Történelem | Középiskola » A második ipari forradalomról részletesen

A második ipari forradalomról részletesen Ideje: 19. század 2 felében (1850‐1910)  Területei:  acélipar  elektromos ipar  vegyipar  közlekedés  autóipar  repülőgépgyártás  hírközlés,  hadiipar  Tömegtermelés  A centrum átrendeződése  Fejlesztések  tudományos eredmények  Új eljárások  Új energiahordozók  Új erőgépek  Új anyagok  Újítások ipari alkalmazása  Nagyfokú koncentráció  Felhalmozott tőke – bankok és ipari üzemek együttműködése idő 1770‐1850 1850‐1910 iparág textiliparban (könnyűipar) nehéziparban energia gőz, szén szén, kőolaj, elektromos energia felfedezők mesteremberek tudósok eredménye kialakul a szabad versenyes kapitalizmus kialakul az imperializmus Az acélgyártás modernizációja  Az acélgyártás az ipar vezető ágazata lesz a vasgyártást fokozatosan kiszorítja  Kialakulása már a tudomány eredményeinek

felhasználásával történt nagy mennyiségben olcsó acél előállítása  Siemens‐Martin (Resica) Elektromosság  Megkezdődik az elektromosság ipari felhasználása. Olcsóbb, hatékonyabb, mint a gőzenergia.  A) Világítás átalakulása. Edison felfedezi a villanyégőt  B) Transzformátor felfedezése Szállítható lesz hosszabb távra is az elektromos áram  C) Megjelenek az első villanymotorok kisebb helyre is beépíthetőek, szakaszosan működtethetők, megjelennek a háztartási gépek, munkagépek.  D) Megkezdődik az erőművek építése 1882. New York: az első villamos erőmű Találmányok és feltalálók Edison a „legszorgalmasabb feltaláló” „A zseni egy százalék ihlet, kilencvenkilenc százalék verejték.” Több mint ezer találmánya közül néhány:  izzólámpa   a távíró a fonográf Jedlik Ányos és a dinamó Ő nem ismeri fel jelentőségét, Siemens szabadalmaztatja A generátor  Generátor:

iparilag alkalmazható elektromos áram A transzformátor: Déri Miksa, Zipernowsky Károly és Bláthy Ottó  1885 - lehetővé válik a villamos energia nagy távolságokra történő gazdaságos továbbítása Hírközlés  1876 Bell: A telefon  Puskás Tivadar: telefonközpont  Marconi:A vezeték nélküli telefon Közlekedés  Új energiahordozó  Kőolaj  Erőgép  Belső égésű motor Otto Daimler Benz Diesel A belső égésű motor  Az első belső égésű motort Nicolaus August Otto német feltaláló készítette 1876‐ban  Az azóta gyártott motorok őse Többen kísérleteztek motor összeállításával  Gottlieb Daimler német mérnök 1883‐ban szabadalmaztatta motorját  1885‐ben ő állította elő a világ első motorkerékpárját  Karl Benz német mérnök 1886‐ban szabadalmaztatta az általa szerkesztett motort  Őt tartják a benzin üzemű gépkocsi feltalálójának  Nemcsak a motort, a

járművet is megszerkesztette A gázolajjal működő motor feltalálása  A gázolajjal működő belső égésű motor feltalálója Rudolf Diesel német mérnök  1892‐ben szabadalmaztatta motorját  Hadiipar, mezőgazdasági gépgyártás fejlődött ennek alapján  Ma is használatos a dieselmotor Új iparág: az autógyártás  A 19. század végén létrejöttek az első autógyárak Franciaország.: Peugeot, Renault Németország.: Benz USA: Ford  Az autók tömegtermelése az USA‐ban kezdődött (1900.: néhány ezer, 1914‐re kb 500 ezer autót gyártanak )  A tömegtermelés új formája: a szalagrendszer   Futószalag 1895 T‐modell 1908 – Galamb József Az autógyártás  Henry Ford a leghíresebb autógyáros  A T‐modellből 1908‐27 között 15 milliót adtak el A magyarok közül Bánki Donát és Csonka János járult hozzá a motor fejlesztéséhez (karburátor) Csonka János és Bánki Donát

