Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Halgas Annamária - Az anjouk gazdaságpolitikája Magyarországon

Halgas Annamária 2010.0423 Az Anjouk gazdaságpolitikája Magyarországon Az Árpád-ház kihalása után az ország jogilag egységes maradt, de a hatalom a tartományurak kezébe került. A kiskirályok szerezték meg a főméltóságokat, sajátjukként kezelték a királyi várakat és úgy gondolták, az ő joguk az új király megválasztása is. A trónért az Anjouk, a Premyslek és a Wittelsbachok vetélkedtek. A hatalomért folyó harcból az Anjouk kerültek ki győztesen Az Anjouk ezt követően több mint egy évszázadon keresztül uralkodtak Magyarországon. Anjou Károlyt az érsek egy alkalmi koronával megkoronázta, 1301-ben, Esztergomban. A tartományurak viszont nem ismerték el. Később, az 1307-es rákosi gyűlésen elfogadták magyar királynak Károly Róbertet 1308ban Pesten, a domonkosok kolostorában királlyá választották, ettől kezdve tekintjük magyar királynak 1309-ben a Nagyboldogasszony templomban megkoronázták, de még mindig csak korona

nélkül. Végül Kán Lászlótól tárgyalásokkal visszaszerezte a koronát és 1310-ben a Szent Koronával Székesfehérváron megkoronázták. Károly Róbert (1308-1342) - 1312-ben legyőzte az Abákat a rozgonyi csatában. A harcban a papság, a nemesség és a szepességi polgárok is felsorakoztak a király mögött. 1321-ben meghalt Csák Máté, s így az egész ország a király fennhatósága alá került. - Károly visszaszerezte a királyi birtokokat, amiket később az új bárok irányítottak. A bárok jövedelmének nagy része a király kegyétől függött. (honor birtok) - A pápai jövedelmek 1/3-át lefoglalta az állam számára, s számos főpapi méltóságot nem vagy csak késve töltött be. - Hadseregét bárói, vármegyei bandériumok és a kun könnyűlovasság alkotta. Károly Róbert gazdasági reformjai: Károly Róbert hajtotta végre a legmélyrehatóbb gazdasági reformokat az Anjouk-ház uralkodói közül. - A reformjai kidolgozásában nagy

szerep jutott tárnokmesterének, Nekcsei Demeternek. - A gazdasági reform alapjai: Károly Róbert uralkodása alatt (1308-1342) már megértek a feltételek arra, hogy a király domaniális jövedelmek helyett a regálé jövedelmekre támaszkodjon (a királyi hatalom alapja a regálé!)- a reform alapját az jelentette, hogy ebben az időben Magyarország gazdag volt ásványi kincsekben. Magyarország adta 1330-80 között Európa aranytermelésének 75%-át és jelentős volt az ezüsttermelése is. - Jelentős volt a királyi pénzverési monopóliumból származó haszon, mivel a vert pénz 45-50%-kal kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál - A korban különösen a bor és a szürke marha talált külföldön vevőre - a király által kivetett adók elsősorban a polgárokat érintették - a legfontosabb adó a harmincad vám volt: Főútvonalakon felállított harmincad helyeken a bevitt és kivitt áruk értékének 1%-át vette el a kincstár. Ezzel

növelte a fellendülő kereskedelem megvámolását. Az országba elsősorban iparcikkeket (szövetet, fegyvereket, fémárukat) hoztak be, amiket aranypénzzel ellentételeztek. - A vámokból származó bevételek miatt a király érdekelt volt a kereskedelem fejlődésében - a forgalomnak kedvezett az értékálló pénz bevezetése. A király csehországi német bányászokat hívott be az országba, akik fellendítették az Alsó-magyarországi bányászatot a Garam mentén. Továbbá Firenzéből hozatott be pénzverő mestereket, akik Körmöcbányán az aranytermelés központjában rendezkedtek be. Jó minőségű aranyforintot (Firenze Forenz forint) és ezüstdénárt veretett 1325ben bevezették a külföldön is megbecsült értékálló aranyforintot - a dénárt nem vonták ki a forgalomból (helyi piacok érdekében) - Szakított az évenkénti beváltással, a kamara hasznával azért, hogy az új pénz értékállóságát fenntartsa. - 1327-ben megszűnt a

bányászat királyi monopóliuma. Helyette: az uralkodó csak a bányajövedelem (urbura) kétharmadára tartott igényt (a többi a földesúré) - a nemesérceket a földesúrnak is kötelező volt pénzre váltani a királyi kamarákban - miután K.R megszűntette a kötelező pénzbeváltást pótolnia kellett a kamara hasznát, új adó beszedését rendelte el: Bevezette a kapuadót 1336-ban, amit jobbágyportánként kellett fizetni, évente 18 dénárt. (első állami egyenesadó Mo-n) - A szabad királyi városok évi egy összegben fizettek adót, rendelkeztek pallosjoggal és tárnoki székkel, melynek élén a tárnokmester állt.  Kassa, Lőcse, Bártfa, Késmárk, Eperjes, Pozsony, Sopron, Buda, Kolozsvár, Brassó, Nagyszombat Halgas Annamária 2010.0423 Nagy Lajos (1342-1382) - Apja gazdag országot hagyott maga után, és Nagy Lajos számos hadjárata ellenére jól kezelte örökségét. Az ő nevéhez fűződik az 1351 évi kilenced törvény, melyben

elrendelte, hogy a szőlő és a gabona után valamennyi jobbágy köteles a termés kilenced részét fizetni adóként. - 1351-es országgyűlés: Az Aranybulla megújításával a nemesség alapvető szabadságjogait biztosították: - Adómentesség - Törvényes ítélet nélkül nem foghatóak el - Házuk sérthetetlen - Csak az ország védelmére kötelesek hadba vonulni - Megtiltja a szabad végrendelkezési jogot Ősiségtörvénye: A birtok elidegeníthetetlen volt - A jobbágyi terhek egységes szabályozása: kilenced törvény - A nemességet erősítette az „egy és ugyanazon szabadság” elvének kimondása: adómentesség, szabad utazás, fegyverviselés, szavazati jog - A földesúri terheket évi egy összegben fizették