Politika, Politológia | Európai Unió » Az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság (Az Európai Közösségek Bírósága – Court of Justice of the European Communities) Székhelye: Luxemburg. Feladata: • • • • Figyelemmel kíséri a közösségi intézkedések és szervek törvényességét. Felügyeli a közösségi jog betartását. Független testületként biztosítja, hogy a közösségi jogot egységesen alkalmazzák. Ellenőrzi, hogy a különböző intézmények a Szerződésekben lefektetett hatáskörök szerint járnak el. • A szerződésekben biztosított hatásköréből adódóan többször értelmezte és tisztázta a közösségi jog és a közösségi intézmények szerepét, valamint a közösségi jog és a nemzeti jog viszonyát. Ezzel a Bíróság jelentősen hozzájárult az integráció erősítéséhez. Az alapító szerződésekben nincs egyértelműen megfogalmazva, hogy a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. „Ezt a problémát a Bíróság esetjogában oldotta fel. 1977-ben

az un Simmenthal-ügyben pl kimondta, hogy ’Minden nemzeti bíróság köteles figyelmen kívül hagyni a nemzeti jog olyan elemeit, amelyek ellentétesek lehetnek a közösségi joggal’” 1 • A Bíróság jogértelmezése következtében vált általánossá az un. közvetlen hatály elve is, amelynek értelmében a természetes és jogi személyek nemzeti bíróságaik előtt hivatkozhatnak a közösségi jogra. A Bíróság összetétele • A Bíróság 15 bíróból áll, akiket a tagállamok kormányainak közös beleegyezésével választanak. Mindentagállam egy bírót jelöl • A bírók megújítható hatéves időszakra töltik be tisztségüket. Minden három évben a Bíróság felét (hét vagy nyolc tagját) kicserélik, illetve újraválasztják. • A bírók a tagállamoktól és minden intézménytől függetlenül végzik munkájukat, elmozdíthatatlanok. • A Bíróság elnökét a bírók választják maguk közül három éves időszakra. • A

Bíróság munkáját 9 főügyész segíti, kinevezésük és státuszuk a bírókhoz hasonló. • A főügyész írásban terjeszti elő véleményét, amely tartalmazza az adott kérdésben alkalmazható jogszabályok felsorolását, és ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a Bíróság milyen döntést hozzon. • 1989-ben hozták létre az Elsőfokú Bíróságot (Court of First Instance), hogy bizonyos feladatokat átvegyen a Bíróságtól. Ez a bíróság úgyszintén tizenöt tagból áll, a tagállamok kormányainak az egyetértésével jelölik ki őket hatéves időszakra, tagjainak felét minden három évben megújítják. A Bíróság eljárása és hatásköre • Teljes ülésen tárgyalják azokat a pereket, amelyek valamelyik tagállammal vagy közösségi szervezettel kapcsolatosak. • A legtöbb ügyet a Bíróságon belül felállított három- vagy öttagú tanácsok tárgyalják. 1 HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar

Országgyűlés kiadása, Bp 1998 54-55 old • Az eljárás szóbeli és írásbeli részből áll, ez utóbbi a fontosabb. • A Bíróság általában saját joggyakorlatára alapozza döntéseit, de a korábbi esetekben hozott döntéseket nem tartja magára nézve kötelezőnek, precedens jellegűnek. Milyen ügyekben jár el a Bíróság? • • • • • • • • Ha az Európai Bizottság pert indít valamely tagállam ellen, mert az nem teljesítette kötelezettségeit a Bizottság felszólítása ellenére sem. A szerződések lehetővé teszik, hogy a tagállamok egymás ellen is kezdeményezzenek eljárást, de általában az ilyen jellegű vitát az Európai Unió Tanácsán belül, vagy a Bizottságon keresztül rendezik. Ha a Bíróság elmarasztal egy tagállamot, bírság fizetésére kötelezheti. Figyelemmel kísérheti a Tanács, a Bizottság, bizonyos esetekben a Parlament rendelkezéseinek a törvényességét is, ha a hatáskörrel való

