Történelem | Tanulmányok, esszék » Habsburg I. Lipót abszolutizmusa

Habsburg Lipót (I.Lipót) abszolutizmusa Habsburg Lipót császár (1657-1705) uralkodása Magyarországon kezdettől nagy vallási és politikai elégedetlenséget szült. A bécsi udvar magatartása hozzájárult II Rákóczi György erdélyi fejedelem bukásához is. Azonban a Habsburg-török háború Lipót császár seregének szentgotthárdi győzelmével végződött. A bécsi udvar ezzel a győzelemmel megelégedett, és megkötötték a vasvári békét a rendek és a nádor tudta és beleegyezése nélkül (1664. augusztus 14) Az országgyűlést nem hívták össze törvényes időben A háború végével az országban maradt sok idegen had, a többféle módon megnyilvánuló központosító törekvések – amelyeket Lipót császár vezetett be, rossz vért szültek. Az általános közhangulat kifejezést nyert abban a főnemesi összeesküvésben (1664– 1671). Amelynek élén Wesselényi Ferenc nádor, majd ennek halála után Nádasdy Ferenc állott. A titkos

szövetség felfedezése és tagjainak megbüntetése (1671) jelezte a minden téren megkezdődő reakciót, amelynek célja volt Magyarország alkotmányát eltörölni, vallási és politikai életét az abszolutizmus kénye szerint szabályozni. Lipót császár a nádori tisztséget is eltöröltette. Zrínyi Miklós (1620-1664) harcai: Zrínyi Miklós költő, hadvezér és horvát bán volt. Gazdag család sarja, az 1566-ban Szigetvárt védő hős, Zrínyi Miklós dédunokája volt. Híres mondásuk, mely címerüket is díszítette: „Sors bona nihil aliud”, azaz „Csak kis szerencse kell és semmi más”. Szívügyének tartotta a török kiűzését Magyarországról, egy királyhoz hű hadvezért kell elképzelnünk. Pázmány Péternél tanult, hat nyelven beszélt, sokat utazott, és azt mondhatjuk, hogy az első olyan politikus volt, aki nem saját maga, hanem az állam érdekeit tartotta szem előtt. Elengedhetetlennek tartotta egy magyar nemzeti hadsereg

felállítását, amellyel akár Magyarország függetlenségét is ki lehetett volna vívni. Megírta a Szigeti Veszedelmen kívül a Tábori kis trakta, a Az török áfium ellen való orvosság, a Vitéz hadnagy és a Mátyás király életéről való elmélkedések című műveit, hogy felrázza a magyar nemzetet a tétlenségből. II Rákóczi Györgyöt tekintette Magyarország újraegyesítő uralkodójának. 1661-ben egy Habsburg hadjárat indult Erdély tehermentesítésére, mely hadmozdulat elterelte a török figyelmét Magyarországról. Eközben Zrínyi Miklós főparancsnok megállította a török előrenyomulását. A török támadás vezetője Köprülü Ahmed nagyvezír Először egy téli hadjáratot vezetett 1663-1664 telén, majd a magyar hadsereg benyomult a Török Hódoltság területére, Eszéknél visszafordult és felgyújtotta a hidat, majd Zrínyi bekerítette Kanizsa várát. Eközben a török nagy sereggel indult el Magyarországra, hogy leverje a

harcolókat, és bosszút álljon a zsitvatoroki béke megszegéséért. A törökök megnyerték a szentgotthárdi csatát és megkötötték a gyalázatos vasvári békét is. Zrínyi Miklós egy vadászaton halt meg, amikor egy sebzett vaddisznó felöklelte. Wesselényi Fereny-féle összeesküvés: A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényiszervezkedés a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I Lipót király ellen, amelyben a Magyar Királyság legtekintélyesebb, addig udvarhű, németbarát és zömmel katolikus családjainak neves tagjai vettek részt, akik kiábrándultak a Habsburg-kormányzat központosító törekvéseiből és gyengekezű törökellenes politikájából. A felkelés célja az volt, hogy le akarták rázni a Habsburg Birodalom rabláncát Magyarországról. Ez ügyből kifolyólag behódoltak a töröknek, de Lipót császár tudomást szerzett a szervezkedésről oly módon, hogy a felkelés vezetői, vagyis Wesselényi

Ferenc, Nádasdy Ferenc és Frangepán Ferenc és I. Rákóczi Ferenc elzarándokoltak Bécsbe, hogy elmondják, mit terveztek a császár ellen. I Lipót először megbocsátott nekik, de a második szervezkedés után már Bécsújhelyen kivégeztette a felkelés vezetőit, kivéve Rákóczi Ferencet, őt azért nem, mert édesanyja megfizette a váltságdíjat érte. Ezután Lipót császár megtorlása következett:  A magyar alkotmányt felfüggesztette.  A nádori tisztséget eltörölte, helyette bevezette a gubernátori tisztséget és fölállította a gubernátori hivatalt.  Fölszámolta a végvári katonaságot, helyettük német zsoldosokat vezényelt a végvárak őrzésére.  Brutálisan megemelte az adókat és üldöztette a protestánsokat. Thököly Imre (1657-1705) szabadságharca: Tehetséges hadvezér volt, aki a kurucok (protestáns kisnemesek, elbocsátott végvári katonák) élére állt, hogy egy szabadságharc révén Magyarország kivívja a

függetlenségét. 1678-tól sikeres hadjáratokat vezetett a Felvidéken. 1681-ben a soproni országgyűlésen I Lipót császár kénytelen visszavonta rendeleteit, így innentől kezdve az ország újra választhat nádort, megszűnik a gubernátori hivatal is. Thököly Imre szövetségre lépett a törökkel és ilyenfajta segítséggel létrehozta KözépMagyarországon az Orta Madzsar nevű fejedelemséget. Azonban ebben az időben megalakult a Szent Liga, hogy kiűzze a törököt Európából. Buda visszavétele után az Orta Madzsar felmorzsolódott, Thököly Imre fejedelem pedig megszökött az országból, és emigrációban halt meg Törökország területén. Dátumok, melyeket fontos tudni: 1620-1664. – Zrínyi Miklós élete, 1661 – Habsburg hadjárat Erdély tehermentesítésére, 1663. – Köprülü Ahmed nagyvezir hadjárata, 1663-1664 tele. – Zrínyi Miklós téli hadjárata, Eszék és Kanizsa, 1664 augusztus 1. – a szentgotthárdi csata, 1664 augusztus

10 – a vasvári béke, 16661671 – a Wesselényi Ferenc-féle összeesküvés, 1672-1681 – Thököly Imre-féle megmozdulás, 1681. – a soproni országgyűlés, 1682 – megalakul Thököly Imre fejedelemsége az Orta Madzsar,. Személyek: I. Lipót császár, Zrínyi Miklós, Raimundo Montecuccoli, Köprülü Ahmed, Wesselényi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Fangepán Ferenc, I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona. Fogalmak, melyek nélkülözhetetlenek: Rebellió, jogeljátszási elmélet, Gubernium, soproni országgyűlés és Orta Madzsar