karburátor(1893) A Csonka János által tervezett első magyar autó  1900 Zeppelin Schwarz Dávid  Keszthely,1850. december 7– Bécs,1897 január 13  a merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója.  Találmányát halála után az özvegyétől vásárolta meg Zeppelin gróf, aki ezen léghajók révén vált világszerte ismertté. Wright fivérek repülőgépe 1903 Kandó Kálmán  Villamosmozdony A vegyipar létrejötte  A 20. század új iparága, a kémia tudományának fejlődése segíti kialakulását, valamint a modernizálódó társadalom igénye (motorizáció kőolaj ipar)  Legjobban fejlődő ágazatok (Németország, USA):  Kőolaj finomítás  Gyógyszeripar  Műtrágyagyártás  Műanyagipar, műszálgyártás  Papír‐, üveg‐, gumigyártás  Alumíniumipar  Olajmezők: Kalifornia, Baku  Celluloid gyártásmegszületik a filmezés A centrum fejlett

mezőgazdasága  Két típus:  Intenzív gazdálkodás  Extenzív gazdálkodás  Az intenzív gazdálkodás jellemzői:  gabonafélék, kapásnövények, takarmány  istállózó (belterjes) állattenyésztés  nem túl nagy földterület (5‐10 hektár)  szerves‐ és műtrágyázás (vegyipar!), erős gépesítés rendkívül magas hozamok Nyugat‐Európa, legfejlettebb Dánia, Hollandia  Az extenzív gazdálkodás jellemzői:  monokultúrák termesztése (egy‐egy növény pl. búza, kukorica) nagy mennyiségű termelése a rendelkezés‐re álló óriási szabad földterületeken  legeltető (külterjes) állattartás (szarvasmarha)  Folyamatosan nő a művelésbe vont földterület  Trágyázás kevésbé jellemző, a hozamok alacsonyabbak  Rendkívül magas fokú gépesítés már a 19. sz-ban (gőzeke, cséplőgép, majd traktor), a 20. sz-ban elektromosság (fejőgép) nő a termelékenység Legjellemzőbb terület: USA nemcsak

saját élelem óriási export a világpiacon Gőzeke Mezőgazdaság gépesítése  A robbanómotor megjelenése lehetővé tette a traktor megjelenését, amely már több munkafolyamat gépesítését lehetővé tette. Elsősorban az USA‐ban terjed gyorsan, a farmergazdaságokban.  Elterjed a műtrágya alkalmazása. Traktor ,Cséplőgép A hadiipar fejlődése  A) Sorozatlövő fegyverek jelenek meg (Pl.: géppuska ‐ Maxim találmánya)  B) Nobel felfedezi a dinamitot 1867  C) Tengeralattjáró kifejlesztése megtörténik.  Dinamit 1867‐Nobel Az ipari forradalom hatása  Kialakul a monopolkapitalizmus (imperializmus)  A monopólium olyan eladót jelent egy piacon, amelynek nincsen versenytársa  A monopóliumok fajtái:  Tröszt  kartell  szindikátus  holding  konszern  kartell  megegyezés az árak, piacok tekintetében  szindikátus  A vállalatok közös szervezeteket hoznak létre, pl. értékesítésre 

konszern  Különböző tevékenységet folytató nagyvállalatokat összefogó monopolszervezet  tröszt  A nagyvállalatok összeolvadása közös irányítás alatt  holding  Más vállalatok feletti irányítás a megszerzett részhányad arányában Társadalom és demográfia  Centrum Halálozások száma csökken  Születések száma csökken  Középosztály gyarapodása  Periféria  Halálozások száma csökken  Születések száma nő ↓  Demográfiai robbanás ↓  Kivándorlás  Torlódó társadalom (régi és új társadalomszerkezet egymás mellett élése)  Városiasodás  Nagyvárosok száma nő  Nagyvárosi életmód elterjed:  Villanyvilágítás  Vezetékes víz  Csatorna  Szemétszállítás  Tömegközlekedés villamos  autóbusz  földalatti Autó Tömegszórakoztatás  mozi Nagyvárosok negyedeinek feladatkör szerinti elkülönülése Szegregáció     