Oktatás | Didaktika » Oktatáselmélet tételek, 2003

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 58 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:639
Feltöltve:2006. szeptember 25
Méret:350 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

1. A didaktika fogalma, tárgya helye a tudományok rendszerében 1. A didaktika fogalma: − Elnevezése a didaszkó (tanítok), didaszkein (oktatni), didaktikosz (oktató) görög szavakból ered. Nemzetközileg elfogadott műszó Az oktatás általános elmélete azon fogalmak, elvek, szabályok, törvényszerűségek vizsgálatával foglalkozik, amely az oktatási folyamatban objektívan megvannak és ott hatnak. 2. A didaktika tárgya: a) Tanítási-tanulási folyamat: − Pedagógia pszichológia. − Megközelítés előtérbe kerül a tanuló. − Bipoláris: tanár + tanuló. − A tanítás-tanulás kérdéseivel foglalkozik. b) Mit tanítsunk kérdése: − Intézményes tartalmára ennek kiválasztása és különböző oktatási dokumentumokkal történő megjelenítéssel foglalkozik. Az iskola, mint társadalmi felépítmény része: − A társadalmi gazdasági a mindenkori uralkodói elit ideológiája érték rendje által determinált. A NAT helyett kerettanterv

központi programokkal Információrobbanás információs társadalom korszerűségének kérdése „Épp testben épp lélek”, az iskolának a feladata az emberi érték közvetítése. c) A Hogyan tanítsunk kérdése: − Módszereire, formáira, eszközeire a tanítási-tanulási folyamat irányítására ellenőrzés módjára. Comenius (Sárospatak): − Nagy didaktika (Didactica Magna (1632-1657) − Első tudományos igénnyel rendszerezett didaktikai munka. − A kor tudományos színvonalú oktatás mindennapi élet: − Óraközi szünet, Vakáció, Szemléletesség elve. 3. A didaktika tárgya és helye a tudományok rendszerében, kapcsolata más tudományokkal. a) Filozófia tudományok: − Természet, társadalom. A legáltalánosabb összefüggéseket kutatják, vizsgálják. b) Természettudományok: − A természet egy részét vizsgálja. Anatómia, botanika, fizika, kémia, csillagászat. c) Társadalomtudományok. d) Matematikai tudományok: − Minden,

ami a számelmélethez tartozik. e) Alkalmazott tudományok: − Elektronika robotika, technológia. f) Nyelvtudományok: − Nyelvi kommunikáció. g) Társ tudományok: − Pedagógia (neveléstudományok) − Neveléselmélet, neveléstörténet, didaktikai módszertanok. 4. A didaktika és a módszertanok kapcsolata a) Módszertanok: − Konkrét szaktantárgyhoz kötötten jelenek meg alkalmazásuk. b) Didaktika: − A didaktika számára a konkrét oktatás számára a módszertanok segítenek. − A didaktika és a módszertanok mellérendeltségi viszonyban az általános és a különös viszonyában egymással kölcsönös az információáramlás. c) A pszichológia és a didaktika kapcsolata: − A pszichológia, mint ember tudomány a pedagógia pszichológia és fejlődés lélektan. d) A didaktika és a szociológia kapcsolata: − Az iskola és a társadalom oktatás és a gazdaság kapcsolata. e) Logikai gondolkodástan: − Az oktatásban, a tanulásban az alapvető

törvényszerűségek jelen vannak. − Induktív- diduktív kapcsolat. − Analízis-szintézis kapcsolat. f) A didaktika-kibernetika kapcsolata: − Az oktatási folyamatát annak vezetését rendszerben irányítás technika segítségével. − Bizonyos szaktudományos aspektusai. 2. Didaktika fejlődésének főbb állomásai XVIII. században Ratke (1571-1635) Farkas didacticusnak nevezte magát: egy személyben irányította, vezette és oktatta a gyerekeket Comenius 1592-1670 1632-ben írta, 1657-ben adták ki: Didactica Magna = nagy oktatástan 1. tanév fogalma: ritmust adott a tanításnak 2. tanórás szakaszolás (anyanyelvi iskola 4 óra, gimnázium 8 óra) 3. tanítás menete: - tanár elmagyaráz, bemutat - begyakoroltat - számon kér 4. iskola szerkezete: 6 éves periódusok Életko iskolatípus Hely tartalom r 0-6 év anyai iskola Család erkölcsi nevelés, szokások kialakítása, vallási nevelés, munkára nevelés 6-12 anyanyelvi minden településen

írás, olvasás, számolás, hittan, év iskola munkára nevelés 12-18 latiniskola, Városokban 7 szabad muvészet: grammatika, év gimnázium retorika, dialektika, logika, matematika, mértan, csillagászat (történelem, földrajz, fizika) ETIKA 18-24 akadémia nagyobb régiókban, 4 fakultás: teológia, jog, orvosi, év egyházközpontokban bölcseleti 5. didaktikai alapelvek meghatározása, törvényszeruségek, melyeket a tanítás, tanulás folyamatában érvényesíteni kell - szemléletesség: szemléltetés: bemutatás, de a szemléletesség során megfigyelési szempontokat kell megadnom (milyen ez a kréta? fehér, nem. henger) - tudatosság: ok-okozati összefüggés kapcsán fogadjuk el, ne tekintélyelvuség alapján - fokozatosság: egyszerutol az összetettig, ismerttol az ismeretlenig haladjunk - rendszeresség: logikusan felépülve mutassuk be, rendszerbe illesztve (Mengyelejev SI táblázata) - az ismeretek koncentrikus bovítésének elve: életkori

sajátosságok figyelembevételével: mérték, erosség bovítése 6. tantervi gondolkodás alapjait leírta: a közepes képességu gyerekekhez mérten adta meg évfolyamonként, tantárgyanként a követelményeket (az unatkozó gyerek, aki ismeri már az anyagot, rendetlenkedik) teljesí tmén y ido (osztály) 123 1650. október 28 Sárospatak: beszéd a könyvekrol: könyv jelentosége az ismeretszerzésben, mintát ad a könyv egyéni feldolgozására) aláhízás, kiírás, feljegyzés készítés, puska (lényeg kiemelése, tömörítés) schola ludus: iskolai színdarabok latinul: nyelvtanulás könnyebb bizonyos szituációk eljátszásával 1653. Sárospatak Orbis pictus: látható világ képekben, szemléletes oktatás, 150 kép szerepel benne magyarázattal Friedrich Herbart: 1860. Pedagógiai eloadások vázlata: a nevelést folyamatként értelmezi kormányzás + oktatás + nevelés kormányzás: tekintély-elvuség, minden eszköz megengedett, testi fenyítés,

dobogó (alá-fölé rendeltség kifejezése) oktatás: világosság foka: (Comenius szemléletessége) minél több érzékszerv bevonása asszociáció foka: kapcsoljuk az új anyagot a régihez rendszer foka: rendszeresség módszer foka: gyakorlati alkalmazás nevelés Báthory Zoltán: elméleti normatív kísérleti, empirikus 3. Didaktika alapfogalmainak rendszere oktatás: valamely információ, ismeret, tudás megtanítása, kezelése, elsajátítása; didaktika: oktatás, tanítás, tanítás mestersége; mit tanítsunk, hogyan tanítsuk? kibernetika: a gépekben és élő szervezetekben végbemenő vezérlés és szabályozás elmélete tanulás: olyan tevékenység, mely felöleli az élőlény viselkedése, tapasztalatai útján elért tartós változásokat, az ezekhez vezető folyamatokat tanítás, oktatás: irányított tanulás (lehet direkt és indirekt) direkt: a tanár lépésről lépésre együtt halad a tanulóval; indirekt esetén csak utasításokat,

tanácsokat, indító impulzust ad ismeret: tények, belőlük leszűrt általánosítások rendszere, valóság tényeinek visszatükröződése adekvát: megfelelő, a valóság hű képe tudás: ismeretek szerveződése egy rendszerbe, az ember ismereteit, tapasztalatait általánosítja (szaktudás) tudásszint: teljesítményt fejez ki jártasság: a tanuló olyan gyakorlottsággal rendelkezik, hogy adott tevékenységet többször is képes megismételni, de alkalmazásközben újból fel kell idéznie, ellenőriznie kell a tanult ismereteket; az ismeretek gyakorlati alkalmazásában nyilvánul meg (pl. matek feladatok megoldása, gk vezetés), automatizálódik készség: munkaműveletek és részcselekvések többszöri ismétlése, gyakorlása során alakul ki. nem egész tevékenység automatizálódik, hanem annak egyes elemei, mozzanatai, részcselekvések { 1. szenzorikus készség (látási, hallási, tapintási); 2 motorikus vagy mozgási készség ; 3. értelmi

készség; 4 szenzomotorikus készség} képesség: egyéni értelmi sajátosságok, melyek egyik embert a másiktól megkülönböztetik, vmilyen cselekvés végrehajtásának lehetőségét biztosítják, adottság nevelés= oktatás + képzés Nagy Sándor: oktatás = tanítás + tanulás Báthory Zoltán: oktatás: tanuló tudatos és aktív tevékenysége, alapműveltséghez tartozó kulturális javak elsajátítása, tanár célirányos tervező, szervező, szabályozó, értékelő eljárásai, amivel ösztönöz, irányít, segít, hatékonnyá tesz tanítás: célirányos tevékenység, tanulás feltételeinek megteremtése, jártasságok kifejlesztése, alapvető és speciális készségek fejlesztése, művelt magatartás, viselkedés (tolerancia, kooperáció, empátia) formálása Az oktatáselmélet magában foglalja mind a tanítás, mind a tanítás által irányított tanulás minden elméleti és gyakorlati problematikáját; az oktatás céljának, tartalmának,

folyamatának, szervezeti formáinak, kereteinek, módszereinek, eszközeinek tudományos kifejtését. Kritériumokat állít, és meghatározza ezek elérésének elégséges feltételeit, azaz az ismeretek, jártasságok, készségek, viselkedésformák, attitűdök megszerzésére szabályokat állít, mércét, útmutatást nyújt az elbíráláshoz, értékeléshez. 4. Didaktikai alapelvek 1. az iskola és az élet kapcsolatának elve 2. a tudományosság és a szakszerűség elve 3. a rendszeresség elve 4. a tanulók tudatosságának és aktivitásának elve 5. a szemléletesség elve 6. a koncentráció elve 7. az érthetőség elve 8. az ismeretek tartósságának elve 1. az iskola és az élet kapcsolatának elve közelebb hozni az iskolákat az élethez, a termeléshez iskola: életre való felkészítés, a tudás nem önmagáért, hanem az emberi életért, iskola: felkészítés a társadalmi életbe, termelő munkába bekapcsolódásra emberi személyiség

fejlődésének elősegítése, jobb életfeltételek megteremtése lépést kell tartani a technikai fejlődéssel is 2. a tudományosság és a szakszerűség elve iskola: terjessze, továbbadja a tudományos ismereteket, gyakorlatban azokat alkalmazni tudó szakembert neveljen a szaktudással hatékonyan használják az új technikát valóság tényei, törvényei, elméleti ismeretek, gyakorlat szakmai ismeretek, speciális szakkifejezések pontos ismerete, munkaeszközök, rajzok, jelölések, mértékegységek és szabványok helyes használata, ideológiai és politikai irányultság követelménye természet megismerésének lehetősége, kísérletek, megfigyelések végzése, tapasztalatgyűjtés 3. a rendszeresség elve az iskolai oktatás teljes anyagát logikusan szervezett rendszerbe foglaljuk, a tananyagot elrendezzük, meghatározott sorrendben tanítjuk alapoktól építkezzünk 4. a tanulók tudatosságának és aktivitásának elve tudatosan és aktívan

sajátítsák el az ismereteket, cselekvően vegyenek részt, akadályok leküzdése, motívum szüli, céltudatos, erőfeszítést kíván meg, alapos fogalomismeret, értsék az összefüggéseket, produktívan használják fel a gyakorlatban 5. a szemléletesség elve tanulók eleven szemléletére, érzéki tapasztalataira és konkrét képzeteire építünk érzékelés, észlelés, konkrét képzetek és gondolati általánosítások egysége az oktatás a valóság tényeinek, konkrét dolgoknak és jelenségeknek a megismerésére épül, biztosítanunk kell az első és második jelzőrendszer kapcsolatát (érzékelés + gondolkodás) 6. a koncentráció elve integrálódás, rokon jellegű ismeretek közötti összefüggések feltárása, összekapcsolása, rendszerré egyesítése; a tárgyakat, jelenségeket ne elszigetelten vizsgáljuk, hanem más tárgyakkal össszefüggésben teleologikus koncentráció: nevelés céljával összefüggő koncentráció: minden

