Jogi ismeretek | Polgári jog » Gyermek és ifjúságvédelmi alapismeretek

Gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek 1. Gyermekkép Gyermekgyilkosságok: ókor – 4. század  Elhagyás: 4-13. század  Ambivalencia: 13-17. század  Erőszak: 18. század  Szocializáció: 19. század  Segítés: 20. század – A gyermek évszázada?:  gyermekvédelem  ??? – a gyermekkor halála? Paradigmaváltás a gyermekvédelemben Teljes korosztály  A gyermek inkább alanya, mint tárgya a gyermekvédelemnek  Korlátozni kell az állam és képviselőinek beavatkozását a család életébe  Jogállamiság  Az állam mellett megjelennek az önkormányzatok, egyházak, karitatív, civil, nonprofit szervezetek is  Új szakemberek, új segítő szakmák  Új szakkifejezések megjelenése: védelembe vétel, átmeneti illetve tartós nevelésbe vétel, átmeneti gondozás, gyermekvédelmi gondoskodás, gyermek- és ifjúságvédő intézet (GYIVI) helyett területi gyermekvédelmi szakszolgálat, gyermekotthon 

TÖRVÉNYI HÁTTÉR        1991. évi LXIV Törvény a gyermeki jogokról 1997. évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2002. évi IX törvény az 1997-es törvény módosítása 1952. évi IV törvény A házasságról, a családról és a gyámságról 15/1998. számú NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1993. évi LXXIX törvény - közoktatási törvény és módosításai 11/1994. (VI 8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Alapfogalmak Gyermek- és ifjúságvédelem ÁLTALÁNOS MINDENKI SPECIÁLIS HÁTRÁNYOS VESZÉLYEZTETETT Általános gyermekvédelem A gyermek születését megelőző gyermekvédelem  A gyermekek lelki gondozásának ellátása  A gyermeknevelés, az iskoláztatás és az otthonteremtés kedvező anyagi feltételeinek

biztosítása  A gyermeki jogok biztosítása  § Gyermeki jogok Minden emberre érvényes jogok  Speciális szabályozást adó jogok  Kizárólag vagy főleg gyerekekre vonatkozó jogok  Politikai jogok  Gazdasági jogok  Kulturális jogok  Szociális jogok  Hátrányos helyzet  rosszabb életkörülmények  a művelődési hátrányok  a szülőknek az átlagnál alacsonyabb iskolázottsága  egészségügyi okok Veszélyeztetett helyzet  alacsony fokú veszélyeztető magatartás  mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás  nagyon súlyos veszélyeztető magatartás  életveszélyes veszélyeztetettség A hátrányos helyzet még nem veszélyezteteti a gyermek személyiségfejlődését, de a hátrányok enyhítése fontos. a prevenció érdekében rendkívül A gyermekvédelem rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat Hatósági feladat- és hatásköröket ellátó szervek:  

          a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat jegyzője, városi gyámhivatal, megyei gyámhivatal egészségügyi szolgáltatást nyújtók személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók közoktatási intézmények nevelési tanácsadó rendőrség, ügyészség, bíróság, menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok gyermekjogi képviselő Gyermekjogi képviselő Veczkó Ellátások és szolgáltatások A. B) C) D) Pénzbeli ellátások: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi

szakellátások: otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (TEGYESZ). A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: védelembe vétel, családbafogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet elrendelése, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése. Galambos László Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás         a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítése az ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése a nevelőszülői hálózat szervezése, fenntartása és működtetése A gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai

előkészítése az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos gyámja), gondozója családgondozás, utógondozás eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti Egészségügyi szolgáltatók Védőnő  Háziorvos, gyermekorvos  Közoktatási intézmény orvosa  Nevelési tanácsadó nevelési, pszichológiai tanácsadás  viselkedészavarokkal, beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása  Rendőrség, bíróság, ügyészség A gyermek mint áldozat  A gyermek mint elkövető  Prevenciós munka – a bűnmegelőzési feladatrendszer  Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét  meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést  Szervezi

