Történelem | Tanulmányok, esszék » Az ország három részre szakadása

Magyarország három részre szakadásának folyamata - - - - - - az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csata után két lehetséges király: Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd az 1505-ös rákosi végzés értelmében Szapolyai, az 1515-ös házassági szerződés alapján pedig Ferdinánd a jogos utód Szapolyai Tokajban összehív egy királyválasztási gyűlést, ami nem érvényes, ezért 1526. novemberében Székesfehérvárott is összehív egyet A feltételek érvényesülnek, Szapolyait királlyá koronázzák Ferdinánd nem adja fel, de lépéshátrányba kerül Pozsonyban hív össze egy választási gyűlést, ahol azzal érvel, hogy ő meg tudja védeni az országot a törököktől 1526 decemberében, mivel a feltételek nincsenek meg, ezért csak királlyá választják Polgárháború tör ki Szapolyai és Ferdinánd hívei között Szapolyai a törököktől kér segítséget, amit 1528-ban meg is kap 1529-ben török hadjárat indul Bécs ellen, de a várat

nem sikerül bevenni, viszont Szapolyait a trónra ültetik és Lodevico Grittit, mint kormányzót helyezik el mellette 1532-ben újabb hadjárat indult Bécs ellen, de ezúttal Kőszeg felé Jurisics Miklós védte a várat, az ostrom három hónapig tartott, de végül a törökök visszavonultak Szapolyai hívei békét kérnek a Habsburgoktól ezért létre jön a Váradi béke (1538), ami szerint Ferdinánd és Szapolyai János testvérré fogadják egymást, mindkét fél megtartja az általuk őrzött területet, tehát a nyugati rész Ferdinándé, a keleti Szapolyaié abban állapodnak meg, hogy ha Szapolyai meghal, akkor Ferdinándé az ország, ha viszont Ferdinánd hal meg akkor a fiáé, ha nincs fia, akkor V. károlyé, ha ő előbb meghal, akkor az ő fiáé, és ha nincs fia, akkor lehet Szapolyaié vagy a fiáé a béke titokban köttetik meg, de még alá sem írják, és a török megtudja, Ferdinánd árulta el a békét, ezért a török többé nem támogatja

Szapolyait Szulejmán megbocsát Szapolyainak adózás ellenében Szapolyainak Jagelló Izabellától születik gyermeke (János Zsigmond), és az elárult békére hivatkozva őt tartja jogos utódjának, Ferdinánd hiába követeli a trónt János Zsigmond születése után 10 nappal Szapolyai János meghal Mivel Zsigmond kiskorú, ezért három gyámot állítanak mellé: Fráter Györgyöt, Török Bálintot és Petrovics Pétert 1541-ben Habsburg Ferdinánd hadjáratot indít Magyarország ellen, de csak Budáig jutnak el, mert jönnek a törökök, akik augusztus 29-én csellel beveszik Buda várát Ezzel az ország három részre szakad: a Habsburgok által ellenőrzött terület a királyi Magyarország, török fennhatóság alatt áll a Török Hódoltság valamint János Zsigmondé és Izabelláé Erdély, amiért 10000 forintot kell adózni a törökök felé Ezután következett a várháborúk kora, amit két nagy szakaszra osztunk: az első 1541-től 1552-ig, a második

1552-től 1566-ig tartott Az első szakaszban az ország helyreállításán van a hangsúly Az első kísérletet Fráter György nevéhez köthetjük, ő próbált meg közvetíteni a törökök és János Zsigmond között Buda elfoglalásakor, ezt a hibáját akarja javítani oly módon, hogy kapcsolatot teremt Ferdinánddal 1541 decemberében létrejött a gyalui egyezmény, ami szerint Ferdinánd kapja az országot, János Zsigmond pedig hercegséget kap. Egy feltétel van: Buda visszafoglalása - - - - Ferdinánd a birodalmi gyűléstől segítséget kap Buda visszafoglalására 1542. októberében megpróbálkoznak Buda várának visszafoglalásával, de a rossz idő miatt visszavonulnak Fráter György viszont magára haragítja a törököket 1543-ban és 1544-ben a törökök visszavágnak, várakat foglalnak el. A valódi oka a várak elfoglalásának Buda hadászati megerősítése volt és a Török Hódoltság kiterjesztése 1549-ben Fráter György ismét

megkísérli az ország átadását Ferdinándnak: aláírják a nyírbátori egyezményt Fráter György lemondatja János Zsigmondot és Izabellát az erdélyi trónról, és Ferdinándot hívja oda. Ezzel szeretné megalapozni a későbbi Erdélyi Fejedelemséget, és úgy gondolja, hogy így be lesznek kerítve a törökök A török sereg erősebbnek bizonyult, a Habsburgokat visszaszorítják, Fráter Györgyöt Ferdinánd kivégezteti 1551-ben A második szakaszt nevezik a klasszikus várháborúk korának 1552-ben óriási török sereg indul Isztambulból, illetve egy kisebb Budáról A fősereg először a Temesközt szállja meg, majd utána Szolnokon bevárja a másik csapatot A helyőrségi sereg Budáról indul, elfoglalja Veszprémet, Drégelyt, Szécsény, Hollókőt, majd utána Szolnoknál csatlakozva a fősereghez megindulnak Eger felé Eger a „Felvidék kapuja”, tehát ha elesik, akkor szabad az út a felvidék felé A török 60-70 ezres fővel szemben a

magyarok csak 2000-en vannak Az egri várvédő Dobó István a várat megerősítik, biztosítva van az élelem ellátás, jól kiépített árokrendszere van és fontos tényező, hogy nem zsoldosok, hanem helyi emberek védték a várat, akiknek érdekük a védelmezés csak néhány százfős áldozata van magyar részről a csatának, a törökök visszavonulnak János Zsigmond visszatér Erdélybe 1556-ban, de közötte és Ferdinánd között ellenséges viszony van 1562-ben egy békével lezárták vitájukat, megegyeztek, hogy tiszteletbe tartják a statuscot 1566-ben ismét indul egy támadás Eger ellen, de végül a déli részeket foglalják el Szigetvárat támadják, a várvédő Zrínyi Miklós (horvát bán) Egy hónapig tartott az ostrom, Szigetvár eléesett 1568-ban Habsburg Miksa és Szelim szultán aláírják a drinápolyi békét, ezzel a Habsburgok elismerik a törökök hódításait 1570-ben Miksa és János Zsigmond aláírják a speyeri egyezményt, ami

rögzíti az ország három részét, ezzel véget ér az ország három részre szakadása