Vallás | Keresztény » Bohács Krisztina - A démonikus függőségek ára

Bohács Krisztina Sokba kerül ez nekünk A démonikus függoségek ára „Mivel demokráciában élünk, mindenkinek joga van abba belehalni, amibe akar, és olyan deviáns életmódot folytatni, amilyet akar” – hangoztatta a minap egy fiatalember. Sarkalatos életfilozófiáját azzal a további nézettel egészítette ki, hogy szerinte senkinek sem szabad beleszólnia abba, hogy mások milyen deviáns magatartással vagy szokásformával élnek együtt. Az egyén által gyakorolt szokások, kényszeres függoségek azonban cseppet sem tekinthetok magánügynek: közvetlen vagy közvetett úton csakhamar lecsapódnak eloször a szukebb rokoni kapcsolatokban (ez általában a család), majd az egyes családok általános szellemi-erkölcsi és anyagi állapotán keresztül beszivárognak az egész társadalomba, negatív irányba befolyásolva annak szellemi atmoszféráját, anyagi eroforrásait és életszínvonalát. A káros szenvedélyek közös tulajdonsága, hogy

összezúzzák a fogságukban gyötrodo emberek szellemét, átveszik a vezeto szerepet mindennapjaik szervezésében, életvezetésük kialakításában, s lassan-lassan megnyomorítják egészségi állapotukat, felorlik családtagjaik erejét. Szintén általános jellemzojük, hogy az egyén pusztán jobb belátásra téréssel, intellektuális-pszichikai eroinek mozgósításával nem képes megszabadulni tolük. Írásunkkal senkit nem kívánunk sokkolni, csupán a valós statisztikai felmérések segítségével világítjuk meg, milyen mértéket öltöttek mára a különféle függoségek, és mekkora anyagi terhet rónak az egyénre és a társadalomra. 1 A leghatékonyabb tömeggyilkos Kevesen tudják a dohányzásról, hogy évente több embert öl meg, mint a közlekedési balesetek, tuzvészek, járványok, az AIDS vagy a különféle drogok együttesen. A dohányzás vezeto halálok a fejlett országokban Körülbelül ötvenezer ember hal meg óránként

dohányzással kapcsolatos megbetegedésekben; a WHO elorejelzései szerint 2030-ig évente valószínuleg 10-11 millióan fognak meghalni a dohányzás okozta betegségek miatt. Sajnálatos módon hazánk a nikotinfüggoséget illetoen világviszonylatban az élvonalban jár, a kelet-közép-európai országok között pedig nálunk a legmagasabb az egy fore jutó évi cigarettafogyasztás: az évi 30 milliárd (!) szál nyomán egy fore mintegy 300 szál cigaretta jut – a csecsemoket is beleértve. Bizonyított, hogy a halálos kimenetelu rákos megbetegedések egyharmadáért a dohányzás a felelos – a tüdorákos halálozásoknak pedig 90 százaléka közvetlenül a dohányzásnak tulajdonítható. Hazánk a férfiak tüdorákos halálozásának gyakorisága tekintetében a világon az elso (!) helyen áll. A gégerák okozta halálozás tekintetében szintén az elsok vagyunk az EU tagországai között. A statisztikákból kitunik egy további szomorú összefüggés is: a

dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakran elválaszthatatlan. A két függoség együttese tovább növeli a halál kockázatát: az alkohol ugyanis ingerlo hatást 2 gyakorol a szájüregi nyálkahártyára, ott vérboséget okoz, ezáltal pedig elosegíti a cigarettából származó karcinogén (rákkelto) vegyületek felszívódását. (Az ismert rákkelto anyagoknak majdnem mindegyike megtalálható a cigaretta égéstermékei között.) Ez az összefüggés magyarázza, hogy miért van hazánkban olyan sok szájüregi rákos megbetegedés Magyarországon a 35–69 éves korosztályban a halálozási arány a dohányosok körében háromszor magasabb, mint a nem dohányzók között. A rendszeresen dohányzó magyar felnottek hetente átlagosan 103-116 szál cigarettát szívnak el, azaz öt-hat dobozt összesen. (Ebbol kis matematikai érzékkel kiszámítható, hogy egy középkategóriás cigaretta esetében, ami ma 415 forint, havi szinten körülbelül 10 ezer

