Vallás | Tanulmányok, esszék » Cölibátus az öt nagy világvallásban

CÖLIBÁTUS AZ ÖT NAGY VILÁGVALLÁSBAN A környező világ értelmét és igazságait az ember már évezredek óta kutatja., s végül az egyén a létét és a halált is megmagyarázó vallásokban elrejtve találta meg a választ. 1 A történelemre 2 jellemző, hogy a különböző korszakokban megjelenik a cölibátus, mint jelenség. Nemcsak az a jellemzője, hogy szinte világszerte elterjedt, hanem az is , hogy az emberi lét alapvető tényezőjeként jelent meg mindig az adott korszakban. Ez a jelenség eltérő módon formálta a kultikus életet. Így volt ez a laikusok körében, a legifjabbaktól a legöregebbekig. A cölibátus történetét vizsgálva ebben a fejezetben szeretném bemutatni, hogy hogyan jelenik meg a cölibátus eszménye az öt nagy világvallásban, a brahmanizmusban, a buddhizmusban, a kínai univerzalizmusban, illetve a kereszténységben. Néhány más vallást is érintek pár mondatban. Hinduizmus A hinduizmus összefoglaló elnevezés,

amely a 19. században jelent meg a név a perzsa hindu szó szanszkrit megfelelője, és a folyó szóból ered. 3 A brahmanizmus a papok kasztjának a nevéből származik. Eredetileg az Indus folyó völgyében lakó emberekre utal Tehát a hinduizmus elnevezés nem csupán egyetlen vallást takar. Számos módon élhet valaki hinduként: lehet falusi vagy városi. a falusi lakosság hitvilág is igen sok ponton eltér a vallás filozófiai aspektusától.Általában véve a hinduizmus az emberi létet óhajtja megszabadítani minden szenvedéstől, a halál valamint az újjászületés folytonos körforgása érvényesül benne. A megpróbáltatlások legmélyén ott rejtőzik az emberi test, valamint az entitás, mely utóbi a természet kényének- kedvének lett kiszolgáltatva. ez egy olyan illúzió, amely tartalmazza az emberi halhatatlanságot és a cölibátus istenségét is. a hinduizmusba a négy asrama a megoldás. az asrama mindegyike az ideális létet jellemzi A

hindu személy újjászületések körforgásán megy keresztül, megéli ezt az állapotot, eléri a móksát, valamint azt a lelki szabadságot, amely hindu élet végső célját jelenti. 4 A hinduizmus szerint minden ember élete és sorsa azoknak a jó és rossz cselekedeteinek következménye, amelyeket előző életében elkövetett. Aki földi életében illő életmódot folytat 1 2 3 4 BOWKER, J. , A világ vallásai, Budapest 2005, 6 ABBOTT, E., A cölibátus története Pécs 2009, 7 BOWKER, J. , A világ vallásai, Budapest 2005, 20 ABBOTT, E., A cölibátus története Pécs 2009, 174 az a három első kaszt tagjaként születik ujjá, aki méltatlanul élt az kutyaként, sertésként . A hindu időszemlélet ciklikus, azaz a világot teremtések és pusztulások sorozatának tarja. A hinduk nézete szerint a világegyetem rendezett egész, melyen a minden felett álló világtörvény uralkodik (dharma). Az élővilágnak megfelelően az emberiséget is számtalan

kisebb rendbe (kasztba) osztották fel. A kasztrendszert isteni eredetű intézménynek tartották, ennek megfelelően négy fő kaszt a Purusának (őslénynek) testrészeiből alakult ki. A papok a szájából, a harcosok a karjából, a dolgozók a lábszárából, a szolgák a lábfejéből keletkeztek. A vallást korai szakaszában a papi osztály , azaz a brahmanák dominanciája jellemezte. Ők a négy társadalmi osztályra , vagyis varnára tagozódó társadalom legmagasabb szintjén álltak. A kasztrendszer máig meghatározó szerepet tölt be az indiai társadalomban . A különféle osztályokra tagozódást az örök életbe vetett hit teszi a hinduk számára elfogadhatóvá. Hitük szerint ugyanis a lélek megannyi formában születik újjá. a világot uraló erkölcsi törvény azaz a karma szerint van ez így. Létezik azonban megszabadulás: moksa , méghozzá az újjászületések körforgásából. A móksa elérésére a hinduizmus több utat talál . Ezek a

