Történelem | Tanulmányok, esszék » A magyar feudális állam és társadalom változásai a XIII. század folyamán

A magyar feudális állam és társadalom változásai a XIII. század folyamán (II. András és IV Béla idején) Előzmények: III. Béla uralkodása: (Bizánci birod-ban nevelkedett) - regálé = királyi felségjogon szedett jövedelmek - gyakori földadományozások (akár egész megyét is) - földeket bérbe is adhatta (+jövedelem) - királyi kancellária létrejötte= írásbeliség szerve, kódexek, Oklevelek, (kápolnák helyett) -72 várispánság jövedelmének 2/3-a a királyé, ’1/3 várispáné - pénzváltás-> kamara haszna - hosszú uralkodás, László szentté avatása Államszervezet a XII. század végén: adminisztráció bonyolódik, írásbeliség fejlődik királyi birtokok haszna anyagi alap (+a regálé jövedelem) megszilárdult vármegyerendszer(feudális állam alapja) kereskedelem élénkül királyi hatalom erősebb, és „megkérdőjelezhetetlen” király birtoka az o. 1/3-a(világi/egyházi birtok erősödik) királyi tanács

működése(tagjait király választja) országos főméltóságokat király jelölte (nádor, országbíró, tárnokmester) várispánságok, vármegyék király utasításait követik (élükön a király általi ispán) Erdélyben vajda, Horváto.-ban bán(képviselik a királyt) Tisztségek nem örökletesek Trónörökösök hercegséget/ területi önkormányzatot Kaphattak az o.-ban Társadalom a XII. sz végén: nemesek: (főpapság is ide tartozik- politikai szerepe nő) nagybirtokosok és tisztségviselők , birtokuk erősödik, Bandérium Szerviensek: középrétegbeli, király szolgálatában állnak Földje van, katonáskodik, független, XII. szban Még vitézek Várjobbágyok: király várak körül kaptak örökíthető földet, (várhoz tartozó föld), ispán Vezetésével a hadsereg állandó tagjai, Kiváltságokat kaphattak, bírájuk ispán, Várszervezet elöljárói is Birtokos közszabadok Közrendűek: vagy közszabadok, önmaga ura, elszegényedett

Közszabadok, saját földdel rendelkeztek, s csak a termés egy részét voltak kötelesek átadni Rabszolgák: vagy szolgák, az uradalmakban szolgák voltak többségben, akik a földbirtokos földjén dolgoztak, de egyre több szolgának hasítottak ki parcellát terményhányad fejében +megjelenik a városi lakosság (hospesek, beköltözők vidékről, idegen telepesek) II. András uralkodása: - mértéktelen földadományozások(támogatásért, pl trónviszályokkor) (1205-1235) földekkel az uralkodói jogot is eladta(bíráskodás, adóbeszedés) földet örökbe adta, nincs hűbéri viszony, vármegyéket is adott nemesek(majd bárók) hatalma nő  királyé gyengül új intézkedések - kieső jövedelmek pótlása: rendkívüli adó, pénzrontás pénzváltás=kamara haszna Királyi jövedelmek (só kereskedelem) Bérbeadása, 80-ad vám (külkereskedelmet sújtja) - állandó elégedetlenség: király pártiak+király király ellenesek Akik földeket

kaptak akik kimaradtak nemesek Nemesek, idegenek szerviensek,(más uralmába kerültek) Német lovagrend egyház(kiamaradt) Gertrudis „csapata” várnépek Király ellenesek szövetkeztek (főleg nemesek és szerviensek +Bélát támogatták földek reményében) -1222:Aranybulla (arany függő pecséttel megerősített oklevél) kiadása Eltörölték az új intézkedéseket (szerviens és nemesi kényszer) Szerviensek céljanemesi jogokat, címet szerezni Szerviensekre vonatkozó pontok: -személyes szabadság védelme -adómentesség -mentesség beszállásolás alól(katonák ellátása) -végrendelkezés joga+ leánynegyed -fölöttük csak a király ítélkezhet(ispánok Jogait korlátozzák) -katonáskodás csak védekezéskor Többi társadalmi rétegre vonatkozó pontok: -idegenek –nincs politikai szerepük - uralkodó körül nem viselhet tisztséget -zsidók/izmaeliták nem kereskedhettek Nem vehették bérbe a jövedelmeket -nincs pénzrontás, újra dénár -egy