forintot, évi szinten fejenként 120 ezer forintot költenek dohányzásra, amibol már egy tengerparti nyaralásra is futna.) Egyetlen jó hír a rosszban azok számára, akik megszabadultak e káros szenvedélytol, hogy a dohányzás abbahagyása után tíz évvel a volt dohányosokban a tüdorák kialakulásának kockázata oly mértékben csökken, hogy gyakorlatilag alig magasabb a nem dohányzóknál észlelt kockázat szintjénél. Tized az ördögnek Magyarországon a második legerosebb, a legnagyobb tömegeket érinto, világviszonylatban szintén sokkoló számokat felmutató függoség az alkoholizmus. Hazai szakértoink 850-900 ezerre becsülik a magyarországi alkoholisták számát, ez a lakosság egytizede. Pontosabb adatokat csak az addiktológiai és pszichiátriai gondozókban nyilvántartott betegekkel kapcsolatban nyerhetünk – ezek természetesen csupán azok az esetek, amelyekrol az egészségügynek tudomása van, túlnyomórészt azonban az italozók nem

igényelnek elvonókúrát vagy segítséget. Az addiktológiai és pszichiátriai gondozókban az összes gondozott száma 2001 végén 40 ezer 771 volt – ebbol 39 ezer 364 személyt kezeltek alkoholizmus 3 miatt. Amint a mellékelt diagramból is kitunik, éppen a leginkább munkaképes életkorban lévok isznak rendszeresen: a harmincöt és ötvennégy év közötti felnott kezeltek száma a legnagyobb. A nyilvántartott alkoholisták száma 2001-ben életkori megoszlás szerint Érdekes, hogy hazánkban az alkoholfogyasztás viszonylag csekély volt a két világháború között, az 1950-es évek második felétol indult rohamos emelkedésnek, s az 1980-as évek elején már több mint 10 liter tiszta alkohol jutott egy lakosra. Az alkoholfogyasztás megnövekedésével párhuzamosan annak összetétele is megváltozott: ezekben az években borivó nemzetbol egyre inkább sört és égetett szeszesitalt fogyasztó nemzetté váltunk. Az alkoholizálás egészségügyi

következményeirol a temérdek betegség – májzsugorodás, elhízás, szív- és érrendszeri megbetegedések stb. – mellett csak annyit említenénk meg, hogy mintegy hétszeresére növeli az elhalálozás arányát Az alkoholfogyasztás természetesen súlyos anyagi terheket is ró a családokra. Amint az alábbi táblázatból is kitunik, egy átlagos (nem alkoholista!) magyar családban borra, sörre és szeszes italra 2001-ben több mint 62 ezer forintot költöttek, és 2000-ben egy személyre – a csecsemoket is beleértve – 118 liter alkohol jutott A háztartások évi kiadásai 2001-ben (adatok forintban) 4 Ami az alkoholizmus utódokra gyakorolt hatását illeti, az alkoholista vagy a terhesség alatt nagyobb mennyiségu alkoholt fogyasztó anyák akár életre szóló fejlodési rendellenességgel szülhetik meg magzatukat. A terhesség alatt a vérben jelen lévo alkohol ugyanis eltéro mértékben lehet mérgezo a fejlodo magzatra, attól függoen, hogy az

