Vallás | Keresztény » Gyenge Ildikó - Szent Ágoston püspök munkássága

Gyenge Ildikó S8G7VG Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Csecsemő- és Kisgyermeknevelő BA Művelődéstörténet SZENT ÁGOSTON PÜSPÖK munkássága NÉV: Gyenge Ildikó Tagozat: Nappali – Levelező Neptun kód: S8G7VG 1 Gyenge Ildikó S8G7VG Szent Ágoston életrajz Szent Ágoston (Aurelius Augustinus 354-430) a kereszténység egyik legnagyobb gondolkodója, az ókeresztény irodalom kiemelkedő alakja, a katolikus egyház szentje és tanítója. Aurelius Augustinus 354. november 13-án született Észak-Afrikában, egy numídiai kisvárosban, Thagastéban (a mai Algéria keleti részén). Atyja, Patricius nem volt keresztény, egész haláláig katechumen maradt, s csak közvetlenül a halála előtt keresztelkedett meg, ami akkoriban nem volt ritkaság. Indulatos, féktelen természetével nagyon sok bánatot okozott a feleségének, Szent Mónikának Aki nagyon vallásos volt, keresztény nézeteitől soha nem tért el, ő vezette elsőként fiát a

kereszténység útjára. Mónika rendíthetetlen hite és erős szeretete főleg fiával, Ágostonnal szemben mutatkozott meg Könnyek között könyörgött a fiáért hosszú évekig, anélkül, hogy Istenbe vetett bizalma megingott volna. Álma és egy püspök szava, aki azt mondta neki: „lehetetlen, hogy ennyi könny s gyermeke elvesszen”. Tanulmányait hétéves korában a thagastei grammatikai iskolában kezdte el. Amikor tizenhat éves lett, elfogyott a pénz, és haza kellett térnie Thagastéba. A tétlenség, amelybe kényszerült, nem volt rá jó hatással: rossz baráti körbe került. Kicsapongó életet élt, olthatatlanul szomjazta a testi élvezeteket 371ben, tizenhét éves korában Karthágóba utazott, magához vett egy karthágói lányt, akinek neve örökre titokban maradt, 372-ben fia született: Adeodatus, aki később, 387-ben atyjával együtt vette fel a keresztséget Szent Ambrus kezéből. Első megtérése Apja halála és fia születése évében

Ágoston Rómába utazott, ahol beiratkozott az egyik retorikai iskolába. Hortensius, amelynek elolvasása után Ágoston érzelmei és szándékai gyökeresen megváltoztak. „Ez a könyv egész lelkivilágomat megváltoztatta, imádságomat feléd irányította Uram, s új vágyakat, új célokat adott nekem. Gyarlónak láttam egyszerre minden hiú törekvést, s hihetetlenül tüzes vágyakozás gyulladt bennem, hogy felkeljek és hozzád térjek.” Nem sokkal ezután a manicheus tanítás hálójába került. Ágoston eleinte lelkesedett a manicheizmusért, aztán egyre inkább szabadulni próbált belőle. 2 Gyenge Ildikó S8G7VG Második megtérés Intellektuális megtérését morális megtérés követte egy misztikus kerti élmény hatására „ Tolle, lege! Tolle, lege! Vedd és olvasd! Vedd és olvasd!” Ágoston ettől a pillanattól lemondott az asszonyi társról, és Krisztus felé fordult. Anyjával, fiával és néhány barátjával visszavonult, egy

vidéki villába. Itt írta meg első három dialógusát: a szkepszis ellen Contra Academicos (Az akadémikusok ellen), De beata vita (A boldog életről), De ordine (A rendről). Itt íródott még meg lírai imafüzérét, a Soliloquia-t is. Ágoston 387 április 25-én megkeresztelkedett. Eldöntötte, hogy visszatér Afrikába és kolostort alapít Útban Afrika felé, anyja hirtelen megbetegedett, és meghalt. Mónika halála után Ágoston Rómába ment 388ban megismerkedni a katolikus egyház akkori fejével, Sziriciusz pápával, akinek megbízásából megírta a Katolikus Egyház Erkölcseiről és a Manicheusok Erkölcsei című munkákat. Még az év nyarán Ostiában egy Karthagóba induló hajóra szállt, és visszatért Afrikába. Vele tartott Alypius és Adeodatus is Thagastéba, 389 elején kolostort alapított. Innen a századok folyamán fejlődött ki az Ágoston-rend, majd 391-ben Hippóba költözött, harminchét éves korában vette fel a papi