tantárgyat azonos erkölcsi-világnézeti szellem hasson át tantervi koncentráció: tanítási anyag kiválasztásával és elrendezésével kapcsolatos; tananyagok egymásra építése didaktikai koncentráció: a tanuló személyiség egységes egész az elméleti oktató ismerje a gyakorlatot is! 7. az érthetőség elve figyelembe kell venni a tanulók fejlettségi szintjét, gondolkodásuk, feladat megoldási készségük fejlődési sajátosságait, szellemi és testi érettségüket, teljesítőképességüket befogadó- és teherbíró képesség (de ne legyen túl könnyű a feladat) - közeliről vezessük a távolira - könnyebbtől haladjunk a nehezebb felé - egyszerűtől az összetett felé - ismerttől az ismeretlen felé fokozatosság elve: tanulók közti egyéni különbségek figyelembe vétele 8. az ismeretek tartósságának elve rögzíteni kell a szerzett ismereteket, jártasságokat, készségeket maradandóbbá, szilárdabbá, mélyebbé és

rendszerezettebbé kell tenni az ismereteket: felfogás, megértés – ismétlés – rendszerbefoglalás – ellenőrzés, értékelés, hiányosságok feltárása - információelmélet, kibernetikai irány - lingvisztikai, interakciós, kommunikációs irányzat - tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje Az oktatás hatékonyságát segítő irányzatok - megtanítás, optimális elsajátítás (mastery learning) stratégiai iránya Carroll, Bloom pszichológiai és pedagógiai megközelítés, tanulásra fordított idő és tanuláshoz szükséges idő hányadosa; függ a tanulói képességtől, a tanítás megértésének szintjétől, tanítás minőségétől; tanulásra fordított idő függ a tanulási alkalomtól és szorgalomtól, kitartástól; előzetes tudás, motiváció kit, honnan, hogyan, mivel, hová metaanalízis (gyenge tanulóknál eredményes nagyon a módszer) - képesség-módszer interakciós modell (ATI modell) aptitude-treatment interaction model

tanulók közti egyéni különbségek, igazodik hozzá a módszerek, eljárások megválasztásakor, személyiségváltozókhoz igazodó (intelligencia, tudásszint, érdeklődés, önbizalom, motiváció, előismeretek, szorongásszint) - fejlesztő tréningkurzusok világa hogyan, jobban, hatékonyabban - adaptív tanítási-tanulási irányzat feladatok megértése, aktivitás megindítása, ismeretek különböző helyzetekben való alkalmazása; önállóvá tesz; megoldási stratégiák keresése, saját koncepció felállítása, emocionális (stressz leküzdése, váratlan szituációkra való felkészülés), tevékenységi (személyes cél, aktivitás, önreguláció, mentális folyamatok összekapcsolása, kezdeményezés, kitartás, felszabadulás, hatékonyság, erőfeszítés) kontrollmechanizmusok, mentálhigiénés szempontok kit, honnan, hová, hogyan, mivel, jobban, többre - curriculáris didaktikai irányzat gazdaságosság, hatékonyság, teljesítmény

curriculum = folyamat, tanterv gyakori visszacsatolások; Kiss Árpád tanítási célok hierarchikus rendszere, formái, kiinduló előismeretek köre, tanulási folyamat hatékony stratégiái, módszertani-eszközi vetülete, mérhető tudás ellenőrzésének módjai, formái, kiértékelése, tanítandó anyag tudományos fejlesztése - posztmodern irányzat általános életérzés, szellemi áramlat, bizonytalanság; lemond a nevelés mindenhatóságába vetett hitről; tapasztalatra építő oktatás: bemutatás, fantázia, belső lelki élet, átélés, erős befolyásoltság, középpontjában a szocializáció áll, kudarcba fulladt - antipedagógia: nem lehet a jövőnek nevelni, kalkulálhatatlan mellékhatások , lélekgyilkolás 5. Az oktatási folyamat értelmezése, belso ellentmondásai, az oktatás módszerei, a módszerek metodikai problémái 221-267;283-317 oktatási folyamat: az a folyamat, amelyben a különböző tantárgyak egész évi, illetve 3 vagy 4

évi anyagának feldolgozására kerül sor, növendékek ismereteket sajátítanak el, gyakorlati jártasságokra, készségekre tesznek szert - tapasztalás: érzéki megismerés, kiindulópont, forrása a külső világ, közvetlen és közvetett tapasztalat (tankönyv, szakkönyv, tanári előadás); tárgyak külső tulajdonságai - gondolkodási tevékenység: általánosítja az észlelés anyagát, behatol a dolgok lényegébe, belső kapcsolatok, összefüggések - gyakorlat: megismerés helyességének fokmérője, ismeretszerzés végső célja oktatási folyamat szerkezete 1. tananyag értelmes és aktív felfogása (érdeklődés felkeltése) 2. tananyag gondolati feldolgozása 3. tananyag emlékezetbe vésése 4. tananyag biztos kezelése, különböző alkalmazási helyzetekben önálló felhasználása Kelemen László: 1. motiváció 2. inger, külső észlelés 3. integráció, gondolkodás (ingert és a válaszadást összeegyezteti) 4. válaszadás, cselekvés,

reakció a probléma megoldására 5. megerősítés, cselekvés helyességét vagy helytelenségét jelzi didaktikai szempontból: 1 célok és feladatok tudatosítása, aktív tanulás pszichológiai feltételeinek megteremtése, tanulás motiválása (világos célok, célkitűzés, részcélok, problémák felvetése, pozitív motívumok) I. Tűzd ki világosan a célt, határozd meg és határold el a problémákat! II. Kisebb tanulóknak ne tűzz ki túl távoli célokat! III. Tűzd ki a célokat a gyerekek ismeretében! IV. Vedd tekintetbe minden gyermek érdeklődését! V. Értékelj pozitív módon! VI. A dicséret az osztály előtt hatékonyabb, mint négyszemközt! VII. Az elmarasztalás hatása negatív a motivációra és a tanulásra! VIII. A gúny minden esetben negatív hatású IX. A versengés mint motiváló tényező csak elővigyázatosan alkalmazható X. A motívumok képződése szempontjából fontos, hogy a tanuló felismerje a kapcsolatokat egy helyzet

lényeges tényezői között. 2. tanulók ismeretszerző tevékenységével kapcsolatos didaktikai feladatok - tanulók megismertetése a konkrét tényekkel, jelenségekkel, tárgyakkal, eszközökkel, munkafolyamatokkal, technológiai eljárásokkal, mérési és kíséreti feladatokkal; - ismételten visszatérő didaktikai mozzanat a megismert tények és folyamatok elemzése; - absztrakciók és általánosítások megalkotása, a fogalmak kialakítása; érzékelés, észlelés elemzés: analízis (egészet részeire bontjuk), szintézis (a részeket egésszé egyesítjük) absztrakciók és általánosítások induktív: egyestől, a konkréttól haladunk az általános felé deduktív: általános tételeket alkalmazzuk a konkrét tényekre, esetekre 3. ismeretek megszilárdítására vonatkozó didaktikai feladatok megszilárdítás, rögzítés; időleges asszociáció: különböző tárgyakat észlelünk, emlékezetünkbe idézzük, akkor kapcsolat jön létre

közöttük (képzettársítás) Az emlékezetbe vésés feltétele az ismétlés és megértés. elsődleges rögzítés: részösszefoglalások, rajzok, táblai vázlatok, diagramok új ismeret elsajátítása közben befejező rögzítés: otthoni tanulás, ismétlés, 1-1 téma feldolgozása után 4. ismeretek gyakorlati alkalmazásával összefüggő didaktikai feladatok gyakorlat során folytatódik és elmélyül az ismeretszerzés, megalapozott, tudatos és tartós ismeretek 5. tanulók tudásának ellenőrzése, értékelése teljesítmények megerősítése, hibák korrigálása; önellenőrző képesség kifejlesztése a tanulókban ismeretek szóbeli közlése beszélgetés, megbeszélés és vita bemutatás (szemléltetés) és megfigyelés tanulók önálló munkája nyomtatott szöveggel gyakorlás tudás ellenőrzése és értékelése Módszerek csoportosítása és osztályozása 1. információ forrása szerint - verbális (szóbeli vagy írásbeli) - szemléletes -

gyakorlati módszerek 2. tanulók által végzett megismero tevékenység szerint: - receptív - reproduktív - részben felfedezo, heurisztikus - kutató jellegu 3. oktatás logikai iránya alapján - induktív - deduktív jellegu 4. tanulási munka irányításának szempontja alapján: - tanári dominanciájú - közös tanári-tanulói - tanulói dominanciájú 5. oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint, didaktikai feladatok szerint (Nagy Sándor) - új ismeretek tanítása-tanulása - képességek tanítása-tanulása - alkalmazás - rendszerezés és rögzítés módszere 6. szóbeli közlo módszereken belül - monologikus - dialogikus 286-317 Az előadás Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely 1-1 téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elmeit. lectare: szöveg hangos felolvasása anyag alapos ismerete, szabad elmondása; 15-20 perctől 1,5-2 óráig

terjedhet; inkább középiskolában; előadó tempóját követni kell, nem lehet „visszalapozni” ( a könyvvel szemben); tanuló passzív befogadásra van ítélve az előadás alkalmazása indokolt: - a cél információ közlése - a tananyag nem hozzáférhető más forrásból - adott tanulócsoport számára sajátos struktúrában célszerű azt közölni - érdeklődés felkeltésére van szükség - rövid ideig kell az információkat megjegyezni - egy tananyagrész bevezetésére használják, majd más módszerek követik előadás szerkezete: 1. bevezetés: kapcsolat kialakítása, figyelem felkeltése, előadás céljai, szükséges ismeretek felidézése, előadás főbb pontjainak felvázolása, kérdéskörök, rendező elvek, új anyag strukturálása, illesztése a meglévőhöz 2. kifejtés: tényanyag közlése, bemutatása fedje le a tanulandó anyagot; áttekinthető logikai szerkezete legyen; érzékeljék a tanulók a struktúrát; figyelmüket tartsuk

fenn; világosan fejtsük ki az anyagot. strukturálás: - hierarchikus felépítés: alárendelt fogalmak, részegységek - szekvenciális elrendezés: szempont (időrend, okság, téma)alapján lépésenként halad - összehasonlítás több szempontból - kölcsönös kapcsolatok bemutatása: hálódiagram egyértelműen jelöljük ki a feladatokat,; szabály-példa-szabály sorrend; megfelelő magyarázó kötőszavak; szavakkal is emeljük ki a fontos részeket; közöljük, ha új mozzanatra tértünk át figyelem fenntartásának lehetséges eszközei: - változatosság: hangszín, mozgás, gesztusok, nyelvi szerkezetek, szókincs gazdagsága, auditív és vizuális csatorna váltogatása és kombinálása, egyszerű, jól áttekinthető ábrák alkalmazása; - humorral átszőtt előadásmód: pozitív attitűd kialakulása - előadó élénksége, lelkesedése, elkötelezettsége - költői és valós kérdések beiktatása az előadás menetébe - jegyzetelés - kiosztott

segédanyagok, segítik a figyelem fenntartását (illusztrációk, táblázat, idézet) világos előadásmód 3. következtetés, összegzés: elhangzottak koherens egésszé álljanak össze, beépüljenek - tanulóktól kérdezzünk, kérjünk példákat, összefoglalást - tanulók kérdéseire válaszoljunk - foglaljuk össze a lényeget, emeljük ki a lényeget - kapcsoljuk előzményekhez, következő anyagrészekhez tipikus hibák: nem jól hallani, előadó motyog, nem koherens a szöveg, nem a tanulók színvonalának megfelelő (sokat vagy keveset feltételez), nehéz jegyzetelni, felolvassa a szöveget, túl gyors vagy lassú a tempó, nem jól fogja össze a részeket, elkalandozik a fővonaltól, nem jól osztja be az idejét A magyarázat A magyarázat olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. 6-10, illetve 10-18 éves korban; megbeszélés mellett;

terjedelme, időtartama rövidebb; 5-10 illetve 20-25 perc Brown és Armstrong - értelmező (interpretatív) magyarázat: példákat nyújt; Mi? Mit? - leíró magyarázat: struktúra bemutatás Hogyan? - okfeltáró magyarázat: jelenségek okainak kiderítése Miért? hatékony, ha világos, logikus, érdekes, tömör, egyszerű, szenvedélyes, érzelmekkel kísért 1. célok megfogalmazása: megfelelő példák kiválasztása, szemléltetésre alkalmas eszközök megválasztása, következetlenségek elkerülése; általánosítások, elvek, szabályok világos megfogalmazása 2. példák kiválasztása és alkalmazása: megfelelő példák, tanuló számára ismertek, bonyolultsági szintje megfelel a tanulók fejlettségének, egyszerűtől haladjon a bonyolult felé, érdeklődési kör, mutassunk be ellenpéldákat is (határoljuk el), megfelelő számú példa legyen deduktív: általános szabály bemutatása, alkalmazási képesség induktív: példán keresztül eljutunk az

