Kereskedelem | Külkereskedelem » Németh György Mária - A magyar-német külgazdasági kapcsolatok

Magyar – német külgazdasági kapcsolatok a XX. század elejétől napjainkig / Házi dolgozat / Készítette: Németh-György Mária Neptun kód: SDYKU9 Szak: Kiegészítő II. évfolyam 2004. december 17 Magyar-német külkereskedelmi kapcsolatok a múlt század elején A 19. század közepétől egyre több német vállalkozó telepedett le hazánkban A gyáripar területén, a vasúthálózat kiépítésében is jelentős szerepet töltöttek be a német vállalkozók. Később pedig már az osztrák tőke mellett a német tőke is megjelent a bankszférában. A 20 század elején a vas és villamos ipar is nagy ugrást vett a fejlődésben, a legfontosabb vállalatok (Siemens-Schukert Művek, Ericsson, Ganz Gyár) kivétel nélkül mind német érdekeltségűek voltak. Az I világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések területi elcsatolási az ipar területén is éreztették hatásukat, mivel a gazdaságilag értékes lelőhelyek, bányák nagy része a

leválasztott területeken helyezkedtek el. A háború miatt megszakadt kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása céljából 1920-ban hazánkban német gazdasági kamarát alapítottak. Ebben az időszakban Németország főként vasat, fémeket, gépeket exportált Magyarországra, míg hazánk mezőgazdasági termékeket, bort vitt ki. A nagy gazdasági világválság és a II. világháború okozta következmények a két ország külkereskedelmének vonatkozásában Kelet-közép Európában már a nagy gazdasági világválság előtt is megmutatkoztak a válság jelei. Az adósságállomány minden országban növekedett A magyar mezőgazdaságot az USA olcsó gabonaexportja hozta nehéz helyzetbe, míg az ipari fellendülést a gazdasági világválság törte meg. Ennek következtében a termelés erősen visszaesett, mind az ipari mind a mezőgazdasági termékek iránt visszaesett a kereslet. Problémát jelentett az árak zuhanása és az 1931-től jelentkező

pénzügyi és hitelválság. A világválság következtében az államok egyre inkább előnyben kezdték részesíteni a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat. Ilyen megállapodás 1930. július 18-án jött létre Magyarország és Németország között, amely főként az akkori miniszterelnöknek gr. Bethlen Istvánnak volt köszönhető A II. világháborút megelőzően a német gazdaság teljes háborús átállítása következett Az importot korlátozták az exportot államilag szabályozták. Németország részesedése a magyar kivitelben 11%-ról 22%-ra nőtt és 1935-ről 1936-ra Németország Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerévé vált. A magyar külkereskedelmi forgalom 23-24%-a Németországgal bonyolódott le. A magyar aktívum még inkább nőtt, amikor Németország 2 1936-tól a háborús készülődés következtében még nagyobb igényeket támasztott a magyar áruszállítások iránt, mind az élelmiszerek, mind az ipari

nyersanyagok területén. A háború következtében Németország egyre nagyobb mérvű befolyást szerzett hazánkban és így országunk egyre inkább alárendelődött, majd a német megszállás következtében a gazdasági hanyatlás gyorsult, a nemzeti vagyon 40%-a elpusztult. A II. világháborút követő újjáépítések miatt nagymértékben megnőtt a beruházások száma Magyarországon. Az ország külgazdasági nyitottsága nőtt, a külkereskedelem részaránya a nemzeti jövedelmen belül emelkedett, a külkereskedelmi forgalom szerkezete lényeges változásokon ment keresztül. A magyar export 65-70%-a a szocialista országokba irányult és csupán 10%-kal jelentek meg a fejlett országok, ezen belül Németország és Ausztria 3-5%kal. Németországban a világháború utáni újjáépítés egyik legfontosabb feladata a gazdaság helyreállítása volt, amelyhez a Marshall-terv jelentős segítséget nyújtott. 1947 szeptemberében Magyarország és

Németország ismét megállapodást kötött. Annak ellenére, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok Európa keleti és nyugati részei között drasztikusan csökkentek, hazánk és Németország közötti kereskedelmi kapcsolatok mégis kedvezően alakultak, mivel a kereskedelmi volumen 1952-től kezdve 10 év alatt megháromszorozódott. Az akkori NSZK főleg gépeket, közlekedési eszközöket, nyersanyagot és félkész termékeket exportált, Magyarország pedig nyersanyagot és élelmiszert vitt ki. Az Új Gazdasági Mechanizmus és a rendszerváltás közti időszak Az 1968-ban bevezetett Új Gazdasági Mechanizmusnak köszönhetően oldódott a magyar elzárkózás, fő célul tűzték ki az export és a tőkés kivitel fokozását. A nagyvállalatok nyereségük egy részét szabadon beruházhatták, meghatározhatták a termelési mennyiségeket, az értékesítési piacokat és gazdasági partnereiket is. A nyugati államok közül 41%-os részesedéssel az

