Irodalom | Középiskola » Az irodalom határterületei, a mese

Az irodalom határterületei, a mese A mesék eredendően nem írásbeli műfaj. A mítoszokból ered a mese Az archaikus társadalomban nehéz a kettőt különválasztani. A mítosz egy deszakralizálódási folyamaton megy keresztül. A mese műfajának meghatározása nehézségekbe ütközik, több tudományág is vizsgálja – irodalmi, nyelvészet, pszichológia, szociológia. A világirodalmi lexikon szerint: a mese epikai műfajcsoport, a legősibb műfajok egyike. Jellemzői: csodás elemek, hősei elvont típusok, időben és térben nem konkretizálható, fiktív és kitalált körülmények között játszódó eseményeket ábrázol. Jellegzetes vonása a kétpólusú világkép: jó és rossz. Végkifejlett mindig a jó győzelmét hozza A mese is világmagyarázatra törekszik. Két alapvető fajtáját tudjuk elválasztani: népmese és a műmese. Népmese: több fajtáját ismerjük. Vannak varázsmesék, ezeknek a központjában csodás történés vagy elem kerül.

Vannak legendamesék, ezek az isteni rendet hangsúlyozzák Vannak állatmesék. Népmeséknek fontos elemei a motívumok. Ilyenek a visszatérő szereplő típusok (legkisebb fiú, király, tündér, sárkány, boszorkány), szituációk, próbák, mesei számok (3;7), mesei varázstárgyak (asztal, ostor, fuvola). Műmese: ismerjük a szerzőjét. Ellen mesének is hívják, arra utal, hogy ezek a mesék felrúgják a mese műfaji szabályait. Utalnak a mesei elemekre, de ezeket megfordítják, nem felelnek meg a mesei elvárásoknak. Az irodalom előszeretettel használja a mese műfaját Klasszikus szerzők is használják-használták a mesei elemeket, motívumokat. Ennek magyarázata, hogy az írók különböző egzisztenciális lételmélet megvalósítására alkalmasnak találták a mese világát (Csongor és Tünde). Már a felvilágosodás első éveiben kedvelt műfajjá vált a mese. A romantika művészei elfordulnak a valóságtól, a fantasztikumba, mesébe

menekülnek. Ilyen például ETA Hoffmann – Aranyvirágcserép című műve, melyben ötvözi a mítoszt, mesét és a valóságot. Anselmusnak is egy próbát kell kiállnia, mint a mesékben. A jutalom nem más, mint a szerelem és egy birtok ugyan úgy mint a mesékben. Mesei szereplők még a beszélő állatok (kígyó, sárkány, medve). A magyar irodalomban felhasználja a mese elemeit: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Ezt a mesét dolgozza fel A mesét emeli a létértelmezés szintjét Csongor királyfi vándorlása egyenlő az élet értelmének keresésével. Drámai költemény, szinte minden szereplője mesei alak (királyfi, tündérlány, ördög fiak, boszorkány). Fontos szerep jut a mesei számnak, a 3-nak. A 3-mas út szimbolizálja a választási lehetőséget A mesék és a mítoszok világára jellemző az idő és a térszerkezet. Egyetlen egy felnagyított kozmikus nap alatt játszódik. A szépirodalomban megjelenik még az antimesék és a

paródiák is Ilyen például Mikszáth Kálmán: Aranykisasszony című műve. Valós reális világban játszódik, de átszövik a mesei motívumok. Két fiatal szerelmes a főszereplője, Krisztina és Miklós Krisztina apja csak akkor adja férjhez a lányát, ha annyi súlyú aranyat hoz amennyi a lánya. Miklós elmegy Amerikába szerencsét próbálni. Mesei elem a próbatétel Krisztina párhuzamba állítható a mesei királykisasszonnyal, passzív, nem csinál semmit. Hiányzik a végéről a „happy end”. Krisztina addig vár, amíg megcsúnyul és Miklós nem jön többet haza A 20.század nagyon kedveli a paródiákat, antimeséket Egy általunk ismert, ilyen műfajú mesével lehet lezárni a felelést. 1 Ilyen például: Hófehér, Shrek stb. 2