Biológia | Középiskola » A kétszárnyúak rendje

A kétszárnyúak rendje Szúnyogok Egy pár hártyás szárnyuk van. A második pár szárnyuk elcsökevényesedett és helyzetérző, apró bunkós szervvé, billérré módosult Csápjuk lehet hosszú, sokízű, vagy rövid, három ízből álló Szájszervük nyaló vagy szúró-szívó szájszerv Egyedfejlődésük teljes átalakulás, bábjuk általában tonnabáb A hosszúcsápú kétszárnyúak a szúnyogalkatú rovarok. A valódi szúnyogok nőstényei szúró-szívó szájszerveik segítségével gerincesek vérét szívják A hímek növényi nedvekkel táplálkoznak Lárváik vízben élnek, ott is bábozódnak be Bábjuk szabad fejlődéséhez 1012 nap elegendő Az embernek a legtöbb kellemetlenséget a gyötrő szúnyog és a mocsári szúnyog okozza A foltos maláriaszúnyog hazánkban ritka Trópusi területeken a malária kórokozójának egyik hordozója Az árvaszúnyogok kifejletten nem táplálkoznak Nyáron alkonyatkor a réteken nagy tömegben repdesnek A vizek

fenékiszapjában fejlődő lárváik fontos természetes táplálékok A rövidcsápú kétszárnyúak a légyalkatúak. A bögölyök nagytermetű legyek Erőteljes szúró-szívó szájszerveikkel a kérődzők vastag bőrét is átütik és vérüket szívják A lóbögöly melegkedvelő, főleg a délelőtti órákban röpköd. A kisebb esőhozó pőcsik vihar előtt aktív. A tarkán csíkos zengőlegyek darazsakhoz hasonlítanak Hosszú ideig képesek egy helyben repkedni Viráglátogatók A közönséges herelégy nyár közepén repül Lárvája rothadó szerves anyagban él. Az apró termetű harmatlegyek vagy muslicák az érett gyümölcsökön azonnal megjelennek. Petéiket erjedő anyagokban rakják le A közönséges ecetmuslicát genetikai kísérletek céljaiból milliószámra tenyésztik Az igazi legyek legismertebb képviselője a házi légy. Az emberrel együtt az egész Földön elterjedt Szájszerve szúrásra nem alkalmas, vége párnaszerűen kiszélesedő

nyaló szájszerv Lárvája – melyet nyűnek neveznek – rothadó anyagokban él A házi légyhez hasonló a kellemetlen szúrású szuronyos istállólégy. A dongólegyek közül a kék dongólégy, a fémzöld döglégy és a kockás húslégy ugyancsak az ember közelében él. A közönséges cecelégy a trópusokon az álomkór kórokozójának terjesztője A fürkészlegyek petéiket hernyók bőre alá vagy bábokba rakják, a kikelő lárvák a hernyók szöveteiből táplálkoznak, amely elpusztul. A nagy fürkészlégy országszerte előfordul