általánosításhoz, elemzési képesség világosan fogalmazzunk; lényeges jegyek kiemelése, példa és szabály kapcsolata, szabály-példa-szabály menet, tanulóktól kérjünk példát 3. magyarázat logikus felépítése, magyarázó szavak, szerkezetek alkalmazása: jelenségek okait, következményeit, eszközeit, céljait mutatjuk be, összefüggéseket keresünk, magyarázó kötőszavak használata (mert, azért, hogy, eredményeképpen, ennek okai, ezért, ezáltal, ennek célja, ennek következménye, következésképpen így, vagyis, miért, mi történik, ha mi szerepe, mi következik, ha akkor)gondolati szerkezetek összekapcsolása, közlésünk megfelelő strukturálása 4. audiovizuális és demonstrációs eszközök alkalmazása: valóságos tárgyakat, modelleket, képeket, audiovizuális eszközöket használunk; ne legyen öncélú, tegye könnyebbé, eredményesebbé a megértést; a szemléltetés épüljön be a magyarázatba, irányítsa a tanulók

figyelmét; fogalom lényegére vonatkozzon; bemutatás könnyedén történjen 5. részösszefoglalások, ismétlések beiktatása: nem érthető a szöveg, külső zaj, zörej, tanuló nem koncentrál eléggé; a lényeges, fontos elemeket ismételten közöljük, a magyarázatnak többlet, redundáns információt kell tartalmaznia 6. tanulók előzetes ismereteinek számbavétele: előző óra végén vagy a magyarázat megkezdésekor vagy a magyarázat menetébe iktatva 7. szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata: ismert, egyértelmű fogalmak használata kerüljük: - a logikai következetlenségeket, ne törjük meg az egyenes vonalvezetést, új fogalmakra az előző lezárása után térjünk át, kapcsoljuk az előzőhöz; - fogalmazásbeli következetlenségeket: mondatokat fejezzük be, mondaton belül ne helyesbítsünk, pontosítsunk, feltett kérdéseket válaszoljuk meg - határozatlan, semmitmondó megfogalmazásokat: (nem túl fontos, de azért elmondom;

legyünk biztosak a közlésben /valahol, talán, nem tudom pontosan, nem vagyok benne biztos/, ne használjunk töltelékszavakat {esetleg, csaknem, olyanféle, természetesen, mindenesetre, valójában, tulajdonképpen, úgy látszik), amit nem tudnak, azt ne tételezzük fel, - nem megfelelő szóhasználatot: ismert szavakat, kifejezéseket használjunk; idegen szavakat kerüljük; vagy tartalmukat pontosan határozzuk meg 8. kérdések feltétele: figyelem fenntartása; magyarázott fogalmak megértésének ellenőrzése; magyarázat további menetének a tanulók igénye szerinti módosítása Az elbeszélés Az elbeszélés olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely 1-1 jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál. Az előadástól a rövidebb terjedelem, a magyarázattól az információátadás célja, jellege különbözteti meg. Konkrét információk átadására szolgál, tanulók képzeletét, érzelmét

mozgósítja; minden korosztályban alkalmazható; érzékszervekkel felfogható tulajdonságokat közlünk. Valóságos tárgyak, filmrészletek, fényképek, hangfelvételek hozzájárulhatnak az elbeszélés élményszerűségéhez, világosságához és érthetőségéhez. Érzelemgazdag közlési módszer, képzelet révén átélik az eseményeket, részeseivé válnak. Kiselőadás A tanulók kiselőadásai olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthetők, amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik csak bizonyos tantárgyakban; felsőbb osztályokban; alapos tanári előkészítő munkát igényel olvasmányélmény, tapasztalat, kutatómunka előadás megtervezése, megírása, elmondása, kommunikáció, kifejezőkészség 10-15 perc A megbeszélés A megbeszélés (beszélgetés) dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdésire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. minden

korosztály; állandóan fennálló kontaktus; rendszeres visszajelzés; új szempontok, tevékenyek a tanulók, maguktól jönnek rá a megoldásra, gyakori sikerélmény, motiváló hatás, szellemi erőfeszítés, önálló gondolkodási tevékenység - konkretizáló megbeszélés: előre megfogalmazott kérdésekre adott válaszok - kérdve kifejtés: szókratészi bábáskodás, szabadság a tanulónak - heurisztikus jellegű: tanuló válaszaihoz igazodva következő kérdések A kérdve kifejtés túl gyakori alkalmazása nem célszerű. Fenntartja a tanuló figyelmét, de a gondolkodást túl apró lépésekre bontja, sugalmazó kérdéseket alkalmaz. A megbeszélés eredményességének feltételei: - előismeretekre épüljön - érdekes, élményszerű legyen - az indítás problémafelvető, felfedeztető legyen - indító, továbbvivő és ellenőrző kérdések legyenek - kötetlen és oldott légkör, közbeszólás, irányítás - pedagógus a háttérből

rugalmasan, de határozottan irányítson - mindenki vegyen részt - hibákat, tévedéseket tapintatosan korrigálja - a válaszokból gyűjtse ki a konstruktív elemeket megbeszélés: strukturálás + kérdezés + visszacsatolás strukturálás: célok kitűzése; fontos gondolat kiemelése; egyes részek összefoglalása; egyes részek közti átmenet egyértelmű jelzése; gondolatok összegzése kérdezés: célja, funkciója szerint: lehet érdeklődés- és figyelemfelkeltő; diagnosztizáló és ellenőrző; információt kérő; szervező, instruáló; gondolkodtató; strukturáló; véleményt, érzelmeket feltáró. válasz jellege szerint: konvergens (egyetlen vagy néhány jól körülhatárolható válasz, korábbi ismeretek felidézését igényli); divergens (több egyaránt jó válasz adható) Bloom: ismeret, megértés, alkalmazás, analízis, szintézis, értékelés szintű kérdések A kérdés legyen világos, pontos, rövid és egyértelmű! Feleljen meg a

tanulók értelmi színvonalának Mozdítsa elő a tanulók gondolkodási készségét Adjunk időt gondolkozni A kérdést az egész osztálynak tegyük fel Szólítsunk fel több tanulót Kezeljük differenciáltan a tanulók válaszait (lehet jó, részben jó – hiányos, nem válaszolt; rávezetés) kerüljük a következő kérdezési eljárásokat: - szuggesztív, sugalmazó kérdések - eldöntendő kérdések - kérdések újrafogalmazása - kérdések ismétlése - kérdéseket ne a tanár válaszolja meg - tanulók válaszainak rendszeres ismétlése visszacsatolás, értékelés: helyes tanulói válasz esetén dicsérő, elismerő szó, mosoly, bólintás, gesztus, használjuk fel a választ a beszélgetés további menetében részben jó vagy rossz válasz esetén: pozitívumok elismerése, figyelem felhívása a fogyatékosságra, rávezetés a helyes megoldásig, sikerélmény támogató, bátorító értékelés, ha nem találunk pozitív elemeket elmarasztaló

szavakat ne használjunk (Rossz! Ez értelmetlenség!), cinikus megjegyzések, inszinuáció (Olvasni se tudsz!), helyes válasz negatív értékelése (Vak tyúk is talál szemet!), értékelés elmaradása Vita A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán kívül célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét. egyenrangú résztvevők, minden életkor, minden tantárgy; 10-15 perctől 1,5 óráig A vitát a megbeszéléstől a következők különböztetik meg: - a tanulók legalább annyit beszélnek, mint a tanár - nem kérdés-felelet, hanem vélemények, kijelentések, állítások ütköznek - tanulók kezdeményezik, másik tanulóhoz irányul - valóságos ismeretek szerzése, nem ellenőrzés - válaszok különfélék lehetnek - értékelés nem helyes/helytelen, hanem

egyetértek/nem értek egyet - a tanár és a tanulók is értékelik egymás és a tanár megállapításait Dillon + Bridges : logikai, morális, intellektuális és nyitott vita a vitában való részvétel spontán, céltudatosan fejleszteni kell vita előkészítése: cél meghatározása, vitakészség feltérképezése, vita menetének megtervezése, kérdéstípusok, tárgyi feltételek vita vezetése: - célok közlése, vita szabályai, időtartama - vita exponálása, fókuszálása - vita levezetése, lezárása - vita eredményeinek összegzése rossz, ha a vita megbeszéléssé majd előadássá alakul át, figyelni kell a vita menetét problémamegoldó képesség, kommunikációs készségek, attitűdök formálása, személyközi kapcsolatok, közösség fejlesztése Szemléltetés A szemléltetés (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése

történik. családi, szakmai nevelés; természettudományok, zene, művészetek, idegen nyelv; Comenius, Pestalozzi, Usinszkij, Diesterweg a tanulót szembesíti a valósággal (úszás, reszelés, műtét); gyakorlati alkalmazás előnyei: - hozzájárul a képszerű-szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez - hozzájárul kiinduló bázis megteremtésével a fogalomalkotáshoz, tevékenység elsajátításához - hozzájárul a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához - hozzájárul a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához - hozzájárul a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez - hozzájárul a tanultak alkalmazásához eredményességének feltétele: - kapcsolódnia kell az előző és következő anyagrészekhez, problémafelvetés, feladatkijelölés - jól követhető legyen - lényeg kiemelése: mozgásos bemutatáskor ismétléssel, szóbeli figyelemfelhívással, képi szemléltetésnél a részek kiemelésével, feliratok,

nyilak, körök, aláhúzás alkalmazásával - aktivitás kiváltása: kérdések, feladatok kijelölése - visszacsatolás, rögzítések, részösszefoglalások - fejlettségi szinthez kell igazítani (kollaboratív demonstráció: a tanár bemutatja a problémákat, a tanulóktól kér javaslatot a megoldásra) közvetlen megfigyelés: tárgyak, jelenségek, folyamatok közvetlen megjelenítése, tények meghatározott csoportjának a nevelő által történő prezentálása közvetett megfigyelés: oktatási eszközök választékával valósíthatók meg élő falevelet ne fotóról mutassunk be (csak ha olcsóbb, többet mutat a módszer) A projektmódszer A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A projektek olyan komplex feladatok, melyeknek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll (történeti, technikai,

gazdasági összefüggésben dolgozzák fel). A tanulásnak a célszerű tevékenységekre, problémamegoldásra, a tanulók szükségleteire és érdeklődésére kell épülnie. teljes személyiség formálása, rugalmasság - gyakorlati feladat (tárgya megtervezése, kivitelezése) - esztétikai élmény átélése (cikk írás, színi előadás megtartása) - probléma megoldása - tevékenység, tudás elsajátítása alkalmazásának lépései: - célok, téma kiválasztása, megfogalmazása - tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák) - kivitelezés - zárás, értékelés (kritériumát előre kell közölni) nagyfokú szabadság, indirekt mód példák: holland iskolában hatalmas hajómakett elkészítése (történelem, földrajz, fizika, asztalos ipar, hajóépítés, mázolás) bőröndbe összegyűjteni olyan tárgyakat, írásos produktumokat, mellyel másik ország gyerekeinek be lehet mutatni lakóhelyünk kultúráját iskolán kívüli világ

megismerése, kapcsolatok kialakítása, tantervi keretek megbontása, nehezíti az ismeretek elméleti rendszerének kialakítását, nehezen illeszthető a szokásos szervezeti formák és keretek közé, újfajta tanár-diák viszonyt feltételez esetenkénti felhasználás! A kooperatív oktatási módszer A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. csoportmunka: együttes munka, felelősek egymás eredményeiért 1. csoportos tanulás-egyéni teljesítmény: csoportban dolgoznak, a csoport minden tagja jól felkészül a közös munkát követő egyéni beszámolóra; a teljesítményeket egyenként korábbi teljesítményükhöz viszonyítják, összpontszám a csapat pontszáma; 3-5 óra; pontosan definiált, egy helyes megoldást igénylő feladatok

megoldásakor eredményes 2 csoportos tanulás-egyéni vetélkedő: értékelés módja tér el, a csoportmunka után a csoport 1-1 tagja vetélkedik egymással. A tagok a helyezésük alapján pontszámot kapnak, amivel növelik csoportjuk teljesítményét (a gyengék a gyengékkel versenyeznek, azonos szint) csoportos értékelés: a csoportnak el kell érnie egy bizonyos teljesítményt egyéni felelősség: a csoport sikere minden egyes tanuló teljesítményétől függ 3. mozaiktanulás: Aronson, 6 fős csoportok tagja elolvassák a feladatból rájuk eső részt Ezután összeülnek a különböző csoportok azon tagjai, akik azonos résztémát dolgoztak fel, megvitatják, majd visszamennek a saját csoportjukhoz és megtanítják 4. csoportkutatás: Izrael, 2-6 fős csoport közös tervezést, kutatást folytatnak; egy résztémát választanak ki, ezt tovább bontva egyéni feldolgozás következik, majd összeállítják a csoportbeszámolót A szimuláció, a