szentséget. Majd Megalius, Numidia prímása, 396 elején püspökké szentelte Ágostont. Tudásának és jámborságának híre egyre jobban ismertté tette, a keresztény hívek körében. A legenda szerint egyszer a tudós Ágoston a tengerparton sétált föl és alá, és azon töprengett, hogyan tudná megragadni az Isten lényegét. Egyszer csak meglátott egy kisgyermeket, aki kagylóval merte a tenger vizét a mélyedésbe, amelyet a fövenybe ásott. „Mit csinálsz?” – kérdezte Ágoston „Kimerem a tengert” – válaszolta teljes komolysággal a gyermek, és folytatta tovább a meregetést. „És gondolod, hogy sikerülni fog?” – kérdezte nevetve a szent. „Biztosan előbb fog ez nekem sikerülni, mint neked az, hogy megragadd az Isten lényegét!” – felelt a gyermek, és ezzel eltűnt. „A hit az jelenti, hogy az ember elhiszi, amit még nem lát. Ennek a hitnek pedig az a jutalma, hogy látni fogja azt, amiben hisz.” 3 Gyenge Ildikó S8G7VG

Fõbb mûvei: - Vallomások (Confessiones, 397-400), - A Szentháromságról (De Trinitate,397-412), - Isten városáról (De civitate Dei, 413-416), - A szabad akaratról (De libero arbitrio, 388-395) Főbb tanításai:  az emberi megismerésről: Előfordulhat, hogy az ember ismereteiben sok tekintetben csalatkozik, ez azonban azt bizonyítja, hogy „ha csalatkozom, akkor vagyok”  az Istenről: Az ágostoni tanításban Isten felfoghatatlan, de nem leírhatatlan, van valami a teremtett világban, ami alapján fogalmat alkothatunk róla. „A tükör, amelyen át Istent látjuk, mi magunk vagyunk, az egyetemes emberi természet.”  a teremtésről: Ágoston szerint minden dolog Istennek köszönheti a létét  antropológia: Elmélete szerint, az ember sem test, sem lélek nélkül nem létezhet s a testtel rendelkező lélek nem két személyt alkot, de a lélek értékesebb, fontosabb alkotórésze az embernek. „ az ember eszes lélek, amely halandó és földi

testet használ”  az időről: Szent Ágoston egyik leghíresebb elemzése az idő problematikájával kapcsolatos. Erről a Vallomások (Confessiones) XI könyvében olvashatunk A lélekben mérjük az időt. Az emlékezés: jelen a múltról, a szemlélet: jelen a jelenről, a várakozás: jelen a jövőről. „ Mi hát az idő? Ha senki nem kérdezi, tudom, ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.” Ágoston, tudatosan elszánt akarattal vállalata, hogy részt vegyen egy tartós és szilárd otthonnak, az egyháznak a felépítésében. Világtörténelmi tárlatokban személi a kereszténység jövőjét Az idő Őt igazolja. A kereszténység rendkívüli szerepet játszott, játszik Európa és a világ arculatának formálásában. Mint szinte minden kortársa, maga Szent Ágoston is a hit és a tudás viszonyának vizsgálatából indult ki. A bölcselet szerinte az emberi értelem számára megragadhatóvá teszi a hitet, s a kettő egymást

kiegészítve vezet el a teljes igazsághoz, azaz az Istenhez: “Hiszek, hogy megismerjek, megismerek, hogy higgyek.” (Credo ut intelligas, intellige ut credas.”) A kérdés az, hogy megismerhető-e az igazság, s ha igen, akkor hogyan. A biztos ismerethez a szkepszis révén jut Ágoston: az igazság megértéséhez szilárd kiindulópontra van szükség, viszont bármit is gondolt, azt nem tudta nem megcáfolni. Csak egy dologban nem kételkedhetett, mégpedig önmagában: Si enim fallor sum. (Ha ugyanis csalatkozom, akkor létezem) 4 Gyenge Ildikó S8G7VG Rengeteget dolgozott, hatalmas irodalmi tevékenységet fejtett ki: filozófiai, teológiai, hit védő, egyház szervezői munkákat alkotott. Átvette a keresztény filozófiába mindazt, amit az antikban fontosnak és értékesnek tartott. Haláláig több mint száz művet írt, művei főleg vitairatok a különböző szekták és eretnekek ellen. 93 önálló művéről tudunk Első könyvét huszonhat évesen