visszaélést, eljárási szabályok, a Szerződések rendelkezéseinek megsértését állapítja meg, semmissé nyilváníthatja a rendelkezést. Jogszabály semmisségének a megállapítását a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, és a Parlament is kezdeményezheti. Egyének és szervezetek akkor kezdeményezhetik a jogszabály megváltoztatását, ha a rendelkezés közvetlenül és egyénileg érinti őket. Eljárhat a Bíróság a közösségi szervekkel szemben, ha elmulasztják kötelezettségeiket (pl. a jogalkotás terén) A tagállamok vagy a Közösség által megkötni szándékozott nemzetközi szerződések megkötése előtt véleményt adhat ki azok közösségi joghoz való viszonyukról. Együttműködik a nemzeti bíróságokkal a közösségi jog egységes értelmezése és alkalmazása érdekében, választ ad a nemzeti bíróságok által felvetett kérdésekre. Az Elsőfokú Bíróság tárgyalja azokat az eseteket, amelyeket az egyének és szervezetek

indítanak, pl. a versenyjog, vagy dömping ellenes intézkedések megsértése ügyében, vagy kártérítést kérnek közösségi tisztviselők kel szemben. Az Elsőfokú Bíróság határozata ellen az Európai bírósághoz lehet fordulni, amely a Közösségek végső, legfelsőbb bíróságaként működik, ítéletei nem fellebbezhetők Az Európai Bíróság Az Európai Közösségek Bíróságát (röviden a Bíróság) az 1952-es Párizsi Szerződés hívta életre (ez a szerződés rakta le egyébként az Európai Szén- és Acélközösség alapjait is). Feladata annak biztosítása, hogy az uniós törvények (ismertebb nevén: Közösségi Törvények) valamennyi tagállamban egyformán legyenek értelmezve és alkalmazva. Más szóval a törvények értelmezése és alkalmazása minden oldal számára és minden körülmények közepette azonos legyen. A Bíróság jogában áll a tagállamok, uniós intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogi viták

eldöntése. A Bíróságot országonként egy-egy bíró alkotja, így képviseltetvén az Unió összes jogi rendszerét. A Bővítés után is marad az egy bíró/ország arány, de a hatékonyság érdekében a Bíróság Nagytanácsként is ülésezhet. Ebben a testületben csak 11 bíró kap helyet, hogy ne kelljen valamennyi bíró részvételével plenáris ülést összehívni A Bíróságot nyolc "főügyész" segíti. Az ő feladatuk, hogy a Bíróság elé vitt ügyekben a nyilvánosság előtt átgondolt, pártatlan szakmai véleményt mondjanak. A bírák és a főügyész lehetnek a legmagasabb fokú nemzeti bíróság egykori tagja, vagy nagy szaktekintéllyel rendelkező ügyvédek, kiknek pártatlanságához nem férhet kétség, és akiket a tagállamok kormányai közös megegyezéssel neveznek ki. Mindegyikük mandátuma hat évre szól, melynek lejárta után maximum kétszer választhatók újra három éves periódusra. Az Európai Bíróság

munkája során több ezer jogesettel foglalkozik. Ahhoz, hogy munkáját hatékonyan végezhesse, és hogy az európai polgároknak minél jobb jogi védelmet nyújtson, 1989-ben létrejött az Elsőfokú Bíróság, amely (az Európai Bíróság társintézményeként) bizonyos esetekben döntést hozhat. például a magánszemélyek által indított perekben és a nagyvállalatok közötti verseny kiegyensúlyozatlanságával kapcsolatos ügyekben. Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság élén egy-egy elnök áll, akiket a bírák maguk közül választanak ki három éves mandátumra. Mit csinál az Európai Bíróság? A Bíróság az elé terjesztett ügyekben hoz döntést. A négy legáltalánosabb ügy a következő: 1. 2. 3. 4. előzetes döntés kérvényezése; kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos bírósági eljárások; hatályon kívül helyezéssel kapcsolatos eljárások; eljárási mulasztás miatt lefolytatott eljárás A négy eset

