Történelem | Tanulmányok, esszék » A magyar államalapítás körülményei és eseményei

Magyar államalapítás körülményei és eseményei Előzmény: Kalandozások kora után 2 lehetőség:  nomád népek sorsára jutnak (beolvadás, szétszóródás, eltűnés)  a nyugati államokhoz csatlakozva felveszik a kereszténységet, és államot alapítanak -> feltétele:  szövetség törzsek közt  erőskezű vezető  vallás Társadalom: Öröklés:  szeniorátus elve-család legidősebb tagja örökli a címet  primogenitúra -egyenesági leszármazottság (elsőszülött fiú) Szerkezete: Fejedelem (saját törzse is van) Úr (törzsfő) úrság= ország Bő (nemzetségfő) Ín (közrendűek) Nagy családok, vagyonközösségben Kenyértörés: sokan vannak ->vagyon felosztás Szolgáló népek Külön falvakban, pl. kovács Géza fejedelem 972-997 (fejedelmi család (Árpád dédunokája)-> befolyás) Kegyetlen, véreskezű kemény uralkodó Nem mindig egyértelműen erős Törzsfők-ellenfelek Gyula-Erdély ura Horka-Dunántúl ura 973

Quedlinburg Német-római császárral megállapodik hittérítők érkezéséről (védelem is) o szomszédos népek: jó viszony (házasságok) Fia Vajk(felesége: Gizella-bajor hercegnő) o belpolitika Új székhely-Kalocsából Esztergomba Többi terület ellenőrzése.: Erdélyi gyula lánya Sarolt a felesége Dunántúl: katonai erővel szerzi meg -> véget ért a letelepedés Szent István 970 körül Esztergomba, Vajk néven született Valószínűleg utána keresztelték meg Stephanusra = Istvánra 14 évesen kijelölik Géza utódjának (legenda) 997-ben Géza meghal István 3 évig fejedelem (997-1000) Cél: ellenfelek legyőzése  Koppány: szeniorátus elve alapján Felnégyelte, kitűzte ország 4 részére Esztergom, Veszprém, Győr, Erdély  Ajtony: Temes vidék ura  Gyula: Erdélyben gyula -> őket legyőzi Koronázás: II Szilveszter pápa 1000. december 25: 200-ik évfordulója Nagy Károlyénak vagy 1001. január 1:nincs világvége-> ennek

örömére > feudális magyar királyság kezdete > független keresztény királyság lett -> egyház ügyeibe beleszólhat Királynők városa: Veszprém Koronázási jelképek: jogar, országalma, korona Fontosabb intézkedései:  Egyházszervezési politika:  Esztergomi érsekség megalapítása  10 egyházmegye: 2 érsekség (Esztergom, Kalocsa)+8  anyagi alap biztosítása: tized  templomba járás szabályozása  Pannonhalmán bencés apátság  Királyi vármegyerendszer: kettős értelmezés: 1. várbirtok: központ: vár (fa vagy föld) Szolgáló nép(katonai szolgálat) Élén: várispán Nem összefüggő birtok 2. várispánságok-vármegye Közigazgatási egység Nagyobb összefüggő terület Megyés ispán pl.: Pest, Heves Mai megyék alapjai Peremterületek -gyepű területek-lakatlan Egy vármegyében több várbirtok. Gazdasági átszervezés: földbirtok meghatározása  világi  egyházi> holtkéz elve: nem lehet

eladni, felosztani, mert az egyház sose hal ki  királyi> legtöbb, legnagyobb Törvénykönyvek:  átvétel más országokéból  nem egyedül hozta (királyi tanács)  bűntető törvénykönyvek, de a végrehajtást az egyházra bízza 2 elv: Függőség elve: előkelők ítélkeznek az alattvalók felett (de legfőbb a király) Területi elv: ítélkezés saját területen élők fölött (ispánok, egyházi személyek)      birtokviszonyokat védi kereszténységet védi biztosítja a vallásgyakorlást pogány szokások, boszorkányok és varázslók büntetése korszak többi országához képest gyengébb Külpolitika: békepolitika o Biztos: Német-római birodalom (házasság) Pápai Állam o Ellenséges: besenyők-gát terjeszkedésben -> befogadja őket (határ őrzése) Bizánc-nem keleti vallású Magyarország (Imrének bizánci hercegnő) (Imre 7 évvel Szent István halála előtt meghal, de fontos hozzá írt Intelmek című műve,

mert későbbi uralkodók használják. Például->  keresztény erények gyakorlása  az idegenből jött lovagok és papok befogadása  ősi szokások tiszteletben tartása  királyi hatalom kettős, szakrális és világi jellege  egyházi és világi főméltóságok (püspökök és ispánok) az uralkodó legfőbb támasza) Utódlása nem volt megoldva, 1038-ban meghalt