anya mennyi alkoholt – és a terhesség mely idoszakában – fogyasztott. A károsodás az enyhébb tünetektol az egészen súlyosakig terjedhet – rendszerint visszamaradt testi és szellemi fejlodés jellemzi a magzatot. A világon minden évben több ezer újszülött jön világra alkoholfogyasztás hatására kialakuló rendellenességgel (ez az úgynevezett magzati alkohol szindróma). Az alkoholista apák felelossége utódaik felé inkább szellemi-erkölcsi (és természetesen anyagi) szinten érheto tetten: az állandó kicsapongás, a pénzügyi megbízhatatlanság, a gyermek mások elotti szégyenérzete a felnövekvo utód biztonságérzetét alapjaiban zúzza szét, s az elvetettség állandó érzésével küzdo fiatalok frusztrációik csillapítására valószínuleg újabb szenvedélyekben keresik majd a boldogságot A dohányzás és az alkoholfogyasztás sem a társadalmi megítélés szempontjából, sem szakmai körökben nem számít devianciának, csupán

az úgynevezett „viselkedéses addikciók” csoportjába helyezik oket. A szóban forgó jelenségek kultúránk részét képezik – jól mutatják ezt az elegánsan cigarettázó fiatalokat megörökíto filmkockák, vagy az a tény is, hogy a reklámok világában nagyságrendileg elokelo helyen állnak a sörök, röviditalok fogyasztását propagáló „alkotások”. Nemzeti szimbólumaink? 5 Méreg drágán A drogfogyasztás még ma is inkább a nyugati országok devianciái közé sorolható, noha a kelet-európai drogosok száma évrol évre emelkedo tendenciát mutat. (Hazánkban 2001-ben 12 ezer 049 drogfogyasztót számláltak hivatalosan, de ennél szinte biztosan sokkal többen vannak.) Hazánk a kilencvenes évek végére tranzitországból célországgá vált, nott a beszerezheto drogok választéka, kialakult a belso piac. Mind a drogozás, mind a szipuzás, mind pedig a testépítok által fogyasztott szteroidok használata leginkább a fiatalokra jellemzo

addikció: a hazai kábítószer-fogyasztók 67 százaléka 15 évnél idosebb, de 24 évesnél fiatalabb. A szakmai körökben csak „csendes járványnak” emlegetett szipuzás a fejlett országok felmérései szerint évrol évre egyre több fiatalt érint, s az ebben elhalálozó gyermekek száma is évrol évre no – ez mára több ezer kiskorút jelent. A fenti anyagok hatásmechanizmusa teljesen más, de mindegyikben közös, hogy elképeszto anyagi terheket ró a buvkörükbe került áldozatokra, továbbá éppen a köréjük szervezodo, anyagi érdekektol vezérelt maffiaszeru hálózatok miatt igen nehéz a leszokás; a függok pedig egyre inkább csak bunözéssel tudják fedezni a költségeiket. Egy adag heroin ára körülbelül 3000 forint, ebbol egy átlagos heroinistának naponta egyre van szüksége ahhoz, hogy ne legyen rosszul, de legalább kettore, hogy „jól” érezze magát. Ez szuken számolva napi 6000, havi 180 000, évi 2 160 000 forint. A szintetikus

drogok valamivel olcsóbbak, a kokain azonban dupla ennyibe kerül Egy szál marihuánás cigaretta – amelyet becslés szerint az ország középiskolás korosztályának 80-90 százaléka már kipróbált, és igen jelentos része rendszeresen fogyaszt – 1000–1500 forint között van. A függové váltak gyógykezelése, a kísérojelenségként fellépo 6 bunözés, annak visszaszorítása, valamint az egyéb társadalmi következmények (munkaképesség csökkenése, családok szétesése, családtagok rehabilitációja stb.) súlyos tízmilliárdokat emésztenek fel – a normálisan dolgozó adófizetok pénzébol, amelyet hasznosabb célokra is lehetne költeni országunkban. Ugyanez vonatkozik az alkoholizmus és a dohányzás következményeire is. Valóban magánügy lenne tehát a függoség? Az anabolikus szteroidok (testépíto szalonokban egyszeruen csak „koksz”-nak emlegetett anyagok) izomnövelo hatásukkal fejtenek ki vonzerot a fiatalokra. Az izmosodni