következők: a tudás útja, a bölcsesség útja, valamint az Istennek való szentelődés útja lehetnek. A hinduizmus a legsokoldalúbb vallás, amelyet a jelenkor ismer. Nem egy bizonyos személy alapította, hanem az évszázadok során folyamatosan jött létre. A folyamatos fejlődés miatt a hinduk szívesen nevezik vallásukat „örök vallásnak”. Abból a sajátságból erednek jellemzői, hogy nem egy létrehozott vallás, hanem lett. Nincsenek határozott dogmái, nem követeli meg híveitől, hogy egy istenben higgyenek, nincsenek az életmódra vonatkozó általános előírásai. Brahma: volt a világ teremtője a lélekvándorlásnak rányitója. A világ keletkezésében döntőszerepet játszott, ezért a világ építőmesterének tartják, aki a már létező világ részeit elrendezte. Visnu: a világ, az egymást követő világok körforgásának fenntartója. Sok hindu őt tartja a legfőbb istennek. Amikor az emberiséget veszély fenyegeti, azonnal

megjelenik Ilyenkor alakja lehet ember vagy állat. Siva: a megsemmisítő és újrateremtő erő megszemélyesítője, őt is számos hindu tekinti főistennek.A hinduizmusban Síva az erotikus és a hindu istenség egyben, főleg Dél -Indiában erős a kultusza. Sívát azon a vidéken a nagy aszkétaként emlegetik. A cölibátus és az aszkétizmus modelljeként tartják számon a kolduló szerzetesek éppen úgy, ahogy a magukat önmegtartóztató aszkéták is. 5 Bár a cölibátus és az erotika felfogása értelmükből fakadóan ellentétes életmódot jelentenek, a hinduizmusban még is e két fogalom mefér egymással. A hinduk vallási értékrendszere szerint e két , egyébként 5 ABBOTT, E., A cölibátus története Pécs 2009, 174 keresztény értékrendsz szerint egymást kizáró fogalom , a hinduknál mint az erő két formája jelenik meg. A kama a szenvedély és vágy heveként, íg a tapas az alkotóerőként van vallásukban jelen. A hindu aszkéták

mindkettőt nagyra becsülik, de az aszkétizmus szempontjából a tapas vagy alkotóerőmégis fontosabb, hiszen csodálatos erőket teremt, s így óriási tiszteletet von maga után még a mai Indiában is. A három főisten egységet alkot: a teremtés, fenntartás, pusztítás rányitja a világ körforgását. Móksa jelenti az megszabadulást a számszárából, vagyis az újjászületések körforgásából. Ez a hinduk életének negyedik legvégső célja. A móksához vieztő út sokféle lehet, mivel a móksa csak akkor valósul meg , amikor az ember képességeinek teljes birtokában felül tudott kerekedni a tudatlanságán. A móksához vezető utak közül a három legfontosabbat nevezik márgának, amely utat, ösvényt jelent. A háro már azaz ösvény, a tudás útja, az ismeret útja, valamint a cselekvés útja. Nincs egyetlen megváltó vagy üdvözítő út, Számtalan szekta tanítás, és guru segítheti a keresőt. "Vezess a valótlanból a valóságba;

a sötétből a fényre; a halálból a hallhatatlanságba"- olvasható egy himnuszban. 6 Buddhizmus A buddhizmus egy metafizikai rendszer, amely a Krisztus előtti 6. századból származik A hinduizmusból ágazott le. 7 A buddha szó megvilágosodottat jelent. A buddhák pusztán tanítók nem váltják meg az embereket, a követőknek saját maguknak kell tökéletesednie. Alapítója Gautama Sziddhárta , aki elmélkedéseket folytatott a világról és az életről, majd megkérdősjelezte azokat, végül el is utasította.A legenda szerint, már születése is csodálatos körülmények között történt Apja egy kis állam rádzsája volt, anyja Májá egy éjjel azt álmodta, hogy egy fehér elefánt hatol a méhébe. Tíz hónapos terhesség után gyermeket hozott a világra, aki anyja oldalán bújt ki A csecsemő már születésének pillanatában tudatának teljes birtokában volt. A csillagjósok megjövendölték, hogy vagy nagy uralkodó lesz belőle, vagy