szerepjáték és a játék A szimuláció, a szerepjáték és a játék olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be. 1. szimuláció: valóság absztrakciója, leegyszerűsítése, inkább a rendszer egészére koncentrál. Gép-ember és ember-ember szimuláció szimuláció struktúrája: - hátteret leíró forgatókönyv - különféle érdekeket megtestesítő szerepek - egyének által követendő lépések - valós helyzetet leegyszerűsített formában tükröző adatok, tények, amelyekkel a résztvevők dolgozhatnak - lehetőség a résztvevők számára, hogy meggyőződhetnek döntéseik, cselekvéseik következményéről 2. Szerepjáték: valaki egy másik személy szerepét vagy funkcióit játssza el Eltérő nézeteket valló elképzelt vagy valós történelmi személyiségeket testesíthetnek meg a tanulók. motivált kutatási

tevékenység életközelbe hozza az időben, térben távoli jelenségeket, motiválja a tanulókat, élményszerű, tartós tudást biztosít, fejleszti az empátiát. Hátránya: időigényes 3. játék: olyan vetélkedő, melyben előre meghatározott szabályok betartásával a győzelmet ügyesség, erő vagy szerencse segítségével lehet megszerezni előre gyártott eszközök vagy szóbeli vetélkedő vagy papír+ceruza (keresztrejtvény) erőteljes motiváló hatás Házi feladat A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. pedagógus: hf. kijelölése, megoldásra való felkészítés, értékelés jobb otthoni körülmények közül érkező gyerekek több segítséget kapnak hozzájárul az oktatás eredményességéhez, a tanulók felelősségének, önállóságának fokozásához hatékonyságát emelhetjük: gondosan jelöljük ki, jelentőséget tulajdonítsunk neki; sikeres megoldható

legyen (kapcsolódjon az órai munkához, ne az órai befejezése legyen, nehézségképesség, rendszeresen rövid feladatokat szülői ellenőrzés mulasztása konzekvenciákkal jár, pótolják szóbeli hf.: memoriter vagy saját megfogalmazás, írásbeli, gyakorlati cselekvés 6. Az oktatási folyamat szerkezete (makro- és mikroelemek), a szerkezet metodikai problémái 225 Z123 oktatási folyamat: elméleti és gyakorlat problémák sűrűsödnek, hatnak egymásra; teljes iskolai folyamat vagy 1-1 tantárgy 1-1 témájának tanulási folyamata; időben elszakítva, különböző időpontokban, megszakításokkal következnek az órák; házi feladat az órán kívüli feladatvégzés; osztály és tanóra keretei között zajlik, de egyéni módon is történhet; egyéni sajátosságok, képességek, előismeretek, tanulási módok, tempók eltérőek (heterogenitás) kommunikációs elmélet, szimbolikus interakcionalizmus, kibernetika, információelmélet,

rendszerszemlélet, konstruktivizmus, humanisztikus pszichológia motivációs elmélete is megjelenik az oktatási folyamatban ismeretszerzés, gondolkodás, motiváció zárt oktatási folyamat: csak a tanulási célokra, tanítási anyagra orientál nyitott oktatási folyamat: gondolkodás és motivációk fejlesztésére egyidejűleg koncentrál A tanítási-tanulási folyamat mindig interperszonális, kommunikatív, interaktív cselekvések, tevékenységek sorozata. Az oktatási folyamat magába foglalja a tanítás és tanulás folyamatát, a kognitív önszabályozás, a motivációs önszabályozás kiépítésének, kialakításának folyamatát is. A tananyag aktív feldolgozása, hatékony elsajátítása valósul meg, kialakul a tanuló autonóm tanulásra való képessége, kognitív önszabályozása, tanulási motivációinak magas szinten szerveződő önszabályozása is. visszacsatolás, motiválás, aktív részvétel, csoport összetétele, egyéni sajátosságok,

fejlettségi szint, előismeretek, tapasztalatok, tananyag jellege, metodikai lehetőségek Nagy Sándor az oktatási folyamatról Az oktatási folyamat alapstruktúrája, makrostruktúrája: fő didaktikai feladatok: - ismeretszerzés, - alkalmazás, - rendszerezés, - rögzítés, - ellenőrzés, értékelés mikrostrukturája: ismeretelsajátítás, feldolgozás, alkalmazás, kiértékelés, elemzés finomszerkezetét adja, elemei a következők: - figyelem felkeltése, motiváció - tanuló informálása a tanítási célról, aktív gondolkodás, érdeklődés felkeltése, ismeretek hasznosságának, használhatóságának beláttatása - előzetes ismeretek felidézése, előzetes tudás előhívása - új ismeretek ténybeliségét biztosító jelenségek, folyamatok, megfelelő szintű absztrahálás - tények, jelenségek, folyamatok sokoldalú elemzése, analízise, szintézise - fogalomalkotás, következtetések levonása, szabályalkotás - rendszerezés, rögzítés, az

ismeretek funkcionálása érdekében - tanultak alkalmazása, visszacsatolás - teljesítmény mérése, értékelése, korrekció H. Aebli (Piaget tanítványa) az oktatási folyamatról a cselekvő vezető szerepű, aktív didaktika kidolgozása a) közvetítés médiuma 1. elbeszélés, referálás, bemutatás: belső kép kialakítása, utánagondolás, életszerűség, magyarázat; érzelmi szféra ösztönzése 2. szemléltetés: megfigyelőképesség fejlesztése; utánzásos tanulás, figyelem felkeltés, részekre bontva 3. megfigyelés, érzékelés: felfogóképesség 4. tanulókkal való olvastatás: szövegfeldolgozás, összehasonlítás, saját tapasztalat összevetése 5. írás-szövegszerkesztés: tervezés, felépítés, lejegyzés, átdolgozás, hatás, korrektúra b) cselekvés, művelet 6. cselekvési séma kidolgozása: cselekvés felépítése, belsővé tétele, tevékenységformák, sémák, struktúrák, következmények megismerése;

problémaállítás, tevékenység tervezése, célállítás, kiinduló helyzet optimalizálása, egyes megoldási lépések egyeztetése, kivitelezési terv értékelése, kivitelezés; csinálni, megérteni, belsővé tenni, automatizálni 7. művelet (absztrakt cselekvés) felépítése: művelet szimbolikus kódolása, interiorizálás,, műveletek automatizálása (feltétele a megértés, felépítés, végigvitel) 8. fogalomképzés: tartalom építkezése, fogalom képzése és felhasználása c) tanulási folyamat funkció 9. problémamegoldás: minimális segítség eléve, önálló feladatmegoldás, heurisztikus szabály: célanalízis, interpoláció, feltételek, következmények vizsgálata, strukturálás 10. feldolgozás: megértés, tevékenység, változás megértése, műveleteken belül, cselekvés és gondolkodás rugalmassága 11. gyakorlás, ismétlés: megszilárdítás, automatizálás 12. alkalmazás: önállóság szociális tanulás: interakció a

társakkal, csoporttal, intézménnyel, tanulás motiváció, motívumtanulás, tanulás tanulása Báthory Zoltán az oktatási folyamatról *rajz bemenet: célképzés, tartalom kiválasztása kimenet: tanulási eredmény 3 visszajelzési kör: 1. eredmény iránya, teljesítmény értékelése 2. folyamatra irányul, irányított és szervezett tanulási folyamat hatékonyságának elemzése 3. elért eredmények alapján célok kiértékelése 4. szülők, iskolafenntartók, tanulók tapasztalatai - nem tudástól a tudásig vezető folyamat - tanulni tudást és a tanulási motivációt kifejlesztő folyamat - kognitív önszabályozást kialakító folyamat - motivációs önszabályozás kiépítésének folyamata *rajz tudományosság: tudományosan igazolt ismeretek, a tananyagok legyenek hitelesek motiválás: késztető, iránytó, interaktív tevékenység, tanulási kedv, elhatározás, figyelem ébrentartása, személyes relevancia (érdekeltség), fontosság

érzése, konfidencia (magabiztosság), elégedettség aktivizálás: gondolkodás intenzitása, emlékezés élénksége, cselekvés motiváltsága, hatékonyság; befolyásolja a tanulók életkori sajátossága, a tanulócsoport nagysága, az oktatás tartalma,, rendelkezésre álló taneszközök minősége érthetőség: tanítási anyag lényege, világossá tétele fokozatosság: az új minőség az előzőre épül és előremutat rendszeresség: áttekinthető, logikus egységbe ágyazottság, tananyag logikus felépítése szemléletesség: észlelés, megfigyelés, szemlélet tartósság: beépülnek az elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek a tanulók személyiségébe differenciálás: sajátosságok, szükségletek, érdeklődés eltérő jellege, egyidejű fejlesztése visszacsatolás: előrehaladás, feladatmegoldás helyessége, kitűzött célok végrehajtásának szintje megerősítés: következmény, jövőbeli megjelenés, gyakoriság Az

ismeretelsajátítás mikroszerkezete Az oktatási folyamat a megvalósuló didaktikai feladatok (ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés, értékelés) elvszerű és tervszerű rendszere, amely során a tananyag aktív feldolgozása, elsajátítása történik. Ez képezi a makrostruktúrát. párhuzamosság, egymásra hatás, kölcsönhatás A makrostrukturát a mikrostruktúra alkotja, melynek összetevői: 1. figyelem felkeltése, tanulók informálása a tanulási célról: kíváncsiság felébresztése, érdeklődés felkeltése kérdésekkel, problémaállítás 2. új ismeretek elsajátításához szükséges előzetes ismeretek felidézése: előismeretek ellenőrzése, regisztrálása, hiányok pótlása, régi és új ismeret kapcsolódása 3. Új ismereteket megalapozó tényezők biztosítása: tárgyak, jelenségek, folyamatok tényszerű megismertetése, tanulmányoztatása. Induktív tanulási stratégia /megalapozó ténybeliség/

problémamegoldás /bizonyító ténybeliség/, deduktív ismeretfeldolgozás /kiegészítő ténybeliség/ 4. tények, jelenségek, folyamatok sokoldalú elemzése: analízis (részekre bontva vizsgálunk), szintézis (analízis eredményeinek összefogása, általánosítása) 5. fogalomalkotás, következtetés, absztrakciók, általánosítások: elemzés 6. rendszerezés, rögzítés: ismeretek tartóssága, , könnyű felidézhetőség, alkalmazhatóság 7. tanultak alkalmazása: 8. teljesítmény mérése, értékelés: objektív, megbízható és érvényes értékelés tanulási nehézségek: sorozatos kudarcok, szorongás, biztonságérzet, önértékelés, tanulási motiváció gyengül félelem, emocionális tanulás megtanításának legfontosabb fázisai 1. otthoni tanulás feltételeinek megismerése, elemzése: családlátogatás, tárgyi és kulturális feltételek 2. iskola tárgyi feltételrendszerének elemzése: tantermi zsúfoltság, világítás,

hőmérséklet, zaj, szemléltető eszközök 3. tanuló egyéni tanulási módszere, kialakítása: eljárások tudatos átgondolásának segítése 4. többféle tanulási stílus, technika, stratégia és mód bemutatása: leghatékonyabb kiválasztása (holista – egészleges, szerialista – analitikus, vizuális, auditív, motoros, vegyes, mély, felületi, stratégiai megközelítés 5. tanulás pszichológiai feltételeinek lakalmazása: ráhangolódás a tanulásra, tanulandók sorrendje (nehézség), többféle szenzoros castorna igénybevétele, szünetek, segédletek használata, tanulást gátló tényezők (retroaktív /hátraható, proaktív/előre ható gátlás, asszociatív vagy homogén /hasonlók megtanulásának nehézsége/, előhívásos gátlás, önellenőrzés, önjutalmazás 6. hatékony tantárgyfüggő tanulási technikák, fogások elsajátítattása 7. differenciált és alaposan előkészített házi feladatok:: nehézségi fokok mérlegelése,

fokozatos adagolás, differenciálás képesség szerint, szükségességének indoklása 8. kiegészítő tanulási lehetőségek és tanulási segítségek biztosítása 9. javító, pótló, orvosló eljárások: ismerethiány esetén, növelni kell a tanulásra szánt időt 10. kompenzáló eljárások: kedvezőtlen pszichés sajátosságok esetén (szorongás) – csoportmunka, sürgetés kiküszöbölése, versenyhelyzetek kiiktatása 11. preferáló eljárások: egyes területi többlettudás más tudáselmaradás csökkentése céljából előnyben részesítjük (jó tornász gyenge matekból, tesin gyakorlatot ő mutat be) A tanulási motiváció szintjei: beépült (internalizált) belső (intrinsic) külső (extrinsic) presztízs motiváció: külső versenyhelyzetek és belső énérvényesítés között motiváló atmoszféra jellemzői - felszabadult, derűs, vidám, elfogadó légkör - tanári helyeslés nagy száma - érdeklődés, figyelem, aktivitás, elmélyedt