vágyó fiatalok – kezükben az elérhetetlen centiméterekkel büszkélkedo sztárok fotóival, újságban megjeleno képeivel – arra vágynak, hogy mihamarabb megnöveljék izomzatuk méretét. A szóban forgó anyagokkal nem ritka, hogy egy tizenhét éves srác akár 45 kilót is hízhat izomba, a megfelelo diéta és edzésterv mellett. A probléma csak az, hogy egy anyagilag nehezebb idoszakban, amikor mondjuk nem sikerül megvenni a méregdrága anyagot, a megvonás hirtelen szívleállást, illetve az izomzat teljes öszszeesését okozhatja. (A különféle szteroidok ára húszezer forinttól több százezer forintos nagyságrendig terjed, nem beszélve az állandó edzés, valamint az egyéb táplálékkiegészítok és testépíto eszközök áráról.) Izomba hízóknak Európa legkelendobb áruja: a szex A szexuális függoségek óriási terjedelme miatt csak azokat az adatokat ismertetjük, amelyek a szexuális kizsákmányolásnak mint üzletnek a kiterjedtségét

szemléltetik. A szex mint árucikk továbbra is a legkelendobb áru Európában, amit jól fémjelez az Európa Tanács legutóbb készített felmérése is: az elmúlt tíz évben a lányfuttatók és 7 embercsempészek profitja 400 (!) százalékkal nott, a prostituáltak pedig egyes becslések szerint évente 13 milliárd dollár hasznot hoznak alkalmazóik, illetve fogva tartóik számára. Az Európa Tanács elemzése szerint a nemzetközileg szervezett bunbandák a prostitúcióból nyert pénzt általában egyéb illegális tevékenységekbe fektetik – általában drog- és fegyverkereskedelembe. Azaz a prostitúcióból származó jövedelem képezi az alapját egy jól szervezett, komplett feketegazdasági rendszernek, amely határokon átnyúló csempészekbol, leánykereskedokbol, útlevél-hamisítókból, fegyver-, autó- és kokaincsempészekbol áll. A szexuális függoségek válfajait, egészségügyi, anyagi és az utódokra vonatkozó hatásait magazinunk

korábbi számában elemeztük. (Új Exodus, XII évf 2 szám) A legnagyobb üzlet a függoség A különféle szerencsejátékok (rulett, lóverseny, tozsdézés stb.) csak anyagi szempontból veszélyesek: általában egyszeruen annyi történik, hogy játék közben a bankók az egyén pénztárcájából az adott részvénytársaság bankszámláira kerülnek át. Lehetetlen megmondani, hány millió forint cserél így gazdát a budapesti éjszakában, de hogy képet kapjunk eme ördögi függoség romboló erejének nagyságáról, álljon itt néhány adat a hazai Szerencsejáték Rt. igazgatóságának jelentésébol: „A Szerencsejáték Rt. Budapesti Területi Igazgatóságának 2000 évi árbevétele 32 milliárd 188 millió forint volt, amely a gépi játékok 30 milliárd 731 millió forintos és a sorsjegyek 1 milliárd 457 millió forintos forgalmából tevodött össze.” A Budapesti Területi Igazgatóság által realizált árbevétel a társaság 8