írta. Közel ezer beszéde maradt ránk, és valamennyi arról tanúskodik, hogy Ágoston rendkívüli módon ismerte a Szentírást. Amikor meghalt, 113 könyv és 218 levél maradt utána Igaz, saját kora teológiai problémáit oldozgatta, de mindenütt olyan szellemi-lelki tapasztalatok mutatkoznak meg műveiben, amelyek minden kor hívőihez szólnak. A mai olvasóra a legnagyobb hatást Vallomások című műve teszi. 397 és 400 között írta, több mint tíz évvel megtérése után. Nagyjából életútjának felén járt, amikor ezt a számadását készítette. Műfaja nehezen meghatározható: önvallomás, gyónás, ima, filozófiai elmélkedések, teológiai fejtegetések, pszichológiai megfigyelések, életrajzi adalékok keverednek benne. Ágoston kora történelmileg nyugtalan korszak volt: hanyatlása korát élte a római birodalom, az Egyházat pedig különféle tévtanítások osztották meg. Kevés olyan alakja van a keresztény ókornak, aki annyira

ismerős lehetne számunkra, mint Szent Ágoston. Ritka a világirodalomban az olyan mű, amely annyira hűséges képet rajzol alkotójáról, mint a Vallomások. Későbbi aszketikus szigorát és jámborságának néhány kevésbé érthető megnyilvánulását az a hosszú út magyarázza, amellyel rátalált az Igazságra. Ifjúkorának szerelmi kapcsolata magyarázza szinte haragos indulatát, amellyel haláláig szembefordult az érzékiséggel és a testtel. Utolérhetetlen módon írta le Istenhez vezető útját Vázolja Istennek azt a felfedezését, amely, „abban a mélységben történik, amely mélyebb, mint minden bennem lévő mélység, és magasabb, mint minden bennem lévő magasság. 5 Gyenge Ildikó S8G7VG Gondolkodásának és jámborságának végső gyökerei személyes tapasztalatába mélyednek. Isten iránti szeretetébe. Gyakran mondta: ,,Menj és énekelj, mert Isten áll ennek az útnak a végén! Ennek a rendkívüli embernek a lényeges vonásai,

akiről tudnunk kell, hogy lehetetlen formákba szorítani, mert sokkal gazdagabb lélekben, túlságosan őszinte és lebilincselő ahhoz, hogy meg ne bocsátanánk neki korlátait és túlzásait. A keresztény ókor kimagasló egyháztanítója különösen akkor válik vonzóvá, amikor felfedezzük, hogy milyen sokban hasonlítunk hozzá mi, mai emberek. Személyének varázsa: fáradhatatlanul kutató és töprengő elméje, boldogságvágya és az igazság utáni szomjúsága főleg mutatkozik meg. Szent Ágoston intellektuális hagyatékának számos eleme máig elevenen él a keresztény teológiában és bölcseletben. Az antikvitás végén ő fektette le a „keresztény filozófia” alapjait, s ezzel a középkori gondolkodás úttörőjévé vált. De számos újkori gondolkodót, többek között Descartes-ot is, az ő munkássága ihletett meg. A szent legnagyobb teljesítménye az volt, hogy éles elméjével, kellően kételkedő mentalitásával nem nyugodott

addig, míg racionális válaszokat nem adott, és ezekből meg nem alkotott egy egységes világképet, ami később a középkori keresztény gondolkodás alapja lett. Ágoston zsenije nem csak az elkövetkező 1000 év teológiáját határozta meg, de a reformáció nagy alakjai is hozzá nyúltak vissza, és az általa írt sorok között kerestek útmutatást. 6 Gyenge Ildikó S8G7VG Szent Ágostonnak tulajdonított mondások Jobb a helyes úton sántikálva haladni, mint szilárd léptekkel téves irányba tartani. Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége. Semmi sem győz meg, csak az igazság, semmi sem ment meg, csak a szeretet. A szabadság legmagasabb fokát akkor értük el, ha azt tudjuk mondani: Uram, legyen meg a Te akaratod! Forog a világ, de áll a kereszt! Szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen. Az ember értékét nem az adja meg,

hogy mennyit tud, hanem, az, hogy mennyire van benne szeretet. Lelki nyugalmunknak négy zavarója van: a vágy, az öröm, a szomorúság és a félelem Felhasznált irodalom: Wikipedia, Magyar Kurír, Sulinet – tudásbázis, Citatum.hu (Szent Ágoston idézetek), Diós István: A szentek élete, Rubicon, 7