NSZK-nak jutott a vezető szerep a kelet-európai exportból, mivel ő volt a fő felvevő piaca a kelet-közép európai országoknak. 1973-ra a német magyar együttműködések száma meghaladta a százat, a két ország külkereskedelmi forgalma dinamikus növekedésnek indult. 1973 év végén hazánk és az 3 NSZK felvette a diplomáciai kapcsolatokat, amelyeknek köszönhetően megállapodás született a gazdasági, technikai és ipari együttműködés fejlesztéséről. A magyar külkereskedelmi forgalom alakulása az NSZK-val Import az NSZK-ból (M Ft) NSZK az összes importból (%) Export az NSZK-ba (M Ft) NSZK az összes exportból (%) 1976 1977 1978 1988 1989 22521,6 29415,6 37859,2 65965 88002 9,8 11,0 12,6 14,3 16,8 16814,6 21020,7 19807,4 55466 72613 8,2 8,8 8,2 11,3 12,7 A német-magyar kereskedelem 1981-ben érte el a csúcsot, 4,65 milliárd márka értékű áruforgalommal, jelentős német aktívummal. A két ország közti

gazdasági kapcsolatok egyre erősödtek, amit jól mutat, hogy az NSZK részaránya a magyar külkereskedelemben 5,9%-ról 8,4%-ra emelkedett 1970 és 1985 közötti időszakban. A nyolcvanas években hazánk az NSZK első számú külkereskedelmi partnerévé vált, a KGST országai közt 5 milliárd márkás forgalommal, ugyanakkor az NSZK is felértékelődött Magyarország számára. Fokozatosan bontották le a külföldi tőkebeáramlást gátló akadályokat, megnyílt a lehetőség a külkereskedelmi vállalatok alapítására. Tulajdonképpen az NSZK piaca lett Magyarország számára a legbiztosabb külgazdasági reláció. 1986-ban a két ország között beruházás-védelmi és –fejlesztési megállapodás jött létre. 1988-ra hazánk és az NSZK közötti kereskedelem 26%-kal emelkedett, a következő években pedig meghaladta a 6 milliárd márkát. A 80-as évek végén a magyar termékeket sújtó diszkriminatív vámokat eltörölték, amely a külkereskedelmi

kapcsolatok további élénküléséhez vezetett. A magyar-német kereskedelmi kapcsolatok a 90-es évektől napjainkig A 90-es évek elején nagy horderejű változások zajlottak Európában, a politikai, társadalmi, gazdasági folyamatokat tekintve. Felbomlott a KGST, megszűnt a Varsói szerződés, Németország pedig újraegyesült. Ezek az események a két ország közötti kapcsolatban is éreztették hatásukat. Hazánkban a rendszerváltozást követően folytatódott a külkereskedelem liberalizációja, a piacgazdaság kiépítése. A liberalizáció főként a hazai termelőket érintette érzékenyen, emellett pedig súlyosbodó problémaként jelentkeztek a magas infláció és a növekvő 4 munkanélküliség. A legkritikusabb év 1991 volt Ezekben az években a magyar vállalatoknak szembe kellett nézniük a volt KGST országok piacainak elvesztésével illetve a külföldi versenytársak megjelenésével. A magyar termékek nem voltak versenyképesek, így

világossá vált, hogy szükséges a termékszerkezet átalakítása. Megindultak a technológiai fejlesztések, a beruházások állami támogatása és a gazdasági növekedés. Hazánk a 90-es évek közepén jutott túl a piacgazdasági átmenet válságán. Jelentős szerkezeti változások történtek a külkereskedelem területén is. Míg az évtized elején az exportot elsősorban a gabona, az élelmiszeripari termékek és a bérmunka jellemezte, az importban pedig a bérmunkához szükséges alapanyagok játszották a fő szerepet, addig 1996tól egyre jelentősebbé vált a gépipari termékek forgalma. Ebben szerepet játszottak az úgynevezett zöldmezős beruházások. Az ezredfordulón hazánk külkereskedelmi áruszerkezete az OECD országok külkereskedelmének áruszerkezetét mutatta. A lezajlott szerkezeti változások illeszkednek a világban tapasztalható tendenciákhoz, ahol a legdinamikusabban növekvő iparág a gép, -műszer és közlekedési