és működteti a helyettes szülői hálózatot  segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását  felkérésre környezettanulmányt készít  vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit  Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segít a pedagógusoknak  tájékoztatja a gyerekeket  családlátogatás  biztosítania kell a hátrányos helyzetben lévő gyerekek felzárkóztatását  segít azoknak a családoknak, ahol anyagi okok vagy veszekedések miatt diszharmonikussá vált életvitelük.  rendszeres óralátogatások  gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot  a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken  rendszeres (kiegészítő családi pótlék) vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

szükségességét jelzi  jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények  egészségnevelési, drog- és bűnmegelőzési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése  a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével  Gyakran ő a drogkoordinátor  Gyermekvédelem a közoktatási intézményekben  A pedagógiai program része  Félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása (óvoda!!!): ki legyen ő?  A pedagógusok gyermekvédelmi kultúrája  Dilemmák:  Felvállaljam?  Kihez forduljak?  Mi történik, ha nem tudom megoldani a problémát? Titoktartási kötelezettség? „A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, az iskola, kollégium igazgatója (vezetője) útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.” (Közoktatási törvény, 2. számú melléklet) Lehetőségek  Kooperáció a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, civil szervezetekkel, stb.  Gyermekvédelmi stratégia kidolgozása: ki miért felelős, rögzíteni pontosan a feladatokat és felelősöket  Esetmegbeszélések: kivel, hogyan, miért, mikor? Gyermekjogi képviselő  segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását.  segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban A gyermekbántalmazás

fogalmának kialakulása Definiálás nehézségei: mikor, milyen súlyos, milyen gyakran?  Pesszimista stratégia: minden megsebesült, megsérült gyermek egyben bántalmazott  Optimista stratégia  KEMPE, 1962: vert gyermek szindróma – ma már tágabban értelmezzük a gyermekbántalmazás fogalmát!  Elhanyagolás http://www.imhu/csaladonbelul/?ri=505&ei=3 Bántalmazás http://www.imhu/csaladonbelul/?ri=505&ei=3 A GYERMEKEK ELLENI ERŐSZAK ÉLETCIKLUSOK SZERINT Születés előtt az anya bántalmazása  az anya nem megfelelő életmódja  Csecsemőkor a nem várt csecsemő megölése szüléskor  elhanyagolás, alultáplálás, rossz higiénés viszonyok  Testi bántalmazás: verés, dobálás, falhoz vágás, éheztetés  Lelki bántalmazás: kiabálás, fenyegetés, elhanyagolás  Szexuális bántalmazás: nemi szervek bántása, nemi szervek csonkosítása  Gyerekkor  Nemi szervek csonkosítása Lelki

bántalmazás Incesztus: bizalmi személy (a leggyakrabban gondozó) szexuális közeledése Gyermekprostitúció Gyermekpornográfia Gyermekkereskedelem  Kamasz- és felnőttkor "Randi erőszak" (date rape): Ismerős által elkövetett nemi erőszak a           randevún, házibuliban, stb. "Udvarlási" erőszak Gazdasági befolyással elért szex: iskolás lányok szexuális kapcsolata gazdag férfiakkal, akik fizetik tandíjukat. Munkahelyi szexuális erőszak: nemi erőszak; szexuális zaklatás előléptetés, munkahely megtartása fejében Prostitúció Pornográfia Sértettek 1998-2002 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 8379 7300 5919 5843 6102 3759 2946 3195 2954 2842 1998 1999 2000 2001 Gyermekkorú 2002 Fiatalkorú A családon belüli erőszak tárgykörébe sorolható bűncselekmények esetén a nyomozás elrendelések száma 2003. II negyedévében 50 45 Rendőri szervek

által indult büntetőeljárások száma a kiskorú bántalmazása, súlyos elhanyagolása, illetőleg más, a kiskorút súlyosan veszélyeztető ok fennállása esetén, 2003. II negyedév 47 40 40 35 30 28 25 24 25 20 10 8 7 5 14 Za 11 11 15 Ve 10 20 19 20 15 22 11 10 9 2 0 la r szp ém s Va ln a To lcs bo Sza gy mo So rom st Pe d g rá Nó má Ko z Jás ves He jdú Ha őr Gy ér Fej d grá on Cs d rso Bo k és Bé cs Bá ya r an Ba FK BR Fizikai bántalmazás Csípés, megszorítás, lökdösés, rázás  Forró vízzel leforrázás, leöntés, megégetés  Sarokba szorítás, korlátozás, tárggyal megdobálás  Ütés, rúgás, csonttörés  Belső sérülés  Orvosi kezelés megakadályozása  Megnyomorítás, megcsonkítás, megölés  Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás Ignorálás, lealacsonyítás, visszafogott érzelmek, kigúnyolás  Kiabálás, ordítozás, izoláció  Inzultálás 