részletes leírása a következő: 1. Előzetes döntés Az EU valamennyi tagállamában a bíróságok felelősek azért, hogy a közösségi jog alkalmazása az adott országban megfelelő legyen. Azonban fennáll annak a lehetősége, hogy a különböző országokban más és más módon értelmezik az uniós jogszabályokat. Ennek megelőzésére hozták létre az "előzetes döntési" eljárást, ami azt jelenti, hogy ha egy nemzeti bíróságnak kételye merül fel a közösségi jogszabályok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, akkor módjában áll (sőt, bizonyos esetekben kötelező) az Európai Bíróság tanácsát kikérnie. Ezt a döntést nevezik "előzetes döntésnek" 2. Kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos jogi eljárások A Bizottság ezeket az eljárásokat akkor kezdeményezheti, ha alapos a feltételezés, hogy a tagállam nem tesz eleget az uniós jog által diktált kötelezettségének. Ezeket az eljárásokat

egy másik tagállam is kezdeményezheti. Mindkét esetben a bíróság vizsgálja ki a bizonyítandó perbeli tényállást, és hoz határozatot. A vád alatt álló tagállam, ha bebizonyosodik a mulasztás, azonnali korrekcióra kötelezhető. 3. Hatályon kívül helyezéssel kapcsolatos eljárások Ha bármelyik tagállam, a Tanács, a Bizottság vagy (bizonyos körülmények esetén) a Parlament úgy látja, hogy egy adott uniós jogszabály törvényellenes, a Bíróságnál kezdeményezheti annak hatályon kívül helyezését. Ezeket a "hatályon kívül helyezési eljárásokat" magánszemélyek is alkalmazhatják, akik azért kérvényezik az adott jogszabály törlését, mert vagy közvetlenül vagy érdekeikkel ellentétesen sértik egyéni jogaikat. Ha a Bíróság úgy véli, hogy a kérdéses törvényt nem a megfelelő módon adoptálták vagy nem követi hűen a Szerződésekben lefektetett követelményeket, érvénytelennek és meg nem történtnek

tekintheti azt. 4. Eljárási mulasztás miatt lefolytatott eljárás A Szerződés kötelezi az Európai Parlamentet, a Tanácsot vagy a Bizottságot, hogy bizonyos döntéseket csak bizonyos körülmények között hozzanak meg. Amennyiben ezt elmulasztják, úgy a tagállamok, egyéb közösségi intézmények és (bizonyos feltételekkel) magánszemélyek vagy cégek panaszt tehetnek a Bíróságnál e jogsértés hivatalos nyilvántartásba vétele érdekében. Hogyan szerveződik a Bíróság munkája? A jogeseteket a törvényszéki irodához nyújtják be, aki kirendeli az üggyel foglalkozó szakbírót és főügyészt. Az eljárás ezek után két szakaszban zajlik: az első az írásos, a második a szóbeli szakasz. Az első szakaszban az érintett felek írásos nyilatkozatot tesznek, a kirendelt bíró jelentést készít, mely összefoglalja e nyilatkozatok tartalmát és az eset jogi hátterét. Ebből a jelentésből a kirendelt főügyész levonja a

következtetéseit, melynek tükrében a bíró egy döntéstervezetet készít, és azt vizsgálatra a bíróság tagjai elé terjeszti. Ezután következik a második szakasz – a nyilvános meghallgatás, ami többnyire az egész bírói testület előtt (tehát "plenáris ülésen") zajlik, de a meghallgatások történhetnek három-öt bíróból álló tanács jelenlétében is, az ügy fontosságától vagy komplexitásától függően. A meghallgatáson a felek ügyvédei a bírók és a főügyész elé tárják az ügyet, akik kérdéseket intézhetnek hozzájuk. Ezek után a főügyész ismerteti a következtetéseit, majd a bírók visszavonulnak tanácskozni, és meghozzák ítéletüket. A bírósági ítéleteket többnyire többségi szavazással hozzák meg, és a nyilvános meghallgatáson ismertetik. A kisebbségi véleményeket nem ismertetik