vallásnak szenteli gondolatait. A gyermeket Sziddhartának nevezték el, ami annyit jelent, hogy aki elérte célját. Anyja hét nappal a szülés után meghalt, apja igyekezet fiát minden külső hatástól elzárni. Sziddharta fiatalon megnősült és mellette hatalmas háremet tartott. Négyszer kocsizott ki a városban először egy roskatag öregemberrel találkozott, másodszor egy magatehetetlen beteggel, harmadszor egy hordágyon vitt halottal végül pedig egy aszkétával. A „négy jel” után 6 7 BOWKER, J. , A világ vallásai, Budapest 2005, 38 ABBOTT, E., A cölibátus története Pécs 2009, 184 elhagyta palotáját, feleségét és gyermekét. Hét éven keresztül remeteként vándorolt, de a megvilágosodást nem érte el. Elhatározta, hogy egy fügefa alól, ahová leült addig nem kel fel, míg be nem következik megvilágosodása.A herceg felnőve megutálta az őt környező világ kiváltságos materializmusától, , mely éles ellentétben állt az

aszketizmus és a földi vágyakról való lemondás hindu ideáljaival. Harmincéves korára nyíltan megtagadta ezt az életmódot, fényűző csapdáival együtt. 8 Ez hosszú böjtölés után bekövetkezett Sziddhatrából Buddha, azaz megvilágosodott lett. Ezután az Őzparkba ment és ott öt aszkétának kifejtette tanait, akik tanítványai lettek. Buddha 30 éves korától 80 éves koráig járta Észak India útjait és rengeteg tanítványa lett. Nem gondolt egyház alapításra, sem tanításainak dogmába foglalására Amikor érezte halálát, tanítványainak meghagyta, hogy úgy éljenek, ahogy ő, szorgalmasan törekedjenek a tökéletesség elérésére. Tanításai: A szanszkrit nyelven a buddha szó felébredést jelent. Az olyan embereket nevezik Buddhának, akik tévelygéseikből ráébredtek a megismerésre. A Buddha tudását saját erejéből. kapta A Buddhává válás ezért az ember belsejében lejátszódó megismerési folyamat végeredménye. A már

létező Buddhák csak megmutatják az üdvösséghez vezető utat, de a követőnek kell eldöntenie, hogy azon jár-e. a Buddhák is emberek, akik ugyanúgy megöregednek mint más emberek, de a különbség köztük az, hogy ők legyőztek magukban minden szenvedélyt és elvakultságot.Minden emberi tudás alapja, hogy felismerjük: az élet maga a szenvedés. A szenvedés három forrása: az érzékiség Az életvágy és a tudatlanság A feladat tehát a szenvedéstől való megszabadulás, vagyis vágyaink feladása. Ehhez ad segítséget a nyolcas ösvény.A buddhizmus a kasztrendszert a vágyak egyik forrásának tekintette csupán, amely ellen nem kell küzdeni, egyszerűen nem kell foglalkozni vele. Akinek sikerült kikerülnie a vágyak világából, aki képes megsemmisíteni az élet vágyát, ami miatt a lélekvándorlás is kialakult, az eljut a nirvánába. Az üdvözülés vagy nirvána az újjászületések körüli teljes szabadulás. Koncepciója a hinduizmuséhoz

hasonló , melyben Buddha is nevelkedett. Azonban alapjaiban tér el a buddhizmus a hinduizmustól abban a tekintetben, hogy elveti azt a hite, mely szerint a világmindenséget istenségek irányítják, és halandók lakják. Ehelyett - nézete szerint - az emberek maguk határozzák megsorsukat, azzal ahogy élnek. 9 A nirvána a „lét örök körforgásával” szemben a teljes nemlét világát jelenti.A Tan ösvénye 8 9 ABBOTT, E., A cölibátus története Pécs 2009, 185 ABBOTT, E., A cölibátus története Pécs 2009, 186 című mű, amely buddhizmus alapmunkájának tekinthető, így ír a szeretetről: „Minden bűnnek kerülése, jóra való igyekezet, a szív megtisztítása, ez a buddha tanítása”. A buddhizmus öt parancsolata: „aki életet pusztít el, aki hazudik, aki elveszi a nem adottat, aki más ember feleségéhez megy, aki részegítő italok élvezetének hódol, az az ember már ebben a világban kiássa életet fájának gyökerét.” „Ezen a

