Történelem | Középiskola » Az első ipari forradalom

Az első ipari forradalom A gőz feltalálása: A glasgow-i egyetem műhelyében dolgozó James Watt az erőátvitelt tökéletesítve lényegesen termelékenyebb gőzgépet épített (1769). A gőzgépet tengely hajtására is alkalmassá tette (1781), alkalmazták a fonó-és szövőgépek, fúrók, fűrészek, esztergák meghajtására. Az ipari forradalom: Nagy-Britanniában jelentős volt a gazdasági fejlődés a 18. században A manufaktúrát felváltotta a gépeket alkalmazó gyár A víz erejét a gőz szorította ki, fellendült a kereskedelem Mindezek az angol gazdasági fejlődést hosszú időre növekedési pályára állították. 1788-tól a gazdaság valamennyi mutatója megugrott. Ezt az ugrásszerű átalakulást, melyet ipari forradalomnak nevezünk a 18 század változásai alapozták meg A közlekedés forradalma: A gazdasági fejlődés alapvető feltétele a gyors, olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása.

Éppen ezért az új találmány, a gőzgépet elsőként a hajózásban alkalmazták (Fulton 1807). Rövidesen megindult a gőz hasznosítása a szárazföldön is 1825ben George Stephenson Rocket nevű gőzmozdonya népes közönség előtt bizonyította az új közlekedési eszköz nagyszerűségét. Angliában hatalmas lendületet vett a vasútépítés, de rövidesen a kontinensen is tért hódított A vasút megjelenésének jelentősége óriási: gyorsabbá vált a közlekedés, és nagyobb tömegű árut lehetett szárazföldön szállítani. Új területek kapcsolódtak be a gazdaság vérkeringésébe és lökést adott a vas-és gépipar fejlődésének A nehézipar fejlődése: A gyors ütemű vasútépítés rendkívüli mértékben megnövelte a szén és a vas iránti igényt. A mozdonyok, sínek nagyipari előállítása, a textilipari és mezőgazdasági gépgyártás a szerszámipart is forradalmasította. Megjelentek a szerszámgépek A fejlődés

kikényszeríttette a szabványosítást Demográfiai robbanás: Anglia népessége a 18 századtól ugrásszerűen emelkedett. A mezőgazdasági termelés növekedése, majd a higiéniai viszonyok javulása, végül az orvostudomány fejlődése és a védőoltások megjelenése együttesen eredményezték ezt a látványos változást Az Angliában lejátszódó folyamat a kontinensen is bekövetkezett és fáziskéséssel ugyan, de folyamatosan az ipari forradalomhoz hasonlóan terjedt kelet felé. Városiasodás: A népesség gyors növekedése együtt járt a mezőgazdaság átalakulásával. A növekvő és a mezőgazdaságban feleslegessé váló népesség előtt két út kínálkozott: a kivándorlás és a fejlődő városokba való letelepedés. Új jelenség volt a nagyszámú népesség együttélése A városiasodással új problémák jelentkeztek, amelyeket meg kellett oldani A városok szerkezete is átalakult Különálló negyedek jöttek létre: igazgatási,

pénzügyi, kereskedelmi, lakó-és ipari övezetek Az életkörülmények változása: Az ipari forradalom alapvetően átalakította az embereket körülvevő világot. Ezeket a változásokat a társadalom egyes rétegei nem egyformán élték meg A születési és a arisztokrácia élni tudott a lehetőségek bővülésével. Megnőtt a középréteg létszáma, s az újítások fokozatosan javították az életkörülményeket. Az alsóbb néprétegek helyzete sokkal rosszabb volt A parasztok tömegével hagytak fel a mezőgazdasági termeléssel, s a megélhetésért faluról városba kellett költözniük. A falu védettségéből bekerültek a teljesen ismeretlen, idegen kultúrájú, eltérő életformát kikényszerítő városba, ahol még nem épültek ki az elesetek megsegítését biztosító rendszerek. A vállalkozóknak – hogy versenyben tudjanak maradni – mindenáron növelniük kellett vállalkozásuk jövedelmezőségét. Leszorították a bérköltségeket,

számtalan, többnyire embertelen módja volt: a rendkívül magas, napi 14 órás munkaidő, fizetett pihenőnap nélkül; nők és gyermekek dolgoztatása alacsonyabb bérért; ráadásul a munkásoknak bérük egy részét a gyár boltjában kellett levásárolniuk