árbevételének több mint 50 százalékát adta. Az év során 135 alkalommal került sor nagynyeremény kifizetésére, 1 milliárd 143 millió forint összértékben. Azaz a társaság tiszta árbevétele országos szinten legalább 60 milliárd forint lehetett 2000-ben – kétségtelen, ez egy tuti üzlet! A különféle démonikus függoségek típusait lehetetlen felsorolni – a bulímiától a videojátékok okozta szenvedélyig, a kényszeres munkamániától a koffeinfüggoségig, a szenvedélyes feleségbántalmazástól a lopásig tágíthatnánk a horizontot. Bízunk benne, hogy a fentiekben ismertetett számkavalkád elegendo érv ahhoz, hogy mindannyian jól lássuk, a káros szenvedélyek kérdése közügy, nemegyszer a legmegrázóbb társadalmi problémák eredoje, és a társadalom egyre fogyatkozó kreatív, termelo rétegének adóterheit igen nagy mértékben növeli. (Az adatok a Tárki és a KSH adatbankjaiból származnak.) Martus Pál: Alkoholista voltam

„Harmincéves korom tájékán szoktam rá az alkoholra. Mindez egy munkahelyváltáshoz kötodött: egy új termeloszövetkezetbe kerültem, magasabb beosztásba. Kaptam szolgálati autót, szolgálati lakást – mindez óriási dolognak számított a hetvenes évek közepén. 9 Az új munkahelyemen nehezebb feladatokat kellett ellátnom, mint addig, meg aztán az új munkatársak között nagy divat volt egymás kínálgatása, hét végén pedig a „menyasszony nélküli lakodalmakba” való járogatás – csak így hívtuk a tivornyákat. Egy napon tehát azon vettem észre magam, hogy keményen rászoktam az alkoholizálásra Sokat ittam, jól bírta a szervezetem. Hogy mennyit bírtam meginni egyszerre? Az egyik foagronómus haverom egyszer megszámolta: Mátyás sörbol huszonkettot, de néha egyládányit is megittam. Mindennek az lett a szomorú következménye – amit csak késobb vettek észre az orvosok –, hogy lábon kihordtam egy infarktust. Persze ekkor

megijedtem, negligáltam az alkoholt egy idore. Aztán néhány hónap múlva – ahogy mondják, a magyar ember akkor iszik, ha örül, meg ha bánata van – újra megkísértett az alkohol, teljesen visszaestem. Ugyanakkor szakmailag, érdekes módon, elorejutottam, megválasztottak téeszelnöknek – ez azonban csak tovább rontotta a helyzetemet, ugyanis az az elit, akik közé jutottam, még többet ivott és dohányzott. Ahogy teltek az évek, és én is korosodtam, rátértem a tömény italok, az égetett szesz fogyasztására. Úgy tartom, hogy ez volt a legkeményebb szakasza az életemnek: szerintem az égetett szesz megöli az embert. Eloször a lányaim tértek meg, majd a feleségem, Irénke. Sokszor hordtam-vittem oket az istentiszteletekre, volt hát, hogy bementem. Egy napon én is megtértem az Úrhoz – de az elso másfél-két évben nemhogy megszunt volna a probléma, hanem még fokozódott, az addiginál is jobban piáltam. Tettem én mindenféle fogadalmat, de

annyira meg voltam kötözve, hogy a melléképületben eldugdostam az italokat, onnan iszogattam. Egyedül hétvégén nem ittam, látogattam az 10 istentiszteleti alkalmakat, arra mindig nagyon vigyáztam, hogy az Úr elé ne menjek úgy. A családom próbált jobb belátásra téríteni, de nem sikerült. Majd egyszer a lányaim elkezdték mondogatni, hogy apu, neked bunvallásra kéne menned. Megmondom oszintén, akkor én még azt se értettem, hogy mi az. De csak addig mondogatták, hogy rászántam magam, gondoltam, legalább ezzel is kevesebb lesz, amit szóvá tesznek, hát elmegyek arra a bunvallásra Ezek voltak azok a pillanatok, amikortól fogva én egyetlen kortyot sem ittam, a szám belsejét nem érintette szeszes ital. Ennek most már három éve! Én magam is alig tudtam és tudom a mai napig felfogni, hogy lett visszaút abból a mélységbol, ahol voltam. A családom elott azóta nagyobb lett a tekintélyem, megkapom a kello tiszteletet, a házasságom is

teljesen más” 11