemelve már mérsékelődhet a vérzés, • Hajszáleres vérzés esetén: Bőr alati vagy mélyebben elhelyezkedő, megsérült vívóérből származó vérzés. A folyik és színe vörös Nyomókötés alkalmazandó • Ütőeres vérzés: a szív ritmusának megfelelően ütemben, lüktetve távozik a nagynyomású élémkvörös színű vér. Ütőeres nyomókötés szükséges Az ember egyedfejlődése B tétel Tétel: Az emberi magzat fejlődésének szakaszai. A terhesség jelei és a terhesség alatti életmód A méhlepény é s a m agzatvíz sze repe. A szü lés sz akaszai A c sászármetszés o ka A szo ptatás biológiai háttere. Az anyatej jelentősége Az ember posztembrionális

fejlődése Az egyedfejlődés embrionális s zakasza az érett p etesejt megtermékenyülésével kezdődik, ez t eg yetlen hímivarsejt v égzi el. A z í gy k eletkezett z igóta barázdálódása m ár a petevezetékben megindul. Szedercsíra állapot - 3 nap A méhbe érkezés - 5 nap, de ekkor már hólyagcsíra van. A beágyazódás az első hét végén kezdődik és a második végéig tart A beágyazódás közben megindul az embrió kialakulása. Hólyagcsírában két az embriócsomó sejtjei k ét ü reget: amnionüreg, s zikhólyag. Az amnionüregben f ejlődik az embrió és a szikhólyagból t áplálkozik e leinte. A két üreg egymás felé eső részén alakul ki a belső(hám, idegr) és a külső (bélcs, máj, légzőszerv) csíralemez - együtt az embriópajzs, majd ebben a középső csíralemez (izom, ke ringési r ., e rek, s zív, ve se, c sont, por c) K özben hólyagcsíra belső felszínéről leváló s ejtek körülveszik az amnionüreget és a s

zikhólyagot, mintegy burokba z árják. E z a belső magzatburok, míg a h ólyagcsíra f alából a m éh nyálkahártyájával közvetlen kapcsolatban lévő, bolyhos külső magzatburok alakul ki. 3 hét - velőcső, szervek. 4 hét végére az embrió egyre jobban benyomul az a magzatvízzel telt amnion ür egébe, m ajd a ki alakuló köldökzsinóron keresztül k apcsolatba k erülve az an yai vérkeringéssel ( ezt a méhlepény t eszi l ehetővé - külső magzatburok, méhnyálkahártya), lefűződik a szikhólyagról - az elsorvad. Köldökzsinórban a z e rek a bol yhoz n yúlványaiban hurkot képeznek - nincs közvetlen kapcsolat - a hámon átáramlanak az anyagok. A második hónaptól erőteljes fejlődés. A 12 héttől magzatnak hívjuk 3 h ónap - végtagok, e mber formájú. 4 h ónap - megállapítható a nem 5 h ónap - az anya először érzi a mozgását, kb ekkora tö lti k i a ma gzat a mé h ü regét. A s zülés 9 hó napos terhesség u tán ( az u tolsó

menstruációs vérzés első napjától számított 40. hét) A gyermek születése utáni egyedfejlődés több szakaszon keresztül érkezik el a felnőttkorig. 10 napos k orig tart az újszülöttkor Egy é ves k oráig tart a csecsemőkor, melyet a korai gyermekkor követ, mely 3 éves korig tart. A kisgyermekkor 6-7 éves korig tart. A kölyökkor 12 éves korára fejeződik be A serdülőkor 12-16 éves kor között van Az ifjúkor kb. a 20 é letkorig tart A felnőttek korosztályát is különböző korokba lehet osztani Kb. 35 é ves k orig t art az é rett k or 1 s zakasza (legtermékenyebb s zakasz) A második szakasz kb. 60 éves korig tart (nők klimaxa) 60-74 éves kor között van az időskor, melyet a 90 éves korig tartó aggkor követ. 90 év felett van a hosszú élet kora, matuzsálemi kor Az em ber t erhessége k b. 280 n apig, az az 10 hol dhónapig t art A ki smama e záltal átlagosan 8-12 k g-ot h ízik. A h as a t erhesség második harmadában kezd nőni és

a terhesség felétől az anya már a magzat mozgását is érzi. A terhes méh egyre jobban eltolja a beleket és az u tolsó időszakban a rekeszizmokig nő (nehezedik a l égzés, s zív helyzetváltozása, nőhet a várnyomás). A terhesség első jelei a menstruáció el maradása, rosszullét, érzékszervek erősödése (szaglás, í zlelés). Fontos, hogy a t ehesség a latt a kismama felelősség teljes életmódot éljen, hi szen m agzatáért i s f elel. Tilos ilyenkor cigarettázni, al koholt vagy e gyéb k ábítószereket f ogyasztani. M ert a m agzatra s okkal 1 Az ember egyedfejlődése B tétel súlyosabban h at. F ontos a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok és egyéb vizsgálatokon való rendszeres megjelenés( a betegségek kiszűrése végett is) a helyes táplálkozás. A terhesség befejeződése a szülés. Hormonális h atásra indul meg Első jele a burok megrepesése és a magzatvíz elfolyása. 1. tágulási s zakasz: 1 -2órától a kár 10 -12 ó

ráig is e ltarthat A mé h s imaizomzatának összehúzódásai (fájások) el einte rövid i deig m ajd e gyre hos szabb i deig é s gyakrabban jelentkeznek. E kkor t águl ki a m éhnyak A gá tizomzat ne hezítheti a m agzat ki tolását (gátmetszés) 2. l epényi s zakasz: kb ½ ór ával a z új szülött megszületése ut án, m éhösszehúzódással távozik a magzatburok és a méhlepény. Császármetszésre akkor kerülhet s or, ha a s zülés folyamán valamilyen kom plikáció l ép fel. Ilyenkor a kismamát elaltatják, és az orvos a hasfalat és a méh falát felvágva emeli ki a magzatot. A s zülés ut án va gy egy-két nappal később megindul a t ejelválasztás (gyermekágy időszak). Elsőként ürülő tej az előtej (speciális összetételű) Az emlőbimbó ingerlése ref lexesen kiváltja a t ej ü rülését. A szoptatás egy agyban termelő hormon, az oxitocin felszabadulását is segíti: a tejmirigy és a méh simaizmát húzza össze. 2