világon a gyűlölködés sohasem szűnik meg gyűlölködés által. Szeretet révén megszűnik Ez az örök törvény”Buddha semmilyen iratot nem hagyott hátra, halálának évében létrehoztak egy ötszáz szerzetesből álló bizottságot, ez volt az első buddhista zsinat. Kre3 században létrejött a buddhista egyház, a szerzetesek megszerkesztették a buddhizmus szent iratait tartalmazó gyűjteményt a Tipitákat. Az iszlám Az iszlám szó arab, engedelmességet, odaadást, Isten akaratában való megnyugvást jelent Ugyanabból a szellemi hagyományból ered, mint a zsidó és keresztény vallás. A mohamedánok is tisztelik a bibliai ősatyákat és prófétákat: Ábrahámot ők Ibrahinak, Mózest pedig Muszának nevezik. Mohamed szerint tulajdonképpen az iszlám Ábrahám ősi vallása, amelyet különböző félremagyarázások után neki kellet helyreállítania. Nincsenek bonyolult hittételei könnyen elsajátíthatók. A világ és az ember, mint Isten

teremtménye jó, és így az embernek nincs szüksége a megváltásra, csak az Isten iránti teljes odaadásra. Hinni kell a Paradicsomban, ahová a jócselekedetekért és a Pokolban, ahová a rossz cselekedetekért lehet kerülni. Hinni kell a feltámadásban és az utolsó ítélet napjában Allah minden embernek előre meghatározta a sorsát, a halál után mégis minden lelket mérlegre tesz, majd a világ végén nagy általános utolsó ítéletet tart. Az ítélet lefolyása egyszerű lesz, a muzulmánok a paradicsomba kerülnek, míg a hitetlenek a pokolba kerülnek. Előfordulhat, hogy kivételesen nagy bűnös muzulmán időlegesen a pokolba kerül, ahonnan rövidesen megszabadul. a hithű muzulmánoknak a paradicsomban csodálatos életük lesz, ahol nagy gazdagság fogja körülvenni őket. A pokol lakóit viszont tűz alatt kínozzák az ördögök A pokolban különleges szenvedés vár a zsidókra és a keresztényekre.A hivőknek öt fő kötelességük van: 1 hinni

az egyetlen istenben, Allahban és követében Mohamedben, 2. napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva, 3. a havi böjt (a Ramadan) amikor napkeltétől nap nyugtáig nem szabad sem inni, sem enni, 4. alamizsnálkodás (zakat) a szegény hivők megsegítésére, 5 mekkai zarándoklat (hádzs) az életben legalább egyszer. Ezek mellet vannak mellék kötelességek is: tilos sertéshúst enni, bort és mindenféle részegítő italt fogyasztani, háromnál több feleséget tartani, és hirdetni az igaz hitet szóval és karddal. A Korán végleges változata csak Mohamed halála után alakult ki. Ezután a szöveg megszilárdult tilos rajta bármit is változtatni Az egyes fejezeteket szúrának nevezik, öt szúrából áll a könyv. Miszticizmus az iszlámban: Itt is megtalálható az azkétizmus fő jellemzője az ájtatoskodás. Az aszkétikus hagyományból nőtt ki a szufizmus. A szúfik szektája ellentmond az ortodox tanoknak A szúfik a cölibátust hirdetik és

gyakorolják. Olyan misztikusok ők, akik a sátánhoz, a gonoszhoz hasonlítják a nőket, ezért kerülik is őket. A cölibátus a júdaizmusban és az iszlámban egyaránt alig ismert, és idegen fogalom. Mindkét vallás teológusai a legmélyebb ganakvással tekintik a cölibátust. a hajadonok szüzességét éberen őrzik, azonban a házasság erényet jelent . A házasság legfőbb funkciója az örömökkel teli kiteljesedést hozó nezzés 10 A szufi életcélja az, hogy eggyé olvadjon Istennel. Ehhez végig kell járnia az utat, melynek állomásai a tökéletesedés egy–egy fokára juttatják el. Meg kell szüntetnie egyéniségét és a testiség uralmát a szellem felett A szufik közösségeiből alakultak ki a dervisek. Két csoportjuk van: az Igaz dervisek, akik szemlélődésnek és lelke tökéletesítésének szentelte életét és a kóborló dervisek, akik szufi voltukat a semmittevésnek és a tömegek ámításának ürügyéül használják fel. A