munka - konfliktusok szakszerű kezelése - alig fordul elő unalom, közömbösség, tartózkodás, elutasítás - tanulók mentális egészségének biztosítása 7. Az oktatás kibernetikai problémái, programok, programtípusok, algoritmusok (Z135) hagyományos oktatás: kézműves fok, fejlődési tempó lassú, az oktatók irányító hatása nem érvényesül a teljes tanulási folyamatban hagyományos oktatás hiányosságai: - tanterv átlagütemet ír elő, nem veszi figyelembe a tanulók különbségeit (képesség, érdeklődés) - a tanulók sok ismeretet kapnak készen, nem önállóan szerzik meg azokat - a szaktanár nem képes állandóan ellenőrizni, tanítás és ellenőrzés 2 külön folyamatra szakad kibernetika: vezérlés és szabályozás, irányítás elmélete. Mint rendszerelmélet egy adott rendszer elemei közötti kapcsolatokat, a struktúrát és a funkciót, az egész rendszer és a különböző alrendszerek közötti viszonyokat vizsgálja

matematikai módszerekkel. irányítás: irányító + irányított (vezérlő + vezérelt) rendszer A vezérlés és irányítás fontos sajátossága a célirányosság. Az irányító rendszernek mindig meghatározott célja van. Az irányítás meghatározott jeleknek a vezérelt alrendszerbe juttatása révén valósul meg. A jel parancsot közvetít, ha az alrendszer vette az utasítást, akkor válaszreakcióval reagál. Információ szakadatlan körforgása a rendszer részei és alkotóelemei között. A kibernetikában az irányító információt (utasítást), amelyet az irányító rendszer továbbít az irányított rendszerbe, egyenes kapcsolatnak hívjuk; a tájékoztató információt pedig, amely az irányított rendszerből jut el az irányító rendszerhez, fordított kapcsolatnak vagy visszacsatolásnak nevezzük. A vezérlés és irányítás csak akkor lehet eredményes, ha a vezérlő rendszer információt kap arról, hogy milyen következményekkel jártak a

vezérelt rendszernek a cselekvései, sikerült-e elérni a célt vagy sem. A visszacsatolás a rendszer célszerű működésének eszköze, amely biztosítja a rendszer elé tűzött cél megvalósítását. irányító rendszer a pedagógus; irányított rendszer a tanuló, csoport, osztály A tanuló nemcsak az irányítás tárgya, hanem alanya is, aktív önvezérlő rendszer, aki képes ismeretek elsajátítására iskolai tanítás és tanulás folyamatának programozása: A tantárgyat gondosan elemzik logikai struktúrája szempontjából, feltárják alapvető fogalmait. Az egész tananyagot az adott tantárgy logikai struktúráját tükröző meghatározott sorrendben csoportosítják a fogalmak köré. Minden témát számos elemi oktatási feladatra bontanak, melyeknek megoldása meghatározott lépést jelent a megfelelő ismeretek, fogalmak, a szellemi és gyakorlati tevékenység eljárásainak elsajátítása felé. Minden feladat megoldását sokoldalúan

ellenőrzik egyre bonyolultabbá váló kérdés- és feladatrendszer segítségével. Az áttérés a következő feladatra csak az előzőek teljes elsajátítása, az elkövetett hibák átgondolása és kijavítása után történhet meg. A programozott oktatás tehát módszer, mely a tanítási folyamat programozását – tervezését, ellenőrzését és irányítását – jelenti. Lényeges jegyei a következők: - tapasztalati vagy kísérleti úton megállapított eljárás a tananyag önálló tanulásra alkalmas feldolgozására, logikus anyagsorozatok - célja az eredményes tanulás feltételeinek biztosítása a tanulási folyamat irányítása és ellenőrzése útján; tanuló aktív, állandó részvétele, gyakori és rendszeres visszajelzés az előrehaladás mértékéről (visszacsatolás) - egyéni tanulási folyamat, saját ütemű előrehaladás, olyan célja legyen, mely önállóan elérhető, végig tartó aktivitás lineáris program: Skinner –

Harvard; apró logikai lépésekben, egyenes vonalban halad előre, kitérés nélküli előrehaladás. A tanulók maguk adnak a kérdésekre választ, maguk töltik ki az üresen hagyott helyeket. Fry: - kis lépések elve - aktív válaszadás elve - azonnali megerősítés elve - egyéni ütem elve - teljesítmények kipróbálásának elve A lineáris program alapgondolata a hibák elkerülése elágazó programok: Normann A. Crowder (tanuló fekete doboz, nem kutatja, mi történik a tudatban). A tanuló feleletétől függ a további lépésekben való előrehaladás A tanulóknak több megadott válasz közül kell kiválasztania, illetve felismernie a helyes választ. Az elágazó programnak nem célja a hibáknak a kiiktatása Helytelen válasz esetén azonban a hibákra vonatkozó kiegészítéseket is megkapjuk. hajlékony program: Pask módszere: tanulókhoz szabja a kérdéseket kiegészítő program: Pressey: nem terjed ki a tanítás-tanulás egész folyamatára, hanem

annak csak egyes mozzanataira, mint pl. a gyakorlás vagy ellenőrzés elágazó és lineáris programban a kérdezésnek és válaszadásnak 2 fő típusát ismerjük: - önálló választ kívánó kérdés, hiánykitöltés, 1-1 szó vagy szám beírása az üres helyre (Skinner) - eldöntendő kérdés: válaszlehetőségek, megadott válaszokból, 4-5 féle variációból kell a helyeset kiválasztani A programozott oktatás alkalmas a tényjellegű információk átadására. De nem minden tantárgyat célszerű így tanítani (Z141 fáradságos egy jó program elkészítése) hátránya a programozott oktatásnak: - nem kívánnak magasrendű alkotó munkát a tanulóktól - a megismerő tevékenységet, az elsajátítási folyamatot nem programozzák, csak a válaszadásokat - a megismerő, cselekvő műveleteket kellene programozni, pontosan kiszámított algoritmusok szerint felépíteni - fehér doboz (Talizina, Galperin): előre programozzuk és felépítjük a megismerési

műveletek legésszerűbb rendszerét 1. előzetes tájékozódás az elvégzendő feladattal kapcsolatban (oktató bemutatja és megmagyarázza az elvégzendő tevékenységet); cselekvéssel való ismerkedés szakasza 2. a tanulók végzik a cselekvést, elsajátítják a cselekvés tartalmát, a beletartozó műveletek végrehajtásának szabályait, algoritmusait 3. továbbfejlesztés szóbeli vagy írásbeli munka formájában, a tevékenység tartalma tovább általánosul, de még nem automatizálódik 4. szóbeli felidézés nélkül bonyolódnak le a műveletek, fokozódik az általánosítás, összevonás 5. értelmi szakasz, az értelmi műveleteken már kizárólag gondolatban hajtják végre csak kisegítő eszköz lehet a prog. okt, nem lett megszüntetve a tanulók közti különbségek, tanulási idő rövidült, de az egyéni képességekhez alkalmazkodás nem valósult meg 8. Az oktatási módszerek felosztása, az ismeretközlés módszerei 1. Módszer

fogalma: a) Általánosan: − Az emberi tevékenységének a cél szempontjából történő átgondolt, tervszerű végrehajtását jelenti b) Didaktikai értelmezése: − Az oktatási feladatok megvalósításának módját értjük olyan didaktikai eljárásokat tevékenység és eszközrendszert, amelyek az oktatási folyamatban felmerülő a képzési célok által meghatározott didaktikai feladatok megoldására irányul. 2. A módszerek csoportosítása a) Hallgatók ismereteinek forrása szerint: − Szóbeli, szemléltető, gyakorlati. b) Az oktatás irányító tevékenysége alapján: − Direkt és indirekt. c) A módszerek korszerűségük szerint: − Aktív és receptív. d) Az oktatók és a hallgatók tevékenysége alapján: − Az ismeret közlés módszerei. − A tanár és a tanulók közös munkájának módszere. − A tanulók önálló munkájának módszere. 3. Az ismeretközlés módszerei − A tanári tevékenység dominál. a) Szóbeli módszerek

(verbális): − Előadás, elbeszélés és magyarázat. Magyarázat: − A tanagyag érdemi feldolgozása törvények szabályok törvényszerűségek rendszerezett logikus formában. A tanulóknak kognitív szféráját szólítja meg Logikus gondolkodásra nevel. Elbeszélés: − Történést, sztorit mesél el. Hivatott megmozgatni a tanulók fantáziáját Előadás: − Az adott téma feldolgozásához szükséges ismereteket tartalmaz. Jól felépített 2-3 órás a súlypontját ki kell jelölni. b) Bemutatás (vizuális): − Comenius a didaktika tudományának megalapítója is meghirdette a szemléletesség elvét, amelynek alapja, hogy annál hatékonyabb a megismerés minél több érzékszervünk vesz részt az új ismeretek feldolgozásában. Eszközei: − Táblai rajz, írásvetítő, projektor. c) Gyakorlati módszerek: − A tanulók önállóságát a tanulók jártasságainak alkalmazási készségeinek a fejlesztését biztosítják. (laboratóriumi

foglalkozások) 1) A tanár és a tanulók közös munkájának, a tanulók önálló munkájának módszerei, korszerű módszerek az oktatásban (projekt módszer). 1. A tanár és tanulók közös munkájának módszerei a) Megbeszélés: − Mind az elméleti mind pedig a gyakorlati képzésben nagy szerepet játszik a közös munka verbális formája, amelyet kérdés-felelt módszernek nevezzünk. b) Gyakorlás: − A gyakorlati képzés tipikus menete: az oktató által való bemutatás, majd végül az önálló gyakorlás követi. A tanulás abban áll, hogy a tanulók a bemutatás és a tanárral végzett közös munka során megfigyelik az elsajátítandó tevékenységeket. − Főbb formái: ismétlő, alkalmazó, komplex gyakorlás. c) Ellenőrzés és az értékelés: − Alapfunkciója a visszajelentés. Ellenőrzéssel megállapítjuk, hogy valami ami megtörtént, létrejött 2. A tanulók önálló munkájának módszerei a) Alapvető követelmények:  A tanuló a

lehető legnagyobb céltudatossággal dolgozzék, világosan álljon előtte, hogy mit miért kell megtanulnia, értse a feladatát, és állhatatosan törekedjen annak megoldásra.  Tanulás közben teljes aktivitást tanúsítson, koncentrálja figyelmét, törekedjék a megtanulandó anyag minél alaposabb megértésére és mennél tartósabb elsajátítására.  Állandóan ellenőrizze munkája eredményességét, és ennek alapján javítsa, tökéletesítse tanulási módszerét. Ezek a módszerek: − Megfigyelés, kísérlet gyakorlati munka, szövegek tanulmányozás tanuló munkája a programokkal, feladatlapokkal, munkafüzetekkel, oktatógépekkel 3. Projekt módszer: − A projekt olyan feladategység, amelynek középpontjában a mindennapi élet valamelyik komplex problémájának önálló feldolgozása áll, menete: projektválasztás, tervezés (feladatok és végrehajtásuk módja), végrehajtás, értékelés. A széles körben elterjedt módszertani

megoldást az amerikai reformpedagógiai alkotásaként tartják számon. Napjainkban is alapvető, széles körben használt eljárás a különböző iskola típusok tanulói számára az önállóság és felelősségtudat fejlesztésére, demokratikus közösségi viselkedésmódok gyakorlására. 9. Tanítási órák típusai, az egyes típusok jellemzői Z161-166 • új ismereteket feldolgozó óra: ismeretnyújtás, új fogalmak, törvények, szabályok megtanítása a fő feladat. Bevezető óra: alkalmazásával előkészítjük a tanulókat valamely terjedelmesebb témának feldolgozására, felkeltsük az érdeklődését, motiváljuk a tanulást. • ismereteket alkalmazó, gyakorló óra: jártasságok, készségek kialakítása megköveteli az ismeretek tudatos alkalmazását. Az alkalmazás sok gyakorlást kíván. Készségképző óra vagy tanulók önálló munkájára fordított órának is nevezik • rendszerező, ismétlő óra az ismeretek

megszilárdítására: ismeretek összefoglalása, rendszerezése, szintetizálása, ismeretek rögzítése és megszilárdítása. Év eleji ismétlő, rendszerező óra, témazáró ismétlő, rendszerező óra. Új szempont szerint végezzük az összefoglalást, új oldaláról világítsuk meg a tananyagot. • ismeretek, jártasságok, készségek ellenőrzése: szóbeli vagy írásbeli, dolgozatíró, dolgozatjavító óra • az oktatási folyamat több mozzanatát magába foglaló, kombinált óra : házi feladat ellenőrzésével, feleltetéssel kezdődik, új anyag feldolgozása, ismeretek megszilárdítása, elsőleges rögzítése, gyakorlati alkalmazás, házi feladat kijelölése; változatos, rugalmas, de sablonossá válhat gyakorlati foglalkozástípusok 1. új ismeretek és műveletek elsajátítására szolgáló gyakorlati foglalkozás - foglalkozás céljának és tárgyának megjelölése - új ismeretek, műveletek megismertetése - műveletek és munkafeladatok