eszközgyártás. A német-magyar kereskedelmi forgalom szerkezeti megoszlása 1980-2002 A Németországba irányuló magyar export Mezőgazdasági termékek, élelmiszeripar 100% 80% Fogyasztási cikkek 60% Gépek, berendezések 40% Anyagok, félkésztermékek 20% Energiahordozók 0% 1980 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2002 A magyar - német kereskedelem alakulása 1992-2002 (folyó áron, Mrd USD) ( 1996-tólaz ipari vámszabad területek forgalmával együtt) 14 12 Mrd USD 10 8 Magyar behozatal 6 Magyar kivitel 4 2 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 5 A rendszerváltozást követően Magyarország és Németország között a gazdaságdiplomáciai kapcsolatok intenzívebbé váltak. Németország jelentékenyen támogatta hazánkat a piacgazdaság kiépítésének útján. 1990 és 2001 közt 285 millió euró támogatás érkezett a nyugat-európai országokból, ezenkívül a német vállalatok érdeklődése is

erősödött Magyarország irányába. 1991-ben Németország a magyar exportból 25,9%-kal, a magyar importból 20,3%-kal részesedett. 1992-ben a teljes német-magyar forgalom értéke 5,58 milliárd dollár volt. A magyar export 27%-a, az import 24%-a Németországgal bonyolódott A magyar export jelentős tételei maradtak az élelmiszerek, textilipari termékek, mezőgazdasági termékek, míg az importot leginkább gépek, berendezések, anyagok jellemezték. 1994-ben hazánk Németország kelet-európai országokkal folytatott külkereskedelmében. Oroszország, Lengyelország és Csehország után a 4 helyen állt, a teljes kereskedelmi forgalmunk 25%-a bonyolódott a nyugat-európai országokkal. Ez az arány a következő években tovább bővült, 1996-ban a két ország közti kereskedelemben rekord méretű 39%-os bővülés ment végbe, az import 34%-kal az export 44%-kal emelkedett. A külkereskedelem áruszerkezete a 90-es évek közepére jelentősen átalakult.

A kivitelben és a behozatalban egyaránt csökkentek az anyagok és a félkész termékek, míg a gépek és gépi berendezések aránya megemelkedett. Erre az időre a külföldi beruházók termelési egységei beindultak Magyarországon, magukkal hozva a modernebb technikát és a versenyképesebb termékpalettát. 1998-ra hazánk teljes külkereskedelmi forgalmának 32%-át bonyolította Németországgal. A kereskedelmi forgalom volumene elérte a 15,6 milliárd dollárt. Az export bővüléséhez hozzájárult, hogy 1998-tól minden magyar ipari termék vámmentessé vált az EU-ban. A kereskedelem volumene az ezredfordulóra tovább emelkedett, 2001-től az összes ipari termék vámmentesen jött hazánkba, az importengedélyek és kvóták megszűntek, megvalósult a felek közötti szabad kereskedelem. Hazánk teljes külkereskedelmében a német részarány az 1999es 34%-ról 2001-re 30%-ra csökkent Más nyugat-európai országokkal való külkereskedelmi forgalmunk

viszont dinamikusabban növekedett ezekben az években. Míg a Németországba irányuló exportunk 2001-ben az előző évhez képest csupán 3.7%-kal nőtt, a teljes magyar kivitel 8.6%-kal bővült A magyar kivitelt az erős koncentráltság jellemezte Az exportban nagyobb részt vállaló vállalatok a következők voltak: Audi Hungária Kft., Opel Hungária Vehicle Manufacturing Kft., Philips Hungária Kft, IBM, Flextronics Kft A német viszonylatú magyar export legfontosabb termékcsoportjai a járművek, gépek és elektronikai 6 termékek, a magyar importé pedig a járművek, elektrotechnikai termékek, gépek és felszerelések csoportjába tartozó beruházási javak voltak. A járművek a teljes forgalom egyharmadát tették ki. A járműkereskedelem nagy része az Audi AG, Ingolstadt és magyarországi leányvállalata az Audi Hungária Motor Kft. között bonyolódott le A német tartományokat tekintve kiemelkedő volt Bajorország és Baden-Württemberg és