cölibátus szempontjából tehát sok a közös vonás az iszlámban és a judaizmusban. Mohamed az ortodox tanok szerint kimondottan ellenezte a cölibátust, és minden arra képes férfit házasságra biztatott. Azonban az iszlám sem engedélyez korlátlan szabadoságot "Allah szereti azokat akik felé fordulnak, és szereti azokat, akik ügyelnek a tisztaságra"- írja a Korán. Amiként a férfiakat, a nőket is házasságra ösztönzi az iszlámban 11 Egy muszlim szent férfiú egy történet szerint egyszer megdorgált egy nőt, aki abból a célból lett aszkéta, hogy elnyerje Isten kegyeit. Arról biztosította az assznyt, hogy nem ez a módja , hogy kedvében járjon Istennek. A Próféta is a legalacsonyabbnak rangsorolta az egyedülállókat, míg"aki megházasodik,máris megvédelmezte hitének felét, , így Allahot csak a másik fél miatt kell félnie. Mohamed, aki írni, olvasni soha nem tudott, de éles eszével és békés természetével kitűnt

társai közül. Kezdetben tevehajcsárként dolgozott, így sokat utazott és megismerkedett fejlettebb népekkel a perzsa zsidó és keresztény kultúrával és vallással is. 40 éves korában látomásai támadtak és hogy nyugodtan elmélkedhessen barlangba vonult, ahol bekövetkezett 10 11 ABBOTT, E., A cölibátus története Pécs 2009, 207 ABBOTT, E., A cölibátus története Pécs 2009, 207 legfontosabb látomása. Megjelent előtte Gábriel arkangyal és értésére adta, hogy Isten prófétájának szemelte ki. Mohamednek itt jelent meg először a „szent könyvnek” a Koránnak első fejezete. Mekkába ment és megkezdte tanításának hirdetését, ami nem mindenkinek nyerte le tetszését, mert a hivők olyan lelki közösségén alapult volna, ahol nincs helye a magkülönböztetésnek, így a vagyoninak sem.622-ben el kellet hagynia Mekkát, mert összeütközésbe került a város előkelőivel. Jathribba költözött (távozása a Hidzsra lett) és

Jathribot a próféta halála után Medina an-nabinak (a próféta városának) nevezték el. 630-ban a próféta vértes lovassága a „sötét sereg” ostrom alá vette Mekkát. A várost nem fegyverrel vették be, Mohamed megegyezett az előkelőkkel és megígérte nekik, hogy a Kába kőnek kultuszát fenntartja. Ez lett kiemelt kultuszközpontja és az imák irányának ezt rendelte el. Mekka elfoglalása után két évvel halt meg, de örökségének továbbviteléről, a távolabbi célokról nem rendelkezett, aminek súlyos következményei lettek. Az iszlám vallás részekre szakadt. A viták Mohamed utódjának kérdése körül lángoltak fel Szunnitáknak nevezik azokat, akik az utód kiválasztását közmegegyezés alapján akarták és síitáknak azokat, akik utódot Mohamed családjából akartak. Az univerzizmus Az ősi kínai vallás mindig közösségi ügy volt, nem egyéni. Ahhoz hogy valaki szertartásokat végezzen egy közösség fejének kellett lennie