bemutatása - megértés ellenőrzése, tanulók próbamunkája - új ismeretek és műveletek részletes feldolgozása - ellenőrzés, összefoglaló megbeszélés 2. ismeretek és műveletek alkalmazására szolgáló gyakorlati foglalkozás: korábban megtanított ismeretek és műveletek alkalmazása, jártasságok kialakítása - szükséges előismeretek felidézése, ismétlése, fontosabb részek kiemelése, egyes műveletek ismételt bemutatása - feladat ismertetése, megbeszélése egy elkészített mintadarab bemutatása alapján - próbagyakorlatok, közös gyakorlatok - gyakorlás, munkavégzés, a tanulók megoldják a kiadott feladatokat egyéni vagy csoportmunka keretében - elvégzett munka ellenőrzése, értékelése 3. megszilárdításra szolgáló, rendszerező, ismétlő gyakorlati foglalkozás: általánosítás, a gyakorlást komplex munkán végzik - előző órán végzett részműveletek emlékezetbe idézése, elvégzett feladatok felsorolása -

részműveletek beillesztése az egész munkafolyamatba - részműveletek összekapcsolásának elemzése, feleslegessé váló részműveletek (mozdulatok) egyénenkénti megbeszélése - tanulók munkájának elemzése, értékelése 4. ellenőrző gyakorlati foglalkozás célja az ismeretek és műveletek elsajátításának, a jártasságok és készségek kialakulása szintjének ellenőrzése; - ezt követi az elvégzendő munkadarab, feladat ismertetése és a szükséges tennivalók közlése - tanulók munkájának egyéni ellenőrzése különféle módszerekkel (szerszámok használata, gépek kezelése, műveletek sorrendje, munkamódszer megválasztása, hibák megállapítása) - ellenőrzés eredményeinek összefoglalása, általános értékelése, általános és egyéni hibák megbeszélése, a helyes eljárás és munkamódszer rögzítése 5. vegyes típusú (kombinált) gyakorlati foglalkozás - új ismeretek és új műveletek feldolgozása, gyakorlati

alkalmazása - gyakorlati alkalmazás és ellenőrzés - megszilárdítás és gyakorlati alkalmazás előkészítő gyakorlati foglalkozás értékelő gyakorlati foglalkozás megbeszélő gyakorlati foglalkozás - 10. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése az oktatás szervezeti formái (team munka) 1. Az iskolai osztály fogalma: − Az iskolai nevelés és oktatás alapvető szervezeti kerete, az azonos életkorú, ebből következően feltételezetten hasonló fejlettségű tanulókból kialakított szociális alakzat. − A nevelés-oktatás eredményességét jelentősen befolyásoló tényező. Alapvető jellemzője a tanulók huzamos és rendszeres együttléte, továbbá az, hogy folyamatos pedagógusi irányítás mellett a tanulók többnyire a szervezeti keretben oldják meg munkafeladataikat. 2. A frontális osztálymunka: − Az a tanulásszervezési mód, amelyben az együtt tanuló gyerekek, ifjak ugyanazokért az (általuk ritkán ismert) oktatási cél

okért ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban és gyakran azonos ütemben, egymással párhuzamosan vesznek részt az elsajátítási folyamatban. Az együtt tanuló gyerekek számára az egységes elsajátítási feltételek biztosításával megadja a tanulás lehetőségét, azaz aki akar és tud úgy tanulni, ahogy a pedagógus azt indokoltnak látja, az eredményesen vehet részt az egységes elsajátítási folyamatban. a pedagógus direkt irányítása érvényesül − Akkor a legeredményesebb, ha az együtt tanuló gyerekek köre előzetes tudás, motiválhatóság szempontjából megközelítően homogén. Az e területeken jelentkező egyéni különbségek folyamatos figyelembevételére nem alkalmas. 3. Team munka: − Közösségi formáció, amelyben az emberiség ősei tevékenykedtek; az állatvilágban is föllelhető. a) Jellemzői: − Ismeretség, szemtől szembe kapcsolatok a tagok közt („face to face” csoport). − Létszáma

korlátozott, csak annyi lehet, amennyien személyesen is jól ismerik egymást. − A tagjai között interakció zajlik, a tagok kölcsönösen hatnak egymásra, nemcsak a beszéd formájában, hanem számos egyéb jelrendszerrel is. A tagok teljes személyiségükkel részt vesznek. A tagság az egész személyiségüket alakítja, változatja. b) Pozíciók és szerepek: − A csoport tagjainak meghatározott helyük, „pozíciójuk” van. Minden csoportnak megvan a maga vezetője, tőle indul az interakció. Minden tagnak kialakul a csoportbeli helye a közösen végzett tevékenység során. c) Alakulása: − Különböző korú gyerekek, fiatalok és felnőttek csoportjainak vizsgálata azt mutatja, hogy a csoport tevékenysége az együttes élménytől a csoportnormák interiorizálódásáig viszi el a csoport tagjait. d) Együttes élmény: − Annak a hatására keletkezik, hogy minden gyerek a csoportból ugyanazt csinálja. Első évtizedük végén a gyerekek

csoportjait az együttműködés köti össze. Bizonyos tevékenységek idejére a tagjai közt meghatározott koordináció alakul ki. Valódi az együttérzés kibontakozásával alakul ki. Ez a fiatalok életének második évtizedében válik jellemzővé. 11. Az oktatás tartalmi kérdései, tanterv, tantervtípusok, NAT, helyi tanterv 465? 190(Z77-; 107-) A tanulás-tanítás célját, feladatát és konkrét tartalmát 8(mit tanítsunk) a tanterv határozza meg. tantervkészítés logikai menete - társadalmi célok és igények számbavétele - az iskolacéljának és feladatainak meghatározása - általános műveltségi és szakmai tananyag kiválasztása - tanítási anyag didaktikai elrendezése - tanulmányi idő megállapítása és óraterv elkészítése általános és részletes tantervi útmutatások elkészítése általános képzés tartalma (eredménye az általános műveltség) - megfelelő ismeretek a világ tudományos megismerésének módszereiről

- tájékozódási képesség a természeti és társadalmi környezetben a városiasodás, ipari, műszaki és tudományos élet korszerű viszonyai között - rendelkezzenek a természet, társadalom és önmaguk alakításnak képességével - legyen belső igényük a közéleti aktivitásra és felelősségvállalásra - törekedjenek emberi kapcsolataikat az erkölcsi normáknak megfelelően alakítani általános műveltség: 1. nyelvi, kommunikációs nevelés 2. matematikai nevelés 3. természettudományos nevelés 4. történelmi, társadalmi és politikai nevelés 5. esztétikai nevelés 6. testi (szomatikus) nevelés 7. gyakorlati-politechnikai nevelés szakmai elméleti és gyakorlati képzés tartalma szakmai szint, képzési szint: kezdő szakember modelljét körvonalazza szakmai szint tartalma: - szakma megnevezése, OKJ száma - szakma munkaterülete - szakma igényei a gyakorlat terén - szakma elméleti igényei - szakmai elmélet természettudományokkal való

kapcsolatok - szakma fejlődésének várható tendenciái - szakma különleges pszichikai előfeltételei tantárgy: szaktudományok, gyakorlatok iskolában tanított elemei mit oktassunk,, mire van szükség, milyen szinten, milyen mélységben (fejlettség, életkori sajátosságok, teherbíró- és befogadó képesség) A tananyagok elrendezése az egyes tantárgyak anyagában történik. Az elrendezés lehet lineáris vagy koncentrikus. lineáris elrendezés: minden következő anyagrész az előzőnek egyenes vonalú folytatása, csak egyszer dolgozzák fel az anyagot, nem térnek vissza a már tanultakra. (felső tagozat) koncentrikus elrendezés: kétszer, 3-szor ismétli az anyagot, de mindig mélyebben, szélesebb körben, bonyolultabb formában, magasabb színvonalon (alsó tagozat) tantervi koncentráció: az ismeretanyag kiválasztásában szem előtt kell tartani az egész embert, akit amilyenné nevelni a karunk, nemcsak a résztevékenységet tanterv iskolai munka

kötelező jellegű pedagógiai alapdokumentuma, meghatározza a tanításitanulási folyamat tartalmát, fő irányait, feladatait, a tananyag didaktikai struktúráját, a feldolgozáshoz szükséges eszközöket. A tantervi követelmények tartalmazzák az adott intézménytípus célját, feladatait, nevelési és képzési követelményeit, az elérendő szinteket, az oktatásra vonatkozó útmutatásokat. Tantervek jelleg, típusai (curriculum, silabusz, lehrplan) tantárgy tanítási terve, tankönyv, munkafüzet, értékelő feladatlap-gyűjtemény, szemléltetőeszköz-készlet, tanítási órák hét) céljai, tanári eljárások, tanulói munkaformák 1. centrális tantervek: központilag írják elő a tananyagot, óratervet, esetenként módszereket is. 2. centrális keret jellegű tantervek: központi előírások mellett helyi tananyag-kiegészítéseket találunk. (Jugoszlávia, Ausztria) 3. kerettantervek, tantervi irányelvek helyi tantervekkel (Kanada, Belgium,

Anglia), nincs központosítás Tantervi követelményekben kell meghatározni a fejlesztés területeit és elérendő szintjeit. Hangsúly áttevődik a tananyag felsorolásáról a követelményekre. óraterv: képzésben érdekelt hatóságok által kiadott dokumentum, megállapítja a tantárgyakat, tantárgyak számát, sorrendjét, az egyes tantárgyak közti arányokat, óraszámokat szab meg, évi tanítási hetek számát előírja, elméleti tantárgyak és szakmai gyakorlatok heti óraszámát, évi összes óraszámot; de a szorgalmi időszak nem lehet kevesebb tanterv szerkezeti felépítése 1. oktatási miniszter rendelete, mely életbe léptette 2. meghatározza az iskola célját, feladatait, végzős tanulókkal szemben támasztott szakmai követelményeket 3. része az óraterv, mely megállapítja az adott iskolában tanítandó tárgyakat, évfolyamonkénti és heti óraszámokat 4. tanterv, mely részletesen kifejti az óratervben szereplő tárgyak

tanításának feladatait, tananyagtervet, évfolyamonként tanítandó tananyagot és követelményeket, egyes témákra fordítható időt megállapítja, rögzíti a képzési-nevelési követelményeket 5. függelék tartalmazza a felszerelési normajegyzéket, minimálisan szükséges eszközöket, anyagokat, szakma tárgyi feltételeinek jegyzékét (gép, eszköz, berendezés) 6. általános és részletes tantervi utasítás, útmutatások irányító elvekkel és módszerekkel. Tantárgyanként és témánként útmutatást ad, meghatározza a tanítási feladatokat tanterv: pedagógiai dokumentum, közmegegyezés alapján az iskolai tanítást-tanulást meghatározó értékrendet, cél- és követelményrendszert és műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő. Oktatáspolitikai eszköz, a társadalom elvárásait tükrözi egységesség megteremtését is szolgálja. Ballér Endre: 1. deklarált tanterv; 2 értelmezett tanterv; 3 megvalósított tanterv; 4

rejtett tanterv - hasznosság elve - deduktív vagy induktív tanterv - gyűjteményes vagy integrált tanterv - egységes vagy differenciált tanterv - humanista személyiségfejlesztés és pragmatikus életre való felkészítés - emberiség tapasztalatainak (művelődési anyag) és egyéni tapasztalás (gyermeki tevékenység) Dewey alkotómunka+ ember - tananyag elrendezése (filogenezis) - egységes vagy differenciált tantervek: egységes mag differenciált kiegészítése silabusz: tanítandó anyagok felsorolása és elrendezése időben, mit tanítsanak, milyen tempóban miért tanítunk curriculum: nevelés-oktatás célrendszere, oktatási tartalmak meghatározása, tantárgyak elrendezése, alkalmazott módszerek, szervezési formák, taneszközök, forrásanyagok, ellenőrzés-értékelés lehetőségei, módjai; helyi tantervek NAT funkciói: a) meghatározza a minden tanulóra érvényes kötelező alapműveltséget, 6-16 év viszonylagos egysége, iskolaváltás ne

okozzon problémát (egységesítés) b) a kötelező oktatás időszakát lezáró alapvizsga alapját képezi, tananyagfelosztás, egységes felépítés betartása c) tartalmazza az össztársadalmi elvárásokat, melyeket a helyi tanterv és pedagógiai program készítésekor figyelembe kell venni, az intézményi és egyéni tervezés kiindulópontját képezi. d) tankönyvek, taneszközök az alaptantervre épülve készülnek NAT műfaja tantervi alap, amelyre a helyi tantervek és más pedagógiai tervek épülnek 10 műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom; Élő idegen nyelv; Matematika; Ember és társadalom; Ember és természet; Földünk és környezetünk; Művészetek; Informatika; Életvitel és gyakorlati ismeretek; Testnevelés és sport tananyag éves bontásának elhagyása, rugalmasabb időbeosztás NAT cél- és követelményrendszere - tartalmazza a közmegegyezésre számító, alapvető értékekre vonatkozó célkitűzéseket, például a demokrácia,