kézben nincs több méltóság -évenkénti törvénynap (aug. 20 Fehérvár) (bárki megjelenhetett, rendi ogy. elődje) -1/10-et nem kötelező pénzben fizetni (jövedelem kiesik) -31.-ellenállási záradék- nemesek ellenállhatnak Ha király nem tartja be a pontokat Az Aranybulla megbukott, a király nem tartotta be a pontokat, szerviensek nem kaptak politikai szerepet, de a birtokadomány mérséklődött -1224:Andreanum: erdélyi szászok kiváltságlevele -1231: Aranybulla megújítása: egyház pénzben szedhette az adót Egyházi személyek fölött a pápa és az esztergomi Érsek ítélkezhetett (egyház ismét a király mellett) -1232 zala megyei szerviensek kehidai oklevele (királyi hatalom gyengül, királyi vármegye bomlik, vármegye jelentősége nő) köznemesek helyi szinten kezdtek szervezkedni érdekeik védelmében, s kialakították a nemesi vármegyét, helyi nemesség tisztségviselőket (szolgabírók) választhat saját soraiból, +királyi vármegye

funkciói is (köznemesek=korábbi szerviensek) -sikertelen hadjáratok( Halicsért, szentföldi keresztes hadj.) -Szörénység elfoglalása IV. Béla uralkodása: -célja: korlátlan királyi hatalom helyreállításaadományok visszavétele (1235-12710) ellenkezés miatt abbahagyta -tatárok közeledtek (értesülések: Julianus baráttól, Batu kán üzenete, Kijevet leégették) betelepítette a kunokat(nomádok, menekültek)fosztogattak, Összetűzésekmagyarok megölték Kötöny vezért, kunok Kimenekültek -tatárjárás: (1241-42), Batu kán vezette, felkészületlen magyar sereg (adomány visszavételek miatti ellentét+kunok nélkül nincs Könnyűlovasság,+késői védelmi intézkedések) -1241. ápr 11: muhi csata, magyar vereség, Béla Trau várába menekül -települések kifosztása, jelentős emberveszteség, járványok terjesztése (éhezés, nincs ellenállóképesség), tatárok váratlan kivonulása(1242) -Béla visszatér, új politikát

folytat: -felkészülés az újabb támadásra (nomád szokás miatt) -birtokadományokfeltétele a Kövárépítés (báróknak kedvező; pl. Visegrád) -kunok visszatelepítse+más népek Betelepülnek a mygarok helyére (jász, német, francia, szláv, román) szervezett betelepítések király, nagybirtokosok részéről. -városfejlesztés gyorsítása: Kiváltságok adományozása -áru árához szabja a vám nagyságát -új pénzverőkamra -Ny-i terjeszkedés terve-sikertelen -hadsereg fejlesztés: Könnyűlovasság(betelepülők) Nehézlovasság(elterjed) Konklúzió a XIII. század végére: kb 2 milliós magyar népesség Köztük az etnikumok: szláv népesség nyugatról – flamand, vallon, itáliai, szász, hospesek száma a tatárjárás után növekedett, zsidók és izmaeliták, török kunok, iráni jászok. Államszervezet:- Aranybullában rögzített jogokat nemesi szabadságjogoknak nevezték, ezt 1267-es törvényében IV. Béla is elismerte -új

tisztségek: országbíró, tárnokmester, (alkancellár, királyi titkár) - szolgáltatások pénzre váltása gyakoribb -regáléjövedelmek -központi(királyi) hatalom gyengül -birtokadományozások-királyi vármegye helyére nemesi vármegye kerül -királyi hatalom gyengülésével a királyi hadsereg elveszti erejét (helyette bárók magánhadserege) -bomlik a vármegyerendszer Társadalom: A királyi hatalom meggyengülése a XIII. század végén, ill a kiterjedt latifundiumokkal Világi papság-szerzetesség nemesekbárók: legnagyobb birtokosok, birtok egyesítések, telepítések, királyi jogok megszerzése, magánhadereg, munkaerőhiánykedvezmények a jobbágyságnakszabad költözés joga, telküket örökíthetik szerviensek(köz)nemesek: gazdagabb középbirtokosok, +felemelkedő várjobbágyok (kiváltságokat kaptak, földdel rendelkezdtek, módosabbak nemesi címet kaptak királytólfelemelkedés) nincs politikai joguk, adómentesek, birtokaik

örökíthetőek, katonáskodás/szolgálat, cserébe védelem a báróktól familiarítás ( kisebb birtokokkal rendelkező köznemesek jelentős része helyi bárók szolgálatába is kényszerült) várjobbágynemes v. jobbágy közrendűekjobbágyok jogilag egységesek, hospesek+ határokon belül vándorló földművesek+elszegényedett közrendűek azokon a birtokon telepedtek le, amelyeken kiváltságokat biztosítottak, egységesülő réteg, jobbágy=„jobb ember”= paraszti népesség felemelkedése, kötött szabadság rabszolgákjobbágyok