Szociológia | Kisebbségpolitika » Nemzet, nemzetiség, a cigányok Magyarországon

Nemzet, nemzetiség, a cigányok Magyarországon A társadalom különböző csoportokból tevődik össze. Közöttük vannak természetes közösségek, amelyekhez általában születésünk óta hozzátartozunk. Az egyik legerősebb, legfontosabb ilyen kötelék: a nemzet. A legtöbb állam határai között különböző nemzetek élnek. Egyikük rendszerint - a többségi nemzet A kisebbséget alkotó nemzeteket nemzetiségeknek nevezzük. Ők jó állampolgárai, értékes tagjai az országnak, de joggal ragaszkodnak saját nemzeti (nemzetiségi) közösségükhöz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz is. Hazánkban hosszú évszázadok óta élnek nemzetiségek, általában békében és barátságban a magyarokkal. Az első világháború előtt a Magyarországon élő magyarok és nemzetiségiek száma kb. azonos volt (a lakosság 50-50%-át tették ki), ma azonban nálunk jóval kisebb a nemzetiségiek aránya, mint a szomszédos országokban. Becslések szerint napjainkban a

kisebbségek hazánk népességének 8-10 százalékát teszik ki. Számuk a mintegy félmilliótól (cigányság) a néhány ezerig (ukránok) terjed. Magyarországon jelenleg 13 nemzeti és etnikai kisebbséget ismer el a törvény. Ezek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbségek. A cigányok Magyarországon: az országon belüli kisebbségekhez tartoznak azok a népcsoportok (etnikumok) is, amelyeknek egy valamennyiük által beszélt közös nyelvük ugyan nincsen, de a közös származás és a közös kultúra összetartja őket. Nálunk például a cigány (roma) lakosság egy része már csak magyarul ért. Mások egymástól eltérő cigány nyelven beszélnek. Sokan közülük mégis cigánynak vallják magukat, és fellépnek közös kisebbségi jogaik, kultúrájuk ápolása, a közös nyelv művelése érdekében. Vezetőik között kiváló írók, művészek

vannak, akik nemcsak a cigány kultúrát, hanem a magyar nemzeti kultúrát is gazdagítják műveikkel. Csakúgy, mint a cigány zenészek, népművészek A romák helyzete lényegesen rosszabb az országos átlagnál. Nagy többségük él bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a létminimum alatt. Hátrányuk egyik fő oka, hogy a romák között tömeges a munkanélküliség. Elhelyezkedni is nehezen tudnak, mivel kevesüknek van szakképesítése. Ugyanakkor a gyermekszám magasabb a roma családokban Így az egy főre jutó jövedelem átlaga messze elmarad az országos átlagtól. A cigány közösség egészségi állapota, lakáshelyzete igen kedvezőtlen. Ráadásul többségük az ország hátrányos helyzetű, szegény településein él. A romák többszörösen hátrányos helyzete a mai magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémája. Bár egyes kutatások szerint a cigányokkal szembeni előítéletek az utóbbi években csökkentek, ma is igen erősek. A

kisebbségek jogai: az alkotmány tiltja a faj, a szín, a nyelv, a nemzetiségi hovatartozás szerinti megkülönböztetést. Magyarországon törvénytelen tehát különbséget tenni nemzetiség szerint magyar (vagy nem magyar) állampolgárok között. Ha valaki mégis így tesz, egyszerre sérti meg a törvényt és az erkölcsöt. Hazánkban törvény védi a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és közös jogait. Minden egyénnek joga van arra, hogy megismerje, gyarapítsa és továbbadja saját nemzeti, illetve etnikai kultúráját, hagyományait, történelmét. Joga van az anyanyelvén történő oktatásra is. A nemzetiségek és etnikumok legfontosabb közös jogai: - Társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. - Iskoláikban anyanyelvük mellett saját kisebbségük és anyaországuk történelmét is tanulhatják. - Az általuk lakott településeken a helység- és utcaneveket, valamin a közhivatalok neveit a magyaron

kívül a kisebbség nyelvén is kell írni. - - A nemzetiségek jogvédelmét szolgálja a nemzeti és etnikai kisebbség ombudsman (országgyűlési biztos). Az ombudsmanhoz egyének és közösségek fordulhatnak problémáikkal és sérelmeikkel. Vannak országok, ahol a többségi vagy az uralmon lévő nemzetek háttérbe szorítják, üldözik a kisebbségben élő nemzeteket