nemzeti azonosságtudat, európaiság, humanizmus értékeit - 10 területet átható közös követelményrendszer, melynek 7 eleme van: hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció. - 6. 10 év végén általános fejlesztési követelmény; 4 6 8 10 évi konkrét követelményrendszer (tananyag, fejlesztendő képességek vagy kompetenciák, minimális követelmények meghatározása) NAT műveltségtartalma 1. ismeretrendszerek arányaikban és tartalmaikban hogyan tükrözik a természeti és társadalmi valóságról kialakult korszerű tudományos világképet? Műveltségterületek % Anyanyelv és irodalom 1113 Élő idegen nyelv 9-13 Ember és társadalom 1014 Ember és természet 1520 Földünk és 4-7 környezetünk Művészetek 9-12 emberre vonatkozó ismeretek központi szerepe a NATban, ismeretek korszerűsége 2. milyen az elméleti

képzés és a gyakorlati életre való felkészítés aránya? elsősorban közismereti tárgyak elsajátítása a cél, de kell praktikus tudás is NAT struktúrája 10 évfolyamra készült a tanulók fejlődés-lélektani sajátosságainak figyelembevételével 1-6. elemi szakasz: alapvető készségek és képességek kialakítása 7-10. évfolyam 6+4+2, 8+4, 4+8, 6+6, 4+4+4 (most is) kétszintű pedagógusképzés kell Pedagógiai program az iskola tanítóinak és tanárainak pedagógiai hitvallása, nevelésfilozófiai elvek és értékrend, az intézmény pedagógiai célrendszere, tartalmazza a helyi tantervet is, az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható tantárgyakat, tanórai foglalkozások óraszámait, fő témaköreit és követelményeit, magasabb évfolyamba lépés feltételeit, ellenőrzés, értékelés, minősítés tartalmi és formai követelményeit, differenciálás módjait, alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre vonatkozó

döntéseket, azaz az intézményben folyó oktató-nevelő munka curriculumát. előnye, fontossága: - lehetővé teszi az iskola feladatrendszerének figyelembevételét, tervek megvalósíthatóságát - igazodik a nevelőtestület értékrendjéhez, pedagógiai elveihez, növeli elkötelezettségüket - figyelembe tudja venni a kliensek szükségleteit, érdekeit, segíti a szülőkkel és fenntartóval való együttműködést, az iskola működését, fennmaradását - kényszeríti a pedagógusokat elveik tisztázására, megfogalmazására - mindenki számára kiszámíthatóvá teszi az intézmény munkáját, biztosítja a folyamatosságot, tervszerűséget és stabilitást. - egyedi arculatot ad az iskolának, megkülönbözteti a többitől - helyi tanterv pedagógiai bázisát képezi szülői véleményeztetés után a fenntartók hagyják jóvá, vállalva az anyagi erőforrások előteremtését Pedagógusok egyéni tervei: tanmenet – tematikus terv – óravázlat

saját szaktárgy oktatására vagy osztályfőnöki órára vonatkozó célokat és feladatokat tartalmaz; pedagógus egyéni tervei tanév feldolgozása: tanmenet téma feldolgozásának időtartama: tematikus terv tanítási óra feldolgozása: óravázlat tanmenet: adott tantárgy oktatásának adott évfolyam / osztály számára készült éves terve.; éves tananyag elosztása az óraszámnak megfelelően; kronologikus vagy okokozati összefüggésre épülő, egyszerűtől a komplex irányába, konkréttól az absztrakt felé; tantárgyi koncentráció: kapcsolható-e más tárgyhoz, ki milyen mélységben tanítsa; oktatási eszközök meghatározása tematikus terv: 4-8 óra, 1-2 hét anyagát foglalja egységbe, téma szerint, vagy formai egység (nyelvóra 1-1 lecke); konkrét vagy operacionalizált célok meghatározása, tananyag elemzése fogalmi elemzés,. logikai elemzés: új fogalmak, összefüggések pszichológiai elemzés: motiválás, differenciálás,

individualizálás, problémaszituációk nevelési szempontú elemzés: személyiségfejlesztés, magatartás-formálást segítő eszközök didaktikai elemzés: oktatási stratégia (oktatás szervezési módja, módszerei, eszközei, értékelés konkrét kérdései, feladatai) óravázlat: tanítási óra konkrét, személyre szóló feladatai, tevékenységformái, felhasználandó eszközök, pontos időbeosztás; vázlatosan (nem feltétlenül fontos leírni, de vizuálisak vagyunk, stresszoldó) 12. Az audiovizuális eszközök típusai és felhasználásuk az oktatásban. 1. Audiovizuális tanszer: − A taneszközök speciális részcsoportja, amelynek elemeit hangsúlyosan az auditív (hallás) és a vizuális (látás) csatornákon történő információ felvételre tervezik és készítik. Ez a megnevezés, amelyet a 60-as években kezdtek elterjedten alkalmazni. Összevontan magában foglalja az információk megjelenítéséhez szükséges oktatástechnikai

eszközt (pl. diavetítő, írásvetítő, televíziókészülék, magnetofon ), ill. a megjeleníteni kívánt információhordozót, médiumot (pl diakép, oktatófilm, hangfelvétel). 2. Használata a közoktatásban: − A szükséges technikai berendezések megjelenése után nagyon hamar, már a két világháború közötti időszakban megkezdődött, bár ekkor még e megnevezés nem honosodott meg. A diavetítés és az oktatófilmek vetítése már az 1930–40-es években kiemelt programként szerepelt a gimnáziumi oktatásban. Igaz, ekkor még csak a szemléltetés funkcióját töltötték be. Az egész iskola elment a moziba a vetítésre, és a tanórákon később dolgozták fel a látottakat, hallottakat. Az oktatási módszerek sorában is megjelent az audiovizuális módszer (audiovizuális oktatás, audiovizuális tanulás) elnevezés. Az 1960–70-es években nagy lendületet kapott fejlesztése, iskolai kipróbálása és alkalmazása. Az oktatás

hatékonyságának növelése terén kezdetben túlságosan is sokat vártak ezektől az eszközöktől. − Magyarországon az 1970-es években az OOK megalakulásával kapott nagyobb hangsúlyt a fejlesztése a közoktatás számára. Nem az egyedi fejlesztés, hanem inkább a többeszközű oktatócsomagban szerepet kapó audiovizuális médiumok fejlesztése volt jellemző. E koncepció szerint nemcsak a szemléltetést tudják biztosítani, hanem a tanítási-tanulási folyamatban különféle funkciókat láthatnak el. Pl az oktatófilmek ált a közös tapasztalati élményt nyújthatják, a hangosított diasorozat ok az egyéni (kiegészítő, korrepetáló) munkát is biztosíthatják. − A technika mai állapota azt a fejlődési tendenciát vetíti elénk, hogy az egyedi szerepe fokozatosan csökkenni fog, és a multimédia, mint az egy eszközbe integrált „audiovizualitás” lesz hangsúlyosabb. Ez viszont, a multimédia sajátosságai miatt, azt jelzi, hogy a

tanulási környezetben is jelentős változások várhatók, gyakoribb lesz az osztályteremhez kevésbé kötődő egyéni információszerzés, az egyéni tanulás szerepe megnövekszik a jövőben. Az írásvetítő alkalmazása a szakmai órákon. − A tábla mellett leggyakrabban használt vizuális bemutatóeszköz, az állóképvetítők családjába tartozó optikai készülék. Alkalmas előre elkészített, átvilágítható pozitív képek (fóliaképek, transzparensek), átlátszó síkmodellek, mozgást bemutató fóliák vetítésére, ill. üres fólián történő vázlatírásra, rajzolásra A vetítendő felület mérete a legtöbb típusnál 25 cm×25 cm-es. A nagy fényereje (2000–8000 lumen) miatt a tanteremben sötétítés nélkül használható. LCD panel segítségével számítógépes ábrák, videofelvételek, CD-I és képlemezek is viszonylag nagy méretűre vetíthetők. A különböző megoldású írásvetítő transzparensek (egylapos segéd-,

kiegészíthető, ill. takarásos, többlapos felépülő, lapozható, mozgást bemutató fóliák ) arra adnak lehetőséget, hogy a bemutatás megfelelő sorrendben és didaktikai struktúrában történjék. A tanárok által készített ábrákon túl, a taneszköz gyártók által készített és forgalmazott tematikus sorozatok, tantárgyanként és témakörönként rendezett, módszertani ajánlásokkal, esetenként feladatlapokkal kiegészített kötetek is elérhetők. 14. Ellenőrzés, értékelés szerepe, helye a tanítás-tanulás folyamatában 392-413 (Z204) teljesítmény tárgyilagos mérése, tanuló önértékelést emeli vagy rombolja, társadalmi beilleszkedését befolyásolja Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a tanulók tényleges teljesítményei hogyan viszonyulnak a velük szemben támasztott követelményekhez. Tantervi követelményekkel kell összevetnünk; tanulási kedvet, munkakedvet fokozzuk, fejlesszük az önismeretet,

sarkalljunk ellenőrzés: meggyőződhetünk a tantervi követelményekben előírt ismeretek, jártasságok, készségek elsajátításának fokáról, egyénileg is jobban megismerjük tanulóinkat, felfrissítés, megszilárdítás, tájékoztat ellenőrzés módszerei: - tanuló munkájának folyamatos megfigyelése (figyelem, aktivitás, megértette-e az anyagot, közösségi munkában való részvétel, időbeosztás, önálló feladatmegoldás képessége, képessége van vagy szorgalma), hozzászólások, feleletek (nem fontos osztályozni) - szóbeli ellenőrzés beszélgetés, szóbeli felelet, minél több tanuló aktivizálása, tervszerű feleltetés, tanulók önállóan felelnek, a gyengébbeket többször feleltetjük, a feleleteket értékeljük, minden hibás feleletet javítunk a felelő vagy az osztály közreműködésével beszélgetés: egész osztályról ad képet, oktató kérdéskultúrája számít, gyerek ne stresszeljen, azt nyújtsa, amit tud kérdések

irányulhatnak 1-1 témára, egy fogalom jelentésének meghatározására; okokozat, feltétel-következmény összefüggések vizsgálatára; hasonlóság-különbség megállapítására; gyakorlatban tudják e alkalmazni az ismereteket - írásbeli ellenőrzés: dolgozat vagy házi dolgozat ellenőrző dolgozat: rövid idő alatt minden tanuló ismeretét ellenőrizhetjük, tanterv szabályozza az íratásukat, gondosan kell kijavítani, típushibákat kigyűjteni és elemzni, osztályozni felmérő dolgozat: célja a tanulók tudásszintjének megállapítása (év elején), eredményét nem használjuk értékelésre röpdolgozat: néhány kérdést tartalmazhat, legyen rövid, lényegre törő, 1 nap csak 1 tárgyból feladatlap: tantárgytesztek, ismerettesztek * igaz-hamis próbán alapuló teszt * feleletválasztós teszt: több válasz közül csak 1 helyes, húzd alá * összetartozó fogalmak, törvények, adatok felismerése és egyeztetése, összetartozók

kiválasztása * feleletalkotásos teszt: tanuló maga dolgozza ki a választ. A kérdés irányulhat fogalomra, definícióra, számításra, kifejtésre, stb. * felelet-kiegészítő teszt: megkezdett választ folytat vagy egészít ki () * rajzkiegészítő teszt: rajzot részletez, saját rajzával egészíti ki * hibakereső teszt - házi dolgozat: részben vagy egészben nem a tanuló munkája, nem nyújt reális képet a tudásról; vagy szorgalom, több ideje van rá, egyéni tempó, utánajárhat - gyakorlati tevékenység alapján való ellenőrzés: szakmai tárgyak, konkrét szakmai feladatok megoldása, félévi, évvégi, vizsgamunka, szakmunkásvizsga hibák oka: feladat meg nem értése, helytelen begyakorlás, felületesség értékelés, osztályozás: osztályzat: határozott ítélet, rangsorolás foka, fáradozás, munkateljesítmény elismerése; nevelési eszköz, hatást gyakorol az érzelmekre, akaratra, bátorítást, ösztönzést és útmutatást ad,

további erőfeszítésekre sarkall osztályozás: a tanulmányi eredmény minősítésére használt eljárás, feltünteti az eredményeket és hibákat, összehasonlítási alapot teremt, az osztályozás mindig relatív gyakorlat: jártasság, készségi szint, megbízhatóság, gyorsaság, felhasznált eszközök használata számszerű értékelés vagy összbenyomás alapján értékelünk szubjektív hibaforrások: előítélet, adott hangulat befolyása, hátrányos helyzetű gyerek a szorongós, ne becsüljünk túl senkit, ne az osztályzattal fegyelmezzünk, segítő szándékú, nevelő jellegű legyen az osztályozás - vizsgák: érettségi, szakmunkásvizsga, állami ellenőrzés, elmélet és gyakorlat összekapcsolása, alkalmas-e munkakör betöltésére, beválik-e az életben?, általános műveltségi, szakmai és gyakorlati feladatok 5 fokozat: 2 erős, 2 gyenge + 1 közepes /// minősítés; tanulók szelekciója, tanulók motiválása; az osztályozás