(család, ország stb.) A vezető a szertartásokat nem a maga hasznára végezte, hanem az alá tartozók javáért.A kínaiak egész sereg istennel és istennővel népesítették be világukat. A néphit az isteneket az átlagosnál hatalmasabb embereknek tartotta, akiknek tudása korlátozott és nem mindenhatóak, akik könnyen megsértődtek és bosszúállóak voltak. A világmindenség égből és földből áll Az előbbi férfias, jang-lény; az utóbbi asszonyi, jin-lény; az egyik a "tízezer dolog" atyja, a másik az anyja. Együttműködésük eredményeként jönnek létre az évszakok és a szerves világ, amely később az ő magjuk hatására továbbszaporodik. Az ég szellem (légnemű), a föld test Az ég szüntelen mozgásban, a föld állandó nyugalomban van, az ég gömb (mások szerint kör alakú lap vagy félgömb), a föld négyzet; az ég kék, a föld sárga (vagyis Észak-Kína agyagos lösztalajának színét viseli). Más szempont szerinti

felosztások azt tanították, hogy a világ három részből tevődik össze: az égből, a szellemek világából és az emberek világából. Egy valószínűleg Babhónból átvett nézet szerint a tér öt régióra oszlik, egy középsőre és négy másikra, amelyek a közbülsőt a négy égtáj irányából körülveszik. E régiók mindegyike egy-egy bolygónak van alávetve Szinte mindennek volt istene. Nap Anya, Szelek kormányzója, Köles Herceg, Lovak Őse stb Emellett létezet egy sereg démon és gonosz szellem. Az istenvilág fölé magasodott a hivatalos vallás három nagy alakja:A Magasságos Úr (Sang-ti) az ég ura, a holtak királya, és a földi dolgok legfőbb irányítója egy személyben. Öt segítője volt, az öt elem istenei Föld Fejedelme (Hou tu) és az őt segítő helyi föld istenek, mindig meghatározott feladatokhoz kötődtek, és hierarchikus rendbe rendeződtek. A hagyományok szerint a föld istenek fák voltak és a fák vidékenként

változtak. A föld istenek őrködtek az adott vidék boldogsága felett, ezért mindenről tudniuk kellett. Nekik jelentették a birtokadományokat, pereket, vadászatokat .A harmadik isten alak a királyok őse volt, de nem csak az uralkodónak, hanem minden patrícius családnak megvoltak a maga védelmezői. Régen ugyanis azt hitték, hogy minden embernek több lelke van, melyek életében együtt élnek, de a halál után szétválnak. A po lélek mindig a testben marad, de a hun lélek néha elkószál (álom). A po a halál után is a testben marad és a neki felajánlott áldozatokból táplálkozik. Ha nincs áldozat kiéhezik és visszajár az élők közé. A hun lélek a halál után felszáll az égbe, ahol mindenki megtarthatja földi rangját.A kínaiak szerint az ég, a föld és az ember egységes mindenség (univerzum) három alkotórésze. Ezek kölcsönhatásban állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza működésüket. a világmindenség

jelenségei szoros kapcsolatban állnak az emberi élettel. Szerintük az öt elem minden földi dolog visszavezethető Szemléletükben párhuzamokat állítottak fel: Szemléletük másik eleme a fény és az árnyék. A jang a pozitív erő, a férfi, az aktív, a teremtő. A jin a negatív erő, a nő, a passzív, a befogadó A kettő egymás párja, kiegészítője, nem ellentéte. Együttműködésük hozza létre a világmindenség valamennyi jelenségét A kettő egymásba fonódását a következő ábra szemlélteti a sötét a jang a világos a jin. Taoisták 12 körében ismert tény, hogy léteztek olyan kolostorok, ahol puszta szemlélődéssel foglalkozó szerzetesek éltek. Azonban akadtak olyan kolostorok is, ahol a szerzetes visszavonult létében , magányosan törekedett a teljességre, azaz arra, hogy önmagát minél nagyobb mértékben tökéletesítse.A taoizmus hosszú ideig nagy hatású vallás volt egész Kínában és Kelet-Ázsiában. Jelenleg mintegy 100

taoista szerzetes él a hegyben, akik szigorú szerzetesi életmódot folytatnak. 12 GLASEHAPP, Öt világvallás, Budapest 1987,202. „A taoizmus kezdeti szakaszában ez nem így volt. A taoista szerzetesek otthonukban is meditálva gyakorolhatták a taoista tanokat, házasságot köthettek, pálinkát ihattak és húst ehettek. Csak az volt fontos számukra, hogy jót tegyenek és érdemeket szerezzenek Ma más a helyzet: azoknak, akik szerzetessé szeretnének válni taoista mestert kell fogadniuk; tilos számukra a pálinkaivás, a húsevés, tilos házasságot kötniük" ? tájékoztat Kang Yu idegenvezető a a Kínai Nemzetközi Rádió magyar nyelvű adásában. 13 Az igaz , hogy a dzsaina hívők nagy többsége ma már világi ember, a vallás létrejöttét azonban mégis a lemondást és az aszkétizmust választó nőknek és férfiaknak köszönhető, akik ily módon akarták elérni céljukat. 14 Azaz szerzetesnek vagy apácának lenni egyet jelentett az öt