Vádolgatás  megalázás, érzelmi zsarolás,  A gyermek tárgyainak, állatjainak szándékos tönkretétele, megölése  Erőszakkal, elhagyással való fenyegetés  Szexuális bántalmazás  Szemérem elleni erőszak: fajtalanság  Erőszakos közösülés: a nemi szervek közösülési szándék eredményeként érintkezneka (hüvelyi vagy anális behatolás)  be nem hatoló, de molesztáló, simogató, csábító tevékenység, a felláció, a maszturbálásra kényszerítés, vagy a kézzel történő ingerlés kikényszerítése  testi kapcsolaton kívüli tevékenység: pl. a gyermekek bevonása pornográf anyagok megtekintésébe vagy készítésébe, valamint a szülő vagy a gondozó szexuális tevékenységének figyelésébe Szexuális támadások tünetei Testi jelek:  genitális terület viszketése, érzékenysége  fájdalmas vizeletürítés  zúzódás, karmolás, harapásnyom  járásban vagy ülésben jelentkező

nehézségek  szakadt, foltos, pecsétes vagy véres alsónemű  arra utaló jelek, hogy a gyermeket levetkőztették  ondó a bőrön vagy a ruhákon  serdülőkori terhesség  ismétlődő húgyúti gyulladások  pszichoszomatikus tünetek Viselkedésbeli jegyek:  szexuális jellegű utalások szóban, rajzban, játékban  ha korához képest túl sokat tud a szexuális jellegű dolgokról  ha életkorához képest szexuális szempontból túl érett  hirtelen kedélyingadozás  regresszív viselkedés  evésben jelentkező változások  a férfiakkal szembeni erős félelem  figyelemfelkeltő viselkedés  súlyos alvászavarok  szociális elszigetelődés  az érzelmi viszonyulás inadekvát kifejeződése  kortárskapcsolat zavarai  összpontosítási, tanulási zavarok  erős ellenállás a fizikai foglalkozásokkal szemben  félelem az orvosi vizsgálatoktól  antiszociális viselkedés Ki az elkövető?

 CSALÁD  GYEREKEK EGYMÁS KÖZÖTT  IDEGEN  MAGA A DISZFUNKCIONÁLISAN MŰKÖDŐ RENDSZER MEDDIG TART??? Alkalomszerű – éveken át tartó abúzus Münchhausen by proxy szindróma  az anya gyermeke olyan tüneteit "diagnosztizálja", amelyek másnak fel sem tűnnek  gyakran viszi orvoshoz a gyermeket, nem tud megnyugodni addig, míg az orvos a "betegséget" meg nem találja  a gyermeket feleslegesen megkínzó vizsgálatoknak, stressznek teszi ki.  Az anya saját maga indukál tüneteket OKOK Rizikófaktorok a családban       Fiatal szülők, akik korábban maguk is áldozatok lehettek Emocionális éretlenség Családi stabilitás hiánya, rendezetlenség Súlyos szociális problémák (munka, pénz, lakás) Agresszivitásra való hajlam Drog, alkohol Rizikófaktor a gyermeknél A gyermek éretlensége (szellemi, súly)  Krónikus betegségek (különleges igény diétára, gondozása) 

Heveny megbetegedés (sírás, láz, nyűgösség)  Értelmi képességek csökkent volta (viselkedési zavarok, figyelemhiány)  Trigger (kiváltó) faktorok  Minden, ami az egyébként meglévő feszültséget elviselhetetlenné fokozza (aktuális munkahelyi, családi probléma, megoldhatatlannak tűnő konfliktusok) KÖVETKEZMÉNYEK Közvetlen hatása  Testi következmények  Gyermekkori traumát követő stresszbetegség, pszichoszomatikus betegségek  Gyermekkori depresszió  Szorongásos betegségek  Táplálkozási zavarok  Idegrendszer fejlődésének elmaradása  Elmagányosodás, gátlásosság, belső rosszaságtudat és bűntudat, hamis énkép kialakulása Későbbi következmények  Felnőttkori személyiség alakulásának torzulása  Felnőttkori pszichiátriai betegségek kialakulása és kezelésének nehézségei  Kriminális tevékenység Gyakran valamilyen devianciába menekülnek!

http://www.imhu/csaladonbelul/?ri=505&ei=3