állandó szorongást okozhat, káros jelenségek forrása lehet, téves önértékelés, alulmotiváltság, neurózis az értékelés járulékos funkciója a pályaválasztás orientálása az értékelés (elismerés, jutalmazás, elutasítás, büntetés) nevelési módszerek, külső szabályozó szerepet töltenek be Tyler értékelési modellje - célok: elvárt viselkedés és teljesítmény - tanulási tapasztalat - értékelés: elérték-e a kitűzött célokat CÉLOK TANULÁSI TAPSZTALATOK ÉRTÉKELÉS értékelés: mely célokat milyen szinten sikerült elérni viszonyítás: cél és végállapot közti összefüggés keresése visszacsatolás: célok, tartalmak, folyamatok, környezet, feltételek, eredmény) pedagógiai értékelés tárgya a tanuló, személyzet, iskola, oktatási rendszer, pr hatékonyságnövelő: eredményeken keresztül történő kimeneti szabályozás, iskolától független vizsgabizottságok, programok, tanóra új helyzetben való

felhasználás készsége monitorvizsgálatok érettségi, felvételi, alapműveltségi vizsga érvényes-e az elsajátított tudás? Scriven 1967 1 helyzetfeltárás (diagnosztikus értékelés: tanulók milyen feltételekkel kezdenek, besorolási döntések alapja, nevelési-oktatási stratégiák) 2. fejlesztő-formális (formatív értékelés: segítés, sikerek megerősítése, hibák feltérése, ösztönzés) 3. minősítő (szummatív értékelés: összegzés, minősítés, kategóriákba soroljuk, vizsga) társadalmi igazságtalanságokat is megerősít, szociális tényezők, tekintély hangsúlyozása, érvényesítése vizsgázót, szülőt, tanárt, igazgatót, fenntartót, tantárgyi vizsga összeállítóját tájékoztatja hozzájárul értékek, normák, magatartásformák kialakításához, reális önismeret, önértékelés, tanulási motiváció, viszony az iskolához, tantárgyhoz, pedagógushoz, tanulási szokások, mintát ad önértékelésre,

eszközeire, formáira, stílusára, hangnemére mennyiségi, minőségi értékelés: számszerűen is kifejezzük osztályozás hátrányai: nem fejezik ki a tanulói teljesítmény összetettségét, a minőségek közti különbségeket, az értékelők oldaláról számos szubjektív tényező (rokon- és ellenszenv, előítélet) torzíthatja az objektivitást, szorongás, félelem, kiszolgáltatottság érzését keltheti, külsődleges motivációként dominánssá válhat előnyei: az érdekeltek megtanulták az osztályozást, értik, visszacsatoló szerepe van, teljesítmények összemérését biztosítja, minősít, szelektál legyen tárgyszerű, ne függjön az értékelő személyétől és a helyzet sajátosságaitól, legyen megbízható, pontos, és érvényes A jegyek közti különbségek tükrözzék a tanulók tudásában meglévő különbségeket. osztályozás nélküli értékelés: szöveges, tárgyi jutalom értékelő lehet: tanár, szülő, tanuló,

iskolapszichológus, szaktanácsadó, felügyelő, értékelő, vizsgáztató külső és belső értékelés – értékelés célja szerint – vagy értékelők személye alapján objektivitás (előítéletek); érvényesség (validitás); megbízhatóság bíró, tanácsadó, segítő mérések eszköze a teszt megítélés: minőségi és mennyiségi értékelés közti átmenet (elfogadható vagy elfogadhatatlan) becslés: skála fokozatai, közeledik a mennyiségi értelmezéséhez mérés: értékelés 15. A tanítási órák elemzésének általános szempontjai (Z227-) A tanítási órák elemzésének célja a pedagógiai munka eredményességének megállapítása oly módon, hogy az segítséget, további ösztönzést jelentsen a tanár számára. Az órák elemzése az a pedagógiai tevékenység, melynek során megállapítjuk, hogy y tananyag feldolgozása során növendékeink az előírt ismeretek, jártasságok és készségek birtokába jutottak-e. De ne

érvényesüljön az elemzésben szubjektivitás, spontaneitás és ötletszerűség. Azt értékeljük, amit láttunk, és ne azt, amit látni szerettünk volna. óraelemzés fontosabb szempontjai 1. az óra, foglalkozás célja és tartalma: a cél meghatározza a tartalmat és a feladatokat, az oktató helyesen határozta meg a célt?, elérte ezt a célt?, ha nem, akkor ennek mi az oka, a foglalkozás tartalma megfelelt-e a tantervi követelményeknek?, tanulók életkori sajátosságainak?, fizikai erejének, a gyakorlat igazodott-e az elmélethez, tananyag alkalmas volt-e a jártasságok és készségek kialakítására, képességek fejlesztésére, alakította-e a tanulók munkához való viszonyát? 2. az órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek :milyen módszereket alkalmazott a tanár, helyesen választotta meg őket?, megfeleltek-e a módszerek a foglalkozás tartalmának, a didaktikai feladatnak, tanulók életkorának, meglévő ismereteiknek, fizikai erejének,

érvényesült-e az órán a módszerek kombinálása, alkalmasak voltak-e a módszerek a szemléltetésre, szem előtt tartotta-e a tárgy sajátos módszertani elveit, egyéni és csoportmunka milyen formái valósultak meg 3. tanítási óra, gyakorlati foglalkozás megszervezése és felépítése: helyes volt-e az óratípus megválasztása és felépítése; óra helye és ideje a tanmenetben, , megfelelt-e a didaktikai feladatnak, hogy szervezte a tanulók munkáját, saját munkáját, milyen volt a foglalkozás technikai szervezése, előkészítette-e a szükséges eszközöket, milyen volt az időbeosztása, gazdaságos volt-e az időkihasználás, fontossághoz képest arányos volt-e az óra szerkezeti felépítése? 4 tanulók munkája és magatartása: milyen munkát kellett végezniük az egyes szakaszokban, ténylegesen mit végeztek, elsajátították-e a készségeket, milyen volt aktivitásuk, érdeklődésük, szorgalmuk, fegyelmük, milyen a tanulók

szakmaszeretet, edzettsége, kitartása, tudatosan végzik a munkafeladatokat; önállóságuk, kezdeményezőkészségük, hogyan bánnak az eszközökkel, helyesen használják a szakmai fogalmakat, hogy becsülik meg egymás munkáját, kímélik-e a társadalmi tulajdont? 5. tanár és szakoktató munkája, egyénisége, magatartása Oktató szakmai, pedagógiai és politikai tudása, műveltsége, gyakorlati készsége, ismeri-e a tantervet, kapcsolódó elméleti tárgyak anyagát, hogy érvényesül vezető szerepe, hogy fogja össze a csoportokat, milyen a tanulókhoz és a munkához viszonya, becsüli-e a fizikai munkát, ismeri a termelés viszonyait, tud-e érdeklődést kelteni a munka iránt, van tekintélye, milyen forrásból táplálkozik, tud-e aktivizálni, fegyelmezni, van e nevelői tapintata, tud követelni, van türelme hibákat javítani 6. eredmények, következtetések: elérte a kitűzött célt, eredményes volt a foglalkozás, megértették az anyagot,

jártasságokat elsajátították, milyen a tanulók tudása, milyen nevelő hatás érvényesült, mik voltak az óra pozitívumai, hogy lehet megszilárdítani, negatívumok, felszámolásuk, hibák javítása Az órák és foglalkozások elemzésének különleges szempontjai: kiemelt szempontok szerint tartalmi szempontból foglalkozás szervezése alkalmazott módszerek egy feladat végrehajtása tanulók munkájának értékelése ismétlés, ellenőrzés, értékelés helyességének vizsgálata didaktikai (szakmai közösségek elősegítik-e a tanárok munkáját, szorgalmazzák új eszközök, módszerek alkalmazását, szerveznek továbbképzést, stb.), neveléselméleti (értelmi, erkölcsi, politechnikai, esztétikai és testi nevelés feladatainak megvalósulása, az iskola hogy használja ki adottságait /könyvtár, sportudvar/), pedagógiai, pszichológiai téma 16. Felkészülés a tanításra, a tanulás irányítására Z221- hétnél (érettségizőknek

) spontán, előre nem látható hatások is érvényesülnek, a pedagógiai tervnek rugalmasnak kell lennie, tanulóközösség fejlődése fontos; célok áttekintése, oktatás tartalmának elemzése teszi világossá, hogy mit kell elérnünk, milyen irányba fejlesszük a tanulók tevékenységét, ismereteit, jártasságát + valóságelemzés és realitás óv meg, hogy felületesen, irreálisan tervezzünk A tervszerűen végzett pedagógiai munka meghatározott tervezési ciklusokra, időegységekre épül. Egy tervezési ciklus 1-1 tanév keretei közé illeszkedik A szaktanár tervszerű munkájának forrásai, formái és módszerei, hivatalos dokumentumai: tanterv, tankönyv, tanári segédkönyv, más technikai eszközök, iskola munkaterve, pedagógiai munka terve, osztályfőnöki munkaterv, iskolai munkaközösségek munkaterve. Ezek világosan keretbe foglalják az ismeretátadás és –elsajátítás folyamatát, meghatározzák a tantárgy képzési-nevelési

feladatait, tanmenet, tematikus terv, A tananyag jellegétől függően meg kell határoznunk a foglalkozások típusait és meg kell terveznünk, hogy mikor és milyen formában kell foglalkoznunk a tanulók ellenőrzésével és értékelésével. Ideológiai, szakmai és pedagógiai képzettség fejlesztése, önképzés, tervszerű anyaggyűjtő munka folyamatosan. minden órára felkészülni (óravázlat), ötletszerűség, fejlődő, megújuló alkotó tevékenység, ne rutinmunka óra beillesztése a tanulási folyamatba; meghatározzuk az óra alapvető didaktikai feladatát; kiválasztjuk a tanítás anyagát; az alkalmazandó módszereket és eszközöket; egységbe foglaljuk A tanítási órákra való felkészülés dokumentumai, a tanítási elemzése. 1. A tanítás elemzése: a) Az elemzés célja: − A pedagógiai munka eredményességének megállapítása. − A pedagógiai szempontból hasznos és indokolt tapasztalatok tudatosítása. b) Az elemzést végezheti:

− Maga a szaktanár (önellenőrzés). − Az óralátogató (hospitáló) szaktanár, igazgató vagy a tanárjelölt. − Mit kell figyelni, és hogyan kell megfigyelni? c) Általános elemzések: − Olyan szempontokat vehettünk figyelembe, amelyek többnyire minden órára foglalkozásra alkalmazható. d) Különleges elemzések: − A gyakorlati oktató vagy a tanulók munkájának értékelése, a tanári kérdések és megerősítések gyakorisága. A tanórai történéseknek és az oktatók tevékenységének a tanár és tanulók közötti interakciónak a vizsgálat a pedagógiai kutatások fontos terület. 2. A tanítási órákra történő felkészülés: − A pedagógiai tervezés nem más, mint határozott és hozzáértő célkitűzés annak mérlegelésére, hogy a kitűzött célokat a rendelkezésre álló eszközökkel milyen színvonalon és milyen minőségben tudjuk teljesíteni. a) A reális pedagógiai tervezés kétirányú tájékozódást tételez

fel: − Egyrészt a célok áttekintése az oktatás tartalmának elemzése teszi világossá, hogy mit kell elérnünk milyen irányban kell fejlesztenünk a tanulók tevékenységeit jártasságait és képességeit. − Másrészt a pedagógiai valóság elemzése a józan realitás óvhat, meg attól hogy felületesen irreálisan tervezzünk. b) A szaktanár legfontosabb dokumentumai − Az iskola helyi programja. A tankönyv A tanári segédkönyvek és más eszközök − A tanmenet és az óravázlat. c) Szakoktató tanulásirányító munkájának legfontosabb szakaszai: − A követelmények az eszközök elemzése a tanulók tudásszintjének meghatározása. − A tevékenység interaktív szakasza a tanulókkal folytatott együttes munka fázisa. − Az ellenőrzés és értékelés szakasza melynek során a követelmény és teljesítmény egybevetése történik. Felkészülési követelmények: − Tervezési készség. Óravezetési készség − Kérdezési és

előadás, magyarázat készség.