nagy fogadalom (erőszakmentesség, igazmondás, tartózkodás más tulajdonának elvételétől, cölibátus és vagyontalanság) elfogadásával és betartásával. ezen kívül még számos kisebb szabály létezik a további esetleges ártalmas cselekedetek vagy gondolatok megfékezésére. A szerzetesek rendszerint vándorló valamint kolduló életmódot folytatva élik életüket, melyet időnként a közös szertartások szakítanak meg, a böjt illetva a tanulás idejére. A szerzetesi fegyelem betartásáért egy idősebb szerzetes az acsarja felel, aki ezen felül szentiratok oktatója is. A világi közösség tagjai nem tartják be az öt nagy fogadalmat, de szigorú vegeáriánusok, és az erőszakmentesség szellemét vallják. 15 A zsidó vallás A zsidók Isten választott népe, akikkel az Úr szövetséget kötött, melyet megerősített azzal, hogy törvényt adott népének. Ez a törvény a Tóra A törvények legfontosabb csoportja a tízparancsolat,

amelyet az Isten két kőtáblába bevésve adott Mózesnek az egyiptomi kivonulás utáni negyven éves vándorlás során. A törvények végigkövetik a zsidóság mindennapjait is. A törvényeket és mindennapokat áthatja a kiválasztottság tudata Az első szövetséget az ősatyák, a pátriárkák Ábrahám, Izsák, Jákob kötötték. Ennek jelképe volt a körülmetélés. Mivel a nép újra és újra eltávolodott az Úrtól a szövetséget mindig meg kellett újítani, erre hivatottak a próféták és a nabik, Isten küldöttei, akik szigorúan őrzik a törvényt. 13 http://hungarian.cricn/1/2006/12/20/2@62936html letöltve: 20100426 18:16 pm 14 15 2006 - 12 20-i adás 15: 40 -kor elhangzótt belfüldi hírek BOWKER, J. , A világ vallásai, Budapest 2005, 54 BOWKER, J. , A világ vallásai, Budapest 2005, 54 A zsidó vallás központjává Salamon király a Jeruzsálembe épített templomot tette. Ez volt az egyetlen templomuk a zsidóknak. Jó esetben a

templomot életében csak egyszer tudták felkeresni. A vallásgyakorlat színhelye a zsinagóga A zsinagógában a vallási élet irányítói a rabbik. A zsidó vallás szigorúan monoteista, Jahvén kívül nincs más isten Híveitől megköveteli a törvények szerinti életet, a törvények ismerete jelentette a kiválasztottságot. A tökéletes Isten és tökéletlen anyagi világ ellentmondásának feloldására alakult ki az ártó démonok fogalma, ezek vezére a sátán. Ezzel kapcsolatos a megváltáshit megszületése A megváltáshit egyik fajtájának értelmében a Messiás tevékenysége csak a zsidó népre vonatkozik. A Megváltó Dávid király családjából származó diadalmas király és hadvezér Eljövetelét Illás próféta visszatérése fogja jelezni. (Ezzel szemben egy lényegesen eltérő Messiás-képpel találkozunk, aki magára veszi a nép bűneit, szenved és meghal értünk, majd dicsőségesen feltámad) Ugyanekkor jelennek meg a zsidó nép