Észek-RajnaVesztfália részesedése a magyar külkereskedelemből. Az egykori NDK tartományok részesedése a rendszerváltás után 4-5%-ra csökkent, az elmúlt néhány évben viszont már újra némi növekedést mutat. Ebben a térségben hazánknak jó esélye van arra, hogy a korábban elvesztett piacokat visszaszerezze. A német tartományok részesedése a magyar relációjú kereskedelemből 2001-ben Összességében elmondható, hogy a magyar gazdaság 2002-re beépült az Európai Unióba. Az előbb említett évben a magyar kivitel 75%-a, a behozatal 56%-a az EU tagországaiba irányult, illetve onnét származott. Hazánk EU-s csatlakozása a német-magyar gazdasági 7 kapcsolatokat még inkább elmélyítette. Az EU-s törvényeknek való megfeleléssel Magyarország nagyobb vonzerővel rendelkezik a külföldi befektetések számára. A Magyarország és Németország közötti külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete 2002-ben A magyar és a német

gazdaság helyzete 2003-ban 2003 második félévében a magyar gazdaságban a világkereskedelem növekedése éreztette hatását. A gazdasági növekedéshez az export bővülése és a vállalati beruházások emelkedése is hozzájárult. A beruházások közt különösen a feldolgozóiparban és a technológia fejlesztő gépberuházások területén ment végbe bővülés. Az összberuházás összesen 31%-kal nőtt az év folyamán. Ami a külkereskedelmi forgalmat illeti a 2003-as évben a kivitel 4.4%-kal, a behozatal 5.9%-kal bővült, emellett a külkereskedelmi áruforgalom passzívuma tovább nőtt Az EU tagállamokba irányuló export mindössze 2.3%-kal emelkedett, míg a közép-és kelet európai országokba irányuló 17.5%-kal Ugyanilyen dinamikus növekedés volt megfigyelhető a délkelet-európai térség kapcsán is. 8 A kivitel 80%-a a fejlett országokba, 16%-a a közép-és kelet európai országokba, 4%-a a fejlődő országokba irányult. A

behozatal 66%-a a fejlett országokból, 17%-a a közép-és kelet európai térségből, 17%-a s fejlődő országokból származott. Németországból, Spanyolországból, Hollandiából és Franciaországból átlagon felüli ütemben bővült a behozatal, az Ausztriából származó csökkent a legnagyobb mértékben. A kivitel 61%-át a gépek, gépi berendezések, 29%-át a feldolgozott termékek, 6%-át az élelmiszerek, ital, dohány, 2%-át a nyersanyagok, további 2%-át az energiahordozók adták. 9 Németország 2003-ban a világ legjelentősebb exportőrévé vált. A gazdaság ennek ellenére az EU tagállamok között a leggyengébb gazdasági növekedést érte el. A gazdaság stagnálásának oka a 90-es évek elejére vezethető vissza, hiszen elmaradt a versenyképesség növekedése, a szociális ellátó rendszerek reformja illetve az újraegyesítés is komoly megterhelést jelentett a költségvetésnek. Az államháztartás hiánya a múlt évben

elérte a GDP 4%-át. Németország legjelentősebb kereskedelmi partnerei az EU tagországai, ezenkívül pedig még az USA. A közép-és kelet európai országokat tekintve a német export 114%-ra az import 14%-ra emelkedett. Az export 70%-át gépek és a gépi berendezések teszik ki, és a behozatalukban is főként ezek dominálnak. Az év során a német vállalatok mintegy 112 millió euró működő tőkét fektettek be, és a már megkezdett befektetési-fejlesztési projektek is folytatódtak. Összegzés Németország részesedése a teljes magyar külkereskedelmi forgalomból 1999 óta 4%-kal csökkent, ami nem forgalom volumenében jelentkezik, hanem azt mutatja, hogy más nyugateurópai országokkal való külkereskedelmi forgalmunk növekedett nagyobb mértékben. A hazai külkereskedelemben főképpen azon vállalatok a meghatározók, amelyek hatékonyan és kedvező költségszinten működnek. 1993-tól Németországból származik a hazai működő tőke

állomány legnagyobb része, emellett pedig a német érdekeltségű vállalatok részesedése a magyarországi külföldi befektetésekből 2002-re 29%-ra emelkedett. Magyarország egyre komolyabb termékeket szállít a német piacra, ami azt jelzi, hogy egyre versenyképesebb a magyar export és a modernizáció eredményesen folyik. A német termelő beruházások nemcsak a kereskedelmi forgalom volumenének növekedésében játszottak fontos szerepet, hanem meghatározóak voltak a termelési struktúra átalakítása szempontjából is. A német-magyar kapcsolatok hazánk gazdasági fejlődését szolgálják, ezért az országnak érdeke ezen kapcsolatok fenntartása és ápolása. 10 Felhasznált anyagok: - www.kumhu - www.gkmhu - www.kskhu - EU Working Papers 4/2002 11