gondolkodásában a végítéletre vonatkozó elképzelések. A hellenisztikus időkben alakultak ki a különböző irányzatok Az első a szadduceus irányzat volt, melynek tagjai a papság és templom körüli arisztokrácia köreiből kerültek ki. Másik irányzat a farizeusok voltak, akik eredetileg a papsággal szembenálló világi írástudók voltak. Közülük kerültek ki az imaházak vezetői a rabbik, akik az istentisztelet új módját alakították ki, akik felolvasták és magyarázták a népnek az Ószövetség egyes szakaszait. A szertarás kerete a közös ima volt Ők kezdték meg a magyarázatokat összegyűjteni és létrehozták a rabbinikus irodalmat. Harmadik irányzat az esszénusok voltak, akik a Holt-tengertől nyugatra a pusztaságban a legszigorúbb szabályok között nőtlenségben és vagyonközösségben éltek. Életük központjában az ima és az Írás tanulmányozása volt.Ahogy azt korábban is említettem, tehát a judaizmus és az iszlám is

a többi világvalláshoz viszonyítva egyedülálló módon se nem tisztelik , se nem követelik meg híveiktől a cölibátust. A judaizmus, amely a két valáás közül a régebbi, arra tanít, hogy mivel Isten igazságos, ezért nem is tesz ki egyetlen embert sem bármilyen isteni ok nélküli fájdalomnak illetve szenvedésnek sem. A judaizmus hite szerint Isten éppen azt akarja és ez is a célja, hogy az emberek az általa teremtett élet kínálta minden szép csodát megtapasztaljanak, többek között a szexualitást is. Azonban ez az értékfelfogás nem jelent "szabad szerelmet". A judaizmus szerint a szexualitásnak egyedül a házasságban van helye 16 A cölibátusnak - a judaizmusban - az egyetlen megengedett formája : a nők éberen vigyázottházasság előtti szüzessége. És ez ténylegesen létfontosságú is e hitbeli felfogás szerint. Egyébiránt mindenkinek megkell házasodnia A házasság egyik járulékos előnye, 16 ABBOTT, E., A

cölibátus története Pécs 2009, 204 hogy elősígíti férj és feleség lelki tisztaságát, mivel távol tartja őket a testi vétkezéstől. Ezenkívül Isten nagszabású tervét, az emberiség fennmaradását is elősegíti. Ugyanakkor fenntartja a családot, mint társadalmi egységet is. A sorsacsapásokkal teli történelemmel rendelkező zsidóság számára a család és a spiritualitás egybeolvasztása révén a házasság az egység kulcsfontosságú eszköze lett. 17 A zsidó törvények kimondottan törvényen kívül helyezik a cölibátust.Ugyanis arra hivatkoznak, hogy a cölibátus ellentmond a Teremtés könyve (1:28) parancsának. : " Szaporodjatok és sokasodjatok, hajtsátok uralmatok alá a földet!" Isten e világra született lelkeinek számát csökkenteni egyet jelent a gyilkossággal a judaizmus felfogása szerint. A hagyomány szerint minden zsidó férfinak egy fiút és egy lányt kell középkorban működő rabbinikus bíróságok

előszeretettel nemzenie. A kényszeríteték házaságba az agglegényeket. Akkoriban az a szokás járta, hogy bírsággal, kiátkozással, vagy egyenesen korbácsolással fenyegették őket. 18 Kereszténység A cölibátus a Római katolikus egyház nőtlenül élő papjainak és klérikusainak életformáját jelöli. 19 Az Újszövetségben még nincs kimondottan szabályozva ,de kétségtelen hogy 17 ABBOTT, E., A cölibátus története Pécs 2009, 205 18 19 ABBOTT, E., A cölibátus története Pécs 2009, 205 Gárdonyi M., Egyháztörténeti lexikon Budapest 163 értéknek ismerte el a Mennyországért vállalt nőtlenséget (Mt 19,12) . Azonban találhatók közvetlen utalások arra, hogy az egyházi hivatal képviselői cölebsz életformát folytattak (1 Kor 7 , 32-25). A nyugati latin rítusú katolikus egyházban áldozópappá csak nőtlen embereket szentelnek. A malabár, malankár és görög rítusúak esetében a katolikus egyházban ez a kitétel

csak a szerzetesekre és a püspökökre vonatkozik. Ennek eredete a katolikus teológia szerint Jézus és az apostolok példája, akik nőtlenül, illetve a feleségüktől megtartóztatvavállalták a szent szolgálatot. A cölibátus célja, hogy az áldozópap minél tökéletesebben tudjon ragaszkodni Krisztushoz és a szent szolgálathoz (vö 1Kor 7, 32-35)